Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Az élő szervezetek felépítése, biomolekulák szerveződési szintjei; biogén elemek, biomolekulák. A fehérjék szerkezete és funkciója. Enzimkatalízis molekuláris mechanizmusa, az enzimreakciók kinetikai jellemzése, szabályozása. Anyagcserefolyamatok rövid áttekintése. A glükóz anaerob lebontása, a glikolízis. A piruvát dehidrogenáz multienzim komplex felépítése és működése. A trikarbonsav-kör. Terminális oxidáció, oxidatív foszforilálás. A fotoszintézis biokémiai alapjai. Glükogén lebontása és bioszintézise, szabályozása. Lipidek felosztása, zsírsavak bioszintézise és lebontása. Nukleinsavak; felépítésük, funkciójuk. A DNS bioszintézise, RNS bioszintézis, a fehérje-bioszintézis mechanizmusa. A genetikai kód, a génaktivitás szabályozása. A vér biokémiája, az oxigénszállítás és tárolás. Az immunológia és látás biokémiai alapjai. Vírusok biokémiája.

Ajánlott irodalom

1. L. Stryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Ádám - Faragó- Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.
3. Elődi Pál: Biokémia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989

Kémiai Tanszékcsoport

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Tematika
A fizikai mennyiségek és a fizikai mennyiségek mérése. Az erő. Erőterek: gravitációs tér, elektrosztatikus tér, elektromágneses tér.
Egyenes vonalú mozgások. Körmozgás. Harmonikus rezgés. Rezgések összetevése és felbontása. Fourier-tétel. Forgó mozgás. Tehetetlenségi nyomaték. Impulzusnyomaték. Pörgettyű. Mechanikai jelenségek mozgó vonatkoztatási rendszerben. Gyorsuló koordinátarendszerek. A relativitás elv alapjai. A munka, a teljesítmény. Az energia. Az energia megmaradás elve. Az elektromos és mágneses tér energiája. A sugárzási energia.
Az energia terjedése. Speciális rezgésfolyamatok. Hullámok. Doppler-effektus. Állóhullámok, sajátrezgések. Interferencia. Visszaverődés és törés. Elhajlási jelenségek. Optikai rács. Két- és háromdimenziós rácsok.
Deformálható testek mechanikája. Rugalmas és rugalmatlan alakváltozások. A gázok. Kinetikai modell.
Sebességeloszlás. Ütközési szám, szabad úthossz. Nyomás és sűrűségeloszlás. Folyadékok nyomása. Felületi jelenségek. Folyadékok és gázok áramlása. Ideális és reális közegek.
A testek elektromos tulajdonságai. Vezetők és félvezetők. Sávszerkezet. Polarizálhatóság. Elektromos áram fémekben, félvezetőkben, elektrolitokban és gázokban. Határfelületi jelenségek: téremisszió, termikus emisszió, fotoemisszió. Kontaktpotenciál. A p-n átmenetek. Termoeffektus. Peltier-effektus. Dióda, tranzisztor. Egyszerű alkalmazások.
Az anyagok mágneses tulajdonságai: dia- és paramágneses anyagok, ferromágnesség. Az indukció. Kölcsönös és önindukció. Váltakozó áramú körök. Feszültség és áramrezonancia. Csillapodó elektromágneses rezgések. Szabad rezgések. Kényszerrezgések. Nagyfrekvenciájú rezgések. Az elektromágneses hullámok terjedése.
Diszperzió, abszorpció, reflexió és szórás. Polarizátorok. Kettőstörés. Interferenciajelenségek poláros fényben. Gömbtükrök. Lencsék leképezési hibái. Nagyító, mikroszkóp, távcsövek. Hőmérsékleti sugárzás. Spontán és kényszerített emisszió. Lézerek.

Ajánlott irodalom

1. Dr. Farkas Éva: Kísérleti fizika vegyésze hallgatóknak JATE Press, 1992
2. Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1970
3. Hevesi Imre: Elektromosságtan Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998
4. Budó Ágoston, Mártai Tibor: Kísérleti fizika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1977

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Tematika
A fizikai mennyiségek és a fizikai mennyiségek mérése. Az erő. Erőterek: gravitációs tér, elektrosztatikus tér, elektromágneses tér.
Egyenes vonalú mozgások. Körmozgás. Harmonikus rezgés. Rezgések összetevése és felbontása. Fourier-tétel. Forgó mozgás. Tehetetlenségi nyomaték. Impulzusnyomaték. Pörgettyű. Mechanikai jelenségek mozgó vonatkoztatási rendszerben. Gyorsuló koordinátarendszerek. A relativitás elv alapjai. A munka, a teljesítmény. Az energia. Az energia megmaradás elve. Az elektromos és mágneses tér energiája. A sugárzási energia.
Az energia terjedése. Speciális rezgésfolyamatok. Hullámok. Doppler-effektus. Állóhullámok, sajátrezgések. Interferencia. Visszaverődés és törés. Elhajlási jelenségek. Optikai rács. Két- és háromdimenziós rácsok.
Deformálható testek mechanikája. Rugalmas és rugalmatlan alakváltozások. A gázok. Kinetikai modell.
Sebességeloszlás. Ütközési szám, szabad úthossz. Nyomás és sűrűségeloszlás. Folyadékok nyomása. Felületi jelenségek. Folyadékok és gázok áramlása. Ideális és reális közegek.
A testek elektromos tulajdonságai. Vezetők és félvezetők. Sávszerkezet. Polarizálhatóság. Elektromos áram fémekben, félvezetőkben, elektrolitokban és gázokban. Határfelületi jelenségek: téremisszió, termikus emisszió, fotoemisszió. Kontaktpotenciál. A p-n átmenetek. Termoeffektus. Peltier-effektus. Dióda, tranzisztor. Egyszerű alkalmazások.
Az anyagok mágneses tulajdonságai: dia- és paramágneses anyagok, ferromágnesség. Az indukció. Kölcsönös és önindukció. Váltakozó áramú körök. Feszültség és áramrezonancia. Csillapodó elektromágneses rezgések. Szabad rezgések. Kényszerrezgések. Nagyfrekvenciájú rezgések. Az elektromágneses hullámok terjedése.
Diszperzió, abszorpció, reflexió és szórás. Polarizátorok. Kettőstörés. Interferenciajelenségek poláros fényben. Gömbtükrök. Lencsék leképezési hibái. Nagyító, mikroszkóp, távcsövek. Hőmérsékleti sugárzás. Spontán és kényszerített emisszió. Lézerek.

Ajánlott irodalom

1. Dr. Farkas Éva: Kísérleti fizika vegyész hallgatóknak JATE Press, 1992
2. Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1970
3. Hevesi Imre: Elektromosságtan Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998
4. Budó Ágoston, Mártai Tibor: Kísérleti fizika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1977

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Tematika
Vektormennyiségek és vektori műveletek.
Az anyagi pont kinemetikája és dinamikája.
Az anyagi rengszerek mechanikájának alaptételei.
Merev testek kinematikája és sztatikája.
Rezgések és hullámmozgás.
A termodinamika főtételei.
Halmazállapotváltozások.
Az elektromos töltés; ve.zetők és dielektrikumok elektromos térben
Elektromos áram szilárdtestekben, folyadékokban és gázokban.
A stacionárius áram és az időben állandó mágneses tér.
Az elektromágneses tér; elekromágneses rezgések és hullámok.
A fény terjedése és természete.
A geometriai és fizikai optika alapjai.
Az atomfizika klasszikus alapjai; a magfizika elemei.

Ajánlott irodalom

1. Budó Á.: Kísérleti Fizika I., Tankönyvkiadó, Budapest
2. Budó Á.: Kísérleti Fizika II., Tankönyvkiadó, Budapest
3. Budó Á. - Mátrai T.: Kísérleti Fizika III., Tankönyvkiadó, Budapest
4. Holics L.: Fizika 1-2. kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
5. Hevesi I.: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
6. Hevesi I.: Demonstrációs kísérletek elektromosságtanból (jegyzet), JATE Kiadó, Szeged

Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

Kémiai Tanszékcsoport

TEMATIKA

Az alábbi témákkal kapcsolatos számítások: A mértékegységek nemzetközi rendszere (SI-egységek).
Gázállapot: gáztörvények, Dalton-törvény, kinetikus gázelmélet.
Elegyek, oldatok összetétele.
Sztöchiometria. Redoxi reakciók. Relatív atomtömeg és relatív molekulatömeg.
A kémiai folyamatokat kísérő hőváltozások.
Homogén egyensúlyok: gyenge elektrolitok és sók oldataiban beálló egyensúlyok.
Pufferoldatok. Heterogén gáz- és elektrolit egyensúlyok.
Reakciókinetika: reakciósebesség, I. rendű reakciók, a reakciósebesség hőmérsékletfüggése.
Elektrokémia: elektrolitok áramvezetése, galváncellák, elektrolízis.

Irodalom:
1. Dr. Rauscher Ádám: Általános Kémia Példatár, JATEPress, Szeged, 1999

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika:

Sav-bázis egyensúlyi számítások:
Sav-bázis titrálási görbék pontjainak számítása egyértékű savak és bázisok esetében. Indikátorhiba számolása. Többértékű savak és bázisok ízes oldatainak pH-ja.
A különböző protonált részecskék koncentrációinak számítása a pH függvényében.

Csapadékképződéssel kapcsolatos számítások:
A csapadékot alkotó ionok feleslegének hatása az oldhatóságra, a telített oldat koncentrációjára. Titrálási görbe szerkesztése argentometriás titrálás esetén. Indikátorhiba számítása. A pH szerepe a csapadékképződésben.

Komplexképződéssel kapcsolatos számítások:
A stabilitási állandó és a látszólagos stabilitási állandó analitikai alkalmazása. Egyensúlyi koncentráció számolása egymagvú komplexek esetében. Komplexometriás titrálási görbe szerkesztése.

Redoxititrálásokkal kapcsolatos számítások:
Redoxipotenciál-értékek számolása különböző redoxirendszerekben.
Az ekvivalenciapont potenciáljának számolása. Redoxititrálási görbék szerkesztése.

Ajánlott irodalom:
Farkas E., Fábián I., Kiss T., Várnagy K.: Általános és analitikai kémiai példatár,
Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A fémes elemekre vonatkozó anyagismereti alapok elsajátítása, az elemek és fontosabb vegyületeik előfordulásának, tulajdonságainak és gyakorlati jelentőségüknek megismerése.
A fémek általános jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A fémek sávelmélete. A fémek előfordulása, legfontosabb ásványok, ércek. A fémek előállításának általános módjai. A fémek felhasználása: általános elvek és speciális lehetőségek. A fémes kötés, fémrácsTípusaok, ötvözetek. Komplex vegyületek, képződésük, stabilitásuk. A komplexképződési egyensúlyt befolyásoló tényezők. A koordinatív kötés. Koordinációs szám és térszerkezet. Izoméria a komplexek körében. A komplexek spektrális és mágneses sajátságai. A kristálytér- és a ligandumtér-elmélet alapjai.
Az átmenetifémek vizes oldatainak kémiája. Átmenetifém-hidridek, -halogenidek és pszeudohalogenidek. Átmenetifém-oxidok és -hidroxidok. Hidroxo- és aminkomplexek. Átmenetifém-cianidok és -karbonilok. Klaszterek. Az átmenetifémek általános jellemzése.
Az alkálifémek általános és részletes jellemzése. Az alkálifémek legfontosabb vegyületei. Rosszul oldódó alkálifém-vegyületek. Az alkáliföldfémek általános és részletes jellemzése. A legfontosabb alkáliföldfém-vegyületek. Az alkálifémek és -földfémek lángfestése.
A titán, a cirkónium, a hafnium és vegyületeik. A vanádium, a nióbium, a tantál és vegyületeik. A króm, a molibdén, a volfrám és vegyületeik. Izopolisavak és heteropolisavak, és analitikai jelentőségük. A mangán, a technécium, a rénium és vegyületeik. A vas és vegyületei. A kobalt, a nikkel és vegyületeik. A platinafémek és vegyületeik. A réz, az ezüst, az arany és vegyületeik. A cink, a kadmium, a higany és vegyületeik.
A lantanoidák és vegyületeik. Az aktinoidák és vegyületeik. A transzaktinoidák. Az atomenergia hasznosítása.
Az elemorganikus vegyületek legismertebb képviselői, a fémionok biológiai hatásai.

