Szabad bölcsészet BA_AN_2012

SZB-B-AN_2012

Alapképzés (BA/BSc)

Nappali

180 kredit

6

Esztétika szakirány felvételi kritérium:
A képzésre csak a szabad bölcsész nappalis hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre való bejutás feltétele a szabad bölcsész szakon az első félévben meghirdetett 10 bevezető kurzus sikeres teljesítése. Túljelentkezés esetén az első félévben teljesített 10 bevezető kurzus átlagát vesszük figyelembe. Ezek a következők: SZB-A41-1: A mozgóképelemzés alapjai, SZB-A11-1: Bevezetés a filozófiába I.,SZB-A12-1: Bevezetés a filozófiába II., TT-VLT11-1: Bevezetés a vallástudományba 1., TT-VLT41-1: Bevezetés a vallástudományba 2., SZB-A31-1: Bevezetés az esztétikába I., SZB-A32-1: Bevezetés az esztétikába II., SZB-A22-1: Bevezetés az etikába II., SZB-A21-1: Bevezetés az etikába I., SZB-A42-1: Vizuális kultúra.
Tájékoztatás:
Az esztétika szakirány célja a műalkotásokkal, a művészi tevékenységgel értőn foglalkozó szakemberek elméleti képzésének megalapozása. A szakirány hallgatói megismerkednek a művészet alapvető korszakainak jellegzetességeivel, az alkotások befogadásának legfontosabb problémáival, az alapos interpretáció teoretikus és fogalmi feltételeivel, a művészet mibenlétét tárgyaló bölcseleti reflexió kiemelkedő fejezeteivel. A képzés során egyrészt nyomon követjük a művészettel kapcsolatos álláspontok változását a görög antikvitástól kezdve egészen a kortárs esztétikai gondolkodás főbb áramlatiig (hermeneutika, dekonstrukció, analitikus esztétikai iskolák stb.), másrészt bepillantást kínálunk az ágazati esztétikák (irodalomelmélet, zeneelmélet, képelmélet stb.) specifikus problémamezőjébe is. Nagy hangsúlyt kap az esztétikai gondolkodás beillesztése az európai szellemtörténet egészébe. Ugyanakkor az elméleti képzés mellett lényegesnek tartjuk a műalkotások értelmezésével kapcsolatos gyakorlati jártasság megszerzését is, ezért műelemző szemináriumokon követjük nyomon a hallgatók interpretációs készségének, nyelvi kifejezőerejének, az esszé- vagy tanulmányírásban megmutatkozó szakszerűségének fejlődését. Az elméleti tudás, a reflektált gondolkodás és a megfelelő elemzőkészség együttese elengedhetetlen feltétele annak, hogy a műalkotások által felvetett problémákra az esztéta-aspiráns felkészülten reagálhasson, legyen ennek formája akár az elmélyült kutatás, a tudományos igényű vizsgálódás, akár a napi kritika.

