A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa ünnepi ülésével kezdödik az új tanév. A hagyományok közé tartozik az is, hogy a szegedi egyetem vezetéséről és professzori karáról közös fotó készül. Így történt a 2016-2017. tanévet nyitó ünnepség előtt is.

Az egyetemi tanárok taláros menete az SZTE Dugonics téri épületétől az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központba vonult 2016. szeptember 3-án.

Zsúfolásig megtelt a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepélyén az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi terme. A sikeresen pótfelvételizőkkel együtt összesen 6698 elsőéves képviseletében megjelent gólyák, az egyetemi tanulmányaikat elkezdő fiatalok szülei, az SZTE professzori kara és számos rangos vendég is megjelent az SZTE Szenátusa ünnepi ülésén.

A 2016-2017. tanév szegedi egyetemi startját megtisztelte jelenlétével – többek között – Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Lantos Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Konzisztórimának elnöke, Erdődy Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora, Ormos Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója.

  Az alkotómunka feltételeiről

„Negyed évszázad után, 2014-re elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata, és minden lehetőség adott arra, hogy létrehozzuk Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszerét. A reformok megtörténtek, most fokozatváltásra van szükség” – idézte a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció két mondatát Szabó Gábor. A rektor a Szegedi Tudományegyetem 2016. szeptember 3-i tanévnyitó ünnepségen mondott köszöntőjében e két mondatból kiindulva értékelte a hazai felsőoktatás és benne az SZTE helyzetét.

– A bizalom és a folytonosság szükséges az alkotó munkához – húzta alá a koncepció egyik üzenetét Szabó Gábor akadémikus. Az SZTE rektora szerint minden adott ahhoz, hogy néhány év nyugodt munka következzen, hogy lássuk: mire jutunk, hogy mérhessük az eredményeket, majd meghozhassuk a szükséges változtatásokat. Kiemelte: az SZTE a hazai felsőoktatás egyik zászlóshajója, így helyzete visszatükrözi az egész egyetemi szféra állapotát. A tennivalók közül Szabó Gábor kiemelte a tudományos mutatók elemzésének a szükségességét. Szerinte a feltárt gyenge pontok erősítésének egyik eszköze a tehetséges fiatalok ide vonzása. Az oktatási módszereknek a kor követelményeihez igazítását, e téren a minőségi munkát az egyetemi szféra közös feladataként jelölte meg.

– Jók az SZTE gazdasági mutatói. Ez kiváló csapatmunka eredménye – hívta föl a figyelmet Szabó Gábor. Az egyetemi gazdálkodásban elért sikerekért a rektor külön is köszönetet mondott a közelmúltban a kancellári feladatokat is ellátó Dömötör Máténak, az SZTE Igazgatásszervezési és Szolgáltatási Központ főigazgatójának.

Kollégaként köszöntötte az SZTE elsőéves hallgatóit Szabó Gábor. Az akadémikus, az SZTE rektora arra hívta föl az egyetemi tanulmányaikat elkezdő fiatalok figyelmét, hogy itt a hallgatók és oktatók érdeke közös: megszerezni, illetve átadni a használható, piacképes tudást. Elmondta: itt véget ért a „tanulás kényszere”. Az egyetemi oktatók azt a nehéz feladatot vállalják, hogy az erre kész tanítványaikat megtanítsák gondolkodni, hogy így képesek legyenek a problémákat megérteni és megoldani, a megszerzett tudásukat szisztematikusan használni.

A Szegedi Tudományegyetem a különböző toplisták szerint is az ország egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye. Az új tanév kezdetén minden egyetemi polgárnak szakmai sikereket kívánt az SZTE rektora.

  Az egyetem és a város közös sorsáról

Az egyetem és a város sorsa közel egy évszázada összefonódik Szegeden – fogalmazott az SZTE polgárait köszöntő Botka László. Szeged polgármestere e szoros kapcsolat jellemzéséül Kossuth Lajos szavait idézte: „Be kell vinni az életet a tudományba, hogy a tudományt kivihessük az életbe.”

A közös eredmények közül az elmúlt évtized 300 milliárdos fejlesztéseit említette Botka László. Példaként a Dugonics tér felújítását, a legújabb klinikai épületet, illetve az ELI-t és a hozzá kapcsolódó Tudásparkot sorolta föl. Kitért a jövőbeli elképzelésekre is, a Szegednek címkézett 34 milliárdos uniós forrásra is.

Szent-Györgyi Albert szavait is idézte beszédében a szegedi polgármester. Az SZTE volt rektora fogalmazott egykor úgy, hogy „Amikor két évvel ezelőtt beléptem az egyetem főépületébe, éreztem, hogy valami védett helyre, akárha egy templomba érkeztem volna. És valóban, ez a tudomány temploma...”

A város erőforrásának a magasan képzett munkaerőt, és az erre épülő tudásalapú gazdaságot nevezte Botka László. A munkahelyteremtő beruházások közül a polgármester kiemelte az informatikai ágazatot, valamint az üzleti és szolgáltatói szférához kötődő cégeket, amelyek azért települtek és érkeznek Szegedre, mert itt stratégiai partnere egymásnak a város és az egyetem.