Ajánlott irodalom

1. Greenwood-Earnshow: Chemistry of the Elements, Second Edition, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1997. Magyar fordítása: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönykiadó, 1999.
2. Csányi László-Császár József: A szervetlen kémia alapjai, 2. kiadás, JATE Press, Szeged, 1997.
3. Shriver-Atkins-Langford: Inorganic Chemsitry, Second Edition, Oxford University Press, Oxford, 1994.
4. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia, 5. kiadás, Tankönyvkiadó.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a Fémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra.
A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk:
(i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására
(ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására
(iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére.
A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K026 Fémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2 db. 45 perces dolgozat formájában történik.

Ajánlott irodalom

1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a fémes elemek körében:
A széncsoport fémes elemei: Az ón és az ólom (az elemek előállítása és tulajdonságai). Az ón- ill. ólom-vegyületek kémiai sajátságai. Ólom(II)-klorid előállítása.
A bórcsoport: Az elemek tulajdonságai. Az alumínium és bór vegyületeinek előállítása és tulajdonságai. Bórsav előállítása.
Alkáli- és alkáliföldfémek: Az elemek tulajdonságai (lángfestés, redukáló sajátság, égés, amalgámok). Alkáli- és alkáliföldfém-vegyületek előállítása és tulajdonságai (nátrium-karbonát előállítása Solvay szerint, az alkáliföldfém-karbonátok hőbontása, a habarcs kötése, a klórmész. Az alkáli- és alkáliföldfémek csapadék- és komplexképződési reakciói.
A d-mező fémei: Az átmentifémek általános tulajdonságainak áttekintése. Az elemek előállítása (redukció szénnel, hidrogénnel, cementálás) és tulajdonságaik (átmenetifémek reakciója oxigénnel, átmenetifémek oldódása savakban ill. lúgokban). Példák az átmenetifémek vegyértékváltó tulajdonságára, az egyes oxidációs állapotok megjelenési formái vizes oldatokban. Az átmentifémionok hidrolízise, ill. reakciói nátrium-hidroxiddal és ammónia vizes oldatával. Az átmenetifémek szulfidjai. Peroxidok, peroxokomplexek. Az átmenetifémek (pszeudo-) halogenidvegyületei (F-, Cl-, I-, CN-, SCN-). Redoxireakciók jodid- ill. cianidionokkal: az alacsonyabb oxidációs állapot stabilizálása. Az átmenetifémek legmagasabb oxidációs állapotainak (V(V), Cr(VI), Mo(VI), W(VI), Mn(VI), Mn(VII)) oxovegyületei. Az oxidok előállítása és tulajdonságai, az oxoanionjaik előállítása. (Kálium-manganát(VI) előállítása.) Izo- és
heteropolimetallátok. A (poli)oxoanionok redoxi- és csapadékos reakciói. Az átmenetifémionok egyéb reakciói (Fe(II)- ill. Fe(III)ionok reakciói (acetáttal, a berlini- ill. Turnbull-kék csapadék), a buirett-próba, cukrok ill. aldehidek kimutatása: a Fehling-reakció és az ezüsttükör-próba, az Ag(I)-komplexek stabilitásának összehasonlítása, az ezüst-halogenidek fényérzékenysége, szerves reagensek alkalmazása átmenetifémionok kimutatására (2,2'-bipiridil, dimetil-glioxim, ditizon).
A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 3 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül.

Ajánlott irodalom

1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997.
3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Az elemek földi és kozmikus előfordulása, gyakorisága. Periodicitás, Periódusos sajátságok. A Periódusos rendszer.
Nemfémes elemek: A hidrogén. A hidrogén izotópjai, magfúzió, az atom- és a hidrogénbomba. A hidrogén vegyületei (kovalens, sószerű és intersticiális hidridek). A hidrogén ionizált formái, protonálódás, sav-bázis fogalom, a hidrogénhíd. A nemesgázok és vegyületeik. Klatrátok. A halogén-csoport elemei. A halogenidek jellemzői és csoportosításuk. A halogének hidrogénvegyületei, inter- és pszeudohalogenidek. Halogén-oxidok, a halogének oxosavai és sói. Az oxigéncsoport elemei. Az oxigén és módosulatai (triplett, szingulett, ózon). Oxigénhordozók. A víz. A hidrogén-peroxid és a peroxogyökök. Az oxidok. A kén és allotrop módosulatai. A kén oxidjai, oxosavai és azok sói. A kénhidrogén és a szulfidok. Oxohalogenidek. A szelén, a tellúr, a polónium és vegyületeik. A nitrogéncsoport elemei. Az ammónia, a hidrazin a hidroxil-amin. A nitrogén halogenidjei, oxidjai, oxosavai és azok sói. A foszfor. A foszfor oxidjai, oxosavai és azok sói. A foszfor halogenidjei. A nitrogén és a foszfor
körforgása. A műtrágyák. Az arzén, antimon és bizmut, oxidjai, oxosavai és halogenidjei. A nitridek. A széncsoport elemei. A szilícium és a germánium. Az ón és az ólom. (Hidridjeik, halogenidjeik, oxidjaik, oxosavaik és azok sói). A széncsoport elemeinek szulfidjai nitridjei. A karbidok. A bórcsoport elemei. A bór és az alumínium kötésviszonyai. (Hidridjeik, halogenidjeik, oxidjaik és hidroxidjaik, szulfidjaik, nitridjeik és karbidjaik). A kötéserősség szabályai példákkal. Az oldatok és olvadékok kémiája. Nemvizes oldószerek. Szervetlen láncok, gyűrűk és kalitkavegyületek.
Fémek általános jellemzése: s-, p-, d-, és f-mező fémei. Előfordulásuk és előállításuk lehetőségei. A fémes kötés, fémrácsok, ötvözetek. A fémek jellemzése a hosszú Periódusos rendszer alapján, oszlopok szerint. Ezen belül: az adott oszlop fémeinek általános jellemzése, a tulajdonságok változása az oszlopon belül (s-mező fémei), illetve a Perióduson belül (d- és f-mező fémei). Az fémek előfordulása, legfontosabb ásványai, ércei. Felfedezésük, előállításuk és felhasználásuk. Az elemek fizikai és kémiai tulajdonságai. Kémiai reaktivitásuk. Legfontosabb vegyületeik: sóik, komplexeik és fémorganikus vegyületeik. Említés szintjén bioszervetlen kémiai vonatkozásaik. Az alkálifémek és vegyületeik. Az alkáliföld-fémek és vegyületeik. A koordinációs vegyületek Típusai; komplexek képződése, stabilitásuk; a különböző koordinációs számú komplexek térszerkezete; izoméria; a koordinatív kötés, kristály- és ligandumtér-elmélet; a komplexek elnyelési színképe, mágneses sajátságuk; a komplex
vegyületek reakciói; a komplexek felhasználása; molekulakomplexek. Az átmenetifémek és vegyületeik általános jellemzése. Hidridek, halogenidek, oxidok, hidroxidok, oxovegyületek, izo- és heteropolisavak, szulfidok, cianidok és tiocianátok, karbidok, karbonilok. A titán, cirkónium és hafnium; a vanádium, nióbium és tantál; a króm, molibdén és wolfram; A mangán, technécium és rénium; a vas, ruténium és ozmium; a kobalt, ródium és irídium. A nikkel, palládium és platina; a réz, ezüst és arany, a cink, kadmium és higany. A lantanoidák- és aktinoidák jellemzői és fontosabb vegyületeik. Az atomenergia hasznosítása.

Ajánlott irodalom

1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Gázállapot, állapotegyenlet. A termodinamika nulladik főtétele. Tökéletes gázok és törvényszerűségeik. Reális gázok, kompresszibilitás, virál egyenlet. A megfelelő állapotok tétele. Kritikus jelenség, kritikus állapot. Van der Waals egyenlet, kritikus állandók, Boyle-hőmérséklet. Termodinamikai alapfogalmak (rendszer, környezet, folyamatok és csoportosításuk). Munka, hő, energia, a termodinamika I. főtétele. Az összenyomás és kiterjedés munkája. Irreverzibilis, reverzibilis, izoterm-irreverzibilis kiterjedés munkája. A gázképződés munkája izoterm-izochor, ill. izoterm-izobár körülmények között.
A belső energia, a hő és az entalpia kapcsolata, kalorimetria. Termokémia. Fizikai és kémiai folyamatok entalpiaváltozásai.Hess tétele. Az állandó térfogaton ill. nyomáson vett hőkapacitás. A reakcióentalpia hőmérsékletfüggése, Kirchoff törvény. Állapot- és útfüggvények, teljes és nem teljes differenciál. Tökéletes gáz izoterm kiterjesztése reverzibilis és irreverzibilis úton. A belső energia mint a térfogat és a hőmérséklet függvénye. Joule kísérlete. A belső energia hőmérsékleti koefficiense állandó nyomáson. Az entalpia mint a nyomás és hőmérséklet függvénye. Az entalpia hőmérséklet-függése állandó térfogaton. A Joule-Thomson hatás. Cv és Cp kapcsolata, összefüggésük reális és tökéletes gázokra. Tökéletes gáz adiabatikus kiterjedésének munkája irreverzibilis és reverzibilis esetre. Spontán változások iránya. A II. főtétel. Az entrópia és statisztikus definiciója. Az entrópia termodinamikai definiciója. A környezet és a rendszer entrópiaváltozása. A Clausius-féle egyenlőtlenség, spontán folyamatok (hűlés és kiterjedés) entrópia változása. Fázisátalakulások entrópiaváltozása, a Trouton-szabály. Entrópiaváltozás tökéletes gáz kiterjedése ill. a rendszer melegítése során. Az entrópia mérése, a Nernst-féle hőelmélet és a termodinamika III. főtétele. Hőerőgépek és hatásfokuk. A Carnot-ciklus. A hűtés energetikája. Adiabatikus demágnesezés. A Helmholtz- és a Gibbs- függvény bevezetése. Kapcsolatuk a maximális hasznos munkával. Az első és a második főtétel egyesítése. A belső energia térfogatfüggése, a termodinamikai állapot-egyenlet és alkalmazása tökéletes gázra. A Gibbs- függvény tulajdonságai a két főtétel egyesítése alapján. A Helmholtz-függvény mint a térfogat és a hőmérséklet függvénye. A Gibbs- függvény hőmérsékletfüggése, a Gibbs- Helmholtz egyenlet két alakja. A Helmholtz -függvény hőmérsékletfüggését leíró összefüggés két alakja. A Gibbs- függvény nyomásfüggése, tökéletes gázok kémiai potenciálja. Reális gázok kémiai potenciálja, a fugacitás és a nyomás kapcsolata. A Gibbs- függvény változása nyilt rendszerre, a kémiai potenciálok és a hasznos munka kapcsolata. A kémiai potenciál kapcsolata a belső energiával, az entalpiával és a szabadenergiával.
Fázisaátalakulások, fázisdiagramok. A víz, a CO2, a szén és a He fázisdiagramjának főbb tulajdonságai. A fázisstabilitás, a hőmérséklet hatása, külső nyomás hatására bekövetkező olvadás. Külső nyomás hatása a gőznyomásra.. A fázishatárok meredeksége, a Clapeyron-egyenlet, alkalmazása a szilárd-folyadék határfelületre. Folyadék-gőz határfelület, a Clausius-Clapeyron egyenlet. A szilárd-gáz határfelület, fázisátalakulások osztályozása. A folyadékfelület tulajdonságai, felületi feszültség, görbült felületek gőznyomása, kapilláris jelenség. Parciális moláris mennyiségek, a Gibbs- Duhem-egyenlet. Az elegyedési Gibbs- függvény, elegyedési entrópia és entalpia. Folyadékok kémiai potenciálja, ideális és ideálisan híg elegyek. Két folyadék elegyedése, a többletfüggvények. Kolligatív sajátságok értelmezése. Ozmózis. Forráspontemelkedés. Fagyáspontcsökkenés és oldhatóság. Illékony folyadékelegyek, a gőznyomásgörbe. A gőz összetétele, a gőznyomás és a gőz összetételének kapcsolata. Forráspont-diagramok, ideális elegyek desztillálása. Reális elegyek forráspont-diagramjai, nemelegyedő folyadékok desztillálása. Ideális és reális oldatok standard állapotai.
Fázisok, komponensek, szabadsági fokok. A fázistörvény, alkalmazása egykomponensű rendszerre. Kétkomponensű rendszerek, folyadék- folyadék fázisdiagramok. Korlátozottan elegyedő folyadékok desztillációja. Folyadék-szilárd fázisdiagramok, eutektikumok. Háromkomponensű rendszerek fázisdiagramja. Kémiai egyensúlyok általános feltétele, a reakció Gibbs- függvény. Tökéletes gázok kémiai egyensúlya és a reakcióhányados. Egy általános reakció egyensúlyi állandója, a termodinamikai és a gyakorlati egyensúlyi állandók kapcsolata. A nyomás hatása az egyensúlyra, a Le Chatelier-elv, az összetétel változása a nyomással. A hőmérséklet hatása az egyensúlyra, a van't Hoff-egyenlet. Az egyensúlyi állandó tetszőleges hőmérsékleten történő meghatározása, a Giauque-függvények.
Heterogén reakciók egyensúlyai, sav-bázis egyensúlyok a Brönsted-Lowry-elmélet alapján. A víz öndisszociációja és a pH, több-bázisú savak egyensúlyai. Pufferek és indikátorok. Sav-bázis tirálások. Ionok képződési függvényei és kölcsönhatásai oldatokban. Szolvatáció, ionaktivitás, aktivitási koefficiens. Elektrokémiai alapfogalmak, a cellareakció potenciálja és a reakció Gibbs- függvény kapcsolata. A Nernst-egyenlet. Elektródpotenciálok összetételfüggése, standard értéke. Első és másodfajú elektródok. A hidrogén elektród. A pH mérése, a potenciometrikus titrálás. Termodinamikai függvények elektrokémiai mérésekkel történő meghatározása.

