Neveléstudományi Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy bemutatja az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepét, a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természetét. A kurzust elvégzők értelmezési keretet kapnak az iskola világáról való gondolkodáshoz, illetve a későbbi tanári felkészülésükhöz: betekintést nyernek abba, milyen kölcsönhatások érvényesülnek az oktatási rendszer és a társadalom egyéb intézményei között és belátják, hogy a tanári munka végzésének feltételeit is ezek az erők teremtik meg. A tananyag a következő kulcspontok köré szerveződik: szocializáció, nevelés és oktatás; egyén, közösség és értékek; kultúra és műveltség; formális, nem-formális és informális oktatás; oktatási rendszer; társadalmi tudáselosztás; élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás; tudásalapú társadalom; az oktatás szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben; az oktatás aktuális dilemmái (pl. az állam szerepe és felelőssége; közoktatás és magániskolák, elitképzés és tömegoktatás; szegregáció, tracking, streaming, integráció); a magyar közoktatás aktuális problémái, a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok fontosabb üzenetei. A kurzust az előadások és a kötelező irodalmak anyagára épülő vizsga zárja.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy bemutatja a pedagógiai gondolkodás történetének néhány meghatározó szövegét. Ezek a szövegek kiindulópontként szolgálnak változatos otthoni és órai feladatokhoz, amelyek egyrészt a különböző pedagógiai irányzatok, nézetek megismerését segítik, másrészt pedig lehetővé teszik a diákok saját, a pedagógiával kapcsolatos gondolkodásának feltárását és elemzését, tudatos reflexióját. A gyakorlat során a diákok megértik, hogy a neveléssel-oktatással kapcsolatos gondolkodást befolyásolja az adott társadalmi, kulturális és gazdasági kontextus, másrészt azonosítják és elemzik a tanári szerephez, a nevelő- és oktatómunkához fűződő saját attitűdjeiket és elképzeléseiket. Megtanulnak törekedni arra, hogy a nevelés-oktatás általános és napi dilemmáit, problémáit összefüggéseikben lássák és kezeljék. A résztvevők munkájának értékelése a különböző órai és otthoni, önálló, illetve csoportmunka során létrehozott produktumok alapján történik.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy eszmetörténeti áttekintést ad az iskolázással kapcsolatos gondolkodás változásáról. A kurzust elvégzők alapvető ismertekre tesznek szert az iskola kultúrtörténetéről, a különböző korokban érvényesülő gyermekképekről és nevelési eszményekről, a nevelés és az oktatás, az intézményrendszer és az alternatív irányok változásairól. Az iskoláztatás, a pedagógiai gondolkodás és a gyermekkor történetének fő vonásai megismerése révén a diákok képessé válnak arra, hogy a tanulmányaik és pályafutásuk során felmerülő pedagógiai problémákra tágabb pedagógia-, művelődés- és társadalomtörténeti kontextusban reflektáljanak. A nevelés-oktatás múltjának, a pedagógiai módszerek és eszmék sokszínűségének bemutatásával a tárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók elfogadó attitűdöt alakítsanak ki az iskolák világának sokszínűsége iránt. A főbb tematikai csomópontok: Az intézményes nevelés története: iskoláztatás az ókortól napjainkig. Az iskolarendszerek, a tanagyag, a tanítási módszerek, az iskolai terek és a tanári szerep változásai. Az iskola kritikája és az alternatívák keresése. A pedagógiai gondolkodás klasszikusai az ókortól a 20. századig. Témák és gondolatok a nevelésről való gondolkodásban. Az iskolán kívüli nevelés története: a gyermekkortörténet legfontosabb eredményei. A gyermeknevelés évszázadai az ókortól a 20. századig. A nők nevelésének és iskoláztatásának története. A kurzust az előadások és a kötelező irodalmak anyagára épülő vizsga zárja.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy a résztvevők feltárják és elemzik a tanítással, tanulással, iskolai szerepekkel kapcsolatos nézeteit. A gyakorlat elvégzése során a résztvevők megtanulnak törekedni arra, hogy a nevelés-oktatás általános és napi dilemmáit, problémáit összefüggéseikben lássák és kezeljék, így árnyaltabban tudnak iskolai helyzeteket értelmezni, illetve érzékelik az iskolát formáló társadalmi, gazdasági és kulturális erők hatásait. Tudatosulnak az iskola világához kötődő attitűdjeik és értékeik, gondolkodásukban érvényesíteni tudják a tanári nézőpontot. A gyakorlat során a nevelési-oktatási helyzetek, tevékenységek megfigyelésére és elemzésére olvasmányok, audiovizuális anyagok, rövid beszámolók, viták, helyzetgyakorlatok, drámatechnikák szolgálnak. A főbb tematikai csomópontok: az iskola mint társadalmi intézmény; tanári szerepértelmezés; tanítási-tanulási folyamat; társas helyzetek és értelmezésük; a nevelés-oktatás aktuális dilemmái és problémái. A résztvevők munkájának értékelése a különböző órai és otthoni, önálló, illetve csoportmunka során létrehozott produktumok alapján történik.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy bevezetést ad a neveléstudomány megismerési módszerei, a szakmai ismeretszerzés információs-kommunikációs eszközei megismeréséhez. A tantárgyelemet elvégző diákoknak átfogó képük lesz a tudás-alapú tanárképzés filozófiájáról és megvalósításának lehetőségéről. A főbb témakörök: a neveléstudomány alapjai, megismerési módszerei, a pedagógiai kutatás főbb jellemzői, területei, módszerei, a pedagógiai értékelés tárgya, funkciói, típusai, a szakmai ismeretszerzés információs-kommunikációs eszközei (információk keresése WEB-en, elektronikus információforrások használata, internetes szakirodalmi adatbázisok és katalógusok, nemzetközi szervezetek és mérések portáljai). A számonkérés kollokviummal, írásbeli teszttel történik.

Pszichológiai Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy átfogó ismereteket nyújt a gyermek gondolkodásának, érzelmeinek, társas kapcsolatainak és személyiségének a fejlődéséről, gyakran kiemelve a különböző elméleti megközelítések vizsgálati szempontjait és értelmezési kereteit. A kurzus bemutatja a gyermekek, illetve a tanulók megismerésének módszereit, az oktatási és nevelési folyamatban történő felhasználását, és e módszerek érvényességét is. A kurzust az előadások és a kötelező irodalmak anyagára épülő vizsga zárja.

Pszichológiai Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy áttekintést ad a tanítással-tanulással kapcsolatos alapismeretekről: az általános lélektani vonatkozásokról és a társas környezet jellemzőiről. A kurzust elvégzők a nevelési-oktatási folyamat humán aspektusainak elemzésén keresztül szereznek ismereteket a pedagógus pálya és pedagógus szerep jellemzőiről és követelményeiről. A tanulás és tanítás pszichológiai hátterének áttekintése: a kognitív képességek alapfogalmai a tanulás alapmechanizmusai. A személyiség és a szerep kapcsolata. A személyiség formálódása – nevelés-érés. Az iskolai szocializáció kérdései és a tanárok ebben játszott szerepe. Az iskola mint nevelési szintér. Szereplők, szerepek, az intézmény struktúrája. A szervezeti kultúra és klíma kérdései. Az emberi kommunikáció jellemzői: az interperszonális kommunikáció általános szabályai, jellemzői. A média szerepe a szocializációban. Társas alakzatok az iskolában: pár, csoport, osztály. A csoportműködés alapjellemzői. A kurzust az előadások és a kötelező irodalmak anyagára épülő vizsga zárja.

Pszichológiai Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy bemutatja és fejleszti a tanári munkához szükséges kommunikációs készségeket. A kurzust elvégzők megértik az interperszonális, illetve csoportok közötti hiteles és hatékony kommunikáció kiemelt jelentőségét az iskola terében, és fejlődnek személyközi kommunikációs képességeik. A gyakorlat sajátélmény megtapasztalására s tudatos elemzésére épít, továbbá írott és audiovizuális dokumentumok feldolgozásán keresztül teszi valóságközelivé a tanulást. A feldolgozott témák: A verbális és non-verbális kommunikáció elemei, helye a személyiségfejlődésben és -fejlesztésben. Az empátia, kongruencia, tolerancia megjelenése a tanár-diák kapcsolatban. Kommunikációs szabályok és normák az iskola formális és informális tereiben. Az iskolai órán megjelenő alapvető kommunikációs területek (előadás, kérdezéskultúra, csoportmunka során megjelenő kommunikációs technikák stb.). A résztvevők munkájának értékelése a különböző órai és otthoni, önálló, illetve csoportmunka során létrehozott produktumok alapján történik.

Neveléstudományi Intézet

A tantárgyelem célja előkészíteni a tanári pálya választását azáltal, hogy feltárja az információs-kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeit az oktatásban. A kurzust elvégzők megismerik a legújabb multimédiás eszközöket (pl.: interaktív tábla, szavazórendszer, notebook, Ultra-mobile PC, tablet PC, digitális videokamera és fényképezőgép, webkamera, X-Boksz, Smartphone, PDA). Fejlődnek az információk feltárásához kötődő készségeik, megtanulják a tudásuk másokkal történő megosztásában kihasználni a technika nyújtotta lehetőségeket a hatékony kommunikáció és tanítás érdekében. Az értékelés alapja a kurzus végére ezen eszközök és a rájuk letölthető szoftverek (Movie Maker, Power Toys, Education Pack stb.) segítségével összeállított és bemutatott projekt.