Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A főkollégium célja, hogy a hallgatóknak a sejtbiológia struktúrális és molekuláris alapjairól áttekintő ismertetést adjon. A kurzus 14 előadásból áll, az első félévben a morfológiai alapú általános sejtbiológia (membránok, sejtorganellumok, a citoszkeleton, az extracelluláris mátrix), illetve az intracelluláris anyagtranszport, a sejtosztódás és a sejt-sejt szignalizáció molekuláris alapjai kerülnek ismertetésre.

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A félév során kiemelten foglalkozunk a sejt különböző szignalizációs folyamatainak ismertetésével, illetve az alapvető sejtélettani folyamatok (apoptózis, nekrózis, rákos állapot), a sejtdifferentáció, az immunitás és az ontogenezis sejtbiológiai alapjai, illetve a célsejt adaptáció jelenségeinek tárgyalásával.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A főkollégium célja, hogy áttekintést adjon a hallgatóknak az állati szövetek kialakulásáról, felépítéséről és funkciójáról. Három bevezető előadás foglalkozik a fejlődéstani vonatkozásokkal, úgy a törzsfejlődéssel, mint az egyedfejlődéssel. Az itt megalapozott fejlődéstani szemlélet végig követhető a további előadásokon. Öt előadáson foglalkozunk a négy alapszövettel, majd az állatok vázrendszerét és kültakaróját tárgyaljuk.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.
2. Fekete Éva: a gerinces állatok egyedfejlődésének anatómiai alapjai

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A gyakorlat tematikája követi az Állatszervezettan előadások tematikáját. Az első két héten megismerkednek a hallgatók azokkal a mikroszkópos technikákkal és festési eljárásokkal, amelyekkel a szövettani gyakorlatok során találkoznak. Egy gyakorlaton az embriológiai előadáshoz kapcsolódva csirkeembriókból készített preparátumokon tanulmányozzák az embrionális fejlődés különböző szakaszait. A későbbiekben az előadáson tárgyalt állati szövetekről készített preparátumokat vizsgálják. A félév végén két gyakorlaton a gerincesek vázrendszerével ismerkednek.

Ajánlott irodalom

1. Röhlich Pál: Szövettan I-II.
2. SH orvosi atlasz: Szövettan

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A félév során 12 előadás hangzik el a gerinces állatok összehasonlító anatómiájáról. Különös hangsúlyt fektetünk a szabályozó szervrendszerek tárgyalására. Ezen belül kiemelt jelentőséggel foglalkozunk a neuroendokrin szabályozással és az idegrendszerrel. Az összehasonlító anatómiai előadások célja, hogy képet adjon a funkció, a forma és a fejlődés törvényszerűségeiről.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A félév során Típusaállatokat, illetve azok különböző szerveit, szervrendszereit boncolják a hallgatók. A boncolási gyakorlatok mellett mikroszkópos gyakorlatokat is tartunk, ahol az előadás tematikájával párhuzamosan a gerinces állatok egyes szerveinek szövettani felépítését vizsgálják.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Az élő szervezetek felépítése és a biomolekulák szerveződési szintjei; a fehérjék szerkezete és funkciója, a fehérjék és nukleinsavak szerkezetének vizsgálata, a genetikai információáramlás. Fehérjék: konformáció, konformációs motilitás, funkció; enzimológia, katalitikus és regulációs folyamatok, enzimkinetika, az enzimreakciók reverzibilis és irreverzibilis gátlása, allosztérikus fehérjék, proteolitikus enzimek.
Intermedier anyagcsere. Metabolikus energia, szénhidrátok, glikolízis, citrát kör, oxidatív foszforiláció, pentóz-foszfát ciklus, oligo- és poliszaharidok metabolizmusa. Lipidek és aminosavak lebontása, urea ciklus. Bioszintetikus folyamatok: glükoneogenezis, fotoszintezis, lipidek bioszintézise, nitrogénfixálás, aminosavak bioszintézise. Az anyagcsere folyamatok integrációja.

Ajánlott irodalom

1. L. Sryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I-III., Műszaki Könyvkiadó, 2000.
3. Ádám-Faragó-Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Nukleinsavak felépítése, jellemzése. DNS replikáció és repair. RNS szintézis, splicing, a génexpresszió és szabályozása. A fehérje szintézis, fehérje "targeting" és "folding". Genetikai kód. Membránszerkezet, membrán transzport folyamatok, szignál transzdukció. A neurobiokémia alapjai. A vér biokémiája, a véralvadás. Az immunológia biokémiai alapjai. Kontraktilis fehérjék és rendszerek. A látás biokémiai alapjai. Vírusok biokémiája.

Ajánlott irodalom

1. L. Sryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I-III., Műszaki Könyvkiadó, 2000.
3. Ádám-Faragó-Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A képzés célja a hallgatók megismertetése a molekuláris biotechnológia alapvető módszereivel, a molekuláris biotechnológia alkalmazási lehetőségeivel. A prokarióta expressziós rendszerek alapvető sajátságai, a DNS manipulációs lehetőségei. Egysejtű eukariótákban, gombákban működő expressziós rendszerek ismertetése.
Bevezetés, a nukleinsavak sajátságai. A DNS manipuláció során használatos enzimek. Prokarióta vektorok. Gének azonosítása, izolálása, génkönyvtárak. Pozitív klónok azonosítása könyvtárakból ezek további feldolgozása, elemzése. Oligonukleotid szintézis. Oligok felhasználási területei, antiszensz stratégiák. PCR és felhasználási területei. Diagnosztika. Génszintézis stratégiák. Prokarióta expressziós rendszerek elemei. A transzkripció szabályozása prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. mRNS degradáció prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. A transzláció hatékonyságát meghatározó elemek. Proteolízis. Fúziós fehérjék. Fehérje transzport prokariótákban. Rekombináns fehérjék utókezelése. A hétköznapi élet során előforduló, általánosan használatos expressziós rendszerek: pET, pGEX vektorok. Biotechnológiai alkalmazások. Gram pozitív bakteriális és egysejtű eukarióta rendszerek

Ajánlott irodalom

1. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A világméretekben fokozódó iparosítás, a mezőgazdaság intenzívebb termelésre való átállása az emberek életformáját és környezetét egyaránt alapvetően átformálja. Ma már nyilvánvaló, hogy a fejlődés megvalósított iránya és intenzitása az életszínvonal, a várható élettartam és az életkörülmények jelentős javulása mellett hátrányos következményekkel is jár. A legfontosabb ezek közül a környezet globális és regionális szennyeződése. Az új biotechnológiai eljárások kifejlesztése elképzelhetetlen a molekuláris biológiai technikák nélkül. A jövő szakemberképzésének szempontjából ezért különösen fontos a biotechnológiai eljárások és technológiák elsajátítása. A biotechnológia hagyományosan is jelentős szerepet játszott az élelmiszeriparban, ez a szerep a jövőben tovább fokozódik és kiegészül a környezettel harmonizáló technológiák fejlesztésével és munkába állításával. E tárgy oktatásának célja, hogy a biotechnológiai gondolkodásmódot, az ismert technológiák alapelemeit és hatásait
megismertesse a hallgatókkal.
A biotechnológia jelentősége, általános feltételrendszere, etikai kérdések. A biotechnológiában használatos mikroorganizmusok. Primer anyagcseretermékek termeltetése, kinyerése. Bioszenzorok, bioremediáció, alternatív energiaforrások. A molekuláris biotechnológia alapjai. A biotechnológiában alkalmazott molekuláris módszerek.

Ajánlott irodalom

1. Biotechnology, 2nd, completely revised edition. H.-J.Rehm, G. Reed (eds) VCH Publ., Weinheim-New York-Basel- Cambridge-Tokyo. 1995.
2. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Embertani Tanszék

Tematika

A humánbiológia/antropológia fogalma, tárgya, felosztása, története: az antropológia fogalmának értelmezése, az antropológia részterületei. Humánbiológia módszerei. A ma élő népek, a kihalt népek antropológiája, alkalmazott antropológia, segédtudományai.
Metrikus jellegek elemzése: antropometria alapelvei, testmagasság, testsúly. Morfológiai jellegek: a csontváz és az élő ember morfológiai jellegei. A bőrlécrendszer és jelentősége. Nemi kromoszómák rendellenességei és a bőrlécrendszer. Színkomplexió. A fogazat. A ma élő ember fogazatának variációi. Fiziológiai jellegek antropológiai jelentősége. Az ember egyedfejlődése: intrauterin, extrauterin élet törvényszerűségei. Auxológiai vizsgálatok. Életkorok antropológiája. Az ember nemi dimorfizmusa. Antropogenetikai ismeretek. Testalkat. Paleopatológiai ismeretek.
Emberszármazástani leletek detektálásának módszerei. Primates ordo. Speciális hominid jellegek. Az ember származásának indirekt bizonyítékai. Az emberi evolúció áttekintése. A mai emberiség osztályozása. Antropotaxonómiai ismeretek. Rasszizmus és kritikája. A magyarság őstörténete.

Ajánlott irodalom

1. Farkas Gyula (2001): Fejezetek a biológiai antropológiából I-II. JATEPress Szeged
2. Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A hominidák evolúciója, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Embertani Tanszék

Tematika

A csontvázrendszer felépítése, a csontok általános sajátosságai, alaki felépítése. Részletes csonttan: az agy- és az arckoponya csontjai és varratai, a törzs csontjai, továbbá a végtagok függesztőövei és a végtagok csontjainak leírása. Csontok összeköttetései, részletes ízülettan. Izomtan.Az elhalálozási életkor csontok alapján történő meghatározásának különböző morfológiai módszerei a magzati korban, a gyermekkorban, valamint az ifjú- és felnőttkorban. A nem (sexus) csontok alapján történő meghatározásának morfológiai módszerei. Osteometria: craniometriai mérőpontok, postcranialis csontok mérőpontjainak, a koponya és a vázcsontok abszolút méreteinek a meghatározása, a koponya és a vázcsontok abszolút és relatív méreteinek osztályozása. A fogazat anatómiája, leggyakoribb fejlődési rendellenességei, számbeli, előtörési, alak- és nagyságbeli, helyzeti és szerkezeti anomáliái és patológiás elváltozásai. A csontvázrendszer gyakoribb patológiás elváltozásai. Az ember testalkatának
meghatározási módszere. Dermatoglífiai vizsgálatok az ujjbegyeken és a tenyéren. Lateralitás, a kéz-, a láb-, és a szem dominanciájának vizsgálata. Színlátás, a színlátás zavarai, színlátás vizsgálatok.

