Egyháztörténet Tanszék

1 A tárgy célja
A tanegység célja Szent Jeromos személyének és a körülötte kibontakozó origenista viták dinamikájának és motivációinak a megismertetése. Az origenista vitából született irat olvasása és elemzése.
2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a IV. századi birodalmi és egyházi kulturális és vallási viszonyokat.
? Behatóbban megismeri a korabeli kommunikáció és információ működésének dinamizmusát és belső alapelveit. A keleti és nyugati egyházi hierarchia életének szokásait.
? Megismeri a korabeli aszketikus szellemiséget és annak hatását a társadalomra.
? A keleti és nyugati egyház viszonyát, a keleti egyház értékeinek nyugati egyházra gyakorolt hatását és szövegeinek latin nyelven elterjedt adaptálását.
? Origenész hagyatékának továbbélését, értelmezését, a vele kapcsolatos akciókat és reakciókat.
? A pogány retorika hatását a keresztény irodalomra.
? A IV. századi jeruzsálemi egyház belső életét, valamint a keleti lelkiségi és egyházkormányzati viszonyokat.

3. A tárgy tematikája
1 Jeromos és kora általában; Jeromos élete: Aquileia, Kelet, Róma, Bethlehem 3. Jeromos és Origenész. Jeromos és a vita résztvevői: Szalamiszi Epifániosz, Rufinusz, Jeruzsálemi János Püspök 4. Origenész rövid élete és munkássága, kritizált tanai, követői és ellenfelei. 5. A Keleti Szerzetesség a IV. században (Egyiptom és Sziria-Palesztina) és Origenész illetve az origenisták keletkezése. 6. Az origenista vita kirobbanása 393-397: Jeromos, Epifániosz, Jeruzsálemi János és Rufinusz. 7. A Contra Johannem szövegének keltezése, felosztása, tartalma, műfaja és stílusa. 8. A szöveg olvasása és elemzése 1-44.f. a legjellemzőbb részletekkel.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium (szövegolvasás és elemzés is).

5. Módszer
Előadás, szövegelemzés (könyvészet és szemléltető táblázatok) segítségével.

6. Kötelező irodalom
S. HIERONYMI, Liber ad Pammachium contra Iohannem Hierosolymitanum episcopum et Rufinum Origenis adsertorem (J.-L. Feiertag) CCL 79 A, Turnhout 1999. (szövegolvasás és elemzés).
KELLY, J. N. D.: Szent Jeromos - Élete, írásai és vitái (Kairosz Kiadó 2003.)

7. Ajánlott irodalom
CAVALLERA F., S. Jérôme. Sa vie et son oeuvre, t. 1-2 (Spicilegium Sacrum Louvaniense 1-2) (Louvain/Paris 1922)
BROWN P., Vir trilinguis. A Study in the Biblical Exegesis of Saint Jerome (Kampen 1992)
FÜRST A., Hieronymus. Askese und Wissenschaft in der Spätantike (Freiburg – Basel – Wien 2003)
GOULD G. E., The Desert Fathers on Monastic Comunity (Oxford 1993)
BIENERT W. A., Der Streit um Origenes, in: Einheit der Kirchein vorkonstantinischer Zeit (Bamberg 1989)
BERNET A., Saint Jérôme (Clovis 2002)
CROUZEL H., Origene (Roma 1986)
Origeniana Septima: Origenes in den Auseinandersetzungen des 4. Jahrhunderts (Leuven 1992)
CLARK E. A., The Origenist Controversy. The Cultural Construction of an Early Christian Debat (New York 1992.)
SZENT JEROMOS, Levelek (Budapest, 2005);
SZENT JEROMOS, Levelek, I-II. (Szenzár kiadó, 2005.)
SZENT JEROMOS: Nehéz az emberi szívnek nem szeretni (Helikon Kiadó, Budapest 1991.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a középkori Magyar Királyság írott és szokásjogával, az ország jogéletével mind a világi, jog mind pedig az egyházi jog forrásain és intézményein keresztül.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Releváns római jogi és kánonjogi ismeretek megszerzése révén a jogtörténet forrásainak megismerése és értelmezése. A hazai jogélet római jogi és kánonjogi elemeinek azonosítása a sajátos (helyi) normák feltárása.
? Képes rendszerszerében áttekinteni a középkori magyar jogélet forrásait és intézményrendszerét, illetve annak működését.

3. A tárgy tematikája
1. Bevezető 2. Kánonjog: forrásai és intézményei – zsinatok, kánonok, pápai dekretálisok 3. A római jog és továbbélése 4. A római jog a kora újkorig 5. Törvény és szokásjog 6. Törvények, okleveles jogforrások 7. Bírósági szervezet 8. Perjog 9. Szentszéki bíráskodás 10. Házassági jog, a nők külön jogai 11. Egyház és állam

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
Források:
BÓNIS GY., Szentszéki regeszták: iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon (Szeged, 1997)
MEZEY B. (szerk.), A magyar jogtörténet forrásai: szemelvénygyűjtemény (Budapest, 2002)
Werbőczy István Hármaskönyve. Corpus Juris Hungarici 1000–1895. (Budapest, 1897. Reprint 1989, 1990)
ZÁVODSZKY L., A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (Budapest, 1904. Reprint 2002).

Feldolgozások:
BÉLI G., Magyar jogtörténet. A tradicionális jog (Budapest–Pécs, 2000, 23–146)
BÓNIS GY., A római és a kánonjog hatása a magyar jogra in Középkori jogunk elemei (Budapest 1972, 59–140)
BÓNIS Gy.– DEGRÉ A. –VARGA E., A magyar bírósági szervezet és perjog története (Zalaegerszeg 1996)
ECKHART F., Magyar alkotmány- és jogtörténet (Budapest, 1946 [új kiadása: Budapest, 1999.])
MEZEY B. (szerk.), Magyar jogtörténet (Budapest, 1996, 1999, 2001, 2004)

7. Ajánlott irodalom
BALOGH E., Egyházi és világi bíróságok joghatósága a középkori Európában in Tóth K., Tanulmányok Bérczi Imre egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára (Szeged 2000, 15–26.)
SZUROMI SZ. A., Egyházi intézménytörténet (Budapest 2003.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja

Minden kor minden embere a történelemírás során nemcsak történéseket, eseményeket rögzített, hanem azok mozgatórugóit, a mögöttük meghúzódó általános törvényeket is kutatta, vizsgálta. Minden történetírásban fellelhető tehát egy filozófia, az események kusza tengerét magyarázni kívánó belső összefüggés, világlátás.
A szeminárium, a legemberibb kérdésre a miért?-re, a történelem értelmét kutató kiáltásra adott válaszok történetét dolgozza fel a görög-római kultúrából kiindulva napjainkig.

2. Fejlesztő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyház(ak) történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat
? Megismeri a (keresztény) egyház(ak) alapvető teológiai gondolkodását, irodalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit.
? Megismeri a historiográfiai ismeretanyagot.
? Megismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát.

3. A tárgy tematikája
1. Az antik kozmikus-ciklikus világkép. 2. A történelem bibliai magyarázata. 3. Történelem magyarázat Szent Ágoston és Orosius szerint. 4. Fiorei Joachim szerint. 5. J. B. Bossuet művei alapján. 6. G Vico szerint. 7. Voltaire szerint. 8. A „haladás-hit”. 9. Hegel. 10. Marx. 11. A XX. század válaszai.

4. Követelmény
Félév végén: minden hallgatónak egy dolgozatot kell készítenie. A feladat: egy történelemfilozófiai irányzat bemutatása egy vagy több történeti munka felhasználásával.

5. Módszer
A különböző történelem értelmezések megismertetése, elsősorban forrásokra építve.

6. Kötelező irodalom
R. BULTMANN, Történelem és eszkatológia, Atlantisz, Budapest, 1994.
J. DANIELOU, A történelem misztériuma, Kairosz, Budapest, 2006.
K. LÖWITH, Világtörténelem és üdvtörténet, Atlantisz, Budapest, 1996.
TUBA I., A történelem teológiai értelme, Jel, Budapest 2006.
BUGÁR M. I. – LAUTNER P. (szerk.), Sors és szabadság (Kairosz, Budapest 2006.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A magyar alapítású rend történetének, Remete Szent Pál magyarországi tiszteletének, a pálosok irodalmi munkásságának a bemutatása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a középkori a pálos rend működését, lelkiségét és változásait.
? Társadalom és egyház kapcsolatának bemutatása a pálosok példáján keresztül.
? A középkori szerzetesi spiritualitás bemutatása.

3. A tárgy tematikája
1. Remeteség Európában és Magyarországon a XI-XIII. században. 2. Pécs Jakabhegy – tatárjárás, Boldog Özséb. 3. Budaszentlőrinc – a rend kormányzati felépítése. 4. Nagy Lajos és a pálosok – Márianosztra, Máriavölgy, Jasna Gora. 5. Remete Szent Pál transzlációja, a pálosok társadalmi megítélése. 6. A rendi krónika: Vitae fratrum heremitarum. 6. Gyöngyösi Gergely művei, a devotio moderna Magyarországon. 7. Pálosok és karthauziak. 8. Hadnagy Bálint munkássága. 9. A római Santo Stefano Rotondo bazilika pálos története. 10. Rendi építészet a kezdetektől a mohácsi vészig.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
GUZSIK T., A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest 2003.)
KNAPP É., Remete Szent Pál csodái. A budaszentlőrinci ereklyékhez kapcsolódó mirákulumföljegyzések elemzése (Századok 1983.)
SARBAK G. – HADNAGY B., Remete Szent Pál csodái. A budaszentlőrinci mirákulumok könyve (Budapest 2001.)
TÖRÖK J., A magyar pálosrend liturgiájának forrásai, kialakulása és főbb sajátosságai (1225-1600) (Budapest 1983.)
TÖRÖK J. – LEGEZA L. – SZACSVAY P., Pálosok, (Budapest 1996.)
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 1971.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A keresztény Európát meghatározó középkori zarándokhelyek bemutatása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A középkort meghatározó lelkiség megismerése, társadalmi hatásainak bemutatása.
? A történeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti emlékek bemutatása és összekapcsolása.

