Társadalomtudományi Szakcsoport

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Budai Dénes Dr. (BUDJAAF.SZE)

min.11 kredit

A biológia szakkal teljesítve, helyettük AM tárgyakat kell teljesíteni.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Szilassi Péter dr. (SZPJADF.SZE)

min.4 kredit

A földrajz szakkal teljesítve, helyettük AM tárgyakat kell teljesíteni.
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A Föld geoszférái, és azok kapcsolatrendszerének, Földünk fejlődésének, fontosabb geológiai, geomorfológiai légkörtani folyamatainak megismerése. Térképészeti alapismeretek, a földtudományok terepi mérési módszereinek megismerése. A hulladéklerakók elhelyezésének földtudományi alapjai. A vízburok, és a levegőburok szennyeződésének forrásai, fajtái, levegő és vízminőség-védelem. Tájökológia, a tájvédelem természetvédelmi vonatkozásai. Ökológiai folyosók. A környezetileg érzékeny területek. A környezetállapot felmérése, a környezet minősítése hatástanulmányok készítéséhez szükséges földtudományi alapismeretek

Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek:
Középiskolai földrajzi ismeretek.
A tantárgy tartalma :
A kristály, az ásvány, a kőzet fogalma. Ásványi nyersanyagok, mirevalóság, kitermelhetőség. Az elemek geokémiai rendszere. A magmás kőzetek főbb csoportjai. Üledékes ásvány és kőzetképződés. A metamorfózis jelensége, a legfontosabb metamorf kőzetek jellemzése. Magyarországon előforduló felszíni kőzetek. Ásványi nyersanyagok Magyarországon. A bányászattal kapcsolatos környezeti problémák. A legfontosabb ásványok, kőzettípusok felismerésének módszertani (alaki, fizikai, kémiai tulajdonságuk alapján).
A földtani korbeosztás, az biosztratigráfia alapjai. A paleoökológia alapjai. A paleoökológia tanulságai a mai ökológus számára. A Föld, mint különleges bolygó. A földi környezet fejlődése a prekambriumban. Az élet eredete. Az őskörnyezeti változások hatása a kezdeti bioevolúcióra. Globális környezeti katasztrófák. A dinoszauruszok kihalása. A kainozóikum őskörnyezeti változásai. Az ember megjelenése. Az ember és környezete az ipari forradalom előtt és után a geológia szempontjából. Környezetünk jövője. A kontinensvándorlások a földtörténet folyamán. Kihatásuk az éghajlatváltozásokra és az élővilág evolúciójára. A geológia és a környezettudomány. Környezetérzékenységi térképezés. A környezetpotenciál. Földtani természetvédelem. A felszíni és a mélybányászat, a fúrási tevékenység környezetvédelme. Rekultiváció. A hulladékelhelyezés környezetföldtani vonatkozásai. Veszélyes hulladékok fixálása. A környezetgazdálkodásban használt ásványi nyersanyagok, talajjavítók, szennyvíztisztítás adalékanyagai. A felszín alatti víz védelmének geológiája. A felszín alatti régió környezeti állapotának felmérése geológiai szempontból. Prognosztizálás, kockázatbecslés. Kárelhárítás és kárlokalizálás geológiája. Globális környezeti problémák. Tájökológia, a tájvédelem természetvédelmi vonatkozásai. A geoökológiai térképezés elmélete és módszertana.
A karsztok formakincse, genezise. A lösz, löszterületek formakincse.
Az éghajlattan tárgya. Az idő, időjárás és éghajlat fogalma. Az éghajlattan és a földrajztudomány kapcsolata. Az éghajlat-meghatározó tényezők. A napsugárzás energiahozamának földgömbi eloszlása. A szoláris éghajlat. A vízszintes síkra érkező sugárzásmennyiség kapcsolata a napmagassággal. A napállandó. Csillagászati földrajzi alapismeretek (a megfigyelőhely horizontja, égi póluspont, zenitpont, a Nap pillanatnyi helyzete, az égi egyenlítő síkja, a Nap látszólagos pályája, napdeklináció, óraszög, napmagasság). A vízellátottság. Globális víztározók. Vízkészlet. Vízforgalom. Vízháztartás. Lefolyás. Párolgás. Evapotranszspiráció. A felszín anyagi és alaki tulajdonságai. A légkör általános cirkulációja. Tapasztalati tények. Az általános légcirkuláció sajátos­ságainak magyarázata. Monszunok. Ciklonok. Időjárási frontok. A Föld éghajlatának múltja, éghajlatingadozások. A Föld légkörének kialakulása. Az éghajlatingadozások magyarázata. Csillagászati hipotézisek. Fizikai hipotézisek. Geológiai hipotézisek. A paleoklimatológia főbb vizsgálati módszerei. A földtörténeti időszakok éghajlatának rövid jellemzése. Jelenkori éghajlatingadozások. El Nino jelensége, és magyarázata. A légszennyezések típusai, a szmog kialakulásának légköri felltételei, a szmog fajtái. Az ózón réteg ritkulásának magyarázat.
Térképészeti alapfogalmak [térkép; méretarány; generalizálás; térképjelek]. Térképek osztályozása Térképszerű ábrázolások [térképvázlatok; madár- és műholdtávlati képek; légi- és űrfelvételek; A Föld alakja, nagysága. A Föld közelítő felületei és megadásuk. A vetületek csoportosítása. Valódi síkvetületek Valódi hengervetületek. Valódi kúpvetületek.Vetületi rendszerek Térképezés terepfelméréssel [alapelvek; alappontok, eszközök műveletek. A magyarországi háromszögelési hálózat. A térképek tartalma síkrajz. .A tematikus térképek fogalma. A tematikus térképek osztályozása. A tematikus térképek ábrázolási módszerei. Térképolvasás tájolás; tájékozódás. Területmérés. Térképi magasságok és lejtőszögek meghatározása. Térképértelmezés Szelvényszerkesztés.

Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat írása
A tárgy több tárgyelemből áll, ezeknél: kollokvium és gyakorlati jegy.
.
A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai; terepgyakorlaton való részvétel

