Filozófia Tanszék

Szociológia Tanszék

BTK Bölcsészettudományi Kar

BTK Bölcsészettudományi Kar

Neveléstudományi Intézet

A tanulás és az intézményes oktatás szerepe a modern társadalmakban. Az oktatás gazdasági dimenziói, jelentősége az országok és régiók gazdasági versenyképességének javításában. Az oktatás-gazdaságtan, alapjai, a gazdasági szemlélet különböző elemei, beruházás az emberi tőkébe, hozzáadott érték-elemzések, költség-haszon elemzések, tudás-gazdaság, tudásmenedzsment. (Jánossy, Kornai, Schultz munkái.) A Lisszaboni folyamat és az EU oktatási-gazdasági törekvései.
A tudás és az iskolarendszer társadalmi meghatározottsága. Az oktatás szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésében. (Bernstein, Bourdieau, Ferge, Pataki, Gazsó munkái.) Az esélyegyenlőség, a méltányosság, az inkluzivitás és az integráció fogalma.
Az oktatás társadalmi kontrollja. Az oktatás tanulmányozásának interdiszciplináris forrásai. A kibernetikai és a rendszerelméleti eszközök, a szabályozás fogalma, rendszerelemzés.
Kötelező olvasmányok: Bruner, J. S. (2004): Az oktatás kultúrája. Gondolat, Budapest. Csapó Benő (2002): Az osztályok közötti különbség és a pedagógiai hozzáadott érték. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. 269-297. Csapó Benő (2004): A tudásvagyon újratermelése. Magyar Tudomány, 11. sz. 1233-1239. Csapó Benő (2004): Az iskolai osztályok közötti különbségek és az oktatási rendszer demokratizálása. In: Csapó Benő: Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest. 225-241. Delors, J. (1997): Oktatás - rejtett kincs: A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése az UNESCO-nak az oktatás XXI. századra vonatkozó kérdéseiről. Osiris - Magyar Unesco Bizottság, Budapest. Nagy József (1979): Köznevelés és rendszerszemlélet. OOK, Veszprém.

Neveléstudományi Intézet

A magyar közoktatási rendszer tagozódása, irányítási és jogi keretei, intézményrendszere és finanszírozása. Intézményhálózat, iskolák, iskolafenntartók. Demográfiai trendek és fejlődési tendenciák. A közoktatás irányítása. Az oktatási rendser és a tanulói továbbhaladás.
Kötelező olvasmányok:
A magyar oktatási rendszer nemzetközi kapcsolatai, és az EU és az OECD Magyarországot érintő oktatási programjai.
Halász Gábor és Lannert Judit (2003, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Az oktatási intézmények és az oktatást támogató intézményrendszer a világhálón. Az intézmények portáljainak megismerése. Gyakorlat, keresési, információelemzési feladatokkal, a felhasználási lehetőségek megismerésével.
Önálló információkeresési feladatok egyéni és csoport projektek formájában: - Minisztériumok honlapjai, OKI, OPKM és a pedagógiai szolgáltató intézmények portáljai. A Sulinet hálózat és a hasonló külföldi schoolnet hálózatok. Az SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis és felhasználási lehetőségei). Az egyetemek és az oktatási kutató-fejlesztő csoportok portáljai, az információk gyakorlati hasznosítási lehetőségei. Nemzetközi intézmények portáljai, az Európai Unió és az Oktatási Bizottság portáljai, az Eurydice, az OECD oktatási portáljai. A nemzetközi összehasonlító felmérések portáljai: IEA, TIMSS, PIRLS, PISA.
Kötelező olvasmányok:
z IsAkolakultúra 2004/12 tematikus száma.
Kárpáti Andrea (2004): Oktatási informatika. Iskolakultúra 12. sz. 3-6.

Neveléstudományi Intézet

Az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) mint társadalmi szükséglet. A probléma történeti és nemzetközi dimenziói. Az egész életen át tartó tanulás cél- és feladatrendszere. A formális, informális és nemformális úton megszerzett tudás kapcsolata, az előzetes tudás elismerése (akkreditálása).
Az egész életen át tartó tanulás magyarországi és nemzetközi problémái. Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó európai állásfoglalások. Felnőttképzési rendszerek, a felnőttek oktatásának újabb jelenségei, a felnőttek tanulásával kapcsolatos kutatások.
Az iskola szerepe az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésben. A tanulási képességek, az önszabályozó tanulás, a tanuló személyiség.
Kötelező olvasmányok:
Csapó Benő (2003): Oktatás az információs társadalom számára. Magyar Tudomány, 12. sz. 1478-1485.
Csapó Benő (2005): Az előzetesen megszerzett tudás mérése és elismerése. (Megjelenés alatt.) NFI, Budapest.
Mihály Ildikó (2000): Törekvések az előzetesen megszerzett tudás meg- és elismer(tet)ésére. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz.
Sz. Tóth János (2004, szerk.): Felnőttképzés az Európai Unióban. Kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról. II. Magyar Népfőiskolai Társaság - Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest.
Zachár László (2003): Felnőttképzés és munkaerőpiaci tervezés. Pécsi Tudományegyetem TTK, Pécs

Neveléstudományi Intézet

A nevelés és oktatás iskolán kívüli intézményrendszerének megismerése. A gyermekvédelem intézményrendszere. Az állami gondozás intézményrendszere. A nevelőszülői hálózat. Az SOS gyermekfalu hálózat. A kollégiumi nevelés.
Gyakorlati formák: jogszabályok, dokumentumok elemzése, szakirodalom feldolgozása, intézmények meglátogatása, egyéni és csoport-projekt formájában.

Neveléstudományi Intézet

Bevezetés a társadalomtudományi kutatások matematikai eszközeinek megismerésébe. Az alapvető matematikai fogalmak áttekintése alkalmazási példákkal. Halmazok, relációk, gráfok. A matematikai logika, a kombinatorika és a valószínűségelmélet alapjai.
A társadalmi jelenségek statisztikai elemzésének módszerei. Bevezetés a matematikai statisztikába. Az alapfogalmak áttekintése. Populáció, minta, statisztikai következtetés, skálák, statisztikai próbák. Alapvető statisztikai számítások, leíró statisztikák. Az összefüggések statisztikai vizsgálatának alapjai, statisztikai együtt járás, kétváltozós táblázatok, kontingencia-koefficiens, korrelációs együtthatók.
Kötelező olvasmányok:
Matematika és statisztika tankönyvek.
Vargha András (2000): Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Az alkalmazott társadalomtudományok és a társadalmi fejlődés kapcsolata. Az oktatási rendszerek fejlesztésének tudományos megalapozása. Az empirikus kutatások kialakulása. A magyarországi kutatási programok a 6. kutatási főiránytól napjainkig. A „Közoktatási Kutatások” programja és eredményei. Kutatás, fejlesztés és képzés kapcsolata az oktatás terén.
A modern tudományok infrastrukturális keretei. A kutatás-finanszírozás pályázati rendszere. A folyóiratok és a konferenciák szerepe. A tudományos eredmények hasznosulásának mechanizmusai.
Az OECD oktatás-kutatást támogató programjai, a CERI szerepe, Magyarország részvétele az OECD és a CERI munkájában. A tudományos eredményeken alapuló (evidence-based ) fejlesztés újabb irányzatai.
Az EU oktatás-kutatási programjai, a Lisszaboni Folyamat konzekvenciái az oktatás-kutatásával kapcsolatban. Európai Kutatási Tér, európai oktatás-kutatási kooperációk.
Kötelező olvasmányok:
Az Iskolakultúra 1997/12. tematikus száma.
Az OECD és az EU oktatás-kutatási dokumentumai.
Babbie, E. (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Csapó Benő (1997): A tanulás és oktatás kutatása mint önálló tudományág. Az Iskolakultúra tematikus száma elé. Iskolakultúra, 12. sz. 3-13.
Csapó Benő (2001): Neveléstudomány az ezredvég Magyarországán. Iskolakultúra, 2. szám. 40-44.
Csapó Benő, Csíkos Csaba és Korom Erzsébet (2004): A tanítás és tanulás kutatása Finnországban. A Finn Akadémia nemzeti kutatási programjának konferenciája. Iskolakultúra, 3. sz. 45-52.
Kron, F. W. (1997): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest. 1. fejezet.
Molnár Gyöngyvér (1999): A tanítás és tanulás kutatásának időszerű kérdései. Milyen problémákkal foglalkozik a Learning and Instruction című folyóirat 1998-as évfolyama? Iskolakultúra, 8. sz. 18-32.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a társadalomtudományi kutatások nézőpontjából nyújtson bevezetést az informatikába. Hardver és szoftver alapismeretek, adatok gépi tárolása és kezelése, operációs rendszerek, fájlkezelők. WINDOWS alapismeretek, szövegszerkesztés (WORD), táblázatkezelés (EXCEL), prezentációkészítés (PowerPoint) alapjai. Elektronikus levelezés.
Információk keresése a Web-en, elektronikus információforrások használatára
Kötelező olvasmányok:
Kovalcsik Géza (1999): Excel'97. Computerbooks, Budapest.
PSZF-SALGÓ Kft. (2001): Számítástechnika Feladatgyűjtemény és Példatár. PSzF-Salgó Kft., Salgótarján.
Tamás Ferenc: A számítástechnika alapjai. http://www.jaky.hu/konyv5/tftanul.html.
Vértesi Attila: Szövegszerkesztés Worddel. http://www.lauder.hu/~attila/tan/alk/szovszerk/szovszerkw/szovszerkw.htm.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja bevezetés a neveléstudományi szakirodalom olvasásába, a szakirodalmi források feldolgozásába és hasznosításába; a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásába. Az információkeresés szisztematikus áttekintése.
A cikkekből, könyvekből való önálló tanulás, az olvasottak kritikai értékelése, különböző forrásokból származó információk szembestése és szintézise.
Elektronikus információforrások használata. Információk keresése a Web-en, keresőprogramok használata. Magyarországi könyvtárak katalógusai, egyesített katalógusok (KÖZELKAT), folyóirat adatbázisok (MATARKA), OPKM, ERIC, Psychinfo, EISZ.
A szakirodalmi információk felhasználása tananyagok összeállítására, pedagógiai problémák önálló megoldására. A munka módszere egyéni és csoportos projekt. Eredménye, a munka értékelése: a) Csoportmunka (2-4 fő): szöveggyűjtemény összeállítása egy megadott témakörhöz, megadott szempontok alapján. b) Egyéni projekt: évfolyamdolgozat, összegző tanulmány a szakirodalom kivonatolása alapján
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest. (Korábbi kiadások: 1993, 1996, Keraban Kiadó, Budapest.)
Pedagógiai, társadalomtudományi folyóiratok.
Tóvári Judit (1999): A szellemi munka technikája: szakirodalmi információk keresése: hogyan készítsünk hivatkozásokat és bibliográfiát a dolgozathoz? Dialógus, Nyíregyháza