3. A tárgy tematikája
1. A zarándoklatok biblia-teológiai alapjai, célja. 2. Mártírok, szentek, ereklyék tisztelete a középkorban. 3. Jeruzsálem – Szentföld, Róma, Santiago de Compostella. 4. Főbb útvonalak Európában. 5. A zarándoklatok módjai, szokásai. 6. Jubileumi szent évek a középkorban. 7. Művészeti alkotások, jelképek. 8. Az egyházi építészet zarándok-emlékei. 9. Szűz Mária tisztelete keleten és nyugaton a kezdetektől a devotio modernaig. 10. Fegyveres zarándoklatok a középkorban.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
CSUKOVITS E., A római Szentlélek-társulat magyar tagjai (1446 - 1523.), Századok 134. (2000.) 1. 211 - 244., A lovagi zarándoklat, Történelmi Szemle 2001/1-2. 33-42., Középkori magyar zarándokok, Budapest 2003.
TÖRÖK J., Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon (Budapest 1990.)
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 1971.)
GUZSIK T., Zarándokok, zarándokhelyek (Építészettörténet II. évf., 3. sz.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A cél, hogy a hallgatók megismerjék a középkori szerzetesrendek történetét, a különböző típusú rendek közötti különbségeket. A szerzetesség szerepét a középkori magyar társadalomban és művelődéstörténeti jelentőségüket. Külön hangsúlyt fektetve az egyes rendek eltérő templom és kolostorépítési szokásaikra.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Az összehasonlító szemlélet fejlesztése.
? A történeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti megközelítési módok bemutatása és összekapcsolása.

3. A tárgy tematikája
1. Szerzetesség kialakulása és helye az egyházszervezetben. 2. A szerzetesrendek csoportosítás 3 – 5. Bencések a középkori Európában és Magyarországon 6. Ciszterciek 7. Remeterendek. Karthausiak 8. Pálosok 9. Kanonokrendek, Premontreiek 10. Koldulórendek 11. Bizánci szerzetesség Magyarországon. 12. Apácák

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
TÖRÖK J., Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon (Budapest 1990. 27-142.)
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 1971. 209-304.)
Ciszterci Rend története Magyarországon a kolostoraik alapítása idején, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 5 (1993) 115 – 128.
KRISTÓ GY. (főszerk.), Korai magyar történeti lexikon (Budapest 1994. 368-369. és 464-465. térképei)
FÜGEDI E., Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon, in Fügedi E., Kolduló barátok, polgárok, nemesek (Budapest 1981. 57-88.)
ZARNECKI, G., Kolostorok, szerzetesek, barátok (Budapest 1986.) (ajánlott)

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A kereszténység kezdetén fontos feladat volt a zsidóságtól, a zsidó vallástól való elhatárolódás: tisztázni kellett a zsidóság helyét a keresztény valláshoz képest. Ennek egyik megnyilvánulási formája az az úgynevezett antijudaizmus, amely Harnack értelmezésében csupán szimbolikus jelentőséggel bír, mások szerint azonban akár antiszemitizmusról is szólhatunk. Másfelől a zsidó vallás számára is fontos volt, hogy tisztázza határait a keresztény csoportokkal kapcsolatban: a zsidó keresztényellenesség kialakulásának is több lépcsője van. A kurzus célja az ókori zsidóság történetének áttekintésén keresztül a zsidóság-kereszténység kapcsolatának bemutatása, illetve a fenti fogalmak tisztázása az egyes korszakok fontosabb művein keresztül.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyházak történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat
? Megismeri a felekezetek alapvető teológiai gondolkodását, irodalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit.
? Alkalmassá válik a keresztény egyház- és művelődéstörténet folyamatainak történeti, kulturális és teológiai elemzésére és összefüggéseinek feltárására.
? Információfeldolgozási készség és önálló tájékozódási képesség növelése a keresztény egyház- és művelődéstörténeti irodalomban.
? Megszerzi a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket.

3. A tárgy tematikája
Források: módszertani bevezető. Palesztina és a diaszpóra zsidósága az első században. A templom lerombolásától a Bar-Kochba felkelésig. A zsidóság politikai helyzete a felkelés leverése után. A prozelitizmus kérdése. A római birodalom válsága és annak kihatása Palesztinára. Zsidóság és kereszténység Konstantinig. Konstantin fiai. Julianus császár és a zsidók. Theodosiustól a patriarkátus megszüntetéséig. Jusztinianus és a zsidók. Törvény és vallás a Talmudban. Szemelvények keresztény „zsidóellenes” írásokból.

4. Követelmény
Kötelező irodalom, órai anyag elsajátítása.

5. Módszer
Előadás illusztrációval.

6. Kötelező irodalom
GÁBOR Gy., A negyedik vadállat (Róma az első évszázadok zsidó irodalmának tükrében), in Széfer József, A tanítványok tanulmánykötete a tanítómester (Rabbi), Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 80. születésnapja alkalmából (szerk. Zsengellér József) Bp. 2002.
GÁBOR Gy., „A sündisznó örökségévé és mocsárrá teszem”. A várospusztítás ideológiájához – Jeruzsálem és Róma, in Gábor György, A szentély és a vadak. Zsidó vallástörténeti tanulmányok (Budapest 2000, 161-206.)
JOHNSON P., A zsidók története (Európa, Budapest 2001, 103-207.)
HUBERT L., Zsidóság és kereszténység Krisztustól a középkor végéig I. (Artamondo 1999, 1-70.)

7. Ajánlott irodalom
STERN S., Jewish Identity in Early Rabbinic Writings. (Leiden – New York 1994.)
SHANKS H., Christianity and Rabbinic Judaism. A Parallel History of Their Origins and Early Development, (Washington DC 1993.)
SCHRECKENBERG H., Die christliche Adversus-Judaeos Texte und ihr literarisch und historisches Umfeld (Frankfurt am Main, 1990.)
LIEU J., History and theology in Christian views of Judaism, in The Jews among Pagans and Christians: int he Roman Empire (edited by J. Lieu, J. North, T. Rajak) (Routledge – London 1992, 79-97.)
SIMON M., Verus Israel. Etude sur les relations entre Chrétiens et Juifs dans l’Empire Romain (135–425). (Bibl. éc. fr. d’Athenes e de Rome, 166) (Paris 1948.)
REICHARD K. D., Die Judengesetzgebung im Codex Theodosianus. (Kairos 20 (1978), 16–39.)
RABELLO A. M., The Legal Condition of the Jews in the Roman Empire. In : H. Temporini – W. Haase (éd.), (ANRW II,19.) (Berlin 1980, 662–762.)
NOETLICHS K. L., Die gesetzgeberischen Maßnahmen der christlichen Kaiser des vierten Jahrhunderts gegen Häretiker, Heiden und Juden (Köln 1970.)
MUNIER Ch., L’Église dans l’Empire romain (IIe–IIIe siecles). (Paris, Édition Cujas 1979.)
MCDONALD L. M., Anti-Judaism in the Early Church Fathers. In : Anti-Semitism and Early Christianity. Issues of Polemic and Faith (Cr. A. Evans et D. A. Hagner) (Minneapolis : Fortress Press 1993, 215–252.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A kurzus célja részben azoknak a törvényeknek az ismertetése és tanulmányozása, amelyek speciális módon érintették a keresztényeket: milyen törvények határozták meg az első három században azokat a kereteket, amelyek között a keresztények egy pogány birodalomban élhettek illetve nem élhettek. A negyedik századtól azonban sok esetben maga a kereszténység is hatással volt a császárok egyes törvényeire: a császárok keresztény tanácsadói, esetleg a császárok lelkiismereti meggyőződése révén sok helyütt felfedezhetők keresztény vagy annak tűnő elemek az egyes törvények megfogalmazásában, tartalmában. Amíg tehát a kurzus első részében a keresztények számára adott kereteket vizsgáljuk, a másodikban konkrét törvények elemzésén keresztül a kereszténység befolyásának mértékére keressük majd a választ.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyházak történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat
? Megismeri a felekezetek alapvető teológiai gondolkodását, irodalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit.
? Alkalmassá válik a keresztény egyház- és művelődéstörténet folyamatainak történeti, kulturális és teológiai elemzésére és összefüggéseinek feltárására.
? Információfeldolgozási készség és önálló tájékozódási képesség növelése a keresztény egyház- és művelődéstörténeti irodalomban.
? Megszerzi a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket.

3. A tárgy tematikája
A késői római jog forrásai: Codex Gregorianus, Codex Hermogenianus, Codex Theodosianus (különös tekintettel annak 16. könyve). Constitutiones Sirmondianae, Codex Iustinianus, Institutiones Iustiniani, Novellae Imperatorum, Digesta, Fragmenta Vaticana, Collationes.

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
PHARR Cl., The Theodosian Code and Novels and the Sirmondian Constitutions (New York, Greenwood Press 1952.)
FÖLDI A., A római jog története és institúciói (Budapest 1996.)
ZLINSZKY J., A római magánjog története (Budapest 1998.)
ZLINSZKY J., Római közjog (Budapest 1994.)

