A népi gyógyászatban használt növényekről gyakran kiderül, hogy – habár nagyanyáink ajánlották – mégsem hatásosak. A gyógynövényekkel kapcsolatos hitekről és tévhitekről Tóth Barbarát, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar tudományos segédmunkatársát kérdeztük.
Sokat hallani, hogy a gyógynövények mindenre jók, nincs mellékhatásuk, bármilyen formában fogyaszthatók. Ez nem igaz! A fekete nadálytövet például sokáig teaként ajánlották hurutos megbetegedésekre. Később kiderült, hogy olyan mérgező anyagokat tartalmaz, amelyek belsőlegesen alkalmazva a májat súlyosan károsítják. Sajnos a diófalevélről szóló állítások is túlzóak. A diófalevél teát bőrrákra, gerincsérvre, de még hajnövesztő szerként is ajánlják, azonban a diófalevél csak külsőleg használható izzadásgátlóként, valamint enyhe bőrfertőzések esetén lemosószerként. Elfogyasztani azért sem ajánlott, mert toxikus anyagot tartalmaz – cáfolja a tévhiteket a Farmakognóziai Intézet munkatársa.
Parlag fűlekvár és grapefruitmag
Rengeteg a tévhit a parlagfű körül is. A növényből készített lekvár értékesítése remek üzleti fogás, azonban a parlagfűnek nincs tudományosan igazolt gyógyhatása. Hiába rokona a kamillának, nincs jótékony hatása. Sőt kimondottan káros: patkányokat etettek parlagfű lekvárral és a vizsgálatok azt igazolták, hogy károsítja a vesét. Számos jótékony hatást tulajdonítanak a köztudatban a grapefruitmagnak is. Ajánlják húgyúti fertőzésekre, antibakteriális hatásúnak tartják. Ezek a hatások azonban nem kellőképpen alátámasztottak. Az intézetben vizsgáltunk grapefruitmag-tartalmú készítményeket, és azt találtuk, hogy a legtöbb nem is tartalmazott grapefruitmag-kivonatot. Ehelyett fertőtlenítőszereket és fényérzékenyítő anyagokat mutattunk ki – magyarázza a szakember.
Drasztikus fogyás gyógynövényekkel?!
Ne dőljünk be az olyan reklámoknak sem, amelyek drasztikus hatást tulajdonítanak egy-egy gyógynövénynek. Ezek általában a fogyasztó és potencianövelő növényi készítmények. Nincs olyan növény, amely biztonságos és hatásos potencianövelőként alkalmazható lenne. A növényi eredetű fogyasztószereknek enyhe víz- és hashajtó hatása lehet ugyan, de egészséges és tartós súlycsökkenés nem érhető el velük. Ezeket a készítményeket gyakran szintetikumokkal, tiltó listás szerekkel szennyezik, hogy kifejezettebb legyen a hatásuk.
Gyógyszeralapanyag is lehet a gyógynövény
A modern gyógyszervegyületek jelentős része ma is természetes eredetű, számos készítmény tartalmaz gyógynövény kivonatokat. Nagyszerű példa a máriatövis, amely akut vagy krónikus májbetegségek esetén alkalmazható. Hatóanyagai vízben nem oldódnak, ezért teaként fogyasztva nem fejti ki hatását, de a növény standardizált kivonatát tartalmazó gyógyszerek hatásos májvédők. A tiszafa minden része mérgező, viszont egy szűrővizsgálat során felismerték, hogy a kéreg kivonatának nagyon jó tumorellenes hatása van. Ebből állították elő később a paklitaxelt, amely emlő- és petefészek-daganat esetén életmentő készítmény is lehet. Azonban ezeket a növényeket nem szabad házilag elkészített teaként fogyasztani, mivel a bennük található vegyületeknek a terápiás ablaka nagyon kicsi, vagyis az az intervallum, amikor már hatásos, de még nem mérgező egy anyag. Ezért a gyógyászatban a tisztított anyagokat alkalmazzák csak, a növényt nem, az adagolást pedig szakember segítségével, nagyon pontosan kell beállítani. A bőrrákot megelőző állapotra használható gyógyszer alapanyagát, az ingenol-mebutátot az SZTE Farmakognóziai Intézetének munkatársai izolálták először egy gyomnövényből, a vézna kutyatejből.
Aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs
Nem igaz, hogy a gyógynövényeknek nincs mellékhatása. Sőt, nemcsak mellékhatásra, hanem gyógyszer kölcsönhatásra is gondolni kell. Az orbáncfű például kiegészítő kezelésként alkalmazható enyhe depresszió, alvászavar esetén, de olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a májenzimek működését fokozzák, így például a fogamzásgátló gyógyszerek gyorsabban kiürülnek a szervezetből, ezért hatásuk csökkenhet. Ha elkezdünk egy gyógynövény tartalmú készítményt fogyasztani, akkor azt minden esetben beszéljük meg szakemberrel – hívja fel a figyelmet Tóth Barbara.
Gajzer Erzsébet
Fotó: Bobkó Anna
További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2017. számában.
További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2017. számából:
Digitális örökkévalóság versus világvége
Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében
Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje
Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n
Szeptembertől SSC kurzus a szegedi GTK-n
Versenyzőt és embert formálni - Interjú Sík Márton olimpikonnal
A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat
Duális képzésről állapodott meg az SZTE és a Coca Cola
Díjazott orvosok párban a családban és a munkában
A szájüregi rák korai felismerését kutatják
Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket
Ritka betegségek kutatására nyert támogatást a szegedi egyetem
Molekuláris orvostudományi kiválósági központ alakul Szegeden
Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"
Öregdiákjaink sikertörténete - Wodala Márk, az Oscar-gála szinkrontolmácsa
A hónap Alma Mater tagja januárban: Menyhei Szabolcs
Vacsora Zsuzsival – almások Szeged legfrissebb kultzenekarában