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja a kutatás-módszertani tudás elmélyítése, a matematikai-statisztikai módszerek kutatási problémákban való alkalmazásának elsajátítása. Mérőeszközök, adatgyűjtő eszközök készítése, a kísérleti technikák alapelveinek elsajátítása.
A megfigyelés módszerei és eszközei. Az interjú módszer. Kérdőívek tervezése és szerkesztése. A szociometria mint kutatási módszer. Mérés és skálaelméleti alapfogalmak. Skálák a pedagógiai vizsgálatokban. A pedagógiai kísérletek típusai. A kontrollcsoportos kísérlet, a kísérleti hatás kiszámítása. A latin négyzet kísérleti elrendezés. Fejlődésanalízis. A fejlődés modelljei. Keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok.
A leíró statisztikák, elemzése, értelmezése. Az eredmények táblázatos és grafikus megjelenítése. Két változós összefüggésének vizsgálata: kétváltozós táblázatok és diagramok, kontingenciatáblázat, kontingencia-koefficiens értelmezése. Korrelációs együtthatók, korrelációs mátrixok elemzése.
A többváltozós összefüggés-vizsgálatok alkalmazása a pedagógiai kutatásokban. A többszörös regresszióanalízis, a faktoranalízis és a klaszteranalízis eredményeinek értelmezése, alkalmazási lehetőségei a pedagógiai kutatásban. A varianciaanalízis alkalmazásai.
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest. (Korábbi kiadások: Keraban Kiadó, Budapest, 1993; 1996)
Falus Iván és Ollé János (2000). Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest.
Horváth György (2004): A kérdőíves módszer. Műszaki Kiadó, Budapest.
Seidman, I. (2004): Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a neveléstörténeti kutatások módszereinek elméletével és gyakorlatával.
A félév a során a hallgatók megismerik a forráskutatás, és forráselemzés menetét és módszereit, találkoznak a tartalomelemzéssel, a történeti statisztikával és a deduktív történeti-összehasonlító elemzésekkel, valamint a neveléstörténeti kutatások új irányzataival.
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Szabolcs Éva (2000): Deduktív (analitikus) jellegű kutatások. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja a számítógépes adatelemzés technikáinak elmélyítése. Adatelemzés SPSS-ben, táblázatszerkesztés Excelben, az eredmények megjelenítése grafikus formában, az adatok átvitele MS Word-be, publikációk, jelentések készítése. Az alapvető adatkezelés műveletek SPSS-ben. Leíró statisztikák, táblázatok, ábrák, összefüggésvizsgálatok.
Kötelező olvasmányok:
Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest. (Korábbi kiadások: Keraban Kiadó, Budapest, 1993; 1996.)
Falus Iván és Ollé János (2000). Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest.
Ketskeméty László (1996): Az SPSS for Windows programrendszer alapjai: felhasználói útmutató és oktatási segédlet. SPSS Partner, Budapest.
Székelyi Mária (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez : Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus szorosan kapcsolódik A neveléstörténeti kutatások módszertana című előadáshoz. és célja, hogy a hallgatók elméleti alapozás mellett saját, a már korábban megismert módszereken alapuló kutatást is végeznek. Ennek során, gyakorlati példákon keresztül megismerik a neveléstörténeti források felkutatásának, elemzésének és értelmezésének különböző módszereit, valamint egy neveléstörténeti tanulmányt készítenek.
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Szabolcs Éva (2000): Deduktív (analitikus) jellegű kutatások. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja a könyvtári informatikai rendszerek használatának elmélyítése. Könyvtári alapismeretek. Katalógusok, bibliográfiák, referáló folyóiratok. Osztályozás, könyvtári leírás. Pedagógiai szakkönyvtárak, szakkatalógusok. Szakirodalmi információk gyűjtése, rendszerezése. Szakkönyvtárak kezelése.
Kötelező olvasmányok:
Balázs Sándor (1993): Az információk használata, hasznosítása és haszna. OMIKK, Budapest.
Balla Mária (2005): Pedagógiai és pszichológiai információkeresés az Interneten. A könyvtárak mint információ- és tudáshozzáférési pontok. Iskolakultúra, 1. sz. 123-135.
Barátné Hajdu Ágnes (2001): A tartalmi feltárás alapjai. Könyvtári Intézet, Budapest.
Buda Attila (2000): Könyvtári ismeretek kisszótára. Korona, Budapest.
Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest. (Korábbi kiadások: Keraban Kiadó, Budapest, 1993; 1996.)
Kokas Károly (1992): Hagyományos és elektronikus pedagógiai szakinformáció. Magyar Pedagógia 92. 2. sz. 153-166.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) társadalomban betöltött szerepének megismertetése a hallgatókkal. Az előadás témakörei: Információgazdaság, információ- és tudástechnológia. Elektronikus kereskedelem, politikai környezet, nemzetközi és nemzeti IT-stratégia, az információs és kommunikációs technológiák társadalmi beágyazódása és hatásai. Számítógép-, Internet- és mobiltelefon-használat alakulása. Kilátások az egyén idő - életmód - viselkedés értékszerkezetének változásaival kapcsolatban. Internet és informatikai eszközök az oktatásban, virtuális egyetemek, hálózati (táv)oktatás, új irányok a vállalati és kormányzati informatikában, az információ- és tudásmenedzsmentben. A szabadidő eltöltésének új formái, hálózati játékok, az ergonómiai szempontok felerősödése.
Kötelező olvasmányok:
Farkas János (2002): Információs- vagy tudástársadalom? Aula Kiadó, Budapest.
Veszelka Tamás és Z. Karvalics László (1997): Utak az információs társadalomba. Kossuth Kiadó, Budapest.
Z. Karvalics László (2002): Az információs társadalom keresése. Aula Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja bevezetni a részvevőket a tudás feltárásának és megosztásának gyakorlatába, a neveléstudomány területén előforduló szövegek alkotásának szabályaiba. A foglalkozásokon a résztvevők közös és egyéni szövegalkotási és -elemzési feladatokon keresztül megismerik a tudományos diskurzus jellegzetességeit, a tudományos szövegek létrehozásának folyamatát, az adott tudományterület nyelvezetét, jellemző műfajainak szerepét és felépítését, az egyes szerkezeti egységek funkcióit; a szöveg mikro- és makroszerkezetével kapcsolatos elvárásokat és a publikálhatóság formai feltételeit
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (2000): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. 5. kiadás. Balassi Kiadó, Budapest.
Bábosik István (1993): A pedagógiai kísérlet. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest. (Későbbi kiadások: 1996; Műszaki Kiadó, Budapest, 2000.)
Csíkos Csaba: Empirikus pedagógiai vizsgálatok mintanagyságának meghatározása. Közlésre benyújtva a Magyar Pedagógia című folyóirathoz

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a Pedagógiai kutatások tervezése előadás tudásanyagának gyakorlati felhasználását megvalósítsa.
A gyakorlatok során a hallgatók projektmunka jelleggel egy feladatot oldanak meg (kísérlettervezés-szimuláció), amelyben egy pedagógiai jelenség kísérleti vizsgálatát tervezik meg. Cél, hogy különböző kísérleti elrendezések mellett és ellen szóló érveket ütköztetve készüljön a terv; figyelembe véve a vizsgálat hipotézisét, a populációt és a kísérleti csoport nagyságát.
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (2000): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. 5. kiadás. Balassi Kiadó, Budapest.
Bábosik István (1993): A pedagógiai kísérlet. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest. (Későbbi kiadások: 1996; Műszaki Kiadó, Budapest, 2000.)
Csíkos Csaba: Empirikus pedagógiai vizsgálatok mintanagyságának meghatározása. Közlésre benyújtva a Magyar Pedagógia című folyóirathoz

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a törzsképzésre és a kutatási asszisztens specializáció Kutatásmódszertan moduljára épülve a pedagógiai kutatások eredményeinek számítógépes kezeléséhez szükséges ismereteket nyújtson. Kiemelt témakörök: kutatások változórendszerének definiálása, adatrögzítési technikák, archiválás, az adatfeldolgozás lépései, többváltozós elemzési eljárások: a korábbi tanulmányokból megismert módszerek elmélyültebb bemutatása; további módszerek ismertetése: (path-analízis), többszempontú variancia-analízis (MANOVA)
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (2000): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. 5. kiadás. Balassi Kiadó, Budapest.
Vargha András (2000): Matematika statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a Kutatási eredmények elemzésének módszerei előadáson szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásának készségét kialakítsa.
A tantárgy keretében a hallgatók különböző mérőeszközökkel gyűjtött adatok számítógépes rögzítését sajátítják el, többféle szoftver alkalmazásával (dBase, Excel, SPSS). Gyakorlatot szereznek az adatok számítógépes tárolásának, archiválásának módszereiben, adatbázisok számítógépes egyesítésének technikáiban (Excel, SPSS). További gyakorlati feladatok a kurzuson: adatbázisok tervezése, adatrögzítő maszkok készítése, adatok konvertálása, ellenőrzése, „tisztítása”, változórendszerek kialakítása a gyakorlatban.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a törzsképzésre és a kutatási asszisztens specializáció Kutatásmódszertan moduljára épülve a pedagógiai kutatások eredményeinek számítógépes feldolgozásához szükséges jártasságot biztosítson.
A gyakorlatok során különféle jellegű pedagógiai kutatások számítógépes adatbázisait használjuk fel (pl. intézményi szintű tudásmérés, iskolaethosz-vizsgálatok, országos felmérések adtafájljai), az adatok elemzéséhez az Excel és SPSS programokat használjuk.
Kötelező olvasmányok:
Falus Iván és Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának a célja: az Európai Unió pályázatainak és az egyéb kutatás-fejlesztési pályázatok pénzügyi tervezése, a költségek felhasználása és elszámolása szigorú szabályok szerint zajlik. A költségtervezés minden esetben a szakmai tartalmak mentén történik, ezért elengedhetetlen, hogy a pályázatok tervezői, bonyolítói, asszisztensei tisztában legyenek az alapvető, a pályázatok pénzügyi tervezésében használatos pénzügyi fogalmakkal, a tervezett költségek felhasználási szabályaival, és a pályázatok elszámolási szabályozásával. A tantárgy tanításának célja ezeknek az ismereteknek a közvetítése.
A tantárgy tartalma: a költségvetés tervezése, tervezési folyamat; költségvetési alapszabályok; a pályázatban megengedett költségek; közvetlen költségek tervezése; költségelszámolás szabályozása; a pénzügyi beszámoló elkészítés; közbeszerzési eljárás.
Kötelező olvasmányok:
Bakos István: Pénzügytervezés. http://www.inforegio.org/wbdoc/docgener/guidos/cost/cost_en.htm

