Magyar Nyelvészeti Tanszék

min.25 kredit

A szakdolgozati szemináriumra külön kredit nem jár, teljesítése azonban előfeltétele a szakdolgozat benyújtásának és az érte járó 25 kredit megszerzésének.

Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

Odorics Ferenc Dr. (ODFHAAS.SZE)

min.8 kredit

A Bevezetés az irodalomtudományba I. című előadás megkísérel egy olyan mondathalmazt előbeszélni, amely az irodalomtudomány/irodalomelmélet alapvető kérdéseit, problémáit és különböző válaszait/megoldási kísérleteit próbálja meg-jelölni. A tárgy előadója nem fog végső megoldásokat ajánlani, inkább ismerteti többek között a strukturalizmus, az irodalomszemiotika, a hermeneutika, a konstruktivizmus és a dekonstrukció válaszait. Nem ad tudománytörténetet, az egyes iskolák nézeteit, hiedelmeit az alábbi problémák köré mondja: az irodalom fogalma(i), az irodalomtudományos ismeret érvényessége és ereje, az irodalmi műalkotás teoretizációjának lehetőségei, a jelentés státusza, a fikcionalitás és a metaforikusság, az irodalmi interpretáció, a történetiség és irodalomtörténetírás, a narratív stratégiák, az irodalmi kánonok; no persze végig az izgatja, hogy mi történik olvasáskor/irodalomkor. Ugyan az előadás az irodalomtudomány felé vezetget, azonban az előadó reménye szerint legalább annyira szó lesz majd magáról az irodalomról, mint az őt befogni hivatott teoretikus hálóról. (Az irodalom mint lepke.)

Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

Odorics Ferenc Dr. (ODFHAAS.SZE)

min.4 kredit

Kötelezően teljesítendő minimum 4 kredit, és minimum 2 tárgyelem.
Az előadások/szemináriumok az irodalomtudomány / irodalomelmélet releváns terminológiai hálóit és a hagyomány által megerősített problémafelvetéseit viszik színre. az elméleti foglalkozások előterében azok a fogalmak és stratégiák állnak, melyk az olvasás / interpretáció meghatározó energiáit bocsátják ki. a módzsertani-olvasástechnikai és olvasástechnológiai foglalkozások az értelmezés által kitermelt problémák köré szervezik a teória válaszait. így találkozik elmélet és olvasásgyakorlat eme kurzus foglalkozásain.

Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszék

Kukovecz Györgyné Dr. (KUGHABS.SZE)

min.4 kredit

A klasszikus magyar irodalmat három részterületre bontva oktatjuk, ezek: a felvilágosodás korának magyar irodalma, a reformkorszak magyar irodalma, a 19.század második felének magyar irodalma. Mindhárom résztárgyból minden félévben hirdetünk előadást és több szemináriumot.

Tantárgyleírás:
A felvilágosodástól a 19. század végéig tartó időszak magyar irodalmát alapvetően irodalomtörténeti szempontból tárgyaljuk. A 'nagykánon', vagyis a kiemelkedő írói életművek szövegcentrikus tárgyalásán túl az elmélet- és kritikatörténezt, az irodalom önálló alrendszerré válása és működése, a műfajok története, és az irodalmi diskurzus előterében tematizálódó, hosszabb időszakokon átívelő problémák (pl. a nyelv kérdése, a népiesség stb) vizsgálata adja oktatásunk tartalmát.

Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszék

Hász-Fehér Katalin dr. (HAKHABS.SZE)

min.4 kredit

A klasszikus magyar irodalmi blokkból 1 előadás és 2 szeminárium választandó a 3-5. félévben. A választás során vegyék figyelembe, hogy a felvett előadás tematikája más kell, hogy legyen, mint a két felvett szemináriumé, azaz pl. A felvilágosodás irodalma előadás mellé a reformkor és a 19. sz. második felének irodalmát feldolgozó szemináriumot kell választani.

Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

Kukovecz Györgyné Dr. (KUGHABS.SZE)

min.4 kredit

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Maleczki Márta dr. (MAMHAAS.SZE)

min.5 kredit

Az emberi nyelvek alapvető sajátosságainak, a nyelvtudomány főbb diszciplínáinak (fonológia, szintaxis, szemantika, pragmatika) és módszereinek bemutatása. A fonéma és a morféma strukturalista meghatározása. A generatív grammatika modellje. A magyar mondatszerkezet generatív leírása. A jelentés vizsgálatának újabb módszerei: igazságfeltételes, lehetséges világokat használó szemantika. A megnyilatkozások értelmezése; beszédaktus-elmélet és a grice-i maximák.

