– Erős művelődéstörténeti képzéssel kiegészülő alkalmazott informatikai képzést adunk hallgatóinknak az SZTE Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéken – jelentette ki Sándor Klára tanszékvezető. – Filológusok vagyunk, mert a szöveget tekintik kiindulási pontnak a bölcsészettudományok kutatói és oktatói. Így aztán az SZTE Bölcsészettudományi Kar minden tanszékén a könyv a főszereplő. Ugyanakkor az alkalmazott informatika teljes spektrumát lefedik a könyvtárosokat képző szemináriumaink és előadásaink. Tanszékünk 6 munkatársa mellett húsznál is több külső előadó – például több az SZTE Klebelsberg Könyvtárban dolgozó kolléga – kapcsolódik be a hallgatók képzésébe – jellemezte az SZTE Bölcsészettudományi Kar Társadalomtudományi Intézetéhez tartozó „könyves tanszék” munkáját. Hozzátette: a könyvtáros informatikus képzésen kívül kulturális örökség mester szakos hallgatókat is oktatnak.

Művelődéstörténet és informatika

A 88. Ünnepi Könyvhéten, 2017. június 9-én a könyvtárosnak készülő szegedi egyetemi hallgatók gyakorló helyének is számító Somogyi-könyvtárban bemutatkozó SZTE Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék munkatársait – Sándor Klára tanszékvezető főiskolai tanárt, Simon Melinda adjunktust és Zvara Edina egyetemi docenst – valamint a hallgatók önszerveződő csoportjának, a Kreatív Könyvtárosok Társaságának a szóvivőjét, Sára Pétert – Újszászi Ilona, az SZTE közkapcsolati koordinátora kérdezte arról, hányféle módon foglalkoznak a nyomtatott kiadványokkal vagy a digitalizálás termékeivel.

– Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar elődjének számító JGYTF-en jött létre a szegedi könyvtáros képzés, Monok István professzor jóvoltából. A bölcsészkaron Bakonyi Géza, az egyetemi könyvtár azóta elhunyt munkatársa adta meg a képzés máig is követett irányát – magyarázta Simon Melinda, aki Zvara Edinához hasonlatosan az első hallgatók közé tartozott. Mindketten értéknek nevezték, hogy a könyvtártudomány 6 oktatója közül 5 a szegedi bölcsészkaron diplomázott.

Könyvtermés címmel minden tavasszal az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában mutatják be az SZTE bölcsész műhelyeiből induló kiadványokat. A 2017. május 3-i programon közel harminc kiadványt – közte az evolúciós nyelvészettel foglalkozó Sándor Klára monográfiáit is – az olvasók figyelmébe ajánlották. Az SZTE Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék vezetőjével a 88. Ünnepi Könyvhét szegedi programjait látogató közönség három alkalommal is találkozhatott. A nyelvelmélettel és nyelvszociológiával, illetve művelődéstörténettel foglalkozó kutató munkatársai elsősorban könyv-, olvasmány- és művelődéstörténeti témákkal foglalkoznak. Például Monok István professzor a magyarság identitásának változásait tárja fel a régi korok könyvtermését vizsgálva. A reformációhoz kötődnek Hegyi Ádám kutatásai, míg Z. Karvalics László információtörténész.

– Kiadványkészítést az alapképzésként kínált kiadói szakirányon oktatunk. Alkalmazott informatikai és művelődéstörténeti ismeretekkel fölvértezett végzett hallgatóink az Országos Széchényi Könyvtár régi könyves részlegétől kezdve a legkülönfélébb honlapokhoz tartozó szövegfeltáró csapatokon át a szoftverfejlesztő cégekig kereshetnek és találnak munkát. A piacon nagyon jól eladható tudást adunk, hallgatóink jelentős részét már végzés előtt elviszik a könyvtárak, informatikai szolgáltatást nyújtó cégek – sorolta a tanszékvezető.

Kiterjedt kapcsolatrendszerük részeként a nemzeti könyvtárban több projektben is részt vesznek a szegedi kutatók és hallgatóik. Digitalizálás terén a Magyar Elektronikus Könyvtár vagy a Digitális Tankönyvtár is a partnerük. A hallgatók gyakorlati képzőhelyeinek palettája évről évre bővül – derül ki a tanszéki honlapról is.