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Az előadást követő témafeldolgozás és számítási feladatok megoldása.

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A gázok kinetikus elmélete. A nyomás számítása kinetikus gázelmélet alapján. A Maxwell-Boltzmann- és a Maxwell-féle sebességeloszlási egyenlet. A legvalószínűbb sebesség, az átlagsebesség és a sebességnégyzetek átlagának számítása. A gázmolekulák ütközése, ütközési gyakoriság, ütközési szám, közepes szabad úthossz fogalma és számítása.
Transzportjelenségek, effúzió, diffúzió, hővezetés, viszkozitás. Fick első törvénye.
Az ionok vándorlása elektromos, a molekulák vándorlása termodinamikai erőtérben. Gyenge és erős elektrolitok vezetése, fajlagos vezetés, moláris vezetés. Kohlrausch törvény, az Ostwald-féle hígítási törvény. Az ionmozgékonyság fogalma, kapcsolata az ionok vezetésével. A protonok vezetésének mechanizmusa. Az átviteli szám fogalma, meghatározási módszerei. A termodinamikai erő fogalma és alkalmazása. A Nernst-Einstein és a Stokes-Einstein egyenletek. Fick második törvénye.
A reakciók sebessége, a reakciókinetika kísérleti módszerei. Rendűség és molekularitás. Első-, másod-, és harmadrendű reakciók. A felezési idő fogalma és számítása. Egyszerű és összetett reakciók. Egyensúlyra vezető reakciók. Az Arrhenius-féle egyenlet. Az unimolekulás és bimolekulás elemi reakciók sebességi egyenletei. Konszekutív reakciók. A sebességmeghatározó lépés fogalma. A steady state közelítés és alkalmazása.
Láncreakciók, robbanások. Fotokémiai reakciók. A polimerizáció és a polikondenzáció. Homogén katalízis, autokatalízis, az autokatalízishez kapcsolódó kinetikai jelenségek. Frontreakciók, periodikus és aperiodikus oszcillációk. A kémiai oszcilláció Lotka-Volterra-féle mechanizmusa.
A reakciók molekuláris dinamikája. A gázfázisú bimolekulás reakciók ütközési elmélete. Szterikus faktor, reaktív hatáskeresztmetszet fogalma. Diffúziógátolt és energiagátolt kémiai reakciók oldatokban. Kinetikai sóhatás. A sebességi állandó értelmezése potenciális energiafelületek segítségével.
Folyamatok szilárd felületeken. Felületvizsgálati módszerek. Nagyvákuum-technika. A fiziszorpció és kemiszorpció folyamata. Langmuir izoterma. Heterogén katalízis. Az Eley-Rideal és Langmuir-Hinshelwood-féle mechanizmus. Példák a heterogén katalízisre.
Dinamikus elektrokémia. Csereáramsűrűség, túlfeszültség. A Butler-Volmer- és a Tafel- egyenletek, polarizáció. Az elektródfolyamatok kinetikája. A tüzelőanyag-elemek és az akkumulátorok működése. A korrózió elektrokémiai alapjai.

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia III., Tankönyvkiadó, Budapest.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A Fizikai Kémia 2. előadásokon tárgyalt anyag folyamatos nyomonkövetése, feldolgozása. A koncepcionálisan különösen nehéz fogalmak többoldalú megvilágítása. A tananyaghoz kapcsolódó példák megoldása. Az anyag egyes kiválasztott részeinek egy-egy hallgató által történő feldolgozása, ezek együttes diszkussziója és értékelése.
Az önállóan megoldandó példák, számítási és elméleti feladatok kijelölése, az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése.

Ajánlott irodalom:

P.W. Atkins: Fizikai kémia III.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A klasszikus fizika korlátai a mikrorészecskék világában. A kvantummechanika alapelvei. Fizikai mennyiségek és operátorok. Sajátérték-egyenlet, sajátértékek, sajátfüggvények. A Schrődinger egyenlet. A hullámfüggvény Born-féle értelmezése. Szuperpozíció és várható érték. A Heisenberg-féle bizonytalansági elv. Egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása. Az egydimenziós dobozba zárt részecske: a sajátfüggvény meghatározása a peremfeltételek alapján. A harmonikus oszcillátor energiaszintjei és hullámfüggvényei. Körmozgás és kétdimenziós forgó mozgás. Gömbi mozgás és háromdimenziós forgás: energiaszintek, impulzusmomentum, iránykvantáltság, vektormodell. A spin. A hidrogénszerű atomok leírása. A többelektronos atomok szerkezete: az atomipálya-közelítés. Az árnyékolás és áthatolás jelensége és következményeik. Szingulett és triplett állapotok. Csatolási sémák. A teljes impulzusmomentum. Az MO elmélet feltételezései. A H2+ molekulaion elektronenergiáinak kiszámítása
LCAO módszerrel. A variációs elv és a szekuláris egyenletrendszer. Pálya tipusok. A többatomos molekulák elektronszerkezete. A pontcsoportok elméletének alapjai és egyszerű alkalmazásai. A Hückel-féle közelítés alapjai és alkalmazása.
A színkép általános definíciója, alapTípusai. Az átmeneti momentum és a kiválasztási szabályok. Az abszorpciós színképsáv jellemzői. A Raman spektroszkópia elvi alapja, a polarizálhatósági tenzor. A kétatomos molekulák forgási energiája a merev rotátor modell alapján. A kétatomos molekula rezgési energiája a harmonikus oszcillátor modell alapján. A rezgési-forgási színképek felépítése a mozgások függetlenségének feltételezése alapján. Az anharmonikus oszcillátor modell következményei. Az elektronszínképek. Az elektron-rezgési-forgási spektrumok fő Típusai. Franck - Condon-elv. Disszociáció, predisszociáció. Emissziós spektroszkópiák: fluoreszcencia, foszforeszcencia. A fotoelektron spektroszkópiák elvi alapja. Koopmans-elv.
Diamágneses és paramágneses szuszceptibilitás, indukált és permanens mágneses momentum. A mágneses szuszceptibilitás hőmérséklet-függése. Kooperatív jelenségek.
Elektronspin-rezonancia spektroszkópia, a g-érték. Elektronspin-magspin kölcsönhatások, hiperfinomfelhasadás, a csatolási állandó. McConnell-egyenletek. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia. Larmor-precesszió, NMR-átmenet, relaxációs folyamatok. Kémiai eltolódás. Az elsőrendű spin-spin felhasadás egyszerű esetei, magasabb rendű spin-spin fölhasadás. Cserefolyamatok hatása az NMR-spektrumra.
Dielektrikumok állandó és változó elektromos térben. Moláris polarizáció és moláris refrakció. Dipólusmomentum, másodlagos kötőerők.

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia II.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Az elméleti előadás (K035 FIZIKAI KÉMIA 3.) anyagával kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalása. A tankönyv gyakorlatainak és feladatainak megoldása, más eredetű, pl. a kvantummechanika legalapvetőbb kérdéseivel, összefüggéseivel kapcsolatos, a molekulák kvantummechanikai leírásával kapcsolatos feladatok megoldása, a tanult törvények érvényesülésének szemléltetésére. A csoportelméleti számítások alkalmazása a molekulapálya komponensek meghatározására. Egyszerű kvantummechanikai számítások, pl. a Hückel-féle közelítés alapján.
Forgási, rezgési és rezgési-forgási színképek szerkesztése kétatomos molekulákra a tanult termkifejezések és speciális kiválasztási szabályok alapján.
ESR és elsőrendűen felhasadt NMR színképek finomszerkezetének meghatározása, a sávok relatív intenzitásának meghatározása a tanult elvek alapján.
Molekulák mágneses és elektromos tulajdonságainak számítása a tanult elvek alapján.

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia II.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A fizikai-kémiai laboratóriumi gyakorlatok célja: (1) Megmutatni, hogyan lehet az elméleti ismereteket kísérleti eredmények alapján megalapozni. (2) A hallgatók manuális készségének fejlesztése. (3) A legfontosabb kísérleti és kiértékelési módszerek megismertetése. (4) A korábban számítástechnikából, valamint szervetlen és analitikai kémiából tanultak alkalmazása.
A félév során a hallgatók körforgásos rendszerben hetenként egy gyakorlatot végeznek, amely során (1) felkészülnek az elvégezendő feladatra a rendelkezésre álló tankönyvekből és jegyzetből, (2) zárthelyi dolgozatot írnak az előre kiadott kérdésekből, (3) elvégzik a gyakorlat által előírt kísérleteket, (4) a mért adatokat kiértékelik és (5) munkájukról jegyzőkönyvet készítenek.
A végrehajtandó feladatok között a fizikai kémia minden területéhez van kapcsolódó gyakorlat és minden hallgató legalább egy gyakorlatot végrehajt minden részterületen. Az elvégezendő gyakorlatok a következők:
TERMODINAMIKA:
Kalorimetria Párolgáshő meghatározása Parciális moláris térfogat meghatározása Terner rendszerek tanulmányozása Oldhatóság és oldhatósági szorzat meghatározása
ELEKTROKÉMIA:
Nernst-egyenlet kísérleti igazolása Az elektromotoros erő hőmérsékletfüggésének vizsgálata Korróziós cellák elektrokémiai vizsgálata Elektrolitoldatok moláris fajlagos vezetésének változása a koncentrációval
EGYENSÚLYOK:
Gyenge sav disszociációs állandójának meghatározása vezetésméréssel Amfoter elektrolit disszociációs állandóinak és izoelektromos pontjának meghatározása Komplex vegyületek összetételének vizsgálata
ANYAGSZERKEZET:
Cianinfestékek látható elnyelési színképeinek értelmezése Kétatomos molekula elektrongerjesztési színképének tanulmányozása ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése
REAKCIÓKINETIKA:
A benzol-diazónium-klorid bomlásának vizsgálata Cukorinverzió sebességének mérése polariméterrel Ionok között lejátszódó reakciók vizsgálata

Ajánlott irodalom

1. Fizikai kémia laboratóriumi gyakorlatok, Jatepress 1998 (szerzői kollektiva)

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A szigorlat anyaga a Fizikai kémia 1-3. kurzusok anyaga valamint a Fizikai kémia laboratórium 1. gyakorlatok. Tételjegyzék a WEB-en megtalálható

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I-III.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Az analitikai kémiai módszerek helye a kémiában.
Oldategyensúlyi rendszerek általános kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és redoxiegyensúlyok alkalmazása az analitikai kémiában, döntően a mennyiségi elemzésben.
Titrimetriás módszerek. A titrálási görbék: számításuk és az alakjukat befolyásoló tényezők. A térfogatos analízis mérőoldatai és végpontjelzési módszerei.
A neutralizációs analízis módszerei és gyakorlati alkalmazások: erős és gyenge savak és bázisok meghatározása, sav-bázis titrálások kémiai előkészítő reakcióval. Titrálások nemvizes oldatokban.
Komplexometria. A komplexek stabilitásáról, látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálások (közvetlen, visszaméréses és közvetett módszerek), a módszer szelektivitása.
A csapadékos titrálás. Argentometria.
Oxidimetriás módszerek: a permanganometria, a kromatometria, a cerimetria, a bromatometria és a jodometria elvi alapjai valamint a velük megoldható analitikai feladatok. Reduktometriás titrálások. Az analízis kinetikus módszerei.
A legfontosabb analitikai célú klasszikus elválasztási módszerek: fázisátalakulással és új fázis képződésével járó eljárások (csapadékok leválasztása, gázfejlődésen alapuló eljárások, zónaolvasztás), extrakciós módszerek. Tömeg szerinti elemzés.
A kromatográfiás elválasztás általános jellemzése, alapfogalmak, kromatogramok értelmezése, minőségi és mennyiségi elemzés. A gyakorlati megvalósítások lehetőségei. Gáz- és folyadékkromatográfia alapjai. Síkkromatográfiás módszerek.
Az analízis előkészítő műveletei: mintavétel, a minta oldása, oldhatatlan minták feltárása, mineralizálás.

Ajánlott irodalom

1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés,
2. Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER, 2002.
3. Pokol György-Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. Műegyetemi Kiadó, 1999.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika
Térfogatos analízis: a mérőoldatok készítése és hatóértékük megállapítása minden esetben a hallgató egyéni feladata.
Argentometria: ezüst-nitrát-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának megállapítása kálium-klorid-mérőoldat segítségével Fajans-féle végpontjelzést alkalmazva, kloridion Mohr-szerinti meghatározása.
Neutralizációs titrálások: sósav- és lúgmérőoldat készítése és pontos koncentrációjuk megállapítása. Meghatározások: borkősav, nátrium-tioszulfát és kénsav-bórsav egymás mellett.
Komplexometria: EDTA-mérőoldat pontos koncentrációjának megállapítása ólom-nitrát-mérőoldat segítségével, réz(II)ion mérése, kalcium- és magnéziumion meghatározása egymás mellett.
Permanganometria: a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása nátrium-oxalát bemérésével, hidrogé-peroxid és vas(III)meghatározása (Zimmermann-Reinhardt szerint).
Bromatometria: kálium-bromát-mérőoldat készítése, arzén(III) meghatározása Győry szerint, azofen meghatározása.
Jodometria: tioszulfát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása a kálium-bromát-mérőoldat alkalmazásával, fenolmeghatározás Koppeschaar-módszerrel, réz(II)ion mérése és a tiocianátion meghatározása Schulek-féle módszerrel.
Tömeg szerinti analízis: szulfátion meghatározása bárium-szulfátként, kalciumion meghatározása kalcium-oxalát-monohidrátként Winkler-módszerrel.
A félév során az elvégzett gyakorlatokhoz tartozó elméleti tudnivalókból és a témához kapcsolódó analitikai számításokból két 40 perces dolgozatot írnak.

Ajánlott irodalom

1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlat,
2. JATEPress, Szeged, 1995.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Jelképzés - jelfeldolgozás
Kalibrálás. Analitikai teljesítőképesség, érzékenység, jel-zaj viszony, Fourier- transzformáció. Szelektivitás. Hiba, hibaszámítás alapjai.
Elektrokémiai analízis
Potenciometria: Nernst-egyenlet. Oldatcsatlakozás diffúziós potenciál. Potenciometriás elektródok Az elektródok szelektivitása. Direkt potenciometria. Potenciometriás titrálás. A végpont grafikus és numerikus kiértékelése. Voltammetria: Egyen és váltóáramú polarográfia. Polarográfiás lépcsők elemzése, elektródpotenciál-polarográfiás áram kapcsolata. Zavaró áramfajták Voltammetriás analitikai meghatározások.. Amperometriás titrálások. Amperometria. Biamperometria.
Coulombmetria alapelvek. Amperosztatikus és potenciosztatikus mérések. Direkt coulombmetria, teljesítőképessége, szelektivitása. Coulombmetriás titrálás. Reagenstermelés.
Vezetőképesség mérésen alapuló módszerek. Konduktometriás titrálás. Oszcillometria. Dielektrometria.
Spektrokémiai analízis
Atom- és molekulaszinképek. A fényelnyelés törvényszerűségei. Abszorpciós, emissziós és reflexiós módszerek.
Molekulaspektroszkópia. Infravörösspektrometria. Szerkezetvizsgálat - minőségi elemzés. Mennyiségi meghatározások. Raman-spektroszkópia.
Elektrongerjesztési molekula spektrofotometria. Kötő, lazító, nemkötő elektronpályák. Kromoforok. Auxokromhatás. Molekulák fényabszorpciója. Relaxációs mechanizmusok. Fluoreszcencia. Foszforeszcencia. Koncentrációmérés. Lambert-Beer-törvény és korlátai. Többkomponensű rendszerek fényelnyelése. Spektrofotometriás koncentrációmérés. Emissziós koncentrációmérés, fluorimetriásanalízis.
Atomspektroszkópia Atomizálás, gerjesztés, ionizáció. Emissziós módszerek. Optikai emissziós színképelemzés. Lángfotometria. ICP-spektroszkópia. Atomabszorpciós eljárás.
Mágneses módszerek
Mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR). A kémiai eltolódás, spin-spin csatolás. Többszörös rezonancia-módszerek. Paramágneses anyagok NMR-sajátságai, shift-reagensek. Kvalitatív és kvantitatív analitikai alkalmazások.
Elektronspinrezonancia-spektroszkópia. ESR-paraméterek. Az ESR-spektrumok szerkezete, finom szerkezete. A módszer analitikai kémiai alkalmazásai.
Tömegspektrometria. A tömegspektrométer felépítése: ionforrások, analizátorok. Minőségi analitikai információk: molekulatömeg meghatározások, fragmentáció és molekulaszerkezet. Mennyiségi analízis.
Egyéb módszerek
Termoanalitika. Termogravimetria (TG és DTG). Entalpimetria. (DTA). Kombinált termoanalitikai módszerek. Differenciál Scanning kalorimetia (DSC). Termometriás titrálás.
Radioanalitika. Radiokémiai bomlás. Aktivációs elemzés. Izotóphigításos módszer. Radiometriás titrálás.
Folyamatos és automatikus analízis
Mérési elvek. Szabályozástechnikai módszerek. Kombinált módszerek. Alkalmazások.

Ajánlott irodalom

1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: Kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999 vagy ALLITER, Budapest 2002
2. Willard, H.H., Merritt, L.L.Jr.,Dean, J.A., Settle, F.A.Jr. Instumental Methods of Analysis
3. Wadsworth Publishing Company, Belmont, California, 1988

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Az A és B Típusaú gyakorlatok közül 6-6 elvégzése kötelező!
A: Titrálások nemvizes közegben: amidazofén és efedrin meghatározása.
Élelmiszerek nátrium-klorid tartalmának meghatározása. Alkáli-halogenidek meghatározása ioncserélőgyanta segítségével. Műtrágyák ammónium- és nitrition formájában kötött nitrogéntartalmának meghatározása. Növényi olajak savszámának, savfokának, szappanszámának, észterszámának és jódbrómszámának meghatározása.
Acélminták krómtartalmának meghatározása. C-vitamin drazsé aszkorbinsav tartalmának meghatározása. Formaldehid meghatározása Romijn szerint. Fertőtlenítőszerek aktív klórtartalmának meghatározása. Szőlőcukor cukortartalmának meghatározása. Molibdén és jodidion kinetikus módszerrel történő meghatározása.
B Potenciometrikus végpontjelzés alkalmazása sav/bázis-, redoxi és csapadékos titrálások során. (pl. foszforsav meghatározása egy- és kétbázisú savként. Jodidionok argentometriás titrálása).
Konduktometriás titrálás alkalmazása szerves savak meghatározására.
UV-átható spektrofotometria alkalmazása szervetlen ionok és szerves vegyületek meghatározására (pl. szalicilsav meghatározása, foszfátionok meghatározása). Alkálifém-nyomok meghatározása a lángfotometria módszerének alkalmazásával.
Gázkromatográfia: alkoholhomológok minőségi és mennyiségi meghatározása

Ajánlott irodalom

1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlatok, JATEPress, 1995
2. Galbács G., Sípos Pál és Galbács Z.: Műszeres analitikai gyakorlatok, JATE Press, 2003

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A radioaktivitás felfedezése. A legfontosabb események a magfizika, magkémia területén a múlt században.
Az atommag felépítése. Izotópok, izotónok, izobárok. Az atommag mérete, sűrűsége, kötési energiája, a kötési energia kiszámítása. A magerők jellemzése. Magmodellek. Stabilis és instabilis nuklidok.
A radioaktív bomlás. A radioaktív bomlás során felszabaduló energia: Q-egyenlet. A bomlástörvény. A bomlási állandó, a felezési idő és az átlagos élettartam értelmezése. Az aktivitás definíciója, mértékegységei, átszámításuk.
Néhány példa a bomlatlan atommagok és az aktivitás időbeli változására, valamint az adott tömegű radioaktív preparátum aktivitásának és az aktivitás időbeli változásának kiszámítására.
A radioaktív bomlások fajtái. Izomer átalakulások, a belső konverzió jelensége, belső konverziós együttható. Béta-bomlások (b - bomlás, b + bomlás és elektronbefogás); a béta bomlásokkal keletkező sugárzások energiaspektruma. Az alfa-bomlás. A fontosabb radioizotópok bomlássémáinak értelmezése.
A radioaktív bomlásokat kísérő sugárzások (a -sugárzás, b -- és b + -sugárzás, fotonsugárzások) és az anyag kölcsönhatásai. A sugárzások elnyelődésére vonatkozó abszorpciós törvény értelmezése, hatótávolság. Néhány példa az abszorpciós törvény alkalmazására.
A radioaktív preparátumok detektálásának alapelvei. DetektorTípusaok. A szcintillációs detektor és a gáztöltésű (ionizációs kamra, proporcionális cső, Geiger-Müller cső) detektorok működése. A folyadékszcintillációs méréstechnika alapja.
A mérési hatásfokot meghatározó tényezők, az aktivitás és a mérési hatásfok meghatározásának lehetőségei.
A radioizotópok felhasználásának lehetőségei nyomjelzésre, sugárforrásként és energiatermelésre. Az atomreaktorok működésének alapelvei.
Radioizotópok alkalmazása analitikai (az izotóphígítás elve, radiometrikus titrálások - titrálási görbék) célokra.
Munka radioaktív izotópokkal.

Ajánlott irodalom

1. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina:
2. Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.
3. Számolási feladatok a tanszék honlapján

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Béta-sugárzás abszorpciójának mérése, tömegabszorpciós együttható, hatótávolság, maximális energia meghatározása.
Mérési hatásfok meghatározása különböző geometriáknál és egy ismeretlen aktivitású radioaktív preparátum aktivitásának meghatározása.
Káliumtartalom meghatározása a 40K mérése alapján.
Jodidion koncentrációjának meghatározása izotóphígításos analízissel és/vagy radiometrikus titrálással.
Kemény béta-sugárzó nuklidok detektálása Cserenkov sugárzás alapján.

Ajánlott irodalom

1. Radiokémia előadás vonatkozó anyaga, gyakorlatokhoz kiadott leírások

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika

Szerves vegyületek csoportosítása és legfontosabb átalakulásTípusaik. A szénatom elektronszerkezete, hibridizáció.
Szénhidrogének. Alkánok és cikloalkánok: izomériaviszonyok, szintézis, kémiai tulajdonságok. A gyökös szubsztitúció. Alkének: az sp2 hibridizáció, cisz-transz-izoméria, nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Az elektrofil addíció. Diének: szintézis, elektronszerkezet, konjugációs kölcsönhatás, kémiai tulajdonságok. Polimerizáció. Terpének, karotinoidok, kaucsuk. Alkinek: az sp hibridizáció, szintézis, kémiai tulajdonságok. Aromás szénhidrogének: az aromás jelleg, előfordulás, előállítás, kémiai tulajdonságok. Az aromás elektrofil szubsztitúció, irányítási szabályok. Többgyűrűs aromás szénhidrogének.
Töltéseloszlást befolyásoló tényezők. Izomériaviszonyok rendszerezése. Sztereokémiai alapfogalmak: optikailag aktív vegyületek ábrázolása, szerkezete, szintézise. Abszolút és relatív konfiguráció.
Halogénvegyületek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Nukleofil szubsztitúció, elimináció.
Hidroxivegyületek, éterek. Hidroxivegyületek savassága. Alkoholok: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A hidrogénkötés. Többértékű alkoholok. Fenolok: szintézis, kémiai tulajdonságok. Éterek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Szervetlen savak észterei.
Szerves kénvegyületek (tiolok, tioéterek, szulfoxidok, szulfinsavak, szulfonsavak): szintézis, kémiai tulajdonságok.
Nitrogéntartalmú vegyületek. Nitrozovegyületek (nitrozo-oxim tautoméria). Nitrovegyületek: szintézis, kémiai tulajdonságok, nitro-nitronsav átrendeződés. Aminok: rendűség, nevezéktan, sztereokémia, bázicitás, szintézis, kémiai tulajdonságok. Azoxi- és azovegyületek. Hidrazinszármazékok, aromás diazóniumvegyületek. Diazometán.
Foszforvegyületek: foszfinok.

Ajánlott irodalom

1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika

Elemorganikus vegyületek: általános tulajdonságok, szintézismódszerek. A lítium, az ólom, a magnézium, a cink, a kadmium, a higany, a bór, az alumínium és a szilícium legfontosabb szerves származékai.
Oxovegyületek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A nukleofil addíció, kondenzációs átalakulások, oxidációk, redukciók. Enol-;oxo tautoméria. Dioxovegyületek, telítetlen oxovegyületek, hidroxioxovegyületek. Szénhidrátok: a D-glükóz szerkezetigazolása, glikozidok, diszacharidok (szacharóz, maltóz), poliszacharidok (cellulóz, keményítő).
Karbonsavak. Monokarbonsavak: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A nukleofil acilszubsztitúció. Karbonsavszármazékok: általános reaktivitás, szintézis, kémiai tulajdonságok. Dikarbonsavak, malonészterszintézisek. Olefin-, halogén- és oxokarbonsavak. Aminosavak: -aminosavak szintézise, kémiai tulajdonságaik. Peptidek, fehérjék.
Szénsavszármazékok: foszgén, klórszénsavészterek, szerves karbonátok, karbamidsavészterek, karbamid, ciánsav és izociánsav, ciánamid, guanidin.
Aromás heterociklusos vegyületek: nevezéktan, csoportosítás, alapvázak, aromás jelleg, nitrogéntartalmú rendszerek bázicitása. Öttagú, egy és két heteroatomos rendszerek (furán, tiofén, pirrol, azolok, kondenzált származékok): szintézis, kémiai tulajdonságok. Hattagú, egy és két heteroatomos rendszerek (piridin és szubsztituált származékai, kinolin, izokinolin, azinok): szintézis, kémiai tulajdonságok.
Nukleinsavak. Nukleozidok, nukleotidok, koenzimek. DNS, RNS.
Alkaloidok. Acilvándorlások. Nikotin, tropán alkaloidok, papaverin, morfin és purin alkaloidok.
Szteránvázas vegyületek: csoportosítás. A szterán váz. Koleszterin, D-vitamin. Szteroid hormonok, epesavak, mellékvesekéreg hormonok, szteroid szaponinok főbb jellemzői.

Ajánlott irodalom

1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika

A szénatom elektronszerkezete és hibridizációja (sp, sp, sp). Az izoméria fogalma és Típusai. Tautoméria.
Telített szénhidrogének (alkánok, cikloalkánok) térszerkezete és izomériaviszonyai.
Gyökös szubsztitúciók.
Az optikai izoméria.
Töltéseloszlást befolyásoló tényezők.
Elektrofil addíció. Általános jellemzők, reakcióTípusaok, Markovnyikov-szabály.
Az aromás jelleg fogalma. Aromás szénhidrogének és heterociklusos vegyületek.
Az aromás elektrofil szubsztitúció. Mechanizmus, reakciók. Irányítási szabályok.
Nukleofil szubsztitúció. Általános jellemzők és példák. Walden-inverzió.
Nukleofil szubsztitúciós átalakulások: Hlg Ž OH és OH Ž Hlg csere, Williamson-szintézis, közvetlen éterszintézis, Hlg Ž NO2 és Hlg Ž CN csere. Aromás nukleofil szubsztitúció.
Elimináció. Általános jellemzők és alkalmazás szerves szintézisekben. Zajcev- és Hofmann-szabály.
Konjugált addíció (1,3-butadién, a ,b -telítetlen oxovegyületek, kinonok).
Szervetlen savak észterei, éterek, kén- és foszforvegyületek.
Két összefüggő N-atomot tartalmazó vegyületek.
Fémorganikus vegyületek.
Nukleofil addíció. Általános jellemzők és reakcióTípusaok.
Aktív metiléncsopot részvételével lejátszódó reakciók (oxovegyületek reakciói az a -szénatomon, enol-oxo tatutoméria, aldoldimerizáció, Hell-Volhard-Zelinszkij-szintézis).
Nukleofil acilszubsztitúció. Karbonsavszármazékok reaktivitása.
Malonészter és malonészterszintézisek.
20.Acetecetészter és acetecetészterszintézisek.
21.Szén-szén kötés kialakításának lehetőségei 1. Oxoszintézis, Friedel-Crafts-reakciók, Grignard-reakciók, karbén.
22.Szén-szén kötés kialakításának lehetőségei 2. Hlg Ž CN csere, Wittig-reakció, oxovegyület + aktív metiléncsopotot tartalmazó vegyület, aciloin-kondenzáció, ciánhidrin-szintézis, Arndt-Eistert-szintézis, karbonsav Ž keton.
23.Lánclebontási eljárások (krakkolás, Hofmann-féle kimerítő metilezés, Barbier-Wieland-reakció, cukrok láncrövidítő szintézise, dekarboxilezések, Hofmann- lebontás, haloform-reakció, acetecetészter ketonná bontása).
24.O- és N-alkilezések és -acilezések (alkohol, fenol, amin; éterképzés).
25.Polimerizációk (etilén, popilén, butadién, izoprén), polikondenzációk (fenoplasztok, poliészterek, aminoplasztok).
26.Szénhidrogének oxidációs reakciói.
27.Oxigéntartalmú vegyületek oxidációs (dehidogénezési) átalakulásai (alkoholok, difenolok, oxovegyületek), oxidoredukciós folyamatok (Meerwein-Ponndorf-Verley redukció ill. Oppenauer-oxidáció, Cannizzaro- és Tyiscsenko-reakció).
28.Hidrogénezési/redukciós eljárások (alkének, alkinok és aromás szénhidogének hidrogénezése, az oxocsoport és karboxilcsoport redukciója, a nitrocsoport redukciója, reduktív aminálás).
29.Szerves vegyületek savassága/bázicitása (aktív hidrogén, C-H savak, acetilén, alkohol, fenol és tioanalógok, enolok, karbonsavak; aminok, foszfinok, N-tartalmú heterociklusos vegyületek).
30.Izoprenoidok (kaucsuk, karotinoidok, terpenoidok, szteroidok).
31.Aminosavak, peptidek, fehérjék.
32.Szénhidrátok.
33.Az aromás heterociklusos vegyületek aromás jellegének és reaktivitásának összehasonlítása. A nitrogéntartalmú aromás heterociklusok bázicitása. Furán, tiofén, pirrol.
34.Azolok, diazolok.
35.A piridin és kondenzált származékai.
36.Azinok, diazinok és kondenzált származékaik. Nukleinsavak.
37.Heterociklusok általános szintézismódszerei. Alkaloidok. Acilvándorlás.
38.Izomerizációk és átrendeződések (alkán, alkén, karbokationok stabilitása és stabilizálódási lehetőségei, pinakol-, benzidin-, Beckmann-, Claisen- és Fries-átrendeződés), tautomériák (enol-oxo, nitrozo-oxim, nitronsav-átrendeződés).
39.Szerves vegyületek azonosítása spektroszkópiai módserekkel.
Gyakorlati kérdés: a félév során elvégzett egy gyakorlat részletes ismertetése.