7. Ajánlott irodalom
BARZANO A., Il cristianesimo nelle leggi di Roma imperiale (Paoline Editoriale Libri 1996.)
ERDŐ P. (összeáll., a szövegeket ford., bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta) Az ókeresztény kor egyházfegyelme az első négy században
HAMMAN A., Így éltek az első keresztények (Budapest 1987.)
KLEIN R., Theodosius der Große und die christiche Kirche (Eos 82,1 (1944), 85–121.)
KRAFT H., Kaiser Konstantins religiöse Entwicklung (Tübingen 1955.)
GAUDEMET J., La législation religieuse de Constantin (Revue d’histoire de l’Église de France XXXIII (1947), 25–61.)
GAUDEMET J., L’Église dans l’Empire Romain (IVe–Ve siecles) (Histoire du Droit et des Institutions de l’Église en Occident, III) Paris : Sirey 1958.)
ERRINGTON R. M., Christian accounts of the religious legislation of Theodosius (Klio 79,2 (1997), 398–443.)
EGGER G., Das Edikt des Kaisers Theodosius von 380 und das Ende der konstantinischer Religionspolitik. In : FS J. B. Trentini (éd. Otto B. R. – Ehrl Fr.) (Innsbruck, Amoe 1990, 99–103.)
ENßLIN W., Die Religionspolitik des Kaisers Theodosius d. Gr. (München, Verlag der Bayerischen Akademie der Wissenschaften 1953.)
DE GIOVANNI L., Il libro XVI del Codice Teodosiano. Alle origini della codificazione in tema di rapporti Chiesa-Stato (Napoli 1985.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
Az eltérő szövegmagyarázati módszerek előnyeinek és korlátainak megismerése, a módszer gyakorlása választott szövegeken keresztül. A különböző exegetikai módszereknek az egyháztörténet különböző korszakaiban való alkalmazása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A módszer leírásának és alkalmazásának megismerése.
? A szöveg elemzés gyakorlatának elmélyítése
? Az egyes egzegetikai módszerek alkalmazása a különböző történeti korszakokban
? A vallási igazságok igazolása a szövegek segítségével, a kortörténeti és az alkalmazott értelmezés
? szétválasztása.

3. A tárgy tematikája
1. Történetkritikai módszer; 2. Egzisztenciális szövegmagyarázat; 3. Nyelvészeti magyarázat; 4. Mély pszichológiai magyarázat; 5. Interakciós magyarázat; 6. keletkezés-történeti magyarázat; 7. Materialista magyarázat; 8. Feminista magyarázat; 9. Intertextuális magyarázat; 10. Hatástörténeti magyarázat; 11. Zsidó magyarázat; 12. Bibliai hermeneutika; 13. Egyházi megnyilatkozások

4. Követelmény
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: Írásbeli dolgozat 10 oldal, választott módszerrel adott szöveg elemzése.

5. Módszer
Tanári előadás, valamint interaktív csoportos beszélgetés. A dokumentumok (egyházi dokumentumok, törvényszövegek, korabeli források) bemutatása, közös megbeszélése és értelmezése.

6. Kötelező irodalom
Jeromos Bibliakommentár III. kötet, Hermenutika és Egyházi megnyilatkozások c. tanulmány
VANYÓ L., Az egyházatyák bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története: Septuaginta, Diatesszaron, Vetus Latina (Jel, Budapest 2002.)
RUGÁSI Gy., Elváló utak: rabbinikus és ókeresztény exegézis (Jószöveg Műhely, Budapest 2008.)
EBELING G., Értelmezéstörténet mint egyháztörténet (Hermeneutikai füzetek 2.) Budapest 1994.

7. Ajánlott irodalom
SIMONETTI M., Lettera e/o allegoria. Un contributo alla storia dell’esegesi patristica (Studia Ephemeridis Augustinianum 23., IPA, Roma 1985.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tanegység célja a középkori magyar egyházszervezet kialakulásának és működésének bemutatása a 11. század elejétől a reformációik az érsekségektől a plébániákig.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a középkori egyházszervezet működését és változásait.
? Nemzetközi kitekintéssel az összehasonlító egyháztörténelem módszertanának megismertetése.
? Az egyház és a társadalom középkori kapcsolatrendszerének összefüggéseinek bemutatása.

3. A tárgy tematikája
1 Az egyházszervezet kialakulása. Ókeresztény és kora középkori előzmények. 2. Misszió a 10. században. 3. Az önálló magyar érseki tartomány létrejötte. 4. Püspökség alapítások 1009-ben. 5. Az episzkopális egyházszervezet továbbépítése (Vác, Bihar, Zágráb, Nyitra) 5. Esztergom és Kalocsa kapcsolata a középkorban. 6. Missziós püspökségek a középkori Magyarországon 7. Káptalanok kialakulása és egyházigazgatási szerepük 8. Középszintű egyházigazgatás, főesperességek 9. Plébániahálózat. 10. A középkori magyar, cseh és lengyel egyházszervezet összehasonlítása.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 2007.)
Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3 (1991) 73 - 88. old.
KOSZTA L., A keresztény egyházszervezet kialakulása, in Árpád előtt és után. Szerk. Kristó Gyula és Makk Ferenc (Szeged, 1996. 105 - 115. old.)
KOSZTA L., Dél-, Délkelet-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban, in A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor (Szeged, 2000. 41 – 80. old.)
TÖRÖK J., A tizenegyedik század magyar egyháztörténete (Budapest, 2002.) és a sorozat további kötetei.
SÜMEGI J., A Pécsi Egyházmegye ezer éve (Pécs 2008.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tantárgy célja a francia egyháztörténet megismertetése az avignoni pápaság kezdetétől a konstanzi zsinat végéig.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyház(ak) történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat

3. A tárgy tematikája
1. A Karoling császárság kialakulása. Császári hatalom és egyház. Kísérletek az Egyház megreformálására. A karoling reneszánsz. A központi hatalom hanyatlása a IX-X. században. Az egyház a tartományurak hatalmában.
2. Az egyházi megújulás kezdetei. Monasztikus reformok. Cluny. Az „Isten békéje” mozgalom. Az ezredforfuló. Királyi hatalom és Egyház szövetsége. Cluny hanyatlása.
3. A XII. századi monasztikus reform. A remeteség terjedése. A ciszterciták. A királyi hatalom megerősödése; pápaság és királyság viszonya. A világi papság a XII. században. A XII. századi reneszánsz.
4. A francia nagyhatalom kialakulása. A Dél meghódítása: a valdens és az albigens eretnekség elleni fellépés. A domonkosok és a ferencesek. A Királyság szakralizációja: IX (Szent) Lajos. Az egyetemek kialakulása. A Sorbonne. Aquinói Szent Tamás.
5. Királyság és Pápaság konfliktusa: „A király császár a maga országában”. VIII. Bonifác és Szép Fülöp. Az anagni incidens. A Királyság győzelme. Az Út az avignoni pápasághoz.

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
G. ZARNECKI, Kolostorok, szerzetesek, barátok (Budapest 1986. 32–46.)
G. DUBY (szerk.), Franciaország története I. A kezedetektől a Bourbon-restaurációig. (Budapest 2005. 234–241.)
J. LE GOFF, Az értelmiség a középkorban (Gyorsuló idő, Budapest 1979. 9–89.)
SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története I. (Budapest 1987. 458–463., 485–493.)
M. BLOCH, Gyógyító királyok. A királyi hatalom természetfeletti ereje Franciaországban és Angliában (Budapest 2005. 73–86., 95-118.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tantárgy célja a francia egyháztörténet megismertetése az avignoni pápaság kezdetétől a konstanzi zsinat végéig.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyház(ak) történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat

3. A tárgy tematikája
1. Az avignoni pápaság kezdetei, okai: a pápaság és a királyság közötti konfliktus
2. Pragmatica Sanctio, a konciliarizmus elméletének születése (1348). A francia egyházi struktúra viszonya a Koronához.
3. A párizsi egyetem jelentősége a nemzetközi teológiai életben (Párizs, Toledo, Oxford). Párizs Európa teológiai központja.
4. Szkizma: 1378, kettős pápaválasztás, a Sorbonne állásfoglalása. Az első gallikán szinódusok és a diplomáciai tevékenység (1395). A felső klérus és az egyetem képviselői. Rómával való szakítás. Az avignoni zavargások. Az orléans-i herceg szerepe, a francia politika csődje. Párizsi zsinat és a konklávé (1409). A hármas pápaság; a római zsinat csődje, a konstanzi zsinat.
5. Az egység helyreállítása. A hosszú várakozás (XII. Gergely pápaságának a vége). Zsinati határozatok, frequens dekrétum (Pierre d’Ailly).
6. Az egyházi rendek Franciaországban a XIV-XV. században.

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
G. DUBY (szerk.): Franciaország története I. A kezedetektől a Bourbon-restaurációig (Budapest 2005.)
G. DUBYR MANDROU, A francia civilizáció ezer éve (Budapest 1975.)
G. DUBY, A katedrálisok kora. Művészet és társadalom (980–1420. Budapest 1984.)
SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története. I. (Budapest 1987.)
GERGELY J., A pápaság története (Budapest 2002.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tanegység célja a keresztes hadjáratok történetének áttekintése, különös tekintettel a Magyar Királyság szerepére, illetve a releváns források megismerésén keresztül a keresztes eszmerendszer valamint a Latin Kelet egyháztörténetének rekonstruálása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a XI–XIII. század egyik legjelentősebb európai mozgalmának legfontosabb ismérveit
? Képes a hadjáratokat elindító és mozgásban tartó eszmerendszer hátterét feltárni és értékelni.
? Megismeri a Szentföld egyházi közigazgatását és összehasonlító elemzések segítségével képes a nyugati kereszténység intézményrendszerével összevetni.