Finnugor Nyelvtudományi Tanszék

Sipőcz Katalin Dr. (SIKHAAS.SZE)

min.4 kredit

A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a nyelvrokonság legalapvetőbb fogalmaival, az uráli népekkel és kultúrájuknak lényeges elemeivel, a magyar nyelv finnugor alapjaival, valamint betekintést adni egy rokon nyelv szerkezetébe, szókészletébe.

A tanárgy elemei:
Bevezetés az uralisztikába,
Egy rokon nyelv,
Uralisztika (A magyar nyelv finnugor alapjai).

Tematika: Az uráli népek és nyelvek. A magyar nyelv finnugor alapjai. Az uráli alapnyelv rekonstruálása. A rekonstrukciós módszerek. Az uráli alapnyelv szófajai. Az uráli estrendszer. Az uráli számjelölés. Igemódok, igeidők, igeragozás az uráli alapnyelvben. Az uráli nyelvek tipológia jellemzése. Az uráli nyelvek areális csoportosítása. Egy választott rokon nyelv nyelvtani rendszere és szókészlete, a magyarral közös rokon szavail.

Bevezetés az uralisztikába:
A nyelvrokonság. A magyar nyelv rokonsága. Az alapnyelv fogalma. A nyelvrokonság bizonyítása. Az uráli népek és nyelvek bemutatása. Az uráli őshaza lokalizálására vonatkozó elméletek.Tudománytalan nyelvrokonítási kísérletek. Az uráli népek ősi életmódja. Az uráli népek hitvilága, a sámánizmus. Az uráli népek népművészete, népköltészete.

Egy rokon nyelv:
A rokon nyelv hangrendszere, alaktana, mondattana, szókészlete, a magyarral közös rokonszavai. Rokon nyelvi szöveg fordítása és nyelvi elemzése.
Választható rokon nyelvek:
lapp,
mordvin,
nganaszan,
nyenyec,
vogul,
votják.

Uralisztika (A magyar nyelv finnugor alapjai):
Az alapnyelv és az alapnyelvi kutatások. Az alapnyelv rekonstruálása. A rekonstrukciós módszerek. A rekonstrukció szintjei: hangtani, alaktani, jelentéstani, mondattani rekonstrukció. A rekonstrukciót segítő és nehezítő tényezők. Jelöltség – jelöletlenség kérdésköre, ennek nyelvészeti, illetőleg nyelvtörténeti alkalmazása. Az alapnyelvi vokalizmus. Szófaji kategóriák az uráli alapnyelvben. Az egyes szófaji csoportok jellemzőinek, történeti kérdéseinek vizsgálata: A névszók. A névszói esetrendszer általános kérdései. Nominativusz – akkuzativuszi esetrendszerek / ergativuszi esetrendszerek. Az uráli alapnyelv esetrendszerének kialakulása, általános jellemzői. A grammatikai esetek. Az uráli alapnyelv határozói esetei. A számnevek. Az uráli alapnyelv ősi számnevei. Milyen számrendszert használhatott az alapnyelv? A számnevek és a számnévi rendszerek tipológiai kérdései. A melléknevek. A melléknévfokozás az uráli nyelvekben.

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Zsigri Gyula dr. (ZSGHAAS.SZE)

min.2 kredit

A kurzus a magyar hangrendszer felépítésével és a hangkapcsolódások törvényszerűségeivel foglalkozik, az alábbi tematika szerint:

Az előadások tematikája:
A hangtan tárgya és részei
Artikulációs fonetika
Akusztikus fonetika
A magyar hangrendszer
Magánhangzó- és mássalhangzószabályok
Deme László fonéma-rendszerezése
Szótag, hangzósság, fonotaktika
Hangsúly és hanglejtés
Megkülönböztető jegyek és elemek
Szabályok és megszorítások
A beszéd és az írás
A helyes magyar kiejtés
Bevezetés a történeti hangszemléletbe