Ajánlott irodalom

1. Farkas Gyula (szerk) (1972) Atropológiai praktikum I-II. JATE, Szeged

Genetikai Tanszék

Tematika

Mendeli analízis.
Mendel kísérletei. Mendel törvényei. Egyszeru mendeli öröklés az emberben. A családfa vizsgálat módszertana. Orvosi genetika; recesszíven és domonánsan öröklodo rendellenességek.
Az öröklés kromoszóma elmélete.
A mitózis és a meiózis eseményei és a két folyamat összehasonlítása. A nemi kromoszómák és a nemhez kötött öröklodés sajátságai. Az öröklés kromoszóma elmélete és citogenetikai bizonyítása.
A mendeli analízis kiterjesztése.
Dominancia viszonyok. Többszörös allélizmus. Allélizmus megállapítása. Letális gének. Gén kölcsönhatások megnyilvánulása öröklésmenetekben; episztázis, szupresszió, duplikált génhatás. Penetrancia és expresszivitás fogalmai.
Kapcsoltság: az eukarióta kromoszóma térképezés alapjai.
A kapcsoltság felfedetése¸térképezo keresztezés. Rekombináció általánosságban. A rekombinációs térképezés alapelve. Térképezés az X kromoszómán. A kapcsoltsági térkép sajátságai. A térképtávolságok additivitásának biztosítása, a három pontos keresztezések. A k2 teszt. Kapcsoltsági térkép az emberben.
Kapcsoltság: speciális eukarióta térképezési technikák.
Nagy térképtávolságok pontos számítása. Egyetlen meiózis vizsgálata; tetrások. Térképezés rendezett tetrádokkal; cetromer térképezés. Térképezés rendezetlen tetrádokkal, valós térképtávolság megállapításának módja. Mitótikus szegregáció és rekombináció.
Gén mutáció.
Szomatikus és csíravonal mutációk, és azok örökölhatosége. Mutációk típusokba sorolása. Mikróba mutánsok nyerése szelekciós technikákkal. A mutációk bekövetkezése a genetikai anyag sajátja: a fluktuációs teszt. A mutációs ráta és a mutációs gyakoriság. A mutációk bekövetkezése fokozható mutagén anyagokkal. Mutáció és a rák betegség.
Kromoszóma mutációk: kromoszóma szerkezeti változások.
A kromoszómák topográfiája. A kromoszóma szerkezet változásának típusai és genetikai sajátságai. Kromoszóma átrendezodések és az evolúció.
Kromoszóma mutációk: kromoszóma szám változások.
Euploidia, alap kromoszómaszám, haploid kromoszómaszám. Eltérések az euploidiától. Aneuploidia. Kromoszóma mechanika a növénynemesítésben.
Rekombináció a baktériumokban.
Baktérium konjugáció. F, F', Hfr tulajdonság. Transzfer gradiens. Részleges diploid. Az E.coli kromoszómájának rekombinációs térképezése. Baktérium transzformáció.
Bakteriofágok genetikája.
Fágok lehetséges életciklusai, lizogén és litikus ciklus. Fág keresztezések. A T2 fág genetikai térképe kör alakú. A lizogénia és genetikai alapja. A profág beépülésének mechanizmusa. Általános (generalizált) transzdukció. Kapcsoltsági viszonyok megállapítása általános transzdukcióval. Speciális transzdukció.

Ajánlott irodalom

1. A tananyag a Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék honlapján: http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.html
2. An introduction to genetic analysis, Anthony J. Griffiths, Jeffrey H. Miller, David T, Suzuki, Richard C. Lewontin, William M. Gelbart, W.H.Freeman Co. Megfelelő fejezetei.
3. Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick: Genetika, PANEM kiadó, megfelelő fejezetei.

Genetikai Tanszék

Tematika

A gén természete.
Egy gén - egy enzim szabály. Gén-fehérje kapcsolat. Benzer által kidolgozott T4 fág kísérleti rendszer. A gén genetikai finomszerkezetének feltárása. A rekombináció és a mutáció legkisebb egységeinek meghatározésa. A cisz/transz teszt és a cisztron fogalma.
Eukarióta kromoszómák szerkezete.
DNS az örökíto anyag. A DNS szerkezete és replikációja. Genomok mérete, szerkezete. A kromoszómák morfológiája, citológiai szerkezete. A kromatin szerkezete; nukleoszómák, szolenoidok és magasabb rendu kromatin spiralizáció. A kromoszóma váz, a scaffold. Eukromatin és heterokromatin; pozíció effektus variegáció.
A gén transzkripciós szabályzása.
A génkifejezodés szabályozásának alapmodellje: a lac operon. I, O, Z mutációk dominancia viszonyai (cisz és transz dominancia). Katabolit represszió, CAP és cAMP. Trp operon. Pozitív és negatív szabályozás. A l fág represszor. Eukarióta transzkripciós faktorok, promoter elemek.
A gén mutáció mechanizmusa.
A génmutáció molekuláris alapjai. Spontán mutációk. Indukált mutációk. Reverziós vizsgálatok. A mutagének és karcinogének kapcsolata. Repair hiányok és emberi betegségek.
Genetikai rekombináció mechanizmusa.
A homológ rekombináció pontszeru, statisztikus, reciprok esemény. A Holliday modell. A Meselson-Radding modell. Aberráns tetrád. Gén konverzió és rekombináció. Polaritás és ko-konverzió. A rekombináció enzimatikus mechanizmusa. Hely-specifikus rekombináció.
A mozgékony genetikai elemek.
Inszerciós szekvenciák. Transzpozonok. A Mu fág. A transzpozíció mechanizmusa. A mozgékony elemek, közvetítette átrendezodések. Prokarióták mozgékony elemeinek áttekintése. Az éleszto Ty eleme. A Drosophila mozgékony genetikai elemei. Retrovírusok. Transzpozíció RNS köztiterméken keresztül. A kukorica kontrol elemei. Az eukarióták mozgékony elemeinek áttekintése.
Extranukleáris genom.
A citoplazmatkus öröklodési mintázat jellegzetességei és magyarázata. Citoplazmatikus szegregáció. Citoplazmás öröklodés haploidokban. A mitokondriumok autonóm öröklodésének bizonyítékai. A Chlamidomonas kloroplaszt térképezése. Az éleszto mitokondrium rekombinációs térképezése. A petite analízis.
A mitokondrium és kloroplaszt genom jellegzetességei. Az anyai hatás és magyarázata.

Ajánlott irodalom

1. A tananyag a Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék honlapján: http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.html
2. An introduction to genetic analysis, Anthony J. Griffiths, Jeffrey H. Miller, David T, Suzuki, Richard C. Lewontin, William M. Gelbart, W.H.Freeman Co., megfelelő fejezetei.
3. Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick: Genetika, PANEM kiadó, megfelelő fejezetei.

Genetikai Tanszék

Tematika

Drosophila melanogaster keresztezések nemhez kötött öröklődés, genetikai komplementáció, mutációk kromoszómára történő lokalizálása, transzpozon mozgás detektálása és rekombinációs térképezés tárgykörben. Escherichia coli transzformálása plazmid vektorral. Lambda fág szuszpenzió titerének meghatározása. Sacharomyces cerevisiae auxotrof mutáns törzsek keresztezése. UV fény mutagén hatásának vizsgálata Ames tesztben. Humán X és Y kromoszómák kimutatása polimeráz láncreakcióval. Arabidopsis thaliana, lúdfű és Caenorhabditis elegans fonálféreg mutánsok vizsgálata, episztázis analízis.

Ajánlott irodalom

1. A gyakorlatokon kiadott silabuszok.

Genetikai Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Ajánlott irodalom

1. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I., II., III. Műszaki Kiadó, 2000.
2. Előadás vázlatok a tárgy előadójától

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Tudománytörténet, a diszciplináris elkülönülés oka. Vírusok: obligát sejtparazitizmus magyarázata. Virionok morfológiája, kémiai szerkezete, genomszerveződési jellegzetességek.. A vírusfertőzés szakaszai, vegetatív vírusok csoportosítása, különböző vírusgenomok replikációja, vírusérési rendellenességek; abortiv infekció, lizogénia. Vírusszaporítás, minőségi kimutatás, mennyiségi meghatározás. Vírusok rendszerezése, legfontosabb víruscsoportok, szubvirális ágensek. Vírusok daganatkeltése, onkogének. Virusinterferencia, interferonok. Baktériumok: telep és sejtmorfológia, prokarióta sejt (arhaea, eubaktérium) felépítése, genomszerveződése, baktérium sejtfal (Gram pozitivitás, negativitás) membrán, tok, flagellumok, pílusok felépítése funkciói. Szaporodásuk törvényszerűségei, kinetikája, prokariota sejtciklus, spórázási ciklus, endospóra szerveződése. Baktériumok rendszerezése, legfontosaabb fajok, törzsek. Mikológiai alapismeretek, sejt és telepmorfológia, az eukariota sejt
felépítése, szaporodása. A tallusz szerveződése, vegetatív szaporítóképletek, homo-, heterotallia magyarázata. A gombák rendszerezése, fontosabb csoportok, élet- és sejtciklusuk.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Mikrobiális anyagcsere: anyagfelvétel, a C és N hasznosítás, nitrogénkötés, tápanyag hasznosítással kapcsolatos gyakorlati kérdések. Mikroorganizmusok energiaszerző folyamatai: autotrófia fényenergia hasznosítással (klorofillhoz kötött, illetve a Halobaktérium fotoszintézise) és kemolitotrófia utján, valamint a heterotróf (kemoorganotróf) légzési és erjesztési rendszerek révén az aero-, és anaerobiózis. Mikrobák genetikai rendszerei: a prokariota és az eukariota genomszerveződés sajátságai. Mutációk Típusai, kiváltási lehetőségük, fenoTípusauk, molekuláris hátterük, gyakorlati alkalmazásuk. Prokariota és eukariota mikroorganizmusok rekombinációs lehetőségei, szexuális - paraszexuális folyamatok, kompatibilitási rendszerek, indukált géntranszfer. Orvosi és közegészségügyi mikrobiológiai alapfogalmak: kórokozók, virulencia, toxinok, mikotoxinok. Járványtani, immunológiai ismeretek, a kemoterápia lehetőségei különböző mikrobacsoportok vonatkozásában. Antibiotikumok és
hatásmódjuk. Ipari- analitikai mikrobiológia: mikroorganizmusok, mint termelő szervezetek, törzsnemesítés, SCP, primer-, szekunder metabolitok termeltetése, gátló és serkentő anyagok screen-elése, mennyiségi meghatározásuk.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Mikroorganizmusok tenyésztése: táptalajok készítése, sterilezési módszerek, izolálási - oltási technikák.
Makro- és mikromorfológiai megfigyelések baktériumokon (sejtfal és spóra festések), élesztő- és fonalas gombákon (ivaros és vegetatív szaporító képletek).
Külső környezeti tényezők hatásának vizsgálata: hőmérséklet, pH, oxigén, UV-sugárzás.
Sejtszám meghatározási módszerek baktériumokon és élesztőgombákon.
Fágok mennyiségi meghatározása.
Biokémiai-fiziológia vizsgálatok mikroorganizmusokon: intra- és extracelluláris enzimek kimutatása; nitrogén anyagcsere vizsgálata; élesztőgombák cukor asszimilációs és erjesztési spektruma.
Antibiotikumok koncentrációjának, ill baktériumok antibiotikum érzékenységének meghatározása; dimorfizmus indukálása fonalas gombákban.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera-Manczinger-Pfeiffer-Varga-Vágvölgyi: Mikrobiológia gyakorlatok I. JATEPress 2001.