3. A tárgy tematikája
1 A keresztes hadjáratok kutatásának historiográfiája. 2. A XI. század végének Európája: egyházi reformok 3. A keresztes hadjáratok motivációi 4. Az I. keresztes hadjárat: Clermonttól Jeruzsálemig 5. A II. keresztes hadjárat: az első veszteségek 5. A keresztes államok megszervezése és az egyházszervezet alapjainak lerakása 6 A III. keresztes hadjárat 7. A keresztes hadjáratok intézményesülése: III. Incétől III. Honoriusig 8. A szerzetes lovagrendek: templomosok, johanniták, német lovagrend 9. A XIII. század hadjáratai: II. Andrástól Szent Lajosig 10. A Szentföld elvesztése – tervek a visszaszerzésre

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás, nemzetközi és hazai kutatási eredmények felhasználásával

6. Kötelező irodalom
Források:
VESZPRÉMY L., Az első és második keresztes háború korának írott forrásai (Középkori Keresztény Írók 1. Budapest, 1999.)
G. DE VILLEHARDOUIN, Bizánc megvétele (ford. Szabics Imre, Budapest 1985.)

Feldolgozások:
BOROSY A., "A keresztes háborúk és Magyarország I-II." (Hadtörténelmi Közlemények 109:1 (1996): 3–41, 109:2 (1996): 11–52)
BOZSÓKY P. G., A jeruzsálemi latin királyság. (Szeged, 2004.)
HUNYADI Zs., A keresztes háborúk, in Szántó R. (szerk.), Középkori egyetemes történelem (Térképvázlatok gyűjteménye). (Szeged–Miskolc, 2006, 206–217., Pécs, 2007)
LASZLOVSZKY J. – MAJOROSSY J. – ZSENGELLÉR J. (szerk.), Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik (Máriabesnyő-Gödöllő, 2006)
S. RUNCIMAN, A keresztes háborúk története (Budapest, 2002.)

7. Ajánlott irodalom
W. B. BARTLETT, Az utolsó keresztes hadjárat (Debrecen 2008)
M. BILLING, A keresztes hadjáratok. Az iszlám elleni háború, 1096–1798. (Debrecen 2007)
BOZSÓKY P. G., Keresztes hadjáratok (Szeged 1996.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A cél, hogy a hallgatók megismerjék a középkori szerzetes lovagrendek történetének és felépítésének legfontosabb jellemzőit, és képesek legyenek elhelyezni e rendeket az egyház intézményrendszerében.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Középkori források (oklevelek, narratív források és regulák) elemzésének, értelmezésének elsajátítása és alkalmazása.
? A szerzett ismeretek és készségek aktív alkalmazására való képesség a középkori egyház intézményrendszerének megismerése során.
3. A tárgy tematikája
1. Az ispotályos- és lovagrendek kutatásának historiográfiája 2. Salamon templomának szegény lovagjai: a templomosok 3. A templomosok Magyarországon 4. Szent János lovagjai 5. A johanniták magyar–szlavón rendtartománya 6. A német lovagrend a Barcaságban 7. Regulák, consuetudók, statútumok 8. Kisebb lovagrendek 9. Lazariták, antoniták, Szentlélek-rend 10. Stefaniták, Szent Sír kanonokrend 11. A lovag- és ispotályos rendek „utóélete”

4. Követelmény
A szemeszter elején kiválasztott témából szóbeli referátum készítése, valamint a kurzus anyagának feldolgozását követően zárthelyi dolgozat megírása. A követelményeket a témák kiosztásakor a szaktanár ismerteti.
5. Módszer
A szaktanári bevezető mellett a hallgatók megadott szakirodalom alapján készülnek egy téma feldolgozására.
6. Kötelező irodalom
BOROVICZÉNY K-GY., Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről (Orvostörténeti Közlemények - Communicationes de Historiae Artis Medicinae 133–140 (1991–92): 7–48)
K. ELM, A templomosok pere in A. Demandt, A történelem nagy perei - törvény és hatalom (Budapest, 1993, 97-128.)
HOMONNAI S. – HUNYADI Zs., A jeruzsálemi Szent János lovagrend regulája (Szeged, 1996.)
HUNYADI ZS., Cruciferi domus hospitalis per Hungariam et Sclavoniam... A johanniták Magyarországon a 14. század végéig (Aetas 17:4 (2002): 52–76)
STOSSEK B. – KURECSKÓ M., A Szent Sír Kanonokrend története Magyarországon in Koszta L. (szerk.) Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. (Szeged, 1998, 83–114.)
PÓSÁN L., A Német Lovagrend története a 13. században (Debrecen, 1996, 10–70, 118–214)
STOSSEK B., A templomos lovagrend regulája (Budapest 2002.)
STOSSEK B., A templomosok Magyarországon, in Laszlovszky J., Majorossy J., Zsengellér J.. Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik (Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor 2006, 181–194.)
7. Ajánlott irodalom
BOROSY A., Egyház és honvédelem az Árpád-korban. Hadakozó egyháznagyok, szerzetes lovagrendek (Hadtörténelmi Közlemények 100 (1987): 199-233)
FONT M., A német lovagrend alkonya (Pécs, 1997)
GRYNAEUS T., Szent Antal tüze (Budapest, 2002, 54–74.)
LEGEZA L. –TÖRÖK J., Máltaiak (Budapest, 1999)
PATEK F., A magyarországi templárius rendtartomány felbomlása (Budapest, 1912)
PÓSÁN L., Zsigmond és a Német Lovagrend (Hadtörténelmi Közlemények 111 (1998): 630-656)
RÁSZLAI T., Az irgalmasság erénye az Árpád-korban (Magyar egyháztörténeti vázlatok (1989): 257-278)
PÓSÁN L., A Német Lovagrend pénzügypolitikája a kezdetektől a 14. század közepéig (Debrecen, 2000.)
TÖRÖK J., Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon (Budapest 1990)
W. URBAN, A Teuton Lovagok. A Lovagrend hadtörténete (Debrecen 2003.)

Egyháztörténet Tanszék

1 A tárgy célja
A tanegység célja Szent Jeromos személyének és a körülötte kibontakozó origenista viták dinamikájának és motivációinak a megismertetése. Az origenista vitából született irat olvasása és elemzése.
2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a IV. századi birodalmi és egyházi kulturális és vallási viszonyokat.
? Behatóbban megismeri a korabeli kommunikáció és információ működésének dinamizmusát és belső alapelveit. A keleti és nyugati egyházi hierarchia életének szokásait.
? Megismeri a korabeli aszketikus szellemiséget és annak hatását a társadalomra.
? A keleti és nyugati egyház viszonyát, a keleti egyház értékeinek nyugati egyházra gyakorolt hatását és szövegeinek latin nyelven elterjedt adaptálását.
? Origenész hagyatékának továbbélését, értelmezését, a vele kapcsolatos akciókat és reakciókat.
? A pogány retorika hatását a keresztény irodalomra.
? A IV. századi jeruzsálemi egyház belső életét, valamint a keleti lelkiségi és egyházkormányzati viszonyokat.

3. A tárgy tematikája
1 Jeromos és kora általában; Jeromos élete: Aquileia, Kelet, Róma, Bethlehem 3. Jeromos és Origenész. Jeromos és a vita résztvevői: Szalamiszi Epifániosz, Rufinusz, Jeruzsálemi János Püspök 4. Origenész rövid élete és munkássága, kritizált tanai, követői és ellenfelei. 5. A Keleti Szerzetesség a IV. században (Egyiptom és Sziria-Palesztina) és Origenész illetve az origenisták keletkezése. 6. Az origenista vita kirobbanása 393-397: Jeromos, Epifániosz, Jeruzsálemi János és Rufinusz. 7. A Contra Johannem szövegének keltezése, felosztása, tartalma, műfaja és stílusa. 8. A szöveg olvasása és elemzése 1-44.f. a legjellemzőbb részletekkel.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium (szövegolvasás és elemzés is).

5. Módszer
Előadás, szövegelemzés (könyvészet és szemléltető táblázatok) segítségével.

6. Kötelező irodalom
S. HIERONYMI, Liber ad Pammachium contra Iohannem Hierosolymitanum episcopum et Rufinum Origenis adsertorem (J.-L. Feiertag) CCL 79 A, Turnhout 1999. (szövegolvasás és elemzés).
KELLY, J. N. D.: Szent Jeromos - Élete, írásai és vitái (Kairosz Kiadó 2003.)

