SZTE magazin

kiemelt_Boldogkoi_Zsolt

A tudománynépszerűsítő misszionárius

Imádják és gyűlölik: frenetikus hatásúak a molekuláris biológus, Boldogkői Zsolt tudományos ismeretterjesztő előadásai és cikkei. Nevére a Google több mint 8000 találatot dob ki, 4700-nál is több ismerőst számlál a Facebookon, ugyanakkor moderálandó kommentek és feljelentő levelek is kísérik Boldogkői professzor médiaszerepléseit.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Egyedülálló, hogy egy professzor a legolvasottabb online lapok számára írjon a tudományt népszerűsítő, az áltudományt leleplező cikkeket. Miért vállalkozik erre Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem professzora?

 

– Misszióm a biológiai ismeretek terjesztése – jelenti ki az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanár. Boldogkői Zsolt szerint óriási mértékű az irracionalizmus a társadalomban. Írásaival, médiaszerepléseivel a racionális gondolkodást kívánja népszerűsíteni.

 

Nagy vihart kavart a homeopátia bírálatával. A hvg.hu-nak nyilatkozta: az alternatív medicinának nincs létjogosultsága, ahogy a „hagyományostól eltérő” természettudománynak sem lenne. Kérdéseinkre válaszolva megerősítette: a kutatóknak az áltudományos fejtegetésekbe bújtatott sarlatánság leleplezésével közérthető formában és stílusban kell az orvoslás és a modern orvostudomány becsületét helyreállítaniuk.

 

Boldogkoi_ZsoltA szabad elme illúziója. Ez volt Boldogkői Zsolt első, az Interpress Magazinban megjelent népszerű cikke. Hasonlóképpen sokakat érdekelt az index.hu Tudomány rovatában napvilágot látott írása is, amely arra kereste a választ, hogy Miért vagyunk hűtlenek?

A népszerű, provokatív megfogalmazású téma, a világos okfejtés is hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi professzor az elmúlt két évben kétszáz publikációjával és számos nyilvános szereplésével az egyik legközismertebb tudománynépszerűsítő személyiség lett.


– Azt a publikációt tartom nagyra, amelyet sokan elolvasnak. Ezért a csak a szűk szakma által ismert tudományos folyóirat helyett az utóbbi időben a népszerű online lapok Tudomány rovatában helyezem el az írásaimat – mondta a professzor, aki a szegedi egyetem tudósai közül bizonyára a legnépesebb olvasótáborral büszkélkedhet. Szerinte ezek a publikációk a tudomány fejlődése szempontjából is hatásosabbak, mint a legrangosabb szakmai folyóiratban megjelentetett olyan tanulmány, amelyet például mindössze 8 másik tudós idéz a saját cikkében.

– Érdekelnek a világ dolgai – válaszolta, amikor arról kérdeztük, honnan meríti cikkei témáit. – Ökológusként kezdtem a pályámat, molekuláris genetikával foglalkozom, de a fizika is érdekel. Egyetemi előadásaimban is összekapcsolom a tudomány különböző területeit. A modern tudományt a határterületek érintkezése jellemzi.

 

Televíziós vitákra is vállalkozik a tudós oktató – például az áltudományról, az akupunktúráról. Sőt: ő lett az egyik reklámhordozó arca a 2015 áprilisában bemutatott Lámpagyújtogatók című, az alkotók által kulturális sci-fiként aposztrofált filmnek.

Szabadon hozzáférhető blogon és a Gépnarancsban is olvasható már Boldogkői Zsolt San Diego – 2032 ismeretterjesztő regénye, amely hamarosan nyomtatásban és e-bookon is megjelenik. 2015 őszén lát napvilágot az a könyve, melynek címe: a Hiénák a betegágy és az ebédlőasztal körül.

A közösségi médiában ugyancsak ismeretterjesztő eszközt lát Boldogkői professzor. Ott, ha indokolt, ismert személyiségek képe fölé is oda illeszti a mondatot: „Autentikusnak tekintetett emberek hamis igehirdetése az egyik legártalmasabb tevékenység…”

 

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetében kollégáival együtt a sejtbiológiát és a molekuláris genetikát a főkurzusban oktatja. Ám szabadon választható tantárgyként kínálják a molekuláris biológia, a fejlődésgenetika, valamint az orvosi molekuláris biológia és genomika határait feszegető előadásokat is. Ezek közül a legnépszerűbb a szegedi egyetem más érdeklődő hallgatói által is felvehető A tudomány határán című kurzus, melyet a YouTube-ra is feltöltött a professzor.

 

Újszászi Ilona

Fotó: Ócsai Gábor

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019klinika_magazin_2019_osz