Mikrobiológiai Tanszék

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A víz jelentősége és szerepe a növények életében. A növényi sejtek vízviszonyainak jellemzésére használt paraméterek és mérésük. A sejtmembrán vízvezetőképessége. A gyökér vízfelvétele. A vízmozgás a növényben (fatestben). A transpiráció. A sztómamozgás mechanizmusai. Az anyagtranszport mechanizmusa. Passzív transzport. Aktív transzport. Elsődleges elektrogén és másodlagos transzport. Tápelemek és szerepük. A talaj, mint tápanyagforrás. A rizoszféra. Az ionfelvétel és szabályozása. A kálium. A nitrogén, a kén és a foszfor felvétele és asszimilációja. Floem transzport. Környezeti stressz és a növények válaszreakciói. A fotoszintetikus pigmentek, a fotoszintetikus apparátus szerkezete. A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa. A II. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a víztől a mobilis plasztokinonig. Az I. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a plasztokinontól a NADPH-ig. A fotofoszforilálás: a kemiozmotikus mechanizmus. A CO2 fixálás C3-as
útja. A fotorespiráció. A CO2 fixálás C4-es útjai. A fotoszintézis regulációs lehetőségei. Cukor- és keményítőszintézis. A fotoszintézis fiziológiai és ökológiai vonatkozásai. A növényi légzés speciális vonatkozásai.

Ajánlott irodalom

1. Szerk.: Láng Ferenc: Növényélettan: A növényi anyagcsere, ELTE Eötvös Kiadó,Budapest, 1998.
2. Taiz, L., Zeiger, E. Plant Physiology, Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA 1998.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növényi sejtek vízpotenciáljának és ozmózisos potenciáljának mérése. Transzspiráció és sztómarezisztencia meghatározása porométerrel. A makroelemek hiánytünetei. A bromidfölvétel kinetikája, specifikus gátlószerek hatása a bromidion felvételre. A fotoszintetikus pigmentek. Klorosplasztisz szuszpenczió preparálása, a Hill-reakció. Peroxidáz, polifenoloxidáz és kataláz aktivitás mérése növényekben. A gyökerek oxigénfogyasztásának mérése oxigénelektróddal. Az in vivo nitrátreduktáz aktivitás. Másodlagos anyagcseretermékek kimutatása. Alkaloidok kimutatása mákgubóból.

Ajánlott irodalom

1. Horváth-Köves-Mainé- Nagy-Pécsváradi-Szabó-Tari-Zsoldos: Növényélettani gyakorlatok, JATEPress, 1995.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növekedés és fejlődés fogalma, mérése. Morfogenetikai jelenségek a növekedési-fejlődési folyamatokban. Polaritás, regeneráció, korreláció. A növényi hormonok általános jellemzése. Jelérzékelés és -továbbítás (szignál transzdukció) a növényekben. A növényi hormonreceptorok Típusai. Molekuláris biológiai módszerek a növényi hormonok bioszintézisének és hatásmechanizmusának vizsgálatában, bioszintézis és jelátviteli mutánsok, transzgénikus növények. A hormonhomeosztázist meghatározó folyamatok. Az indolecetsav hatása a növekedésre és fejlődésre, az axinok által indukált génexpressziós változások. Primer és szekunder válasz-gének. Az auxinok szerkezete és az auxinhatás összefüggése. Szintetikus auxinok, antiauxinok. Az indolecetsav metabolizmusa. A sejtmegnyúlás hormonális szabályozása. Az auxin szerepe a tropizmusokban. A gibberellinek fiziológiai hatásai. A gibberellinek bioszintézise, a szerkezet és aktivitás viszonya. Az endogén gibberellin-szint szabályozásának tényezői. A
gibberellinek által indukált jelátviteli utak modellrendszerekben. Az ?-amiláz gén expressziójának szabályozása. A citokininek fiziológiai hatásai. A sejtciklus és szabályozása. Természetes és szintetikus citokininek. A citokininek metabolizmusa. A citokininek szeneszcenciát késleltető hatásának molekuláris biológiai alapjai. Az abszcizinsav fiziológiai hatásai, metabolizmusa. Az abszcizinsav, mint stresszhormon. Az abszcizinsav által indukált génexpressziós változások. Az etilén fiziológiai hatásai és anyagcseréje. Az öregedési folyamatok szabályozása (termésképzés, érés, abszcisszió). Természetesen előforduló egyéb növekedés-szabályozók: brasszinoszteroidok, jázmonsav, szalicilsav, NO, poliaminok, és hatásuk a növények növekedési és fejlődési folyamataira. Növekedési retardánsok. Fotomorfogenezis, a fitokrómok és az UV-A/kék fény receptor szerepe a növények fejlődési folyamataiban. A virágzás fiziológiája.

Ajánlott irodalom

1. Taiz, L., Zeiger, E. Plant Physiology, Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA 1998.
2. Köves E. - Nagy Mária: Növényélettan 1996.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

Az auxinok kimutatása és oxidációjának vizsgálata. A szintetikus auxinok hatásának vizsgálata érzékeny és toleráns fajokban. A gibberellinek kimutatása. a -amiláz indukciója búza szemtermésben gibberellinnel. A citokininek kimutatása dohány kallusz növekedési teszttel. A növényi hormonok hatása a hajtás és gyökér regenerációra dohány levél szövettenyészetben. A citokininek hatása a levélöregedésre. Az abszcizinsav hatása a sztómamozgás regulációjára. A növények etilénprodukciójának mérése, inhibitorok hatása a stressz etilén szintézisére. Kallusz indukció sárgarépa karógyökérból.

Ajánlott irodalom

1. Horváth-Köves-Mainé- Nagy-Pécsváradi-Szabó-Tari-Zsoldos: Növényélettani gyakorlatok, Munkafüzet, JATEPress, 1995.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A citoplazma jellemzése. Rotációs plazmamozgás. Plazmolízis. Felületaktív anyagok membránkárosító hatása. A plasztiszok tanulmányozása. A bőrszövet (epidermisz és rizodermisz) sejtjeinek jellemzése. Sztómák, szőrképletek, kristályok. A valódi alapszövet (parenchima) sejtjeinek jellemzése. Klorenchima, aerenchima, víztartó alapszövet sejtjei. A szilárdító alapszövet sejtjeinek jellemzése. Kollenchima, szklerenchima, szklereidák. A szállítószövetek sejtjeinek jellemzése. A farész és háncsrész sejtes elemei. A szállítónyalábok típusai.

Ajánlott irodalom

1. Laskay Gábor - Mihalik Erzsébet: Növényi Sejtbiológia, Egyetemi Jegyzet, JATEPress, Szeged, 2000.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növényi sejtek jellemzése, felépítése, a növényi és állati sejtek közötti különbségek összehasonlító értelmezése. A növénysejtek és a víz, a víz sejtbiológiai szerepe. Ozmózis, plazmolízis, turgor. A citoplazma összetétele, fizikai-kémiai tulajdonságai. Az ionikus és ozmotikus homeosztázis, sejtszintű ozmoregulációs mechanizmusok. A sejtfal felépítése és funkciói. A vakuolum és a tonoplaszt, a sejtnedv összetétele, a vakuolum keletkezése és funkciói. A biológiai membránok felépítése, a membránfolyamatok alapjai. A növénysejtek membránrendszere, a membránfolyamatok sajátosságai növénysejtekben. A növénysejtek citoszkeletális rendszere és a növényi sejtosztódás specifikumai. A megnyúlásos növekedés sejtbiológiai alapjai. A plasztiszok. Leukoplasztiszok, kromoplasztiszok. A kloroplasztisz felépítése magasabbrendű növényekben. A tilakoidmembránok finomszerkezete. Növényi szignál-transzdukció. A növényi mozgások sejtbiológiai alapjai.

Ajánlott irodalom

1. Laskay Gábor - Mihalik Erzsébet: Növényi Sejtbiológia, Egyetemi Jegyzet, JATEPress, Szeged, 2000.
2. B. E. S. Gunning, M. W. Steer: Plant Cell Biology: Structure and Function, Jones and Bartlett Publishers, 1996.
3. P.H. Raven, R.F. Evert, S.E. Eichhorn: Biology of Plants, 6th Edition, W.H. Freeman and Co., 1999.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növények testfelépítésének morfológiai és szöveti alapjai. Nemzedékváltakozás. A gametofiton funkciója és tipusai. A sporofiton kialakulása, funkciója, morfológiai egységei. Hajtásrendszerek. A sporofitont alkotó szövetek: osztódó és állandósult szövetek. Dermális rendszer, vaszkuláris rendszer, alapszövetrendszer. Kiválasztó szövetek és struktúrák. Reproduktív szervek és folyamatok. Spóratípusok, sporangium típusok, sporogenezis. Előtelepek, gametogenezis, ivarsejtek. Virágok morfológiája, anatómiája, típusai. Megporzás, megtermékenyítés. Embriogenezis. Embrióképzés típusai. A magkezdemény és a mag, csírázási típusok. Termések. A hajtás. A csúcsmerisztéma és az apikális régió felépítése és működése. Az elsődleges szár felépítése, típusai, szöveti felépítése. Szárvastagodások, laterális merisztémák működése, típusai. Szármódosulások. Másodlagos szövetek. A szárfüggelékek típusai, kialakulása funkciója. A lomblevél kialakulása. A levéllemez morfológiai típusai, szöveti sajátosságai. A gyökér kialakulása, a gyökércsúcs. A gyökér zónái. Elsődleges szövetek. Transzportfolyamatok strukturális háttere. Gyökérvastagodás, másodlagos szövetek. Gyökérzetek, módosult gyökerek.

