– A projektalapú tanulás népszerűsítésére írt ki nemzetközi pályázatot a független Finnország megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére a finn LUMA Központ. Az ott sikeresen szereplő szegedi kutatócsoport vezetőjeként a különböző tanulási módszerek közül melyikre voksol?

– Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul a tanulóközpontú módszerek felé, amelyek révén a diákok aktívan bekapcsolódnak a tudás elsajátításába. Ilyen például a projekt-, a probléma-, a jelenség- és a kutatásalapú tanulás. A projektalapú tanulási módszert az interdiszciplináris, vagyis tantárgyakat összekötő témák feldolgozásához használjuk. A diákok információkat gyűjtenek és rendszereznek, az összegzést valamiféle produktum – például tabló, film, tárgy – formájában adják közre, mutatják be társaiknak. A problémalapú tanulásnál egy összetett, a valós életből vett kérdésre úgy keres választ a diák, hogy tájékozódik – például a környezetét kérdezve vagy az interneten szörfözve. Ezt követően az adott probléma megoldásához vezető különböző lehetőségeket a csoportban dolgozó tanulók megvitatják, majd a problémát a legjobbnak tartott módszer szerint megoldják. A problémalapú tanulási módszer egyébként az orvosképzésből került át a közoktatásba. A jelenségalapú tanulásra példa a finnek StarT pályázata, mert hangsúlyt helyeznek arra, hogy egy-egy tanévben minden gyerek legalább egyszer vegyen részt a mindennapjait érintő, praktikus témához kapcsolódó, multidiszciplináris projekt megvalósításában. A kutatásalapú tanulás lényege a kérdésfelvetés. A kutatási kérdés megfogalmazását követően vizsgálattal, kísérlettel adatokat gyűjtenek a tanulók, akik az adatokat elemezve vonnak le következtetéseket, illetve tesznek fel egy újabb kutatást ösztönző kérdést. Ez a tudósok, a tudományos ismeretszerzés módszere. Lényeges és közös jellemzője a felsorolt módszereknek, hogy a tanár nem irányítója, hanem – megfelelő előkészítés után támogatója – segítője diákjai tanulási folyamatának.

A gesztenye matematikája ovisoknak

– Mivel és kiknek a munkája révén értek el sikert a LUMA Centre Finland pályázatán?

Az MTA-SZTE kutatócsoport által szervezett Természettudományos vásárról készült fényképek itt megtekinthetőek.

– Projekteket dolgoztunk ki és valósítottunk meg a MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoportban. Az együtt és egymástól tanulás jegyében például a Madárbarát kert kialakítása a paneles városrészben található szegedi Arany János Általános Iskolában az egész iskolát – különösen a 3-4., és a 6-7. évfolyamos tanulókat és tanáraikat – megmozgatta. A projektvezető, Kissné Gera Ágnes a szülőkkel, de a város cégeivel is sikeresen együttműködik. A gesztenye matematikája elnevezésű projektet a kisteleki Szivárvány Óvodába járó 4–5 éves gyerekekkel Virágné Szűcs Éva valósította meg. Ugyanitt a Téli egészséghét projekt vezetője: Novák Csilla volt. Az ezerarcú erdő rejtélyei projektet az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola 2–4. évfolyamán Özvegy Judit vitte végig. Az Alkalmazkodás? Változtatás? című program a budapesti Közgazdasági Politechnikum 9. évfolyamához kötődik, a projektvezető: Somogyi Ágota és Nádasdi Zsuzsa. A C-vitamin nyomában, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola 10. évfolyamosainak sikeres projektjét Németh Veronika irányította. A felsorolt projekteket 2017. február 15-én a Szegedi Arany János Általános Iskolában rendezett Természettudományos vásáron mutattuk be a szegedi iskolákból meghívott pedagógusoknak és diákjaiknak. A vásáron a tanárjelöltek is részt vettek, akik a Projektek nagyító alatt című projektjük keretében e módszer jellemzőiről, gyakorlati megvalósításáról tájékozódtak és készítettek interjúkat tanárokkal, diákokkal. A tanárjelöltek munkáját hárman segítettük: Nagy Lászlóné és Németh Veronika kolléganők a biológia, illetve a kémia szakmódszertan, én pedig az oktatáselmélet irányából. A projektekről és a Természettudományos vásárról készült kisfilmek, valamint a projektnaplók magyar, illetve angol nyelven egyaránt megtekinthetők a kutatócsoportunk honlapján.