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának a célja: az Európai Uniós pályázati rendszer céljainak, struktúrájának megismerése;uniós pályázati kultúra alapelveinek megismertetése, az alapvető fogalmi rendszer kialakítása.
A tantárgy tartalma: az Európai Unió regionális politikája, kialakulásának okai; Strukturális Alapok bemutatása; az Európai Szociális Alap és a hozzákapcsolódó operatív programok; az EU strukturális politikája elvárásainak megfogalmazása és a hazai viszonyokra való alkalmazása: a Nemzeti Fejlesztési Terv és annak operatív programjai; a közoktatást érintő Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program pályázatai; a partnerség fogalmának uniós értelmezése; a pályázatírás elméleti alapjai: helyzetelemzés, célrendszer, tartalomtervezés, humánerőforrás tervezése, logikai keretmátrix, költségvetés-tervezés, indikátorok, horizontális szempontok érvényesítése, nyilvánosság, fenntarthatóság és értékelés.
Kötelező olvasmányok:
Az Európai Szociális Alap (1999). Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest. 114-253.
Damjanovich Katalin (2001, szerk.): Felkészülés a Strukturális Alapok felhasználására - válogatott tanulmányok. Tempus Közalapítvány - OM, Budapest. (letölthető: www.tpf.hu ) 67-83., 86-99., 112-119.
Gyulavári Tamás (2002, szerk.): Az Európai Szociális Alap és Magyarország. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest.
Nemzeti Fejlesztési Terv (letölthető: www.nfh.hu ) 61-89., 194-239.
Rapcsák János - Heil Péter (2002): Phare kézikönyv. Osiris, Budapest.
Új generáció a közigazgatásban (Európai Képzési Ösztöndíj) (2002). Tempus Közalapítvány, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának a célja: Tájékozódás a pályázati kiírásokban, prioritások azonosítása. Uniós pályázattervezési technikák alapelveinek megismerése és azok gyakorlati használata. Készségek, képességek kialakítása a gyakorlatok során, amelynek segítségével a hallgató képes helyzetelemzést végezni, problémákat azonosítani, meg tudja fogalmazni a problémákra választ adó projekt céljait, mindezeket meg tudja feleltetni a pályázat prioritásainak. A pályázat megvalósításának szervezeti, szervezési jellemzőinek megismerése. Az értékelési szempontok értelmezésének megismertetése és azok visszavetítése a pályázati anyagra.
A tantárgy tartalma: kommunikáció, információk gyűjtése; társulás létrehozása, konzorciumi együttműködés kialakítása; a probléma és a pályázati prioritások értelmezése: SWOT analízis, probléma-fa, cél-fa; logikai keretmátrix: célrendszer, tevékenységek, indikátorok, a logikai keretmátrix koherenciája; tartalomhoz illeszkedő költségtervezés; a fenntarthatóság követelménye; a projekt értékelése, mérése: indikátorok mérése; a pontozólap elemzése, értelmezése; a pályázatok menedzselése, projektszervezet, projektirányítás; a pályázatok dokumentációja.
Kötelező olvasmányok:
Az Európai Szociális Alap (1999). Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest. 114-253.
Damjanovich Katalin (2001, szerk.): Felkészülés a Strukturális Alapok felhasználására - válogatott tanulmányok. Tempus Közalapítvány - OM, Budapest. (www.tpf.hu .) 67-83., 86-99., 112-119.
Gyulavári Tamás (2002, szerk.): Az Európai Szociális Alap és Magyarország. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest.
Nemzeti Fejlesztési Terv. www.nfh.hu . 61-89., 194-239.
Rapcsák János - Heil Péter (2002): Phare kézikönyv. Osiris, Budapest.
Új generáció a közigazgatásban (Európai Képzési Ösztöndíj) (2002). Tempus Közalapítvány, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának a célja: A gyakorlat pályázatírással foglalkozó, illetve sikeresen pályázó szervezeteknél valósulhat meg, kihelyezett munka keretében. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók a gyakorlatvezető támogatásával a K+F adminisztrációs és gyakorlat tantárgyak teljesítése után a gyakorlatban lássanak sikeres pályázatokat, és megismerjék azok bonyolítását.
A tantárgy tartalma: A sikeres pályázatok ismérvei; konkrét sikeres pályázatok áttanulmányozása. A sikeres pályázatok bonyolításának menedzselése, feladatok vállalása a pályázat bonyolításában. A pályázat közbeeső és záróértékelése, feladatok vállalása a pályázat értékelésében. Kommunikáció, kapcsolatok a pályázatokban.
Kötelező olvasmányok:
Aktuálisan érvényes pályázati kiírások
Kész, sikeres pályázatok
A pályázatok eredményességéről készült elemzések
Eredményesen befejezett pályázatok beszámolói, a projekt monitoringjának dokumentumai

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy elméleti ismeretekkel szolgáljon az oktatás stratégiáról, módszereiről, eljárásairól, valamint a tanítási-tanulási folyamat tervezéséről, irányításáról, értékeléséről. A tárgyalt témakörök: az oktatás céljához, a tanulócsoport méretéhez, érdeklődéséhez, életkori sajátosságaihoz, előzetes ismereteihez, a tanítási-tanulási folyamat egyéb tényezőihez illeszkedő oktatási módszerek kiválasztásának feltételei, az oktatási stratégiák és módszerek alkalmazásához kapcsolódó tervezési, szervezési feladatok, tanári és tanulói tevékenységek, eszközök, értékelési formák.

Kötelező olvasmányok:
Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Gagné, R. M. és Briggs, L. J. (1987): Az oktatástervezés alapelvei. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém.
Orosz Sándor (1987): Korszerű tanítási módszerek. Tankönyvkiadó, Budapest

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja, hogy a résztvevők gyakorlati feladatok megoldásával, közös megbeszélésével, értékelésével elsajátítsák az oktatás szervezéséhez, a tanórai tevékenység tervezéséhez, az osztály munkájának irányításához, az óra rendjének fenntartásához szükséges ismereteket és tanári tevékenységeket. A tantárgy elvégzése hozzásegíti a résztvevőket, hogy felismerjék a tudatosság és a folytonos reflexió fontosságát az oktatómunka hatékonyságában.
Kötelező olvasmányok:
Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Gagné, R. M. és Briggs, L. J. (1987): Az oktatástervezés alapelvei. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy áttekintse a tanár szervező tevékenységének alapvető elemeit, megismertesse a résztvevőket a tanulásszervezés elméleti hátterével és tevékenységi formáival. A résztvevők megismerkednek a preventív munkaszervezés elemeivel, a tanulói tevékenységek irányításának módjaival, a tanár-tanuló interakció elemeivel, az oktatás során felmerülő tanulási és fegyelmezési problémák megelőzésének és kezelésének lehetőségeivel
Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Gagné, R. M. és Briggs, L. J. (1987): Az oktatástervezés alapelvei. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja, hogy a résztvevők gyakorlati feladatok megoldásával, közös megbeszélésével, értékelésével elsajátítsák az oktatás szervezéséhez, a tanórai tevékenység tervezéséhez, az osztály munkájának irányításához, az óra rendjének fenntartásához szükséges ismereteket és tanári tevékenységeket. A tantárgy elvégzése hozzásegíti a résztvevőket, hogy felismerjék a tudatosság és a folytonos reflexió fontosságát az oktatómunka hatékonyságában.
Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Gagné, R. M. és Briggs, L. J. (1987): Az oktatástervezés alapelvei. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) társadalomban betöltött szerepének megismertetése a hallgatókkal. Az előadás témakörei: információgazdaság, információ- és tudástechnológia - elektronikus kereskedelem, politikai környezet - nemzetközi és nemzeti IT-stratégia, az információs és kommunikációs technológiák társadalmi beágyazódása és hatásai - számítógép-, internet- és mobiltelefon-használat alakulása, kilátások az egyén idő - életmód - viselkedés értékszerkezetének változásaival kapcsolatban, internet és informatikai eszközök az oktatásban, virtuális egyetemek, hálózati (táv)oktatás, új irányok a vállalati és kormányzati informatikában, az információ- és tudásmenedzsmentben, a szabadidő eltöltésének új formái, hálózati játékok, az ergonómiai szempontok felerősödése

Kötelező olvasmányok:
Farkas János (2002): Információs- vagy tudástársadalom? Aula Kiadó, Budapest.
Veszelka Tamás és Z. Karvalics László (1997): Utak az információs társadalomba. Kossuth Kiadó, Budapest.
Z. Karvalics László (2002): Az információs társadalom keresése. Aula Kiadó, Budapest

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja a számítógéppel segített tanulás lehetőségeinek megismertetése. Az előadás során a tanulók digitalizált könyvekkel, digitalizált könyvtárakban elektronikus formában is hozzájutnak a megfelelő témakörökhöz és számonkérési lehetőségekhez. A kurzus tematikája: az e-learning fogalma, irányvonalai, az e-learning története, a számítógéppel segített tanulást befolyásoló pedagógiai irányzatok, oktatási keretrendszerek (Moodle), elektronikus tananyagszabványok (SCORM, AICC). Az iskolákban elsajátítandó digitális írástudás tanítása.
Kötelező olvasmányok:
Hutter Ottó, Magyar Gábor és Mlinarics József (2005): E-learning kézikönyv. Műszaki Kiadó, Budapest (megjelenés alatt).

Neveléstudományi Intézet

A gyakorlat célja a multimédiás technológiai ismeretek rendszerezése és gyakorlati alkalmazásának oktatásban való kiaknázása. A gyakorlat során az E-learning című előadásban elsajátított elméleti ismeretek alkalmazása és elmélyítése a cél. A hallgatók képesek lesznek elektronikus tananyagok készítésére és fejlesztésére (HTML programozási lehetőségek, CGI, SSI, JavaScript, FTP, Gopher, News, levelezés, levelezési listák, WWW, tematikus keresőprogramok).

Kötelező olvasmányok:
Álló Géza, Hegedűs Gy. Csaba, Kelemen Dezső és Szabó József (1989): A digitális képfeldolgozás alapproblémái. Műszaki tudományok. Az elektronika legújabb eredményei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Steinmetz, Ralf (1995): Multimédia. Bevezetés és alapok. Springer Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A pedagógiai értékelés fogalma, funkciói, típusai, szerepe a tanítási-tanulási folyamat irányításában. Tanítási tartalom és követelmények, taxonómiák.
Pszichológiai tesztek, intelligenciamérés, képesség- és személyiségtesztek, tudásszintmérő tesztek. Értékelési kritériumok és követelmények, feladattipológia. Tesztszerkesztés, diagnosztikus tesztbankok. Tesztelemzés, a tesztek jóságmutatói. Az eredmények értékelése, itemanalízis, tesztfejlesztés.
Vizsgák, vizsgatípusok, a vizsgáztatás pszichológiai problémái. Alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga külföldön és itthon. Területi, országos és nemzetközi mérések, az IEA-vizsgálatok.

Kötelező olvasmányok:
Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Kiadó, Budapest.
Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. PSZMP - Keraban Kiadó, Budapest.
Golnhofer Erzsébet - M. Nádasi Mária - Szabó Éva (1993): Készülünk a vizsgáztatásra. PSZMP - Korona Kiadó, Budapest.
Mátrai Zsuzsa (1991, szerk.): Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vidákovich Tibor (1993, szerk.): Pedagógiai Diagnosztika 2. Alapműveltségi Vizsgaközpont, Szeged.

Neveléstudományi Intézet

A klasszikus tesztelmélet alapösszefüggései. Reliabilitás, reliabilitásmutatók, validitás, validitástípusok. A modern tesztelmélet kialakulása és irányzatai. Skála- és mintaanalízis, a Rasch-modellek alapjai.
Tananyag- és képességelemzés, értékelési követelmények. Feladattipológia, feladatírás, javítás és pontozás. Zárt feladatok írása, a feleletválasztás problémái. Tesztszerkesztés, a tesztváltozatok ekvivalenciája.
A klasszikus és a modern tesztanalízis módszerei és eszközei. Norma- és kritériumorientált tesztelemzés. Diagnosztikus tesztelés és tesztelemzés.

Kötelező olvasmányok:
Horváth György (1991): Az értelem mérése. Tankönyvkiadó, Budapest.
Nagy József (1975): A témazáró tesztek reliabilitása és validitása. Acta Paedagogica et Psychologica, Series Specifica, Szeged.
Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszék, Veszprém.
Vidákovich Tibor (1992, szerk.): Pedagógiai Diagnosztika 1. Alapműveltségi Vizsgaközpont, Szeged.

Neveléstudományi Intézet

A feladat pedagógiai vizsgálatra alkalmas mérőeszköz (teszt és útmutatók) tervezése, készítése. A teszt legalább 30 itemes tudásszintmérő teszt, sokszorosításra kész formában. Az útmutatók tartalmazzák a teszt javasolt felhasználási területét, a lefedett tartalom- és követelményrendszert, a mérési-értékelési útmutatót (adatfelvételi és kiértékelési módszereket), a javítókulcsot (az alternatív elemekre bontás módszere szerint), referencia-adatokat az eredmények interpretációjához, az esetleges minősítés javasolt módszereit.

Kötelező olvasmányok:
Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. PSZMP - Keraban Kiadó, Budapest.
Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszék, Veszprém

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja a tantervnek mint a tartalmi szabályozás eszközének alapos megismertetése és a tantervelmélet nézőpontjainak bemutatása. Az előadások bemutatják a tanterv fogalmát, kialakulását, fejlődéstörténetét, típusait, illetve a tanterv készítésének és működésének háttereit, folyamatait, az ezekre ható tényezőket.
Kötelező olvasmányok:
Ballér Endre (1996): Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. Budapest.
Horánszky Nándor (szerk.): A tantervelmélet forrásai 1-22.
Szebenyi Péter (1991): Tantervi szabályozás Európában. In: Mátrai Zsuzsa: Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest. 25-77.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja a tantervkészítés folyamatának alapos megismertetése gyakorlati elemző és fejlesztő feladatokon keresztül. A foglalkozások első felében a tantervfejlesztés általános filozófiai, társadalomelméleti és pszichológiai alapjainak és történeti hagyományainak és a tantervrendezési modelleknek a vizsgálata történik, majd a tantervkészítés törvényi szabályozásának, illetve a helyi tanterv készítésének alapozó, tervező, értékelő, szervező munkájának megismerése.

Kötelező olvasmányok:
Ballér Endre (1993): Tantervelméleti paradigmaváltások a magyar neveléstörténetben. Educatio 3., 3. sz. 355-366.
Mátrai Zsuzsa (1985): Tantervmodellek a társadalomtudományi képzésben. Pedagógiai Szemle. 432-440.
Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2003): A közoktatás tartalmi szabályozásának rendszere Magyarországon. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Szebenyi Péter (1993): Tantervkészítés egykor és most. Educatio 3., 3. sz. 345-354

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja a tanulási környezetek, taneszközök, és különösen a tankönyvek elemzéséhez szükséges elméleti háttér biztosítása. A tárgyalt témakörök: a tanulási környezet és a taneszköz fogalma, típusai; a taneszközök fejlődéstörténete, felépítése; a tanulás-tanítás folyamatainak segítése a taneszközökben; a taneszköz hatékonyságának alapelvei; a taneszközfejlesztés folyamata és jogi szabályozása.

Dárdai Ágnes (2002): A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus, Budapest, Pécs.
Karlovitz János (2001): Tankönyv: elmélet és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Nagy József (1985): A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, Veszprém

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja a tanulási környezetek elemzésének alapelveivel megismertetni a résztvevőket, és képessé tenni őket taneszközök, tankönyvek értékelésére, megítélésére, azok használhatóságának, hatékonyságának felmérésére. A tantárgy a Tankönyvelemzés alapjai című előadás elméleti alapjaira épül, a foglalkozásokon különböző taneszközök és taneszköz-elemzések vizsgálata történik egyéni és közös feladatokkal és diszkussziókkal

Kötelező olvasmányok:
Dárdai Ágnes (2002): A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus, Budapest, Pécs.
Karlovitz János (2001): Tankönyvtípusok, tankönyvmodellek. Új Pedagógiai Szemle 51., 1. sz. 80-88.
Kojanitz László (2003): Szakiskolai tankönyvek összehasonlító vizsgálata 1-4. Új Pedagógiai Szemle 53., 9. sz. 14-24.; 10. sz. 43-52.; 11. sz. 77-83.; 12. sz. 30-41.
Kojanitz László (2004): Lehet-e statisztikai eszközökkel mérni a tankönyvek minőségét? Iskolakultúra 14., 9. sz. 38-56.
Nagy József (1985): A tudástechnológia elméleti alapjai. OOK, Veszprém

Neveléstudományi Intézet

Gyakorlat a kutatás és a fejlesztés elektronikus információforrásainak használatára. A gyakorlat formája: az információkeresés szisztematikus áttekintése, egyéni és csoportos projektek. A gyakorlat értékelésének alapja: elektronikus portfolió összeállítása az összegyűjtött kutatási-fejlesztési információkból.
Fontosabb témakörök, gyakorlati formák, információforrások. Információk keresése a Web-en
Könyvtári információk. Katalógusok, a „papír alapú” információhordozók felderítése, a későbbi kölcsönzéshez, olvasáshoz. Magyarországi könyvtárak katalógusai, egyesített katalógusok (KÖZELKAT), keresőprogramok használata. Az OPKM katalógusa, adatbázisai.
Folyóiratcikk adatbázisok (ERIC, Psychinfo). Listák letöltése, e-mail-en való elküldése. Magyarországi folyóirat adatbázisok (MATARKA).
A teljes digitális szövegek keresése, letöltése, használata, archiválása. A Magyar Elektronikus Könyvtár és hasonló külföldi könyvtárak.
A tudományos adatbázisok használata. Az ERIC a és a PcyschInfo a Webe-en. Az EISZ szolgáltatásai. A Web of Science. A Science Direct.
Keresés a hálózaton, nem könyvtárakban. Tudományos információs keresőprogramok (pl. SCIRUS), tudományos portálok (pl. eScience) használata. Egyetemek, kutatóintézetek publikációs adatbázisai. Kiadók, folyóiratok honlapjai. Konferenciák absztraktjai. Kutatók egyéni honlapjai.
CD ROM szakirodalmi adatbázisok. ERIC, PsychLit.
További, új adatbázisok felkutatása, alkalmazása.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja az oktatási asszisztens munkája során szükséges szoftverek használatának elsajátítása. A személyi számítógép használatához szükséges alapismeretek, operációs rendszerek, a WINDOWS aktuális verziójának (2000|XP) használata. Háttértárak, könyvtárkezelés, állománykezelés, a böngésző programok használata, fontosabb kereső helyek az Interneten, FTP, TELNET, elektronikus levelezés.
Szövegszerkesztési ismeretek (szövegek, ábrák, táblázatok), a WINWORD használata, pedagógiai dokumentumok formai megjelenése, HTML alapismeretek, egyszerű weboldalak készítése, prezentációk készítése (PowerPoint).
Az oktatási asszisztens munkájában előkerülő adatállományok kezeléséhez, az empirikus pedagógiai vizsgálatok menedzseléséhez szükséges szoftverek használatának elsajátítása. Pedagógiai adatbázisok készítése, használata, adatrögzítés, adatelemzés, a dBase program. A táblázatkezelés lehetőségeinek megismertetése, az Excel program használta, függvények alkalmazása, diagramok készítése. Empirikus elemzési módszerek, az SPSS program használatának alapjai.

Kötelező olvasmányok:
Kovalcsik Géza (1999): Excel'97. Computerbooks, Budapest.
PSZF-SALGÓ Kft. (2001): Számítástechnika Feladatgyűjtemény és Példatár. PSzF-Salgó Kft., Salgótarján.
Tamás Ferenc: A számítástechnika alapjai. http://www.jaky.hu/konyv5/tftanul.html.
Vértesi Attila: Excel függvények. http://www.lauder.hu/~attila/tan/alk/excelfv/excelfv.htm.
Vértesi Attila: Szövegszerkesztés Worddel. http://www.lauder.hu/~attila/tan/alk/szovszerk/szovszerkw/szovszerkw.htm.

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Az iskolai gyakorlatok célja felkészítést adni a tanári pályára. Ennek érdekében a gyakorlat során lehetőség nyílik az iskolai nevelőmunka minél több szeletének aktív megismerésére, a gyerekekkel való közvetlen találkozásra. Ugyanakkor a gyakorlat célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a közoktatás három különböző szintjébe, megfigyeljék a különböző életkorú gyermekek oktatásának-nevelésének jellegzetességeit Az elméleti ismeretek alkalmazása, értelmezése az iskolai tapasztalatok alapján. A tanári nevelőmunka iránti elhivatottság megerősítése.

Kötelező olvasmányok:
Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Nagy Lászlóné (1999, szerk.): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. József Attila Tudományegyetem, Szeged.
Nemzeti alaptanterv.

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatókat bevezesse a nevelésre vonatkozó eszmék, koncepciók, valamint az iskoláztatás fejlődésének történetébe az ókortól a jelenig. Átfogó, önmagában is lezárt, de továbbépíthető összképet nyújt az egyes korszakok pedagógiai eszmetörténeti és iskolatörténeti jellemzőiről. A hallgatót a neveléstörténeti-iskolatörténeti jelenségek megismerésére, az egyes korszakokon belüli és a korszakokon átívelő összefüggések megértésére ösztönzi. A neveléstörténeti folyamatok kronologikus áttekintése alapozó jellegű, amely elősegíti a későbbi stúdiumok során a problématörténeti feldolgozást éppúgy, mint ahogyan lehetővé teszi az egyes témakörökben való majdani alapos elmélyedést.
Kötelező olvasmányok:
Kardos József és Kelemen Elemér (1996): 1000 éves a magyar iskola. Korona Kiadó, Budapest.
Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténet. Osiris, Budapest.
Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténeti szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja a hallgatók bevezetése a neveléstörténeti forráselemzés metodikájába. Tartalma szervesen épül arra az ismeretanyagra, amelyet a hallgatók a „Bevezetés a pedagógiai gondolkodás és az iskola történetébe” című tantárgy keretei között sajátítanak el. Az előadáson feldolgozott neveléstörténeti alapművek szövegének elemzése folytatódik tovább. A pedagógiatörténet reprezentáns műveinek tartalmával ismerkedve a hallgató bepillantást nyer az adott korszakban és kultúrában a neveléssel-oktatással kapcsolatban megfogalmazott gondolatok, eszmék, ideák világába. Az elemzések során tágabb - művelődéstörténeti, társadalomtörténeti, kultúrtörténeti - összefüggések érzékeltetésére is lehetőség nyílik.
Kötelező olvasmányok:
Comenius (1992): Didactica magna. Seneca Kiadó, Pécs.
Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Kiadó, Budapest.
Key, Ellen (1976): A gyermek évszázada. Tankönyvkiadó, Budapest.
Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest.
Rousseau (1978): Emil vagy a nevelésről. Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus szervesen épül arra az ismeretanyagra, amelyet a hallgatók a „Bevezetés a pedagógiai gondolkodás és az iskola történetébe” című tantárgy keretei között sajátítottak el. Célja, hogy az egyetemes és magyar iskolaügy történetének célszerűen kiválasztott forrásait, dokumentumait elemezve képet kapjanak a neveléstörténeti kutatás alapvető módszereinek gyakorlati alkalmazásáról. Az egyes források vizsgálatakor sor kerül a kínálkozó társadalomtörténeti és kultúrtörténeti összefüggések érzékeltetésére is.
Kötelező olvasmányok:
Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Kiadó, Budapest.
Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla (2004): Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja, hogy nyújtson alapvető tudást a gyermekkortörténet diszciplínájának legalapvetőbb ismeretanyagából. Végigvezeti a hallgatókat a gyermekre, gyermekkorra vonatkozó nézetek, a gyermekkép történeti alakulásának folyamatán az ókortól napjainkig. Az egyes korszakokban az alapvető társadalom- és kultúrtörténeti háttér bemutatása révén gyarapítja általános műveltségüket is. Érzékelteti a mai kultúrák és társadalmak gyermekképének mély történeti beágyazottságát, a mai gyermekszemlélet históriai előzményeit. Bemutatja a mindenkori gyermekkép hatását az iskolai nevelés praxisára.
Kötelező olvasmányok:
Pukánszky Béla (2001): A gyermekkor története. Műszaki Kiadó, Budapest.
Pukánszky Béla (szerk., 2003): Két évszázad gyermekei. Szöveggyűjtemény. Eötvös József Kiadó, Budapest.
Vajda Zsuzsanna - Pukánszky Béla (szerk., 1998): A gyermekkor története. Szöveggyűjtemény. Eötvös József Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Az oktatáselmélet nemzetközi fejlődési tendenciái és helyzete Magyarországon. Az oktatáselmélet kutatási területei, interdiszciplináris kapcsolatai, fogalomrendszere. A pedagógiai tanulás-koncepció, az oktatás mint a tanulás irányítása, az iskolai tanulás modelljei. Az oktatás céljai, a célok megadásának módszerei. A célok operacionalizálásának jelentősége, célelméletek, taxonómiai rendszerek. A tananyag elrendezése, a tantervek fő típusai.
A tudás értelmezési keretei. Tudáskoncepciók, törekvések a tudás fogalmának értelmezésére. Tudásreprezentáció, a propozícionális és a procedurális tudás, tudás-típusok. Az ismeretek szerepe az oktatásban, az ismeretek elsajátításának sajátosságai, a megértés szerepe, a megértés formái. A készségek és képességek fejlődése és fejlesztése. A képességek fejlesztésének lehetőségei, direkt és közvetett módserek, a gondolkodás tanterve. Az iskolában elsajátított tudás minőségének jellemzése, a tudás alkalmazása, új helyzetekben, transzfer és problémamegoldás.
Az oktatás eredményességét befolyásoló személyiségvonások, affektív tényezők, környezeti hatások, a tanulási környezet szerepe. A motiváció, az érdeklődés, az attribúciók, az énkép és a jövőkép. A tanuláshoz és az iskolához való viszony, a tantárgyi attitűdök szerepe. Az oktatás eredményességét befolyásoló külső tényezők. A családi hatása. A különbségek megjelenése az iskolában. Az iskolai szelekció, a polarizáció. A különbségek kezelése az iskolában.
Kötelező olvasmányok:
Báthory Zoltán: (1997): Tanulók iskolák, különbségek. Okker Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (1992): Kognitív pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (2004): Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest.
Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest.
Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tanítás, tanulás és oktatás kapcsolata. Az oktatás mint a tanulás irányírása. Az oktatás módszereinek és stratégiáinak fogalma, kapcsolata, rendszerezése. Az iskolai oktatás újszerű problémái. A tudásgazdaság, a tudásalapú társalom, és az iskola. Az élet minden területét átfogó (life-wide) és az egész életen át tartó (life-long) tanulás következményei, az iskolai oktatás adaptációs lehetőségei.
A kognitív konstruktivizmus elveinek átültetése az iskolai gyakorlatba. A tanulási környezet. Az aktív tanulás. A szociál-konstruktivizmus az iskolai gyakorlatban. A kooperatív és kollaboratív tanulás, az elosztott megismerés, közös tudásszerzés és tudásmegosztás módszerei. A projekt-módszerek. A csoport-módszerek gyakorlati alkalmazása. Homogén és heterogén csoportok. A kiscsoportos tanítás munkaformái. A vita alkalmazása, témai, a vita vezetése.
Tanítás az osztályban. Az órai tevékenység tervezése, az osztály munkájának irányítása. A frontális módszerek. A tanár-tanuló interakció. A fegyelem, az óra rendjének fenntartása, a fegyelmi problémák megelőzése és kezelése. Nagy csoportok tanításának módszerei, az előadás. Intenzív oktatási módszerek, az oktatás individualizálása és perszonalizálása. A megtanító stratégiák, a kritériumorientált oktatási rendszerek. Képességfejlesztés az iskolai gyakorlatban. A tartalomba ágyazott képességfejlesztő módszerek. Az oktatási eszközök integrálása a tanítási folyamatba. A különböző oktatási módszerek és stratégiák kombinálása, a „hibrid” tanulás.
Kötelező olvasmányok:
Adey, P. (1999b): Gondolkodtató természettudomány. Iskolakultúra, 9. 10. sz. 33-45.
Báthory Zoltán: (1997): Tanulók iskolák, különbségek. Okker Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (1999): Képességfejlesztés az iskolában - problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle. 12. sz. 4-13.
Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (2004): Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest.
Falus Iván (szerk. 1998): Didaktika. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest. 9-44.
Horváth Attila (1994): Kooperatív technikák: hatékonyság a nevelésben OKI Iskolafejlesztési Központ, Budapest.
Orosz Sándor (1987): Korszerű tanítási módszerek. Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A pedagógiai értékelés fogalma, tárgya, funkciója, típusai. A pedagógiai értékelés szerepe a taní­tási-tanulási folyamat irányításában. Felelet, dolgozat, vizsga, teszt. Az értékelés pszichológiai elvei. Az osztályozás problémái, az osztályzatokat befolyásoló tényezők. Vizsgák, vizsgarendszerek.
Tesztek az oktatásban. A tesztek típusai, a klasszikus tesztelméletek. Tesztek készítése és használata. Feladatírás, tesztszerkesztés. Tesztelemzés, a tesztek jóságmutatói.
A pedagógiai értékelés alkalmazásai. A tanulók értékelése. Iskolák, intézmények értékelése, a pedagógiai hozzáadott érték. Az oktatási rendszerek értékelése, nemzetközi összehasonlító projektek, az IEA, és a PISA vizsgálatok.
Kötelező olvasmányok:
Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Budapest.
Csapó Benő (1987): A kritériumorientált értékelés. Magyar Pedagógia. 3. sz. 247-266.
Csapó Benő (2002): Az osztályok közötti különbségek és a pedagógiai hozzáadott érték. In Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest.
Golnhofer Erzsébet. M. Nádasi Mária és Szabó Éva (1993): Készülünk a vizsgáztatásra. PSZMP - Korona Kiadó, Budapest.
Mátrai Zsuzsa (2001): Érettségi és felvételi külföldön. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Orosz Sándor (1995): Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszék, Veszprém.
Vidákovich Tibor (1990): Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vidákovich Tibor (2001): Diagnosztikus tudásszint- és képességvizsgálatok. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001, 314-327.

Neveléstudományi Intézet

A számítógéppel segített tanítás és tanulás oktatáselméleti kérdéseit. A „Sulinet-pedagógiák” megjelenése. A magyar oktatási informatikai kísérletek, a SDT.
Kötelező olvasmányok:
Az Educatio c. folyóirat Internet különszáma, szerk. Czeizer Zoltán. 1997 Tél.
Az Iskolakultúra 2004/12 tematikus száma.
Dyson, Esther (1998): 2.0 verzió. Életünk a digitális korban. HVG Kiadó, Budapest.
Kárpáti Andrea (1997): Számítógéppel segített tanulás. Iskolakultúra, 12. sz.
Kárpáti Andrea (2004): Oktatási informatika. Iskolakultúra, 12. sz. 3-6. o.
Kozma Róbert (szerk. 1998): Sulinet - Ablak a világra. Okker Kiadó, Budapest.
Az Új Pedagógiai Szemle sorozata a számítógéppel segített tanításról.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának a célja, hogy ismeretszerzés az oktatási rendszerek működési mechanizmusainak, mozgatórugóiról, az oktatási rendszer irányításának és irányíthatóságának kérdésköréről; tájékozódjanak az oktatási rendszer és más társadalmi alrendszerek kapcsolatáról, az oktatáspolitika fő tendenciáiról itthon és külföldön, az oktatásirányítás lehetséges stratégiáiról, a rendszer működésének minőségéről; ismerjék meg a magyar közoktatást - társadalmi környezet, irányítás, finanszírozás, tanulási utak, eredményesség, minőség -, az oktatás jogi szabályozásának kulcselemeit, dokumentumait; szerezzenek tájékozottságot az oktatási rendszerek összehasonlító elemzésében, értékelésében, a nemzetközi vizsgálatok és hazai vizsgálatok eredményeinek értelmezésében, az eredmények felhasználási lehetőségeiben.
A tantárgy tartalma: a modern oktatási rendszerek jellemzői, funkciók és konfliktusok; a modern oktatási rendszerekben zajló változások és okaik; a modern oktatási rendszerek szabályozása; a közoktatás strukturális jellemzői, iskolaszerkezet; az Európai Unió és a közoktatás; a közoktatás eredményessége és hatékonysága, nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (OECD INES, PISA stb.). A közoktatás társadalmi, gazdasági környezete, a környezet változásának főbb jellemzői, globális változások és hatásai; a közoktatás irányítása; a közoktatás finanszírozása; tanulói utak a közoktatásban; a magyar közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége, a közoktatás értékelési rendszere; egyenlőség, méltányosság, speciális igények; pedagógusok a közoktatásban
Kötelező olvasmányok:
Halász Gábor (1999): Bevezetés az oktatási rendszerek elméletébe. In: Baráth Tibor - Golnhofer Erzsébet (szerk.): Iskolavezetés és fejlesztés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged.
Halász Gábor (2001): A magyar közoktatás az ezredfordulón. OKKER, Budapest. 57-84., 163-177.
Halász Gábor és Lannert Judit (2003): Jelentés a magyar közoktatásról 2003. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 13-174., 273-376.
Jelzések (Education at a Glance) (2003): http://www.oki.hu/showKiadvanySzulo.php?kod=6. 11-26.
Radó Péter (2004, szerk.): Fenntartható-e a magyar közoktatás? Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Vári Péter (2003, szerk.): PISA-vizsgálat 2000. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 13-49

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának célja a hallgatók megismertetése a szervezetelmélet és a vezetéselmélet alapvető fogalmaival, modelljeivel, a modellek alkalmazási lehetőségeivel az intézményi gyakorlatban. A stratégiai és operatív tervezés fogalmának, tartalmának elsajátíttatása annak érdekében, hogy a hallgatók képesek legyenek aktív szerepet vállalni az autonóm iskola működésében; a vezetés, a pedagógus helyének, szerepének ismertetése a célmeghatározás és megvalósítás folyamatában. Az élethosszig tartó tanulás és a szervezeti tanulás összefüggéseinek feltárásán keresztül a tanulásról, a pedagógus szerepről való gondolkodás formálása. A vezetői stílusok, modellek tanításán keresztül a saját vezetői felfogás kialakításának támogatása (iskolavezető, a pedagógus mint a tanulási-tanítási folyamat vezetője).
A tantárgy tartalma: Szervezet és szervezeti magatartás. Szervezetelméletek, szervezeti modellek. Szervezeti struktúrák. A szervezeti kultúra fogalma, kultúramodellek, szervezeti klíma. Stratégiai tervezés és vezetés a közoktatási intézményekben. A közoktatási intézmények stratégiai dokumentumai (alapító okirat, pedagógiai/nevelési program, szervezeti és működési szabályzat, intézményi minőségirányítási program, házirend, kollektív szerződés) és fejlesztésük. Élethosszig tartó tanulás és az iskola mint tanulószervezet. Szervezeti jellemzők és a tanulás sikeressége, a vezetés hatása a tanulás eredményességére. Vezetői modellek és stílusok. Motiváció, döntéshozatal, értékelés
Kötelező olvasmányok:
Bakacsi Gyula (1998): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 13-29., 226-255.
Baráth Tibor - Élesztős - Golnhofer Erzsébet (2001, szerk.): Hatékony iskolavezetés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged. 15-58., 151-172.
Baráth Tibor (2003): Szervezeti és vezetési jellemzők vizsgálata az OKI “Intézményi változások elemzése” c. kutatása alapján. Háttértanulmány. OKI, Budapest.
Golnhofer Erzsébet (1997): Szervezetelméletek - vezetési modellek In: Baráth Tibor - Golnhofer Erzsébet (szerk.): Közoktatási menedzser I. Oktatási rendszer és iskolaszervezet. OKKER, Budapest. 27-60.
Kovács István Vilmos (2004): A lisszaboni folyamat és az oktatás. In: Új Pedagógiai Szemle 7-8.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának célja a hallgatók elméleti ismereteinek és praktikus tudásának fejlesztése az iskolai működés elemzése, értékelése témakörben; értékelési modellek bemutatása, megismerése, értelmezése; az értékelés során alkalmazott eljárások, módszerek, eszközök megismerése, valós adatokon alapuló értékelések elkészítése; iskolalátogatás során az intézményi önértékelés rendszerével, módszereivel történő ismerkedés, tapasztalatszerzés konzultáció útján az értékelésben részt vevő pedagógusokkal. A hallgató legyen képes aktív közreműködője lenni a szervezeti diagnózis elkészítésének, és erre építve szervezetfejlesztési terv kidolgozásának és megvalósításának.
A tantárgy tartalma: Az oktatás minősége és értékelése, nemzetközi és hazai tendenciák. Az intézményértékelés jogszabályi környezete: uniós ajánlások, hazai szabályozás (ÖMIP, IMIP). Milyen a jó iskola? Meg tudjuk-e válaszolni? Mi alapján? Az intézményértékelés típusai: díjmodellek és területeken történő értékelés. Az indikátorok szerepe az értékelésben. Módszerek, eszközök, eljárások. Az intézményértékelés és önértékelés eredményeinek felhasználása a tanári munkában, értékelésre épülő fejlesztések
Kötelező olvasmányok:
Bakacsi Gyula (1998): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 284-308.
Baráth Tibor (1997): Hatékony iskola. In: Baráth Tibor - Golnhofer Erzsébet (szerk.): Iskolavezetés és fejlesztés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged.
Baráth Tibor (2001, szerk.): A pedagógiai program és a minőségfejlesztés kapcsolata. Útmutató a programok értékeléséhez és folyamatos fejlesztéséhez. www.kozokos.hu.
Baráth Tibor és Cseh Györgyi (2003): Az intézményi autonómia feltételrendszere - szervezeti és jogi jellemzők. Háttértanulmány. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Cseh Györgyi (2001): Intézményértékelés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged.
French, W. L. és Bell C. H. (1998): A szervezetfejlesztés meghatározása. In: Balázs Éva (szerk.): Oktatásmenedzsment (fordítások a nemzetközi szakirodalomból). OKKER, Budapest. 89-114.
Halász Gábor (1997): Intézményértékelés. In: Iskolavezetők könyve. RAABE Klett Kiadó, Budapest. K 2.3
Kovács Sándor (1994): Az iskolaműködés elemzése és fejlesztése. JPTE, Pécs. 5-60

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A valószínűség klasszikus értelmezése, a valószínűségelmélet axiomatikus felépítése. Valószínűségi változók, a várható érték és a szórás. Valószínűségi eloszlások, eloszlás- és sűrűségfüggvény.
Statisztikai vizsgálat, statisztikai változók. Statisztikai becslés, a középértékek és a szóródás mérőszámai, empirikus eloszlások.
Intervallum- és ordinális változók várható értékének vizsgálata és összehasonlítása. Szórások összehasonlítása.
Folytonos eloszlású változók normalitás-vizsgálata, folytonos eloszlások összehasonlítása. Dichotóm változók eloszlásának vizsgálata és összehasonlítása.
Intervallum-változók összefüggés-vizsgálata, korrelációs együtthatók összehasonlítása. Ordinális és nominális változók összefüggés-vizsgálata.
Kötelező olvasmányok:
Falus Iván - Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest.
Vargha András: Pszichológiai statisztika gyakorlat I-II. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

Statisztikai becslés, a középértékek és a szóródás mérőszámai, empirikus eloszlások.
Intervallum- és ordinális változók várható értékének vizsgálata és összehasonlítása. Szórások összehasonlítása.
Folytonos eloszlású változók normalitás-vizsgálata, folytonos eloszlások összehasonlítása. Dichotóm változók eloszlásának vizsgálata és összehasonlítása.
Intervallum-változók összefüggés-vizsgálata, korrelációs együtthatók összehasonlítása. Ordinális és nominális változók összefüggés-vizsgálata.
Kötelező olvasmányok:
Falus Iván és Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A pedagógiai kutatás jellemzői, tárgya, területei. A pedagógiai vizsgálatok és kísérletek típusai, módszerei. Elemzési módszerek a pedagógiai kutatásban.
A szakirodalom feldolgozásának módszerei, dokumentum- és tartalomelemzés. Publikációs műfajok, empirikus tanulmányok szerkesztése.
A megfigyelés módszerei, az interjú-módszer. Kérdőívek tervezése és szerkesztése, szociometria, motiváció- és attitűdvizsgálatok.
Mérés- és skálaelméleti alapfogalmak. A mintavétel módszerei. A vizsgálat változórendszere, adatfelvétel és adatfeldolgozás. Az adatelemzés eredményeinek táblázatos és grafikus megjelenítése.
Fejlődésanalízis, keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok. A variancia-analízis, a korreláció- és regresszió-analízis, a faktor- és klaszteranalízis és eredményeik értelmezése.
Kötelező olvasmányok:
Babbie, E. (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.
Falus Iván (szerk., 1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
Kozéki Béla (1985): Személyiségfejlesztés az iskolában. Békés Megyei Pedagógiai Intézet, Békéscsaba.
Nagy József (1980): 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A feladat pedagógiai vizsgálatra alkalmas, legalább 30 itemes kérdőív tervezése, készítése, nyomdakész formában való előállítása. A kérdőív bemérése legalább 30 fős mintán, a mérés eredményei alapján elemző tanulmány (kb. 6-8 oldalas, a publikálhatóság formai követelményeit kielégítő cikk) készítése.
Kötelező olvasmányok:
Falus Iván (szerk., 1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja a korszerű gyermekvédelmi szemlélet kialakítása, a preventív és problémakezelő gyermekvédelem gyakorlatának megismerése. A hallgatók alapszinten legyenek tájékozottak az európai és magyar gyermekvédelem kérdéseiben.
A gyermekről való gondolkodás - gyermekszemlélet- gyermekvédelem.
A gyermekvédelem főbb történeti tendenciái.
Család- és gyermekérdekek. A gyermeki jogok.
A gyermeki személyiség fejlődését meghatározó késztetések. Személyiségzavarok gyermek- és ifjúkorban. A pszichés trauma és szorongás.
Interperszonális kommunikáció a gyermekvédelemben.
Nevelési módszerek, konfliktuskezelő stratégiák a gyermekvédelemben.
A gyermekvédelemben használt feltáró-fejlesztő, vizsgálati és kísérleti módszerek
Kötelező olvasmányok:
Heider, Fritz (2001): A személyközi viszonyok pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest.
Pukánszky Béla (2002): A gyermekkor története. Eötvös Könyvkiadó, Budapest.
Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. Család- és gyermekérdekek. APC Stúdió, Gyula.
Volentics Anna (1996): Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók ismerjék meg az otthont nyújtó intézmények pedagógiai hatásrendszerét, az egész napos nevelés lehetőségeit. Jussanak el az elméleti hátteret megismerve az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességéig.
A gyermekintézmények mint nevelési színterek: célok, feladatok, a személyiségfejlesztés módszerei.
A gyermekotthon életre felkészítő funkciója. Együttműködés, konfliktuskezelés.
A napközi otthon, mint szocializációs színtér. Nevelőmunka a kollégiumban, diákotthonban.
A gyermek az interperszonális kapcsolatok hálójában. A referencia csoport. Érzelem, motiváció, kötődés. Az önismeret és a társak ismerete. A személyiség értékrendje, mint ambicionáló energia. A szociális kompetencia. Fejlesztő, önfejlesztő, értékközvetítő programok a gyermekintézményekben.
Vizsgálati módszerek, az eredmények elemzésének, értelmezésének szempontjai.
Kötelező olvasmányok:
Bagdy Emőke és Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest.
Fáyné Dombi Alice (2004): Az iskola és környezet. In: A neveléselmélet alapkérdései. APC Stúdió, Gyula. 256-263.
Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. Család- és gyermekérdekek. APC Stúdió, Gyula.
Zsolnai Anikó: A szociális kompetencia fejlettsége serdülőkorban. Magyar Pedagógia, 3. sz. 187-210.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a motiváció alapvető elméleti tudományos hátterével, ismerjék meg azokat a tudományos vizsgálati módszereket, amelyeket napi munkájukban alkalmazhatnak.
A tanulási motivációk, az élethosszig tartó tanulás motívumai. Motivációs stratégiák a közoktatás gyakorlatában. A motiváció az iskolai kommunikáció gyakorlatában. Tantárgyak és egyéb tevékenységek motivációs aspektusai. A motivációkutatás területei.
A kognitív disszonancia a közoktatás gyakorlatában: jutalmazás, büntetés megerősítő szerepe, problémái. A hiteles és eredményes motivációs technikák.
Motiváció az iskolai szervezetben: a pedagógusok pályaválasztásának pályán maradásának motivációi.
Kötelező olvasmányok:
Atkinson, Rita L. (1999): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. 5. fejezet.
Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest.
Kozéki Béla (1988): Személyiségfejlesztés az iskolában: egy motivációs szempontú integrált gyakorlati neveléslélektan vázlata. Kézikönyv pedagógusoknak. Békés Megyei Pedagógiai Intézet.
Réthy Endréné (1995): Tanulási motiváció. ELTE Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszék, Budapest.
Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Neveléstudományi Intézet

Az angol, francia, illetve német nyelven zajló azonos tematikájú kurzus az auktorolvasás, autentikus dokumentumok, és cikkek feldolgozása segítségével vezeti be a hallgatókat a pedagógia tudomány szaknyelvébe. Kialakítja azokat az írásbeli és szóbeli kommunikációs kompetenciákat, melyek képessé teszi a hallgatókat az idegen nyelvű szakirodalom használatára és a személyközi szakmai kommunikációra.
Feldolgozásra kerülő témakörök:
A nevelésről alkotott fogalmak. A pedagógia értelmezése, funkciói és paradigmái. Nevelés- és oktatástörténet, oktatási rendszerek. Képzési modellek. A tanulás és tanítás elméleti paradigmái. Oktatásszociológia. Életkorok pszichológiája. Alternatív pedagógiák. Devianciák. Tehetségpedagógia. Kisebbségek pedagógiája. A pedagógusi munka hatékonysága, pedagógiai értékelés. Mentálhigiéné és egészség. Iskolai minőségbiztosítás.
A kurzusok önálló szakcikk fordításával és bemutatásával zárulnak.
Kötelező olvasmányok:
Clark, C., Dyson, A. & Millward, A. (1998, eds.): Theorising special education. Routledge, London.
Freinet, C. (1964): Les techniques Freinet de l'École moderne. Paris.
Hameline, Daniel (1995): Les objectifs pédagogiques en formation initiale et en formation continue. ESF, Paris.
Russ, Willibard (1965): Geschichte der Pädagogik. Klinkhadt, Bad Heilbrunn.
Schmidt, G. R. (1988): Pädagogiche Epochen. Düsseldorf.
Wolfensberger, W. (1972): The principle of normalization in human services. NIMR, Toronto.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy a személyiségfejlődés, a szocializáció és a perszonalizáció elméleteit rendszerezi és értelmezi pedagógiai szempontból. A komponensrendszer-elmélet pedagógiai alkalmazásával mutatja be a személyiség, az emberi közösségek, a fejlődés fogalmát, illetve a szocializáció folyamatait és intézményrendszereit. A nevelhetőség és a nevelés problémáinak újraértelmezése középpontjában a viselkedés öröklött és tanult elemei, ezek nyitottsága és adaptivitása áll. A fejlődés tárgyalásának kulcspontjait annak élethosszig tartó folyamatként való vizsgálata, a rendszerképződés, az optimalizálódás és a hierarchizálódás (reprezentációs újraírás) adják. A tantárgy célja, hogy az azt elvégzőkben jól használható elméleti értelmezési keret alakuljon ki, amelyre egyaránt támaszkodhatnak nevelési célok kitűzésekor, operacionalizálásakor és megvalósításakor.
Kötelező olvasmányok:
Csányi Vilmos (1999): Az emberi természet. Humánetológia. Vincze Kiadó, Budapest.
Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja képessé tenni a résztvevőket a nevelési célokhoz hatékony eszközök rendelésére és alkalmazására egyrészt a szakirodalom tanulmányozásával és megbeszélésével, másrészt gyakorlati feladatok megoldásával és közös elemzésével, értékelésével. A tárgyalt témakörök: tanári szerepértelmezés, értékátadás, motiváció, fegyelmezés, konfliktuskezelés. A tantárgy elvégzése hozzásegíti a résztvevőket, hogy felismerjék a nevelőmunka tudatosságának és az arra való állandó reflexiónak fontosságát, valamint megtapasztalják ezek hasznát.
Kötelező olvasmányok:
Bábosik István (1999): A nevelés hatásrendszere és módszerei. In: A nevelés elmélete és gyakorlata. Tankönyvkiadó, Budapest. 83-148.
Zrinszky László (1997): A pedagógusszerep modelljei. In: Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, Budapest. 131-149.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a hallgatókban tudatosuljon az önismeret fontossága, amely a pedagógiai tevékenység egyik alapvető feltétele. Ezt egyrészt a szakirodalom tanulmányozásával és megbeszélésével, másrészt gyakorlati feladatok elvégzésével érjük el. A kurzus a következő témaköröket dolgozza fel: az önismeret szerepe a pedagógiai munkában, önismereti játékok alkalmazása a nevelés-oktatás során, önismereti csoporttechnikák. A foglalkozások során a fenti témák elméleti földolgozása mellett sor kerül különböző videofelvételek elemzésére, önismereti játékok bemutatására és kipróbálására.
Kötelező olvasmányok:
Éles Csaba (1995): A rejtőzködő én. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Rudas János (1990): Delfi örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest.
Rudas János (szerk.): Önismereti csoportok. Animula Egyesület, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kommunikáció a pedagógiai munka alappillére, hiszen az oktatás és a nevelés maga is kommunikációs folyamat. A kurzus célja, hogy a pedagógia szakos hallgatók betekintést nyerjenek a kommunikációelmélet és a szociolingvisztika alapfogalmaiba, és hogy megismerjék a pedagógiai kommunikáció jellegzetességeit. A kurzus során érintjük az írott és a szóbeli, valamint a tömegkommunikáció jellegzetességeit, és ezek pedagógiai vonatkozásait, a verbális és non-verbáliskommunikáció jellegzetességeit, az interkulturális kommunikáció idevonatkozó kérdéseit, a tanár-szülő és a tanár-tanár kommunikáció problémáit, valamint kitérünk az osztálytermi kommunikációs helyzetek elemzésére. A kötelező irodalom feldolgozása mellett megfigyelések és gyakorlatok is részét képezik a kurzusnak.
Kötelező olvasmányok:
Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest.
Gordon, Th. (1990): T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat Kiadó, Budapest.
Szitó I. (1997): Kommunikáció az iskolában. Iskolapszichológiai füzetek. ELTE, Budapest.
Zrinszky László (1993): Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja két kérdéskör vizsgálata szakirodalom feldolgozásával és esettanulmányok, helyzetgyakorlatok elemzésével, értékelésével. Egyrészt fel kell tárni, hogy mi jogosít fel a nevelésre (Oelkers, 1998), mi legitimálja a nevelési célokat. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy a tanár számára milyen etikai irányelvek a mérvadók, milyen etikai kérdések merülhetnek fel a nevelőmunka során. Mindez az intézményes nevelés jogi szabályozása és alapvető morális vállalkozás-jellege (Kirstead és Wagner, 1993) közötti viszony vizsgálatát is jelenti, illetve a pedagógusszakma hivatássá válása folyamatát, ennek lehetőségeit és korlátait is elemzés tárgyává teszi. A tantárgyat elvégzők megértik a pedagógushivatás etikai normáit, finomodik saját tanári szerepértelmezésük és tudatosulnak bennük ennek lehetőségei és korlátai.
Kötelező olvasmányok:
Kierstead, Fred D. és Wagner, Paul A., Jr (1993): The ethical, legal and multicultural foundations of teaching. Brown and Benchmark Publishers, Madison-Indianapolis-Melbourne.
Oelkers, Jürgen (1998): Nevelésetika: Problémák, paradoxonok és perspektívák. Vince Kiadó, Budapest.
Zrinszky László (1995): A pedagógusetika elméleti és gyakorlati kérdései. Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Jászberény és Agrárszakoktatási Intézet, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A pszichológia:az emberi lélek tudománya. Fejezetek a lélektan történetéből. A pszichológia tárgya: a test és a lélek. Az én, a tudat és a személyiség különböző pszichológiai iskolák szemszögéből.
A pszichológiai funkciók: a megismerés - érzékelés, észlelés, figyelem, tanulás és emlékezet. A képzelet és a gondolkodás. Intelligencia, kreativitás, tehetség.
A beszéd és a kommunikáció. A motiváció rendszere és különleges humán motívumok. Az érzelmek, érzelemkifejezések és érzelmi állapotok. Az ellenálló képesség, a megküzdés és a gyógyulás képessége. A normalitás - abnormalitás kérdései a pszichológiában. Lelki zavarok és devianciák.
A pszichológiai fejlődés és szocializáció. Az elsődleges szocializáció színtere: a család. Életkori szakaszok és jellegzetességeik a felnevelkedés során: csecsemőkor, kisgyermekkor, iskoláskor és serdülőkor. Az emberi élet szakaszai a felnevelkedés után.
Az egyén és mások: szociális tanulás, utánzás, azonosulás. Mások megismerése: személypercepció, rokonszenv, ellenszenv. Nézetek, értékek, vélemények. A társas alakzatok: csoport és tömeg, versengés és együttműködés. Konformizmus, engedelmesség, tekintély és hatalom. A tömeg és a tömegkommunikáció.
A pszichológia alkalmazási területei.
Kötelező olvasmányok:
Atkinson, és mtsai (2005): Pszichológia. Osiris, Budapest.
Pléh Csaba és Boros O. (2004): Szöveggyűjtemény az általános pszichológia tanításához. Osiris, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A fejlődéslélektan tárgya, története, főbb területei. A fejlődés fogalma, az emberi fejlődés specifikumai, időbeli szerkezete. Öröklés, egyed és környezet a fejlődés meghatározásában. A gyermekkor pszichológiai fejlődése, a mentális funkciók életkori jellegzetességei. Az újszülöttkor és a csecsemőkor jellegzetességei a mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, érzelmi kapcsolatok, éntudatosság kialakulása terén. A kisgyermekkor: a műveletek előtti gondolkodás, az érzelmi és erkölcsi fejlődés, társas kapcsolatok fejlődése. A kisiskolás kor: formális műveleti korszak, társas percepció, viselkedés felnőttekkel és a kortársak csoportjában. Az iskolai tanulás fejlődéslélektani jellegzetességei.
Serdülőkor: biológiai és kulturális paraméterek. A serdülőkori értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődés jellegzetességei. A serdülőkori én és identitás. Kapcsolatok, személypercepció és csoportképződés serdülőkorban. A serdülőkor válságai. A kultúra hatása a serdülőkorra.
A felnőttkor szakaszai a fejlődéslélektan szemszögéből. A változások jellege és kulturális háttere.
Kötelező olvasmányok:
Cole, S. és Cole, M. (2003): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest.
Piaget, J. (1970): Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest.
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Budapest

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A pedagógiai pszichológia tárgya. A pedagógia és a pszichológia történeti kapcsolata, kompetenciája. A pedagógiai pszichológia története és főbb megközelítései.
A gyermekvállalás és a szülővé válás evolúciós és kultúrális jellegzetességei. A gyermek specifikuma: a nevelhetőség és szocializáció. A szocializáció elméleti problémái. A nevelés és felnevelkedés történeti távlatokban.
A szocializáció elsődleges színtere: a család. A család és a családi nevelés története. A család funkciói, életciklusai, hatalom és kommunikáció a családban. Az egyes családtagok szerepe a nevelésben.
A modern társadalmak intézményes nevelése: a gyermekgondozás, nevelés és oktatás intézményei. Az iskola és az iskolai tanulás pszichológiai jellegzetességei: tanárok és diákok, az iskolai osztály, iskolai motiváció. Társadalmi helyzet és iskolai teljesítmény. Az intézményes gyermekvédelem alapelvei, szervezete.
A média hatása a szocializációs folyamatokra: a média a kultúrában.
Problémák és zavarok a nevelésben, válsághelyzetek a gyermekek életében.
Kötelező olvasmányok:
Mészáros Aranka (2005, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. 3. kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest.
Vajda Zsuzsanna és Kósa Éva (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a nevelési folyamat, az oktatási rendszer és a társadalom közötti alapvető hatásokat és összefüggéseket, áttekintést kapnak a szocializáció és a kultúra közötti viszonyokról, a csoportok és a szervezetek működéséről.
Megismerkednek az oktatási rendszer és a társadalmi rétegződés viszonylataival, az oktatási egyenlőtlenségek formáival, a társadalmi peremhelyzetek és az oktatási rendszer működése közti alapvető összefüggésekkel.
Kötelező olvasmányok:
Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
Ferge Zsuzsa (1976): A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia, 1. 10-35.
Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. Hilscher R. Szoc. Pol. Egyesület, Budapest.
Gazsó Ferenc (1997): A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. Századvég, 7. 73-108.
Halász Gábor és Lannert Judit (szerk., 2003): Jelentés a közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
Kozma Tamás (1993): A nevelésszociológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak az oktatáspolitikai folyamat csomóponti problémáiról, mint például az oktatáspolitikai napirend kialakulása, oktatáspolitikák tervezése, az oktatáspolitika konzultációs és döntési mechanizmusai, az implementációs folyamat és eszközrendszer, valamint az oktatáspolitikák értékelése; megismerjék a jelenleg uralkodó oktatáspolitikai paradigmák és megközelítések fogalomkészletét és elemzési kereteit, valamint a jellemző stratégiai célok (méltányosság, költséghatékonyság, minőség, eredményesség) érvényesítését szolgáló modelleket; a hallgatók azon képességének kialakítása, hogy oktatáspolitikai kérdéseket képesek legyenek tágabb gazdaság- és társadalompolitikai kontextusban értelmezni.
Kötelező olvasmányok: Bardach, E. (1996): The Eight Step Path to Policy Analsyis. Academic Press, Berkeley. Colebatch, H. K. (1998): Policy. Open University Press, Buckingham. Halász Gábor (1998): Az oktatáspolitika lehetőségei. Századvég, 4. sz. 73-107. Hill, M. (1997): The Policy Process in the Modern State. Prentice Hall, London. Liskó Ilona (1998): Esélyegyenlőség és oktatáspolitika. Századvég, 1. sz. 150-156. McNay, J. - Ozga, J. (1985): Policy-making in Education. Pergamon Press, Oxford. Weiss, C. (1998): Evaluation. Prentice Hall, New Jersey.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az oktatás-gazdaságtan alapfogalmaival; a különböző oktatási rendszerek összevetésére és értékelésére alkalmas közgazdaságtani elméleti és módszertani eszköztár alapelemeivel, illetve az oktatás finanszírozásának legfontosabb kérdéseivel. A kurzus része a megismert eszköztárat alkalmazva a magyar oktatási rendszer aktuális problémáinak megvitatása, illetve a magyar oktatás-finanszírozási rendszer megismerése.
Témák: Emberi tőke elmélet és szűrőelmélet. Állami szerepvállalás az oktatásban. Oktatás és munkaerőpiac. Az oktatás finanszírozása (hatékonysági ösztönzők és az egyenlőtlenségek mérséklése). Költség-haszon elemzés és oktatáspolitika. Aktuális témák a magyar oktatáspolitikában
Kötelező olvasmányok:
Stiglitz, J. E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. XV. fejezet.
Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan, Közgazdasági Szemle Alapítvány.

Neveléstudományi Intézet

A multikulturális nevelés kurzus áttekintést nyújt a kulturális és etnikai kisebbségek oktatásának és nevelésének az elmúlt század hatvanas éveiben elterjedt szemléletéről. A többségitől eltérő, más kultúrájú kisebbségek nevelésének kérdései a második világháborút követően kerültek az európai és az amerikai oktatáspolitikák érdeklődésének fókuszába.
A multikulturális oktatáspolitikák két jellegzetes irányzata, a kisebbségi tanulók teljesítményének a növelése, illetve a különböző kultúrájú kisebbségek közötti iskolai kommunikáció javítása kerül a tantárgy tanításának a középpontjába.
Kötelező olvasmányok:
Churcill, S. (1986): The Education of Linguistic and Cultural Minorities in the OECD Countries. Multilingual Matters Ltd., Clevedon.
Cs. Czachesz Erzsébet (1998, szerk.): Multikulturális nevelés. Szöveggyűjtemény tanító- és tanárszakos hallgatóknak. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.
Forray R. Katalin - Cs. Czachesz Erzsébet - Lesznyák Márta (2001): Multikulturális társadalom - interkulturális nevelés. In: Báthory Zoltán - Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, Osiris Kiadó, Budapest. 111-125.