Ajánlott irodalom

1. Fahn A: Plant anatomy. 3rd. Ed. - Pergamon Press Oxford 1982.
2. Esau K: Anatomy of Seed Plants. 2nd. Ed. - Wiley and Sons New York 1977.
3. Bell A: Plant form. - Oxford Univ. Press 1991.
4. Romberger J H, Hejnowicz Z, Hill J F: Plant structure, function and development. - Springer Verlag Berlin 1993.
5. Buvat R: Ontogeny, cell diferentiation and structure of vascular plants. - Springer Verlag 1998.
6. Northington D, Schneider E: The Botanical World. - Wm C. Brown Publ. 1996
7. Cresti M, Blackmore S, van Went L: Atlas of Sexual reproduction in flowering plants. - Springer Verlag Berlin 1992.
8. Ruddall P: Anatomy of flowering plants. - Edward Arnold Publ. London 1987.
9. Weberling F: Morphology of flowers and inflorescences. - Cambridge Univ. Press 1992.
10. Haraszty Á : Növényszervezettan és növényélettan. - Tankönyvkiadó Bp. 1979.
11. Gyurján I: Növényszervezettan. Egyetemi jegyzet. - ELTE Eötvös Kiadó Bp. 1997.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A preparátumok illetve metszetek készítésének alapjai. Eszköz- és anyagismeret. Előtelepek, spórák. Sporangiumok, pollenzsákok. Pollenek. Virágmorfológia. Virágtakarók. Termőtáj, magház, magkezdemények. Termések morfológiája és szöveti felépítése. A termés- illetve a mag elterjesztését segítő képletek. A vegetatív és generatív hajtáscsúcs. Az elsődleges szár szövetei, lágy szárak. Fás szárak. Szárvastagodások. Rügyek. Levél típusok morfológiája és szöveti felépítése. A gyökérzetek típusai, a gyökerek morfológiája, zónái. Az elsődleges és a másodlagos gyökerek szöveti sajátosságai.

Ajánlott irodalom

1. Mihalik, E., Nyakas, A., Kálmán, K., Nagy, E.: Növényanatómiai praktikum.- JATEPress Szeged 1999.
2. Sárkány, S., Szalai, I.: Növényszervezettani gyakorlatok 3. kiadás- Tankönyvkiadó Bp. 1966.
3. Bracegirdle, B., Miles, H.P. An atlas of plant structure Vol. 1-2.- Heinemann Ed. Books Ltd Oxford
4. Braune, W., Leman, A., Taubert, H.: Pflanzenanatomisches Praktikum II..- VEB Gustav Fischer Verlag Jena 1982
5. Bowes, B.G.: A colour atlas of plant structure.-Manson Publ. England.- 1966.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A szisztematika tárgya és résztudományai. Az evolúció, a természetes szelekció és a fajképződés. A fenetika és a kladisztika. A rendszerezés története (a két-országos, az öt-országos és a három-doménes rendszer).
A prokarióták, különös tekintettel a cianobaktériumokra. A kloroplasztisz evolúciója, az endoszimbiózis elmélet, a Glaucophyta, a Chlorarachniophyta és a Cryptophyta csoport evolúciós jelentősége. Elsődleges endoszimbiózis: a Rhodophyta és a Chlorophyta csoport. Másodlagos endoszimbiózis: a Chromista (Ochrophyta), a Dinophyta és az Euglenophyta csoport jellemzése.
A szárazföld meghódításának lépései (környezeti feltételek, a vegetatív test és a reproduktív folyamatok változásai). A homológ és az interpolációs teória, a mohák és az edényes növények evolúciós kapcsolata. A növényvilág evolúciójának rekonstrukciója a fosszíliák alapján. A harasztok (Lycophyta, Equisetophyta, Pteridophyta, Progymnospermatophyta) és a nyitvatermők (magvas páfrányok, Cordaitales, Cycadales, Bennettitales, Ginkgoales, Coniferales) evolúciója.

Ajánlott irodalom

1. Judd W S - Campbell C S - Kellogg E A - Stevens P F 1999 Plant Systematics - A Phylogenetic Approach. Sinauer Associates, Sunderland.
2. Willis K J - McElwain J C 2002 The Evolution of Plants. Oxford University Press, New York.
3. Lee R E 1999 Phycology. Cambridge University Press, Cambridge.
4. Kiss Keve Tihamér 1998 Bevezetés az algológiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
5. Orbán Sándor 1999 Általános briológia. EKTF Líceum Kiadó, Eger.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

Prokarióták: a cianobaktériumok sejtszerkezete, taxonómiája, a vízvirágzás.
Protozoa: az ostorosmoszatok (Euglenophyta) sejtszerkezete és magyarországi fajai; a páncélos ostorosok (Dinophyta) sejtszerkezete és a haplonta fejlődésmenet.
Chromista: a sejtszerkezet jellegzetességei és a testszerveződési szintek bemutatása a kovamoszatok (Bacillariophyta), a sárgamoszatok (Crysophyta) és a sárgászöld moszatok (Xanthophyta) magyarországi fajain keresztül. A diplonta, a haplodiplonta izomorf és a haplodiplonta heteromorf fejlődésmenet bemutatása a barnamoszatok (Phaeophyta) csoportjában.
A zuzmók csoportosítása testfelépítés alapján és a legfontosabb magyarországi fajok.
Plantae:
A vörösmoszatok (Rhodophyta) sejtszerkezete és a háromfázisú fejlődésmenet bemutatása.
A zöldmoszatok (Chlorophyta) sejtszerkezete, testszerveződési formái és a legfontosabb magyarországi fajok.
A mohák (Bryophyta) fejlődésmenete, a májmohák (Marchantiopsida), a szarvasmohák (Antocerotopsida), a tőzegmohák (Sphagnopsida) és a lombosmohák (Bryopsida) testfelépítésének jellegzetességei magyarországi példákon keresztül.
A harasztok (Pteridophyta) fejlődésmenete, a korpafüvek (Lycopsida), a zsurlók (Sphenopsida) és a páfrányok (Pteropsida) testfelépítésének jellegzetességei magyarországi példákon keresztül.
A nyitvatermők (Gymnospermatophyta) fejlődésmenete, a szágópálmák (Cycadales) és a páfrányfenyők (Ginkgoales) testfelépítése, a tobozos nyitvatermők (Coniferales) testfelépítése és a legfontosabb erdőalkotó fajok bemutatása.

Ajánlott irodalom

1. Juhász Miklós 2000 Növényrendszertani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
2. Simon Tibor (szerk.) 1991 Baktérium-, alga-, gomba- zuzmó- és mohahatározó. Tankönyvkiadó, Budapest.
3. Simon Tibor 2000 A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények.
4. Debreczy Zsolt - Rácz István 2000 Fenyők a Föld körül. Dendrológiai Alapítvány, Budapest

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

Az előadások célja a zárvatermő növények fontosabb taxonjai evolúciós kapcsolatainak, leszármazási sorainak vázolása, a családok elterjedtségének, karakterisztikus morfológiai bélyegeinek megismertetése: virágfelépítés, jellemző termések, a vegetatív szervek sajátosságai, architektúrális jellemzők. Figyelmet fordítunk az evolúció során kialakuló jellegegyüttesek külső morfológiailag megfigyelhető fejlődési tendenciáinak nyomonkövetésére, a környezethez és az életmódhoz való alkalmazkodottság morfológiai és fiziológiai megnyilvánulásainak tanulmányozására, a másodlagos anyagcseretermékek előfordulásának és evolúciós (adaptív) jelentőségének részletezésére. Az előadások kiterjednek a rendszertanilag, gazdaságilag, farmakognóziailag és a természetvédelmi szempontból fontos képviselőknek a faji szintű megismertetésére.

Ajánlott irodalom

1. Bagi I. 1998. A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. - JATEPress, Szeged, 146 pp.
2. Borhidi A. 1995. A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 484 pp.
3. Dános B. 2002. Farmakobotanika. - Argumentum Kiadó, Budapest, 484 pp.
4. Podani J. 2003. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 296 pp.
5. Takhtadjan, A. 1997. Diversity and Classification of Flowering Plants. - Columbia Univ. Press, New York, 643 pp.
6. http://biodiversity.uno.edu/delta/angio/: Watson, L., Dallwitz, M.J. The Families of Flowering Plants.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A gyakorlat célja a fajismeret bővítése; a növények bemutatása számítógépes segédanyagok, diaképek, növényi preparátumok, élő növények segítségével; az egyes növénycsaládok biológiai, ökológiai, ökonómiai, természetvédelmi jelentőségű fajainak részletesebb megismertetése. A gyakorlat feladata a hazai növényvilág fajai határozásának begyakorlása.

Ajánlott irodalom

1. Bagi I. 1998. A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. - JATEPress, Szeged, 146 pp.
2. Bartha D., Mátyás Cs. 1995. Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. - Sopron, 223 pp.
3. Farkas S. 1999. Magyarország védett növényei. - Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.
4. Simon T. 2000. A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - Virágos növények. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
5. http://biodiversity.uno.edu/delta/angio/: Watson, L., Dallwitz, M.J. The Families of Flowering Plants.

Növénybiológiai Tanszék

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

- bevezetés az élettanba
- membránfiziológia (I-II.)
- belső környezet, vér (I-II.)
- szív, keringés (I-IV.)
- légzés (I-II.)
- kiválasztás (I-II.)
- táplálkozás (I-II.)

Ajánlott irodalom

1. Ádám Gy. Fehér O.: Élettan biológusoknak I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
2. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

- sejtmembrán élettana
- izom
- nedvkeringés élettana
- belső szekréció

Ajánlott irodalom

1. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve
2. Toldi J. Varga Cs.: Élettani gyakorlatok, JATEPress, Szeged, 1999
3. Erdélyi Lajos: Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

1-2. félév
Az összehasonlító élettan (komparatív fiziológia) az élő és egészséges állati és emberi szervezet működéseivel foglalkozó szaktudomány, mely a különböző élőlényekben vizsgálja az egyes életfolyamatokat, ezek ritka azonosságait, a gyakoribb hasonlóságokat és a még gyakoribb különbözőségeket. A két-szemeszteres stúdium a biológiát tanuló egyetemi hallgatók (biológusok és tanárszakosok) egyik legfontosabb integráló tárgya, melynek feladata; anatómiai, biofizikai, biokémiai, molekuláris biológiai előismeretek alapján elsajátíttatni az állati és az emberi szervezet életjelenségeit, működésének törvényszerűségeit. A tárgy tanítása során (elméleti előadások és kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok) az I. szemeszterben részletesen tárgyaljuk a membránélettan, a testfolyadékok, a homeosztázis, a szív és keringés, a légzés, a kiválasztás, a táplálkozás és emésztés élettanának törvényszerűségeit. A II. szemeszterben kerül sor az endokrinológia (benne a szaporodás), az izomműködés, az
idegrendszer elemi és integratív folyamatai, a szenzoros működések, a testtartás- és mozgásszabályozás, valamint a magasabb idegi funkciók ismertetésére.

