A pannonhalmi apátság alapítása és az Árpádok királyi címe - 2009. április 8. Szerda 18.00

A pannonhalmi apátság alapítása és az Árpádok királyi címe
A pannonhalmi apátság a legkorábban létrehozott jelentős egyházi intézmény és egyben az elsőként megalapított bencés monostor Magyarországon. Még Géza fejedelem kezdte meg építését és alapítása minden valószínűség szerint 996-ban történt. Az apátság védőszentjéül Szt. Mártont választották.
Több kísérelték már megmagyarázni azt, hogy miért éppen Márton lett az első magyar monostor patrónusa. A korábbi bencés hagyomány szerint azért esett Mártonra a választás, mivel az egész Európában népszerű szent a pannonhalmi várhegy alatt lévő településen született, és így szülőhelyére való tekintettel lett Pannonhalma védőszentje. Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy Márton szülőhelyeként említett Savaria település a mai Szombathellyel azonosítható. Megfogalmazódott az is, hogy Pannonhalma Márton patrocíniumában a 10. századi magyarországi térítésben felügyelő szerepet játszó mainzi érsekségnek lehetett hatása. Mainz védőszentje ugyanis Szt. Márton volt. Az előadó szerint a mainzi érsekségnek csak rövid ideig, 972 és 976 között lehetett szerepe a magyar krisztianizációban, így nem volt már hatással 996-ban a monostor védőszentjének kiválasztásában.
Szt. Márton a középkori Európa egyik legnépszerűbb szentje, így a katonák, a szerzetesek és a püspökök is védőszentjüknek tekintették. Koraközépkori kultuszában azonban még máshol volt a hangsúly. A 6. század elejétől a Meroving-dinasztia védőszentje lett és köpenye a frank királyok legfontosabb ereklyéje volt. A szent ereklye őrzésére hozták létre a királyi kápolnát (capella regis), amely a középkori királyi hatalom egyik meghatározó intézménye lett. Márton tiszteletét átvette a Karoling-dinasztia, így ettől kezdve a szent már nem egy királyi család, hanem a királyi hatalom, a királyság védőszentjévé vált.
Géza fejedelem fia, István számára a királyi cím elnyerésére törekedett és ennek érdekében felkarolta a királyok védőszentjének, Mártonnak a tiszteletét. A pannonhalmi apátság Szt. Mártonnak ajánlásával tehát az Árpádok céljuk elérése érekében a királyok védőszentjének támogatását is meg kívánták nyerni. Másrészt a Márton-templommal ki akarták fejezni azt, hogy Pannonhalmán királyi templomot építettek.
Az első pannonhalmi templom szakrális térkialakítása megerősíti mindezt. Pannonhalmán nem a szokásos háromhajós, bazilikás templomot építettek a 10 – 11. század fordulóján. Az első templom úgynevezett két kórusú egyház volt. A szokatlan templomtípus az Ottók, a Németországban uralkodó dinasztia egyházainak szakrális térkialakítását követte. A kétapszisos templomokat a király egyházainak tekintették német területen. A szokásos keleti apszis a helyi papi közösség liturgikus tere volt, míg a nyugati kórus a király és az udvari papság istentiszteletének adott helyet. A pannonhalmi apátság első temploma építészeti megjelenésével is kifejezte, hogy egy király egyháza. Összegezve: az első magyar bencés monostor Szt. Márton patrocíniumával és kétapszisos templomával Géza fejedelem és fia, István politikai programnyilatkozataként értelmezhető. Szimbolizálta, hogy az Árpádok célja a keresztény királyi méltóság elnyerése.
Ezzel a politikai gondolattal volt összefüggésben, hogy egy évvel az alapítás után, 997-ben a lázadó Koppány ellen vonuló István Szt. Márton segítségét kérte. A Márton támogatásával elért győzelem tette lehetővé István számára, hogy megőrizze a főhatalmat. Ettől kezdve a magyar királyok úgy tekintettek Mártonra, mint akinek köszönhetően gyakorolják a hatalmat. Szt. Márton 997-től az Árpádok, a magyar királyok patrónusa, Magyarország védőszentje lett. Márton mellett országpatrónusként tekintettek a 11. században még Szt. Györgyre, különösen pedig Szűz Máriára, sőt a 13. századtól Szt. Lászlóra. Mária előtérbe kerülése Szt. Márton országpatrónus szerepét némileg háttérbe szorította, de ezt a funkcióját a Márton-kultusz az egész középkor folyamán megőrizte.
 
Az előadás megtekintése:
 
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
 
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
 
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
 
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
 
Megjegyzések:
 
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
 
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
 
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
 
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre!

KLDr. Koszta László Tanszékvezető egyetemi docens
SZTE BTK Történeti Intézet Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék

 

 

Koszta László 1962-ben születettSzombathelyen. Általános és középiskoláit Pécsett végezte és 1980-ban a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. 1981-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a JATE Természettudományi Karán történelem-földrajz szakon és 1986-ban államvizsgázott már a bölcsész karon történelem – latin speciálképzés szakon.