– Az mta.hu cikke is részletes képet adott az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport eddigi munkájáról és nemzetközi sikeréről. Hogyan érzékeltethető ennek az elismerésnek a súlya?

– 36 országból több mint 800 pályázat érkezett a projektalapú tanulást népszerűsítő finn LUMA Központ StarT pályázatára. Az ovisoknak szóló Gesztenye matematikája projektünket beválogatták a tíz legjobb projekt, míg a Természettudományos vásár – Projektek nagyító alatt elnevezésű rendezvényünket a tíz legjobb jó gyakorlat közé. Külön öröm, hogy a szakmai zsűri fődíjjal jutalmazta „jó gyakorlatunkat”. A nagyszabású díjkiosztó ünnepélyességéről mindent elmond a rendezvényről készült videó. Bízom benne, hogy mindez a természettudományi tárgyak tanításához ötleteket és segítséget adó munkánkra irányítja a pedagógusok, a szülők és a döntéshozók figyelmét is.

Finnországi tapasztalatok

– A finn StarT pályázat díjkiosztó gáláján, a Helsinki Egyetemen a finn oktatási minisztertől vette át a fődíjat. Mi történt az ünnepség után?

– Tapasztalatokat gyűjtöttünk arról, hogyan segítik Finnországban a tanárok munkáját. Jártunk a LUMA Központban, amelynek tíz egyetemen működik egysége, így hálózatként kapcsolja össze az iskolákat. Közelről is megnézhettük a LUMA Központ kémia laborját, ahol olyan kísérleteket próbálhattunk ki, amiket a tanároknak tanítana, és részt vehettünk olyan foglalkozáson, amelyet a laborba látogató gyerekek tartanak. Így például gasztro-kémiai kísérletként jégkrémet készíthettünk, miközben a só és cukor szerepétől kezdve a folyékony nitrogén hűtőfunkciójáig számos érdekes kérdésről is szó esett. Eljutottunk Helsinkiben egy új, részben még most is épülő iskolába, ahol láthattuk, hogy képzelik el a finnek a jövő iskoláját, hogyan alakítják úgy a tanulási környezetet, hogy minél inkább támogassák az aktív tanulást. Kiderült, hogy az oktatási terek méretéről, alakjáról és beosztásáról másképpen gondolkodnak, mint ahogy itthon megszoktuk a padsoros osztálytermek zárt ajtóitól komor folyosókon. A helsinki iskolában nemcsak az az osztálytermeket elválasztó üvegfalak voltak meglepőek, de a folyosó felé nyíló hatalmas ablakok is. Átláthatóvá tették az épületet abból a szempontból is, hogy például a fűtési vagy a levegőztetési rendszer működését is megfigyelhetik a gyerekek, de az iskola takarításába, a konyhai munkába is bepillanthatnak, esetenként be is kapcsolódnak. Számtalan kiscsoportos beszélgetésre alkalmas ülőalkalmatosságot, babzsákot helyeznek el a közösségi terekben. Minden bútor és eszköz azt a célt szolgálja ott, hogy a gyerekek kisebb-nagyobb csoportokban együtt dolgozzanak. Hatalmas monitorok a falakon, fülhallgató minden gyereknek, az IKT felszereltség kiváló. Láttunk olyan eszközt is a tantermekben, amelyre tabletet helyezve kivetíthető a kép. Az alkotás, a kézműveskedés, a különböző tanulói tevékenységek jelentőségét mutatta, hogy minden felületet a gyerekek munkáival dekoráltak. Megnéztük a Heuréka Tudományos Központot is, ahol nyári táborokat, folyamatos évközi programokat szerveznek. Számos lehetőség nyílik itt az iskolán kívüli tanulásra, a komplexumban – többek között – planetárium, kísérletezésre alkalmas laboratórium, interaktív kiállítás, tudományos játszótér is található. Fontosnak tartják Finnországban is, hogy a családot – a gyerekek mellett a szülőket és nagyszülőket – is bevonják a természettudományok népszerűsítésébe. Megállapíthattuk: a finnországi intézményekhez és rendezvényekhez hasonló kezdeményezések Magyarországon is léteznek és sikeresek, ám ezeket jobban össze kellene hangolni és kapcsolni.