7. Ajánlott irodalom
CAVALLERA F., S. Jérôme. Sa vie et son oeuvre, t. 1-2 (Spicilegium Sacrum Louvaniense 1-2) (Louvain/Paris 1922)
BROWN P., Vir trilinguis. A Study in the Biblical Exegesis of Saint Jerome (Kampen 1992)
FÜRST A., Hieronymus. Askese und Wissenschaft in der Spätantike (Freiburg – Basel – Wien 2003)
GOULD G. E., The Desert Fathers on Monastic Comunity (Oxford 1993)
BIENERT W. A., Der Streit um Origenes, in: Einheit der Kirchein vorkonstantinischer Zeit (Bamberg 1989)
BERNET A., Saint Jérôme (Clovis 2002)
CROUZEL H., Origene (Roma 1986)
Origeniana Septima: Origenes in den Auseinandersetzungen des 4. Jahrhunderts (Leuven 1992)
CLARK E. A., The Origenist Controversy. The Cultural Construction of an Early Christian Debat (New York 1992.)
SZENT JEROMOS, Levelek (Budapest, 2005);
SZENT JEROMOS, Levelek, I-II. (Szenzár kiadó, 2005.)
SZENT JEROMOS: Nehéz az emberi szívnek nem szeretni (Helikon Kiadó, Budapest 1991.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a középkori Magyar Királyság írott és szokásjogával, az ország jogéletével mind a világi, jog mind pedig az egyházi jog forrásain és intézményein keresztül.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Releváns római jogi és kánonjogi ismeretek megszerzése révén a jogtörténet forrásainak megismerése és értelmezése. A hazai jogélet római jogi és kánonjogi elemeinek azonosítása a sajátos (helyi) normák feltárása.
? Képes rendszerszerében áttekinteni a középkori magyar jogélet forrásait és intézményrendszerét, illetve annak működését.

3. A tárgy tematikája
1. Bevezető 2. Kánonjog: forrásai és intézményei – zsinatok, kánonok, pápai dekretálisok 3. A római jog és továbbélése 4. A római jog a kora újkorig 5. Törvény és szokásjog 6. Törvények, okleveles jogforrások 7. Bírósági szervezet 8. Perjog 9. Szentszéki bíráskodás 10. Házassági jog, a nők külön jogai 11. Egyház és állam

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
Források:
BÓNIS GY., Szentszéki regeszták: iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon (Szeged, 1997)
MEZEY B. (szerk.), A magyar jogtörténet forrásai: szemelvénygyűjtemény (Budapest, 2002)
Werbőczy István Hármaskönyve. Corpus Juris Hungarici 1000–1895. (Budapest, 1897. Reprint 1989, 1990)
ZÁVODSZKY L., A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (Budapest, 1904. Reprint 2002).

Feldolgozások:
BÉLI G., Magyar jogtörténet. A tradicionális jog (Budapest–Pécs, 2000, 23–146)
BÓNIS GY., A római és a kánonjog hatása a magyar jogra in Középkori jogunk elemei (Budapest 1972, 59–140)
BÓNIS Gy.– DEGRÉ A. –VARGA E., A magyar bírósági szervezet és perjog története (Zalaegerszeg 1996)
ECKHART F., Magyar alkotmány- és jogtörténet (Budapest, 1946 [új kiadása: Budapest, 1999.])
MEZEY B. (szerk.), Magyar jogtörténet (Budapest, 1996, 1999, 2001, 2004)

7. Ajánlott irodalom
BALOGH E., Egyházi és világi bíróságok joghatósága a középkori Európában in Tóth K., Tanulmányok Bérczi Imre egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára (Szeged 2000, 15–26.)
SZUROMI SZ. A., Egyházi intézménytörténet (Budapest 2003.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja

Minden kor minden embere a történelemírás során nemcsak történéseket, eseményeket rögzített, hanem azok mozgatórugóit, a mögöttük meghúzódó általános törvényeket is kutatta, vizsgálta. Minden történetírásban fellelhető tehát egy filozófia, az események kusza tengerét magyarázni kívánó belső összefüggés, világlátás.
A szeminárium, a legemberibb kérdésre a miért?-re, a történelem értelmét kutató kiáltásra adott válaszok történetét dolgozza fel a görög-római kultúrából kiindulva napjainkig.

2. Fejlesztő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyház(ak) történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat
? Megismeri a (keresztény) egyház(ak) alapvető teológiai gondolkodását, irodalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit.
? Megismeri a historiográfiai ismeretanyagot.
? Megismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát.

3. A tárgy tematikája
1. Az antik kozmikus-ciklikus világkép. 2. A történelem bibliai magyarázata. 3. Történelem magyarázat Szent Ágoston és Orosius szerint. 4. Fiorei Joachim szerint. 5. J. B. Bossuet művei alapján. 6. G Vico szerint. 7. Voltaire szerint. 8. A „haladás-hit”. 9. Hegel. 10. Marx. 11. A XX. század válaszai.

4. Követelmény
Félév végén: minden hallgatónak egy dolgozatot kell készítenie. A feladat: egy történelemfilozófiai irányzat bemutatása egy vagy több történeti munka felhasználásával.

5. Módszer
A különböző történelem értelmezések megismertetése, elsősorban forrásokra építve.

6. Kötelező irodalom
R. BULTMANN, Történelem és eszkatológia, Atlantisz, Budapest, 1994.
J. DANIELOU, A történelem misztériuma, Kairosz, Budapest, 2006.
K. LÖWITH, Világtörténelem és üdvtörténet, Atlantisz, Budapest, 1996.
TUBA I., A történelem teológiai értelme, Jel, Budapest 2006.
BUGÁR M. I. – LAUTNER P. (szerk.), Sors és szabadság (Kairosz, Budapest 2006.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A magyar alapítású rend történetének, Remete Szent Pál magyarországi tiszteletének, a pálosok irodalmi munkásságának a bemutatása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a középkori a pálos rend működését, lelkiségét és változásait.
? Társadalom és egyház kapcsolatának bemutatása a pálosok példáján keresztül.
? A középkori szerzetesi spiritualitás bemutatása.

3. A tárgy tematikája
1. Remeteség Európában és Magyarországon a XI-XIII. században. 2. Pécs Jakabhegy – tatárjárás, Boldog Özséb. 3. Budaszentlőrinc – a rend kormányzati felépítése. 4. Nagy Lajos és a pálosok – Márianosztra, Máriavölgy, Jasna Gora. 5. Remete Szent Pál transzlációja, a pálosok társadalmi megítélése. 6. A rendi krónika: Vitae fratrum heremitarum. 6. Gyöngyösi Gergely művei, a devotio moderna Magyarországon. 7. Pálosok és karthauziak. 8. Hadnagy Bálint munkássága. 9. A római Santo Stefano Rotondo bazilika pálos története. 10. Rendi építészet a kezdetektől a mohácsi vészig.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
GUZSIK T., A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest 2003.)
KNAPP É., Remete Szent Pál csodái. A budaszentlőrinci ereklyékhez kapcsolódó mirákulumföljegyzések elemzése (Századok 1983.)
SARBAK G. – HADNAGY B., Remete Szent Pál csodái. A budaszentlőrinci mirákulumok könyve (Budapest 2001.)
TÖRÖK J., A magyar pálosrend liturgiájának forrásai, kialakulása és főbb sajátosságai (1225-1600) (Budapest 1983.)
TÖRÖK J. – LEGEZA L. – SZACSVAY P., Pálosok, (Budapest 1996.)
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 1971.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A keresztény Európát meghatározó középkori zarándokhelyek bemutatása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A középkort meghatározó lelkiség megismerése, társadalmi hatásainak bemutatása.
? A történeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti emlékek bemutatása és összekapcsolása.

3. A tárgy tematikája
1. A zarándoklatok biblia-teológiai alapjai, célja. 2. Mártírok, szentek, ereklyék tisztelete a középkorban. 3. Jeruzsálem – Szentföld, Róma, Santiago de Compostella. 4. Főbb útvonalak Európában. 5. A zarándoklatok módjai, szokásai. 6. Jubileumi szent évek a középkorban. 7. Művészeti alkotások, jelképek. 8. Az egyházi építészet zarándok-emlékei. 9. Szűz Mária tisztelete keleten és nyugaton a kezdetektől a devotio modernaig. 10. Fegyveres zarándoklatok a középkorban.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
CSUKOVITS E., A római Szentlélek-társulat magyar tagjai (1446 - 1523.), Századok 134. (2000.) 1. 211 - 244., A lovagi zarándoklat, Történelmi Szemle 2001/1-2. 33-42., Középkori magyar zarándokok, Budapest 2003.
TÖRÖK J., Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon (Budapest 1990.)
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 1971.)
GUZSIK T., Zarándokok, zarándokhelyek (Építészettörténet II. évf., 3. sz.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A cél, hogy a hallgatók megismerjék a középkori szerzetesrendek történetét, a különböző típusú rendek közötti különbségeket. A szerzetesség szerepét a középkori magyar társadalomban és művelődéstörténeti jelentőségüket. Külön hangsúlyt fektetve az egyes rendek eltérő templom és kolostorépítési szokásaikra.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Az összehasonlító szemlélet fejlesztése.
? A történeti, művészettörténeti, irodalomtörténeti megközelítési módok bemutatása és összekapcsolása.