Ajánlott irodalom

1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

Tematika
A kémiai technológia alapelvei. A műveleti egység, a műveleti egységet leíró mennyiségek. Folyamatábrák, kapcsolások. Az anyag- és energiamérlegek felírásának alapelvei.
A kémiai technológia műveletei. Fluidumok áramlása, hidrodinamikai alapok; csővezetékek, csőszerelvények, szivattyúk, kompresszorok, vákuumberendezések. Áramlás porózus rétegen keresztül. A fluidizáció; kétfázisú áramlás: filmek és habok.
Heterogén diszperz rendszerek: aprítás, keverés. A heterogén diszperz rendszerek elválasztása: ülepítés gravitációs, centrifugális és elektromos erőtérben. Szűrés, porleválasztás. Szilárd-szilárd rendszerek elválasztása: osztályozás, flotálás.
Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési-hűtési módszerek; hőcserélő berendezések; bepárlás, - és szárítás alapelvei, berendezések.
Homogén rendszerek elválasztása: desztillációs, abszorpciós, adszorpciós, ioncsere, extrakciós, kristályosítási műveletek, speciális elválasztások.
A reagáltatás művelete: kémiai reaktorok; szakaszos és folyamatos megoldások; kémiai reaktorok leirásának és számításának alapjai.

Ajánlott irodalom

1. Halász J. , Hannus I. , Hernádi K.: A vegyipari műveletek alapjai
2. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2003
3. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek
4. (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
5. Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I.
6. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 1998

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

Ajánlott irodalom

1. Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I.
2. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 1998
3. Halász J. , Hannus I. , Hernádi K.: A vegyipari műveletek alapjai
4. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2003

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

Tematika
A vegyipar alapanyagai, energiaellátása, környezeti ártalmai és környezetvédelmi feladatai; a vegyiüzemek felépítése.
A szervetlen kémiai ipar fontosabb eljárásai; ipari- és ivóvízek előkészítése, víztisztítás, szennyvíztisztítás. A kősó kémiai technológiája: szódagyártás, alkáliklorid-elektrolízis, sósavgyártás. A nitrogén- kén- és foszforipar fontosabb eljárásai: ammóniaszintézis, salétromsavgyártás, kénfeldolgozás, kénsavgyártás, nitrogén- és foszfor és kálium-műtrágyák előállítása. Szénfeldolgozás: szénlepárlás, szénelgázosítás; szintézisgázok gyártása szén- és szénhidrogén-bázison. Szilikátipari technológiák: kerámiák, üvegek, tűzálló anyagok előállítása, cementgyártás. Metallurgia: vas- és acélgyártás, alumíniumtechnológiák (timföldgyártás, timföldelektrolízis), speciális fémek előállítása.
Szerves kémiai alapanyagok és közbenső termékek technológiája. A kőolaj és a földgáz termelése, primer kőolajfeldolgozás. A petrolkémiai ipar: krakkeljárások, reformálás, izomerizáció, kéntelenítés, alkilezés, motorhajtóanyagok és kenőolajok előállítása. Szintetikus motorhajtóanyagok szénbázison: direkt- és indirekt széncseppfolyósítás. Az acetilén, az olefinek, és az aromások előállítására, kinyerésére szolgáló technológiák. A vinil-monomerek (vinil-klorid, akrilnitril, vinil-acetát, sztirol, viniléterek) előállítása. Iparilag fontos alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, halogénszármazékok, aminok, nitro- és szulfovegyületek előállítása.
Szerves kémiai végtermékek: gyógyszerek, növényvédőszerek ipari előállításának általános elvei. Műanyagtechnológiák: polimerizációs, poliaddiciós és polikondenzációs műanyagok előállítása, feldolgozása; elasztomerek, természetes és mesterséges eredetű műszálak kémiai technológiája. Mezőgazdasági és biokémiai ipari technológiák: cellulózfeldolgozás, cukorgyártás, fermentációs eljárások.

Ajánlott irodalom

1. Hannus I. - Halász J. - Kiricsi I.: Kémiai technológia (egyetemi jegyzet)
2. JATEPress Kiadó, Szeged, 2003
3. Gerecs Á.: Bevezetés a kémiai technológiába (egyetemi tankönyv)
4. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991
5. K. Weissermel - H.J. Arpe: Ipari szerves kémia (egyetemi tankönyv)
6. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A kolloid állapot, mint az anyagi rendszerek létezési formája, egyetemlegesség; elhatárolás a homogén és a heterogén rendszerektől, általános definició, a kolloid rendszerek csoportosítása. A kolloidok optikai tulajdonságai.
Határfelületi jelenségek: Termodinamikai alapok, felületi többletmennyiségek, felületi feszültség. Az adszorpció és az adszorpciós izoterma egyenletek. Görbült felületek, a görbület jelentősége a nano- és mikrométeres mérettartományban.Folyadék-gáz határfelületek: tiszta folyadékok, elegyek, oldatok felületi feszültsége, relatív felületi többletek, Gibbs adszorpciós izoterma.
Folyadék-folyadék határfelületek: határfelületi feszültség, felület-aktív anyagok hatása, amfifil molekulák önrendezodése a határfelületi rétegben. Folyadékok szétterülése folyadék felületen (Neumann egyenlet), vékony-filmek, a monomolekulás filmek tulajdonságai, a molekulárisan rendezett strukturák rögzítése szilárd hordo-zókon (Langmuir-Blodgett). Szilárd-gáz határfelületek: adszorpció (fizikai, kémiai), állapotegyenletek (izoterm, izobar, izosztér állapot-változások), adszorpciós ho, gázok és gozök fizikai adszorpciója sík felületu és pórusos adszor-benseken, izoterma egyenletek (Langmuir, BET), adszorpciós hiszterézis, kapilláris kondenzáció.
Szilárd-folyadék határfelületek: liofil/liofób felületek, felületek és finom porok nedvesedése, részleges és teljes szétterülés makroszkópos határfelületen (Young egyenlet), peremszög, nedvesedési feszültség, nedve-sedési hő, felületmódosítás. Adszorpció folyadékfázisból, nemelektrolitok adszorpciója, hígoldatok, elegyek esetében. Adszorpció elektrolitoldatokból, állandó és változó töltésű szilárd felületek vizes közegben, ionok adszorpciója, ioncsereadszorpció. Elektromos kettősréteg szerekezete. Elektrokinetikai jelenségek, az elektrokinetikai potenciál fogalma.
Diszperz rendszerek: jellemzés, kolloid állapotjelzők. Diszperz rendszerek állandósága, állapotváltozásai. Liofób kolloidok stabilizálási lehetőségei, a kolloidstabilitás elméleti alapjai, DLVO elmélet. Kolloid destabilizálás, koaguláláskinetika, flokkulálás, ülepedés (Stokes). Aeroszolok, gázdiszperziók, habok. Emulziók, mikroemulziók. Szuszpenziók, szolok
Asszociációs kolloidok (micellás oldatok): Általános jellemzés, csoportosítás, HLB-érték. Vizes oldatok tulajdonságai, kritikus micellaképzodési koncentráció. Micellák szerkezete, szolubilizáció, fázisegyensúlyok, folyadékkristályok. Makromolekulás oldatok: Makromolekulás oldatok, konformáció, oldattulajdonságok. Polimerek frakcionálása, molekulatömeg, átlagok és eloszlás, meghatározási módszerek. Polielektrolitok. Szerkezeti jellemzés: Koherens rendszerek, gélek állapotváltozásai. A kolloid rendszerek reológiai jellemzése
rendszerek, gélek állapotváltozásai. A kolloid rendszerek reológiai jellemzése.

Ajánlott irodalom

1. Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.
2. Kolloidika, Szerkesztette: Rorhzetser Sándor, bővített kiadás, TK, Budapest, 1991.
3. D. J. Shaw: Bevezetés a kolloidkémiába, Műszaki Kiadó, Bp, 1986.
4. P. W. Atkins: Fizikai kémia II. Szerkezetek (23. fejezet), III. Változás (29. fejezet)

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika
1. Határfelületi feszültség mérése sztalagmométeres méréstechnikával folyadék-gáz és folyadék-folyadék határfelületeken. A folyadék/gáz, folyadék/folyadék határfelületi adszorpciós izoterma számítása a Gibbs adszorpciós izotermaegyenlet segítségével.
2. Monomolekulás filmek eloállitása Pockels módszerével.
3. Gozadszorpció. Fajlagos felület és mikropórus térfogat számítása BET és t-módszerrel.
4. Adszorpció híg oldatokból. Faljagos felület, adszorpciós egyensúlyi állandó, valamint szabadentalpia-változás számítása.
5. Elektrokinetikai jelenségek (elektroforézis). Elektrokinetikai potenciál számítása makroelektroforézis kísérlet alapján.
6. Részecskeméret eloszlás meghatározása. Ülepedés folyadékközegbol gravitációs térben, Andreasen pipettás méreteloszlás meghatározási módszer. Polimerek molekulatömegének számítása ultracentrifugás szedimentációs vizsgálat alapján.
7. Szolok, szuszpenziók eloállitása, kolloid stabilitásuk vizsgálata.
8. Emulziók, mikroemulziók eloállítása és vizsgálata.
9. Asszociációs kolloidok oldatainak vizsgálata. A kritikus micellaképzodési koncentráció meghatározása és a szolubilizáció vizsgálata.
10. Polielektrolitok oldatok belso surlódása, stabilitása. pH-függo viszkozitás.
11. Koherens rendszerek vizsgálata. Tömény szuszpenziók és polimer oldatok, gélek reológiája.
12. A nedvesedés vizsgálata. Peremszög meghatározása.
13. A kolloidkémiai tanszéken folyó kutatómunka, a kutatólaboratóriumok és a kutatásban alkalmazott méroberendezések, vizsgálati módszerek összefoglaló bemutatása.
14. Talajok kolloidtulajdonságainak vizsgálata.

Ajánlott irodalom

1. Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.
2. Kolloidika, Szerkesztette: Rorhzetser Sándor, bővített kiadás, TK, Budapest, 1991.
3. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Mérési eredmények valószínűségi jellegéről.
Gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség, eseménytér, a valószínűség axiómái.
Valószínűségi változó fogalma, eloszlás függvény, sűrűség függvény, eloszlások Típusai.
Valószínűségi változók jellemzése: várható érték, szórás, medián, kvantilisek.
Valószínűségi változók kapcsolata: kovariancia, korreláció, függetlenség.
Normális eloszlás és jellemzői. Exponenciális eloszlás és jellemzői.
A Poisson-eloszlás és jellemzői. Eloszlásvizsgálat, kiugró értékek kezelése.
Hibahisztogramok szerkesztése.
Statisztikai minták. Statisztikai próbák: u-próba, egymintás és kétmintás t-próba.
Kiugró értékek meghatározásának próbái.
Paraméterbecslési eljárások: legkisebb négyzetek módszere, maximum likelihood becslés,
Bayes-Típusaú becslés, robusztus becslések és alkalmazásaik feltételei.
Várható érték, szórás becslése.
Konfidencia intervallum becslése különböző hibaeloszlások esetén.
Lineáris és lineárisra visszavezethető illesztési feladatok különböző becslési módszerekkel.
Kezdeti sebesség és Arrhenius-paraméterek becslése.
Lineáris egyenletrendszer numerikus megoldása.
Polinom illesztése pontsorra.
Egymagvú és egyfogú komplex egyensúlyi rendszerek állandóinak meghatározása.
Az Excel táblázatkezelő alapvető utasításai.
A felsorolt feladatok megoldása Excel segítségével.

Ajánlott irodalom

1. Veress Gábor: Analitikai kémiai számítástechnika,
2. Tudományszervezési és Informatikai Intézet, Budapest 1985.
3. Veress Gábor: A kemometria alapjai, A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései 7.
4. Horváth István: Mérési eredmények értékelése, Posztgraduális környezetvédő szakosító jegyzete, Szeged 1998.
5. Kemény S. és Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése,
6. Műszaki Könyvkiadó, 1998.
7. Microsoft Excel felhasználói kézikönyv

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika

Szerves molekulák konfigurációja és konformációja, a molekulaszerkezet modellezése.
Néhány molekulaszerkezeti sajátság tárgyalása: optikai aktivitás, aromaticitás - nem aromásság - antiaromásság.
Másodlagos kölcsönhatások és szerkezetalakító szerepük.
Szerves vegyületek sav-bázis sajátságai.
Reakciók termodinamikai és kinetikai leírása.
Reakcióutak és kvalitatív jellemzésük. Szabadentalpia összefügések.
Szerves reakciócsoportok mechanizmusának kvalitatív és félkvantitatív tárgyalása:
gyökös szubsztitúció és addíció, hidrogénezési reakciók
elektrofil és nukleofil addíciók
elimináció
nukleofil szubsztitúció
aromás elektrofil és nukleofil szubsztitúciók
a karbonil-csoport reakciói
Koncertikus reakciók (Diels-Alder rekciók, szigmatróp átrendeződések).

Ajánlott irodalom

1. F.A. Carey, R.J. Sundberg: Advanced Organic Chemistry A, B, Plenum Press, 1993.
2. J. March: Advanced Organic Chemistry, John Wiley & Sons, 1992.
3. N.S. Isaacs: Physical Organic Chemistry, Longman, 1987.
4. H. Maskill: The Physical Basis of Organic Chemistry, Oxford Science Publications, 1990.

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

A kémiatanítás tudományos alapjai,és módszertani kérdései.
A kémiai tantárgypedagógia fogalma, tárgya, helye a kémiatudományok, és a neveléstudományok rendszerében, kapcsolata más tudományokkal.
A hazai kémiaoktatás története.
A kémiatudomány magyar szaknyelvének kialakulása.
A kémiaoktatás módszertani kérdései az alsófokú, a középfokú és a felsőfokú oktatásban.
A kémia tanítás-tanulás folyamatának sajátosságai, tanítás és tanuláselméletek.
Pedagógiai alapelvek érvényesítése a kémiatanításban.
A kémiatanítás pszichológiai vonatkozásai.
A kémiatanítás belső rendszere, tantárgyspecifikus módszerei.
A módszer fogalma, fajtái, osztályozása és megválasztását befolyásoló tényezők.
A tanulásszervezés alapkérdései.
A kémiatanítás különböző szervezeti formái.
Tanári tervező munka: makro-, mezo- és mikroszintű tervezés.
Audovizuális eszözök, interaktív multimédia rendszerek. Számítógéppel támogatott oktatás, elektronikus információk forrása (internet).
Az oktatástechnológia alapvonásai.
A kémiatanítás infrastruktúrája, a tanítás objektív feltételrendszere.
Tanári demonstrációs és tanulói kísérletek módszertana.
Pedagógiai értékelés (folyamat és kimenetszabályozás) a kémiatanításban.
Tantárgypedagógiai kutatások metodikája.

Ajánlott irodalom

1. Mojzes János - Cs. Nagy Gábor: Kémia tantárgypedagógia, NTK Bp. 1995
2. Dr. Nagy Zsuzsa - Dr. Sárik Tibor - Dr. Victor András: Kémia tantárgypedagógia, NTK Bp. 1993
3. Knausz Imre : A tanítás mestersége, Budapest, 2001, IFA. ( letölthető: http://web.axelero.hu/knauszi/konyvek.html)
4. Falus Iván (szerk.): Didaktika, NTK Bp., 1998
5. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? NTK Bp. 2002

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

A pedagógiai tervezőmunka gyakorlása.
A középiskolai (általános iskolai) kémia tananyag tantárgypedagógiai elemzése (fogalmi rendszer, fogalmi háló, belső koncentráció, stb.)
Az érvényes tanterv megismerése, és elemzése.
A mikrotanítás elmélete.
A mikrotanítás mint képességfejlesztő módszer.
A szóbeliségen alapuló módszerek.
A helyes magyarázat és beszélgetés módszerének elemzése, kommunikációs gyakorlatok.
A tanítási-tanulási folyamat komplex jellege: ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés és ellenőrzés szerepe, szervezése, módszerei, tervezése.
A táblakép szerepének tartalmának formájának elemzése.
A nyomtatott kémiai információk megismerése: tankönyvek, tankönyvcsaládok, munkafüzetek, példatárak, tanári kézikönyvek.
Módszertani folyóiratok tanulmányozása elemzése.
Tájékozódás a médiakínálatban: multimédiás segédanyagok.

Ajánlott irodalom

1. Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Műszaki Könyvkiadó (Calibra könyvek), Bp. 1998
2. Érettségi-felvételi feladatok kémiából (1980-1999), Szerk.: dr. Tóth Zoltán, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
3. Érettségi-felvételi feladatok kémiából 1995-től letölthetők: http://www.felvi.hu/tetel/targy.ofi?mfa_id=37&mi=KEM
4. Villányi Attila: Kémia a kétszintű érettségire, Kemavill Bt., Bp. 2003
5. Villányi Attila: Kémia feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire, Kemavill Bt., - Bp. 2003
6. Közoktatásban használt tantervek, tankönyvek

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Munkavédelem, környezetvédelem, a környezetvédelmi nevelés stratégiája.
Munkavédelmi előírások az iskolában.
A munkavédelmi oktatás metodikája az iskolában.
Elsősegélynyújtás, tűzoltás. Vegyszerek, mérgek, veszélyes hulladékok (beszerzés, tárolás, hulladékkezelés).
A kémiatanítás eszközrendszere (laboratóriumi eszközök, szemléltető eszközök, modellek, audiovizuális eszközök, számítógép, stb.)
Az iskolában használatos kémiai berendezések, és eszközök szakszerű kezelése (tisztítás, karbantartás, tárolás, beszerzés)
Tanári készségfejlesztés.
Kísérletező készség fejlesztése: demonstrációs tanári kísérletek, kommunikációs gyakorlatok, mikrotanítás (a mikrotanítás bemutatása, értékelése; visszacsatolás videofelvétellel).
A középiskolai (és általános iskolai) kémia tananyag komplex feldolgozása.
Tanári demonstrációs kísérletek tervezése, előkészítése, bemutatása.
Anyagvizsgálatok, kísérletek az általános és az elektrokémia köréből. (A kémiai kísérlet értelmezése, bemutató kísérlet, igazoló kísérlet, összehasonlító kísérlet, a tanulói kísérlet fogalma, modellek és kémiai kísérletek, AV-eszközök használata)

Ajánlott irodalom

1. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához, NTK - Bp. 2001
2. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Stúdió - Szeged, 1999

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

A kémiai feladatok megoldásának, ellenőrzésének és értékelésének elméleti és gyakorlati problémái.
Az SI mértékegységrendszer konzekvens használata.
Zárt Típusaú feladatok szerkesztése.
Feladatlapok munkalapok tervezése.
A számítási feladatok alapTípusai.
Érettségi feladatok, felvételi feladatok , versenyfeladatok, megoldásának módszertana.

Ajánlott irodalom

1. Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Műszaki Könyvkiadó (Calibra könyvek), Bp. 1998
2. Érettségi-felvételi feladatok kémiából (1980-1999), Szerk.: dr. Tóth Zoltán, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
3. Érettségi-felvételi feladatok kémiából 1995-től letölthetők: http://www.felvi.hu/tetel/targy.ofi?mfa_id=37&mi=KEM
4. Villányi Attila: Kémia a kétszintű érettségire, Kemavill Bt., Bp. 2003
5. Villányi Attila: Kémia feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire, Kemavill Bt., Bp. 2003
6. Közoktatásban használt tantervek, tankönyvek

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Munkavédelem, környezetvédelem, a környezetvédelmi nevelés stratégiája.
Munkavédelmi előírások az iskolában.
A munkavédelmi oktatás metodikája az iskolában.
Elsősegélynyújtás, tűzoltás. Vegyszerek, mérgek, veszélyes hulladékok (beszerzés, tárolás. hulladékkezelés).
Tanári készségfejlesztés.
Pedagógiai önfejlesztő programok kidolgozása.
Kísérletező készség fejlesztése: demonstrációs tanári kísérletek, kommunikációs gyakorlatok, mikrotanítás (a mikrotanítás bemutatása, értékelése; visszacsatolás videofelvétellel).
A középiskolai (és általános iskolai) kémia tananyag komplex feldolgozása.
Tanulókísérletek tervezése, előkészítése, bemutatása.
Anyagvizsgálatok, kísérletek a szervetlen és a szerves kémia köréből. (A kémiai kísérlet értelmezése, bemutató kísérlet, igazoló kísérlet, összehasonlító kísérlet, a tanulói kísérlet fogalma, modellek és kémiai kísérletek, AV-eszközök, számítógép, videomagnó és a kísérletek kapcsolása.)

Ajánlott irodalom

1. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához, NTK - Bp. 2001
2. Rózsahegyi Márta - Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek, Mozaik Oktatási Stúdió - Szeged, 1999

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Tantárgypedagógiai megfigyelések az iskolában. Akémiai tantárgypedagógia gyakorlati kérdései. Az iskolai tanítási gyakorlat során felmerülő problémák feldolgozása. A tanári tervezőmunka gyakorlati kérdései (tantervek NAT, kerettanterv, iskola pedagógiai programja, helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv, óraterv, óravázlat tanulmányozása). A tanórai hospitálásokon való tapasztalatgyűjtés: 4 szakvezető által tartott óra megfigyelése, óraleírás készítése, megbeszélése 4 tanárjelölt által tartott óra megfigyelése, óraleírás készítése, megbeszélése 2 tanórán kívüli foglalkozás (korrepetálás, szakkör, fakultációs foglalkozás) megfigyelése, leírása, megbeszélése Az összegyűjtött adatok feldolgozása Irányított és komplex óraelemzések. Tanári készségek, képességek megfigyelése: a tanár szóbeli készségei a tanár kérdezési készségei a tanár motiválási készségei a tanár változatos reagálási készségei a tanár kísérletező készsége. Számonkérés fajtái a kémiaórán. Tanári
demonstrációs kísérletek az órán. A tanulói kísérletezés gyakorlati problémái. Kognitív, konstruktív pedagógia módszertani fogásai. A differenciált oktatás az iskolai gyakorlatban.