Hat munkacsoport összhangja

– Hol tart a munka az MTA -SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoportban?

– Alapvető célunk, hogy a tananyag tartalmán keresztül fejlesszük a gyerekek gondolkodását, mert így segíthetjük a természettudományi órákon tárgyalt tananyag megértését. Mindehhez a legkorszerűbb tanulási módszereket alkalmazza kutatócsoportunk. Hat munkacsoportunk közül az első az oktatáselméleti háttérre – a természettudományos gondolkodás elemeire, az azok fejlesztését támogató módszerek hatékonyságára, a mérési lehetőségekre – koncentrál. A kutatókkal együttműködő gyakorló pedagógusokat, tanárjelöltek, doktoranduszok alkotta öt további munkacsoport közül a második csapat az 1–6. évfolyamra és a kisgyermekkorban fejleszthető készségekre koncentrál. A 3–5. munkacsoport a 6–12. évfolyamon oktatott természettudományi tantárgyakra – a biológiára, a fizikára, a kémiára – fókuszál. A hatodik a „komplex” munkacsoportunk olyan foglalkozás-típusokat dolgoz ki, amelyek a 7. évfolyamtól kezdve alkalmazhatóak a közoktatásban, átfogó módon a tananyaggal és a hétköznapokkal is kapcsolatot teremtve. A 2016 őszén indult, a Magyar Tudományos Akadémia támogatását élvező projektünk négyéves. Az első esztendő az elméleti háttér áttekintésével telt, illetve megterveztük, hogy mely témákhoz kötődve dolgozunk ki feladatokat. Elemeztük a tankönyveket, összegyűjtöttük a feladattípusokat, megvizsgáltuk a hiányterületeket. Kidolgoztunk és kipróbáltunk néhány mintafeladatot és foglalkozástervet. A projekt második évében megalkotjuk, a harmadikban kipróbáljuk a feladatokat, míg a negyedikben összerendezzük az eredményeinket.

– Hat szegedi kutatócsoport is dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia 2016 őszén indult Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja megvalósításán. Ennek az SZTE-sikernek mi a magyarázata?

– A „hatos siker” hátterében az SZTE doktori iskoláinak az eredményei, az egyetemünkön végzett színvonalas neveléstudományi, szakmódszertani kutatások állnak. Hozzájárulhat az is, hogy a kutatás és a tanárképzés számos ponton kapcsolódik. Az MTA kezdeményezése hozzájárul a tantárgy-pedagógia rangjának megerősítéséhez. Az Akadémia által támogatott munkában a tananyagfejlesztés mellett az is cél, hogy a tudományosan megalapozott fejlesztéseket kipróbáljuk, így arról is adatokat gyűjtünk, hogy az elméletben végiggondolt módszertani ötletek miként működnek a gyakorlatban. Tehát a neveléstudományi, szakmódszertani kutatómunkát erősíti, a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásunkat segíti az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, MTA -SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport

Korábban írtuk:

Nemzetközi elismerést kapott egy SZTE-n kidolgozott oktatási program

Az SZTE 6 szakmódszertani programja ösztönzi a közoktatás megújítását