3. A tárgy tematikája
1. Szerzetesség kialakulása és helye az egyházszervezetben. 2. A szerzetesrendek csoportosítás 3 – 5. Bencések a középkori Európában és Magyarországon 6. Ciszterciek 7. Remeterendek. Karthausiak 8. Pálosok 9. Kanonokrendek, Premontreiek 10. Koldulórendek 11. Bizánci szerzetesség Magyarországon. 12. Apácák

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
TÖRÖK J., Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon (Budapest 1990. 27-142.)
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 1971. 209-304.)
Ciszterci Rend története Magyarországon a kolostoraik alapítása idején, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 5 (1993) 115 – 128.
KRISTÓ GY. (főszerk.), Korai magyar történeti lexikon (Budapest 1994. 368-369. és 464-465. térképei)
FÜGEDI E., Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon, in Fügedi E., Kolduló barátok, polgárok, nemesek (Budapest 1981. 57-88.)
ZARNECKI, G., Kolostorok, szerzetesek, barátok (Budapest 1986.) (ajánlott)

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A kereszténység kezdetén fontos feladat volt a zsidóságtól, a zsidó vallástól való elhatárolódás: tisztázni kellett a zsidóság helyét a keresztény valláshoz képest. Ennek egyik megnyilvánulási formája az az úgynevezett antijudaizmus, amely Harnack értelmezésében csupán szimbolikus jelentőséggel bír, mások szerint azonban akár antiszemitizmusról is szólhatunk. Másfelől a zsidó vallás számára is fontos volt, hogy tisztázza határait a keresztény csoportokkal kapcsolatban: a zsidó keresztényellenesség kialakulásának is több lépcsője van. A kurzus célja az ókori zsidóság történetének áttekintésén keresztül a zsidóság-kereszténység kapcsolatának bemutatása, illetve a fenti fogalmak tisztázása az egyes korszakok fontosabb művein keresztül.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyházak történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat
? Megismeri a felekezetek alapvető teológiai gondolkodását, irodalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit.
? Alkalmassá válik a keresztény egyház- és művelődéstörténet folyamatainak történeti, kulturális és teológiai elemzésére és összefüggéseinek feltárására.
? Információfeldolgozási készség és önálló tájékozódási képesség növelése a keresztény egyház- és művelődéstörténeti irodalomban.
? Megszerzi a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket.

3. A tárgy tematikája
Források: módszertani bevezető. Palesztina és a diaszpóra zsidósága az első században. A templom lerombolásától a Bar-Kochba felkelésig. A zsidóság politikai helyzete a felkelés leverése után. A prozelitizmus kérdése. A római birodalom válsága és annak kihatása Palesztinára. Zsidóság és kereszténység Konstantinig. Konstantin fiai. Julianus császár és a zsidók. Theodosiustól a patriarkátus megszüntetéséig. Jusztinianus és a zsidók. Törvény és vallás a Talmudban. Szemelvények keresztény „zsidóellenes” írásokból.

4. Követelmény
Kötelező irodalom, órai anyag elsajátítása.

5. Módszer
Előadás illusztrációval.

6. Kötelező irodalom
GÁBOR Gy., A negyedik vadállat (Róma az első évszázadok zsidó irodalmának tükrében), in Széfer József, A tanítványok tanulmánykötete a tanítómester (Rabbi), Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 80. születésnapja alkalmából (szerk. Zsengellér József) Bp. 2002.
GÁBOR Gy., „A sündisznó örökségévé és mocsárrá teszem”. A várospusztítás ideológiájához – Jeruzsálem és Róma, in Gábor György, A szentély és a vadak. Zsidó vallástörténeti tanulmányok (Budapest 2000, 161-206.)
JOHNSON P., A zsidók története (Európa, Budapest 2001, 103-207.)
HUBERT L., Zsidóság és kereszténység Krisztustól a középkor végéig I. (Artamondo 1999, 1-70.)

7. Ajánlott irodalom
STERN S., Jewish Identity in Early Rabbinic Writings. (Leiden – New York 1994.)
SHANKS H., Christianity and Rabbinic Judaism. A Parallel History of Their Origins and Early Development, (Washington DC 1993.)
SCHRECKENBERG H., Die christliche Adversus-Judaeos Texte und ihr literarisch und historisches Umfeld (Frankfurt am Main, 1990.)
LIEU J., History and theology in Christian views of Judaism, in The Jews among Pagans and Christians: int he Roman Empire (edited by J. Lieu, J. North, T. Rajak) (Routledge – London 1992, 79-97.)
SIMON M., Verus Israel. Etude sur les relations entre Chrétiens et Juifs dans l’Empire Romain (135–425). (Bibl. éc. fr. d’Athenes e de Rome, 166) (Paris 1948.)
REICHARD K. D., Die Judengesetzgebung im Codex Theodosianus. (Kairos 20 (1978), 16–39.)
RABELLO A. M., The Legal Condition of the Jews in the Roman Empire. In : H. Temporini – W. Haase (éd.), (ANRW II,19.) (Berlin 1980, 662–762.)
NOETLICHS K. L., Die gesetzgeberischen Maßnahmen der christlichen Kaiser des vierten Jahrhunderts gegen Häretiker, Heiden und Juden (Köln 1970.)
MUNIER Ch., L’Église dans l’Empire romain (IIe–IIIe siecles). (Paris, Édition Cujas 1979.)
MCDONALD L. M., Anti-Judaism in the Early Church Fathers. In : Anti-Semitism and Early Christianity. Issues of Polemic and Faith (Cr. A. Evans et D. A. Hagner) (Minneapolis : Fortress Press 1993, 215–252.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A kurzus célja részben azoknak a törvényeknek az ismertetése és tanulmányozása, amelyek speciális módon érintették a keresztényeket: milyen törvények határozták meg az első három században azokat a kereteket, amelyek között a keresztények egy pogány birodalomban élhettek illetve nem élhettek. A negyedik századtól azonban sok esetben maga a kereszténység is hatással volt a császárok egyes törvényeire: a császárok keresztény tanácsadói, esetleg a császárok lelkiismereti meggyőződése révén sok helyütt felfedezhetők keresztény vagy annak tűnő elemek az egyes törvények megfogalmazásában, tartalmában. Amíg tehát a kurzus első részében a keresztények számára adott kereteket vizsgáljuk, a másodikban konkrét törvények elemzésén keresztül a kereszténység befolyásának mértékére keressük majd a választ.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyházak történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat
? Megismeri a felekezetek alapvető teológiai gondolkodását, irodalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint a legfontosabb etikai értékeit.
? Alkalmassá válik a keresztény egyház- és művelődéstörténet folyamatainak történeti, kulturális és teológiai elemzésére és összefüggéseinek feltárására.
? Információfeldolgozási készség és önálló tájékozódási képesség növelése a keresztény egyház- és művelődéstörténeti irodalomban.
? Megszerzi a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket.

3. A tárgy tematikája
A késői római jog forrásai: Codex Gregorianus, Codex Hermogenianus, Codex Theodosianus (különös tekintettel annak 16. könyve). Constitutiones Sirmondianae, Codex Iustinianus, Institutiones Iustiniani, Novellae Imperatorum, Digesta, Fragmenta Vaticana, Collationes.

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
PHARR Cl., The Theodosian Code and Novels and the Sirmondian Constitutions (New York, Greenwood Press 1952.)
FÖLDI A., A római jog története és institúciói (Budapest 1996.)
ZLINSZKY J., A római magánjog története (Budapest 1998.)
ZLINSZKY J., Római közjog (Budapest 1994.)

7. Ajánlott irodalom
BARZANO A., Il cristianesimo nelle leggi di Roma imperiale (Paoline Editoriale Libri 1996.)
ERDŐ P. (összeáll., a szövegeket ford., bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta) Az ókeresztény kor egyházfegyelme az első négy században
HAMMAN A., Így éltek az első keresztények (Budapest 1987.)
KLEIN R., Theodosius der Große und die christiche Kirche (Eos 82,1 (1944), 85–121.)
KRAFT H., Kaiser Konstantins religiöse Entwicklung (Tübingen 1955.)
GAUDEMET J., La législation religieuse de Constantin (Revue d’histoire de l’Église de France XXXIII (1947), 25–61.)
GAUDEMET J., L’Église dans l’Empire Romain (IVe–Ve siecles) (Histoire du Droit et des Institutions de l’Église en Occident, III) Paris : Sirey 1958.)
ERRINGTON R. M., Christian accounts of the religious legislation of Theodosius (Klio 79,2 (1997), 398–443.)
EGGER G., Das Edikt des Kaisers Theodosius von 380 und das Ende der konstantinischer Religionspolitik. In : FS J. B. Trentini (éd. Otto B. R. – Ehrl Fr.) (Innsbruck, Amoe 1990, 99–103.)
ENßLIN W., Die Religionspolitik des Kaisers Theodosius d. Gr. (München, Verlag der Bayerischen Akademie der Wissenschaften 1953.)
DE GIOVANNI L., Il libro XVI del Codice Teodosiano. Alle origini della codificazione in tema di rapporti Chiesa-Stato (Napoli 1985.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
Az eltérő szövegmagyarázati módszerek előnyeinek és korlátainak megismerése, a módszer gyakorlása választott szövegeken keresztül. A különböző exegetikai módszereknek az egyháztörténet különböző korszakaiban való alkalmazása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A módszer leírásának és alkalmazásának megismerése.
? A szöveg elemzés gyakorlatának elmélyítése
? Az egyes egzegetikai módszerek alkalmazása a különböző történeti korszakokban
? A vallási igazságok igazolása a szövegek segítségével, a kortörténeti és az alkalmazott értelmezés
? szétválasztása.

3. A tárgy tematikája
1. Történetkritikai módszer; 2. Egzisztenciális szövegmagyarázat; 3. Nyelvészeti magyarázat; 4. Mély pszichológiai magyarázat; 5. Interakciós magyarázat; 6. keletkezés-történeti magyarázat; 7. Materialista magyarázat; 8. Feminista magyarázat; 9. Intertextuális magyarázat; 10. Hatástörténeti magyarázat; 11. Zsidó magyarázat; 12. Bibliai hermeneutika; 13. Egyházi megnyilatkozások

4. Követelmény
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: Írásbeli dolgozat 10 oldal, választott módszerrel adott szöveg elemzése.

5. Módszer
Tanári előadás, valamint interaktív csoportos beszélgetés. A dokumentumok (egyházi dokumentumok, törvényszövegek, korabeli források) bemutatása, közös megbeszélése és értelmezése.

