Történeti Segédtudományok Tanszék

1) A művészetek az ókorban.
2) A művészetek a középkorban.
3) Az antikvitás reneszánsza.
4) A reneszánsz fejlődés-eszméje.
5) A manierizmus.
6) A barokk.
7) A klasszicizmus.

Arisztotelész: Poétika.
Auerbach: Mimézis.
Belting: Kép és kultusz.
Gombrich: A művészet története.
Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve (XI–XV. század).
Mezey László: Deákság és Európa.
Ritoók – Sarkady – Szilágyi: A görög kultúra aranykora.
Szabolcsi Bence: A zene története.

8) A romantika.
9) Az impresszionizmus.
10) Avant-garde és múzeumi művészet.
11) A modernizmus.
12) A poszt-modern.

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A kurzus elsődleges célja az, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak az európai filozófiai gondolkodás legfontosabb fejlődési korszakairól, az alapvető kérdésekről és az arra adott válaszokról.

A filozófiatörténet három nagy korszakának áttekintése, kiemelt figyelmet fordítunk az ókori mítoszokra, illetve bibliai történetekre.
•Ókori görög filozófia (preszókratika, Szókratész, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)
•Középkor és reneszánsz.
•Újkori filozófia (racionalizmus: Descartes, Spinoza, Leibniz; empirizmus: Hobbes, Locke, Berkeley, Hume; felvilágosodás).

Buxton, Richard: Görög mitológia világa. Pécs, Alexandra, 2004.
Gecse Gusztáv: Bibliai történetek. Bp., Kossuth, 1985. (interneten is elérhető)
Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalesztől Gadamerig. Miskolc, Bíbor K., 2000.
Lendvai – Nyíri: A filozófia rövid története a Védáktól Wittgensteinig. Bp., Kossuth, 1985.
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás története. Bp., Szent István Társulat, 1991.
Russell, B.: A nyugati filozófia története. Bp., Göncöl K., 1997.

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A kurzus az esztétika történetének klasszikus munkáin keresztül közelíti meg a legfontosabb művészetfilozófiai kategóriákat. Elsősorban a zenetörténet fénykorszakainak (mint például a bécsi klasszicizmus időszaka) szellemi életébe kíván bepillantást nyújtani. Mivel az esztétika egy filozófiai „Gesammtkunstwerk” része, a kurzusnak természetesen ki kell térnie az adott korszakok kultúrtörténeti,
filozófiai háttérismereteinek megvitatására is.

Einstein, Alfred: A zenei nagyság
Hegel: Esztétikai előadások (részletek)
Heidegger: A műalkotás eredete
Kant: Az ítélő erő kritikája (részletek)
Nietzsche: A tragédia születése a zene szelleméből
Nietzsche: Nietzsche contra Wagner
Platón: A lakoma
Wagner, R.: A művészet és a forradalom
Wagner, R.: Beethoven
•Az esztétika helye a szellemtudományokban
•A vágyak és a célok természete
•A hedoné
•A középkor szelleme
•A reneszánsz
•Az antik tragédiák szelleme Monteverdi operáiban
•A barokk kor ideáljai
•A barokk kor (Leibniz) theodíceája J. S. Bach kantátáiban
•Az individualitás
•A „klasszikus” szó jelentése
•A bécsi klasszicizmus korának legfontosabb irodalmi, esztétikai művei
•A „szép, mint az erkölcsiség szimbóluma”

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: Az előadás az erkölcsi nevelés, erkölcsi fejlődés, pedagógiai jogszabályok, pedagógusetika területeit vizsgálja. Célkitűzése a tanulókkal megismertetni gyakorlati példákon keresztül a pedagógus szerepét az erkölcsi nevelésben, a szülőkhöz, tanulókhoz, kollegákhoz való viszonyát, a pedagógus jogait és kötelességeit.

Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Bp., Jogismeret Alapítvány, 1998. (A tematikában BE)
Hoffman Rózsa: Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak. Bp., Nemzeti Tkvk., 2004. (A tematikában HR)
Ranschburg Jenő: Szeretet. Erkölcs. Autonómia. Bp., Integra Projekt Kft., 1996. (A tematikában RJ)
•Erkölcs, erkölcsi fejlődés, erkölcsi nevelés (RJ, 101-189.)
•Pedagógusok etikai kódexe (HR, 79-94.)
•Jogi problémák a pedagógiában I. (osztályozás, öltözködés, dohány-, alkohol-, drogfogyasztás, testi fenyítés, személyes adatok védelme) (BE, 92-100.)
•Jogi problémák a pedagógiában II. (véleménynyilvánítás, becsület, „neki megfelelő tanulás”, kártérítés, diákönkormányzat) (BE, 101-120.)
•Jogi problémák a pedagógiában III. (cenzúra, fegyelmezés, nyomozás, pályaválasztás, tulajdonjog) (BE, 120-132.)

