SZTE magazin

A rákellenes ösztron származékok kutatója Mernyák Erzsébet

A módosított hormonszármazékok hogyan fejtik ki tumorellenes hatásukat? Ezt vizsgálja a Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vegyésze, Mernyák Erzsébet. Az SZTE Zemplén Géza-díjas tudományos munkatársának a cikke a Magyar Kémikusok Lapjában is siker.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A híres szerves kémikusról, Zemplén Gézáról elnevezett díj ifjúsági fokozatát nyerte el 2015 decemberében az SZTE tudományos munkatársa, az okleveles vegyész Mernyák Erzsébet.


Mernyak_Erzsebet_SZTE_vegyesz_j

A kétgyermekes családanyaként is helytálló kutató „Szelektív antitumor hatású ösztron származékok szintézise” című előadását most közli a Magyar Kémikusok Lapja is – tudtuk meg Schneider Gyulától, aki a Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék professor emeritusa.

 

  Hormonhatástól mentes hormon származék?

– Szteránvázas vegyületekkel, főleg a szteroid hormonokkal foglalkozunk. A női hormonok közül az ösztron, azon belül is a rákellenes ösztron származékok a kutatási területem – magyarázta Mernyák Erzsébet. – Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ezeknek ne legyen ösztrogén hormon hatása. Amennyiben tumort szeretnénk ezekkel a vegyületekkel kezelni, akkor nem lehet hormonális aktivitásuk. Van néhány olyan módszerünk, melyeket alkalmazva az alapvegyület hormonálisan inaktív lesz. Ha azt további kémiai módosításoknak vetjük alá, akkor a végeredményként előállított vegyület akár egy teljesen más biológiai hatást hordozhat, mint az eredeti. Így jutunk a tumorellenes tulajdonságú vegyületekhez.

 

A megtalált vegyületek együttes munka eredményei. Mernyák Erzsébeték a kémiai feladatok megoldásán dolgoznak, míg az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetében Zupkó István docens végzi a biológiai vizsgálatokat. Az utóbbi 3-4 év eredményeiből szabadalom még nem, ellenben számos tudományos közlemény született.

 

  Természetesen nem mérgez

– Ha tumorellenes szert keresünk, akkor érdemes olyan anyagra alapozni, amely az élő szervezetben megtalálható, mert az nem lesz olyan általánosan mérgező, mint egy kemoterápiás szer, amely testidegen molekula, és nem csupán a tumorsejteket, hanem az egészségeket is elpusztítja. Az egyik előnyünk az, hogy olyan anyagból indulunk ki, amely az élő szervezetben megtalálható. A másik, hogy egy biológiailag aktív molekulát a módszereinkkel inaktiválunk, így a „mi molekulánk” új biológiai hatást hordoz, az eredetitől mentesen – tette hozzá a kutatónő.

 

Harmadéves egyetemista korában a Szegedi Tudományegyetem laboratóriumában, Schneider Gyula professzor úr kutatócsoportjában kezdett dolgozni Mernyák Erzsébet. A Zemplén Géza-díjas tudományos munkatárs feladata a gyógyszerkutatáshoz kötődik. Azt vizsgálja, hogy a módosított hormonszármazékok milyen úton fejtik ki tumorellenes hatásukat. Egyelőre nem világos, hogy milyen módosításokra van szükség ahhoz, hogy az egyik vegyület jobban hasson, mint a másik. E módosításokat az előzetes eredmények alapján tervezi meg a vegyésznő.

 

– Egy eredményes kutatócsoportot sikerült létrehoznunk a doktorandusz hallgatókkal, valamint az alapképzésben, illetve a mesterképzésben részvevő egyetemistákkal – jelentette ki az SZTE tudományos munkatársa. – A legelső módosítások és biológiai eredmények alapján tudtunk olyan irányban mozdulni, amivel növeltük a tumorellenes hatást.

 

  Biológiailag hatásos vegyület

A nemzetközi rangú, magas impakt faktorú folyóiratokon belüli publikáció létkérdés, mert fokozatszerző feltétel Mernyák Erzsébet doktorandusz hallgatói számára is. Ezért a határterületek – például a gyógyszerkémia – tudományos lapjaiban jelentetik meg a cikkeiket az SZTE Szerves Kémiai Tanszék szteroid-csoportjának doktorandusz hallgatói. A minimálisan szükséges publikációs tevékenységnek olykor a háromszorosát, vagy akár a négyszeresét is teljesítik.

 

– Nagyon tetszik a hallgatóinknak, hogy az általuk előállított vegyület biológiailag is hatásos – mondta – Így összegződik a szerves kémia, a biológia és a farmakológia területén dolgozók közös munkája.

 

Fő profilja a hallgatókkal való foglalkozás, a doktorandusz hallgatók témavezetőjeként a tanszék irányítójával együtt dolgozik Mernyák Erzsébet. Laboratóriumi gyakorlatokat is vezet, miközben a vegyész és infobionika szakos, mesterképzéses hallgatóknak előadást tart bioszerves kémiából.

 

– A bioszerves kémia az élő szervezetben előforduló szerves vegyületek kémiája. A szénhidrátokról, a zsírokról, a fehérjékről, a nukleinsavak szerves kémiájáról tartok előadást – mesélte. Mernyák Erzsébet szerint a vegyész fiatalokat érdekli a gyógyszerkutató szakirány. Az itt végzett hallgatók fejlesztőként is dolgozhatnak gyógyszergyárban.

 

  Az MTA elismerése

A Zemplén Géza-díjat Mernyák Erzsébet megosztva kapta Herczeg Mihály tudományos kutatóval, aki a Debreceni Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Tanszék dolgozója.

 

A Magyar Tudományos Akadémia által adományozott díjnak egyébként két fokozata van. Az elismerés a 40 évesnél idősebb kutatóknak adható fődíjból, illetve az ifjúsági díjból áll. Egy évben egy-egy kémikus részesülhet ebben az elismerésben.

 

– Nagy előny a Zemplén Géza-díj! Az átadó ünnepségen, az MTA székházban tartott előadásom után olyan professzorok gratuláltak, akiket azelőtt személyesen nem ismertem. Ott adódott a lehetőség a szakmai bemutatkozásra a tudományos közvélemény előtt. Előadásomban és a Magyar Kémikusok Lapjában 2016. márciusában megjelent cikkemben kiemeltem: alapkutatásként olyan szereket igyekszünk előállítani, amelyek hormonhatástól mentesek, antitumor hatásúak. Mindezt az ösztron molekula általunk megtervezett módosításaival végezzük el. Csak a publikált eredményeinket ismertettem – tette hozzá Mernyák Erzsébet. – Ugyanis szabadalmaztatni csak olyan kutatási eredményt, például vegyületet lehet, amelyet korábban sehol sem mutattunk be. Hozzáteszem: a mi területünkön újabban eljárást nem, csakis vegyületet lehetséges szabadalmaztatni.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01