Neveléstudományi Intézet

Pukánszky Béla Dr. (PUBHAAS.SZE)

min.5 kredit

A kurzus propedeutikus jellegű: célja bevezetés filozófia tanulásába és kutatásába, illetve a szaktudományok, főként a humán tudományok általános elméleti alapjainak elsajátításába. Olyan speciális és általános ismeretanyag minimumát mutatja be, amely megkönnyíti a filozófia fő problémáinak áttekintését, sajátos eredményeinek megkülönböztetését a szellemi kultúra egyéb képződményeitől, illetve elősegíti a filozófiai és a más jellegű tudás közötti viszony jobb megértését. Átfogó szemléleti elveket ad egyfajta ismeretanyag elsajátításához, a képzés során szükséges kutatások (évfolyamdolgozat, szakdolgozat készítés) végzéséhez, a tudományos munka első lépéseinek megtételéhez. A propedeutika keretei között nyújtott nem specifikus ismeretanyag a filológia, specifikus ismeretkörök: a problematika, a metodológia és a metafilozófia.
Filológia. Bibliográfia, textológia, biográfia, lexikon, kézikönyv, monográfia, periodika stb.
Problematika. A filozófia tárgya, problematikája és elméleti tartalma. A tárgy értelmezésének típusai. A megoldások sokfélesége és viszonylagossága. A filozófiai szemléletmód problematizáló és kritikai jellege. A filozófiai elmélet axiológiai vonatkozásai. Teljesség és rendszerszerűség. Világnézeti és világképbeli elemek. Átfogó jelleg és diszciplinarizáltság. Az alkalmazott filozófia. A filozófia humánus tartalma és dezantropomorfizáló törekvései.
Metodológia. Metodika és metodológia. Internalista és externalista metodológiák. Zárt és nyitott módszerek. A módszer (metodus) összetettsége: alapelvek és gondolkodási eljárások. Két nagy módszertípus: dialektikus és metafizikus. Specifikus eljárások: absztrakció, redukció, extrapoláció stb. Fogalom- és elméletalkotás. Ontológiai és gnoszeológiai előfeltevések szerepe a módszer kialakulásában. A feltárás és a kifejtés módszere. A bizonyítás problémája a filozófiában és más elméleti területeken. A bizonyítás és a meggyőzés viszonya. Bizonyítás, érvelés, tanítás.
Metafilozófia. A filozófia önreflexiója és külső jellemzése. A filozófia tárgyelmélete és metaelmélete. A filozófia metaelméleti lehetőségei. A filozófia önértelmezésének fontosabb állomásai (képviselőinek erre vonatkozó reprezentatív szövegei). A filozófia ideológiai és tudományos leírhatósága. A filozófia és a nyelv viszonyának problémái. A filozófia nyitottsága és egzaktsága, elméleti kapcsolatrendszere (vallás, szaktudományok, művészet stb.). A filozófia pluralitása. Elméleti filozófia és filozófiatörténet. A filozófia funkciói.

Neveléstudományi Intézet

Pukánszky Béla Dr. (PUBHAAS.SZE)

min.4 kredit

A tantárgy oktatásának általános célja, hogy a szociológia ismeretanyagának átadásával megteremtse a pedagógiai szakképzés szociológiai tudásalapját, megalapozza a Nevelésszociológia c. tárgy elsajátítását. Olyan szemléletmódot, fogalmi apparátust, ismereteket és módszereket kíván a hallgatóknak átadni, mely segítségével képesek lesznek a nevelés/iskola társadalmi beágyazottságának felismerésére és a magyar társadalom folyamatainak és jelenségeinek értelmezésére.

A kurzus alapozó jellegű, mely a szociológiai gondolkodás fejlődésébe, a jellegzetes szociológiai nézőpontok sajátosságaiba, a szociológia alapfogalmaiba, az empirikus szociológiai munka módszertanába és a társadalmi tagozódás problémakörébe kíván betekintést nyújtani.

