2024. december 3., kedd

Szegedi Tudományegyetem HÍRPORTÁL

SZTEMagazin főoldal.
Archívum:
- 2021.
- 2020.
- 2019.
- 2018.
- 2017:
- 2016:
- 2015:
  - 1. szám:
    - SZTEchnology.
    - Fókusz.
    - Nők a tudományban.
    - Egészségügy.
    - Színes hírek.
    - Mentoraink.
    - Kultúrtündér.
    - .
  - .
- 2014:
- 2013:
- 2012:
- 2011.
- 2010.
- 2009.
- 2008.
- 2007.
- 2006.
- 2005:
- .
Impresszum.
.

SZTEmagazin

Archívum

2015

1. szám

SZTEchnology

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal: „Ha van egy jó ötleted, próbáld megvalósítani!”

2016. február 11.

Mi a kutatás lényege? Az „újrakeresés” – mondhatnánk az angol „research” kifejezés szó szerinti fordításával. Vagyis a tudományban a problematika, a föltett kérdések nem változnak, ám a metodológia fejlődése új eredményt hozhat – hallottuk Berényi Antaltól, aki családias légkörű kutatócsoportjának irányítása mellett medikusokat is oktat a szegedi egyetemen.

Cikk nyomtatás

Link küldés

– Péteri középiskolásként a Kutató Diákok Mozgalmának egyik alapítója. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar hallgatójaként kétszer is elnyerte a Köztársasági Ösztöndíjat. Az SZTE doktoranduszaként pedig a kísérleti modellen végezhető látás-vizsgálatoktól jutott el az agyi működés nagy kérdéseiig. Tudatosan készült a kutatói pályára?

– Igen. Családom több generációja Szegeden diplomázott. De sokat köszönhetek a mentoroknak is. Posztdoktorként a világ egyik vezető laboratóriumában, New Yorkban, a ritmikus agyi aktivitásokkal foglalkozó Buzsáki György mellett volt szerencsém dolgozni. A világhírű magyar agykutatónak szegedi mentorom, Benedek György professzor mutatott be egy budapesti konferencián.

– Mi a magyarázata, hogy Amerikában és már kezdő kutatóként is jelentős sikereket ért el?

– Uniós ösztöndíj, vagyis Brüsszel finanszírozta a New Yorkban végzett munkámat. Ott szabadjára engedtek, a laborvezető Buzsáki professzor munkamódszerének jellemzője ugyanis az, hogy a jó ötleteket várja, amelyekkel szívesen foglalkozik a kutató, mert ezekből előbb-utóbb eredmények születnek. Ott sikerült bizonyítanunk állatkísérletekben: a koponyán kívüli ingerléssel megállítható az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusa. Ennek eredménye a Science magazinban megjelent publikáció. Társszerzős cikkeim közül az egyik az optogenetikai kísérletekben használható transzgén állattörzs kifejlesztését és tesztelését írja le, a másik összegzi a hippokampusz, a térbeli tájékozódásnak, illetve a memóriának az egyik legfontosabb agyi struktúrája vizsgálati eredményét.

– Fontos „munkatársaik” a fekete-fehér patkányok. Miért éppen ezek alkalmasak az agyi működés vizsgálatára?

– Mert jó a látásuk. Vannak közöttük olyan tenyésztett és transzgénikus állatok is, amelyeknek olyan speciális „satornafehérjét” ültettek be a sejtjeikbe, amelyeket így fény segítségével ki lehet nyitni, vagy be lehet csukni. Ha az adott sejthez fényt tudunk juttatni egy üvegszál segítségével, akkor fény impulzusokkal át tudja venni a vezérlést a sejt fölött a kutató. Így kívülről befolyásolható például az agyi idegsejt működése.

Berenyi_Antal

– Orvos és idegtudós végzettségéhez orvos-közgazdász diplomát is szerzett a szegedi egyetemen. Az MTA Lendület programjának nyerteseként visszaköltözött Szegedre, majd nyert a nagyon rangos EU-s pályázaton is ERC Starting Grant-et. Ez egyedülálló eredményesség, összesen 3 millió dollár áll rendelkezésére 2018-ig. 2015 őszén éppen hol tart tudományos programja megvalósításában?

– Sikerült létrehoznom a magyar, spanyol és japán kutatókból álló „MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportomat”. Az adminisztráció naponta sok órát igényel tőlem, miközben az uniós projektet is menedzselnem kell. Emellett még szemináriumot is vezetek medikusoknak az SZTE Élettani Intézetében. Közös munkánk gerince az epilepszia-kutatás.

Megpróbálunk olyan eszközöket vagy eljárásokat kifejleszteni, amelyek hasonlóak a pacemakerhez. Vagyis amikor kóros agyi aktivitás mutatkozik, akkor ezt elektromos ingerekkel mielőbb megpróbáljuk visszafordítani a normál működéshez. Ez a módszer a későbbiekben reménykeltő lehet például a depresszió kezelésében is. Másik témánkban, a hippokampusz-kutatásban sokat várok a Szegeden egyedülálló optogenetikai laborunk indításától. Itt egy síkkal mélyebben lehet megvizsgálnunk az agyi működést és szofisztikáltabb válaszokat kapunk, miközben szabadon mozgó állaton végzünk méréseket. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy egy ütőképes nemzetközi csapattal tudunk együtt dolgozni, ahol számos diszciplína képviselteti magát. Ez így hatékony. Munkánkban ugyanis minden lépéshez új ötletre van szükség. A közös munka irányításában az amerikai modellt alkalmazom: „Ha van egy jó ötleted, próbáld megvalósítani!”

Lendületben

A Szegedi Tudományegyetem első MTA Lendület programon nyertes kutatója a vegyész Martinek Tamás, aki 2011 óta „az Alzheimer kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihet közelebb” azzal, hogy „a mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamereket vizsgálja. A programozható szerkezetű és a fehérjékhez nagy felszínnel kötődni képes foldamerek jobb megismerése a gyógyszerkutatásban jelenthet új megközelítést és előrelépést” – olvasható az MTA honlapján is. Az SZTE nanotechnológia kutatójaként ismert Kukovecz Ákos „a fluidumok és a nanorészecskékből álló mezo-, illetve makropórusos hálózatok kölcsönhatását” elemzi „a nagy teljesítőképességű analitikai szenzorok fejlesztése” érdekében. Berényi Antal „neurofiziológus kutatásai egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást alapozhatnak meg”. A vegyész Janáky Csaba „a napenergia kiaknázását” célozza meg azzal, hogy „olyan szervetlen félvezetőkön és szerves vezető polimereken alapuló, összetett anyagokat vizsgál, amelyekből a szén-dioxid napfény segítségével történő átalakításával közvetlenül állíthatók elő tüzelőanyagok”. Hegyi Péter, a hasnyálmirigy-gyulladást kutató „gasztroenterológus” célja „olyan gyógyszer-támadáspontok azonosítása, amelyek révén meggátolható a gyulladás kialakulása, illetve csökkenthető a kórfolyamat súlyossága”.

Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2015. számában.