Jogtudományi Tanszékek

min.6 kredit

Jogtudományi Tanszékek

min.4 kredit

Politológiai Tanszék

Paczolay Péter Prof. Dr. (PAPHAFS.SZE)

min.1 kredit

Az állam mint elméleti vizsgálódás tárgya: történeti áttekintésAz állam fogalmának előképei a prekapitalista politikai és jogi gondolkodásbanAz antik politikai gondolkodás (Platón és Arisztotelész)Az államformák elmélete A középkor politikai gondolkodásaMachiavelli államfogalmaA szuverenitás tana Bodin elméletébenA szuverenitás modern felfogásaAz államrezon fogalmaAz állam keletkezése: természetjogi és szerződéselméletek (Hobbes, Locke)A hatalommegosztás klasszikus elméletei (Montesquieu)Az államhatalmi ágak megosztásának változatai modern politikai rendszerekbenNépszuverenitás és közvetlen demokrácia (Rousseau és hatása)Politikai állam és polgári társadalom elméleti elválasztása A liberalizmus és az államJohn Stuart Mill liberális elméleteA konzervatív állameszmeEdmund Burke konzervativizmusaA szocialista és anarchista államfelfogás

Politológiai Tanszék

Paczolay Péter Prof. Dr. (PAPHAFS.SZE)

min.3 kredit

Nemzet és állam; nacionalizmusAz állam a pluralista elméletekbenA weimari állam és elméleti vitáiCarl SchmittAz állam mint jogrend (Kelsen)A magyar államelmélet történeteA jogállam változataiJóléti állam: az állam funkcióiAz állam fogalmának elméleteiAz állam szociológiaelmélete Max Webertől Willkéig Az állam területe és népességeAz állam társadalmi szerepeAz állam mint szervezetÁllam és kormányzatAz állam mint integrációAz államok rendszerezéseTotalitárius uralom - totális államA bürokráciaÁllam és egyházAz állam semlegességeLegitimitás és legitimációA föderalizmusAz európai integráció hatása az államelméletreAz európai alkotmány és állam problémáiNapjaink államelméleti kísérleteiÖsszefoglaló: az állam ismérvei

Üzleti Jogi Intézet

Tóth Lajos Dr. (TOLHAAS.SZE)

min.2 kredit

I. AGRÁRJOGI VISZONYAINK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSEI. 1. Agrárjogi viszonyok az 1848-as polgári forradalomtól 1945-igI. 2. Az 1945. évi földosztás, és ennek hatásaI. 3. Az agrárágazat jogi helyzete 1948-1956 közöttI. 4. Az agrárágazat jogi szabályozása 1957-1990 közöttII. AZ AGRÁRJOG KIALAKULÁSAII. 1. A mezőgazdasági jog mint szocialista diszciplína (1953-1987) II. 2. Az agrárjog kialakulásával kapcsolatos nézetekII. 3. Az agrárjog jogágisága és tárgyaII. 4. Az agrárjog rendszereII. 5. Az agrárjog forrásaiIII. AGRÁRJOGI ALAPFOGALMAKIII.1. A termőföldek megkülönböztetése fekvésük szerintIII.2. A termőföldek kategorizálása rendeltetésük szerintIII.3. A földrészlet (alrészlet), részarány, birtoktagok fogalma és jogi jellemzőiIII.4. A földek osztályozása közgazdasági adottságaik alapjánIII.5. Üzemi struktúrák jogi meghatározásaIV. AZ AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEM TERMELŐESZKÖZEINEK TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYAIIV.1. A termőföldek privatizációja kárpótlás útjánIV.2. A részarány nevesítésekIV.3. Az állami földtulajdon jogi szabályozása 1987-től napjainkig. A nemzeti földalap kialakításaIV.4. Az önkormányzati termőföldtulajdon IV.5. Más jogi személyek földtulajdonjoga és földhasználataIV.6. A magángazdaságok egyéb termelőeszközeinek jogi szabályozásaIV.7. Külföldiek földtulajdonszerzése és földhasználataV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSV.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása és történeti változásaV.2. Az ingatlan nyilvántartás alapelvei V.3. A termőföldek nyilvántartásának speciális szabályaiV.4. A gépi nyilvántartás hatályos szabályozásaVI. AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEMEK TEVÉKENYSÉGI KÖREIVI.1. Növénytermesztés és növényvédelemVI.2. Szőlőtermesztés és borgazdálkodás VI.3. Erdőgazdálkodás és az erdők védelme VI.4. Állattenyésztés és állategészségügyVI.5. Vadgazdálkodás, vadászatVI.6. Halgazdálkodás, halászatVI.7. VízgazdálkodásVI.8. Rét-, és legelőgazdálkodásVI.9. Élelmiszerek előállítása, és forgalmazásaVI.10. Takarmányok előállítása, és forgalmazása

Üzleti Jogi Intézet

Tóth Lajos Dr. (TOLHAAS.SZE)

min.3 kredit

VII. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSV.1. Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása és történeti változásaV.2. Az ingatlan nyilvántartás alapelvei V.3. A termőföldek nyilvántartásának speciális szabályaiV.4. A gépi nyilvántartás hatályos szabályozásaVIII. AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEMEK TEVÉKENYSÉGI KÖREIVI.1. Növénytermesztés és növényvédelemVI.2. Szőlőtermesztés és borgazdálkodás VI.3. Erdőgazdálkodás és az erdők védelme VI.4. Állattenyésztés és állategészségügyVI.5. Vadgazdálkodás, vadászatVI.6. Halgazdálkodás, halászatVI.7. VízgazdálkodásVI.8. Rét-, és legelőgazdálkodásVI.9. Élelmiszerek előállítása, és forgalmazásaVI.10. Takarmányok előállítása, és forgalmazásaIX. AGRÁRJOGI SZERZŐDÉSEKVII.1. A termőföldek használatára vonatkozó szerződések VII.2. Mezőgazdasági termékek előállítására vonatkozó szerződésekVII.3. Termékfeldolgozásra kötött szerződésekVII.4. Termékértékesítési szerződésekVII.5. Termékek tárolására létrejött szerződésekVII.6. Mezőgazdasági biztosítási szerződésekVII.7. Mezőgazdasági hitelszerződésekVII.5. Atipikus agrárvállalkozási szerződések 5.1. részes bérlet 5.2.feles bérletX. AZ AGRÁRGAZDASÁGI ÜZEM ÉS A PIACSZABÁLYOZÁSVIII.1. GATTVIII.2. Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásaiVIII.3. A magyar agrárpiaci rendtartás intézményi rendszere VIII.4. A mezőgazdasági termékek közegészségügyi szabályozása VIII.5. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredet védelme, a származási hely megjelölésére, minőségvédelemre vonatkozó szabályozásVIII.6. . Az agrárkereskedelem struktúrájaIX. AZ AGRÁRÁGAZAT ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSAIX.1. Az agrárpolitika és az állami befolyásolás szükségességeIX.2. Az agrárjogalkotásIX.3. Szakmai hatósági igazgatásIX.4. Az agrárgazdasági üzemek törvényességi felügyelete IX.5. Az agrárgazdaság közgazdasági befolyásolásaX. AZ AGRÁRÁGAZATBAN DOLGOZÓK SPECIÁLIS MUNKAJOGI VISZONYAIÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAX.1. Speciális munkavégzésre irányuló jogviszonyok az agrárágazatban X.2. Kötelező társadalombiztosítási viszonyokX.3. Önkéntes biztosításon alapuló szociális ellátásokXI. ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKVÉDELEM AZ AGRÁRÁGAZATBANXI.1. Speciális érdekviszonyok az agrárágazatbanXI.2. Az egyesülési Tv. alapján önkéntesen létrejött szervezetekXI.3. Külön jogszabályok alapján alakított szakmai- érdekképviseleti szervezetek XI.4. Szakszervezetek az agrárágazatban

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.3 kredit

Alkotmányjog:I. Alapfogalmak1. Közjog - magánjog2. Államjog - alkotmányjog kialakulása, fejlődése, helye a jogrendszerben.3. Az alkotmányjog forrásai és az alkotmányjogi normák fajai.4. Az államhatalmak elválasztása egykor és most.5. Kormányzati rendszerek, államforma és kormányforma fogalma. Az alkotmányos monarchia.6. A prezidenciális kormányzati rendszer.7. A parlamentáris kormányformák jellemzői.8. Magyarország kormányformájának fejlődése.9. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek.10. A képviseleti és a közvetlen demokrácia, népszavazás, népi kezdeményezés.11. Az alkotmány meghatározása, tartalmi és formai elemei.12. Az alkotmányosság követelményei, az alkotmányos állam.13. A magyar alkotmányfejlődés főbb állomásai.II. Jogforrási rendszer1.A jogforrás, fajai, a jogforrási rendszer fogalma és a jogalkotó szervek a Magyar Köztársaságban.2. A törvény a jogforrási rendszerben, törvényhozási tárgyak és törvényhozási eljárás.3.Vállalt nemzetközi kötelezettségek, nemzetközi szerződések a jogforrási rendszerben.4. A rendeleti jogalkotás és annak rendje.5. A jogszabályok érvényessége, kihirdetése, közzététele, a hivatalos lapok.6. A jogszabályok hatályba léptetésének alkotmányossága.7. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei.III. Országgyűlés1. Az Országgyűlés helye és szerepe az államszervezetben, funkciói és hatásköre.2. Az Országgyűlés megalakulása, ülésszakai, megbízatásának időtartama.3. Az Országgyűlés belső szervezete, a tisztségviselők és az országgyűlési bizottságok jogi helyzete.4. Az országgyűlési képviselők jogállása (összeférhetetlenség, mentelmi jog)5. A parlamenti ellenőrzés és eszközei.IV. Köztársasági elnök1. A köztársasági elnök funkciója és hatásköre2. Az államfői tisztség keletkezése és megszűnése.3. Az államfő felelőssége.V. Alkotmánybíráskodás1. Az alkotmánybíráskodás fogalma, az alkotmánybíráskodás amerikai és európai modellje.2.Az Alkotmánybíróság hatásköre.3. Az Alkotmánybíróság szervezete és eljárása.VI. Kormány1. A kormányzás fogalma, a kormány összetétele, megbízatása.2. A kormány testületi működése, feladat-és hatásköre.3. A kormány és a miniszterek felelőssége, a bizalmi kérdés.4. A miniszterelnök alkotmányjogi helyzete.5. A közigazgatás külső kontrollja a jogállamban (ombudsman, ügyészség, bíróság)VII. Bírói és ügyészi szervezet1. A bíróságok helye az államszervezetben, bíróságaink szervezeti felépítése.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei, a fair eljárás.3. A bírói megbízatás. A bírói függetlenség alkotmányjogi garanciái.4. Az ügyészség fő funkciói. Hatásköre.5. Az ügyészségi szervezet, az ügyészek jogállása.VIII. Állampolgárság1. Az állampolgárság fogalma, szabályozásának történeti vázlata.2. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése, a honosítási eljárás.3. A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése.4. A külföldiek jogállása.IX. Választási rendszer1. A választójog fejlődése, fogalma, választójogosultság.2. Választási rendszerek, mai választási rendszerünk általános vonásai.3.Az országgyűlési választások legfontosabb szabályai és eljárási rendje.4. Az önkormányzati választások legfontosabb szabályai és eljárási rendje.X. Alapjogok1. Az emberi jogok eszmetörténete és fejlődése.2. Az alapjogok szabályozása és korlátozásuk alkotmányossága3. Az állampolgári jogok csoportosítása 4. A diszkrimináció tilalma.5. Az állampolgári kötelességek.6. A szabadságjogok és korlátozásuk.7. A legfontosabb gazdasági, szociális és kulturális jogok az alkotmányos rendben8. Az emberi jogok nemzetközi védelmének rendszere.9. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, önkormányzataik jogállása.10. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága XI. Helyi önkormányzatokAz önkormányzatiság fogalma, az önkormányzatok alapjogai és védelmük.Közigazgatási jog:1. a) Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A közigazgatási jog fogalma, helye a jogrendben. A közigazgatás feladataib) Az államigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere. A jogerő a közigazgatásban. A határozat visszavonása, módosítása.2. a) A közigazgatás fogalma, sajátosságai. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében.b) A köztisztviselői jogok és kötelezettségek. A köztisztviselő fegyelmi felelőssége.3. a) A közigazgatástudomány irányzatai. A közigazgatási jogi és a közigazgatástani irányzat fejlődése.b) Az önkormányzati testületek jogállása és működésük szabályai. A képviselőtestület aktusai: határozat és rendelet.4. a) A közigazgatás általános szervezési és működési elvei: centralizáció, dekoncentráció, decentralizáció, hierarchia, koordináció, integráció és szubszidiaritás.b) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogállása, feladatköre.5. a) A modern közigazgatás szervezeti modelljei. Kormányzati és önkormányzati igazgatás. A közigazgatási szervezet belső felépítése.b) A kisebbségi önkormányzatok. A részönkormányzatokra vonatkozó szabályok.6. a) A közigazgatási jog forrásai. A közigazgatási jogi norma. Alaki és anyagi jogi norma. A közigazgatási jogviszony.b) Szemle, szakértő, tolmács. Egyezség, a határidő számítása az Áe-ben.7. a) A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, létrehozása és szervezeti formája.b) Az idézés és az értesítés szabályai az Áe-ben.8. a) A Kormány ügyrendje.b) Az 1957. évi IV. törvénynek az eljárás megindítására, az elintézési határidőre, az eljárás felfüggesztésére és az igazolási kérelemre vonatkozó szabályai.9. a) A Kormány munkáját segítő szervek.b) A magyar közigazgatási bíráskodás története. A közigazgatási per szabályai a Pp. XX. fejezete alapján.10. a) A Miniszterelnöki Hivatal szervezete, feladatai.b) A tanúmeghallgatás szabályai az Áe-ben.11. a) Minisztérium, miniszter, az államtitkárok jogállása, feladatai.b) Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, hatósági nyilvántartás.12. a) A belügyminiszter feladat- és hatásköre.b) Az 1957. évi IV. törvénynek a határozatra, a határozat közlésére, illetve a határozat kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályai.13. a) Az önkormányzat funkciói, a helyi közügyek fogalma. Az önkormányzati autonómia tartalma.b) A felettes szervek rendszere, a fellebbezés, a felügyeleti intézkedés és a semmisség szabályai az 1957. évi IV. törvényben.14. a) Az Ötv. feladat- és hatásköri szabályai. A települési önkormányzatok kötelező és szabadon választott feladatai. A megyei önkormányzat.b) A közigazgatási bíráskodás francia modelljének jellemzői.15. a) A települési képviselő jogállása, a bizottságok szervezete, feladatai és müködése.b) A köziratok, az iratkezelés és az adatvédelem általános szabályai. Az iratokba való betekintés szabályai az Áe-ben.16. a) A polgármester, a jegyző, a képviselőtestület hivatala.b) A képviselet és a költségviselés szabályai az Áe-ben.17. a) Az önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályok.b) A közigazgatás felelősségi rendszerének általános szabályai. A köztisztviselő kártérítési felelőssége.18. a) A fővárosi önkormányzat.b) A tényállás tisztázásának rendszere az 1957. évi IV. törvényben, a bizonyítás. Az ügyfél nyilatkozata. Az irat, mint bizonyítási eszköz.19. a) Az önkormányzati tulajdon és gazdálkodás.b) Az illetményrendszer a közszolgálati törvényben.20. a)Az önkormányzatok a hatalmi ágak rendszerében. Az önkormányzat és a központi közigazgatás kapcsolatrendszere. Az önkormányzati jogok érvényesülésének jogi garanciái.b) A végrehajtási eljárás (elrendelése, foganatosítása, felfüggesztése, elévülése, jogorvoslat).21. a) A közintézetek jogállása, a közintézetek rendszerének átalakulása Magyarországon. Közjogi személyiségű közintézetek.b) Jegyzőkönyv, kizárás, szakhatóság közreműködése.22. a) Felügyelet és ellenőrzés a közigazgatásban. Felügyeletfajták és felügyeleti eszközök. A hatósági ellenőrzés szabályai.b) A hatáskör és az illetékesség szabályozása az 1957. évi IV. törvényben. A közigazgatási szerv hallgatása.23. a) A közigazgatás személyzete, a közszolgálati rendszerek. A Ktv. hatálya. A közszolgálati jogviszony keletkezése.b) A közigazgatási jogi szankció fajai.24. a) A közszolgálati jogviszony megszünése, megszüntetése. Az összeférhetetlenség és a próbaidő szabályai a közszolgálati törvény alapján.b) A közigazgatási eljárás, az eljárásjog fogalma, a közigazgatási eljárási jog szabályozásának modelljei. Az államigazgatási eljárás alapelvei.25. a) A közigazgatási szervek kártérítési és kártalanítási felelőssége.b) A német-osztrák közigazgatási bíráskodás jellemzői.26. a) Előmeneteli és minősítési rendszer a közszolgálatban.b) Az 1957. évi IV. törvény hatálya, az általános és a különös eljárások viszonya.27. a) Az országgyülési biztos általi ellenőrzés és az ügyészi törvényességi felügyelet szabályai.Az angolszász közigazgatási bíráskodás jellemzői.

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.3 kredit

1 Alapfogalmak1.1. A közjog és a magánjog elhatárolása a kontinentális jogrendszerben1.2. Az államjog - alkotmányjog kialakulása, fogalma, fejlődése és helye a jogrendszerben1.3. Az alkotmányjogi normák és fajai1.4. Az alkotmány fogalma, tárgya, tartalma, típusai és az alkotmányfejlődés1.5. Az alkotmányosság fogalma, követelményei1.6. Az alkotmányfejlődés angolszász, amerikai, latin és germán modellje1.7. A magyar alkotmányfejlődés főbb állomásai, jelentősebb elméleti művelői1.8. A kormányzás, állam- és kormányforma fogalma, történeti fejlődése1.9. Az alkotmányos monarchia, a prezidenciális és a parlamentáris rendszer jellemzői1.10. A magyarországi kormányformák fejlődése1.11. A szuverenitás fogalma és szuverenitáselméletek1.12. Az állam terület, jelképei1.13. Az államhatalmi ágak megosztásának elvei, a hatalmi ágak korlátai egykor és ma1.14. A képviseleti és a közvetlen demokrácia, annak jogi eszközei és történeti útja2. Jogforrási rendszer2.1. A jogforrási rendszer fogalma, jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok2.2. A jogalkotási eljárás követelményei, az érvényesség, a jogszabályok kihirdetése, közzététele2.3. A jogszabály hatályba léptetése, az időbeli hatály alkotmányossági követelményei2.4. Nemzetközi szerződések a jogforrási rendszerben2.5. A törvény a jogforrási rendszerben, törvényhozási tárgyak és a törvényhozási eljárás2.6. A rendeleti jogalkotás követelményei2.7. A rendkívüli jogrend2.8. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei3. Választási rendszer3.1. A választójog fogalma, elvei és a választási rendszerek3.2. A választójogosultság és választási rendszerünk általános vonásai, alapelvei3.3. Az országgyűlési választások legfontosabb szabályai, a választási eljárás3.4. Az önkormányzati választások legfontosabb szabályai, a választási eljárás

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.2 kredit

4. Az Országgyűlés4.1. A parlamenti jog fogalma, jogforrásai4.2. A parlament funkciói, az ellenőrzés és annak eszközei4.3. A kétkamarás rendszer jellemzői, modelljei4.4. Az Országgyűlés helye és szerepe az államszervezetben4.5. Az Országgyűlés hatásköre4.6. Az Országgyűlés megalakulása, ülésszakai és megbízatásának időtartama4.7. Az Országgyűlés belső szervezete, tisztségviselői, a bizottságok szerepe, működési rendje4.8. A képviselők jogállása (összeférhetetlenség, mentelmi jog) egykor és ma5. A köztársasági elnök5.1. A köztársasági elnök funkciója, helye az államszervezetben5.2. A köztársasági elnök hatásköre, működésének alkotmányos korlátai5.3. Az államfői tisztség keletkezése, megszűnése5.4. Az államfő felelőssége6. A Kormány6.1. A Kormány funkciói, helye az államszervezetben, a bizalmi kérdés6.2. A Kormány feladat- és hatásköre6.3. A Kormány megbízatása és annak megszűnése6.4. A Kormány összetétele, a miniszterelnök alkotmányjogi helyzete6.5. A miniszteri felelősség, a miniszterek jogállása6.6. Az államtitkárok jogállása6.7. A Kormány testületi működése7. Alkotmánybíráskodás7.1. Az alkotmánybíráskodás fogalma, kialakulása7.2. Az alkotmánybíráskodás európai és amerikai modellje7.3. Az Alkotmánybíróság hatásköre7.4. Az Alkotmánybíróság eljárásának főbb vonásai7.5. Az alkotmánybírák jogállása, az Alkotmánybíróság szervezete8. Igazságszolgáltatás és a közigazgatás külső kontrollja8.1.Az igazságszolgáltatás fogalma, alkotmányos alapelvei és biztosítékai8.2. A bíróságok helye az államszervezetben, a bírósági szervezeti felépítés8.3. A bíróság külső igazgatása8.4. A bírói függetlenség alkotmányjogi garanciái8.5. A bírói megbízatás és a bírák jogállása8.6. Az ügyészség funkciói, hatásköre, helye az államszervezetben8.7. Az ügyészi szervezet rendszere és az ügyész jogállása8.8. Az ombudsman intézményének kialakulása, fő funkciói, helye az államszervezetben8.9. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hatásköre, eljárásának rendje8.10.Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogállása

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.3 kredit

9. Az állampolgárság9.1. Az állampolgárság fogalma és annak fejlődése9.2. A hazai állampolgársági jogtörténeti vázlata9.3. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése9.4. A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése9.5. Az állampolgársági eljárás10. Alapjogok és állampolgári kötelezettségek10.1. Az alapjogok eszmetörténete és a jogok csoportosítása10.2. Az alapjogok korlátozásának alkotmányos keretei, a rendvédelmi szervek jogosítványai10.3. A diszkrimináció fogalma, alkotmányjogi értelmezése10.4. Az alapjogok és az emberi jogok védelmét szolgáló eszközök, biztosítékok a jogban10.5. Az állampolgári kötelezettségek (honvédelme, közteherviselés) főbb elemei10.6. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog, annak biztosítékai10.7. A vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyházak jogállása10.8. A kifejezés, szólás és a sajtó szabadsága, a média joga10.9. A személyes adat fogalma, védelme, a közérdekű adat fogalma és megismerésének korlátai10.10. Az egyesülési és a gyülekezési szabadság, annak gyakorlása10.11. A mozgás, utazás szabadsága, a fogva tartás alkotmányos keretei10.12. A jogi képviselethez, védelemhez és jogorvoslathoz való jog, az ügyvéd jogállása10.13. A gazdasági, szociális és kulturális jogok alkotmányos keretei, biztosítékai10.14. A nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogai, a kisebbségi önkormányzatok10.15. A külföldiek jogállása (menedékjog, hontalanok, bevándoroltak)11. Az európai integrációval összefüggő alkotmányjogi kérdések11.1. Az alkotmányjogi acquis communautaire alapelemei,11.2. A jogalkotói, kormányzati és igazságszolgáltatási szuverenitásból fakadó hatáskörök átruházása az integráció szerveire11.3. A jogforrási rendszer változása, az önkormányzati alapjogok szűkülése,11.4. A választójog és a képviselet bővülése11.5. A személyek szabad mozgásából és az európai állampolgárságból fakadó követelmények11.6. Az alapjogok védelmére vonatkozó követelmények módosulása

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.2 kredit

Alkotmányjogi Tanszék

Tóth Judit Dr. (TOJHAGS.SZE)

min.2 kredit

Civilisztikai Tudományok Intézet

Szabó Imre Prof. Dr. (SZIHACS.SZE)

min.2 kredit

1. Az atipikus szerződések körülírása2. Az atipikus szerződések besorolása3. A jogalkotó és a bírói gyakorlat viszonya az atipikus szerződésekhez4. Az atipikus szerződések csoportosítása5. Az atipikus szerződések kategorizálása 6. A szindikátusi szerződés fogalma7. A szindikátusi szerződés alanyai8. A szindikátusi szerződés tárgya9. A szindikátusi szerződés fajtái10. A szindikátusi szerződés kategorizálása 11. A szindikátusi szerződés és a társasági szerződés viszonya12. Szerződésszegési jogkövetkezmények a szindikátusi szerződésnél13. A szindikátusi szerződés megszűnése14. A távollévők között kötött szerződés fogalma15. Távközlő eszköz; mire nem köthető távollévők között szerződés16. Távollévők között kötött szerződés alanyai, tárgya17. Távollévők között kötött szerződés megkötése18. Távollévők között kötött szerződésnél a fogyasztó szóbeli és az írásbeli tájékoztatása19. Távollévők között kötött szerződésnél a gazdálkodó szervezet (fióktelep) jogai, kötelezettségei20. Távollévők között kötött szerződésnél a fogyasztó jogai, kötelezettségei21. A kölcsön kihatása a távollévők között kötött szerződésre22. Távollévők között kötött szerződés megszegése és megszűnése23. Távollévők között kötött szerződés kapcsán felmerülő problémák24. 97/7/EK sz. irányelv 25. A házaló kereskedés fogalma26. A házaló kereskedés alanyai, tárgya27. A házaló kereskedésnél szerződéskötés28. A házaló kereskedéshez fűződő jogok, kötelezettségek az eladó oldalán29. A házaló kereskedéshez fűződő jogok, kötelezettségek a fogyasztó oldalán30. A házaló kereskedésnél a szerződés megszegése és megszűnése31. A házaló kereskedésre alkalmazandó jog; felmerülő problémák32. 85/577/EGK sz. irányelv 33. Dietzinger-ügy; Heininger-ügy 34. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés fogalma35. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés típusai a megbízás terjedelme szerint36. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés típusai a közvetített ügylet szerint37. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés szabályozása38. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alanyai, tárgya, megkötése39. Az önálló kereskedelmi ügynök kötelezettségei40. A megbízó kötelezettségei41. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó díjazás42. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó jutalék (esedékesség is)43. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó külön jutalékok (esedékesség is; kiegyenlítés <>kártalanítás)44. Az önálló kereskedelmi ügynöknek járó ügynöki szerződés megszegése és megszűnése45. 86/653/EGK. sz. irányelv; Ingmar-ügy; Bellone-ügy 46. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés elhatárolása a házaló kereskedéstől47. A timesharing-szerződés fogalma48. A timesharing-szerződés helye a magyar, a francia, az angolszász, a portugál és az olasz polgári jogban; Travel Vac.-ügy 49. A timesharing-szerződés alanyai, tárgya50. A timesharing-szerződés megkötése51. A timesharing-szerződésnél az írásbeli tájékoztató52. A timesharing-szerződés tartalma53. A timesharing-szerződés módosítása, megszegése54. A timesharing-szerződés közjogi szankcionálása55. A timesharing-szerződés megszűnése56. A timesharinggel kapcsolatban felmerült problémák57. A timeshare-rendszer 58. A timesharing-szerződés elhatárolása bérleti szerződéstől59. A konzorciós szerződés fogalma, minősítése60. A konzorciós szerződés elhatárolása a konzorci(on)ális szerződéstől 61. A konzorciós szerződés alanyai (fogyasztói csoport), tárgya62. A konzorciós szerződés megkötése63. A konzorciós szerződés tartalma64. A szervező jogai, kötelezettségei65. A fogyasztó jogai, kötelezettségei66. A konzorciós szerződés módosítása, megszegése67. A konzorciós szerződés megszűnése68. A fogyasztói csoport működése69. A vásárlói klubokkal kapcsolatos problémák70. A koncesszió, a monopólium, koncessziós elméletek 71. A koncessziós szerződés jellemzői, fogalma72. A koncessziós szerződés alanyai73. A koncessziós szerződés tárgya74. A koncessziós szerződés megkötése (előzetes feltételek, folyamat, hirdetmény, emlékeztető)75. A koncessziós szerződés érvényessége, hatályossága76. A koncessziós szerződés tartalma77. A koncessziós szerződés teljesítésének garanciái78. A koncessziós szerződés módosítása79. A koncessziós szerződés megszűnése80. A Ktv - Kbtv viszonya; a PPP 81. A koncessziós szerződés elhatárolása a licenciaszerződéstől 82. A koncessziós szerződés elhatárolása a bérleti szerződéstől 83. a koncessziós szerződés elhatárolása a vállalkozási szerződéstől 84. a koncessziós szerződés elhatárolása a közüzemi szerződéstől 85. A koncesszió az Európai Unióban és a világon 86. A koncesszió megjelenése a személyiségi jogban 87. A koncesszió megjelenése a tulajdonjogban88. A koncesszió megjelenése a kötelmi jogban 89. A koncesszió megjelenése a versenyjogban 90. A koncesszió megjelenése a polgári eljárásjogban 91. A koncesszió megjelenése a társasági jogban ( a koncessziós társaság alapítása, működése és megszűnése során) 92. A faktoring és típusai93. A faktoring-szerződés fogalma, jellege94. A faktoring-szerződés alanyai, tárgya95. A faktoring-szerződés megkötése96. A faktoráló jogai, kötelezettségei97. A faktor jogai, kötelezettségei98. Az adós jogai, kötelezettségei99. A faktoring-szerződés megszegése, megszűnése100. A faktoring-szerződés elhatárolása az adásvételtől 101. A faktoring-szerződés elhatárolása a bizományi szerződéstől 102. A faktoring-szerződés elhatárolása az engedményezéstől 103. Nemzetközi kitekintés a faktoring kapcsán104. A franchise és a franchising105. A franchise típusai106. A franchise-szerződés fogalma, jellege107. A franchise-szerződés alanyai, tárgya 108. A franchise-szerződés megkötése, tartalma109. A franchise-szerződés érvénytelensége 110. A franchise-szerződés tartalma (joggyakorlat; termékfelelősség) 111. A franchise-átadó jogai, kötelezettségei112. A franchise-átvevő jogai, kötelezettségei113. A franchise-szerződés megszegése, megszűnése114. A franchise-szerződés versenyjogi aspektusai 115. A franchise-szerződés Magyarországon és a világban 116. A lízing és típusai 117. A lízingszerződés fogalma, jellege 118. A lízingszerződés alanyai, tárgya, megkötése 119. A lízingbe adó jogai, kötelezettségei120. A lízingbe vevő jogai, kötelezettségei121. A lízingdíj (+előadásanyag)122. A kárveszélyviselés123. A lízingszerződés módosítása, megszűnése124. A lízingszerződés megszegése125. A lízingszerződés elhatárolása az adásvételtől 126. A lízingszerződés elhatárolása a bérleti szerződéstől 127. A lízingszerződés elhatárolása a hitel-, kölcsönszerződéstől 128. A felszámolás és a lízing kapcsolata 129. Nemzetközi kitekintés a lízingre vonatkozóan

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.3 kredit

11. Tematika (folyamatosan is kitöltheto):Büntetőjog, büntetőeljárási jogA büntetőeljárás tartalma és feladataiA büntetőeljárási rendszerA büntetőeljárási jog forrásai, viszonya egyéb jogágakhozA büntetőeljárás alapelveinek fogalomköre, szervezeti, működési alapelvekAz általános processzuális alapelvek: nyilvánosság, közvetlenség, szóbeliségAlapvető rendelkezések a büntető eljárási törvény I. Fejezetében (felsorolás)Az eljárási feladatok megoszlásaA bíróság eljárásának alapjaJog a bíróság eljárásáhozA bizonyítási teherA védelem jogaA hivatalból való eljárás; a büntető eljárás megindítása és az eljárási akadályok Az ártatlanság vélelmeAz önvádra kötelezés tilalmaAz anyanyelv használataA büntetőjogi felelősség önálló elbírálása. Az eljárási törvény hatályaA büntetőeljárás alanyainak fogalma és csoportosítása; az eljáró hatóságok és az eljárás résztvevőiA bíróság feladata; az eljáró bíróságok; a bíróság összetételeAz első fokú bíróság hatásköreAz első fokú bíróság illetékességeAz eljáró bíróság kijelöléseA bíró kizárásaAz ügyész feladata, hatásköre, illetékessége, kizárásaAz ügyészség kizárólagos nyomozási jogkörébe tartozó bűncselekményekA nyomozó hatóságok és feladataik, hatáskörük, illetékességük, tagjainak kizárásaA terhelt eljárásjogi helyzeteA védő a büntetőeljárásban; jogai, kötelességeiA sértett; a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél; az egyéb érdekeltek; a képviselőkA büntetőeljárásban résztvevők személyi védelme A büntetőeljárási cselekmények fogalma, általános szabályai A büntetőeljárási cselekmények ideje, helye; idézés, értesítés; az idézéssel szembeni mulasztás következményei Az igazolásEgyéb általános eljárási szabályok (kézbesítés, iratmásolatok, államtitok, szolgálati titok megismerése, megkeresések, ismeretlen, illetőleg ismeretlen helyen lévő személyek és tárgyak felkutatása, bűnügyi költségTájékoztatás, felvilágosítás a büntetőeljárás során A bizonyítás meghatározása; bizonyítási alapfogalmak: bizonyítási eszköz, bizonyíték, bizonyító erő, bizonyítékok értékeléseA bizonyítási eszközök csoportosítása; a bizonyítékok csoportosításaBizonyítási rendszerekA bizonyítás elveiA bizonyítás tárgya, a bizonyítás törvényességeA tanúvallomás és akadályaiA tanú kihallgatása; tanúvallomás írásbanA tanú védelme; személyi adatainak zárt kezelése; a különösen védett tanú fogalma és kihallgatása; a tanúvédelmi program
A szakértőre és a szakvéleményre vonatkozó alapvető rendelkezésekA tolmács; a pártfogó felügyelői véleményA tárgyi bizonyítási eszköz és az okiratA terhelt vallomása, kihallgatásaBizonyítási eljárások: a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítésA kényszerintézkedések fogalma és csoportosítása Az őrizetbevételAz előzetes letartóztatás (fogalma, feltételei, elrendelése, tartama, végrehajtása, megszüntetése)A lakhelyelhagyási tilalom; a házi őrizetAz ideiglenes kényszergyógykezelés Az úti okmány elvételeAz óvadékHázkutatás, motozás, lefoglalás; ezek közös szabályaiSzámítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezésZár alá vétel; biztosítási intézkedésRendbírság, elővezetés, testi kényszer alkalmazásaA rendes eljárás, a külön eljárások és a különleges eljárások (fogalomkör és felsorolásuk)A nyomozás feladata; az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata; jegyzőkönyv, jelentés, határozatok a nyomozásbanA feljelentésre, elutasítására, a magánindítványra vonatkozó szabályok A nyomozás megindítása, lefolytatása (időtartama, adatszerző tevékenység, kihallgatások, szaktanácsadó, hatósági tanú, jelenlét a nyomozási cselekményeknél)A nyomozás részbeni mellőzése; a nyomozás felfüggesztéseA nyomozás megszüntetése (általában; együttműködő gyanúsított, fedett nyomozó esetén)A nyomozás iratainak megismerése; jogorvoslat a nyomozásbanA bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre vonatkozó alapvető rendelkezésekA nyomozási bíró feladata, döntési jogköre, illetékessége, eljárása, határozatai és a jogorvoslatok A nyomozási iratok ügyészi megvizsgálása; a határidők és az ügyész határozataiA vád, vádemelés, vádképviselet fogalma; a vádiratA vádemelés részbeni mellőzése; a vádemelés elhalasztása; jogorvoslatok az ügyész határozata ellenA pótmagánvádló