Irodalom:
Báldi Tamás (1985): A történeti földtan alapjai, tk.kiadó, Bp. 308 p.
Borsy Z. (szerk). (1994) Általános Természeti Földrajz nemzeti Tankönyvikadó
Csorba P. (1998) Tájökológia KLTE Egyetemi Jegyzet
Czelnai, R., 1983: Bevezetés a meteorológiába II. A mozgó légkör és óceán. Tankönyvkiadó, Bp, 403 p.
Karsay, F. (1987): Geodézia. Tankönyvkiadó. Budapest.
Kassai Miklós (1988): Magyarország szennyeződés-érzékenységi térképe - Magyarország földtani atlasza 16.2.1. lap - Magyar Állami Földtani Intézet kiadása
Kerényi A. (2004) Környezettan Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Klinghammer, I. Papp-Váry, Á. (1983): Földünk tükre a térkép. Gondolat. Budapest.
Klinghammer, I. Papp-Váry, Á. (1991): Tematikus kartográfia. Tankönyvkiadó. Budapest.
Mezősi G. (szerk) (1997). A geoökológiai térképezés elmélete és módszertana SZTE TTK Természetföldrajzi Tanszék
Mészáros Ernő (1994): Bevezetés a környezettanba, Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem 67 p.
Orsovai Imre (1992): Fejezetek a környezetföldtan tárgyköréből, ELTE jegyzet (kézirat) 234 p.
Pápay László: Kristálytani, ásványtani és kőzettani alapismeretek, gyakorlati jegyzet, JATE Szeged
Péczely György: A Föld éghajlata, Tk. Kiadó, 1984.
Péczely, Gy., 1979: Éghajlattan. Egyetemi tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 338 p.
Szederkényi Tibor: Ásvány és kőzettan, egyetemi jegyzet, JATE Szeged
Szónoky Miklós (1995): A Föld és az élet fejlődése gyakorlatok, egyetemi jegyzet, JATEPRESS kiadása 209 p.
Tóth György - Kuti László - Cserny Tibor (1994): Környezetgeológiai kutatások. 125 éves a Magyar Állami földtani Intézet. Tanulmányok pp.: 99-108.
Unger János (1994): Bevezetés a térképészetbe, Egyetemi Jegyzet, JATEPRESS kiadása 142.
Unger, J. (1997): Bevezetés a térképészetbe. JATEPress. Szeged.

A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása :
Előadó és gyakorlati terem, multimédiás szett.
Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
Szakirodalom, Internet, kutatások
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A hallgatói teljesítmények összehasonlító elemzése, a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése,…

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Szilassi Péter dr. (SZPJADF.SZE)

min.3 kredit

A földrajz szakkal teljesítve, helyettük AM tárgyakat kell teljesíteni.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Viskolcz Béla Dr. (VIBJAAF.SZE)

min.6 kredit

1) A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A környezeti kémia ismeretanyagának elsajátítása, az elemek és vegyületek tulajdonságai, szerkezetük és a környezetre gyakorolt hatásaik közötti összefüggések megláttatása. A légkör, a természetes vizek és a talaj mint összetett kémiai rendszerek bemutatása. Az emberi tevékenység eme rendszerekre gyakorolt komplex hatásának elemzése. A környezet szennyeződéséhez vezető folyamatok és az ellenük való védekezés ismertetése. A környezet kémiai vizsgálata módszereinek, eljárásainak, berendezéseinek bemutatása. A környezet állapotáról készülő átfogó kémiai minősítések alapjainak felvázolása. A hallgatók megismertetése a kémiai technológia korszerű és környezettudatos fejlesztési törekvéseivel.
2) Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek:
A középiskolai kémiai tananyag ismerete.
3) A tantárgy tartalma:
Előadás:
A környezeti kémia feladata, kutatási területei. Elektrokémiai alapfogalmak. Elektrokémiai energetika, elektródpotenciál. Komplex vegyületek szerkezete, stabilitása, típusai. Az anyagok minőségi és mennyiségi elemzésének fontosabb módszerei. A környezeti kémia szervetlen kémiai alapjai. A szerkezet és a tulajdonság kapcsolata. A nemfémes elemcsoportok és legfontosabb vegyületeik jellemzése és környezeti hatásaik vizsgálata. Az oxigén, a kén, a foszfor és a nitrogén biogeokémiai körforgása. A fémek általános jellemzése. Az s-, p- és d-mező fémei, élettani és környezeti szerepük.
A természetes vizek tulajdonságai és összetétele. Természetes vizek redoxi-egyensúlyai: az elektronegativitás és a redoxi intenzitás fogalma, kapcsolat a redoxi intenzitás és a redoxipotenciál között, pE-pH összefüggések, lgc-pE összefüggések. A korrózió elmélete, védekezés a korrózió ellen. Komplex vegyületek képződése a természetes vizekben és a szennyvizekben: kelátképzők, fém-hidroxidok és fém-karbonátok átalakulása kelátokká, polifoszfátok a vízben, huminanyagok komplexképző hatása. Vízszennyezések: hőszennyezés, radioaktív szennyező anyagok szervetlen szennyező anyagok, oxigénfogyasztó szennyező anyagok, detergensek, peszticidek, dioxinok, poliklórozott bifenilek, policiklusos aromás szénhidrogének, kőolaj és kőolajszármazékok. Vízkezelések. Szennyvíztisztítás. Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai. A légkör elszennyeződése, a légszennyező anyagok kémiai hatásai. A hulladékok fajtái és kezelésük, különös tekintettel a kémiai átalakulások hulladékaira.
A kémiai analízis feladata, területei és alapfogalmai. A kémiai analízis környezetvédelmi alkalmazásának sajátos szempontjai. A mért jel és a kémiai adatok kapcsolatának felderítése. Az analitikai módszerek érvényesítése. A gravimetria. Sav-bázis-, komplexometriás- és redoxi-titrálások. Potenciometria. Voltammetria és polarográfia. Coulometria. Konduktometria. Az UV-VIS és az infravörös spektrofotometria, a gázkromatográfia és a folyadék-kromatográfia valamint az atom-spektroszkópiai módszerek elve, típusai, berendezései és alkalmazásai.
A kémiai technológia feladata, területei. A vegyipari folyamatok környezetvédelmi szempontú jellemzése. A "zöld technológiák" fogalma és eszközei. A termelésbe integrált és az additív ipari környezetvédelem. Korszerű reakcióközegek alkalmazása, a klórozott és klórozott-fluórozott szénhidrogének helyettesítése. Környezetbarát megoldások a műanyagiparban.
Laboratóriumi gyakorlat:
A laboratóriumi munkához szükséges eszközök, egyszerű laboratóriumi mérések és a laboratóriumi alapműveletek. Oldatkészítési számítások, oldatkészítés. Híg oldatok törvényei. Kolloid rendszerek vizsgálata. Reakciókinetikai vizsgálatok. Az indikátorok és a pH vizsgálata. A sók hidrolízise. Pufferelegyek vizsgálata. Oldhatósági egyensúlyok. elektrokémiai alapreakciók, fémek elektrokémiai korróziója. Klasszikus minőségi kémiai analitika: Kationok és anionok reakciói: a kationok beosztása és jellemzése. A kationok és anionok osztály- és specifikus- reakciói, egyszerű analízis. Ismeretlenek meghatározása reagensek felhasználásával. Reagens nélküli analízis. Több komponensű anyagok elválasztása, analízise, és meghatározása. Mennyiségi analitika: A mennyiségi elemzés általános menete (mintavétel, tömeg- és térfogatmérés, oldás, feltárás, törzsoldat-készítés). Súlyszerinti elemzés (gravimetria) elmélete. Titrimetria: Sav-bázis-, redoxi- csapadékos- és komplexometriás meghatározások elmélete és gyakorlata.
4) Évközi ellenőrzés módja:
Idegen nyelvű szakszöveg fordítása vagy környezeti kémiai témakörből rövid tanulmány készítése.
5) A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai:
Külső gyakorlatok környezetvédelmi intézményekben és laboratóriumokban.
7) A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása:
Előadóterem, írásvetítő, videoprojektor, képmagnó, laboratóriumi eszközökkel és vegyszerekkel jól felszerelt kémiai laboratórium..
8) Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
Szakirodalom, Internet.
9) A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A hallgatói teljesítmények összehasonlító elemzése, a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Marsi István Dr. (MAIJABF.SZE)

min.8 kredit

ez más

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Nánai László Dr. (NALJAAF.SZE)

min.4 kredit

A fizika szakkal teljesítve, helyettük AM tárgyakat kell teljesíteni.

