Neveléstudományi Intézet

A tanulás és az intézményes oktatás szerepe a modern társadalmakban. Az oktatás gazdasági dimenziói, jelentősége az országok és régiók gazdasági versenyképességének javításában. Az oktatás-gazdaságtan, alapjai, a gazdasági szemlélet különböző elemei, beruházás az emberi tőkébe, hozzáadott érték-elemzések, költség-haszon elemzések, tudás-gazdaság, tudásmenedzsment. (Jánossy, Kornai, Schultz munkái.) A Lisszaboni folyamat és az EU oktatási-gazdasági törekvései.
A tudás és az iskolarendszer társadalmi meghatározottsága. Az oktatás szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésében. (Bernstein, Bourdieau, Ferge, Pataki, Gazsó munkái.) Az esélyegyenlőség, a méltányosság, az inkluzivitás és az integráció fogalma.
Az oktatás társadalmi kontrollja. Az oktatás tanulmányozásának interdiszciplináris forrásai. A kibernetikai és a rendszerelméleti eszközök, a szabályozás fogalma, rendszerelemzés.
Kötelező olvasmányok:
Bruner, J. S. (2004): Az oktatás kultúrája. Gondolat, Budapest.
Csapó Benő (2002): Az osztályok közötti különbség és a pedagógiai hozzáadott érték. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. 269-297.
Csapó Benő (2004): A tudásvagyon újratermelése. Magyar Tudomány, 11. sz. 1233-1239.
Csapó Benő (2004): Az iskolai osztályok közötti különbségek és az oktatási rendszer demokratizálása. In: Csapó Benő: Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest. 225-241.
Delors, J. (1997): Oktatás - rejtett kincs: A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. Osiris - Magyar Unesco Bizottság, Budapest.
Nagy József (1979): Köznevelés és rendszerszemlélet. OOK, Veszprém.

Neveléstudományi Intézet

Bevezetés a társadalomtudományi kutatások matematikai eszközeinek megismerésébe. Az alapvető matematikai fogalmak áttekintése alkalmazási példákkal. Halmazok, relációk, gráfok. A matematikai logika, a kombinatorika és a valószínűségelmélet alapjai.
A társadalmi jelenségek statisztikai elemzésének módszerei. Bevezetés a matematikai statisztikába. Az alapfogalmak áttekintése. Populáció, minta, statisztikai következtetés, skálák, statisztikai próbák. Alapvető statisztikai számítások, leíró statisztikák. Az összefüggések statisztikai vizsgálatának alapjai, statisztikai együtt járás, kétváltozós táblázatok, kontingencia-koefficiens, korrelációs együtthatók.

Kötelező olvasmányok:
Matematika és statisztika tankönyvek.
Vargha András (2000): Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatókat bevezesse a nevelésre vonatkozó eszmék, koncepciók, valamint az iskoláztatás fejlődésének történetébe az ókortól a jelenig. Átfogó, önmagában is lezárt, de továbbépíthető összképet nyújt az egyes korszakok pedagógiai eszmetörténeti és iskolatörténeti jellemzőiről. A hallgatót a neveléstörténeti-iskolatörténeti jelenségek megismerésére, az egyes korszakokon belüli és a korszakokon átívelő összefüggések megértésére ösztönzi. A neveléstörténeti folyamatok kronologikus áttekintése alapozó jellegű, amely elősegíti a későbbi stúdiumok során a problématörténeti feldolgozást éppúgy, mint ahogyan lehetővé teszi az egyes témakörökben való majdani alapos elmélyedést