6. Kötelező irodalom
Jeromos Bibliakommentár III. kötet, Hermenutika és Egyházi megnyilatkozások c. tanulmány
VANYÓ L., Az egyházatyák bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története: Septuaginta, Diatesszaron, Vetus Latina (Jel, Budapest 2002.)
RUGÁSI Gy., Elváló utak: rabbinikus és ókeresztény exegézis (Jószöveg Műhely, Budapest 2008.)
EBELING G., Értelmezéstörténet mint egyháztörténet (Hermeneutikai füzetek 2.) Budapest 1994.

7. Ajánlott irodalom
SIMONETTI M., Lettera e/o allegoria. Un contributo alla storia dell’esegesi patristica (Studia Ephemeridis Augustinianum 23., IPA, Roma 1985.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tanegység célja a középkori magyar egyházszervezet kialakulásának és működésének bemutatása a 11. század elejétől a reformációik az érsekségektől a plébániákig.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a középkori egyházszervezet működését és változásait.
? Nemzetközi kitekintéssel az összehasonlító egyháztörténelem módszertanának megismertetése.
? Az egyház és a társadalom középkori kapcsolatrendszerének összefüggéseinek bemutatása.

3. A tárgy tematikája
1 Az egyházszervezet kialakulása. Ókeresztény és kora középkori előzmények. 2. Misszió a 10. században. 3. Az önálló magyar érseki tartomány létrejötte. 4. Püspökség alapítások 1009-ben. 5. Az episzkopális egyházszervezet továbbépítése (Vác, Bihar, Zágráb, Nyitra) 5. Esztergom és Kalocsa kapcsolata a középkorban. 6. Missziós püspökségek a középkori Magyarországon 7. Káptalanok kialakulása és egyházigazgatási szerepük 8. Középszintű egyházigazgatás, főesperességek 9. Plébániahálózat. 10. A középkori magyar, cseh és lengyel egyházszervezet összehasonlítása.

4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium

5. Módszer
Előadás, térképek, diák segítségével.

6. Kötelező irodalom
MÁLYUSZ E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest 2007.)
Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3 (1991) 73 - 88. old.
KOSZTA L., A keresztény egyházszervezet kialakulása, in Árpád előtt és után. Szerk. Kristó Gyula és Makk Ferenc (Szeged, 1996. 105 - 115. old.)
KOSZTA L., Dél-, Délkelet-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban, in A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor (Szeged, 2000. 41 – 80. old.)
TÖRÖK J., A tizenegyedik század magyar egyháztörténete (Budapest, 2002.) és a sorozat további kötetei.
SÜMEGI J., A Pécsi Egyházmegye ezer éve (Pécs 2008.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tantárgy célja a francia egyháztörténet megismertetése az avignoni pápaság kezdetétől a konstanzi zsinat végéig.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyház(ak) történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat

3. A tárgy tematikája
1. A Karoling császárság kialakulása. Császári hatalom és egyház. Kísérletek az Egyház megreformálására. A karoling reneszánsz. A központi hatalom hanyatlása a IX-X. században. Az egyház a tartományurak hatalmában.
2. Az egyházi megújulás kezdetei. Monasztikus reformok. Cluny. Az „Isten békéje” mozgalom. Az ezredforfuló. Királyi hatalom és Egyház szövetsége. Cluny hanyatlása.
3. A XII. századi monasztikus reform. A remeteség terjedése. A ciszterciták. A királyi hatalom megerősödése; pápaság és királyság viszonya. A világi papság a XII. században. A XII. századi reneszánsz.
4. A francia nagyhatalom kialakulása. A Dél meghódítása: a valdens és az albigens eretnekség elleni fellépés. A domonkosok és a ferencesek. A Királyság szakralizációja: IX (Szent) Lajos. Az egyetemek kialakulása. A Sorbonne. Aquinói Szent Tamás.
5. Királyság és Pápaság konfliktusa: „A király császár a maga országában”. VIII. Bonifác és Szép Fülöp. Az anagni incidens. A Királyság győzelme. Az Út az avignoni pápasághoz.

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
G. ZARNECKI, Kolostorok, szerzetesek, barátok (Budapest 1986. 32–46.)
G. DUBY (szerk.), Franciaország története I. A kezedetektől a Bourbon-restaurációig. (Budapest 2005. 234–241.)
J. LE GOFF, Az értelmiség a középkorban (Gyorsuló idő, Budapest 1979. 9–89.)
SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története I. (Budapest 1987. 458–463., 485–493.)
M. BLOCH, Gyógyító királyok. A királyi hatalom természetfeletti ereje Franciaországban és Angliában (Budapest 2005. 73–86., 95-118.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tantárgy célja a francia egyháztörténet megismertetése az avignoni pápaság kezdetétől a konstanzi zsinat végéig.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Megismeri a keresztény egyház(ak) történeti és művelődéstörténeti problémáit és az őket körülvevő egyház- és keresztény művelődéstörténeti folyamatokat

3. A tárgy tematikája
1. Az avignoni pápaság kezdetei, okai: a pápaság és a királyság közötti konfliktus
2. Pragmatica Sanctio, a konciliarizmus elméletének születése (1348). A francia egyházi struktúra viszonya a Koronához.
3. A párizsi egyetem jelentősége a nemzetközi teológiai életben (Párizs, Toledo, Oxford). Párizs Európa teológiai központja.
4. Szkizma: 1378, kettős pápaválasztás, a Sorbonne állásfoglalása. Az első gallikán szinódusok és a diplomáciai tevékenység (1395). A felső klérus és az egyetem képviselői. Rómával való szakítás. Az avignoni zavargások. Az orléans-i herceg szerepe, a francia politika csődje. Párizsi zsinat és a konklávé (1409). A hármas pápaság; a római zsinat csődje, a konstanzi zsinat.
5. Az egység helyreállítása. A hosszú várakozás (XII. Gergely pápaságának a vége). Zsinati határozatok, frequens dekrétum (Pierre d’Ailly).
6. Az egyházi rendek Franciaországban a XIV-XV. században.

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
G. DUBY (szerk.): Franciaország története I. A kezedetektől a Bourbon-restaurációig (Budapest 2005.)
G. DUBYR MANDROU, A francia civilizáció ezer éve (Budapest 1975.)
G. DUBY, A katedrálisok kora. Művészet és társadalom (980–1420. Budapest 1984.)
SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története. I. (Budapest 1987.)
GERGELY J., A pápaság története (Budapest 2002.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tanegység célja a keresztes hadjáratok történetének áttekintése, különös tekintettel a Magyar Királyság szerepére, illetve a releváns források megismerésén keresztül a keresztes eszmerendszer valamint a Latin Kelet egyháztörténetének rekonstruálása.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a XI–XIII. század egyik legjelentősebb európai mozgalmának legfontosabb ismérveit
? Képes a hadjáratokat elindító és mozgásban tartó eszmerendszer hátterét feltárni és értékelni.
? Megismeri a Szentföld egyházi közigazgatását és összehasonlító elemzések segítségével képes a nyugati kereszténység intézményrendszerével összevetni.

3. A tárgy tematikája
1 A keresztes hadjáratok kutatásának historiográfiája. 2. A XI. század végének Európája: egyházi reformok 3. A keresztes hadjáratok motivációi 4. Az I. keresztes hadjárat: Clermonttól Jeruzsálemig 5. A II. keresztes hadjárat: az első veszteségek 5. A keresztes államok megszervezése és az egyházszervezet alapjainak lerakása 6 A III. keresztes hadjárat 7. A keresztes hadjáratok intézményesülése: III. Incétől III. Honoriusig 8. A szerzetes lovagrendek: templomosok, johanniták, német lovagrend 9. A XIII. század hadjáratai: II. Andrástól Szent Lajosig 10. A Szentföld elvesztése – tervek a visszaszerzésre

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás, nemzetközi és hazai kutatási eredmények felhasználásával

6. Kötelező irodalom
Források:
VESZPRÉMY L., Az első és második keresztes háború korának írott forrásai (Középkori Keresztény Írók 1. Budapest, 1999.)
G. DE VILLEHARDOUIN, Bizánc megvétele (ford. Szabics Imre, Budapest 1985.)

Feldolgozások:
BOROSY A., "A keresztes háborúk és Magyarország I-II." (Hadtörténelmi Közlemények 109:1 (1996): 3–41, 109:2 (1996): 11–52)
BOZSÓKY P. G., A jeruzsálemi latin királyság. (Szeged, 2004.)
HUNYADI Zs., A keresztes háborúk, in Szántó R. (szerk.), Középkori egyetemes történelem (Térképvázlatok gyűjteménye). (Szeged–Miskolc, 2006, 206–217., Pécs, 2007)
LASZLOVSZKY J. – MAJOROSSY J. – ZSENGELLÉR J. (szerk.), Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik (Máriabesnyő-Gödöllő, 2006)
S. RUNCIMAN, A keresztes háborúk története (Budapest, 2002.)

7. Ajánlott irodalom
W. B. BARTLETT, Az utolsó keresztes hadjárat (Debrecen 2008)
M. BILLING, A keresztes hadjáratok. Az iszlám elleni háború, 1096–1798. (Debrecen 2007)
BOZSÓKY P. G., Keresztes hadjáratok (Szeged 1996.)