Zeneelmélet Tanszék

A zenetörténet-oktatás célja az eddigi tanulmányok során felhalmozott ismeretanyag rendszerezése, a stílustörténeti változások fő irányának tudatosítása. Az egyes zeneszerzők művészetét legjellemzőbb műfajcsoportjaik, egy-egy stíluskorszakuk, esetleg kiemelkedően fontos személyes stílusjegyeik alapján tárgyaljuk. A tantárgy zenei mivoltára tekintettel elengedhetetlen az adott szempontrendszer szerint kiszemelt műcsoport zenei jellegzetességeinek bemutatása, akár összehasonlító elemzés segítségével. Érintendők a zene történetének történelmi, szociológiai, kultúrtörténeti vetületei is.

A tantárgyhoz kapcsolódik a hangversenytapasztalat, mely egyrészt az adott szemeszter
zenetörténeti tematikájához rendelt – minden félév elején tételesen megadott – hangzóanyag ismeretének ellenőrzését jelenti, másrészt hangverseny- és operalátogatási kötelezettséget foglal magába, melyet ugyancsak a félév elején rögzített megállapodás szerint (hangversenynapló, szóbeli, vagy írásbeli beszámoló alapján) ellenőriz az oktató. E feladatok teljesítése hiányában a zenetörténet-kurzus nem zárható le, a zenetörténet kollokviumok részfeladataként kerül elbírálásra.

Hipotézisek a zene kezdeteiről, törzsi kultúrák, népzene és műzene fogalma. Betekintés a nagy keleti kultúrák zenei vonatkozásaiba. Ismereteink az ógörög és római zenéről. A kereszténység zenéje a kezdetektől a középkor végéig. A honfoglalás és államalapítás utáni magyarországi egyházépítés zenei vetülete. Notáció és zeneelmélet a középkorban. A kor magyar zenei műveltsége. A világi zene adatai és késő középkori emancipációja. A többszólamú szerkesztés kibontakozása és a Notre Dame mesterei. Ars antiqua. Ars nova és trecento. A reneszánsz zene kezdetei és első nagy képviselői – Dunstable és Dufay, Ockeghem. A reneszánsz fénykora – Josquin és kortársai.

Zeneelmélet Tanszék

A madrigál forrásai és korszakai. Hangszeres műfajok a XVI. században. Angol és francia stílusrétegek. A reformáció és hatása a zenei praxisra. A magyar zene törökkori létfeltételei, a protestantizmus magyarországi térhódítása. A későreneszánsz legnagyobb mesterei. A firenzei camerata és a dramma per musica. A barokk szemléleti és esztétikai alapjai. Monteverdi. Schütz és német kortársai. A XVII. század operatörténetének áttekintése. A XVII. században formálódó legfontosabb hangszeres műfajok.

Zeneelmélet Tanszék

Corelli és Vivaldi. A francia clavecinisták. Bach és Händel stílusa és életművének jelentősége. A XVIII. századi kulturális újjáépítés Magyarországon: Esterházy, templomi muzsikusok, városi zeneélet. Az 1750-es évek meghatározó stílusirányzatai.

Zeneelmélet Tanszék

Az átmeneti korszak és a korai bécsi klasszikus stílus zenei nyelvének vizsgálata. Vonósnégyes és szimfónia (Haydn). A Sturm und Drang zenei vetülete. A klasszikus concerto és opera (Mozart). Az 1790-es évek zenei fejleményei: Mozart utolsó művei, Haydn Londonban. Beethoven életműve. A verbunkos kialakulása és nemzeti szimbólummá válása, a verbunkos-alapú műzene.

Zeneelmélet Tanszék

A romantika szellemi gyökerei. A korszak-meghatározás problematikája, a „művész” romantikus ideája. A népdal szerepe a XIX. század eleji Németországban. Észak-német daliskola – Schubert-dal, polgári zenekultúra, a régizene-játszás XIX. századi mozgalma, költői zene. Érintett szerzők: Weber, Schubert, Mendelssohn, Schumann, Brahms. A zongora, a virtuozitás, az egytételes zongoraszonáta kialakulása. A programzene. A szimfonikus költemény. Opera és zenedráma a XIX. században. Érintett szerzők: Berlioz, Paganini, Chopin, Liszt, Verdi (Donizetti, Bellini, Rossini), Wagner (Weber), Muszorgszkij. A XIX. századi magyar zeneszerzés dilemmái és megoldásai. Erkel.