A szemináriumok tematikája:
Beszédhang és fonéma, kiegészítő megoszlás
Fonetikai és fonológiai rövid-hosszú párok
Fonetikai átírások
Hasonulás, összeolvadás, pótlónyúlás
Hangtani és alaktani kötöttségű folyamatok
Félévközépi zárthelyi dolgozat
Hangrend, illeszkedés, átlátszóság
Szótag, hangzósság, fonotaktika
Hangsúly és hanglejtés
Megkülönböztető jegyek és elemek
Szabályok és megszorítások

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Zsigri Gyula dr. (ZSGHAAS.SZE)

min.2 kredit

A kurzus a magyar szófajok csoportosításával és a morfémák és morfémakapcsolatok rendszerezésével foglalkozik az alábbi tematika szerint:

A szó fogalma, állandósult szókapcsolatok
Szófajok
Morfok, morfémák, allomorfok
Tövek, toldalékok, tőtípusok
Képző, jel, rag
Az igeragozás
A névszóragozás
A szóalkotás módjai, termékenység
A képzők osztályozása
Az összetételek fajtái
Alárendelő összetételek
Mellérendelő összetételek

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Békésiné dr. Fejes Katalin (BEIHABS.SZE)

min.6 kredit

A kurzus két félévet ölel át: két előadás és két szeminárium tartozik hozzá. Mind az előadások, mind a szemináriumok szervesen kapcsolódnak egymáshoz: az első félévben a szószerkezet és az egy predikatív szerkezetű mondatok vizsgálata adja az órák anyagát; a második félévben pedig az összetett mondatok szerkezetével foglalkozik az előadás és a szeminárium. Az éves kurzus anyaga része a leíró nyelvészeti szigorlatnak.

A kurzus tematikája:
I. félév:
Érvek a szószerkezetek mellett
Közvetlen összetevős elemzés, zárójelezés és ágrajz
Szófaji alapú és funkcionális csoportok
Fejek, vonzatok és bővítmények
Az alany és az állítmány
A tárgy fajtái
A határozók osztályozása
Az aktuális tagolás
Kvantorok
Az aspektus kifejeződése
Szervetlen mondatrészletek
Modalitás
Mondatfajták
II. félév:
Az információ tartalmi-logikai és grammatikai széttagolódása: a fontossági hierarchia
A szinteződés és tömbösödés kérdései az összetett mondatban
Az alárendelt összetett mondatok általános kérdései:
a mondatrészkifejtő és a független alárendelés fajtáinak részletes vizsgálata,
a vonatkozó és értelmezői mellékmondatok sajátos kérdései
A mellérendelő összetett mondatok részletes vizsgálata:
a kapcsolatos mellérendelés,
a választó viszony,
az ellentétes mellérendelés, kapcsolata a megengedéssel,
az oki-okozati viszony mellérendelő és alárendelő formái

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Büky László dr. (BULHAAS.SZE)

min.2 kredit

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Fűköh Borbála (FUBHAAS.SZE)

min.2 kredit

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Forgács Tamás dr. (FOTHABS.SZE)

min.1 kredit

A MA1L080 tárgy kódja alatt megadott speciális kollégiumokból az 1-4. félév során egyet kötelező teljesíteni.

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Békésiné dr. Fejes Katalin (BEIHABS.SZE)

min.4 kredit

A szigorlat feltétele a MA1L010 - MA1L080 tantárgyblokkok sikeres teljesítése.

A szigorlat sikeres teljesítése feltétele a MA1T blokk megkezdésének.

Modern Magyar Irodalmi Tanszék

Szigeti Lajos Sándor Dr. (SZLHAOS.SZE)

min.4 kredit

A modern magyar irodalmi blokkból összesen 8 kreditet kell szerezni az alábbi módon:
1 előadás és 2 szeminárium választandó a 6-8. félévben összesen 6 kredit értékben (a választás során vegyék figyelembe, hogy a felvett előadás tematikája más kell, hogy legyen, mint a két felvett szemináriumé (hasonlóan a klasszikus irodalmi blokkhoz) és a további két kredit megszerzéséhez két különböző korszakhoz tartozó, három fokozatú minősítéssel záródó előadást (1-1 kredit) kell felvenni.

A nyolcadik félév végén a modern magyar irodalmi tárgyakból és addig tanult világirodalmi ismeretekből (a XIX.-től a XX. századig) le kell tenni a II. számú irodalmi szigorlatot.

