Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Balázs Mihály Dr. (BAMHAES.SZE)

min.16 kredit

Tantárgy leírása:
A korai újkor szellemi áramlatait, magyarországi hatásukat szövegcentrikusan vizsgáljuk. Erős válogatással ismertetjük a mediterráneum, főleg Itália humanistáinak térségünkben regisztrálható hatását; a 16-18. Századból elsősorban a német-holland-angol gondolkodókét. A jelentősebb tudományos, művészeti centrumok, intézmények mellett figyelmet fordítunk a “mindennapok” világára, a mentalitás kutatásának új eredményeire. Külön órákon kívánjuk vizsgálni az eszmék közvetítőit: a hazai nyomdatermés és a Kárpát-medencébe jutott könyvanyag elemzése mellett kiemelt helyet szánunk a peregrinatio academica intézményének. Két proszeminárium típusú kurzust tervezünk a tantárgyon belül: egyiknek célja a tárgyban való eligazodás, a hazai és a nemzetközi forráskiadványok ill. szakirodalom kezelésének elsajátítása; a másiké a tárgy primér szövegeivel való szakszerű foglalkozás módszereinek megismerése, magyar, latin, német példákon paleográfiai, textológiai és forrás-földerítő gyakorlatok. A tárgy és a korszak mélyebb ismeretéhez, kutatásához tartozó nyelveket (pl. latin, holland, lengyel, szlovák, horvát) tanulása a tantárgy óra és kreditszáma feléig beszámíthatónak tervezzük.

Kötelező olvasmányok:
BALÁZS Mihály, Teológia és irodalom. Budapest 1998. (A teológiai útkeresés módozatai és az esettanulmányok közül néhány)
Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Szerk. V. KOVÁCS Sándor. Budapest 1987.
KLANICZAY Tibor, A reneszánsz válsága és a manierizmus, in: Uő, A múlt nagy korszakai. Bp. 1973, 226-282, 485-501.
Művelődési törekvések a korai újkorban. Szerk. BALÁZS M. et al. Szeged, 1997.
Johannes WALLMAN, A pietizmus. Budapest 2000.
Bob SCRIBNER, Religion und Kultur in Deutschland 1400-1800. Göttingen 2002.
R.J.W. EVANS, Rudolf II and his world. Oxford 1973.
Geschichte des Pietismus. Hrsg. Martin BRECHT et al. Bd. 1-4. Göttingen, 1993-2004.
George H. WILLIAMS, The radical reformation. Kirksville, Missuri 1992.
Grundriss der Geschichte der Philosophie. Ueberweg: 17. Jahrhundert. Basel 1988-

Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Ötvös Péter Dr. (OTPHAAS.SZE)

min.16 kredit

Tantárgy leírása:
A Reneszánsz és barokk részterületi specializáció Retorikatörténet és interpretáció tantárgya a korszak magyar nyelvű, magyarországi, ill. európai irodalmával kapcsolatos grammatikai, retorikai, poétikai ismeretek feltárását, a korszak szövegei retorikai összetettségének vizsgálatát célozza. A foglalkozások a szövegek történeti-poétikai célú és szempontú értelmezésével foglalkoznak. Sorraveszik a témába vágó műveket (kitüntetett figyelmet fordítva a határterületekre), a konkrét szövegeknek strukturális (retorikai és tropológiai) leírását adják, s ennek alapján próbálják meg megadni a szövegek általánosnak tekinthető modelljeit. Formateremtő elveket keresnek, elsősorban a (klasszikus és újkori) retorikai hagyomány, a (magyar és európai) műfaji előírások, a műfajon belüli (hazai és latin) tradíciók és a korabeli magyar írásbeliség terepén. A szemináriumi munkát a hazai (nem magyar nyelvű, és/vagy más műfajhoz tartozó) előzményekhez ill. későbbi fejleményekhez való viszony taglalása keretezi. Ez a megközelítésmód kitűnően illeszkedik bölcsészkarunk átfogóan interpretáció-központú profiljába, ám az alapszakos képzés hallgatóihoz képest kiegészítheti azt a régi irodalom szövegeinek létrejöttét alapvetően befolyásoló korabeli kontextusok és szabályrendszerek alaposabb és elmélyültebb feltárásával.

Kötelező olvasmányok:
A magyar kritika évszázadai. Rendszerek. A kezdetektől a romantikáig. Írta és összeállította: TARNAI Andor és CSETRI Lajos. Bp., Szépirodalmi, 1981.
BÁN Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XVII. században. Bp., Akadémiai, 1971.
TARNAI Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp., Akadémiai, 1984.
TÉGLÁSY Imre: A nyelv- és irodalomelmélet kezedetei Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig) Bp., 1988.
BARTÓK István: „Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk”. Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630-1700 között. Bp., Akadémiai - Iniversitas, 1998.
KECSKEMÉTI Gábor: Prédikáció, retorika, irodalomtörténet. (A magyar nyelvű halotti beszéd a 17. században) Bp., Universitas, 1998. (Főként: 168-209.)

Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Font Zsuzsanna Dr. (FOZHAAS.SZE)

min.4 kredit

Tantárgy leírása:
A tárgy keretében nem irodalmi szövegek értelmezését történeti, művelődéstörténeti összefüggésben tárgyaljuk. A specializáció irányából következően az írásbeliség több színtjét, szövegelőállító műhelyeket és intézményeket is meg kell ismerniük a hallgatóknak. A legkülönbözőbb koraújkori szövegtípusok és műfajok megismerésére, a forráskritika elveinek alkalmazása nyílik lehetőség a tárgy keretében.

Kötelező olvasmányok:
Kolozsvári emlékírók 1603-1720, Bukarest 1990.
Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás, I-III. Bp. 1986.
Művelődési törekvések a korai újkorban, Szeged. 1997. (Adattár 35)
Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, I-V. Bp. 2003-

Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Ötvös Péter Dr. (OTPHAAS.SZE)

min.4 kredit

Tantárgy leírása:
A tárgy a szövegekkel való foglalkozás történeti és elméleti kérdéseit egyaránt felöleli, szűkebben azonban a régi (koraújkori) írás történetével, olvasásával és átírásával kell megismerkednünk. Kiválasztott szövegeink a 16. és 17. századból származnak, magyar és német nyelvűek és nem terjedelmesek: levelek, följegyzések, végrendeletek, leltárak és kisebb részben versszövegek. Egy félév alatt bíztató készséget lehet elérni az olvasásban és az átírásban.

Kötelező olvasmányok:
Jakó Zsigmond-Radu Manolescu: A latin írás története, Budapest, Európa Kiadó, 19897.
Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat története a XVII. század közepéig, Budapest, 1995.
Hargittay Emil (szerk.): Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, Budapest, Universitas, 1996, majd 1997 és 2003.

Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Balázs Mihály Dr. (BAMHAES.SZE)

min.5 kredit

Tantárgy leírása:
A stúdium címében az elmélet kifejezés azt az igényt érzékelteti, hogy az európai művészet két nagy korszakának legfontosabb tendenciáit és legnagyobb alkotóit annak a kulturális háttérnek a figyelembevételével mutassuk be, amelyen ezek kibontakoztak. Így a korai reneszánsz törekvéseket úgy tárgyaljuk, hogy figyelembe vesszük Leonbattista Alberti és társai szövegeit a festészet új látásmódjáról, vagy arról, hogy miképpen akarnak helyet biztosítani a festőknek és szobrászoknak az ún. szabad művészetek világában. Az érett reneszánsz nagy alkotóit (Raffaellótól Michelangelóig) úgy elemeznénk, hogy e nagy személyiségek világszemléletéről, vallásosságáról, a korabeli szellemi áramlatokban elfoglalt helyéről kialakult felfogásokat és vitákat sem tolnánk félre. A barokk bemutatása során ennek jegyében elsődleges kiindulópont a tridenti zsinat művészetekre vonatkozó határozatainak, illetve ezek recepciójának analízise lenne. Ezen a háttéren tárgyalnánk aztán, hogy a megelőző évszázadok ikonográfiai tradíciójának milyen módosulásával zajlott le a barokk különféle változatainak kialakulása Európában és Magyarországon.

Kötelező olvasmányok:
Gombrich, Ernst Hans, A művészet története, Bp., 1981.
Tolnai Károly, Mű és világkép. Michelangelo művészete, Bp., 1981.
Vayer Lajos, Az itáliai reneszánsz művészete, Bp., 1982.
Gombrich, Ernst Hans, Reneszánsz tanulmányok, Bp., 1985.
Kelényi György, A barokk művészete, Bp., 1985.
Marosi Ernő, Mikó Árpád, Wehli Tünde, Magyar művészetek a kezdetektől 1800-ig, Bp., 2001.
Kovács András, Késő reneszánsz építészet Erdélyben, Kolozsvár, 2003.

Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Szilasi László (SZLHAPS.SZE)

min.5 kredit

Tantárgy leírása:
A tantárgy fő célkitűzése a régi magyar irodalom médiaváltásainak, illetve ezek következményeinek a bemutatása. A 16. század végéig több médiaváltás is lezajlik irodalmunkban. Jelentőségüket tekintve ezek hasonlóak voltak a napjainkban megfigyelhető nagy médiaváltáshoz, s teljesen átstruktúrálták a régi magyar irodalom és kultúra egész szerkezetét. Az, hogy egyes „műfajok” átkerülnek az oralitásból a kéziratosságba, hogy megjelenik, s a reformáció szolgálatába állíttatik a nyomtatott könyv, természetesen mély nyomokat hagyott a szövegeken is. Feltűnő, hogy bizonyos szövegek milyen könnyen, mások milyen nehezen érik el a sajtót, s izgalmas tanulságokkal jár a koraújkori olvasási szokások vizsgálata is. Mindezen ismereteket és változásokat a kultúrát hordozó rétegekhez is kapcsolni kívánjuk – a kultúra regisztereinek megtárgyalásával.
Kötelező olvasmányok:

Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak. Pécs, Danubia, 1931. (ill. a reprint kiadás, Pécs, 1986.)
Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába. (Szerk.: Hargittay Emil) 3., átdolg., kieg. kiad. Budapest, 2003.
Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. (Szerk.: Guglielmo Cavallo, Roger Chartier) Budapest, [2000.]
Madas Edit: A könyvkultúra Magyarországon. Budapest 1998.
Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp. 1981. (Arisztokratikus és populáris regiszter c. fejezet)