A teljesítményelvű felsőoktatásról

– Az SZTE az ország egyik legkiválóbb egyeteme, versenyképes, magas minőségű tudást ad hallgatóinak. Ezt bizonyítja, hogy a hazai tudományos utánpótlás megteremtése érdekében indított nemzeti kiválósági programban a vidéki intézmények közül Szegeden kapták a legtöbb ösztöndíjat: 122-en nyertek támogatást – hangsúlyozta Palkovics László akadémikus. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy az ország versenyképességének javításához a felsőoktatás az innovatív munkaerő képzésével is hozzájárul. A hazai kutatói utánpótlást támogató ösztöndíjprogram szegedi eredményei mellett példaként említette: az SZTE 2015-ben, elsőként a magyarországi tudományegyetemek közül, duális képzést hirdetett. Ezt a lehetőséget a most induló tanévben újabb 7 szakkal bővítette a szegedi egyetem: a tavalyinál ötször több hallgató tanulhat immár 8 duális szakon. Hangsúlyozta: az egyetem erősségét a sokszínűsége, az együttműködésben rejlő lehetőségek adják. Az SZTE gazdálkodási eredményeiről szólva köszönte meg az államtitkár a korábban kancellári feladatokat is ellátó főigazgató, Dömötör Máté e területen végzett munkáját. Palkovics László szerint a nyugodt építkezés időszakát éli az SZTE.

– Közös ügyünk, hogy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű felsőoktatást hozzunk létre, amely egyszerre épít a hagyományokra, válaszol a jövő kihívásaira és perspektívát nyújtva vonzza a továbbtanulni vágyó fiatalokat – jelentette ki az oktatási államtitkár az SZTE tanévnyitóján.

A felsőoktatás helyzetét ugyancsak számokkal jellemezte az oktatási államtitkár. Elmondta: az elmúlt felvételi időszakban – az előző évinél 5 százalékkal több – 111 ezer diák jelentkezett a hazai felsőoktatási intézményekbe, annak ellenére, hogy a demográfiai folyamatok ennek éppen az ellenkezőjét indokolnák. Állította: a diploma jó befektetés Magyarországon. Ezt igazolja, hogy a diplomás-munkanélküliség 2,4 százalékra csökkent, ez az arány a legalacsonyabb az EU és az OECD tagországok között.

A felsőoktatási stratégia, a változtatások hatására, az elmúlt években sok munkával, a hallgatók érdekeit szem előtt tartva az egyetemek tudományos-okatatási vezetőinek és kancellárjainak együttműködésével sikerült anyagilag is stabilan működő intézményrendszert létrehozni. Elkezdődött a felsőoktatási bérek rendezése is, az idei 15 százalékos emelést 2017-ben és 2018-ban 5-5 százalékos követi, és hamarosan a kormány elé kerül a tervezet, amely a jövedelmek további, teljesítményhez kötött növelését teszi lehetővé – sorolta a tényeket és a terveket az oktatási államtitkár.

A Szegedi Tudományegyetem új kancellárjának, Fendler Juditnak a kinevezését Palkovics László államtitkár hivatalosan is átadta a felsőoktatási intézmény tanévnyitó ünnepségén. Köszönetét kifejezve Fendler Judit elmondta: büszke arra, hogy az SZTE kancellárjaként dolgozhat a felsőoktatásért, a kutatásért, az egyetemi hallgatókért, a nagy múltú szegedi egyetem sikereiért.

A hallgatók fogadalmai

Az egyetemi tanévnyitó ünnepélyt gitárszólójával tette még emlékezetesebbé Hart Gábor, az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatója.

A Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Díjat Borbély András nyerte el Költészet és totalitarizmus: Szilágyi Domokos című doktori disszertációjáért. A kolozsvári egyetem fiatal oktatójának az elismerést Szabó Gábor rektor és a Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Alapítvány kuratóriumának elnöke, Odorics Ferenc, az SZTE professzora adta át.

Az egyetemi hallgatói lét szegedi értékeiről és szépségeiről pörgős rövidfilm adott jellemzést a tanévnyitón megjelenteknek.

Az első éves hallgatók esküt tettek, majd Szabó Gábor rektor a gólyák képviselőivel kezet fogva az SZTE polgárává fogadta a szegedi egyetemre felvételt nyert fiatalokat.

Gratulált a sikeres felvételihez, köszöntötte az elsősöket az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat alelnöke, Papp Viola, az SZTE Általános Orvostudományi Kar végzős medikusa is. Elmondta: a gólyák az előttük álló álló három-öt évtől személyiségformáló impulzusokat, élményeket, találkozásokat, fölismeréseket kaphatnak. Ezeket nem lehet „letölteni az internetről”. Ezekért az élményekért érdemes bejárni az egyetemi órákra, sportolni, koncertre és színházba járni, szakkollégiumokhoz csatlakozni, tudományos diákköri munkát végezni, alkalmanként szakestekre járni. Az elsősökhöz szólva a végzős hallgató aláhúzta: „Legyetek büszkék arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói vagytok, és tegyetek azért, hogy az egyetem is büszke lehessen rátok!”

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna