Nyelv és logika

A világról való tudásunk átadása valamilyen nyelve történik: elmondjuk, hogy milyennek tapasztaltuk a világot, érvelünk, meggyőzzük a másikat, hogy a világ tényleg olyan, amilyennek elmondjuk, még ha az a másik nem is tapasztalta azt meg. Az emberi nyelvek kifejezései azonban nem mindig kellően egyértelműek és világosak, ezért a tudományos megismeréshez és érveléshez a természetes nyelveknél formálisabb nyelvet használnak, valamilyen logikai nyelvet. A kurzus célja az alapvető logikai nyelvek bemutatása, hogy segítségükkel a természetes nyelvi szemantikai problémák kifejezésére alkalmas logikai nyelvet nyerjünk.

Tematika:

• Formális rendszerek és modellek.


• A kijelentéslogika szintaxisa és szemantikája.


• A kijelentéslogika törvényei.


• A logikai következményfogalom, a kijelentéslogika következtetési sémái.


• Nulladrendű predikátumlogika (individuumváltozót nem tartalmazó elsőrendű logika).


• A nyelvek leírásához használt alapvető halmazelméleti és algebrai fogalmak: halmazok, halmazműveletek, relációk, függvények.


• Elsőrendű predikátumlogika

Követelmények: órai részvétel, valamint a 2 ZH meírása.

Irodalom:

• Alberti Gábor: Matematika a természetes nyelvek leírásában. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2006.


• Barbara Partee - Alice ter Meulen - Robert E. Wall: Mathematical Methods in Linguistics. Kluwer Academic Publishers. Dordrecht/Boston/London, 1990.