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései
Alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani, optikai, atom- és magfizikai fogalmak megismerése, azok mennyiségi jellemzése. A természetben lejátszódó folyamatok fizikai magyarázata. A légkör, a talaj, a természetes vizek fontosabb fizikai jellemzőinek megismerése. A radioaktív sugárzás jelentősége.

2. Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek
A fontosabb középiskolában tanult fizikai fogalmak, mértékegységek ismerete.
Fizika szakosok számára nem kötelező

3. A tantárgy tartalma
A mozgás és jellemzése. Mozgások csoportosítása. Bolygók mozgása. Fontosabb erőtípusok és ezek szerepe a mikro- és makrovilágban. A gravitációs gyorsulás és annak változása a Földön. A hang, az ultrahang és felhasználása, zajvédelem. A tehetlenségi erők, a Coriolis erő szerepe a földi mozgásokban. Munka és energia, energiafajták, megmaradási tételek. A folyadékok jellemzése. Hidrosztatikai nyomás, felhajtó erő. Viszkozitás fogalma és annak mérése. Áramlások és jellemzésük. A földi légköri áramlások jellemzése, okaik. Kapillaritás, felületi feszültség és ezek jelentősége a víznél, a különböző talajtípusoknál. Hőmérséklet és mérése. A gázok jellemzése. A nyomás, a légnyomás és szerepe a légköri jelenségekben.
A fajhő és jelentősége a vizeknél, a talajnál. Halmazállapot változások a természetben. A levegő páratartalma, mérési lehetőségei. csapadékképződési folyamatok. A körfolyamatok és jelentőségük az energiatermelésben. Entrópia. Hőszennyezés, a globális felmelegedés kérdése.Elektromos alapjelenségek, alapfogalmak. Az elektromos áram és hatásai. Mágnesség. Mágneses indukció és szerepe az erőművekben. Az elektromágneses sugárzás és erőssége a környezetünkben. Az elektromos áram biológiai hatása. A fény és természete. A visszaverődés, a törés, az elhajlás, az interferencia, és a polarizáció jelensége. Fénytani jelenségek a természetben. Fénytani mennyiségek. A napfény összetétele és biológiai hatása. Röntgensugárzás. Az atom és az atommag felépítése. Az atommag és jellemzői, izotópok és szétválasztásuk. A radioaktív sugárzás típusai, jellemzőik és keletkezésük magyarázata. A radioaktív sugárzás biológiai hatása, az élő szervezet védekezési mechanizmusai. Doziometriai fogalmak és mennyiségek. Detektorok.

4. Ellenőrzés módja: A tantárgyelemekből kollokvium és gyakorlati jegy

5. A tárgy előírt szakmai gyakorlata

6. Irodalom:
Középiskolai fizika tankönyvek
SH-Atlasz fizika
Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. II. III.

7. A tantárgy tárgyi szükségleteinek leírása
Előadóterem, írásvetítő, video, fizikai demonstrációs kísérleti eszközök.

8. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
internet, szakkönyvek, szakfolyóiratok

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Farkas Zsuzsanna Dr. (FAZHAES.SZE)

min.3 kredit

A fizika szakkal teljesítve, h1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései
A légkör és a légköri folyamatok fizikai jellemzése. A környezeti radioaktivitás forrásai, mértéke. Energiatermelő folyamatok fizikai alapjai és környezeti hatásaik. Alternatív energiatermelési módok. Alapvető fizikai mérések elvégzése.

2. Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek
A környezetfizika alapjai kollégium tananyaga

3. A tantárgy tartalma
Az atmoszféra szerkezete. A napsugárzás spektruma a Föld légkörében. Üvegházhatás, ózon. A klíma várható alakulása. A légkör elektromos állapota. A talajfizika alapjai. Az atmoszféra, a vizek és a talaj természetes és mesterséges eredetű radioaktivitása. Épületek radioaktív sugárzása. A radon. A különböző energiatermelési módozatok fizikai alapjai és környezeti hatásaik. Az atomenergia hasznosítása, atomerőművek típusai. Üzemanyag körforgalom az atomerőműveknél. Radioaktív hulladékok tárolása, feldolgozása. Üzemzavarok és baleseti lehetőségek az atomerőműveknél. Környezeti fény- és hanghatások, természetes és mesterséges eredetű elektromágneses sugárzások. Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásai. A jövő energiatermelő folyamatai.
Alapvető fizikai mérések: gravitációs gyorsulás mérése ingával; ideális gáz vizsgálata; levegő páratartalmának mérése pszichométerrel és harmatpont méréssel; viszkozitásmérés Ostwald-, és Höppler féle viszkoziméterrel; sűrűsgmérés; törésmutató mérés; felületi feszültség vizsgálata; hosszúságmérés mikroszkóppal; fényforrások fényerősségének és spektrumának vizsgálata, alapvető radiometriai mérések.
Részletesebben elemzett témák: Az elektromágneses sugárzás ( UV-, röntgen-, gamma-sugárzás, rádióhullámok ) biológiai hatásai, elektromágneses terek környezetünkben. Atomerőmű üzemzavarok és balesetek. ( Csernobil, Paks, stb. ). Fúziós reaktorok és megvalósítási lehetőségeik. Talajok, építőanyagok, épületek radioaktív sugárzása, annak mérése, mentesítési eljárások. A radonszintet meghatározó tényezők. Élelmiszerek radioaktívanyag-tartalma. A lézer és alkalmazásai. A klímaváltozást meghatározó tényezők és azok várható alakulása.

4. Évközi ellenőrzés módja
A tantárgyelemekből kollokvium, illetve a laboratóriumi gyakorlatok sikeres elvégzése

5. A tárgy előírt szakmai gyakorlata

6. Irodalom
SH-Atlasz Fizika
SH-Atlasz Ökológia
Marx György: Atommagközelben
Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. II. III.
Szakcikkek

7. A tantárgy tárgyi szükségleteinek leírása
előadóterem, videó, írásvetítő

8. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
internet, szakkönyvek, szakfolyóiratok

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:

elyettük AM tárgyakat kell teljesíteni.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Lászlóné Dr. Gálfi Márta (LAGJAAF.SZE)

min.14 kredit

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

A tantárgy tartalmának elsajátításával alkalmassá váljanak a hallgatók a környezeti elemek terhelésének és ezek eliminálásának elméleti és gyakorlatának magközelítésére. Ebben a kontextusban a fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai alapozó ismeretekre építve kerülnek meghatározásra az emberi tevékenységek káros hatásai a bioszférára, és azok eliminálási lehetőségei a környezetszabályozási technikákkal, a fenntartható gazdálkodási módokkal, a köenyezet-management módszereivel.

2. Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek:
Kapcsolt természettudományok alapozó ismereteinek megléte

3. A tantárgy tartalma:
A környezet és a gazdaság kapcsolata (ökológia-ökonómia). A környezetszabályozás elméleti összefüggései és gyakorlata. Környezeti hatások, kockázatok, ezek mérése. A környezetpolitika.
A Föld anyagainak hasznosítása (távérzékelés, geológiai és geofizikai kutató módszerek), nyersanyagok és energiahordozók. Az energiafelhasználás környezeti hatásai, az energiatakarékosság környezetvédelmi szempontjai, a megújuló energiahordozók és a hazai lehetőségek.
A talaj alapvető tulajdonságai, fontos hazai típusai, talajdegradációs folyamatok, biogeokémiai körfolyamatok, talajkémia.
Veszélyes hulladékok keletkezése. Radioaktív szennyeződések és forrásaik, a radioaktív sugárzás hatása a környezetre. Természetes és mesterséges sugárterhelés. Atomerőművekkel kapcsolatos környezeti problémák.
A környezeti mérésekhez szükséges minták vétele, előkészítése környezetvédelmi analitikai célokra és a környezetszennyező anyagok vizsgálatának klasszikus módszerei, valamint a környezetszennyező anyagok vizsgálatának komplex módszerei kerülnek elsajátításra. A környezetanalitikai eredmények (légkör, talaj, víz) értékelése és azok interpretálása.
A hulladék és szennyezés fogalma. Termékértékelés. Újrahasznosítási szemlélet. Életciklus analízis. Az ipari technológiák szennyezése (emisszió, hőtermelés) és hulladék kibocsátása. Transzportfolyamatok a természetben. Az energiaipar szennyezései és hulladékai.
A biogazdálkodás. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar környezetkárosító hatása, kiküszöbölésük lehetőségei. Biotechnológiák elterjedése és problémái.
A víz szerepe a Földön: a víz körforgása, folyók, tavak, óceánok, sarki jégtömegek, felszín alatti vizek. Vízelőkészítés. Vízgazdálkodási tározók, felhasználásuk, vízminőségük ellenőrzése. A vízminőség és a vízminőség-védelem. Szennyvizek keletkezése, tisztítása, a tisztítóberendezések környezeti hatása.
Környezetszennyező anyagok transzformációi és transzmissziói. Savas ülepedés, kipufogógázok, allergének, stb. A levegőtisztaság védelme és szabályozási lehetőségei.

4. Ellenőrzés módja:
A tárgy több tárgyelemből áll, ezeknél: kollokviumok, gyakorlati jegyek

5. A tárgy előírt szakmai gyakorlata:
Környezetgazdálkodási elemeket tartalmazó komplex gyakorlat

6. Irodalom:
a, Kötelezően ajánlott irodalom
Csemez A. Környezetgazdálkodás. A táj és települési környezetvédelem komplex kapcsolata. BME MTI Budapest 1990.
Sántha A.: Környezetgazdálkodás. Nemzeti Tkk., Budapest, 1996.
Kevei F.- Kucsera J.: Mikrobiológia I.; II. SZTE TTK Egyetemi jegyzet 1999.
Dolánszky F.: Vízminőségvédelem. Biotechnológia és környezetvédelem 1993.
Vermes László: Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök- hallgatók részére
Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp., 1997.
Stelczer Károly: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2000.
DR. Wisnovszky Iván- dr. Zsuffa Istvánné:: Vízgazdálkodás /SZKI tankönyv 38524/ Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1982.
Bosznay Miklós- Nagy Illés- dr. Zsuffa Istvánné: Területi Vízgazdálkodás /SZKI tank. 38527/A/ Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1983.
Dr. Fáy Csaba - Szilléry László: Település vízgazdálkodás /SZKI tank. 38528/A/ Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1988.
Glits, M, és mtsi.: Növényvédelem, Mezőgazda Kiadó 1997.
Braun Ch.: Hulladék. ARGE, Bécs, 1992.
Szabó F.: Hulladékhasznosítás biológiai módszerekkel. OMIKK, 1993.
Szabó L. Olessák D.: Hulladékhasznosítás, szilárd hulladékok feldolgozása. Műszaki K. Bp. 1983.
Pitrik József: Gépjárművek légszennyezése. JGYTF Kiadó, 1992.
Lukács Béla: Környezetgazdálkodásról fizikus szemmel. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, 1994.
Pitrik József: Légszennyezés modellezése. Tankönyvkiadó, 1995.
Seléndy Szabolcs: Biogazdálkodás az ökológiai szemléletű gazdálkodás kézikönyve, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp. 1997.

b, Ajánlott irodalom:
Berecz E.: Hulladékok és veszélyes hulladékok minimalizálásának kérdései és lehetőségei. OMIKK, Bp., 1993.
Brundtland: Közös jövőnk. Mezőgazda Kiadó, Bp., 1988.
Juhász I.: Hazánk környezeti állapotának mutatói. KTM, Bp. 1994.
Kalas Gy.: Konfliktus megelőzés - kutatás - kezelés. Reflex Győr, 1996.
Kovács M.: Nagyvárosok környezete. Gondolat, Bp. 1981.
Pénzes B.: Mérgező anyagok a környezetben. Mg. k. Bp. 1989.
Szabó F.: A kevert és idegen anyagokkal szennyezett műanyag hulladékok hasznosítása. OMIKK. Bp. 1993.
Marcia I. Lowe: Új utak a városi közlekedésben. A világ helyzete 1991. 60-78.o. Föld napja Alapítvány Bp.
Frank, G. Öngyógyító kiskert. Mezőgazda Kiadó. 1987.
Seléndy, Sz. - Sárközi, P. szerk. Biogazda I. II. III. (I. Az árú termelő biogazdálkodás alapja
II. Szántóföldi és kertészeti növénytermelés III. Állattartás, feldolgozás, géphasználat) 1993,1994 ,1995.