Zeneelmélet Tanszék

Későromantika és századforduló – német-osztrák és francia törekvések. A magyar századforduló jellemző zenei rétegei, Bartók és Kodály fellépése. A XX. század első felének stiláris-technikai vetületei és eszmei kapcsolatrendszere, különös tekintettel az új bécsi iskolára és Stravinskyra. Bartók életművének rendszerező áttekintése, néhány alapvető toposz kiemelt tárgyalása. A II. világháború utáni irányzatok vázlatos

Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon. I.–II.–III., Zeneműkiadó, Bp., 1985.
Brown, Howard Meyer: A reneszánsz zenéje. Zeneműkiadó, Bp., 1980.
Dobák Pál: A romantikus zene története. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.
Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest: Gondolat, 1984.
Donington, Robert: A barokk zene előadásmódja. Budapest: Zeneműkiadó, 1978.
Geiringer, Carl: J. S. Bach. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Grove-monográfiák (a sorozat valamennyi megjelent kötete) Bp: Zeneműkiadó, 1986-90.
Gülke, Peter: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. Budapest: Zeneműkiadó, 1979.
Harnoncourt, Nicolaus: Beszédszerű zene. Budapest: EMB, 1988.
Hughes, Spike: Mozart-operakalauz. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Kárpáti János: Kelet zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.
Kókai Rezső – Fábián Imre: Századunk zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1961.
Kovács Sándor: A XX. század zenéje. Budapest: Tankönyvkiadó, 1988.
Kroó György–Kárpáti János: Muzsikáló zenetörténet. I–IV., Budapest: Gondolat, 1960–1964.
Miért szép századunk operája? Budapest: Gondolat, 1979.
Palisca, Claude: Barokk zene. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Rosen, Charles: A klasszikus stílus. Haydn, Mozart, Beethoven. Budapest: Zeneműkiadó, 1977.
Salzmann, Eric: A huszadik század zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1979.
Somfai László: Joseph Haydn zongoraszonátái. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Tallián Tibor: Bartók Béla – szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1979.
The New Grove Dictionary of Music and Musicians.
áttekintése.

Zeneelmélet Tanszék

A magyar népzenekutatás múltja. Jelentős egyéniségek és munkásságuk.
Kötetlen és kötött formák népzenénkben.
A régi és új stílusú népdalok jellegzetességei.
Magyar népszokások.
Rokon- és szomszédnépi hatások.
Középkori gyökerű népdalaink (az „európai örökség”).
16-17. századi dallamvilág (egyházi népének, históriás ének).
A verbunkos kialakulása.

Zeneelmélet Tanszék

A magyar hangszeres népzene.
Régi és új stílusú tánczenénk.
A magyar népzenei dialektusok.
A magyar népdalok műfajok szerint.
A népdal, a népies műdal, a nóta.
Népdalelemzés, népzenei rendszerezések.
Népdalfeldolgozások századunkban.
C. Nagy Béla: Magyar népzene. Főiskolai jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó, 1969.
Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest: Gondolat, 1984.
Kodály Zoltán: A magyar népzene. A Példatárt szerkesztette Vargyas Lajos. 6. kiad. Bp. 1973.
Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Bp., Akadémiai, 1977-1982.
Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet. Budapest: Balassi Kiadó, é. n.

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Célok, követelmények: A hang alapvető fizikai tulajdonságainak, a hallás folyamatának és pszichofizikai jellemzőinek ismertetése annak érdekében, hogy a zenélés illetve a zenehallgatás még tudatosabbá váljon.

Rezgések, fajtái és összetevésük.
Hullámok. Hangelemzés.

Fletcher, N.H. – Rossing, T.D.: The physics of musical instruments (Springer 1998)
Houtsma, A.J.M. – Rossig, T.D. – Wagenaars, W.M.: Auditory demonstrations (audio CD) (IPO, Eindhoven, The Netherlands, 1987)
Tarnóczy T.: Einführung in die musikalische Akustik(Akadémiai K., 1991)
Tarnóczy T.: Zenei akusztika (Zeneműkiadó, 1982)
Zwicker, E. – Fastl, H.: Psychoacoustics (2nd ed., Springer 1999)

Hangterjedés.
A hallás fiziológiája.
A hallás képességei. Az elfedés.
Hangosság.
Hangmagasság.
A hangszín és a zenei hallás.
Egyszerű- és vonós hangszerek.
A zongora. Fúvósok és az orgona.
A beszéd és az ének. Zeneterápia.
Teremakusztika

Zeneelmélet Tanszék

A szakközépiskolában tanult összhangzattani ismeretek átismétlése, a hiányok pótlása. A klasszikus zene legfontosabb formái: periódus, schönbergi értelemben vett mondat, két- és háromtagú forma, triós forma, szonátaelv és szonátaforma, rondó, szonátarondó. A klasszikus zene hangnemi rendje, a legtipikusabb modulációk megismerése.

Zeneelmélet Tanszék

A funkciós összhangzattan további tanulmányozása, különös tekintettel a barokk zenére: számozott basszus, korál-harmonizálás, figurációk. A barokk legfontosabb műfajainak megismerése, elemzése: a barokk kéttagú forma a tánctételekben, a szvit, a Scarlatti-szonáták kéttagú formája, a barokk szonáta, elsősorban a sonata da chiesa , a concerto, az invenció és a fúga, a barokk rondó (Fr. Couperin)

Zeneelmélet Tanszék

A romantika harmóniai jellegzetességeinek megismerése. A nápolyi akkordok kibővült családja, nápolyi hangnem. A bővített szextes akkordok más fokokra transzponálva, fordításaik (szűkterces akkordok). A tonika- és domináns-variánsok: a kvint helyettesítése szexttel, sixte ajoutée, tonikai szeptim- és nónakkordok, domináns nónakkordok, 11-es és 13-as akkordok, kvartszextakkordok a skála különböző fokain. Tercrokonság, ultratercrcokonság, közös tercű akkordok, az oktáv osztása kistercekre, nagytercekre, váltóakkordok, kromatika, a tonalitás elbizonytalanodása (Wagner, Wolf).

Zeneelmélet Tanszék

A századforduló és a XX. század első felének újszerű harmóniai eljárásai, különös tekintettel Debussy és Bartók műveire. Neomodális jelenségek, polimodális kromatika, szinezőhangok használata (szext, szeptim, nóna), pentaton harmóniák, egészhangú skála, tengelyrendszer, alfa-akkordok. A skálák áttekintése: heptatónia secunda, bőszekundos (cigány) skálák, bidistanciáls modellek (1:2, 1:3, 1:5)

Zeneelmélet Tanszék

Célok, követelmények: A hallgatók zenei hallásának, ritmusérzékének, memóriájának fejlesztése. A tematikában szereplő zenetörténeti korok stílusjegyeinek megismertetése.

A zenei írás fejlesztése
Imitációs barokk mű részletének leírása
Atonális egyszólamú dallam lejegyzése
Laprólolvasás
Memorizálás

A gregorián műfajok megismertetése
A mise állandó szövegű részei: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei
A mise változó szövegű részei: Introitus, Graduale, Alleluja, Sequentia, Tractus, Offertorium, Communio
A zsolozsma fontos műfajai: antifona, himnusz, responsorium prolixum, korai többszólamú tételek

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
Imitációs barokk mű kétszólamú részletének leírása.
Egyszólamú barokk dallam memorizálása
Atonális egyszólamú dallam írása.

A kurzus anyaga:
Bach-kantáták, vagy -motetták megismertetése. A művek kiválasztásánál az a szempont, hogy a hallgatók mely műveket ismerik kevésbé.

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
Romantikus imitációs mű kétszólamú részletének leírása
7-akkordok és fordításaik lejegyzése azonos basszus, tenor, alt vagy szoprán szólamra
Atonális egyszólamú dallam leírása
Laprólolvasás
Memorizálás

Romantikus dalciklus megismertetése (Schubert: Die schöne Müllerin, Schubert: Winterreise, Schumann: Dichterliebe, Schumann: Frauenliebe und Leben) Az a dalciklus kerül elemzésre, amellyel a hallgatók előző tanulmányaik során még nem találkoztak.
Brahms, Schubert, Schumann kórusműveinek megismertetése.

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
XX. századi egy- és többszólamú zenei idézetek leírása
7-akkordok és fordításaik lejegyzése azonos basszusra, tenorra, altra vagy szopránra
Laprólolvasás
Memorizálás.

Dobszay – Szendrey - Rajeczky: Magyar zenetörténet I.
Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve
Dürr, Alfred: J.S. Bach kantátái
Fischer-Dieskau, Dietrich: A Schubert-dalok nyomában
Kókai – Fábián: A XX. század zenéje

Az alábbi XX. századi művek részleteinek megismertetése a hallgatókkal:
Bartók: A kékszakállú herceg vára
Bartók: III. zongoraverseny
Berg: Wozzeck
Sztravinszkij: A bagoly és a cica
Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia

Zeneelmélet Tanszék

Fafúvós Tanszék

25-30 etűd
1-2 klasszikus versenymű
1 szonáta
2 előadási darab

Vizsgaanyag:
3 etűd
1 szonáta két tétele
1 versenymű lassú és gyors tétele
1 előadási, vagy szóló darab

Fafúvós Tanszék

20- 25 etűd
1-2 versenymű
1 szonáta
1 előadási darab

Vizsgaanyag:
3 etűd
1 szonáta két tétele
1 versenymű lassú és gyors tétele
1 előadási, vagy szóló darab

Fafúvós Tanszék

20-25 etűd
1 klasszikus, vagy romantikus versenymű
1 szonáta
1 előadási darab
1 szóló darab (XX-XXI. század)

Vizsgaanyag: 3 etűd
1 szonáta két tétele
1 versenymű lassú és gyors tétele
1 előadási, vagy szóló darab

Fafúvós Tanszék

20-25 etűd
1 klasszikus, vagy romantikus versenymű
1 szonáta
1 előadási darab
1 XX-XXI. századi darab

Vizsgaanyag:
3 etűd
1 szonáta két tétele
1 versenymű lassú és gyors tétele
1 előadási- vagy szóló darab

Fafúvós Tanszék

15-20 etűd
1 romantikus versenymű
1 szonáta
1 előadási darab
1 szóló vagy XX-XXI. századi darab

Vizsgaanyag:
3 etűd
1 szonáta két tétele
1 versenymű lassú és gyors tétele
1 előadási, vagy szóló darab

Fafúvós Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Fafúvós Tanszék

A hangszerjáték művészi szintre fejlesztése. A hangszer kultúrtörténetének megismerése. A hangszertechnika tudatossá tétele az anatómiai háttér megismerése által; fiziológiailag a legharmonikusabb és a leghatékonyabb kontaktus kiépítése a hangszerrel.

A fuvola története, újítói, híres hangszerépítő mesterek
Akusztikai ismeretek
A hangszer akusztikai sajátosságai
Hangszín, hangminőség

Fafúvós Tanszék

Anatómiai alapismeretek
Légzéstechnika
Hangképzés - szájtartás, kéztartás, testtartásA fuvola-család, magas és mély hangolású fuvolák

Fafúvós Tanszék

A fuvola fejrészének kialakulása és fejlődése
Hangszer-karbantartási ismeretek
A hangszer készítéséhez használt anyagok
Billentyűzet, párna, rugó

Fafúvós Tanszék

Szájtartás
Különleges játékmódok technikája (flatterzunge, glissando, multifónia stb. )
Kiemelkedő jelentőségű fuvolaművészek és munkásságuk

Irodalomjegyzék:
A fuvola (James Galway: A fuvola c. könyve alapján) (Polifon Könyvtár, 3) (Bp. : Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1991)
Böhm, Th.: Die Flöte und das Flötenspiel (Frankfurt/M. : Zimmermann, 1980)
Donáth Tibor: Anatómia – élettan (Bp. : Medicina, 1996)
Fafúvós hangszerek tanításának módszertana (kézirat) (Bp. : Tankönyvkiadó, 1971)
Gärtner: Das Vibrato (Regensburg : Gustav Bosse Verlag, 1981)
Graf, P. L.: Der Flötist (Mainz : Schott)
Graf, P. L.: Interpretation (Grundwegeln zur Melodiegestaltung) (Mainz : Schott, [1996])
Hotteterre, J. M.: A fuvola alapelvei (kézirat), (Polifon Könyvtár, 12) (Bp. : Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1994)
Lengyel László: Légzőtorna, légzésszabályozás (Bp. : Medicina, 1986)
Ricquier, M.: Traité méthodique de pédagogie instrumentale (Paris : Billaudot, [1982])
Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika (Bp. : Zeneműkiadó, 1982)

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

A képzés célja a kamarazenei együttesekben való alapos tapasztalatszerzés, különös tekintettel az egymásra figyelés, önkontroll, együttműködés, interaktív zenélés képességének fejlesztésére. A különféle stílusok jellegzetes kamarazenei formációinak, műfajainak, műformáinak és stílusnormáinak megismerése. A tudatosan szervezett és célirányosan végzett próbamunka gyakorlatának kialakítása, fejlesztése. Nagyobb mennyiségű (szemeszterenként legalább 6-8 tételnyi) kamaramű eljátszása, ezen belül szemeszterenként legalább 15-20 percnyi anyagmennyiség igényes, pódium-szintű nyilvános megszólaltatása.
A fafúvós hallgatóknak tanulmányi idejük alatt legkevesebb 2 szemesztert fúvósötösben kell teljesíteniük. A többi félévben szonáta-páros tagjaként, vegyes formációban (vonós-fúvós, vonós-fúvós zongora stb.), vagy egyéb összeállításban (pl.: fuvola-duó, -trió, kvartett, klarinét-duó, -trió, -kvartett, stb.) dolgoznak. Ha ehhez biztosíthatók a szükséges partnerek, kívánatos, hogy valamennyi fafúvós hallgató szerezzen tapasztalatokat a barokk szonáták stílushű megszólaltatásában, ez azonban nem történhet zongora használatával.

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

A zenekari gyakorlat végigkíséri a képzés teljes időtartamát. Célja a szimfonikus zenekarban való együttjátszás megismertetése, különböző korok, stílusok darabjainak alsajátíttatása, felkészítés a hivatásos zenekarba való beilleszkedésre. A kamarazenei képzés során kialakult tapasztalatokra alapozva az együttzenélés képességének továbbfejlesztése az egységes vonós és fúvós hangzás kiépítése érdekében. A képzés része az egyetemi és városi rendezvényeken, fesztiválokon, valamint a diplomahangversenyeken való rendszeres szereplés.

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
2-3 bécsi klasszikus szonatina
2-3 romantikus karakterdarab
2-3 XX. századi mű
etűdök
zeneiskolai hangszeres anyag zongorakísérete

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 bécsi klasszikus szonatina
1-2 romantikus karakterdarab
1-2 mű kortárs zene
etűdök
zeneiskolai hangszeres anyag zongorakísérete

Fafúvós Tanszék

Fafúvós Tanszék

Fafúvós Tanszék

Fafúvós Tanszék

Fafúvós Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Kamarazene Tanszék

A zenekari gyakorlat végigkíséri a képzés teljes időtartamát. Célja a szimfonikus zenekarban való együttjátszás megismertetése, különböző korok, stílusok darabjainak alsajátíttatása, felkészítés a hivatásos zenekarba való beilleszkedésre. A kamarazenei képzés során kialakult tapasztalatokra alapozva az együttzenélés képességének továbbfejlesztése az egységes vonós és fúvós hangzás kiépítése érdekében. A képzés része az egyetemi és városi rendezvényeken, fesztiválokon, valamint a diplomahangversenyeken való rendszeres szereplés.

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

A kurzus gyakorlati oldalról mutatja be a zenekari hangszereket az 1700-as évektől napjainkig. Rávilágít a különböző korokra jellemző hangszerelési megoldásokra és a hallgatók saját maguk is kipróbálhatják a különböző megoldásokat. A kurzus egyszerre elméleti és gyakorlati óra, ahol a tanult ismeretanyagot saját hangszereiken próbálhatják ki.

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvószenekari szólamgyakorlat –

Kurzus leírása: A koncert-fúvószenekari gyakorlat során megismert zeneirodalmi alkotások zenekari egységenkénti gyakorlati játékának, technikájának fejlesztése, mely felöleli minden zenei korszak és stílusirányzat magyar és külföldi zeneszerzőinek eredetileg koncert fúvószenekari összetételre írt művészi értékű zeneműveit.

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvós kortárszenei stílusgyakorlat -

Kurzus leírása: A mai kortárszene gyakorlati játékának megismerése.

Elsősorban magyar valamint külföldi zeneszerzők darabjainak megtanulása, különböző harmóniák, modern effektek és dallamvilágok elsajátítása. Találkozás a mai kortárszenei világgal, zeneszerzőkkel és azoknak művészi értékű zenedarabjaival.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

A kurzus célja a 20 század második felének és napjaink zeneirodalmának megismertetése. Az órákon a legkülönbözőbb stílusú, technikájú művek kerülnek terítékre, lehetőleg abból az irodalomból válogatva, amely egyéb módon nem, vagy csak ritkán jut el a hallgatókhoz.

Zeneelmélet Tanszék

Kamarazene Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Vonós Tanszék

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék