Bibó István, a társadalomtudományok szinte mindegyik ágában jártas politikatudós számos művében foglalkozott a fasizmussal, a nacionalizmussal és az antiszemitizmussal. E munkák mindegyike elméleti szempontból két alapfogalomra: a politikai egyensúlyra és a politikai hisztériára épül. Az előbbi megteremtéséhez Bibó szerint három előfeltételre van szükség. Egyrészt: minden értékkonfliktus feloldása azáltal, hogy a szembenálló értékek között megtaláljuk a közös nevezőt. Másrészt az elvek és a valóság közti ellentmondás olyan legitimitásra támaszkodva küszöbölhető ki, amely a formális eljárások mellett a mindennapi élet szokásaiban, konvencióiban és magatartásmintáiban is érvényesül. Harmadrészt: szükség van egy olyan szellemi elitre, amely úgy irányít, hogy közben nincsen hatalmon.
A politikai egyensúly ellentétét, a politikai hisztériát nemcsak a fenti előfeltételek hiánya, hanem a legitimitásválság által gerjesztett félelem és a kényszermechanizmusok ördögi köre is jellemzi. A hiszterizált politikai kultúrában a politikai szocializációból hiányoznak az autonómia és a felelősségvállalás értékei. Ehelyett a mártírológia, az elégtételkeresés és a „menekülés a szabadságtól” dominálnak.
Bibó ezt a modellt először a német hisztériáról írott munkájában alkalmazta. A német történelem zsákutcáinak elemzése közben Bibó rámutat: a modern Németországban a nemzet és a demokrácia értékei szembekerültek egymással. Ehhez társult a versailles-i béke okozta sokk és a weimari demokrácia gyengesége. Ráadásul az európai értékrend - a francia forradalom óta tartó - szétszakadása jobboldalra és baloldalra megbénította a nemzetközi békefenntartás intézményrendszerét is.
Az 1945-48 közti koalíciós időszakban és az 1956-os forradalomban Bibó „politikai pszichoterapeutaként” egyszerre próbált harcolni a baloldali és a jobboldali hisztéria ellen, és közben politikai egyensúlyhoz segíteni az újsütetű magyar demokráciát. Minden erre irányuló kísérlete kudarcot vallott, de értékítéletei, diagnózisai ma is pontosak.
Bibó legjobb munkái az antiszemitizmusról íródtak. Világviszonylatban is kivételesek annyiban, hogy belülről ismeri az antiszemitákat, mert 1944 előtt maga is mérsékelten zsidóellenes volt, de – ez is precedens nélküli az antiszemitizmus évezredes történetében – később önvizsgálatot tartott, és ezzel közvetve mások számára is példát próbált mutatni az önkéntes felelősségvállalásra. Arra is felhívta figyelmet, hogy a zsidógyűlölet „kemény magját” nem a téves általánosítások vagy a bűnbakképzés, hanem a mindennapi életbeli, szisztematikusan torzult kommunikáció képezi. A zsidók és nem zsidók közti viszonyban érvényesülő dehumanizált szokások, konvenciók és magatartásmintákról adott fenomenológiai leírások Bibó tollából: megannyi tudásszociológiai remeklés.
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a
Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