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.4 kredit

11. Tematika (folyamatosan is kitöltheto):A bíróság eljárásának formái. Egyes bíró. Pótmagánvádló. A jegyzőkönyv a bírósági eljárásban Tanácskozás, szavazás a bírósági eljárásbanA bírósági határozatokra vonatkozó általános szabályok Az első fokú tárgyalás előkészítésének a feladataiA tárgyalás előkészítésének jogtörténeti kialakulásaA tárgyalás előkészítésének rendszere a hatályos magyar jogban (A bíróság tanácsának jogköre, a tanács elnökének jogköre)A vádirat közlése; a tárgyalás kitűzése; idézés, értesítés. Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt.Az ügy áttétele; ügyek egyesítése, elkülönítése Az eljárás felfüggesztése a tárgyalás előkészítése során A vádtól eltérő minősítés lehetősége. Öttagú tanács elé utalás. Határozat kényszerintézkedésekről a tárgyalás előkészítése során. Az eljárás megszüntetése a tárgyalás előkészítése soránAz előkészítő ülés (határidők, feltételei; jelenlévők, lefolytatása, határozatok)A különösen védett tanút érintő rendelkezések a tárgyalás előkészítése során (vádirat közlése; intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt; előkészítő ülés)Határozat a tárgyalás előkészítése után. Jogorvoslat kizárása a tárgyalás előkészítése során.Az első fokú bírósági tárgyalás jelentősége és sajátosságaiTárgyalási rendszerek A tárgyalás nyilvánossága A tárgyaláson résztvevő személyekA tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése. A tárgyalás rendjének fenntartása. Bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetése a tárgyaláson.A zárt célú távközlő hálózat útján tartott tárgyalásra vonatkozó alapvető törvényi rendelkezések A tárgyalás megnyitása A tárgyalás megkezdése, folytonossága. A bizonyítás felvételének sorrendjeA vádlott kihallgatása; korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése A tanú kihallgatása; korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése A tanú kihallgatása az ügyész, a vádlott vagy a védő általA szakértő meghallgatása, kirendelése a tárgyaláson, a szakvélemény felolvasása Okiratok, iratok felolvasása. Eljárási cselekményekről készített felvétel felhasználása. Bírói szemle Bizonyítás felvétele kiküldött vagy megkeresett bíró útján. A bizonyítás kiegészítése, mellőzése a tárgyaláson.A vád módosítása és elejtése A bizonyítási eljárás befejezése, újra megnyitása Perbeszédek, felszólalások; az utolsó szó joga Határozathozatal, a határozat kihirdetése Jogorvoslati nyilatkozatok; fellebbezésre jogosultak; a fellebbezés bejelentése Határozat kényszerintézkedésekről és az összbüntetésbe foglalásról Az első fokú bíróság és az ügyész teendői a fellebbezést követően Tárgyalás az ügyész, a védő távollétében A pótmagánvádló fellépése a tárgyaláson, ha az ügyész a vádat elejtette. A tárgyalásra vonatkozó eltérő rendelkezések pótmagánvádló fellépése esetén A bírósági határozatok fajtái. Ügydöntő határozatok.A bűnösséget megállapító ítélet. A felmentő ítélet. Az eljárást megszüntető végzés..
Járulékos rendelkezések az ítéletben (polgári jogi igény, szabálysértés, szülői felügyeleti jog)Az ügydöntő határozatok szerkezeti felépítése Rövidített indokolás. Az ügydöntő határozat közlése A bírósági határozatok jogerejeA jogorvoslatok fogalomköre és történeti kifejlődéseA jogorvoslatok felosztása; rendes, rendkívüli jogorvoslatokA másodfokú bírósági eljárás és a fellebbezési rendszerA fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya. A felülbírálat fogalma és terjedelme.Tényálláshoz kötöttség és bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásbanA súlyosítási tilalomÉszrevételek a fellebbezésre; a fellebbezés visszavonása; a fellebbezés elintézésének előkészítése Tanácsülés, nyilvános ülés, tárgyalás A fellebbezés elutasítása; az ügy áttétele; az eljárás felfüggesztése Az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyása. Az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatása.Az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése: eljárás-megszüntetéssel; új eljárásra utasítással súlyos, illetőleg mérlegelhető eljárási szabálysértés okából; új eljárásra utasítással súlyos fokú megalapozatlanság miattA polgári jogi igény és az egyéb érdekelt tulajdonát érintő rendelkezés. A szülő felügyeleti jog megszüntetése.Az ügydöntő határozat közlése. Határozat kényszerintézkedésekről. Bűnügyi költség A másodfokú eljárásban hozott nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésA megismételt eljárás általános szabályai. Az első fokú, valamint a másodfokú bírósági eljárás megismétlése A perújítási okok. A perújítási indítvány.A perújítási eljárás és a határozatokA felülvizsgálati okok. A felülvizsgálati indítvány.A felülvizsgálati eljárás és a határozatokA törvényesség érdekében bejelenthető jogorvoslatA jogorvoslati eljárás és a határozatokA jogegységi eljárás fogalma és okai. Indítvány a jogegységi eljárás iránt. A jogegységi eljárás lefolytatása és a határozatok. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásra vonatkozó általános rendelkezésekA fiatalkorúak bírósága. A fiatalkorúak ügyésze.Az eljárás résztvevői. Bizonyítási eszközök. Az előzetes letartóztatás. Kényszerintézkedések vádemelés előtt. Határozatok közlése. A vádemelés elhalasztásaTárgyalás, határozatokA katonai büntetőeljárás hatályaA magánvádló joghelyzeteAz ügyész jogai a magánvádas eljárásbanA magánvádas eljárás megindulása; nyomozásHatározat személyes meghallgatás nélkül; személyes meghallgatás alapján hozott határozatokTárgyalás, határozatok, jogorvoslatok magánvádas ügybenA bíróság elé állítás feltételei. Nyomozás, vádemelés. Az első fokú bírósági tárgyalás bíróság elé állítás eseténEljárás távollévő terhelttel szembenA bíróság eljárása ismeretlen helyen tartózkodó vádlottam szemben, valamint külföldön tartózkodó terhelt távollétébenA lemondás a tárgyalásról elnevezésű külön eljárás feltételei. Az ügyész eljárása. A bíróság eljárása. A másodfokú bírósági eljárás.Tárgyalásról lemondás együttműködő terhelt esetébenA tárgyalás mellőzésének feltételeiA tárgyalás mellőzésével hozott végzés tartalmaA tárgyalás tartása iránti kérelem és a tárgyalásEljárás a mentességet élvező személyek ügyében Nemzetközi jogon alapuló mentességA különleges eljárások fogalomköre és felsorolása. A kártalanítás és a visszatérítés.A határozatok végrehajtására vonatkozó alapvető törvényi rendelkezések. A kegyelmi eljárás.

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.2 kredit

Bűnügyi Tudományok Intézet

Nagy Ferenc Prof. Dr. (NAFHABS.SZE)

min.2 kredit