Etika szakirány felvételi kritérium:
A képzésre csak a szabad bölcsész nappalis hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre való bejutás feltétele a szabad bölcsész szakon az első félévben meghirdetett 10 bevezető kurzus sikeres teljesítése. Túljelentkezés esetén az első félévben teljesített 10 bevezető kurzus átlagát vesszük figyelembe. Ezek a következők: SZB-A41-1: A mozgóképelemzés alapjai, SZB-A11-1: Bevezetés a filozófiába I.,SZB-A12-1: Bevezetés a filozófiába II., TT-VLT11-1: Bevezetés a vallástudományba 1., TT-VLT41-1: Bevezetés a vallástudományba 2., SZB-A31-1: Bevezetés az esztétikába I., SZB-A32-1: Bevezetés az esztétikába II., SZB-A22-1: Bevezetés az etikába II., SZB-A21-1: Bevezetés az etikába I., SZB-A42-1: Vizuális kultúra.
Tájékoztatás:
z etika jelenleg az egyik legnagyobb társadalmi igényre számot tartó bölcsész tudományág. A felgyorsult fejlődésben a szakemberek, a törvényalkotók és végrehajtók azzal az igénnyel lépnek föl, hogy a változó cselekvési követelmények közt érték-orientációt kapjanak, ilyenekre támaszkodhassanak. Az etika szak végzettségűekre egyre nagyobb szükség van és lesz az oktatásban, a médiában, a törvény-előkészítésben és a törvényalkotásban, az orvoslásban, a tudományban. Az etika szakiránynak kettős célja van: egyrészt bevezetést nyújtani az etikai és morálfilozófiai hagyományba az etikatörténet és a filozófiai etika (morálfilozófia) alapvető problémáinak tárgyalásával, másrészt pedig megismertetni a kortárs etikai és alkalmazott etikai tendenciákat és az általuk felvetett problémákat. Az etika szakirányon ezért az oktatás a következő tartalmi egységekre bomlik: etikatörténet, alkalmazott etikák (médiaetika, gazdasági etika, orvosi etika, környezeti etika, bioetika), antropológia és pszichológia, tematikus etika és kortárs etikai diskurzusok. A BA etika szakirányra a későbbiekben vagy etika MA képzés, vagy a filozófia MA képzésen belül etika és morálfilozófiai szakirányi képzés épül. A filozófia doktori programban is indulni fog etika és morálfilozófia alprogram. Az etikatanári képesítés az MA képzés keretein belül szerezhető majd meg.

Filmelmélet és filmtörténet szakirány felvételi kritérium:
sak a szabad bölcsész alapszak hallgatói számára. Túljelentkezés esetén az első félévi alapozó tárgyak tanulmányi átlaga a döntő kritérium. Ezek a következők: SZB-A41-1: A mozgóképelemzés alapjai, SZB-A11-1: Bevezetés a filozófiába I.,SZB-A12-1: Bevezetés a filozófiába II., TT-VLT11-1: Bevezetés a vallástudományba 1., TT-VLT41-1: Bevezetés a vallástudományba 2., SZB-A31-1: Bevezetés az esztétikába I., SZB-A32-1: Bevezetés az esztétikába II., SZB-A22-1: Bevezetés az etikába II., SZB-A21-1: Bevezetés az etikába I., SZB-A42-1: Vizuális kultúra
Tájékoztatás:
A Filmelmélet és filmtörténet szakirány a Szabad bölcsészet alapszak hallgatói által vehető fel a 2. félévvel kezdődően. A tantárgyak három főbb ismeretkör szerint csoportosíthatók: filmelemzés, filmelmélet és filmtörténet, és úgy épülnek fel, hogy az általánosabb megalapozó tárgyak felől haladnak a specifikusig. A törzsanyagot képező szaktárgyakon kívül a hallgatók megismerkedhetnek a fotográfia történetével és elméletével, a populáris filmek esztétikájával, a forgatókönyvírással, és más, a filmezéshez kapcsolódó gyakorlati ismereteket is szerezhetnek. A filmes szakirány olyan órán kívüli tevékenységekre is lehetőséget ad, mint például a filmklubok látogatása (kedvezményes belépő a Grand Caféba), országos filmes találkozókon, filmfesztiválokon, konferenciákon való részvétel. Az öntevékeny hallgatói csoportok keretében, valamint a műhelymunkákon és a házi versenyeken a hallgatók megtalálhatják a személyes preferenciáiknak megfelelő érdeklődési területet; a szegedi filmes képzés által működtetett országos filmes fórumon, az Apertúra című online folyóirat (www.apertura.hu) hasábjain pedig publikációs lehetőséget kínálunk a kiemelkedő hallgatói dolgozatok számára. A BA szak folytatását a Filmtudomány MA és filmtanári képesítést adó mesterszak jelenti majd.