Ajánlott irodalom

1. Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez, JATE Press - Szeged 2003

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

A tudománytörténet mint önálló tudományos diszciplina.
Tudományfejlődési modellek.
A kémia történet helye, szerepe a tudományokban valamint a kémiatanításban.
A kémia tárgykörének történeti alakulása.
Kémia az ókorban és a középkorban.
Az önálló kémia megjelenése.
A klasszikus kémia alapjainak lerakása.
A kémia differenciálódásának kezdete.
A kémia nagyarányú kibontakozása a XIX: század második felében.
A kémia fejlődése a XX. században:
Az elem fogalmának története.
A kémiai elemek rendszere.
A legrégebben ismert elemek.
A flogiszton korszak alkonyáig megismert elemek.
Az elemfelfedezések hőskora.
A legjobban elrejtőzött elemek nyomában.
A kémia a magyar középkorban.
Az újkor kezdetének hazai kémiája.
A felvilágosodás és a reformkor.
A kémia 1848-1918. között
A kémia a két világháború között

Ajánlott irodalom

1. Dr. Balázs Lóránt: A kémia története I-II., NTK, Bp. 1996.
2. Pető Gábor Pál - Szabadváry Ferenc: A kémia nagy pillanatai, Aranyhal Kiadó,
3. Móra László - Próder István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület - Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest- Piliscsaba, 1997

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Bevezetés: az információ fogalma és jellemzése, különös tekintettel az elektronikus információra; az információforrások Típusa, információs társadalom, információs válság.
Az informálódás eszközei: könyvtárak, konferenciák, kiadók, munkakapcsolatok, adatbázisok.
ICT (Information and Communication Technology): alapfogalmak és eszközök.
Keresés az Interneten: a látható web, keresőgépek, katalógusok
a láthatatlan web, speciális keresőgépek, láthatatlan-web katalógusok, portálok
az Interneten található információk kritikai értékeklése.
Adatbázisok: jellemzés, a keresés általános lépései.
EISZ: az Elektronikus Információszolgáltatás nemzeti programja, Web of Science,
Science Direct.
Kémiai adatbázisok: Chemical Abstracts, Beilstein, Current Contents.

Ajánlott irodalom

1. Az oktató által megadott elektronikus segédanyag.
2. J.M. Reitz: Dictionary for Library and Information, Libraries Unlimited, 2004. (http://lu.com/odlis)

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Az atmoszféra kémiája. A Föld és légkörének összetétele. A Föld energiaháztartása és globális felmelegedésének ("üvegházhatás") problémája. A sztratoszférában lejátszódó folyamatok: az ózonréteg kialakulása, szerepe. A freonok és nitrogén oxidok szerepe az ózonréteg koncentrációjának csökkenésében, az Antarktisz fölötti "ózonlyuk". A savas esők kialakulása és környezeti hatásai. Az atmoszféra szilárd szennyezői. A szmog képződés mechanizmusa, hatásai.
Energiatermelés és környezetvédelem, alternatív energiaforrások: a napenergia hasznosítása, a biomassza, mint energiaforrás.
A hidroszféra szerepe, egyensúlyi folyamatok a hidroszférában. A hidroszféra szennyezői. A szennyezők terjedése és várható hatásai. A természetes vizek eutrofizációja.
A litoszféra összetétele, funkciói. A mállási folyamatok a litoszférában. A talaj kémiája: tulajdonságai, talajvíz, talajlevegő, szervetlen és szerves alkotók és tulajdonságaik. A talajok szennyezői. Kölcsönhatás a litoszféra, a hidroszféra valamint az atmoszféra között. A természeti környezet antropogén terhelése.
Diszperz rendszerek és határfelületek jelentősége környezetünkben. Szilárd/gáz határfelületek: a környezetre káros anyagok szorpciója hidrofil és hidrofób felületeken. Szilárd/folyadék határfelületek: elektrolitadszorpció és ioncsere talajokban. Makromolekulák kölcsönhatása szilárd szennyezésekkel, polimeradszorpció, flokkuláció. Környezetre káros anyagok felületaktivitása, szolubilizációja és transzportja talajokban. Koherens rendszerek szerkezete, porozitása.

Ajánlott irodalom

1. Papp S. R. Kümmel: Környezeti kémia (egyetemi segédkönyv)
Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
2. Moser M. - Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai (egyetemi tankönyv)
Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
3. Halász J. - Hannus I. - Kiricsi I.: Környezetvédelmi technológia JATEPress Kiadó, Szeged, 1999

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

A légszennyezés forrásai: a fosszilis tüzelőanyagok égése, a károsító égéstermékek keletkezése, illékony szerves vegyületek. A levegőszennyezés csökkentésének lehetőségei: elsődleges megoldások. Az emisszó csökkentésének módszerei: adszorpciós és abszorpciós véggázkezelés, kémiai megoldások. Energiatermelés és környezetvédelem, alternatív energiaforrások: a napenergia hasznosítása, a biomassza, mint energiaforrás.
A környezetbarát motorhajtóanyagok előállítására szolgáló katalitikus eljárások: katalitikus krakk, könnyű paraffinok izomerizációja, hidrokrakk, hidrogénező kéntelenítés, alkilezés, MTBE (metil-tercier-butiléter) előállítása és az eljárásokban alkalmazott katalizátorok.
A benzinüzemű gépjárművek kipufogógázainak katalitikus átalakítása; CO, NOx és CxHy katalitikus átalakításának reakciói, katalizátorok, berendezések. A dízelmotorok véggázainak átalakítására alkalmas katalizátorok és berendezések.
Víztisztítás és szennyvíztisztítás. Ivóvízkezelési technológiák. Szennyvíztisztítási eljárások: szennyvizek és szennyvíziszapok kezelése. A szennyvíztisztítás fizikai, kémiai és biokémiai folyamatai, szennyvíztisztítótelepek működése.
Nagy (közel 100%) atomhasznosítású technológiai folyamatok katalizátorai és megvalósítási lehetőségei. Szelektív oxidációs reakciók alkalmazása finomkémiai termékek előállítására. Környezetbarát katalitikus folyamatok a műanyagiparban: kaprolaktám ammoximációval, polikarbonátok előállítása foszgén nélkül, stb.
A kommunális hulladékok kezelése: elhelyezés, osztályozás, hasznosítás. Termikus eljárások: szemétégetőművek (energetikai hasznosítás, levegő-, víz- és talajszennyezés és szabályozás).
Mikrobiológiai hulladékkezelési eljárások: biológiai úton lebomló anyagok, biogázok.
Veszélyes hulladékok kezelése: elválasztási lehetőségek, fizikai és kémiai műveletek (dehalogénezés, ózonizálás, redukciós és oxidációs reakciók); termikus eljárások: pirolízis, nedves oxidációs technológiák, fluidágyas égetők, katalitikus oxidációs berendezések. Energiatermelési és nyersanyagvisszanyerési megoldások.

Ajánlott irodalom

1. Moser M. - Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai (egyetemi tankönyv)
2. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
3. Halász J. - Hannus I. - Kiricsi I.: Környezetvédelmi technológia
4. JATEPress Kiadó, Szeged, 1999
5. Barótfi I.: Környezettechnika
6. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika:
Valós számfogalom felépítése. Műveletek a komplex számkörben. Műveletek vektorokkal, vektorterek.
A határérték fogalma, műveletek konvergens sorozatokkal. A határérték és az egyenlőtlenség kapcsolata, konvergencia-kritériumok. Nevezetes sorozatok, az e szám bevezetése.
Függvények folytonosságának definíciója, a szakadások fajai. Zárt intervallumon folytonos függvények tulajdonságai. Az inverz függvény definíciója és tulajdonságai. A hatvány függvény definíciója és tulajdonságai Az exponenciális függvény definíciója és tulajdonságai. A logaritmus függvény definíciója és tulajdonságai. A sin x függvény definíciója és tulajdonságai. A cos x függvény definíciója és tulajdonságai. A tg x és ctg x definíciója függvények és tulajdonságaik. A ciklometrikus függvények definíciója és tulajdonságaik.
A differenciálhányados definíciója, a műveletek és a differenciálás kapcsolata. A differenciálszámítás középérték tételei. A L'Hospital-szabály. A lokális szélsőérték, a növekedés és fogyás feltételei. Az inflexiós pont, a konvexitás és konkávitás feltételei. A függvényvizsgálat általános menete. A Taylor-polinom és maradéktagjai. Komplex tagú sorok.
A határozott integrál definíciója és tulajdonságai. A parciális integrálás módszere. A helyettesítéssel történő integrálás módszere. Racionális törtfüggvények integrálása elemi törtekre bontással.
típusú integrálok., dx és dx típusú integrálok.
dx típusú integrálok., dx típusú integrálok.
dx típusú integrálok.
Az imprópriusz integrálok definíciója és kiszámításuk. Mutasson be példákat az integrálszámítás geometriai alkalmazására. Közelítő integrálás

Ajánlott irodalom:
1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.-II. JATE Kiadó Szeged 1990.
2. Leindler László: Analízis, JATE Kiadó, Szeged
3. Dancs István (szerk): Bevezetés a matematikai analízisbe, Aula Kiadó
4. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika:
Teljes indukciós feladatok.
Egyenlőtlenségek és egyenletek megoldása.
Műveletek a komplex számkörben.
Műveletek vektorokkal.
Számsorozatok határértékének kiszámítása.
Egyváltozós függvények határértéke,
Egyváltozós függvények differenciálhányadosa.
A differenciálhányados alkalmazásai: határérték-számítás, Taylor-polinomok, függvényelemzés.
Határozott integrálok kiszámítása definíció alapján
Newton-Leibniz formula alkalmazása.
Primitív függvény meghatározása helyettesítéssel
Primitív függvény meghatározása parciális integrálás módszerével.
Integrálás elemi törtekre bontással.
Racionális függvények integrálására vezető helyettesítések.
Imprópriusz integrálok kiszámítása.
Alkalmazások: terület, ívhosszúság, térfogat, felszín meghatározása

Ajánlott irodalom:
1. Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest
2. Bárczy Barnabás: Integrálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest
3. Labádi Imre - Sipos Pál: Matematikai feladatgyűjtemény I. JATEPress Szeged, 1991.
4. Eliot, Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó
5. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár

Kémiai Tanszékcsoport

Többváltozós függvények definíciója és folytonosságuk.
A parciális és irány szerinti differenciálhányados definíciója és tulajdonságaik.
A gradiens vektor és tulajdonságai.
Vegyes második differenciálhányadosok tulajdonságai.
Implicit függvény létezésének feltétele és tulajdonságai.
A differenciál, többváltozós függvények differenciálhatósága.
Többváltozós összetett függvények differenciálása.
Többváltozós Taylor-polinom. Többváltozós függvények szélsőértéke, feltételes szélsőértéke.
Tartományi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.
Koordináta-transzformációk.
Ívhosszúság szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.
Koordináta szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.
Vonalintegrál konzervatív erőtérben.
A felszín definíciója és kiszámítása.
Felületi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.
Integrál átalakítási tételek.
Gradiens, divergencia, rotáció definíciója és fizikai tartalmuk.
Közönséges elsőrendű differenciálegyenletek megoldása a változók szétválasztásával.
Lineáris elsőrendű differenciálegyenletek megoldása.
Egzakt differenciálegyenletek megoldása, multiplikátor módszer.
Közelítő módszerek elsőrendű differenciálegyenletek megoldására.
Állandó együtthatójú másodrendű homogén lineáris differenciálegyenlet megoldása.
Állandó együtthatójú másodrendű inhomogén lineáris differenciálegyenlet partikuláris megoldásának megkeresése szisztematikus próbálgatással.

Ajánlott irodalom:
1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.-II., JATE Kiadó, Szeged 1990.
2. Leindler László : Analízis. JATE Kiadó, Szeged
3. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika:

Többváltozós függvények határértéke, folytonossága.
Parciális, totális és irány szerinti differenciálhányados.
Többváltozós függvények Taylor-polinomja és szélsőértékei.
Többváltozós függvények integrálása.
Vonalintegrálok kiszámítása.
Potenciálfüggvények meghatározása.
Felületi integrálok kiszámítása.
Gradiens, divergencia, rotáció kiszámítása és alkalmazása.
Differenciálegyenletek partikuláris és általános megoldásának megkeresése.
Elsőrendű lineáris és egzakt differenciálegyenletek megoldása.
Numerikus eljárások.
Másodrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása.
Fizikai és kémiai alkalmazások.

Ajánlott irodalom:
1. Eliot Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó
2. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis. Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó

Fizikus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

Informatikai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Matematikai Tanszékcsoport