Ajánlott irodalom

1. Eckert, R.: Állatélettan, Medicina, Budapest, 2003.
2. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest, 1999.
3. Ádám, G. ? Fehér, O. Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest 1990.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

1.-2. félév
Az élettani gyakorlatok az Összehasonlító élettan c. elméleti tárgyhoz szorosan kapcsolódva, a biológiát tanuló hallgatók (biológusok és tanárszakosok) egyik legfontosabb alaptárgya. Az élettani ismeretek megszerzésének elengedhetetlen feltétele a kísérletezés. Az élettani gyakorlatok célja a kísérletezés alapvető módszereinek, technikáinak bemutatása, elsajátíttatása, úgy, hogy közben az életműködések alapfolyamatainak és törvényszerűségeinek megfigyelésére is lehetőség nyílik a szervek, szervrendszerek vagy az egész szervezet szintjén.
A kétszemeszteres gyakorlat során, állatokon végzett kísérletek és emberen tett megfigyelések révén megismerkednek a hallgatók a legfontosabb életjelenségekkel, azok vizsgálatának, tanulmányozásának legfontosabb módszereivel.

Ajánlott irodalom

1. Toldi, J.- Varga, Cs. Élettani gyakorlatok, JATEPress, Szeged, 1999.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A tárgy keretében egy filogenetikai alapokon álló rendszerbe foglalva kívánunk áttekintést adni az állatvilágról. Ehhez elsősorban a szervezettani, élettani, egyedfejlődéstani ismereteket használjuk fel, de kapcsolódunk -ahol lehet- az őslénytan, származástan, állatföldrajz bizonyos területeihez is. Célunk a ma élő állatcsoportok megismertetésén túl az evolúciós szemléletmód erősítése. Részletes tematika: Az állatrendszertan fogalma, taxonómia és szisztematika viszonya. Mesterséges, természetes és filogenetikai rendszerek. A rendszertani kategóriák objektivitása. A fajfogalom változása. Egysejtű szerveződési szint, állati egysejtűek. Metazoa kialakulási elméletek. Placozoa, Parazoa, Eumetazoa. Radiata, a csalánozók kialakulása, polip, ill. meduzateória. Ctenophora. Bilateria megjelenése, jelentősége. A testüreg kialakulásának lehetőségei, testüregTípusaok. A mesoderma, mint a továbbfejlődés alapja. Az egyes féregtörzsek ismertetése. A trochophora lárva törzsfejlődési
jelentősége, Trochozoa. Puhatestűek kialakulása, származástani kapcsolatai. A szelvényezettség megjelenése, Articulata, Annelida, Artchipodiata. Ízeltlábúak származása, osztályai. Egyedfejlődési Típusaok, a rovarrendek ismertetése. Szárnykialakulás elméletei, szárnydimorfizmus, másodlagos szárnyatlanság. Chelicerata jellemzése, felosztása. Deuterostomia törzscsoport. Trimetameria, nyílférgek, béltelenek, félgerinchúrosok, tüskésbőrűek. A gerincesek felé vezető törzsfejlődési folyamat állomásai. Chordata törzscsoport. A halak kialakulása, rendszere. Alkalmazkodás a szárazföldi élethez, Amphibia, Reptilia. Madarak származása, rendszere. Emlősök kialakulása, Prototheria, Marsupialia, Placentalia.

Ajánlott irodalom

1. 1.-2. félév
2. Papp László (szerk.): Zootaxonómia. Egységes jegyzet, Budapest, 1996.
3. Csutorné Bereczky Magdolna: A protozoológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A gyakorlat fő célja a jó Típusa- és fajismeret elsajátítása, biztos eligazodás az állatvilág nagyobb csoportjai között. Ez elsősorban az elméleti és gyakorlati szempontból legfontosabb taxonokra, fajokra vonatkozik. További cél az előadásokon hallott fogalmak gyakorlati példákon keresztüli megértése, így az elméleti ismeretek rögzítésének elősegítése. Minél nagyobb jártasságot kell szerezni a határozókönyvek kezelésében. Követelmény a Típusafajok biztos felismerése, kibővítve a legfontosabb életmódtani jellemzőkkel, ill. ahol lehet a gazdasági, ökológiai, természetvédelmi, egészségtani, stb. vonatkozásokkal. Mindezek az egysejtűektől a gerincesekig az előadások sorrendjének megfelelően az állatvilág összes törzsét felölelik.

Ajánlott irodalom

1. Móczár László (szerk.): Állathatározó I. és II. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.
2. Rudolf Bährmann (szerk.): Gerinces állatok határozója. Képes határozókulcsok zoológiai terepgyakorlatokhoz. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A tárgy keretében egy filogenetikai alapokon álló rendszerbe foglalva kívánunk áttekintést adni az állatvilágról. Ehhez elsősorban a szervezettani, élettani, egyedfejlődéstani ismereteket használjuk fel, de kapcsolódunk -ahol lehet- az őslénytan, származástan, állatföldrajz bizonyos területeihez is. Célunk a ma élő állatcsoportok megismertetésén túl az evolúciós szemléletmód erősítése. Részletes tematika: Az állatrendszertan fogalma, taxonómia és szisztematika viszonya. Mesterséges, természetes és filogenetikai rendszerek. A rendszertani kategóriák objektivitása. A fajfogalom változása. Egysejtű szerveződési szint, állati egysejtűek. Metazoa kialakulási elméletek. Placozoa, Parazoa, Eumetazoa. Radiata, a csalánozók kialakulása, polip, ill. meduzateória. Ctenophora. Bilateria megjelenése, jelentősége. A testüreg kialakulásának lehetőségei, testüregTípusaok. A mesoderma, mint a továbbfejlődés alapja. Az egyes féregtörzsek ismertetése. A trochophora lárva törzsfejlődési
jelentősége, Trochozoa. Puhatestűek kialakulása, származástani kapcsolatai. A szelvényezettség megjelenése, Articulata, Annelida, Artchipodiata. Ízeltlábúak származása, osztályai. Egyedfejlődési Típusaok, a rovarrendek ismertetése. Szárnykialakulás elméletei, szárnydimorfizmus, másodlagos szárnyatlanság. Chelicerata jellemzése, felosztása. Deuterostomia törzscsoport. Trimetameria, nyílférgek, béltelenek, félgerinchúrosok, tüskésbőrűek. A gerincesek felé vezető törzsfejlődési folyamat állomásai. Chordata törzscsoport. A halak kialakulása, rendszere. Alkalmazkodás a szárazföldi élethez, Amphibia, Reptilia. Madarak származása, rendszere. Emlősök kialakulása, Prototheria, Marsupialia, Placentalia.

Ajánlott irodalom

1. 1.-2. félév
2. Papp László (szerk.): Zootaxonómia. Egységes jegyzet, Budapest, 1996.
3. Csutorné Bereczky Magdolna: A protozoológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A gyakorlat fő célja a jó Típusa- és fajismeret elsajátítása, biztos eligazodás az állatvilág nagyobb csoportjai között. Ez elsősorban az elméleti és gyakorlati szempontból legfontosabb taxonokra, fajokra vonatkozik. További cél az előadásokon hallott fogalmak gyakorlati példákon keresztüli megértése, így az elméleti ismeretek rögzítésének elősegítése. Minél nagyobb jártasságot kell szerezni a határozókönyvek kezelésében. Követelmény a Típusafajok biztos felismerése, kibővítve a legfontosabb életmódtani jellemzőkkel, ill. ahol lehet a gazdasági, ökológiai, természetvédelmi, egészségtani, stb. vonatkozásokkal. Mindezek az egysejtűektől a gerincesekig az előadások sorrendjének megfelelően az állatvilág összes törzsét felölelik.

Ajánlott irodalom

1. http://ecol1.bio.u-szeged.hu/

Ökológiai Tanszék

Tematika

A terepgyakorlat célja az állatrendszertani gyakorlatokon már megtanult taxonok eredeti élőhelyeken történő felkutatása, természetes körülmények közötti felismerése. Cél a különböző Típusaú biotópokon (vízi, erdei, gyepi, stb.) használható, ill. különböző állatcsoportok kutatásához alkalmazható gyűjtési módszerek (Barber csapda, tálcsapda, Malaise csapda, fénycsapda, kopogtatóernyő, futtató, fűháló, lepkeháló, stb.) megismerése és kipróbálása. További cél a gyűjtött anyag megfelelő kezelésének elsajátítása, tudományos igényeket is kielégítő preparálási módszerek alkalmazása. Ennek eredményeként mindenki saját gyűjteményt állít össze, szabályosan felcédulázva és meghatározva. A hallgatók ezáltal fogalmat alkotnak az egyes élőhelyeken előforduló (elsősorban ízeltlábú) állatcsoportokról, a gyűjtési módszerek használhatóságáról.

Ajánlott irodalom

1. Móczár László (szerk.): Állathatározó I. és II. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.
2. Rudolf Bährmann (szerk.): Gerinces állatok határozója. Képes határozókulcsok zoológiai terepgyakorlatokhoz. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000.

Ökológiai Tanszék

Ökológiai Tanszék

Tematika

Alapfogalmak, koncepció
Az etológia története, klasszikus koncepció. Mozgásmintázatok, kulcsingerek. Módszerek I. (Varga Csaba)
Természetes szelekció, viselkedésökológia. Az etológia felosztása. Szerveződési és vizsgálati szintek. Módszerek II. (Pénzes Zsolt)
Proximális mechanizmus
Gén-környezet interakció, egyedfejlődés. (Pénzes Zsolt)
A magatartás szerveződése, szabályozása. Idegi mechanizmus. (Farkas Tamás)
Idegi mechanizmus 2. (Farkas Tamás)
Érzékelés. Hormonrendszer. (Varga Csaba)
Ultimális mechanizmus (Pénzes Zsolt)
Proximális mechanizmus evolúciója. Kommunikáció - történeti rekonstrukció.
Kommunikáció, jelzések.
Optimalizáció. Táplálékszerzés.
Ragadozó-zsákmány, kompetíció.
Csoportos életmód. ESS.
Ivari szelekció. Párzási rendszerek és utódgondozás.
Kooperáció. Rokon szelekció.

Ajánlott irodalom

1. Alcock, J. (2001) Animal Behaviour (7.kiadás), Sinauer
2. Krebs, J.R., Davis, N.B. (1993) An introduction to behaviour ecology (3. kiadás) Blackwell (Krebs-Davis: Bevezetés a viselkedés ökológiába, 1. kiadás fordítása, Mezőgazdasági kiadó)
3. Manning, A. Dawkins, M.J. (1992) An introduction to animal behaviour (4. kiadás), Cambridge
4. Csányi V. (1994) Etológia, Tankönyvkiadó
5. Barta Z., Liker A., Székely T. (szerk.) (2002) Viselkedésökológia, Osiris
6. Egyéb, ismeretterjesztő:
7. Slater P.J.B. (1987) Bevezetés az etológiába, Mezőgazdasági Kiadó
8. Konrad L. (1985) Összahasonlító Magatartás Kutatás. Az etológia alapjai, Gondolat

Biológia Szakmódszertan

Tematika

A biológiatanítás módszertanának tárgya, feladatai és kapcsolata a rokon tudományokkal. A biológiatanítás rövid történeti áttekintése. A neveléstörténeti, iskolatörténeti, tanítástörténti kutatások módszerei. A tanítási-tanulási folyamat értelmezése. A tantervi szabályozás és a vizsgarendszer, mint a közoktatás tartalmi szabályozásának elemei. A tantervi szabályozás szintjei és ezek viszonya. A helyi tanterv és az iskolák autonómiája, a tanár szabadsága. A helyi tanterv készítésének menete. Az iskolai biológiatanítás felépülése, szerkezete, céljai, feladatai, tartalma, feltételei. A biológia tantárgy feldolgozásának folyamata, a tervezés szintjei. A tanmenet és tematikus tervezés. Óraterv, óravázlat, az óraelemzés szempontjai. A táblavázlat, a rajzolás módszerei. A tanítási egységek (biológiaórák) szerkezete, belső formája, óratípusok. A tanítási egységek (biológiaórák) külső formája. Oktatási módszer, szervezési mód, oktatási eszköz fogalmának értelmezése. Az oktatási módszerek csoportosítása, módszerekvivalencia, módszertani szabadság kérdése. Az ismeretek szóbeli közvetítésének módszerei: előadás, közlés, leírás, elbeszélés, magyarázat, kérdés-felelet, megbeszélés, vita. Az érzéki észlelés módszerei: a megfigyelés és a kísérlet (tanári demonstráció, tanári bemutatás-tanulói tevékenység, tanulókísérlet). A kutató módszerek alkalmazása a biológia tanításában. A szemléltetés a biológia tantárgy oktatásában. A szemléltetés jelentősége, beépítése az óra menetébe. A szemléltetés formái, eszközei. A játék, mint módszer a biológia tanításában. A játéktípusok és beépítésük a biológiatanítás-tanulás folyamatába. A differenciálás formái a tanulás-szervezésben: frontális-, csoport-, páros- és egyéni munka. A feladatlap, mint a tanítás munkaeszköze.

Ajánlott irodalom

A félév elején megadott aktuális irodalom és az előadások vázlata

Biológia Szakmódszertan

Tematika

A biológia szertár fejlesztése, szertári anyagok rendelése, készítése és karbantartása. A laboratóriumi munkaszabályok ismertetése, a balesetvédelmi oktatás anyaga, módszerei. Törvényi előírások. A biológiatanítás tervezésének szintjei, az ezekkel kapcsolatos anyagok (tantervek, tantárgyi programok, tanmenetek, tématervek, óratervezetek, óravázlatok, táblaképek, táblarajzok) megismerése, készítése. Oktatási, képzési, nevelési célok, feladatok megtervezése konkrét biológiai tananyaghoz. Tantárgyon belüli és kívüli koncentrációs lehetőségek feltárása egy-egy tanítási egység esetében. Problémafelvető kérdések, feladatok gyűjtése, írása, motivációgyűjtemény és játékos feladatok készítése. A tanári kommunikáció formái, a tanári beszéd jellemzői. A motiváció felkeltése és fenntartása. Pozitív tanulási környezet kialakítása. Kommunikáció és a bizalom fenntartása. Egyes tantervi anyagrészek feldolgozása mikrotanítás formájában a hallgatótársak bevonásával. Növényfelismerés, növényhatározás és állatfelismerés menete, módszerei, az általános- és középiskolában. Ilyen gyakorlatok tervezése, szervezése, vezetése. Vezetés és döntéshozatal gyakorlása. A biológia-tankönyvek funkciói, a tankönyvvé nyilvánítás követelményei. A tankönyvek megválasztásával, megrendelésével kapcsolatos törvényi előírások. A tankönyvválasztás, elemzés szempontjai. A forgalomban lévő általános- és középiskolai biológia-tankönyvek, tanulói és tanári segédkönyvek, egyéb anyagok megismerése, elemzése.

Ajánlott irodalom

A félév elején megadott irodalom és az előadások anyaga

Biológia Szakmódszertan

Tematika

Az emlékezés szakaszai, a felejtés. Az emlékezet fejlesztése. A tartós elsajátítás elve. Az ismeretek és a tevékenységek rögzítésének, megszilárdításának speciális módszerei. Az ellenőrzés szerepe a tanítási-tanulási folyamatban. A korszerű ellenőrzés fontosabb követelményei. Az ellenőrzés formái: szóbeli, írásbeli és szimultán ellenőrzés. Kérdések, feladatok írása, feladatlapok összeállítása. A kérdések felosztása, feladattípusok. A javítókulcs elkészítése és az értékelés technikája. Az értékelés, osztályozás funkciói. A korszerű értékelés, osztályozás ismérvei. Az értékelés kedvező pedagógiai feltételei, formái. Az érdemjegyek megállapítása. Az írásbeli dolgozatok pontszámának átszámítása érdemjeggyé. A félévi és év végi osztályozás. Az állami vizsgák típusai. Alapműveltségi és érettségi vizsga biológiából. A fogalmak meghatározása, jegyei, tartalma, terjedelme. A fogalmak funkciói. Fogalomfajták, fogalomkategorizálás. A fogalmak elsajátítása. A fogalmak tanításának lépései, pedagógiai elvei. A fogalmak ontogenezise, a fogalmi váltás. A biológiai alapfogalmak fejlődése, a tanulók biológiai tévképzetei. A definiálás fogalma, szabályai. A definíció fogalma, típusai. A képesség jellegű tudás. A képességek rendszere, fejlesztésük stratégiái, a fejlesztés lehetőségei a biológia tantárgy keretében. Az iskola nevelőmunkája. A tantervi szabályozás és a nevelési területek kapcsolata. Az egészségnevelés fogalma, célja, színterei, módszerei. Rákellenes oktatás-nevelés az iskolában. A kábítószerek típusai és hatásuk az emberi szervezetre. A témával kapcsolatos prevenciós lehetőségek az oktató-nevelőmunka során. A dohányzás és az alkohol hatásai az emberi szervezetre. A témával kapcsolatos prevenciós lehetőségek az oktató-nevelőmunka során. A szexuális nevelés fogalma, célja, tartalma és megvalósításának keretei, módjai. Az akceleráció és a serdülés iskolai problémai. Szexuális felvilágosítás. A környezeti nevelés célja, alapelvei, módszerei, színterei. Környezeti nevelés a biológia órákon, táborokban, erdei iskolákban.

Ajánlott irodalom

A félév elején megadott aktuális irodalom és az előadások vázlata

Biológia Szakmódszertan

Tematika

Szemléltető eszközök kiválasztása, készítése, bemutatása. Megfigyelés, mint módszer alkalmazása a biológiatanítás során. Megfigyelési feladatok tervezése, előkészítése, kivitelezése. Ismerkedés a biológia tanítását szolgáló kísérletekkel, módszertani fogásokkal. A mikroszkópos gyakorlatok módszertana. Tanári demonstrációs kísérletek kiválasztása, előkészítése, bemutatása. Tanulókísérleti órák tervezése, előkészítése, levezetése. Tanulókísérleti feladatlapok összeállítása, kipróbálása. A feladatmegoldás módszertana. Az összefoglaló órára történő felkészülés teendői, az összefoglaló órán alkalmazható módszerek. Egyes tantervi anyagrészek feldolgozása mikrotanítás formájában a hallgatótársak bevonásával. A tanulók előrehaladásának és az oktatási program hibáinak felmérése. Számonkérés és értékelés tervezése: szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró feladatlap kérdéseinek összeállítása, értékelés (idő, javítási útmutató, értékelési javaslat). A tanulási eredmények értékelése. A tanítási tevékenység értékelése. A vizsgarendszer és a vizsgakövetelmények megismerése. Szóbeli biológia érettségi tételek összeállítása útmutató alapján. A nevelési területek céljainak, feladatainak megvalósítási lehetőségei tanórai és tanórán kívüli keretek között. A nevelés hatékony módszereinek megismerése, gyakorlása.

Ajánlott irodalom

A félév elején megadott irodalom és az előadások anyaga

Biológia Szakmódszertan

Biológus Tanszékcsoport

Tematika

A gyakorlat célja az iskolai tanítási gyakorlat megalapozása, a biológia tantárgy tanításának, tanulásának valós iskolai szituációban való megfigyelése, a tanári munka, a tanulók órai viselkedésének megismerése, a gyerekekkel való közvetlen találkozás lehetőségének biztosítása. A pálya iránti elhivatottság megerősítése, a felelősségtudat kialakítása.
A félév során egyéni és csoportos tanórai megfigyeléseket kell végezni általános és középiskolában. 4 önállóan végzett tanórai megfigyelés tapasztalatait írásban kell rögzíteni (jegyzőkönyvkészítés, feladatlap kitöltése). A megfigyelés előre kiválasztott szempont alapján történik, amely kiterjed a tanóra tartalmára, céljára, belső és külső formájára, szerkezetére, felépítésére, módszereire, eszközeire, a tanár egyéniségére, magatartására, fegyelmezési módszereire, a tanulók viselkedésére.
A közösen és az egyénileg végzett óramegfigyelések tapasztalatainak begyűjtése, megbeszélése.

Ajánlott irodalom

1. Nagy Lászlóné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. JATE Press, Szeged; Falus Iván (1996): bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe.
2. Keraban Kiadó, Budapest; Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Biológus Tanszékcsoport

Tematika

A félév során a szakmai iskolai megfigyelés (Biológia) 1. kurzus keretében megkezdett egyéni és csoportos tanórai megfigyelések folytatódnak általános és középiskolában, újabb megfigyelési szempontok felhasználásával. 4 komplex tanórai megfigyelés tapasztalatait írásban kell rögzíteni (jegyzőkönyvkészítés, feladatlap kitöltése). A közösen és az egyénileg végzett óramegfigyelések tapasztalatainak megbeszélése, értékelése.

Ajánlott irodalom

1. Nagy Lászlóné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. JATE Press, Szeged; Falus Iván (1996): bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe.
2. Keraban Kiadó, Budapest; Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Informatikai Tanszékcsoport

Informatikai Tanszékcsoport

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika:

A szerves kémia tárgya, ionos és kovalens kötés, hibridizáció, sp3-, sp2- és sp-hibridizáció, poláros kötések.
A funkciós csoportok fogalma és típusaik. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei.
A alkánok gyökös reakciói, az etán konformációi. A ciklo-propán, cisz-transz izoméria. Ciklobután, ciklopentán, ciklohexán, szék- és kád-konformáció, axiális és ekvatoriális kötések.
A szerves reakciók típusai: addíció, elimináció, szubsztitúció, átrendeződés. A szerves reakciók mechanizmusa.
Az olefin vegyületek, szerkezetük, cisz-transz izoméria, E-Z nevezéktan. Az alkének reakciói: HX addíció, Markovnyikov-szabály, hidratálás, halogénaddíció, hidrogénezés és oxidáció, epoxidálás. Az alkének előállítása
A konjugált diének. Az allilkation stabilitása, határszerkezeti formák.
Alkinek addíciós reakciói, a Lindlar-katalizátor, a vízaddíció, a tautoméria, az acetilid-anion.
Az aromás vegyületek: a benzol szerkezete. Brómozás, klórozás, nitrálás, szulfonálás, Friedel-Crafts reakciók. A benzolszármazékok reaktivitása, irányítási szabályok. Az aromás vegyületek oxidációja és redukciója. A naftalin és az antracén reakciói. Az enzimatikus hidroxilezés és epoxidálás.
A szerves vegyületek sztereokémiája: királis vegyületek, optikai aktivitás. Enantiomerek.
Racém elegyek, rezolválás. Diasztereomerek, mezovegyületek. A reakciók sztereokémiája.
Az alkil-halogenidek: előállítás. A Grignard-reagens képződése. Az alkil-halogenidek átalakítása szubsztitúciós reakcióval. Eliminációs reakciók. A körülmények hatása a reakcióirányokra.
Alkoholok, fenolok, éterek: az alkoholok szerkezete, a hidrogénhíd. Előállításuk. Az alkoholok reakciói. A fenolok előállítása és reakcióik. Az éterek előállítása és reakcióik.
A gyűrűs éterek. Az epoxidok reakciói. A tiolok és a szulfidok.

Ajánlott irodalom:
John McMurry: Fundamentals of Organic Chemistry, Brooks/Cole, 3.kiadás, 1994.
Az előadás alapján készült jegyzet.

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika:

Az aminok: szerkezetük és bázikusságuk. Az aminok előállítása és reakcióik. Az aromás aminok diazotálása, a Sandmeyer-reakciók. A heterociklusos aminok, a pirrol és a piridin, bázikusságuk. Két nitrogént tartalmazó gyűrűk. A kondenzáltvázas heterociklusos aminok, kinolin, izokinolin, indol. Az alkaloidok.
A karbonilvegyületek: szerkezetük, típusaik. Előállításuk. Az aldehidek oxidációja.
Az aldehidek és a ketonok addíciós reakciói: hidratálás, Grignard-reakció, iminek képződése, acetálok előállítása. A karbonsavak és származékaik szubsztitúciós reakciói. Az enolok reakciói. Az enolátok képződése és reakcióik. A kondenzációs reakciók.
Szerkezetmeghatározási módszerek: a klasszikus módszerek. A spektroszkópiai módszerek, IR, UV, NMR. A tömegspektrometria.
A szénhidrátok: csoportosításuk. A monoszacharidok konfigurációja. A gyűrűs szerkezet, a mutarotáció. A monoszacharidok reakciói. Diszacharidok és poliszacharidok.
Az aminosavak, a peptidek és a fehérjék: az aminosavak típusai, az izoelektromos pont.
A peptidek kialakulása. A peptidek kapcsolódási sorrendjének meghatározása. A peptidek szintézise. Az enzimek és az enzimkatalízis.
A nukleinsavak: a nukleinsavak hidrolízise, nukleozidok és nukleotidok. A hidrogén kötések kialakulása.

Ajánlott irodalom:
John McMurry: Fundamentals of Organic Chemistry, Brooks/Cole, 3.kiadás, 1994.
Az előadás alapján készült jegyzet.

Ökológiai Tanszék

Tematika

A szünbiológia és ökológia története, tárgya, felosztása
A szupraindividuális organizációs szintek és tér-idő léptékeik
Az ökológiai környezet, niche, ökostátusz és indikáció
A populáció fogalma, populációk folytonos és diszkrét térben, a denzitás, diszpergáltság és mérésük
A populációk idődinamizmusa, korlátlan és korlátozott determinisztikus populációnövekedési modellek és azok tulajdonságai, sztochasztikus modellek
A populációk szabályozásának elméletei
Életmenet stratégiák

Ajánlott irodalom

1. Gallé, L. (2000): A szünbiológia alapjai. (hand-out)
2. Majer, J. (1994): Az ökológia alapjai. Szaktudás, Budapest
3. Szentesi, Á., Török, J.(1997): Állatökológia. ELTE jegyzet, Budapest
4. Begon, M., Mortimer, M. (1986): Population Ecology. Sinauer, Sunderland.

Ökológiai Tanszék

Tematika

Ökológia 1-2.
Az ökológiai kurzus célja, hogy áttekintést adjon az egyed feletti biológiai organizációról, annak jelenségeiről és a jelenségeket kiváltó okokról, háttérmechanizmusokról. A szünbiológia és ökológia történetének, tárgyának tisztázása után a hallgatók megismerkednek a plurális környezetelvvel, az általános indikációelmélettel és a niche-elmélettel. A populációk tér-időbeli dinamizmusa, szabályozása, az életmenet stratégiák jelentik a tanulmányok populáció-szintjét. A populációk közötti interakciók közül a kompetíció, predáció és mutualizmus kapnak hangsúlyt. A közösségi szinten életközösségek fogalmait és szerkezetét, a diverzitást, a táplálkozási hálózatokat, az anyag- és energiaforgalmat, valamint az ökológiai szukcessziót tárgyaljuk.

Ökológiai Tanszék

Tematika

Természet és ember viszonya. Kultúrák és természetképek. A környezet és természetvédelem viszonya. A természetvédelem története a világban és Magyarországon. A természetvédelem szervezeti felépítése Magyarországon. A Nemzeti Parkok feladatai. A természetvédelem törvényi szabályozása Magyarországon. Területek védelme. Ex lege védelem. Védetté nyilvánítás, területi kategóriák, nemzetközi kijelölések. Ökológiai hálózatok. Fajszintű védelem (vörös listák és jogi eszközök). Nemzetközi természetvédelmi szervezetek és egyezmények. Természetvédelmi stratégiák (világ, európai és nemzeti). Természetvédelmi kezelés és helyreállítás. Populációk természetvédelmi kezelése ex situ és in situ védelme (példák). Füves területek valamint vízterek és vizes területek természetvédelmi kezelése. Fás területek és erdők természetvédelmi kezelése. Élettelen természeti értékek. Természetvédelmi kezelési tervek. Védett területek zónabeosztása. Tájvédelem. A természetvédelem és más ágazatok kapcsolata. A
természetvédelem közgazdasági vonatkozásai. Oktatás, ismeretterjesztés. Kutatás. Idegenforgalom.

Ajánlott irodalom

1. Standovár Tibor és Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
2. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján (www.kvvm.hu) a Természetvédelem, valamint a Jogszabályok c. részben található sok információ, amire az előadás hivatkozik

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Rendszerek állapot szerinti leírása. Gáz, folyadék, szilárd állapot főbb jellemzői és törvényszerűségei. Ideális gáztörvény, van der Waals egyenlet. Felületi feszültség, tenzió, viszkozitás. Fázisátalakulások.
Rendszerek kémiai összetétel szerinti leírása. Elem, vegyület, keverék, elegy. Oldatok és mennyiségi leírásuk. Híg oldatok és kolligatív tulajdonságok. Sztöchiometria és sztöchiometriai számítások. Kémiai egyenletek felírása, kiegészítése.
Termodinamika alapjai, termokémia. Alapfogalmak: Munka, energia, hő. Exoterm, endoterm folyamatok. Állapotfüggvények, termodinamika I. főtétele. Hőkapacitás. Reakcióentalpia, képződési entalpia, Hess-tétele. Entrópia fogalma, termodinamika II. főtétele. Kalorimetria.
Egyensúlyok. Reakcióhányados, tömeghatás törvénye. Egyensúlyi állandó hőmérséklet és nyomás függése. LeChatelier-Braun elv. Sav-bázis egyensúlyok. Elektrolitok, disszociáció, disszociációfok. Ostwald-féle hígítási törvény, vízionszorzat. Sav-bázis elméletek: Arrhenius, Bronsted, Lewis-féle elméletek. pH fogalma és számítása. Heterogén egyensúlyok, oldhatósági szorzat.
Reakciókinetika alapjai. Reakciósebesség, tapasztalati sebességi egyenlet. Egyszerű reakciók formálkinetikai jellemzése: rend és molekularitás. Elsőrendű reakciók sebességi egyenletei. Arrhenius egyenlet. Katalízis.
Elektrokémia. Vezetés, fajlagos vezetés, moláris fajlagos vezetés. Első- és másodfajú vezetők. Elektrokémiai cella. Anód, katód. Cellapotenciál, elektródpotenciál. SHE. Nernst-egyenlet. Galvánelem, akkumulátor, elektrolízis, Faraday törvényei.
Atomok felépítése. Az atomok összetettségének bizonyítékai: fényelektromos jelenség, természetes radioaktivitás, vonalas atomi színkép. Atommodellek: Bohr, Sommerfeld, hullámmechanikai. Kvantumszámok. Aufbau/kiépülési elv. Pauli-féle kizárási elv. Hund szabály. Periódusos rendszer, periodicitás.
Kémiai kötések és elméleteik. Elsődleges és másodlagos kötések. Ionos kötés. Kovalens kötés: delokalizáció, datív kötés, oktett expanzió. Fémes kötés. Elektronegativitás, Pauling-féle skála. Molekulaszerkezet, vegyértékkötés elmélet, molekulapálya elmélet.