Tematika

1. A szociológiai gondolkodás fejlődésének áttekintése (az elméleti megismerés)
- a szociológiai szemléletmód lényege, sajátosságai
- a szociológia irányzatai
- a társadalomtudományokra ható főbb eszmeáramlatok (konzervativizmus, liberalizmus,
szocializmus)

2. A szociológiai módszerek bemutatása (az empirikus megismerés)
- a megismerés típusai
- az empirikus megismerés sajátosságai
- az empirikus kutatás vázlata
- adatgyűjtési módszerek a szociológiában
- adatfeldolgozás és adatelemzés

3. Társadalmi tagozódás, szegénység, mobilitás (elmélet és empíria)
- a társadalmi tagozódás alapfogalmai
- elméletek és módszerek a társadalmi csoporttagozódás kutatásában
- a társadalomszerkezet alakulásának nemzetközi és hazai tendenciái
- a szegénység (elméletek, hazai empirikus kutatások)
- a mobilitás alapfogalmai és elméleti kérdései
- a mobilitáskutatás módszertana
- a társadalmi mobilitás alakulásának nemzetközi és hazai tendenciái

4. A társadalmi élet egyes jelenségei:
oktatás, gazdaság, életmód, kultúra és szocializáció, vallás, deviáns magatartás.

Neveléstudományi Intézet

Vidákovich Tibor Dr. (VITHAAS.SZE)

min.4 kredit

A témák feldolgozása elősegíti a tanárképzésben megjelenő elméleti ismeretek elmélyítését. A kötelező szakirodalom lehetővé teszi az egyes tematikus egységek részletesebb megismerését, az iskolai gyakorlattal való kapcsolat megteremtését.

Tematika:
1. A személypercepció elméletei. A társészlelés jellemzői és hibái.
2. Az oksági következtetések (attribúció) elméletei. Motiváció és attribúció, nevelés és attribúció.
3. A proszociális viselkedés és az agresszió. Az agresszió és szorongás kapcsolata.
4. Az attitűd fogalma, funkciói, mérésének lehetőségei. A tanári attitűd és viselkedés kapcsolata.
5. A saját magammal kapcsolatos attitűdök: önbecsülés, énkép, identitás.
6. A kommunikáció elmélete: a verbális és nem verbális kommunikáció funkciói, jellemzői. A meggyőző közlés: propaganda és tömegkommunikáció és annak hatása a gyerekekre.
7. A csoport kialakulása, jellemzői: szerepek, normák, struktúra, kohézió.
8. Munkában a csoport: szociális facilitáció, csoportdöntés, csoportgondolkodás, a feladat természete és a csoport
9. A csoport hatása az egyénre: vonatkoztatási csoport, konformitás, engedelmesség. A kortárscsoport, mint vonatkoztatási keret.
10. A vezetés pszichológiája, vezetési stílusok. A tanár, mint vezető. Informális vezetők az iskolai osztályban és a tantestületben.
11. A vonzalom és a kapcsolatok dinamikája. Az interperszonális konfliktusok természete.
12. A csoportközi viselkedés és az előítélet problémája.
13. Az értékek szerepe. Az értékkonfliktusok jellemzői.

Neveléstudományi Intézet

Vidákovich Tibor Dr. (VITHAAS.SZE)

min.11 kredit

Neveléstudományi Intézet

Pukánszky Béla Dr. (PUBHAAS.SZE)

min.3 kredit

A kurzus célja, hogy a hallgatók felelevenítsék és rendszerezzék az emberi test felépítésével, működésével kapcsolatos ismereteiket. Megismerkedjenek a napjainkban leggyakoribb betegségek biológiai hátterével, kialakulásuk okaival és megelőzésük lehetőségeivel. Megismerjék a testi és lelki egészség megóvásának módjait és a családi, iskolai nevelés ilyen irányú feladatait.

Tamatika

Az emberi szervezet felépítése és működése (a sejt; a szövetek; patológiai alapok; mikrobiológiai alapok; szervrendszerek; a tanulás, gondolkodás és emlékezés biológiai folyamatai).
A fontosabb krónikus betegségek jellemzői, prevenció és rehabilitáció, egészségtani alapok (higiénia; testi és lelki egészség megóvása; a helyes életmód; a szenvedélybetegségek, a stresszhatások, a szorongás és a depresszió kivédése; szűrővizsgálatok; védőoltások; a családi és az iskolai nevelés szerepe, felvilágosítás).

Neveléstudományi Intézet

Vidákovich Tibor Dr. (VITHAAS.SZE)

min.6 kredit

A gyakorlat célja, hogy a matematika tantárgy elméleti ismeretanyagát kiegészítve bemutassuk a gyakorlatban előforduló statisztikai jellemzők meghatározásának, értelmezésének menetét. A tematika összeállításának fontos alapelve volt, hogy - mivel a számítógép jórészt mentesít a statisztikai számolások nehézségei alól, csak olyan jellegű és mélységű anyag szerepeljen benne, amely nélkülözhetetlen a számítógépes statisztikai elemzések szakszerű végrehajtásához.