7. A tantárgy tárgyi szükségleteinek leírása:
tanterem, gyakorlati terem, környezeti tereptárgyak, oktatástechnikai eszközök

8. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
Szakirodalom követése, konferenciákon való részvétel, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, tudományos műhelymunka.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
Az oktatás partnereivel való kapcsolattartás és visszajelzés rendszer kialakítása értékelése. Önértékelések rendszeres végzése, eredményeik visszacsatolása az oktatásszervezésbe és végrehajtásba.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Fűzné dr. Kószó Mária (FUKJACF.SZE)

min.7 kredit

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A tárgy általános célja olyan pedagógusok képzése, akik felkészültek arra, hogy a hazai általános képzést, illetve szakképzést folytató intézményekben az 5-10. évfolyamok, illetve a szakképző évfolyamok tanulóinak a szakrendszerű oktatásában, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben a környezetvédelmi képzettségüknek megfelelő területen nevelő-oktató munkát végezzenek. További célja olyan tanárok képzése, akik képesek környezetvédelmi felkészültségük pedagógiai alkalmazására, a tanulók megismerésére, megbecsülésére, személyiségük fejlesztésére, tanórai és tanórán, iskolán kívüli munkájuk differenciált irányítására, hatékony pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazására, akik képesek önmaguk és tudásuk folyamatos megújítására, az emberi, társadalmi, nemzeti alapértékekkel való azonosulásra és azok közvetítésére. A hospitálási gyakorlaton képesek a szakvezető tanár által vezetett óra megfigyelésére, pedagógiai elemzésére, majd a tapasztalatok alkalmazására mikrotanítások során.

Előképzettség, belépéskor elvárt ismeretek:
A tantárgy tartalma:
A környezetvédelem, természetvédelem, környezeti nevelés fogalmak értelmezése történeti áttekintéssel
Nemzetközi egyezmények, megállapodások a környezetvédelemre vonatkozóan
A környezeti nevelés célja, fogalma, alapelvei és stílusjegyei, pedagógiai területei: belső természeti, külső természeti, belső személyes én, külső emberalkotta környezet.
A környezeti nevelés sajátos módszerei:
drámapedagógia
szenzitív környezetpedagógia
a vita, mint módszer
helyzetelemzés
A projektmódszer. KÖRLÁNC - Magyar Környezeti Nevelési Projekt
Az erdei iskola, mint a környezeti nevelés sajátos színtere
A játék,mint módszer
Zöld hálózat. - Fenntartható fejlődés pedagógiája.
A környezettudatos magatartás kialakításának szemléletformáló és ismeretterjesztő irodalma
A témacentrikus tervezés lényege
A foglalkozási tervek készítésének elvi, gyakorlati kérdései
Az iskolán kívüli környzetvédelmi nevelőmunka
Környezetvédelmi akciók, zöld mozgalmak
Környzetbarát intézmények működtetésének lehetőségei - zöld iskolák
Az iskolai zöld környezet fejlesztése: tanösvények, parkok, iskolakeretek
A természetismeret tantárgy tananyagelemzése
A környzetkultúra fejlesztésével kapcsolatos fakultációk, szakkörök szervezési lehetőségei - választható tankönyvek, segédeszközök
Környzetvédelmi vetélkedők szervezésével szemben támasztott elvárások.
A környezeti nevelés, mint kereszttantervi feladat. A NAT és a kerettanterv közös követelményei.
A környezeti nevelési programok beépítésének lehetőségei a helyi tantervekbe, pedagógiai programokba
Környezetvédelmi foglalkozások szervezése teremben. Tanulói megfigyelések, mérések, vizsgálatok, kísérletek levezetése teremben. (Mikrotanítás)
Természetről a természetben" Tanulói megfigyelések, mérések, viszgálatok levezetése terepen (Mikrotanítás)
Környezetvédelmi rendezvények tervezése, szervezése
Nemzetközi környezetvédelmi tanulói projektek.
Környezetvédelmi táborok,kirándulások, szervezésének elvi, gyakorlati követelményei
A média szerepe a környezeti nevelésben. (Médiaelemzés).

Évközi ellenőrzés módja:
Zárthelyi dolgozat írása, félévenként egy óratervezet készítése, kettő mikrotanítás a csoport előtt.

A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: 3 napos tantárgypedagógiai hospitálás a hallgató által választott iskolában, amelyről hospitálási jegyzőkönyvet készít.

Irodalom:
Nemzeti Környezeti Stratégia - alapvetés - szerk.: Vásárhelyi Tamás - Victor András
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2002. Budapest.
Joy Palmer - Philip Neal: A Környezeti nevelés kézikönyve. KÖRLÁNC könyvek 7. Bp. 2000.
Környezetvédelmi lexikon I. - II. Akadémiai Kiadó Budapest., 1998.
Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány 1992.
Hortobágyi Katalin: Erdei iskola. “Ahol a fától jobban látni az erdőt" Iskolafejlesztési Alapítvány 1993.
Agárdy Sándor: Erdei iskola Tornyospálcán Aqva, Bp., 1993.
Környezetismeret - Természetismeret tankönyvek 5 - 6. osztály
Paál Tamásné: Természet és Környzetvédelmi olvasókönyv 12 - 16 éveseknek Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1996.
Ungvári Jánosné: Környzetünk I. II. Pedellus Kiadó Debrecen, 1996.
Környezeti nevelés a táborban. Réce - füzetek 2. Alapítvány a Magyarországi környezeti nevelésért Bp., 1993.
Környezeti nevelés a szakkörön. Réce füzetek 3. Alapítvány a Magyarországi Környezeti nevelésért Bp., 1994.
Környezeti nevelés az erdei iskolában. Réce füzetek 4. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Bp., 1995.
Kultúra - nevelés, oktatás -környezet. (szerk.: Gulyás, - Tóth , -Vida)
Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Bp. 1999.

A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása :
Előadó és gyakorlati terem, multimédiás szett.
Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
Szakirodalom, Internet, kutatások
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A hallgatói teljesítmények összehasonlító elemzése, a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése a tárgy továbbfejlesztéséhez.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Ilosvay György Dr. (ILGJABF.SZE)

