SZTE magazin

fuveszkert

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

82 védett növényfaj, 25 ezer palánta és 255 ezer mag. Ez az egyik számszerűsíthető célja az SZTE Füvészkertben induló, az öt éven át tartó fajmegőrzési, természetvédelmi munkának. A 2017 márciusától induló programról Németh Anikót, az SZTE Füvészkert igazgatóját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Fokozottan védett növényfajokat szaporítanak” a Körös-Maros Nemzeti Park 160 hektárnyi területén – adta hírül a regionális sajtó, de a kormány.hu is. Mi e projekt célja?

– A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése oly módon, hogy a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítunk ki a Füvészkertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel –elmondta: a kitelepítés a nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókra történik. A pályázatban érintett 82 – ezen belül 16 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett – növényfaj között szerepel például a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya, a pusztai meténg.

 

A pannon löszgyep a Dél-Tiszántúl hajdan legjellemzőbb növénytársulása volt, azonban kiváló talajadottsága miatt napjainkra csaknem teljesen felszántották, ezért az ország legveszélyeztetettebb élőhelytípusává vált – az ökológusok szerint. Miért fontos a 82 növényfajnak a visszatelepítése?

– A munka különös jelentőséggel bír, hiszen a pannon löszgyep hazánk egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. Hajdan a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt, kiváló talajadottsága, az úgynevezett csernozjom talaj révén azonban állományait az évszázadok alatt jórészt felszántották. Napjainkban csak apróbb foltjai maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve, s félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.

 

– A visszatelepíteni tervezett 83 kiválasztott növény közül mintegy ötvennek a szaporodásáról egyelőre szinte semmit sem tudnak a szakemberek – a hírek szerint. Így a telepítést komoly kutatómunka előzi meg. A Füvészkert munkatársainak mi a vállalt feladata?

Erről dióhéjban annyit, hogy a munka első lépése a szaporítóanyag beszerzése, amely a természetben élő növényekről maggyűjtéssel történik. Ez azt jelenti, hogy az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30 kilométeres körzetéből a listában szereplő növényfajok egyedeit termésérésük idejében felkeressük és – az egyedek túlélő és szaporodóképességét nem veszélyeztetve – magokat gyűjtünk róluk. A magokat tisztítjuk és vetésig tároljuk. A következő fontos munkafolyamat a magvetés, melyet az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal végzünk. Ha egy fajról még nincs ilyen jellegű információ, akkor vetési kísérleteket állítunk be, hogy megtaláljuk a csírázásához szükséges ideális körülményeket és időszakot. A sikeres magvetést követően a csíranövényeket felneveljük. Ez az úgynevezett ex situ, azaz élőhelytől távoli szaporítás. A palántákat a kiültetésig a Füvészkertben tároljuk. A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezzük, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított, természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket. Reményeink szerint az Európai Unió által támogatott pályázat öt éve alatt, 2021 végén 24 870, vagyis közel 25 ezer palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítjuk a térség növényi sokféleségét.

 

– A munka a „Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Parkban karakter és specialista növényfajok szaporításával, illetve telepítésével” címmel futó Európai Unió által támogatott pályázat keretében valósul meg, a KEHOP 4.1.0-15-2016 részeként. Ehhez hasonló feladatokat végzett-e már korábban is az SZTE Füvészkert?

A jelenlegi projekthez hasonló munkát végeztünk a 2011 és 2012 közötti időszakban is. Ekkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporítottuk ex situ, majd telepítettük ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére. Az évenként végzett ellenőrzés alapján elmondhatjuk, de számos fénykép is bizonyítja: a legtöbb tőlünk kikerülő növényfaj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.

SZTEinfo


További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2017. számában.


Fajmento_program


További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2017. számából:

A PhD a negyedik gyermekem

Tévhitek a gyógynövényekről

Digitális örökkévalóság versus világvége

Megérteni a memória működését

Közérthetően a túlsúlyról

Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje

Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n

Szeptembertől SSC kurzus a szegedi GTK-n

Versenyzőt és embert formálni - Interjú Sík Márton olimpikonnal

A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat

Duális képzésről állapodott meg az SZTE és a Coca Cola

Díjazott orvosok párban a családban és a munkában

A szájüregi rák korai felismerését kutatják

Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket

Ritka betegségek kutatására nyert támogatást a szegedi egyetem

Molekuláris orvostudományi kiválósági központ alakul Szegeden

„A pedagógia legfontosabb princípiumát találtam meg a zenében” – rockkurzus a Szegedi Tudományegyetemen

Baracskai Judit szerepálmai

A szabadság volt az útravaló

Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"

Zeneszerző a felhők felett

Lencsevégre kapott biciklik

Öregdiákjaink sikertörténete - Wodala Márk, az Oscar-gála szinkrontolmácsa

A hónap Alma Mater tagja januárban: Menyhei Szabolcs

Vacsora Zsuzsival – almások Szeged legfrissebb kultzenekarában

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01