Tematika

Leíró statisztika
A változók eloszlásának meghatározása, az eloszlás ábrázolása (abszolút és kumulatív gyakoriságok, kvartilisek, decilisek); a mintaközép jellemzésére használt mutatók meghatározása (átlag, medián, módusz); a szóródás mérőszámai (terjedelem, átlagos eltérés, interkvartilis félterjedelem, szórás, variancia); két változó összefüggésének jellemzése korrelációs együttható segítségével, a parciális korrelációs együttható

Statisztikai hipotézisek vizsgálata
Statisztikai táblázatok kezelése (t-eloszlás, F-eloszlás, c2-eloszlás); középértékekre és szórásra vonatkozó próbák (t-próbák, F-próba, Welch-próba, varianciaanalízis; rangsorolt adatok elemzésére alkalmas próbák (Wilcoxon-, Mann-Whitney-, Kruskall-Wallis-, Jonckheere-Terpstra-próba); korrelációs együtthatók szignifikancia-vizsgálata (Pearson-, Spearman-, Kendall- korrelációk).

Az adatstruktúra elemzésének néhány módszere
Klaszteranalízis (legközelebbi és legtávolabbi szomszéd módszere euklideszi távolságmérés alkalmazásával), regresszióanalízis egy függő és egy független változó bevonásával.

Neveléstudományi Intézet

Vidákovich Tibor Dr. (VITHAAS.SZE)

min.6 kredit

A számítógép felépítése és működési elve. Hardver alapismeretek: processzor, memória, billentyűzet, monitor, mágneslemez. Szoftver alapismeretek: file, könyvtárstruktúra, operációs rendszerek, felhasználói programok, parancsvezérlés, menüvezérlés.
Adatok gépi tárolása és kezelése. A DOS operációs rendszer jellemzői és alapvető parancsai. A Norton Commander funkciói, kezelése. Tömörített adattárolás, a fontosabb tömörítő programok kezelése. Víruskeresés és irtás.
WINDOWS alapismeretek - az interaktív felhasználói felület kezelése (Windows 98).
A WINWORD szövegszerkesztők kezelése. Fileműveletek, szövegműveletek, blokkműveletek. Formázás (karakterformázás, bekezdésformázás, szekcióformázás, dokumentumformázás). Keretezés, felsorolások és számozások. Fejléc, lábléc, oldalszámozás; lábjegyzet készítés. Szövegrészek keresése, cseréje; ablakok kezelése; rövidítésszótár. Szövegellenőrzés (automatikus javítás, nyelvi segédprogramok ).
A WORD 97 (8.0) eltérései a Word 6.0-tól. Stílusok és sablonok. Objektumok beillesztése.
Táblázatkezelés számítógéppel, az EXCEL táblázatkezelő rendszer.
Multimédia nyújtotta lehetőségek az oktatásban. Az Internet főbb szolgáltatásai. Elektronikus levelezés.

Neveléstudományi Intézet

Pukánszky Béla Dr. (PUBHAAS.SZE)

min.29 kredit

A szakdolgozat témájához kapcsolódó források, szakirodalom feltárása, módszertani kérdések megbeszélése, konzultációk.

Neveléstudományi Intézet

Pukánszky Béla Dr. (PUBHAAS.SZE)

min.8 kredit

8 féléves tárgy, melynek keretében a hallgatók megismerik a hazai közoktatási és felsőoktatási intézmények működését, intézményi gyakorlatokon vesznek részt: óvoda, általános- és középiskola, speciális iskola, nevelőinzézet, pedagógiai intézet és szakszolgálat, oktatási iroda

Neveléstudományi Intézet

Pukánszky Béla Dr. (PUBHAAS.SZE)

min.12 kredit

Neveléstudományi Intézet

Pukánszky Béla Dr. (PUBHAAS.SZE)

min.10 kredit

A már meglevő neveléstörténeti ismeretekre építve a hallgató:
1. szerezzen jól megalapozott tudást a 19-20. századi neveléstörténet eszmetörténetéről, eseménytörténetéről;
2. ismerje meg a neveléstörténeti kutatás újabb metodikáját, illetve a neveléstörténet újabb keletű határtudományait (pl. gyermekkortörténet, családtörténet, pszichohistória);
3. mélyítse el a 19-20. századi magyar neveléstörténettel kapcsolatos ismereteit úgy, hogy a mai magyar iskolaügy és pedagógia jelenségeit történeti háttér segítségével tudja elemezni-értelmezni.

Tematika

A magyarországi tanügyigazgatás története. A középiskolai tanárképzés története Magyarországon. Magyarországi pedagógiai irányzatok, pedagógiai iskolák a 19. században. A pedagógia önálló tudománnyá válása, az egyetemi tanszékeken kidolgozott pedagógiai koncepciók sajátosságai. A budapesti, a debreceni és a kolozsvári-szegedi pedagógiai iskola képviselői. Az iskolai oktatás segédeszközeinek fejlődése. Diákegyesületek és önképzőkörök, iskolán kívüli nevelés.

Új kutatási területek, módszerek és határtudományok. Markáns pedagógiai irányzatok megjelenése a 18. század végén Európában. Az egyes országok iskolahálózatának horizontális és vertikális kiépülése. „Angolszász” és „kontinentális” típusú tanügyirányítási rendszerek. Herbartizmus és Herbart-kritika. A herbartizmus térhódításának okai, az irányzat világméretű elterjedése. Az antiherbartista irányzatok képviselői. Filozófiai alapozottságú pedagógiai irányzatok a 19-20. század fordulójától. Gyermekközpontúság a pedagógiában. A reformpedagógia kialakulásának és terjedésének eszmetörténeti, társadalomtörténeti háttere. A reformpedagógia kritikája egykor és ma. Reformpedagógiák és alternatív irányzatok a második világháború után. Az ezredforduló pedagógiai kihívásai.

Neveléstudományi Intézet

min.2 kredit

Neveléstudományi Intézet

Ravaszné Dr Zsolnai Anikó Dr. (ZSAHADS.SZE)

min.17 kredit

A kurzus keretében az eddig hagyományosan neveléselméletinek tekintett témák kiegészülnek olyan, eddig nem tárgyalt problémakörökkel, amelyek elősegítik a neveléssel kapcsolatos attitűdök és képességek orientálását és fejlesztését. A klasszikus neveléselméleti témák – a nevelés tényleges és lehetséges céljai, nevelési módszerek, értékek és értékrendszerek közvetítése, az erkölcsi szocializáció, sajátos nevelési feladatok az iskolában - mellett bekerülnek a tematikába az alternatív pedagógiák, a nevelés szociobiológiai és antropológiai alapjai, a szociális kompetencia és a személyes kompetencia fejlődése és fejlesztése, a magatartási zavarok és a nevelési devianciák összefüggése a szociális készségek és képességek fejlettségével foglalkozó témakörök.

Neveléstudományi Intézet

Csapó Benő Dr. (CSBHACS.SZE)

min.18 kredit

Az oktatáslélektan kialakulása, az iskolai és iskolán kívüli oktatást megalapozó kutatási területek. Pszichológia és pedagógia viszonya. A pszichológiai elméletek pedagógiai alkalmazásai. Pedagógia és pszichológia párhuzamos fejlődése és kölcsönhatása.

A behaviorista pszichológia és hatása az oktatás elméletére. Korai szakaszainak hatása az oktatásban: a kondicionálás és az operáns kondicionálás, Skinner szerepe a programozott oktatás kialakulásában, az elágazó programoktól a számítógépes oktatásig. A viselkedés-lélektan érettebb korszaka, Bandura szociális tanulás elmélete. Bloom taxonómiája és szerepe az oktatás céljainak operacionalizálásában.

A pszichometria hatása, az intelligenciakutatás és az általános képességek szerepének feltárása. Az intelligencia és az emberi képességek szerkezete, az egyéni különbségek elmélete. A pszichometria szerepe a pedagógiai tesztelmélet fejlődésében.

Az organizmikus elméletek szerepe az oktatásban. A Piaget iskola eredményei, hatása az oktatásban, a tananyagelemzés és a taneszköz-tervezés pszichológiai megalapozása. A képességek fejlődése folyamat. Az új matematika tanítása. Bruner hatása az oktatáselmélet fejlődésére.

A kognitív pszichológia és hatása. Tanulás szövegekből. A megértés fogalma. A reprezentáció, a mentális modellek. Szövegmegértés elméletek. A tudás központi fogalommá válása, a kétféle tudás megkülönböztetése. Tudástechnológia tudáspszichológia, tudásbázis, tudásreprezentáció. A jól szervezett, széles körben felhasználható tudás jellemzői.

Az oktatás eredményességét meghatározó nem kognitív jellegű tényezők, személyiségvonások: életcél, énkép, sikerorientáltság, kudarctűrés, érdeklődés, motiváltság. A szűkebb értelemben vett oktatás fogalmába nem tartozó iskolai és tanórai történések (rejtett tanterv) és a tanulók egymás közötti interakciói. A tanári munkát, a tanítást kísérő egyéb pszichológiai jelenségek (a tanár, mint modell, tanári elvárások).

Neveléstudományi Intézet

Vidákovich Tibor Dr. (VITHAAS.SZE)

min.4 kredit

A hallgatók tájékozódjanak az oktatási rendszer és a társadalom kapcsolatáról, az oktatáspolitika fő tendenciáiról itthon és külföldön, az oktatásirányítás lehetséges stratégiáiról, a rendszer működésének minőségéről, az iskola mint szervezet működésének alapjairól.

Tematika

Társadalom és oktatás: iskolarendszer, társadalmi szelekció, esélyegyenlőség; az oktatás és munkaerőpiac összefüggései; társadalmi folyamatok és az oktatás; az európai integráció jellemzői és várható hatásai. Az oktatási rendszerek felépítése és működése: az oktatási rendszerek kialakulása, centralizált és decentralizált rendszerek; iskolarendszerek; a magyar közoktatás-politika jellemzői; a magyar közoktatási rendszer működése és irányítása, az oktatási törvény; a közoktatás minősége. Az iskola mint szervezet, az iskola és a pedagógus: szervezetelmélet és iskola; az iskola működésének alapdokumentumai; az iskola eredményessége és hatékonysága; a pedagóguspálya jellemzői; pedagógus-továbbképzés.

Neveléstudományi Intézet

Vidákovich Tibor Dr. (VITHAAS.SZE)

min.5 kredit

Matematikai alapok. A halmazelmélet, a relációelmélet, a gráfelmélet, a kom¬bi¬na¬torika alapproblémái. A klasszikus kétértékű logika alapfogalmai, kijelentés- és pre¬di¬kátumlogika. Formulák, következményfogalom, kö¬vet¬kezte¬tési sé¬mák. A modális lo¬gika alapjai. A „szi¬gorú imp¬li¬ká¬ció” lo¬gikája, a releváns, az in¬de¬terminista, az ér¬ték¬ré¬ses logika. Függ¬vé¬nytani alapismeretek.

A valószínűségszámítás alapjai. Esemény, gyakoriság, valószínűség, va¬ló¬szí¬nű¬sé¬gek meghatározása. A va¬ló¬szí¬nű¬sé¬gel¬mé¬let axiomatikus felépítése. Va¬ló¬szí¬nű¬ségi vál¬to¬zók, valószínűségi el¬osz¬lá¬sok, elosz¬lás- és sűrűségfügg¬vé¬ny. A vár¬ható érték és a szó¬rás. Fon¬to¬sabb eloszlástípusok (egyen¬le¬tes, nor¬mál, Stu¬dent, ?2).

A statisztika alapjai. Statisztikai vizsgálat, so¬ka¬ság, min¬ta, sta¬tisztikai változók. Em¬pi¬ri¬kus el¬osz¬lá¬sok, az elosz¬lá¬si táb¬lá¬za¬tok hasz¬ná¬la¬ta. Középértékek (mó¬dusz, me¬dián, szám¬tani kö¬zép). A szó¬ró¬dás és mé¬rő¬szá¬mai, a szó¬rás. Sta¬tisz¬tikai következtetések, hipotézisvizsgálatok, konfidencia-intervallumok, szig¬ni¬fi¬kan¬cia-vizs¬gá¬la¬tok.

Hipotézisvizsgálatok. Esemény valószínűségére vonatkozó hipotézisvizsgálat. Or¬di¬ná¬lis változók középértékének összehasonlítása (Wil¬co¬xon-, Mann-Whitney-, Krus¬kal-Wallis-, Friedman-próba). Normális eloszlású változók várható értékének meg¬egye¬zése (t-próbák, Welch-próba). Szórások összehasonlítása (F-próba, egy¬szem¬pon¬tos va¬rian¬cia-ana¬lízis).
Eloszlásvizsgálatok. Dichotóm változók eloszlásának vizsgálata (?2-, McNemar-, Coch¬ran-Q-próba). Folytonos eloszlás típusának vizsgálata, normalitásvizsgálat (Kol¬mo¬gorov-, ?2-próba). Két folytonos eloszlású változó eloszlásának megegyezése (Kol¬mo¬go¬rov-Szmir¬nov-próba).

Összefüggésvizsgálatok. Nominális változók kapcsolata (?2-próba, asszociációs együtt¬ható, Cramer-?). Ordinális változók kapcsolata (rangkorreláció). Dichotóm és normális el¬osz¬lá¬sú változó közötti kapcsolat (pont¬bi¬sze¬riá¬lis korreláció). Normális eloszlású vál¬to¬zók kapcsolata (lineáris és parciális korreláció).

Neveléstudományi Intézet