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A terepgyakorlatok a hálóterveben előforduló főtárgyakhoz kapcsolódnak: A környezetvédelem földtudományi alapjai, Természetvédelem, Ökológia, Környezeti nevelés. Az e tudományokban előforduló elméleti ismeretek, alapfogalmak gyakorlati megismerése és felismerése a fő cél, hiszen az elmélet nem áll meg önmagában gyakorlati ismeretek nélkül.
2. Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek:
Középiskolai biológiai, földrajzi ismeretek.Elméleti tárgyakból megszerzett vizsgák.
3. A tantárgy tartalma :
Környezet-geológiai terepgyakorlat. Három munkanap. Helyszín: Mecsek és környéke. Pécs-Karolinavölgyi kőszénkülfejtés, rekultiváció.A Mecsek környezetvédelmi problémái, az állatkert rossz elhelyezése, a pécsi ivóvízbázis problémái. Mecseki uránérc-bányászat története, a mai rekultivációs munkák. A "bodai-aleuritba" szándékozott veszélyes-hulladéktározó gondjai. A Csrekúti Geológiai TV megtekintése. Pécs melletti homokbányák megtekintése, ősmaradványok tanulmányozása,kommunális szemét elhelyezési problémák. Pécsi Hőerőmű salak- és filterpor elhelyezése, reekultiváció fázisai.Pécsi Bőrgyár veszélyes hulladékainak elhelyezése, Garéi telep. Szársomlyó TVT, kőfejtő, növény- és állatvilág, villányi szőlészet.
Nemzeti Parkjaink. Három munkanap. Hortobágyi Nemzeti Park. Története, paraméterei. A napi természetvédelem gyakorlati problémái. Darassa-puszta, Hortobágyi-halastó, Génmegőrző KHT bemutatóhelye, ősi magyar háziállatfajták. Bükki Nemzeti Park. Története, paraméterei. Együttműködés az erdészettel. Erdőrezervátumok. Bükk-fennsík, Ősfenyves, kőbányák. Aggteleki Nemezeti Park. Története, paraméterei. Keleméri Mohos Tavak. Gömörszőllős, környezetkímélő gazdálkodási módok a gyakorlatban. Körös.Maros Nemzeti Park. Története, paraméterei. Szarvasi Arborétum, Dévaványai Túzoktelep, Cserebökényi puszták.
Ökológiai terepgyakorlat. 5 munkanap. Kömpöci CSEMETE Oktatóközpont. Ornitológia: line transect felmérés, quadrát-módszer, pontszámlálás, revírtérképezés, fogás-visszafogás, hangbecsalás. Diverzitás és egyenletesség számítása a terepen kapott eredményekből.Zoocönológia: egyelő gyűjtés, fűháló, szippantó, rovarrosta, futtattó használata.Kisózás, Barber-csapda. Eredmények értékelése cönológiai tabellákkal.Fitocönológia: tásulások felvételezése, cönotabella készítése. Térbeli és időbeli mintázat, strukturáltság, szukcessziósorok. Mintázat és diverzitás. Szociális magatratás-típusok, TVR értékek analízise. Kompetíciós hatások, szimbiózis. Propagulumok: szaporodási és életforma stratégiák feltárása.Módszertan: táborszervezés, felfedező tanulás a természetben, csoport-módszer, feladatlapok, élményközpontú vizsgálatok. Természetismereti játékok: feszültségoldó, érzékszervet fejlesztő, rivalizációs csapatjáték,daramatikus játékok. Értékelési módszerek.
Hidrobiológia: Víz-tipusok. Halobitás, szalinitás, szaprobitás, trofitás, toxicitás.Vizes élőhelyek változásai. Hidrobotanikai régiók. Plankton, bentosz, neuszton. Eutrofizáció.Élet-és növekedésforma analízis.Talajtan-meteorológia: talajvíz-állások kutakkal, talajnedvesség-meghatározás, nedvesség beszivárgása, csapadékmérés, hőmérők, napfénytartam-mérés, szélíró-műszer, párolgásmérő, higrográf, termográf, barográf.
Bugaci terepgyakorlat. Öt munkanap. CSEMETE Bugaci Oktatóközpontja: népi és környezetbarát építési módok, vályogvetés. Biokert létrehozása, gondozása.
Őshonos háziállatok megismerése, etetése. Tanya-karbantartás. Oktatóközpont működésének gyakorlati megismerése. Ősborókás, homokpuszta növényei, állatai.
Természetvédelmi Táborok. Öt munkanap. Egyénileg szervezett táborozás hazai táborokban. Civil szervezetek táborai, táborvezetői igazolással. Természet-feltáró, természetmegőrző és madárgyűrűző nomád táborok megismerése. Gyakorlati táborszervezési ismeretek, csoportvezetés.
4. Ellenőrzés módja: minden gyakorlatról terepgyakorlati jegyzőkönyv leadása határidőre, a jegyzőkönyv értékelése a szaktanár által.
5. Irodalom: az elméleti szaktantárgyakhoz tartozó irodalmi jegyzék.
6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: terepei felszerelések, terepruha, sátor, mérő és megfigyelő eszközök.
7. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere: Szakirodalom, Internet, kutatások
8. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A hallgatói teljesítmények összehasonlító elemzése, a hallgatói véleményezési rendszer tantárgyra vonatkozó eredményeinek beépítése

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Miklós László Dr. (MILHABS.SZE)

min.6 kredit

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

A tantárgyhoz rendelt tananyag elsajátítása után a hallgatók alkalmassá válnak a környezetet érintő terhelések társadalmi hátterének megítélésére, a jogi és igazgatási elvárások (lokális, globális) valamint a társadalmi reakciók (pszichológiai és szociológiai dimenzióinak) és ezek kommunikálása területén.
A jogi és igazgatási alapismeretek megszerzése mellett, szociológiai és pszichológiai és kommunikációs ismerteket kapnak rendszerezett formában a hallgatók. Majd, a környezet központúság kritériumait kielégítően szereznek ismereteket a társadalmi diszciplínák tárgykörében. Különös hangsúlyt kap a gyakorlati problémák tárgyalása, és bemutatása a tantárgy oktatás során.

2. Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek

A természettudományos alapozó és egyes felhasználói (monitoring rendszerek, környezeti mérések) jellegű ismeretek megléte.

3. A tantárgy tartalma:

A jogi és igazgatási alapismeretek elsajátítása után a környezet terhelések társadalmi vetületeinek bemutatása történik meg, különös tekintettel a környezeti elemek szerinti osztályozásra.
A globális környezeti gondolkodás fejlődése a nulla növekedéstől a fenntartható fejlődésig jogi és igazgatási szemmel, valamint a társadalmi érzékenységek és reakciók illetve a környezeti kommunikáció és jelentősége.
Igazgatási hatáskörök és felelősségek kijelölése a nemzetközi és hazai joggyakorlatban, a környezet és a gazdaság kapcsolatát, a környezetszabályozás elméleti összefüggéseit és gyakorlatát illetően (pl. a hulladék és szennyezés fogalma, a termékértékelés).
A technológiákból származó szennyezések (emisszió, hőtermelés és hulladékok), azok hatósági kezelése a jogi szabályozás érvényesítésével (energiaipar szennyezései és hulladékai, mezőgazdaság és az élelmiszeripar környezetkárosító hatása, levegőtisztaság védelme, vízminőségük ellenőrzése, a környezet minősítése, stb.).
A környezet védelemével kapcsolatos gyakorló feladatok során a hatósági munka alapját képező dokumentáció (nyomtatványok) megismerése.

4. Évközi ellenőrzés mód: Zárthelyi dolgozatok
A főtárgy tárgyelemeiből: Kollokviumok

5. A tárgy előírt szakmai gyakorlata
Komplex gyakorlatok során kerülnek bemutatásra a jogalkalmazások és környezettudatos cselekvések.

6. Irodalom:

Bándi Gy.: Környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Kukorelli I.: Alkotmányjog. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1996.
Magyar E., Tombácz E., Szilágyi P.: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1997.
Bakács T. Környezetjog. Környezetgazdálkodási Intézet, Bp., 1997. (Hozzáférhető az intézetben, Bp., Alkotmány u. 29., vagy a KM Információs Szolgálatánál, Bp., Fő u. 44-45.)
Legfontosabb jogszabályok:
1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról.
1950. évi XI. törvény a jogalkotásról.
Az 1995. évi LIII. 2 törvény a környezet védelmének általános szabályairól.
Az 1996.évi LIII törvény a természetvédelemről.
101/1996. (VII. 12.) Kormány rendelet a Bázeli Egyezmény kihirdetéséről.
102/1996. (VII. 12.) Kormány rendelet a veszélyes hulladékokról.
21/1986. (VI. 2.) MT rendelet a levegő tisztaságának védelméről.
12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről.
Juhász-Nagy Pál: Természet és ember. Gondolat, Bp. 1993.
Al Gore: Mérlegen a Föld. Föld Napja Alapítvány, 1993.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. IKVA, Bp. 1994.
Ágh Attila: Globális kihívás. Magvető, 1987.

Bernáth, László szerk. Műfajismeret. Sajtókönyvtár, MUOSZ, Budapest, 1-175. 1997.
Bécsy, László Vértelen vadászat. Natura, Budapest, 1-154. 1985.
Eco, Umberto Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Győr, 1-255. 1987.
Holló, Dénes: Filmes ötletek amatőröknek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1-99. 1973.
Holló, D., Seregély, L.: Dia, diasor, diaporáma. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1-123. 1988.
Kun, Miklós: Tanuló filmezők kiskönyve. Műszaki Kiadó, Budapest, 1-102. 1973.
Langford, M.: Hétvégi fotóiskola. Corvina Kiadó, Budapest, 1-234. 1994.
Majoros, Pál: Kutatásmódszertan avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1-131. 1997.
Raffay - Papp: Fény-árnyék a keskenyfilmben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1-97. 1972.
Raffay, A. A keskenyfilm vágása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1-131. 1974.
Sevcsik - Hefelle: Fényképészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1-330. 1980.

7. A tantárgy tárgyi szükségleteinek leírása:
Tanterem, oktatástechnikai eszközök.

8. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
Szakirodalom követése, konferenciákon való részvétel, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, tudományos műhelymunka.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
Az oktatás partnereivel való kapcsolattartás és visszajelzés rendszer kialakítása,
értékelése. Önértékelések rendszeres végzése, eredményeik visszacsatolása az oktatásszervezésbe és végrehajtásba.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Miklós László Dr. (MILHABS.SZE)

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Ilosvay György Dr. (ILGJABF.SZE)

min.9 kredit

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

A hallgatók megismertetése a természetvédelemmel, mint céltudatos, szervezett és intézményesített emberi tevékenységgel, melynek célja a természet élő- és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó szakszerű fenntartása, kezelése és megőrzése. Meg kell ismerniük a természetvédelem alapfogalmait, történetét, alapelveit és kapcsolatát a természet- és társadalomtudományokkal.

2, Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek: Alapozó természettudományos ismeretek

3, A tantárgy tartalma

A természet fogalma, a természeti környezet. A természetvédelem alapelvei és paradigmája. A természetvédelem fogalma, tárgya, célja, módszerei intézményrendszere. A természetvédelem története, nemzetközi együttműködés. A természetvédelem formái, tárgyai A GAIA elmélet. Ökológia, emóció, természetvédelem és hazaszeretet. A biodiverzitás. A világörökség. Az emberi tevékenységgel létrehozott ökoszisztémák - beavatkozás a természetbe. A nagyberuházások természetpusztító-átalakító hatása. A magyarországi árterek természetvédelmi problémái. A vadon élő állatfajok fennmaradásának lehetőségei a mezőgazdasági környezetben. Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. Az intenzív mezőgazdaság és földhasználat hatása a természeti értékekre. Az extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége. A füves élőhelyek természeti értékei és védelme. Az ökológiai szabályozó rendszerek és a természet védelme. A kultúrsivatagok. A védett területek szerepe a társadalmak fenntartásában. Magyarország nemzeti parkjai és tájvédelmi körzetei. A hazai természetvédelmi területek. A természetvédelmi kataszterek készítése. A geológiai értékek és a barlangok védelme. Európa, Ázsia Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika és Ausztrália természeti értékei és nemzeti parkjai. Az állati génbankok - a magyar állatfajták. A környezetszennyezés hatása az állatvilágra. A monitor rendszer. Magyarország védett növényei gerinctelen állatai, védett halai, kétéltűi, hüllői és emlősei. Az emlős állatok alkalmazkodása a környezethez. A világ kipusztult és veszélyeztetett állatfajai. A természetvédelmi érték és értékkategóriák, a természetvédelmi bírság A Vörös Könyv. A természeti kincsek gazdasági értéke. A gazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatai és lehetőségei. A természetvédelmi fejlesztési törekvések. Természetvédelem az Európai Unióban, a Natura 2000 program. A terület (táj) használat természetvédelmi célú szabályozása. A természetvédelmi értékelés és tervezés alapjai. A természet- és tájvédelmi szakigazgatás
Ökológiai alapismeretek. Az abiotikus és biotikus környezeti tényezők. Az anyag- és energiaforgalom a természetben. Az biogeocönózis fogalma és szerkezete. A társulások struktúrái és működésük A táplálékláncok és táplálékhálózatok. Az elemek körforgása a bioszférában. A természet önvédelme. A primer és secunder produkció. A jelentősebb élőhelytípusok, a veszélyeztetett élőhelyek és védelmük. Az élőhelyvédelmi irányelv. Az erdő, mint élő rendszer. A Kárpát-medence őserdei, a természetszerű erdők kezelése. A füves területek természetvédelmi szempontú kezelése. A biocönózis, a szintközösségek. A kulturbiocönózisok. A cönózisok karakterfajai és határai. A cönózis időbeni változása. A védelem alatt álló növény- és állatfajok ismertetése, élőhelyük, autökológiájuk.. A biofilaxia. Rendszerszemlélet a természetvédelemben. Az ökológiai és a zöld folyosók

Ökológiai felvételi módszerek: az állományfelvétel, a gyűjtési technikák és eszközök. Abszolut és relatív gyűjtési módszerek. A karakterisztikák számítása és értékelése. A védelem alatt álló növény- és állatfajok felismerése, rendszerezése, jellemzése.
A természetmegőrzés fogalomköre. A természetvédelem alapelvei (az indikátor elv, a génbank elve, a biológiai egyensúly elve, az élő múzeum elve, az embervédelem elve, a holisztikus elv, a folyamat elv, a komplementer elv, az elegendő méret elve, a globális szemlélet elve, a fenntartható természet és a racionális tájhasználat elve, “a használó fizet", és a “károsító többet fizet" elv).

4, Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozatok, olvasónaplók készítése, fajismereti felmondások
A tárgy több tantárgyelemből áll, melyeket kollokvium és gyakorlati jegy formájában értékelünk.