„Könyves emberek” puccos könyvei

– Szakdolgozati témának választottam a székely írást – árulta el a Szegeden turkológia – magyar – magyar nyelvtörténet szakon diplomázó Sándor Klára. – A székely írással írt 8 oldalas bolognai emlékkel foglalkozó kutatásaim aztán egyetemi doktori és kandidátusi értekezéssé váltak. Mindebből mára elég masszív „hobbi” alakult ki, amely művelődéstörténeti kutatásokká vált. A most megjelent, A székely írás reneszánsza címet viselő kötet egy belső kiadói sorozat harmadik része, és a székely írás kultuszának születését elemzi. Ennek előzménye A székely írás nyomában című munka, amely átfogóan mutatja be a székely írás emlékeit, eredetét és kutatástörténetét. Az első kötet A nyelvrokonság és hun hagyomány című könyv volt, amely a hagyomány és a történetírás viszonyát elemzi, és a székely írás eszmetörténeti keretéül szolgáló hunhagyományt mutatja be. Sándor Klára „valódi szakmája” a nyelvészet: az antropológiai, szociológiai, kognitív, neurológia és szociálpszichológiai szempontokat ötvöző evolúciós nyelvészet. Erről írt elméletibb, elsősorban a nyelv, kultúra, gondolkodás, társadalom összefüggéseire fókuszáló, de sok példát és esetleírást is tartalmazó könyve a Határtalan nyelv, ennek egyfajta kísérőkötete pedig a Nyelv és társadalom című könyv, amely tananyagszerűen építkezik, kérdéseket és feladatokat is tartalmaz.

Az olvasáskutatástól kezdve a bibliotékák históriájának különböző metszetein át a könyvtári informatika alapjaiba bevezető tankönyvig nyomtatott és elektronikus formában is születnek itt a hallgatók tanulmányait segítő jegyzetek, dokumentumok. Emlékkönyv készült egykor Bakonyi Géza tiszteletére, illetve a MONOKgraphia kötettel köszöntötték 60. születésnapjára Monok István professzort. A vaskos úgynevezett „köszöntő kötet” egyik szerkesztője, Zvara Edina elárulta: mintegy száz kolléga, tanítvány, barát írt tanulmányt, s e többnyelvű enciklopédikus kötet kifejezi Monok István kiterjedt érdeklődési körét és kapcsolatrendszerét.

– Ha egy húron pendülünk, könnyű megírni és összerakni a német, cseh és magyar nyelvű szövegeket is tartalmazó Levélben értesítsen engem!: Kortársak Széchényi Ferenc könyvtáralapításáról című könyvet is – mondta Zvara Edina, aki Deák Eszterrel együtt dolgozott a forráskiadáson. A „puccos kötetnek” is becézett díszalbum elnyerte a rangos Fitz József-könyvdíjat. – Fontosnak tartom, hogy az oktatásban is használhatóvá tegyük a régi magyar irodalom eddig csak levéltárban őrzött kincseit. Például a magyar nyelvű bibliafordítások előszavait összegyűjtő kötetem több felsőoktatási intézményben is kötelező olvasmány.

– A digitalizálás következtében olyan adatbázis épül, amelynek részesei a régi magyar irodalom eddig levéltárakban eltemetett vagy könyvtárak zárolt gyűjteményében őrzött remekei. Így hozzáférhetőbbé váltak, a művelődéstörténet részeseivé váltak, heuréka-élményt okozva a kutatónak és az olvasónak – vette át a szót Simon Melinda, akinek a Hoffmann Alfréd és a dualizmus könykereskedelme című kötete ilyen adatbányászat eredménye. Ugyancsak összefügg a digitalizálással A nyomdászok Petőfije. Mórocz Jenő és a többi „poéta szaktárs” című kötete, amely egy kuriózumra, a nyomdász verselőkre is ráirányítja a jelen fiataljainak figyelmét.

Hallgatók kreatív körei

– Történjen valami! Ezért hoztuk létre 2017 februárjában a Kreatív Könyvtárosok Társaságát – árulta el Sára Péter ötletgazda. – Kreatív rendezvények szervezését éreztük szükségesnek az olvasás népszerűsítésétől kezdve a könyves mozis programokon át a „Veszíts el könyvet!” könyvcserés újításokig.

A rózsa nevét, Umberto Eco olasz szemiotika professzor 1980-ban megjelent regényét, illetve annak mozi változatát ugyanúgy az olvasók figyelmébe ajánlja a Kreatív Könyvtárosok Társasága, mint a Kells titka vagy az Éli könyve című filmet.

A Kreatív Könyvtárosok Társaságának tagjait, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékhez kötődő legaktívabb hallgatókat – a krónikástól kezdve a logisztikai referensen át a programszervezőkig – is bemutatta Sára Péter.

A 88. Ünnepi Könyvhéten 2017. június 10-én találkozhattak velük az érdeklődők: a Dugonics téren, az SZTE épülete előtt könyv bartert tartottak. A megunt és elolvasott, használt könyveket lehetett elcserélni a Kreatív Könyvtárosok Társasága által kiadványokra – ingyen és bérmentve! Azt ígérik, a továbbiakban is jelen lesznek a BTK, az SZTE és Szeged életében is.

SZTEinfo

Fotók: Ú. I.

A 88. Ünnepi Könyvhétről írtuk:

Az SZTE a könyvhéten: Megnyitó után Határtalan Régészet magazin bemutató

Könyvhéten az SZTE: Mi a digitalizálás haszna a kutatómunkában?

88. Ünnepi Könyvhét: Tudománynépszerűsítő programok az SZTE szervezésében

Hatszavasokkal is hangolódunk a 88. Ünnepi Könyvhétre