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A cél, hogy a hallgatók megismerjék a középkori szerzetes lovagrendek történetének és felépítésének legfontosabb jellemzőit, és képesek legyenek elhelyezni e rendeket az egyház intézményrendszerében.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Középkori források (oklevelek, narratív források és regulák) elemzésének, értelmezésének elsajátítása és alkalmazása.
? A szerzett ismeretek és készségek aktív alkalmazására való képesség a középkori egyház intézményrendszerének megismerése során.
3. A tárgy tematikája
1. Az ispotályos- és lovagrendek kutatásának historiográfiája 2. Salamon templomának szegény lovagjai: a templomosok 3. A templomosok Magyarországon 4. Szent János lovagjai 5. A johanniták magyar–szlavón rendtartománya 6. A német lovagrend a Barcaságban 7. Regulák, consuetudók, statútumok 8. Kisebb lovagrendek 9. Lazariták, antoniták, Szentlélek-rend 10. Stefaniták, Szent Sír kanonokrend 11. A lovag- és ispotályos rendek „utóélete”

4. Követelmény
A szemeszter elején kiválasztott témából szóbeli referátum készítése, valamint a kurzus anyagának feldolgozását követően zárthelyi dolgozat megírása. A követelményeket a témák kiosztásakor a szaktanár ismerteti.
5. Módszer
A szaktanári bevezető mellett a hallgatók megadott szakirodalom alapján készülnek egy téma feldolgozására.
6. Kötelező irodalom
BOROVICZÉNY K-GY., Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről (Orvostörténeti Közlemények - Communicationes de Historiae Artis Medicinae 133–140 (1991–92): 7–48)
K. ELM, A templomosok pere in A. Demandt, A történelem nagy perei - törvény és hatalom (Budapest, 1993, 97-128.)
HOMONNAI S. – HUNYADI Zs., A jeruzsálemi Szent János lovagrend regulája (Szeged, 1996.)
HUNYADI ZS., Cruciferi domus hospitalis per Hungariam et Sclavoniam... A johanniták Magyarországon a 14. század végéig (Aetas 17:4 (2002): 52–76)
STOSSEK B. – KURECSKÓ M., A Szent Sír Kanonokrend története Magyarországon in Koszta L. (szerk.) Capitulum I. Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. (Szeged, 1998, 83–114.)
PÓSÁN L., A Német Lovagrend története a 13. században (Debrecen, 1996, 10–70, 118–214)
STOSSEK B., A templomos lovagrend regulája (Budapest 2002.)
STOSSEK B., A templomosok Magyarországon, in Laszlovszky J., Majorossy J., Zsengellér J.. Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik (Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor 2006, 181–194.)
7. Ajánlott irodalom
BOROSY A., Egyház és honvédelem az Árpád-korban. Hadakozó egyháznagyok, szerzetes lovagrendek (Hadtörténelmi Közlemények 100 (1987): 199-233)
FONT M., A német lovagrend alkonya (Pécs, 1997)
GRYNAEUS T., Szent Antal tüze (Budapest, 2002, 54–74.)
LEGEZA L. –TÖRÖK J., Máltaiak (Budapest, 1999)
PATEK F., A magyarországi templárius rendtartomány felbomlása (Budapest, 1912)
PÓSÁN L., Zsigmond és a Német Lovagrend (Hadtörténelmi Közlemények 111 (1998): 630-656)
RÁSZLAI T., Az irgalmasság erénye az Árpád-korban (Magyar egyháztörténeti vázlatok (1989): 257-278)
PÓSÁN L., A Német Lovagrend pénzügypolitikája a kezdetektől a 14. század közepéig (Debrecen, 2000.)
TÖRÖK J., Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon (Budapest 1990)
W. URBAN, A Teuton Lovagok. A Lovagrend hadtörténete (Debrecen 2003.)

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

1. A tárgy célja
A tantárgy célja a Római Kúria bemutatása mind történetiségében, mind jelenlegi felépítésében és működésében. A kurzus során különös figyelmet szentelünk azon változtatásoknak, amelyek 1988-ban, II. János Pál pápa reformjai által alakították át a Kúriát. A központi hatóságok (Dicasteria) tanulmányozása mellett, az Államtitkárság és a kongregációk megismerése áll az előadások középpontjában.

2. Fejlesztendő kompetenciák
? Alkalmas szakmai irányítás mellett a keresztény egyház- és művelődéstörténet egyes részterületein kutatásra, publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására.
? Alkalmas a keresztény egyház- és művelődéstörténet ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban: a tudományos kutatás, az oktatás, a kultúraszervezés, valamint a politikai, társadalmi, kormányzati és közigazgatási döntések előkészítésekor.
? Fejleszti a kritikai gondolkodást, absztrakciós képességet.

3. A tárgy tematikája
1. Az Államtitkárság. 2. A kongregációk. 3. A bíróságok. 4. A pápai tanácsok. 5. A hivatalok. 6. A Római Kúria egyéb intézményei. 7. A történelem során megszűnt központi hatóságok.

4. Követelmény
Félév végén: kollokvium

5. Módszer
Előadás.

6. Kötelező irodalom
ERDŐ P., Egyházjog (Budapest 1991.)
MONDIN B., A pápák enciklopédiája (Budapest 2001.)
SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története (Budapest 1985.)

7. Ajánlott irodalom
DEL RE N., La Curia Romana. Lineamenti storici-giuridici (Roma 1995.)
AA.VV. La Curia Romana. Aspetti ecclesiologici, pastorali, istituzionali. Per una lettura della „Pastor Bonus” (Citta del Vaticano 1989.)

Egyháztörténet Tanszék

1.A tárgy célja
A tanegység célja a Szentszék és a nemzeti egyházak viszonyulásának, valamint az egyes egyháziak és hívek által irányított csoportok ideológiai ellenállásának bemutatása a nemzetiszocialista eszmerendszerekkel és rezsimekkel szemben az 1933-1945-ig terjedő időszakban.
2. Fejlesztendő kompetenciák
? A hallgató megismeri a Szentszék hivatalos állásfoglalását a nemzetiszocialista ideológiával szemben valamint betekintést kap a nemzeti egyházak viszonyulásába a helyi rezsimekkel szemben.
? Megismeri az európai nemzetiszocialista rezsimeknek a helyi egyházakhoz való viszonyulását.
? Betekintést nyer a nemzetiszocialista rezsimmel szemben kifejtett ideológiai ellenállás formáiba és annak emblematikus személyiségeibe és csoportjaiba.
3. A tárgy tematikája
1 Az európai országok gazdaságpolitikai és társadalomstatisztikai helyzete az I. világháború után. 2. A fasizmus és a nemzetiszocializmus eszmerendszere és azok viszonyulása az egyházhoz. 3. Az „újpogányság” (Neuheidentum) fogalma és annak megjelenési formái. 4. A Szentszék megnyilatkozásai az előretörő nemzetiszocialista eszmékkel szemben. 5. Olaszország. 6. Németország és Ausztria. 7. Lengyelország. 8. Horvátország és Bosznia-Hercegovina. 9. Csehország és Szlovákia 10. Magyarország.
4. Követelmény
Félév végén: szóbeli kollokvium
5. Módszer
Előadás, a korszak és a legjelentősebb szereplők bemutatása térképek, fényképek és korabeli dokumentumok segítségével.
6. Kötelező irodalom
FILA B. – JUG L., Az Egyházi Tanítóhivatal megnyilatkozásai (1923-1945) (Kisterenye – Budapest 1997.)
NÉMETH I., Németország története. Egységtől az egységig 1871-1990 (Aula, Budapest 2002, pp. 178-193)
ORMOS M., Nácizmus – fasizmus (Magvető, Budapest 1987.)
MICHALSKI, C., A nácizmus ezoterikus forrásai (Budapest 2005.)
EÖRDÖGH I. – GRAZIANO I., Josef Tiso és a szlovákiai holokauszt (Budapest, METEM 2006.)
MIKRUT, J., Die Christen Märtyrer des Nationalsozialismus und Totalitarismus in Mitteleuropa 1938-1945 (Dom Verlag, Wien 2005.)
RICCARDI, A., Keresztények a vértanúság századában (Budapest 2002.)
7. Ajánlott irodalom
HAMANN, B., Bécs és Hitler. Egy diktátor tanulóévei (Európa, Budapest 2000.)
GOTTO K. - REPGEN, K., Die Katholiken und das Dritte Reich (Mainz, 1983.)
HÜRTEN, H., Deutsche Katholiken:1918-1945 (Paderborn-München-Wien, 1992.)
SALE, G., Hitler, la Santa Sede e gli ebrei (Jaca Book, Milano 2004.)
GODMAN, P., Der Vatikan und Hitler. Die geheimen Archive (München, Droemer Verlag, 2004.)
BIBÓ I., Előadás a németországi nemzetiszocializmusról (Budapest 1935.)
BEKE M., A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között (München-Budapest 1992.)
SZITA L., Tanulmányok és dokumentumok Baranya megye nemzetiségeinek történetéből, in Baranyai Helytörténetírás (1980, pp. 425-580.)
FEHÉR I., A bonyhádi hűségmozgalom történetéhez (Budapest 1983.)
SPANNENBERG N., Der Volksbund der Deutschen in Ungarn 1938-1944 unter Horthy und Hitler (R. Oldenbourg Verlag, München 2005.)
ROOS H., Geschichte der polnischen Nation 1918-1985 (Stuttgart-Berlin-Köln-Mainz 1986.)
LUŽA R., Wiederstand in Österreich 1938-1945 (Wien 1985.)
BANAC I., The National Qeustion in Yugoslavia (Ithaka NY 1984)
SLAPNICKA H., Die Kirchenbeträge in den sudeten-deutschen Gebieten 1939-1945. in AKGB 6.Jg. (1982, pp. 206-256.)