5, A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai; terepgyakorlatokon való részvétel
24 órás (3 napos) tanulmányút hazai nemzeti parkokban (jegyzőkönyv készítése)
48 órás (6 napos) ökológiai terepgyakorlaton való részvétel (terepgyakorlati jegyzőkönyv, ill. projekleírás készítése
Látogatás Szeged környéki természetvédelmi területeken a gyakorlati órák keretében (a területek természeti értékeinek bemutatása jegyzőkönyvben)

6, Irodalom:

Nemzeti Környezet - és Természetpolitikai Koncepció - KTM 1994.
Haraszthy L.: A biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei Magyarországon,
WWF füzetek 8. 1995.
Juhász Nagy Pál: Eltűnő sokféleség - Scientia Kiadó, 1993.
Oroszi S.: A természetvédelem története Magyarországon 1945-ig - Orsz. Erd. Egy. 1992.
Rakonczay Z.: Kiskunságtól a Sárrétig. A Dél-Alföld természeti értékei (Mg. Kiadó 1988.)
Rakonczay Z.: Vörös Könyv - Akadémiai Kiadó, 1990.
Rakonczay Z.: Természetvédelem (Sopron 1989)
Sterbetz I.: Élő örökségünk - génerózió, génbank - Mg. Kiadó 1979
Kelemen Judit (szerk.): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez - A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4, 1997
Horváth F., Kovács-Láng E., Báldi A., Gergely E., Demeter A. (szerk.): Európai jelentőségű természetvédelmi területeink felmérése és értékelése - MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót 2003
Csanády R. A., Kovács E. (szerk): A Biológiai sokféleség ösztönzése és közigazgatási értékelése - KVM 2003
Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk):Özönnövények - KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. 2004.
Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése - KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 7.- 2001
Borhidi Attila (főszerk.): Az erdőrezervátum-kutatás eredményei - MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóitézete, Vácrátót, 2002.
Standovár T.-R.B. Primack: A természetvédelem biológiai alapjai - Nemzeti Tankönyvkiadó 2001.
Fülöp Gy., Szilvácsku Zs.:Természetkimélő módszerek a mzőgazdaságban - MME Eger 2000.
Pajer József: Természetvédelem az ezredfordulón - Szaktudás Kiadó Ház 2002
A WWF füzetsorozata
Természetvédelmi Közlemények folyóirat számai

7, A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása:
elsötétíthető előadó és gyakorlati terem multimédiás felszereléssel
növény és állatgyüjtemények, szakkönyvtár
8, A tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
Hallgatói részvétel természetvédelmi témájú konferenciákon, rendezvényeken
A szakirodalom rendszeres olvasása és megbeszélése gyakorlatokon
Internet használata
9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Lászlóné Dr. Gálfi Márta (LAGJAAF.SZE)

min.7 kredit

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A tantárgy oktatásával elérendő cél, hogy a hallgatók alkalmassá váljanak a megszerzett természettudományos ismeretekre alapozottan a környezet rendszer-szerű értelmezésének kialakítása után, a környezet modellalkotással történő vizsgálatára valamint értékelésére és az eredmények hasznosulási szempontú interpretálására. A környezetterhelések emberre gyakorolt hatásainak megismertetése, mint az egyik modellvizsgálati lehetőség kerül a tantárgy keretein belül bemutatásra.

2. Előfeltételezettség, belépéskor elvárt ismeretek:
Természettudományos alapismeretek.

3. A tantárgy tartalma:

A természettudományos ismeretek alapján rendszerezetten tárgyalja a bioszféra evolúcióját, az anyagforgalom és az energiaáramlás témaköreit, az élő anyag, az élet eredetéről alkotott hipotéziseket, az élő rendszerek kémiai felépítését.
Mikroorganizmusok élettanának ismeretében a gyakorlati szempontból fontos mikroorganizmusokról nyújt ismereteket.
Evolúciós elméleteket, majd az. ember evolúcióját és az ember egyedfejlődését tárgyalja.
A környezetterhelések biológiai alapjait képviselik a környezetterhelések biológiai indikátorai, a jelző és mérő élőlények, a Biológiai Monitoring Rendszerek. Szerves mikroszennyezők, xenobiotikumok környezetkárosító hatásai. Ökotoxikológia, ökotoxikológiai tesztelés, in-situ vizsgálatok, bioszenzor.
Környezet-egészségtan. Környezetszennyező anyagok transzformációi és transzmissziói. Savas ülepedés, kipufogógázok, allergének, környezti toxikológia, stb.
A globális környezeti gondolkodás, fejlődése a nulla növekedéstől a fenntartható fejlődésig.
Környezetállapot felmérése, a környezet minősítése (szabványok, határértékek), hatástanulmány, tesztelési eljárások, adatok kiértékelése.

4. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozatok, házi dolgozatok
A tárgyat meghatározó tárgyelemeknél: Kollokviumi és gyakorlati jegyek

5. A tárgy előírt szakmai gyakorlata:
Komplex gyakorlatokban (táj és település ökológia, hulladékégetők, stb.) kerül bemutatásra.

6. Irodalom:
a, kötelezően ajánlott irodalom
Kiss István: Toxikológia. Szerk.: Kiss István. Vezsprémi Egyetemi Kiadó Veszprém (1997)
Dr. Kovács Margit, Dr. Podani János, Dr. Tuba Zoltán, Dr. Turcsányi Gábor: A környezet szennyezést jelző és
mérő élőlények. Mezőgazd. Kiadó (1986)
B. Greenstein: Rövid endokrinológia. Springer kiad. (1997)
Dési Illés: Környezetegészségtan. JGYTF Kiadó (1995)
Dr. Pénzes Bethen: Mérgező anyagok a környezetben. Mezőgazd. Kiadó (1989)
Törő Imre: Az élet alapjai. Gondolat Kiadó (1989)
Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, (1992)
Benkő Zs.: Egészségfejlesztés JGYTF Kiadó, (1992)

b, ajánlott irodalom
SH Atlasz: Biológia; Élettan; Anatómia I.,II.,III.
Környezetvédelmi Lexikon I-II.
W. Michaelis: Air Pollution Springer ISBN 3-540-61323-4 (1997)
U. Förstner: Environmental Engineering Springer ISBN 3-540-61700-0 (1997)
B. Huntley, W. Cramer, A.V. Morgan, H.C. Prentice, J.R.M. Allen: Past and Future Rapid enviromental Changes Springer ISBN 3-540-61877-5 (1997)

7. A tantárgy tárgyi szükségleteinek leírása:
Tanterem, gyakorlati terem, környezet-egészségügyi ismereteket bemutató tereptárgyak, oktatástechnikai eszközök

8. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere:
Szakirodalom követése, konferenciákon való részvétel, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, tudományos műhelymunka.

9. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
Az oktatás partnereivel való kapcsolattartás és visszajelzés rendszer kialakítása, értékelése. Önértékelések rendszeres végzése, eredményeik visszacsatolása az oktatásszervezésbe és végrehajtásba.

Környezet-biológia és Környezeti NevelésTanszék

Lászlóné Dr. Gálfi Márta (LAGJAAF.SZE)