Ajánlott irodalom

1. Szűcs Árpád: Általános kémia, JATEPress, 1998
2. Csányi László, Rauscher Ádám: Általános kémia, JATEPress, 1997

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Gázok, gáztörvények
Reakcióegyenletek kiegészítése
Oldatok összetétele
Termokémia
Szabadenergia, szabadentalpia
Kémiai egyensúlyok I: Egyensúlyi állandó számítása. Erős és gyenge savak pH-ja. Ostwald-féle hígítási törvény alkalmazása.
Kémiai egyensúlyok II: Oldhatósági szorzat számítása. Egyensúlyi állandó hőmérséklet-függése.
Elektrolízis, elektromos vezetés
Elektrokémia
Kémiai kinetika

Ajánlott irodalom

1. Szűcs Árpád, Peintler-Kriván Emese: Kémiai számítások általános és fizikai kémiából, JATEPress, 2002.

Biofizikai Tanszék

Tematika
A kvantumelmélet alapjai; Sugárzások: Az atomok, molekulák energiaszintrendszere; A molekulák fényelnyelése, fénykibocsátása, Az abszorpciós színkép és mérése; Biológiai rendszerek abszorpciós színképe, A lumineszcencia-spektroszkópia fizikai alapjai; biológiai vonatkozásai, A röntgen- és a magsugárzások; Transzportfolyamatok: Folyadékok és gázok áramlása, Diffúzió; A hőenergia áramlásának biológiai vonatkozásai; Membránegyensúlyok, Felületi feszültség; Bioenergetika: A termodinamika főtételei, érvényességük biológiai rendszerekben; A Gibbs-féle szabadentalpia megnyilvánulásának fő formái élő rendszerekben; A membránok biofizikája: A biológiai membránokon keresztüli transzport, A membránpotenciál eredete; A nyugalmi és az akciós potenciál keletkezése, jellemzői; Az ioncsatornák működését befolyásoló tényezők, Jelátalakítási mechanizmusok (szignál transzdukció); A szervek működésének biofizikája: A beszéd és a hallás, A szem és a látás, A látás sejtszintű és molekuláris folyamatai, Az izomösszehúzódás biofizikája; Biológiai folyamatok szabályozásának biofizikai modellezése: Populációk növekedésének szabályozása; Környezeti biofizika: Az emberiség energiagondjai, Környezeti tényezők fizikai hatásai az élő rendszerekre

Ajánlott irodalom

1. 1. Maróti - Laczkó: Bevezetés a biofizikába, JATEPress
2. 2. Előadásjegyzet

Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

Tematika:

Az analitikai kémia tárgya és feladata. Oldatban lejátszódó reakciók típusai. Redoxireakciók. Sav-bázis reakciók. Komplexképződés. Csapadékos reakciók. Csapadékok oldódása sav-bázis, komplexképződési és redoxireakciókban.
Minőségi elemzés vizes oldatokban.
Ionreakciók csoportosítása észlelhetőségük alapján. A reakciók érzékenysége és szelektivitása. Kationok osztályba sorolása Fresenius szerint. Az I., II., III., IV. és V. osztály egyszerű analízise. Az anionok osztályba sorolása Bunsen szerint és egyszerű analízisük menete. Anionok csoportba sorolása redoxi sajátságuk alapján. Kationok és anionok együttes analízise.
A mennyiségi elemzés módszerei
A térfogatos elemzés alapjai. Mérőoldatok készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Vizuális és műszeres végpontjelzési módszerek. Az analízis eredményének kiszámítása.
Neutralizációs analízis. A pH definíciója, számolása: erős és gyenge savak és bázisok pH-ja, sók pH-ja. A pH mérése. Pufferoldatok és pH-jának számítása. Pufferkapacitás. A neutralizációs analízis titrálási görbéinek számítása. A neutralizációs analízis gyakorlata. Savak mérése: erős és gyenge savak. Szénsav mérése és a vízkeménység. Lúgok mérése. Kjeldahl-módszer. Sav-bázis titrálásra visszavezethető meghatározások. Titrálások nemvizes közegben.
Csapadékos titrálások. A csapadékos titrálási görbe pontjainak számítása. Végpontjelzési módszerek a csapadékos titrálások esetén. Komplexképződési reakciók felhasználása a térfogatos elemzésben. A látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálási görbe pontjainak számítása. A komplexometria gyakorlata (közvetlen és közvetett módszerek). Szelektivítás és álcázás.
Redoxireakciókon alapuló térfogatos elemzések. A redoxipotenciált befolyásoló tényezők és ezek analitikai jelentősége. Redoxititrálások titrálási görbéjének számítása. Katalizátorok, oxidáló és redukáló segédanyagok. A redoxititrálások végpontjelzési lehetőségei. Permanganometria. Közvetlen és közvetett titrálások. Vas meghatározása Zimmermann-Reinhard szerint. Kémiai oxigén igény (KOI) mérése. Bromatometria. A bromátmérőoldat jelentősége és szerepe a jodometriás titrálások esetén. Szervetlen és szerves alkotók titrálása bromatometriásan. Brómszubsztitució és -addició analitikai felhasználása. Kromatometria és cerimetria. Jelentőségük a szerves alkotók meghatározásában. Alkoholok mérése. Jodometria. Végpontjelzési módszerek. Redukáló anyagok mérése. Aldehid-biszulfit képződés analitikai jelentősége. Perjodáttal oxidálható szerves vegyületek jodometriás mérése. Egyéb jodometriás mérések: vízben oldott oxigén, víz meghatározás stb. Reduktometria: titanometria és aszkorbinometria. Jelentőségük a redoxititrálások körében.

Ajánlott irodalom:

Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés.
Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER. Budapest 2002

Kémiai Tanszékcsoport

Tematika

Termodinamika. Izoterm, izobar, izoszter folyamatok.
Reakciókinetika. Másodrendű reakciók. Enzim reakciók. Fotokémiai átalakulások. Kinetikai módszerek.
Transzportjelenségek. Fick törvények, membránjelenségek.
Anyagszerkezet. Spektroszkópia, spektrum. Abszorbancia, Lambert-Beer törvénye. IR spektroszkópia, rezgési átmenetek, UV-VIS spektroszkópia.

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I. és III., Tankönyvkiadó, 1992
2. Póta Gy.: Fizikai kémia gyógyszerészhallgatók számára, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999
3. Tőkés Béla: Fizika kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak, Mentor Kiadó, 2001

Ökológiai Tanszék

Ökológiai Tanszék

Tematika

Az 1 hetes nyári terepgyakorlat célja a hallgatók ökológiai tanulmányainak kiegészítése, a terepmunka és adatfeldolgozás folyamatának megismerése és gyakorlása. A terepgyakorlat során a hallgatók megismerkednek az adott tájegység növényföldrajzi sajátosságaival, élővilágával, természetvédelmi értékeivel és problémáival. A területen előforduló növénytársulások elhelyezkedéséről, szerveződéséről, ezek klimatikus és geológiai hátteréről kapnak információkat. Gyakorolhatják a vegetációtérképezést természetes élőhelyeken. Elemzik az egyes növénytársulások mintázatát cönológiai vizsgálatok során. Erdőtársulások összehasonlító koreloszlásának tanulmányozásakor képet kapnak az egyes állományok természetességéről. Populációs vizsgálatok során növény- és állatpopulációk térbeli diszpergáltságát határozzák meg, rovarpopulációk méretét becsülik jelölés-visszafogás módszerével, rovarok napi aktivitását, táplálkozási eredményességét figyelik meg, élőhelyTípusaok indikációját tanulmányozzák.
Közösségi vizsgálatok keretében kompetíciós kísérleteket végeznek, állományok biodiverzitását hasonlítják össze, szigetbiogeográfiai vizsgálatokat végeznek, társulások közötti átmeneteket analizálják, optimalizálják a növény- ill. állattársulásokra vonatkozó mintavételi eljárásokat, erdős területek szintközösségeit hasonlítják össze.

Ajánlott irodalom

1. Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.
2. Horváth F., Dobolyi K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L. és Szerdahelyi T.: Flóra adatbázis 1.2 - Vácrátót, 1995.

Matematikai Tanszékcsoport

Tematika

Függvény és sorozat határértéke. Határátmeneti szabályok. Nevezetes konvergens sorozatok. Függvények folytonossága.
Egyváltozós függvény differenciálhányadosa. Összefüggés a folytonosság és a differenciálhatóság között. Deriválási szabályok. A differenciálhányados középérték tételei. Függvény menetvizsgálata és szélsőérték számítása deriválással.
Numerikus sorok, konvergencia. Mértani és harmonikus sor. Műveletek konvergens sorokkal. Konvergencia kritériumok. Függvénysorok, összegfüggvény. Hatványsorok. Taylor polinom, Taylor formula, Taylor sor. Nevezetes Taylor sorok.
Primitív függvény, határozatlan integrál. Alapintegrálok. Egyszerű integrálási szabályok. Parciális és helyettesítéses integrálás. A határozott integrál. Integrál középérték tétel. Integrálfüggvény. Newton-Leibniz formula. Improprius integrál. Közönséges differenciálegyenlet. Elsőrendű differenciálegyenletek. Szeparálható, homogén típusú és egzakt differenciálegyenletek. Lineáris elsőrendű differenciálegyenlet megoldása.
A tematika alapkifejtése az előadás keretében történik. A tantermi gyakorlat a tematika mintapélda anyagának ismertetése, a gyakorlat pedig az előadások és a tantermi gyakorlatok anyagát követő feladatok megoldásával foglalkozik, főként a biológia, kémia, orvosbiológia, fizika és orvosdiagnosztika területről.

Ajánlott irodalom

1. Izsák, J. - Juhász-Nagy, P. - Varga, Z.,: Bevezetés a biomatematikába, Tankönyvkiadó, Bp., 1982.
2. Szerényi, T.: Analízis, Tanárképző Főiskolai Tankönyv, Tankönyvkiadó, Bp.

Matematikai Tanszékcsoport