Honnan tudja a GPS, hogy hol vagyok?
A műholdas helymeghatározó eszközök – a mindennapi szóhasználattal GPS-ek – az életünk részeivé váltak. Sokszor nem is vesszük észre és nincs is tudomásunk róla, hogy az általunk használt közlekedési eszközök irányításában, forgalomszervezésében (busz, vonat, repülőgép), vagyonvédelmében (nagy értékű gépjárművek, műszerek), vagy éppen egy ismeretlen utca-házszám felderítésénél a telefonunkon megjelenített térképes alkalmazás hátterében helymeghatározó vevő- (és jeladó) készülék működik.
Az előadás során – a mesterséges holdak keringésének matematikai és fizikai (Newton és Kepler törvényei), valamint a helymeghatározás geodéziai alapfogalmainak és összefüggéseinek egyszerű, szemléletes magyarázatain keresztül – a nem szakmabeli érdeklődő is képet kaphat ezen eszközök működési, mérési alapelveiről és korlátairól. A GPS vevők széleskörűen elterjedt hármas felosztása alapján sorra megvizsgáljuk a navigációs, térinformatikai és geodéziai műszerekkel elvégezhető különböző mérési módszereket és az elérhető pontosságot.
Röviden áttekintjük a már kiépített és működő rendszereket (amerikai Navstar, orosz Glonass), valamint a tervezési-kutatási szakaszban lévőket (európai Galileo, kínai Compass). Amennyiben ezeket az alapvetően önállóan, de már részlegesen együtt is működő rendszereket – a további műholdas és földi kiszolgáló egységekkel közösen – egy nagyobb szervezettségű (és tudású) globális navigációs műholdrendszer (GNSS) elemeinek tekintjük, egy „szép új világ” képét vázolhatjuk fel. Ebben a világban a GNSS aktívan hozzájárulhat az energiafelhasználás és a környezetszennyezés csökkentéséhez, például a jól szervezett, intelligens navigációval a fölöslegesen megtett kilométerek jelentős csökkentésével csak az üzemanyag-fogyasztás terén, egyes becslések szerint, 10-20 %-os megtakarítás érhető el.
Az előadás záró részében néhány érdekes és különleges mérnöki, földtudományi és geoinformatikai alkalmazásba nyerhetünk bepillantást.
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a
Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Dr. Szatmári József Egyetemi adjunktus
SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Dr. Szatmári József 1966. április 5-én született Kiskunfélegyházán. Középiskoláit szülővárosában, a Móra Ferenc Gimnázium matematika-fizika tagozatán végezte. Egyetemi tanulmányait a JATE-en matematika-földrajz szakos középiskolai tanárként, 1993-ban fejezte be. 1993-1996 között a JATE Földtudományi doktori iskolájának ösztöndíjas hallgatója, 1997-től – tanársegédként kezdve – járja az egyetemi ranglétrát a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken.