Filozófia szakirány felvételi kritérium:
A képzésre csak a szabad bölcsész nappalis hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre való bejutás feltétele a szabad bölcsész szakon az első félévben meghirdetett 10 bevezető kurzus sikeres teljesítése. Túljelentkezés esetén az első félévben teljesített 10 bevezető kurzus átlagát vesszük figyelembe. Ezek a következők: SZB-A41-1: A mozgóképelemzés alapjai, SZB-A11-1: Bevezetés a filozófiába I.,SZB-A12-1: Bevezetés a filozófiába II., TT-VLT11-1: Bevezetés a vallástudományba 1., TT-VLT41-1: Bevezetés a vallástudományba 2., SZB-A31-1: Bevezetés az esztétikába I., SZB-A32-1: Bevezetés az esztétikába II., SZB-A22-1: Bevezetés az etikába II., SZB-A21-1: Bevezetés az etikába I., SZB-A42-1: Vizuális kultúra.
Tájékoztatás:
A filozófia szakirány a kétezer ötszáz éves nyugati bölcseletbe, annak történetébe és problémarendszerébe kíván öt féléven keresztül bevezetést nyújtani. A képzés két fő részre tagozódik: filozófiatörténeti és szisztematikus filozófiai részre. A filozófiatörténeti képzés során öt nagy korszak kerül áttekintésre: az antik, a középkori és reneszánsz, az újkori és felvilágosodáskori, a 19. századi illetve a 20. századi és kortárs filozófiai irányzatok. A hallgatók a képzés végére tehát egy teljes átfogó képet kapnak a nyugati kultúra bölcseleti hagyományáról a kezdetektől napjainkig. A szisztematikus filozófiai képzés a történetivel szemben a problémákra helyezi a hangsúlyt. Ebben olyan filozófiai diszciplínák kapnak szerepet, mint a metafizika és lételmélet, az ismeretelmélet, az etika és morálfilozófia, a társadalom és történetfilozófia, a logika és a vallásfilozófia. A filozófia szakirány elvégzésével a hallgatók egy alapos filozófiai műveltséget sajátítanak el, bevezetést nyernek a filozófiai írás alapvető készségeibe és egy alapvető filozófiai problémaérzékenységgel lesznek gazdagabbak. A BA filozófia szakirányra a későbbiekben filozófia MA és doktori képzés épül majd. A filozófiatanári szakképesítést az MA

Vallástudomány szakirány felvételi kritérium:
A képzésre csak a szabad bölcsész nappalis hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre való bejutás feltétele a szabad bölcsész szakon az első félévben meghirdetett 10 bevezető kurzus sikeres teljesítése.
Túljelentkezés esetén az első félévben teljesített 10 bevezető kurzus (SZB-A11; SZB-A12; SZB-A21; SZB-A22; SZB-A31; SZB-A32; SZB-A41; SZB-A42; TT-VLT11 és TTVLT41) hagyományos átlagát vesszük figyelembe.
Tájékoztatás:
Miért táncol Síva istennő? Hogyan fér át a teve a tű fokán? Volt-e Éva kezében alma? Hogyan keletkezett a káoszból Gaia és Erósz? Milyen hitrendszere van az ateistáknak? Véget érnek-e a vallásháborúk? Hogyan lehet védekezni az agymosás ellen? A tv-reklámok vallási eszközökkel dolgoznak?
Ezekre és hasonló kérdésekre a mai posztmodern világban sokan adnak sokféle választ. Az egyetem szabad bölcsész szakjának vallástudományi szakiránya a vallások és a vallásosság elfogulatlan, leíró tanulmányozásával foglalkozik és a vallástudomány mai állása szerinti megbízható ismereteket ad. Célja, hogy általános műveltséget nyújtson a klasszikus kor vallásai, a nagy világvallások és a mai vallási jelenségek területéről. Ezek hozzá tartoznak az általános műveltséghez, és a kultúra tágasságának szerves részét alkotják.
A vallás élő valóság, amellyel nap mint nap találkozni a médiában, a hétköznapi és ünnepnapi életben. A sokféle kultúrából jövő és sokféle felfogású ember közötti megértés egyik fő eszköze a személyes meggyőződések ismerete, tisztelete és a közöttük való párbeszéd minőségi művelése. A szakirány tanári kara és hallgatói tükrözik ezt a sokféleséget és problémaérzékenységet.

nem párosítható, nem tanári

2012.10.09 14:08:13

középiskola

főiskola