Kötelező olvasmányok:
Kardos József és Kelemen Elemér (1996): 1000 éves a magyar iskola. Korona Kiadó, Budapest.
Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténet. Osiris, Budapest.
Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténeti szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Tantárgy leírása:
A kurzus szervesen épül arra az ismeretanyagra, amelyet a hallgatók a "Bevezetés a pedagógiai gondolkodás és az iskola történetébe" című tantárgy keretei között sajátítottak el. Célja, hogy az egyetemes és magyar iskolaügy történetének célszerűen kiválasztott forrásait, dokumentumait elemezve képet kapjanak a neveléstörténeti kutatás alapvető módszereinek gyakorlati alkalmazásáról. Az egyes források vizsgálatakor sor kerül a kínálkozó társadalomtörténeti és kultúrtörténeti összefüggések érzékeltetésére is
Kötelező olvasmányok:
Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Kiadó, Budapest.
Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy a személyiségfejlődés, a szocializáció és a perszonalizáció elméleteit rendszerezi és értelmezi pedagógiai szempontból. A komponensrendszer-elmélet pedagógiai alkalmazásával mutatja be a személyiség, az emberi közösségek, a fejlődés fogalmát, illetve a szocializáció folyamatait és intézményrendszereit. A nevelhetőség és a nevelés problémáinak újraértelmezése középpontjában a viselkedés öröklött és tanult elemei, ezek nyitottsága és adaptivitása áll. A fejlődés tárgyalásának kulcspontjait annak élethosszig tartó folyamatként való vizsgálata, a rendszerképződés, az optimalizálódás és a hierarchizálódás (reprezentációs újraírás) adják. A tantárgy célja, hogy az azt elvégzőkben jól használható elméleti értelmezési keret alakuljon ki, amelyre egyaránt támaszkodhatnak nevelési célok kitűzésekor, operacionalizálásakor és megvalósításakor.

Kötelező olvasmányok:
Csányi Vilmos (1999): Az emberi természet. Humánetológia. Vincze Kiadó, Budapest.
Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja képessé tenni a résztvevőket a nevelési célokhoz hatékony eszközök rendelésére és alkalmazására egyrészt a szakirodalom tanulmányozásával és megbeszélésével, másrészt gyakorlati feladatok megoldásával és közös elemzésével, értékelésével. A tárgyalt témakörök: tanári szerepértelmezés, értékátadás, motiváció, fegyelmezés, konfliktuskezelés. A tantárgy elvégzése hozzásegíti a résztvevőket, hogy felismerjék a nevelőmunka tudatosságának és az arra való állandó reflexiónak fontosságát, valamint megtapasztalják ezek hasznát.

Kötelező olvasmányok:
Bábosik István (1999): A nevelés hatásrendszere és módszerei. In: A nevelés elmélete és gyakorlata. Tankönyvkiadó, Budapest. 83-148.
Zrinszky László (1997): A pedagógusszerep modelljei. In: Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, Budapest. 131-149.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a hallgatókban tudatosuljon az önismeret fontossága, amely a pedagógiai tevékenység egyik alapvető feltétele. Ezt egyrészt a szakirodalom tanulmányozásával és megbeszélésével, másrészt gyakorlati feladatok elvégzésével érjük el. A kurzus a következő témaköröket dolgozza fel: az önismeret szerepe a pedagógiai munkában, önismereti játékok alkalmazása a nevelés-oktatás során, önismereti csoporttechnikák. A foglalkozások során a fenti témák elméleti földolgozása mellett sor kerül különböző videofelvételek elemzésére, önismereti játékok bemutatására és kipróbálására.
Kötelező olvasmányok:
Éles Csaba (1995): A rejtőzködő én. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Rudas János (1990): Delfi örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest.
Rudas János (szerk.): Önismereti csoportok. Animula Egyesület, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Az oktatáselmélet nemzetközi fejlődési tendenciái és helyzete Magyarországon. Az oktatáselmélet kutatási területei, interdiszciplináris kapcsolatai, fogalomrendszere. A pedagógiai tanulás-koncepció, az oktatás mint a tanulás irányítása, az iskolai tanulás modelljei. Az oktatás céljai, a célok megadásának módszerei. A célok operacionalizálásának jelentősége, célelméletek, taxonómiai rendszerek. A tananyag elrendezése, a tantervek fő típusai.
A tudás értelmezési keretei. Tudáskoncepciók, törekvések a tudás fogalmának értelmezésére. Tudásreprezentáció, a propozícionális és a procedurális tudás, tudás-típusok. Az ismeretek szerepe az oktatásban, az ismeretek elsajátításának sajátosságai, a megértés szerepe, a megértés formái. A készségek és képességek fejlődése és fejlesztése. A képességek fejlesztésének lehetőségei, direkt és közvetett módserek, a gondolkodás tanterve. Az iskolában elsajátított tudás minőségének jellemzése, a tudás alkalmazása, új helyzetekben, transzfer és problémamegoldás.
Az oktatás eredményességét befolyásoló személyiségvonások, affektív tényezők, környezeti hatások, a tanulási környezet szerepe. A motiváció, az érdeklődés, az attribúciók, az énkép és a jövőkép. A tanuláshoz és az iskolához való viszony, a tantárgyi attitűdök szerepe. Az oktatás eredményességét befolyásoló külső tényezők. A családi hatása. A különbségek megjelenése az iskolában. Az iskolai szelekció, a polarizáció. A különbségek kezelése az iskolában.
Kötelező olvasmányok:
Báthory Zoltán: (1997): Tanulók iskolák, különbségek. Okker Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (1992): Kognitív pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (2004): Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest.
Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest.
Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A pedagógiai értékelés fogalma, tárgya, funkciója, típusai. A pedagógiai értékelés szerepe a taní­tási-tanulási folyamat irányításában. Felelet, dolgozat, vizsga, teszt. Az értékelés pszichológiai elvei. Az osztályozás problémái, az osztályzatokat befolyásoló tényezők. Vizsgák, vizsgarendszerek.
Tesztek az oktatásban. A tesztek típusai, a klasszikus tesztelméletek. Tesztek készítése és használata. Feladatírás, tesztszerkesztés. Tesztelemzés, a tesztek jóságmutatói.
A pedagógiai értékelés alkalmazásai. A tanulók értékelése. Iskolák, intézmények értékelése, a pedagógiai hozzáadott érték. Az oktatási rendszerek értékelése, nemzetközi összehasonlító projektek, az IEA, és a PISA vizsgálatok.
Kötelező olvasmányok:
Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (1987): A kritériumorientált értékelés. Magyar Pedagógia. 3. sz. 247-266.
Csapó Benő (2002): Az osztályok közötti különbségek és a pedagógiai hozzáadott érték. In Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest.
Golnhofer Erzsébet. M. Nádasi Mária és Szabó Éva (1993): Készülünk a vizsgáztatásra. PSZMP - Korona Kiadó, Budapest.
Mátrai Zsuzsa (2001): Érettségi és felvételi külföldön. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszék, Veszprém.
Vidákovich Tibor (1990): Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vidákovich Tibor (2001): Diagnosztikus tudásszint- és képességvizsgálatok. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 314-327.

Neveléstudományi Intézet

A pszichológia:az emberi lélek tudománya. Fejezetek a lélektan történetéből. A pszichológia tárgya: a test és a lélek. Az én, a tudat és a személyiség különböző pszichológiai iskolák szemszögéből.
A pszichológiai funkciók: a megismerés - érzékelés, észlelés, figyelem, tanulás és emlékezet. A képzelet és a gondolkodás. Intelligencia, kreativitás, tehetség.
A beszéd és a kommunikáció. A motiváció rendszere és különleges humán motívumok. Az érzelmek, érzelemkifejezések és érzelmi állapotok. Az ellenálló képesség, a megküzdés és a gyógyulás képessége. A normalitás - abnormalitás kérdései a pszichológiában. Lelki zavarok és devianciák.
A pszichológiai fejlődés és szocializáció. Az elsődleges szocializáció színtere: a család. Életkori szakaszok és jellegzetességeik a felnevelkedés során: csecsemőkor, kisgyermekkor, iskoláskor és serdülőkor. Az emberi élet szakaszai a felnevelkedés után.
Az egyén és mások: szociális tanulás, utánzás, azonosulás. Mások megismerése: személypercepció, rokonszenv, ellenszenv. Nézetek, értékek, vélemények. A társas alakzatok: csoport és tömeg, versengés és együttműködés. Konformizmus, engedelmesség, tekintély és hatalom. A tömeg és a tömegkommunikáció.
A pszichológia alkalmazási területei.
Kötelező olvasmányok:
Atkinson, és mtsai (2005): Pszichológia. Osiris, Budapest.
Pléh Csaba és Boros O. (2004): Szöveggyűjtemény az általános pszichológia tanításához. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A pedagógiai pszichológia tárgya. A pedagógia és a pszichológia történeti kapcsolata, kompetenciája. A pedagógiai pszichológia története és főbb megközelítései.
A gyermekvállalás és a szülővé válás evolúciós és kultúrális jellegzetességei. A gyermek specifikuma: a nevelhetőség és szocializáció. A szocializáció elméleti problémái. A nevelés és felnevelkedés történeti távlatokban.
A szocializáció elsődleges színtere: a család. A család és a családi nevelés története. A család funkciói, életciklusai, hatalom és kommunikáció a családban. Az egyes családtagok szerepe a nevelésben.
A modern társadalmak intézményes nevelése: a gyermekgondozás, nevelés és oktatás intézményei. Az iskola és az iskolai tanulás pszichológiai jellegzetességei: tanárok és diákok, az iskolai osztály, iskolai motiváció. Társadalmi helyzet és iskolai teljesítmény. Az intézményes gyermekvédelem alapelvei, szervezete.
A média hatása a szocializációs folyamatokra: a média a kultúrában.
Problémák és zavarok a nevelésben, válsághelyzetek a gyermekek életében

Kötelező olvasmányok:
Mészáros Aranka (2005, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. 3. kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest.
Vajda Zsuzsanna és Kósa Éva (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a nevelési folyamat, az oktatási rendszer és a társadalom közötti alapvető hatásokat és összefüggéseket, áttekintést kapnak a szocializáció és a kultúra közötti viszonyokról, a csoportok és a szervezetek működéséről.
Megismerkednek az oktatási rendszer és a társadalmi rétegződés viszonylataival, az oktatási egyenlőtlenségek formáival, a társadalmi peremhelyzetek és az oktatási rendszer működése közti alapvető összefüggésekkel.
Kötelező olvasmányok:
Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
Ferge Zsuzsa (1976): A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia, 1. 10-35.
Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. Hilscher R. Szoc. Pol. Egyesület, Budapest.
Gazsó Ferenc (1997): A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. Századvég, 7. 73-108.
Halász Gábor és Lannert Judit (szerk., 2003): Jelentés a közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Kozma Tamás (1993): A nevelésszociológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A valószínűség klasszikus értelmezése, a valószínűségelmélet axiomatikus felépítése. Valószínűségi változók, a várható érték és a szórás. Valószínűségi eloszlások, eloszlás- és sűrűségfüggvény.
Statisztikai vizsgálat, statisztikai változók. Statisztikai becslés, a középértékek és a szóródás mérőszámai, empirikus eloszlások.
Intervallum- és ordinális változók várható értékének vizsgálata és összehasonlítása. Szórások összehasonlítása.
Folytonos eloszlású változók normalitás-vizsgálata, folytonos eloszlások összehasonlítása. Dichotóm változók eloszlásának vizsgálata és összehasonlítása.
Intervallum-változók összefüggés-vizsgálata, korrelációs együtthatók összehasonlítása. Ordinális és nominális változók összefüggés-vizsgálata.
Kötelező olvasmányok:
Falus Iván - Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest.
Vargha András: Pszichológiai statisztika gyakorlat I-II. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A pedagógiai kutatás jellemzői, tárgya, területei. A pedagógiai vizsgálatok és kísérletek típusai, módszerei. Elemzési módszerek a pedagógiai kutatásban.
A szakirodalom feldolgozásának módszerei, dokumentum- és tartalomelemzés. Publikációs műfajok, empirikus tanulmányok szerkesztése.
A megfigyelés módszerei, az interjú-módszer. Kérdőívek tervezése és szerkesztése, szociometria, motiváció- és attitűdvizsgálatok.
Mérés- és skálaelméleti alapfogalmak. A mintavétel módszerei. A vizsgálat változórendszere, adatfelvétel és adatfeldolgozás. Az adatelemzés eredményeinek táblázatos és grafikus megjelenítése.
Fejlődésanalízis, keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok. A variancia-analízis, a korreláció- és regresszió-analízis, a faktor- és klaszteranalízis és eredményeik értelmezése.

Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Falus Iván (szerk., 1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
Kozéki Béla (1985): Személyiségfejlesztés az iskolában. Békés Megyei Pedagógiai Intézet, Békéscsaba.
Nagy József (1980): 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) mint társadalmi szükséglet. A probléma történeti és nemzetközi dimenziói. Az egész életen át tartó tanulás cél- és feladatrendszere. A formális, informális és nemformális úton megszerzett tudás kapcsolata, az előzetes tudás elismerése (akkreditálása).
Az egész életen át tartó tanulás magyarországi és nemzetközi problémái. Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó európai állásfoglalások. Felnőttképzési rendszerek, a felnőttek oktatásának újabb jelenségei, a felnőttek tanulásával kapcsolatos kutatások.
Az iskola szerepe az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésben. A tanulási képességek, az önszabályozó tanulás, a tanuló személyiség.
Kötelező olvasmányok:
Csapó Benő (2003): Oktatás az információs társadalom számára. Magyar Tudomány, 12. sz. 1478-1485.
Csapó Benő (2005): Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. (Megjelenés alatt.) NFI, Budapest.
Mihály Ildikó (2000): Törekvések az előzetesen megszerzett tudás meg- és elismer(tet)ésére. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz.
Sz. Tóth János (2004, szerk.): Felnőttképzés az Európai Unióban. Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról. II. Magyar Népfőiskolai Társaság - Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest.
Zachár László (2003): Felnőttképzés és munkaerőpiaci tervezés. Pécsi Tudományegyetem TTK, Pécs.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az oktatás-gazdaságtan alapfogalmaival; a különböző oktatási rendszerek összevetésére és értékelésére alkalmas közgazdaságtani elméleti és módszertani eszköztár alapelemeivel, illetve az oktatás finanszírozásának legfontosabb kérdéseivel. A kurzus része a megismert eszköztárat alkalmazva a magyar oktatási rendszer aktuális problémáinak megvitatása, illetve a magyar oktatás-finanszírozási rendszer megismerése.
Témák: Emberi tőke elmélet és szűrőelmélet. Állami szerepvállalás az oktatásban. Oktatás és munkaerőpiac. Az oktatás finanszírozása (hatékonysági ösztönzők és az egyenlőtlenségek mérséklése). Költség-haszon elemzés és oktatáspolitika. Aktuális témák a magyar oktatáspolitikában
Kötelező olvasmányok:
Stiglitz, J. E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. XV. fejezet.
Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan, Közgazdasági Szemle Alapítvány.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának a célja, hogy ismeretszerzés az oktatási rendszerek működési mechanizmusainak, mozgatórugóiról, az oktatási rendszer irányításának és irányíthatóságának kérdésköréről; tájékozódjanak az oktatási rendszer és más társadalmi alrendszerek kapcsolatáról, az oktatáspolitika fő tendenciáiról itthon és külföldön, az oktatásirányítás lehetséges stratégiáiról, a rendszer működésének minőségéről; ismerjék meg a magyar közoktatást - társadalmi környezet, irányítás, finanszírozás, tanulási utak, eredményesség, minőség -, az oktatás jogi szabályozásának kulcselemeit, dokumentumait; szerezzenek tájékozottságot az oktatási rendszerek összehasonlító elemzésében, értékelésében, a nemzetközi vizsgálatok és hazai vizsgálatok eredményeinek értelmezésében, az eredmények felhasználási lehetőségeiben.
A tantárgy tartalma: a modern oktatási rendszerek jellemzői, funkciók és konfliktusok; a modern oktatási rendszerekben zajló változások és okaik; a modern oktatási rendszerek szabályozása; a közoktatás strukturális jellemzői, iskolaszerkezet; az Európai Unió és a közoktatás; a közoktatás eredményessége és hatékonysága, nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (OECD INES, PISA stb.). A közoktatás társadalmi, gazdasági környezete, a környezet változásának főbb jellemzői, globális változások és hatásai; a közoktatás irányítása; a közoktatás finanszírozása; tanulói utak a közoktatásban; a magyar közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége, a közoktatás értékelési rendszere; egyenlőség, méltányosság, speciális igények; pedagógusok a közoktatásban.
Kötelező olvasmányok:
Halász Gábor (1999): Bevezetés az oktatási rendszerek elméletébe. In: Baráth Tibor - Golnhofer Erzsébet (szerk.): Iskolavezetés és fejlesztés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged.
Halász Gábor (2001): A magyar közoktatás az ezredfordulón. OKKER, Budapest. 57-84., 163-177.
Halász Gábor és Lannert Judit (2003): Jelentés a magyar közoktatásról 2003. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 13-174., 273-376.
Jelzések (Education at a Glance) (2003): http://www.oki.hu/showKiadvanySzulo.php?kod=6. 11-26.
Radó Péter (2004, szerk.): Fenntartható-e a magyar közoktatás? Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Vári Péter (2003, szerk.): PISA-vizsgálat 2000. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 13-49.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának célja a hallgatók elméleti ismereteinek és praktikus tudásának fejlesztése az iskolai működés elemzése, értékelése témakörben; értékelési modellek bemutatása, megismerése, értelmezése; az értékelés során alkalmazott eljárások, módszerek, eszközök megismerése, valós adatokon alapuló értékelések elkészítése; iskolalátogatás során az intézményi önértékelés rendszerével, módszereivel történő ismerkedés, tapasztalatszerzés konzultáció útján az értékelésben részt vevő pedagógusokkal. A hallgató legyen képes aktív közreműködője lenni a szervezeti diagnózis elkészítésének, és erre építve szervezetfejlesztési terv kidolgozásának és megvalósításának.
A tantárgy tartalma: Az oktatás minősége és értékelése, nemzetközi és hazai tendenciák. Az intézményértékelés jogszabályi környezete: uniós ajánlások, hazai szabályozás (ÖMIP, IMIP). Milyen a jó iskola? Meg tudjuk-e válaszolni? Mi alapján? Az intézményértékelés típusai: díjmodellek és területeken történő értékelés. Az indikátorok szerepe az értékelésben. Módszerek, eszközök, eljárások. Az intézményértékelés és önértékelés eredményeinek felhasználása a tanári munkában, értékelésre épülő fejlesztések.

Kötelező olvasmányok:
Bakacsi Gyula (1998): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 284-308.
Baráth Tibor (1997): Hatékony iskola. In: Baráth Tibor - Golnhofer Erzsébet (szerk.): Iskolavezetés és fejlesztés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged.
Baráth Tibor (2001, szerk.): A pedagógiai program és a minőségfejlesztés kapcsolata. Útmutató a programok értékeléséhez és folyamatos fejlesztéséhez. www.kozokos.hu.
Baráth Tibor és Cseh Györgyi (2003): Az intézményi autonómia feltételrendszere - szervezeti és jogi jellemzők. Háttértanulmány. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Cseh Györgyi (2001): Intézményértékelés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged.
French, W. L. és Bell C. H. (1998): A szervezetfejlesztés meghatározása. In: Balázs Éva (szerk.): Oktatásmenedzsment (fordítások a nemzetközi szakirodalomból). OKKER, Budapest. 89-114.
Halász Gábor (1997): Intézményértékelés. In: Iskolavezetők könyve. RAABE Klett Kiadó, Budapest. K 2.3
Kovács Sándor (1994): Az iskolaműködés elemzése és fejlesztése. JPTE, Pécs. 5-60

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja a korszerű gyermekvédelmi szemlélet kialakítása, a preventív és problémakezelő gyermekvédelem gyakorlatának megismerése. A hallgatók alapszinten legyenek tájékozottak az európai és magyar gyermekvédelem kérdéseiben.
A gyermekről való gondolkodás - gyermekszemlélet- gyermekvédelem.
A gyermekvédelem főbb történeti tendenciái.
Család- és gyermekérdekek. A gyermeki jogok.
A gyermeki személyiség fejlődését meghatározó késztetések. Személyiségzavarok gyermek- és ifjúkorban. A pszichés trauma és szorongás.
Interperszonális kommunikáció a gyermekvédelemben.
Nevelési módszerek, konfliktuskezelő stratégiák a gyermekvédelemben.
A gyermekvédelemben használt feltáró-fejlesztő, vizsgálati és kísérleti módszerek

Kötelező olvasmányok:
Heider, Fritz (2001): A személyközi viszonyok pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest.
Pukánszky Béla (2002): A gyermekkor története. Eötvös Könyvkiadó, Budapest.
Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. Család- és gyermekérdekek. APC Stúdió, Gyula.
Volentics Anna (1996): Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók ismerjék meg az otthont nyújtó intézmények pedagógiai hatásrendszerét, az egész napos nevelés lehetőségeit. Jussanak el az elméleti hátteret megismerve az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességéig.
A gyermekintézmények mint nevelési színterek: célok, feladatok, a személyiségfejlesztés módszerei.
A gyermekotthon életre felkészítő funkciója. Együttműködés, konfliktuskezelés.
A napközi otthon, mint szocializációs színtér. Nevelőmunka a kollégiumban, diákotthonban.
A gyermek az interperszonális kapcsolatok hálójában. A referencia csoport. Érzelem, motiváció, kötődés. Az önismeret és a társak ismerete. A személyiség értékrendje, mint ambicionáló energia. A szociális kompetencia. Fejlesztő, önfejlesztő, értékközvetítő programok a gyermekintézményekben.
Vizsgálati módszerek, az eredmények elemzésének, értelmezésének szempontjai.

Kötelező olvasmányok:
Bagdy Emőke és Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest.
Fáyné Dombi Alice (2004): Az iskola és környezet. In: A neveléselmélet alapkérdései. APC Stúdió, Gyula. 256-263.
Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. Család- és gyermekérdekek. APC Stúdió, Gyula.
Zsolnai Anikó: A szociális kompetencia fejlettsége serdülőkorban. Magyar Pedagógia, 3. sz. 187-210