Az előadások anyaga elsősorban azt kívánja megvilágítani, hogy a korszak szemléletváltozása (világkép, személyiség felfogás módosulása) miként alakítja át a költői-prózai alkotások anyagát, a művek nyelviségét, vagyis magát a nyelvet: hogyan formálja át a megszólalás lírai és epikai hagyományát. A 20-as, 30-as évek költészetének uralkodó poétikai, retorikai alakzataira József Attila, Szabó Lőrinc, a harmadik nemzedék költői és a pályakezdő "újholdasok adnak példát. A korabeli magyar próza poétikai szemléletformáit Németh, Márai, Szentkuthy, Füst Milán műveiben vizsgálják.
A szemináriumok tematikájában elsősorban olyan művek kaptak helyet, amelyek centrális jelentőségűek a magyar regény történetében: összegeznek és új utakat nyitnak, személyiségképük, nyelvszemléletük, a műfaji örökségekhez való viszonyuk határozott irányváltást jelez a társadalmi-szociológiai, ösztöni-biológiai meghatározottságú, valóságszimuláló tradícióhoz képest. A lélektanra léttan épül, s a korszak regényírásába fokozatosan beszivárognak a nyugat-európai modernség újításai. A szemináriumi tematika lényegében Kosztolányi, Márai, Szerb Antal, Füst Milán, Ottlik Géza regényeinek elemzésére épül.

Modern Magyar Irodalmi Tanszék

Szigeti Lajos Sándor Dr. (SZLHAOS.SZE)

min.4 kredit

A modern magyar irodalmi blokkból összesen 8 kreditet kell szerezni az alábbi módon:
1 előadás és 2 szeminárium választandó a 6-8. félévben összesen 6 kredit értékben (a választás során vegyék figyelembe, hogy a felvett előadás tematikája más kell, hogy legyen, mint a két felvett szemináriumé (hasonlóan a klasszikus irodalmi blokkhoz) és
a további két kredit megszerzéséhez két különböző korszakhoz tartozó, három fokozatú minősítéssel záródó előadást (1-1 kredit) kell felvenni.

A nyolcadik félév végén a modern magyar irodalmi tárgyakból és addig tanult világirodalmi ismeretekből (a XIX.-től a XX. századig) le kell tenni a II. számú irodalmi szigorlatot.

Modern Magyar Irodalmi Tanszék

Virág Zoltán Dr. (VIZHAAS.SZE)

min.2 kredit

Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet

Balázs Mihály Dr. (BAMHAES.SZE)

min.4 kredit

Régi Magyar Irodalmi Tanszék

Balázs Mihály Dr. (BAMHAES.SZE)

min.10 kredit

Az előadások és a szemináriumok azokat azokat az általános törvényszerűségeket mutatják be, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták a magyar irodalom fejlődését, intézményrendszerének működését. Az európai fejlődési tendenciák figyelembevételével tesznek kísérletet a magyarországi sajátosságait kidomborítására. A hosszú távon érvényes törvényszerűségek (a művelődés és benne az irodalom többnyelvűsége, az egyházi intézmények meghatározó szerepe, a kéziratosság hasonlóképpen elnyúló jelenléte jóval a könyvnyomtatás felfedezése után, stb.) bemutatása természetesen úgy történik, hogy félévenként más-más korszak tárgyalása kerül a középpontba. A leggyakrabban tárgyalt korszakok a következők: a késői középkor, amelyben különösen az anyanyelvre forduló kódexirodalom eszmei és poétikai kérdéseit tárgyaljuk, a reformáció és annak az irodalom létmódját gyökeresen átalakító kísérőjelenségei, továbbá művelődésünk és irodalmunk barokk korszaka, ahol már szinte kizárólag a magyar nyelvű művek bemutatására és elemzésére vállalkozunk.

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Forgács Tamás dr. (FOTHABS.SZE)

min.7 kredit

A tantárgyhoz öt tantárgyelem csatlakozik: 3 előadás és két szeminárium. Az előadások közül kettő háromfokozatú értékeléssel zárul, egy (Történeti hangtan és morfológia) kollokviumi jeggyel. A szemináriumok gyakorlati jeggyel zárulnak. Mindezek teljesítése feltétele a nyelvtörténeti szigorlat megkezdésének.
Az első nyelvtörténeti előadás a nyelvi változás elméleti kérdéseit tartalmazza, fontosabb témakörei a következők:
A nyelvi változás kérdésköre nyelvfilozófiai szempontból.
A nyelvi változások nyelven kívüli külső okai
A nyelvi változások nyelvi külső okai.
A nyelvi változások nyelven belüli okai:
A nyelvi változások körülményei és a nyelvi változások jellege.
A történeti nyelvtudomány forrásai és rokontudományai.
A történeti nyelvészet segédtudományai

A második előadás a magyar nyelv történeti változásait tárgyalja a hangtörténet és a morfológia témaköréből. Főbb témakörei:
A nyelvi változás fogalma, okrendszere.
A hangváltozás fogalma, hatóköre, a hangváltozások tipológiája.
A hangváltozások okrendszere.
Mással- és magánhangzórendszerünk az ősmagyar kor elején, a rendszerek alapvető sajátosságai. Az ősmagyar kor hangváltozásai: hogyan módosították a rendszereket a főbb hangváltozások?
A nyelvemlékes kor hangváltozásai. Mással- és magánhangzórendszerünk az ómagyar kor kezdetén, a rendszer eltérései a mai állapottól; a legfontosabb minőségi és mennyiségi változások.
A szóelemek története: szavak, szerkezetek morfológiai tagoltságának változásai és a jelentés.
A névszó- és igetövek rendszere: morfofonetikai változások a tövekben; analogikus hatások.
A névszójelek és -ragok alaki és funkcionális kérdései. A határozórag-rendszer kialakulása.
Az igejelek és -ragok alaki és funkcionális kérdései.

A harmadik előadás választható tematikájú: A magyar szókincs eredete vagy Történeti jelentéstan és mondattan. Ezek tematikája:

A/ A szókölcsönzés elméleti kérdései.
Idegen eredetű szókincsünk rétegei a magyar művelődéstörténet tükrében: török, szláv, német, latin, újlatin, angol jövevényszavak.

B/ A szavak jelentéstörténete; a jelentésváltozások, ezek típusai: hasonlóságon és érintkezésen alapuló névátvitel, ill. jelentésátvitel. A szóhangulat változásai: amelioráció és pejoráció.
A szófajok története: Az alapszófajok (fogalomjelölők) rendszere és története; a névmások rendszere és története; az igenevek; az indulatszók; a kötőszók és módosítószók; a névutók és az igekötők; a névelők.
A szintaktikai szerkezetek története: Alany és állítmány; alárendelő szerkezetek; mellérendelő szerkezetek.
A mondattípusok története: A mondatfajták; alárendelő és mellérendelő összetett mondatok.

A szemináriumok régi magyar szövegek olvasása mellett a magyar hang- és morfématörténet vagy szótörténet egyes elmélet kérdéseit tárgyalják.

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Büky László dr. (BULHAAS.SZE)

min.2 kredit

Általános Nyelvészeti Tanszék

Maleczki Márta dr. (MAMHAAS.SZE)

min.2 kredit

A kurzushoz egyetlen tantárgyelem, a szementika elődaás tartozik, ennek tematikája a következő:

A modern szemantikaelméletek alapvető jellemzői: igazságfeltételesség, modellhasználat, lehetséges világok. A jelentés (intenzió) és jelölet (extenzió) közötti különbség és összefüggés. A kompozicionalitás elve. A különböző szintaktikai kategóriákhoz tartozó extenziók és intenziók. Intenzionális kontextusok, modalitás. A nem referáló jellegű kifejezések (és, vagy, stb.) igazságfeltételes jelentése. A determinánsok jelentésének megadása az általánosított kvantorok elmélete alapján. Az előfeltevés fogalma. A dinamikus szemantikaelméletek alapfeltevései. Az idő szerepe az igei jelentések vizsgálatában: külső és belső időszerkezet. A generikus mondatok.

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Szabó József dr. (SZJHAES.SZE)

min.2 kredit

A szociolingvisztika tárgyköre, hazai és külföldi előzményei, eredményei. Gyűjtés- és feldolgozás-módszertani kérdések. A mai magyar nyelvhasználat tagolódásáról (társadalmi nyelvváltozatok, réteg- és csoportnyelvek). A kódválasztás kérdésköre (a két- és többnyelvűség, a diglosszia). A nyelv társadalmi meghatározottsága (a nyelvi hátrányos helyzet, a nyelvi attitűd és tiszteletadás, valamint a nyelvpolitika tárgyköre)

A kurzus tematikája:

A szociolingvisztika tárgya, kialakulásának kezdetei és térhódítása külföldön és a magyar nyelvterületen
Az anyaggyűjtés és a feldolgozás módszertani kérdései
A nyelvi változatosság, a nyelvhasználati sokrétűség, a beszédhelyzet
Anyanyelvünk rétegződése (a nyelvváltozatok, a nyelvréteg-osztályozások, a szleng, a szak- és a csoportnyelvek)
A magyar nyelvközösség, a kisebbségek és a kétnyelvűség problémái
A nyelvi hátrányos helyzet (külföldi és hazai vizsgálódások)
A nyelvek kapcsolata (a nyelvi kölcsönhatás, nyelvcsere)
A nyelvi attitűd
A kétnyelvűség, kettősnyelvűség és a diglosszia
A nyelvi tervezés, a nyelvpolitika és a nyelvi tiszteletadás kérdései

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Szabó József dr. (SZJHAES.SZE)

min.3 kredit

A kurzus egy előadásból és egy szemináriumból áll.
Az előadás tematikája:

A magyar nyelvjárások története, helye és szerepe a nyelvváltozatok között. Az európai és a magyar nyelvjáráskutatás eredményei. A nyelvjárási jelenségek sajátosságai, típusai és szerepe az iskolai anyanyelvi nevelésben. A regionális nyelvhasználat és vizsgálata. A magyar nyelvjárások területi egységei, a nyelvjárásszigetek.

Részletes tematikája:
A dialektológia helye a nyelvtudományban és kapcsolata más tudományágakkal
Az európai és a magyar nyelvjáráskutatás története, főbb eredményei
A nyelvjárások szerepe a nyelv és a társadalom életében a kezdetektől napjainkig
A nyelvjárási jelenségek (fogalma, keletkezése, terjedése)
A nyelvföldrajz (kialakulása, hazai és külföldi eredményei)
A nyelvjárások szerepkörei, osztályozása
A nyelvjárási egységek (helyi nyelvjárások, nyelvjáráscsoportok, nyelvjárási régiók)
A nyelvjárásszigetek (meghatározása, keletkezése, típusai)
Hangtani, alaktani és mondattani jelenségek nyelvjárásainkban
A nyelvjárások szerepe az iskolai oktatásban

A szeminárium tematikája:

A nyelvjárások szerepe és helyzete a magyar nyelv és társadalom történetének folyamatában kezdetektől napjainkig. Az anyaggyűjtés és a feldolgozás módszertani kérdései. A nyelvföldrajzi kutatások európai és hazai története, eredményei. A magyar nyelvjárási régiók és főbb hangtani, alaktani és mondattani sajátságai.

Részletes tematikája:

A nyelvjárások (fogalma, szerepe, kapcsolata más nyelvészeti tudományágakkal)
A nyelvjárási anyaggyűjtés módszerei, a fonetikus átírás
A nyelvjárások és az anyanyelvoktatás
A nyelvjárási elemek stílusértéke és irodalmi felhasználása
A magyar nyelvatlaszkutatás (története, módszerei, eredményei)
Szóföldrajzi eltérések nyelvjárásainkban
A tájszó (fogalma, típusai) és tájszótáraink
A nyelvjárási tudat. A nyelvjárásokhoz és a köznyelvhez való viszonyulás
A nyelvjárási nyelvhasználat (hátrányok, előnyök) és változása
A regionális köznyelviség.
A nyelvjárási régiók és főbb hangtani, alaktani sajátságaik

Általános Nyelvészeti Tanszék

Lerch Ágnes Anna dr. (LEAHAES.SZE)

min.2 kredit

A Tipológia tantárgy feladata a legfontosabb tipológiai kutatások és eredmények bemutatása abból a célból, hogy a hallgatók az egyes természetes nyelvi jelenségeket mint valamely univerzálé, vagy mint valamely típus megnyilvánulását ismerjék föl, ezáltal beláthatóvá váljék, hogy nyelvek közti azonosságok, ill. különbözőségek jósolhatók.

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Büky László dr. (BULHAAS.SZE)

min.2 kredit

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Forgács Tamás dr. (FOTHABS.SZE)

min.1 kredit

Az 5-8. szemeszter között egy speciális kollégium választása kötelező.

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Forgács Tamás dr. (FOTHABS.SZE)

min.4 kredit

A szigorlat feltétele a MA1T010 - MA1T080 tantárgyblokkok sikeres teljesítése.

Összehasonlitó Irodalomtudományi Tanszék

Szörényi László Dr. (SZLHAVS.SZE)

min.3 kredit

A kurzus tematikája:

görög énekmondók, Iliasz
Odüsszeia, Hésziodosz
archaikus líra
történetírás (Hérodotosz, Thuküdidész, Xenophón)
dráma, színház, Aiszkhülosz
Szophoklész
Euripidész
komédia: Arisztophanész, Menandrosz
irodalmi gondolkodás: szofisztika, Platón, Arisztotelész
antik retorika, Démoszthenész
hellénizmus
császárkor

Az archaikus görög líra: melosz és iambosz
Kardalköltészet
Görög elégia Türtaiosztól Theogniszig
Kallimakhosz
Görög epigrammaköltészet
Catullus
Vergilius eclogái
Horatius
Aranykori elégia: Tibullus és Propertius
Ovidius
Martialis
A szatíra (Horatius, Persius, Iuvenalis)

Összehasonlitó Irodalomtudományi Tanszék

Szörényi László Dr. (SZLHAVS.SZE)

min.1 kredit

A kurzus a későantikvitás azon gondolkodójától (Szent Ágostontól) indul a középkorba való átmenetet képviseli, és akinek újraértelmezése később a humanismus hajnalát inaugurálja. A kurzus ebben a szellemben tekinti át a különböző újkori "klasszicismusok" sorozatát egészen a romantikus újrakezdésig.

A kurzus tematikája:

A középkor gondolkodása (Szent Ágoston)
Itália: Dante, Petrarca, Boccaccio
A humanizmus irodalma
A dráma fejlődése a középkortól a reneszánszig: Shakespeare.

Összehasonlitó Irodalomtudományi Tanszék

Szörényi László Dr. (SZLHAVS.SZE)

min.4 kredit

A kurzus a későantikvitás azon gondolkodójától (Szent Ágostontól) indul a középkorba való átmenetet képviseli, és akinek újraértelmezése később a humanismus hajnalát inaugurálja. A kurzus ebben a szellemben tekinti át a különböző újkori "klasszicismusok" sorozatát egészen a romantikus újrakezdésig.

A kurzus tematikája:

A barokktól a felvilágosodásig
A spnyol barokk és a francia klasszicizmus drámája
Az eposz és a regény
Neoklasszicista elmélet és irodalom
A felvilágosodás elmélete, irodalma

Összehasonlitó Irodalomtudományi Tanszék

Kürtösi Katalin Dr. (KUKHAES.SZE)

min.2 kredit

A XIX. század világirodalma I-II. Az első szemeszter előadásai a romantika irodalmát, kritikai törekvéseit és filozófiai tétjeit tárgyalják, a második szemeszter előadásai pedig a realizmus, a naturalizmus, a szimbolizmus és a parnasszizmus irányzatait teszik mérlegre. A főként európai művek vizsgálata során az irodalom modern intézményének hátterében álló elgondolások és társadalmi igények megvilágítása a cél. Ekként alapvető kérdés: milyen összefüggésben áll az irodalom a politikával, mennyiben kell megfelelnie a piac törvényeinek, miféle történelemformáló erővel rendelkezhet, s miként viszonyul a jogrendszerhez és az erkölcsi elvekhez.

Összehasonlitó Irodalomtudományi Tanszék

Kürtösi Katalin Dr. (KUKHAES.SZE)

min.4 kredit

A XX. század világirodalma I-II. Az első szemeszter előadásai a modernitás fogalmát járják körbe az avantgárd irányzatok (dadaizmus, szürrealizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus stb.) sorra vételével. A második szemeszter a század második felének tendenciáival foglalkozik, különös tekintettel az egzisztencializmus, a neoavantgárd, az újregény, a posztmodernizmus, a minimalizmus, az újrealizmus, a mágikus realizmus és a posztkolonializmus irodalmára. Kiemelt figyelemben részesül az irodalom intézményi, nyelvi, kulturális és mediális beágyazottsága, s ennek kapcsán az utóbbi évtizedek irodalomszemléletének nyelvelméleti, kultúraelméleti és médiaelméleti konceptualizálása.

Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet