Tendenciák és a dizájnerdrogok

Klasszikus értelemben a drog kábítószert, olyan tudatmódosító anyagot jelent, amelynek alkalmazásával tudatunk módosul, valamilyen függőséget okoz, és fizikai-testi vagy pszichés elvonási tünetei jelentkeznek. Ebből a szempontból az alkohol, de tágabb értelemben, tekintve a függőséget és az elvonási tüneteket, a nikotin és a koffein is drog – fogalmazott Gáspár Róbert. Hozzátette: a szegedi fiatalok droghasználati szokásait nehéz megítélni. Szegedi és Szeged környéki középiskolákban végzett felmerések azt mutatják, hogy magas a cannabis, valamint jelentős az amfetamin-származékok, az extasy típusú anyagok használata. Legnagyobb mértékben azonban az úgynevezett dizájnerdrogokat fogyasztják a fiatalok, mert ezek a szerek az internetről könnyen és olcsón beszerezhetők, használatuk nehezen büntethető.

Ezeket a szereket, ahogy a nevük is mutatja, mindig „újratervezik”, egy meglévő alapmolekulát módosítva egyik napról a másikra újabb molekulákat hoznak létre, melyek kémiai összetétele hivatalosan nem ismert, így tiltólistára sem kerül a szer. Magyarországon pedig csak azon szerek használatát lehet büntetni, amelyek tiltólistán vannak. Ez nemcsak abból a szempontból rossz, hogy rövid időn belül újabb és újabb anyagok kerülnek a piacra, hanem azért is, mert pontos hatásuk és toxikológiai jellemzőik sem ismertek – magyarázta a szakember. Felmérések alapján elmondható az is, hogy sajnos egyre fiatalabb korban, már 12-13 évesen kezdik kipróbálni az egyes szereket a diákok. Ennek egyik oka, hogy sokkal korábban kezdenek el dohányozni, alkoholt inni és koffeint fogyasztani. Annak ellenére, hogy a koffein gyenge függőséget okoz, és viszonylag könnyű róla leszokni, fogyasztása elősegítheti azt, hogy később más szerekhez is hozzányúljanak. Éppen ezért egyesek szenvedélyragasztó szernek is nevezik.

Dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője az SZTE Innovációs Klub meghívására járt Szegeden. Előadásán a diplomás drogfogyasztókat is megemlítette. Fővárosi példát hozott, azokról beszélt, akik 31-32 évesen egy multinacionális cégnél középvezetők lesznek, az átlagfizetés három-négyszeresét keresik és rengeteget dolgoznak. Pénteken viszont belevetik magukat a pesti bulinegyedbe - két napjuk van arra, hogy kiengedjék a gőzt. „A kitörési pont ez alatt a két és negyed nap alatt a dorbézolásról szól - mondta Zacher Gábor -, amikor minden jöhet. Egy alkalommal elköltenek egy hétvégén százezer forintot, mert megengedhetik maguknak. És a diplomások körében igazából ezért ugrik meg a szerhasználat. A statisztikák is azt mutatják, hogy a nettó jövedelmet tekintve kell szegénységi droghasználatról beszélni, mert az, aki szegény, nem fog tudni a gettóéletéből kilépni. Az ellenpólus viszont a magasan kvalifikált, jól kereső fiatal értelmiségi designer drog-fogyasztó és kokainista, aki a maga saját zárt rendszerében mozog, de a statisztikákban nem jelenik meg, mert terápiára a magánszektorba jár, és megveszi az orvost magának akár 25-30 ezer forintért óránként. De hiába jár terápiára, nem fog leállni, mert nincs semmi motivációja. A terápiával megnyugtatja magát, azután hazamegy, és újra felszív két csíkot.

Tudatmódosító szerek, széthulló családok

az SZTE Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet egyetemi docense kiemelte: a korai szerhasználattal szorosan összefügg az is, hogy a családok szétesnek, a szülők nem fordítanak elegendő figyelmet a gyerekekre. A klasszikus drogok esetében ugyan szerepet játszik, hogy Szeged határ menti település, ám a dizájnerdrogoknál ennek kisebb a jelentősége, hiszen ezeket a szereket az interneten keresztül lehet beszerezni, tehát a megrendelő csomagban kapja meg akár a határon túlról, nem személyesen az elosztótól veszi. A drogfogyasztásban mutatkozó tendenciák ellenére a tizenéves korosztálynál és az egyetemistáknál is a legnagyobb probléma még mindig az alkoholfogyasztás – összegezte.

Számos jel utalhat arra, hogy valaki szerhasználó. A kokaint, heroint használók esetében pupillaszűkület, bőrszínváltozás jelentkezik, az extasynál a túl sok alvás, a kimerültség, a fáradtság utal arra, hogy a fiatal túlpörgette magát – tudtuk meg a szakembertől, aki kiemelte: minden droghasználónál hosszabb távú alkalmazás során nagyon fontos figyelmeztető jel a személyiség és viselkedés megváltozása, mely megnyilvánulhat abban, hogy romlik a fiatal tanulmányi eredménye vagy megváltozik a baráti köre, érdeklődése, kommunikációja.

Drogmentes szórakozás

Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon a kábítószerekkel foglalkozó kurzust vehetnek fel a diákok, akik a foglalkozáson a kar oktatói mellett a rendőrség szakembereitől is betekintést nyerhetnek a kábítószer-használat problémakörébe. Ezenkívül a GYTK több alkalommal hirdetett középiskolásoknak szóló pályázatot, ami a kábítószerek veszélyeivel, a drogmentes szórakozással foglalkoznik – mondta a dékánhelyettes, aki a fiataloknak azt tanácsolja, ne kezdjenek semmilyen tudatmódosító anyag használatába, internetről ne vásároljanak szert, illetve a szórakozóhelyeken csak olyan italt fogyasszanak, amit előttük bontanak fel, poharukat őrizetlenül ne hagyják. Magyarországon a fő problémát az jelenti, hogy nincsenek olyan lehetőségek, ahol biztonságosan szórakozhatnának a fiatalok. Olyan megoldásokra lenne szükség, melyek biztosítanák a drogmentes szórakozás lehetőségét, olyan szórakozóhelyek kialakítására, melyekben a tudatmódosítás semmilyen formában sincs jelen. Emellett a mai virtuális világunkban a prevenciót internetes felületen kell hirdetni, hogy eljusson a fiatalokhoz. Mindehhez természetesen megfelelő intézményi és anyagi háttér szükséges – fogalmazott Gáspár Róbert, a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagja, aki Szeged város drogstratégiájának kidolgozásában is részt vett.

„Egy tablettányi designer drog akár 150-200 forintért is beszerezhető” – dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense szerint ez a designer drogok egyik legnagyobb veszélye. Intézetükben évek óta foglalkoznak a designer drogok beazonosításával, amely sokszor csak ködszurkálás: a drogpiacra dolgozó előállítók mindig több lépéssel előrébb járnak. A designer drogokat egymás után dobják piacra olyan új vegyületekkel, amelyeknek a szerkezete még nincs belerajzolva a büntető törvénykönyv által tartalmazott listákba – ezáltal azok fogyasztása nem illegális. Az Igazságügyi Orvostani Intézet az ÁOK Kémiai intézetével működik együtt, a cannabis csoportot már mérni tudják. Ha új anyag jön be a piacra, akkor 2-3 hét alatt ki tudják dolgozni azt a metodikát, amelynek alkalmazásával az új anyag emberi vérből vagy vizeletből mérhetővé válik. A szakértők nem tudják pontosan, hogy az adott designer drognak milyen hatásai vannak. Információkat ma főként onnan tudnak szerezni, hogy 60-70 olyan hazai és külföldi honlapot olvasnak rendszeresen, amelyeken a drogfogyasztók megosztják egymással tapasztalataikat. Ezt összevetik a kábítószer fogyasztókat elfogó rendőrökkel, és ez alapján nagyjából meg tudják határozni a klinikai tüneteket, az adott drog „működését”.

Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát, Gárdonyi Péter

További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2015. számában.

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2015. számából:

Berényi Antal: „Ha van egy jó ötleted, próbáld megvalósítani!”

A tudománynépszerűsítő misszionárius

Matematikai modell Ebolára

Kun Emma: „Minden álmunk, rémálmunk egy darab kék pixelen van”

A siker titka az elhivatottság

A rálátás kreatívabbá tesz

ELI-ALPS: A lézeres kutatás jövője

„Lazán, de tudatosan kell élni az egyetemi éveket”

Ösztöndíjprogram és gyakornoki lehetőségek a Bonafarm Csoportnál

Goodwill Pharma - Szent-Györgyi Albert szellemiségében

Gyakornokból kolléga – egyenes az út a makói ContiTechnél

Az SZTE-ről is várja a jövő informatikusait az EPAM

Made by you! - Szakmai gyakorlat és karrierlehetőség az Unilevernél

Helikopter-leszálló az SZTE klinikai központján

A C-vitaminnal kezdődött minden

Skills központ: egyedülálló a magyar oktatásban

Virtuóz az egyetemen

Ételfantáziák versekre

Magyar politikusok: igen a Facebookra, nem a Twitterre