A 2000-es évek eleje óta október 16-a a Szegedi Tudományegyetemen a hallgatói önkormányzatiság és az egyetemi autonómia napja. Ezen a napon alakult meg 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), az állampárti Dolgozó Ifjúság Szövetségétől (DISZ) független, önálló, demokratikusan szerveződő diákszervezet, ezáltal tulajdonképpen a Tisza-parti városban indult útjára a forradalom. A szegedi universitas minden esztendőben ekkor emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc egyetemi hőseiről, illetve köszönti a még élő forradalmárokat.

2014. október 16-án az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szervezésében először a József Attila Tanulmányi és Információs Központ parkjában található MEFESZ-emlékművet koszorúzták meg az ünneplők. Itt az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata nevében Varga Ákos mondott beszédet. Kiemelte, a MEFESZ tiszteletére rendezett ünnepség minden évben fontos esemény a hallgatói mozgalom számára, hiszen hiszen ilyenkor hajtunk főt az elődök, a szegedi egyetem egykori hallgatói előtt, akik elsőként adtak hangot a hallgatói érdekeknek. – 1956-ban példaértékű bátorságról tettek tanúbizonyságot, mikor szembementek az elnyomó hatalommal, nem törődve a megkérdőjelezhetetlennek hitt tekintéllyel szavazásra bocsátották egy független diákszervezet megalakításának tervét. Az auditórium maximumban összegyűlt fiatalok bátorsága fellobbantotta a szegedi szikrát, mely végül a forradalom és szabadságharc kirobbanásához vezetett. Az egyetemi autonómia és 1956 után évtizedek kellettek a változáshoz, a forradalom hőseinek nehéz sors jutott osztályrészül, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a hallgatói önkormányzatisághoz vezető alapelvek azon az őszi napon hangoztak el első alkalommal a legendás teremben. E napon kifejezzük tiszteletünket és megbecsülésünket elődeinknek, és egészen más érzésekkel lépjük át a bölcsészkar nagyelőadójának küszöbét. A mai egyetemistáknak ezt a hagyományt kell ápolniuk, minden társadalmi és politikai helyzetben méltónak lenniük ehhez az örökséghez, és mindent meg kell tenniük a felsőoktatás színvonaláért, autonómiájáért, a hallgatói érdekekért – fogalmazta meg.

Ünnepi szavait követően elsőként Kiss Tamás, a MEFESZ egykori elnöke és Török Márk, az SZTE EHÖK elnöke, majd a Fiatal Dolgozók Szakszervezete, a Belvedere Meridionale folyóirat szerkesztősége, végül a MEFESZ alapítóinak képviseletében Karácsony Gizella és Aszalós János helyezett el koszorút a szobornál. Az 1956-os hallgatói nagygyűlések legendás helyszínén, a bölcsészkar auditórium maximumában folytatódott a megemlékezés, ahol annak idején a MEFESZ létrejött. Itt Kiss Tamás szólt az egybegyűltekhez, rámutatva, milyen fontos vívmány a hallgatói érdekek képviselete, a hallgatói önkormányzatiság. – 1956 nemcsak Szeged és az egyetemisták életében jelentett határtalan változást az elmúlt tíz évhez képest, hanem az egész ország életében. Nevezetesen azt, hogy az évek óta tomboló diktatúrában, ahol az emberek meg sem mertek szólalni, az ifjúság kimondta az addig kimondhatatlant. Hitet tettünk többek között amellett, hogy az ország legyen független, tartsanak szabad választásokat, ne legyünk szovjet gyarmat. Megfogalmaztuk ezeket a gondolatokat Szegeden 1956. október 16-án és 20-án, majd a pontok elterjedtek 22-én az ország összes egyetemén. Ez vezetett ahhoz, hogy október 23-án az utcákra vonultak az emberek – emlékeztetett.

A MEFESZ alapítóira, 1956 egyetemi hőseire emlékeztek az SZTE-n - GALÉRIA

Immár hagyományosan október 16-án, az ünnepi választmányi ülés keretében adják át az EHÖK kitüntetéseit. 2014-ben a Hallgatói Mozgalomért Érdemérmet oktatói tagozaton, Lednitzky András, az SZTE Általános Orvostudományi Kar korábbi dékáni hivatalvezetője, hallgatói tagozaton Keresztes Ábel, az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat korábbi alelnöke vehette át. Hallgatói Mozgalomért Emlékplakettben Loboda Edit, Nagy Nándor, Zsigmond Lilla, Tóth Zsanett és Horváth Tímea részesült az EHÖK elnökségének döntése alapján.

SZTEinfo – P. M. L.

Fotó: Herner Donát