Az egészséges gyermekvállalást és az egészséges gyermekek megszületését célozza meg az az európai uniós támogatású projekt, amelynek szakmai vezetője dr. Nagy Nikoletta, az SZTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Orvosi Genetikai Intézet adjunktusa.
Schirm Anita, az SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa az Év Fiatal Oktatója Elismerő Oklevélben részesült a humán- és társadalomtudományok tudományterületen az SZTE 2019/2020-as tanévét megnyitó ünnepségen. A fiatal nyelvészt a szegedi bölcsészkarhoz kapcsolódó, de az alap- és középfokú oktatásban, akárcsak a nemzetközi tudományosságban is jelenlevő kutatásairól, tudományos és oktatói tevékenységéről kérdeztük.
Miért fájhat a derekunk, ha nincsen semmilyen kimutatható oka? Hogyan függhet össze a rekeszizom tréningezése a derékfájdalom megszűnésével? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ az ÚNKP ösztöndíjas Finta Reginától.
A digitális bennszülöttek generációjának az infokommunikációs (IKT) eszközök használata manapság már elengedhetetlen. De mégis, hogyan befolyásolja a fiatalok iskolai teljesítményét és eredményeit az, hogy folyamatosan valamilyen digitális eszközzel vannak elfoglalva? Elősegíti-e a tanulást, vagy inkább visszaveti a tanulmányi eredményeket? A témában Vincze Anikót, az SZTE BTK Szociológia Tanszékének egyetemi tanársegédjét kérdeztük.
A „szorgalmam keresménye” kifejezés mit jelent? Mennyibe került egy jobbágygyerek mesterségre taníttatása a XVIII – XIX. században? Miből állt a kelengye? Miért végrendelkeztek azok a jobbágyok is, akiknek voltak törvényes örököseik? E kérdésekre is választ kaptak a 90. Ünnepi Könyvhéten azok az érdeklődők, akik részt vettek az SZTE NKI által szervezett program-sorozat nyitányát jelentő beszélgetésen: a jogtörténész prof. dr. Homoki-Nagy Máriával a történész dr. Marjanucz László beszélgetett.
„Rajtunk és rajtad is múlik, hogy a jövőnk lesz-e a körforgásos gazdaság.” Ez is üzenete a Szegedi Tudományegyetem környezettudomány mesterszakos hallgatója, az APPLIA Magyarország Egyesülés munkatársa, Mészáros Fanni a Forgó Morgó a tengeren, illetve a Körforgó Morgó, az új barát című két kötetéből megismert Kati és Peti kalandjait folytató legújabb, Lehetséges? című mesekönyvének.
Védőnőből egészségfejlesztés- és könyvtárpedagógia-tanár lett, jelenleg pedig egészségfejlesztőként dolgozik. Dinnyés Katalin, a JGYPK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatójának életében mindig fontos szerepet töltött be az egészség, így nem csoda, hogy következő lépésként a doktori képzést tűzte ki célul, ahol az iskolai egészségfejlesztéssel szeretne foglalkozni.
Hogyan segítik a hungarikumok és a gasztrorendezvények egy adott település turizmusát? – erre a kérdésre is választ ad Tóth Bettina kétszeres Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjas PhD hallgató. A magyar fiatalok körében végzett kutatásából az is kiderül: a fiatalok 80 százaléka úgy gondolja, hogy a Magyarországhoz való kötődésükben szerepük van a hungarikumoknak.
Az édesburgonya, vagyis a batáta termesztésének jövője érdekli Herczeg Evelynt. A Szegedi Tudományegyetem MGK mezőgazdasági mérnöknek készülő ÚNKP-ösztöndíjas hallgatójával és konzulensével, Szarvas Adrienn tanársegéddel beszélgetve azt is megtudtuk, mi a növényorvos dolga.
A Magyar Pszichológiai Társaság Társasági Emlékérmét vehette át Dr. Szabó Éva, habilitált egyetemi docense, az SZTE BTK Pszichológiai Intézet és a Szociál- és fejlődéslélektani Tanszék vezetője. Az elismerésről, a Társaság idei Országos Nagygyűléséről és az ehhez kapcsolódó szakmai tevékenységéről Durkó Ágnes kérdezte.
„A gondtól három dolog valamelyike szabadíthat meg: ha az ember olyat lát, amit még nem látott; olyat hall, amit még nem hallott, vagy olyan földre teszi a lábát, ahol még nem járt.” Nos, éppen erre valók a könyvek, és erre való az olvasás – fogalmazott az Ezeregyéjszaka meséjét idézve Boldizsár Ildikó a 89. Ünnepi Könyvhét szegedi megnyitóján. A mesekutató, az SZTE Mentor(h)áló program többszörös vendégelőadója a könyvünnepen a történetek hatalmáról beszélt.
Nők a Tudományban Kiválósági Díjas lett Gazdag-Tóth Boglárka. Az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszékén dolgozó, szakmabeli férjével együtt három gyermeket nevelő édesanyával arról is beszélgettünk, melyik a kedvenc algoritmusa.
Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.
A túlsúly és annak következményei – a cukorbetegség, a belső szervek, az ideg- és mozgásrendszer érintettsége – súlyos, testi-lelki egészséget károsító, életminőséget csökkentő tényezők. Az ide vezető út hosszú, a legeredményesebb módszer a megelőzés, a szűrés és a korai visszafordítás.
A népi gyógyászatban használt növényekről gyakran kiderül, hogy – habár nagyanyáink ajánlották – mégsem hatásosak. A gyógynövényekkel kapcsolatos hitekről és tévhitekről Tóth Barbarát, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar tudományos segédmunkatársát kérdeztük.
Két projektjével 36 ország 800 pályázata között két kategóriában is a legjobb tíz közé jutott az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport. A Természettudományos vásár – Projektek nagyító alatt jó gyakorlatuk elnyerte a szakmai zsűri által odaítélt Nemzetközi LUMA StarT Oktatási Díjat. A kutatócsoportot vezető Korom Erzsébetet, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet tanszékvezető docensét a finnországi díjról és módszertani ötleteik hatásáról is kérdeztük.
Matematika szakos hallgatóként határozta el, hogy fizikát tanít majd. Középiskolai tanár és egyetemi kutató, egyszerre. 9 éve állt katedrára, de 3 szakmai csoport is Ericsson-díjra jelölte. Mindezt és ezen túl a családi kötelékeit is a Szegedi Tudományegyetemnek köszönheti Kopasz Katalin.
Könyvtártudomány = alkalmazott informatika és kultúratudomány. Könyvtáros = információt feldolgozó, illetve információtárolással, -kereséssel és -átadással foglalkozó szakember. Így jellemezte a tudományterületük helyzetét Sándor Klára, az SZTE Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének vezetője. Munkatársaival és hallgatóival a 88. Ünnepi Könyvhéten igazolták: információs központtá vált a könyvtár.
Szép hagyományú kapcsolathálóját bővíti a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romaisztika Intézethez tartozó Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék. Legutóbb Gyimesi Timea a Balaton 2017 projekten belül egy hetet töltött a Limogues-i Egyetemen, ahol az alábbi interjúban mutatta be anyaintézményét.
A számítógépes nyelvészet területén elért eredményeiért nyerte el a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat Vincze Veronika a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa. A kutatónő elsősorban a közösségi médiában keletkező szövegek automatikus feldolgozásával foglalkozik, de részt vesz egy demencia kutatásban is, melyben az Alzheimer-kóros betegek nyelvi sajátosságait vizsgálják.
A Jean Monnet Chair, azaz a Jean Monnet-tanszékprofesszor titulust elnyerte Prof. Dr. Karsai Krisztina. A projekt egyetemi oktatók részére kínál európai uniós specializációjú tanári posztot. A Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese szakterületén, a büntetőjogban az első és eddig az egyetlen Jean Monnet-professzor. A szegedi jogászok oktatójától azt is megkérdeztük, mit üzen számára Jean Monnet álma.
Hogyan pusztította el Szegedet az 1879-es tiszai árvíz? Mit tettek és mit tehettek volna a katasztrófa elkerüléséért az elődök? Miért kihívás a mai geográfusok és vízügyesek számára a Tisza áradása? E kérdésekre is választ ad a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén felállított, az 1879-es szegedi nagy árvízhez vezető elöntéseket bemutató interaktív tábla.
82 védett növényfaj, 25 ezer palánta és 255 ezer mag. Ez az egyik számszerűsíthető célja az SZTE Füvészkertben induló, az öt éven át tartó fajmegőrzési, természetvédelmi munkának. A 2017 márciusától induló programról Németh Anikót, az SZTE Füvészkert igazgatóját kérdeztük.
Környezettudományi szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen, de a fizika alapszakon is diplomázott, majd sikerrel megvédte a PhD-dolgozatát Utry Noémi. Az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoportjában dolgozó posztdoktort és mentorát, a csapatot vezető Szabó Gábor akadémikust az Új Nemzeti Kiválóság Programról és arról is kérdeztük, miként lesz egy hallgatóból kutató.
A zenei képességek tudományos igényű megismerésével foglalkozik Asztalos Kata. A Szegedi Tudományegyetem egyik legújabb PhD-sát a „philosophiae doctor”, azaz „a filozófia tanítója” tudományos fokozat megszerzéséről is kérdeztük.
Magyarországon évente 40-50 ezer ember kap stroke-ot, minden 10. percben valaki kórházba kerül stroke miatt. Az agyi érkatasztrófát túlélők közel fele részben vagy teljesen mások segítségére szorul, a szélütés egyik következménye lehet az aphasia, vagyis a beszédzavar. A Szegedi Tudományegyetem két kutatója, Ivaskó Lívia és Tóth Alinka által kidolgozott beszéd-rehabilitációs eljárást a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Díjjal ismerte el.
A kutatói utánpótlást szolgálja az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíja. A Szegedi Tudományegyetem 122 ÚNKP-ösztöndíjasa közül a medikus Faragó Helgát és mentorát, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályát vezető Pető Zoltánt az oklevél átadó ünnepségen arról is kérdeztük, mit jelent számukra az új kiválósági elismerés.
Problémaorientált oktatási lehetőségekkel és digitális technológiai újításokkal kíván hozzájárulni a földrajz oktatásának módszertani megújításához Farsang Andrea, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapokat és tanári kézikönyveket is készít.
A fiatalok több mint 80%-a nem, vagy csak ritkán hallgat klasszikus zenét. Ez a tény is indokolttá teszi az iskolai ének-zene oktatás módszertani megújítását – vallja Gévayné Janurik Márta, az SZTE Zeneművészeti Kar főiskolai docense. Az általa vezetett kutatócsoport egyebek közt az információs és kommunikációs technológia nyújtotta lehetőségekkel, széles körben alkalmazható és hatékony eszközökkel szeretné élményszerűbbé tenni az énekórákat.
A módosított hormonszármazékok hogyan fejtik ki tumorellenes hatásukat? Ezt vizsgálja a Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vegyésze, Mernyák Erzsébet. Az SZTE Zemplén Géza-díjas tudományos munkatársának a cikke a Magyar Kémikusok Lapjában is siker.
Pelle Anita, az SZTE egyetlen Jean Monnet címmel kitüntetett egyetemi docense az EU-tagállamok versenyképességével foglalkozik, kutatócsoportot vezet, konferenciát szervez, oktatási segédanyagot ír. Tudományos munkája mellett a magánéletben is helyt áll: férjével három gyermeket nevelnek. A fiatal docensnő azt is elárulta, hogy imád főzni, szereti a gasztroirodalmat és fűszernövényeket gondoz a teraszán.
A Szegedi Tudományegyetem oktatójaként, öregdiák szervezetének vezetőjeként, kutatóként és két gyermekes anyukaként is sikeres Dr. Görög Márta. Az SZTE oktatója szerint az elhivatottság, a hatékony időbeosztás és a tervezés a siker titka.
Biológusnak készült, zoológus és csillagász szakra jelentkezett az egyetemre. Az élet döntött helyette. Kun Emma, a Szegedi Tudományegyetem PhD hallgatója nemrég publikálta azt a cikket, amelyben egy kettős fekete lyuk létezését támasztották alá, kiváltva a tudományos világ elismerését. Egyetért a Drake-formula jelenlegi jóslatával, miszerint a Földön kívül is létezhet értelmes civilizáció. Kedvenc filmjei közé tartozik a Kapcsolat, az Interstellart pedig tudományosan is megalapozott alkotásnak tartja, amely még egy csillagászt is hozzásegíthet a megértéshez.
Tanár, régész, csillagász, állatorvos, szobrász is szeretett volna lenni gyermekkorában Farkas Eszter, végül a biológia mellett kötelezte el magát. Saját képalkotó rendszert fejlesztett ki, amellyel az agyvérzést követő vérhiány okait kutatja. A Szegedi Tudományegyetem docense munkája elismeréseként a „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíjban” részesült.