Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A főkollégium célja, hogy a hallgatóknak a sejtbiológia struktúrális és molekuláris alapjairól áttekintő ismertetést adjon. A kurzus 14 előadásból áll, az első félévben a morfológiai alapú általános sejtbiológia (membránok, sejtorganellumok, a citoszkeleton, az extracelluláris mátrix), illetve az intracelluláris anyagtranszport, a sejtosztódás és a sejt-sejt szignalizáció molekuláris alapjai kerülnek ismertetésre.

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A félév során kiemelten foglalkozunk a sejt különböző szignalizációs folyamatainak ismertetésével, illetve az alapvető sejtélettani folyamatok (apoptózis, nekrózis, rákos állapot), a sejtdifferentáció, az immunitás és az ontogenezis sejtbiológiai alapjai, illetve a célsejt adaptáció jelenségeinek tárgyalásával.

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A kurzus 14 hete alatt a hallgatók megismerkednek néhány alapvető sejtbiológiai vizsgáló módszerrel (fény- és elektronmikroszkópia, hisztokémiai és citokémia, ultracentifugálás, gélelektroforézis, nukleinsav hibridizáció, sejt- és szövettenyésztés).

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A főkollégium célja, hogy áttekintést adjon a hallgatóknak az állati szövetek kialakulásáról, felépítéséről és funkciójáról. Három bevezető előadás foglalkozik a fejlődéstani vonatkozásokkal, úgy a törzsfejlődéssel, mint az egyedfejlődéssel. Az itt megalapozott fejlődéstani szemlélet végig követhető a további előadásokon. Öt előadáson foglalkozunk a négy alapszövettel, majd az állatok vázrendszerét és kültakaróját tárgyaljuk.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.
2. Fekete Éva: a gerinces állatok egyedfejlődésének anatómiai alapjai

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A gyakorlat tematikája követi az Állatszervezettan előadások tematikáját. Az első két héten megismerkednek a hallgatók azokkal a mikroszkópos technikákkal és festési eljárásokkal, amelyekkel a szövettani gyakorlatok során találkoznak. Egy gyakorlaton az embriológiai előadáshoz kapcsolódva csirkeembriókból készített preparátumokon tanulmányozzák az embrionális fejlődés különböző szakaszait. A későbbiekben az előadáson tárgyalt állati szövetekről készített preparátumokat vizsgálják. A félév végén két gyakorlaton a gerincesek vázrendszerével ismerkednek.

Ajánlott irodalom

1. Röhlich Pál: Szövettan I-II.
2. SH orvosi atlasz: Szövettan

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A félév során 12 előadás hangzik el a gerinces állatok összehasonlító anatómiájáról. Különös hangsúlyt fektetünk a szabályozó szervrendszerek tárgyalására. Ezen belül kiemelt jelentőséggel foglalkozunk a neuroendokrin szabályozással és az idegrendszerrel. Az összehasonlító anatómiai előadások célja, hogy képet adjon a funkció, a forma és a fejlődés törvényszerűségeiről.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A félév során Típusaállatokat, illetve azok különböző szerveit, szervrendszereit boncolják a hallgatók. A boncolási gyakorlatok mellett mikroszkópos gyakorlatokat is tartunk, ahol az előadás tematikájával párhuzamosan a gerinces állatok egyes szerveinek szövettani felépítését vizsgálják.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A főtárgy előadásait heti két órában tartjuk, negyed- és ötödéves biológus és biológia szakos hallgatók számára. Hét előadáson tárgyaljuk a gerinces állatok központi idegrendszerének sejt és szöveti szintű szerveződését. Áttekintjük az érző, a motoros és a kognitív funkciók strukturális és neurokémiai alapjait a különböző gerinces állatokban. Az előadások során különös hangsúlyt fektetünk az egyed- és törzsfejlődéstani vonatkozásokra. Hét előadáson tárgyaljuk az idegi működés pre- és posztszinaptikus jellegzetességeit és a neuronális génműködés szabályozását.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Az idegrendszer

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A szakirodalmi tanulmányok célja, hogy az előadásokon elhangzó témákról a hallgatók a napi, nemzetközi irodalomból is tájékozódjanak, s az előadásokon elhangzó adatokat új irodalmi ismeretekkel egészítsék ki. A kurzus során a hallgatók egy megadott témakörből önállóan dolgoznak fel néhány összefoglaló áttekintő cikket. A feldolgozott anyagból részben szóban, kiselőadás formájában, részben írásban számolnak be.

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Az élő szervezetek felépítése és a biomolekulák szerveződési szintjei; a fehérjék szerkezete és funkciója, a fehérjék és nukleinsavak szerkezetének vizsgálata, a genetikai információáramlás. Fehérjék: konformáció, konformációs motilitás, funkció; enzimológia, katalitikus és regulációs folyamatok, enzimkinetika, az enzimreakciók reverzibilis és irreverzibilis gátlása, allosztérikus fehérjék, proteolitikus enzimek.
Intermedier anyagcsere. Metabolikus energia, szénhidrátok, glikolízis, citrát kör, oxidatív foszforiláció, pentóz-foszfát ciklus, oligo- és poliszaharidok metabolizmusa. Lipidek és aminosavak lebontása, urea ciklus. Bioszintetikus folyamatok: glükoneogenezis, fotoszintezis, lipidek bioszintézise, nitrogénfixálás, aminosavak bioszintézise. Az anyagcsere folyamatok integrációja.

Ajánlott irodalom

1. L. Sryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I-III., Műszaki Könyvkiadó, 2000.
3. Ádám-Faragó-Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Nukleinsavak felépítése, jellemzése. DNS replikáció és repair. RNS szintézis, splicing, a génexpresszió és szabályozása. A fehérje szintézis, fehérje “targeting” és “folding”. Genetikai kód. Membránszerkezet, membrán transzport folyamatok, szignál transzdukció. A neurobiokémia alapjai. A vér biokémiája, a véralvadás. Az immunológia biokémiai alapjai. Kontraktilis fehérjék és rendszerek. A látás biokémiai alapjai. Vírusok biokémiája.

Ajánlott irodalom

1. L. Sryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I-III., Műszaki Könyvkiadó, 2000.
3. Ádám-Faragó-Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

A fehérjék működésének regulációja, aktiválás és gátlás. Esszenciális fémek, szerepük a fehérjék működésében. A koleszterin anyagcsere és rendellenességei. Lipidek szállítása, lipoproteinek. Az aminosav és nukleotid anyagcsere alapjai, anyagcsere rendellenességek. Vitaminok. Az anyagcsere integrációja, a metabolikus reguláció tipusai, metabolikus adaptáció, szövetekben folyó anyagcsere jellegzetességei. Szignál transzdukciós kaszkádok, kemotaxis és szaglás biokémiai alapjai, kemoreceptorok, hormonreceptorok, módosult szignál transzdukciós fehérjék. Inter- és intracelluláris kommunikáció.

Ajánlott irodalom

1. Stryer,L.:Biochemistry (4th ed.) W.H. Freeman and Company, New York, 1995.
2. Bálint, M.: Molekuláris biológia III. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Ajánlott irodalom

1. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I., II., III. Műszaki Kiadó, 2000.
2. Előadás vázlatok a tárgy előadójától

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A képzés célja a hallgatók megismertetése a molekuláris biotechnológia alapvető módszereivel, a molekuláris biotechnológia alkalmazási lehetőségeivel. A prokarióta expressziós rendszerek alapvető sajátságai, a DNS manipulációs lehetőségei. Egysejtű eukariótákban, gombákban működő expressziós rendszerek ismertetése.
Bevezetés, a nukleinsavak sajátságai. A DNS manipuláció során használatos enzimek. Prokarióta vektorok. Gének azonosítása, izolálása, génkönyvtárak. Pozitív klónok azonosítása könyvtárakból ezek további feldolgozása, elemzése. Oligonukleotid szintézis. Oligok felhasználási területei, antiszensz stratégiák. PCR és felhasználási területei. Diagnosztika. Génszintézis stratégiák. Prokarióta expressziós rendszerek elemei. A transzkripció szabályozása prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. mRNS degradáció prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. A transzláció hatékonyságát meghatározó elemek. Proteolízis. Fúziós fehérjék. Fehérje transzport prokariótákban. Rekombináns fehérjék utókezelése. A hétköznapi élet során előforduló, általánosan használatos expressziós rendszerek: pET, pGEX vektorok. Biotechnológiai alkalmazások. Gram pozitív bakteriális és egysejtű eukarióta rendszerek

Ajánlott irodalom

1. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A világméretekben fokozódó iparosítás, a mezőgazdaság intenzívebb termelésre való átállása az emberek életformáját és környezetét egyaránt alapvetően átformálja. Ma már nyilvánvaló, hogy a fejlődés megvalósított iránya és intenzitása az életszínvonal, a várható élettartam és az életkörülmények jelentős javulása mellett hátrányos következményekkel is jár. A legfontosabb ezek közül a környezet globális és regionális szennyeződése. Az új biotechnológiai eljárások kifejlesztése elképzelhetetlen a molekuláris biológiai technikák nélkül. A jövő szakemberképzésének szempontjából ezért különösen fontos a biotechnológiai eljárások és technológiák elsajátítása. A biotechnológia hagyományosan is jelentős szerepet játszott az élelmiszeriparban, ez a szerep a jövőben tovább fokozódik és kiegészül a környezettel harmonizáló technológiák fejlesztésével és munkába állításával. E tárgy oktatásának célja, hogy a biotechnológiai gondolkodásmódot, az ismert technológiák alapelemeit és hatásait
megismertesse a hallgatókkal.
A biotechnológia jelentősége, általános feltételrendszere, etikai kérdések. A biotechnológiában használatos mikroorganizmusok. Primer anyagcseretermékek termeltetése, kinyerése. Bioszenzorok, bioremediáció, alternatív energiaforrások. A molekuláris biotechnológia alapjai. A biotechnológiában alkalmazott molekuláris módszerek.

Ajánlott irodalom

1. Biotechnology, 2nd, completely revised edition. H.-J.Rehm, G. Reed (eds) VCH Publ., Weinheim-New York-Basel- Cambridge-Tokyo. 1995.
2. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

Mikrobiológiai" és "genetikai" alapok, a modern biotechnológia kialakulásának főbb állomásai. Növénybiotechnológiai módszerek története, fejlődése, külföldi és hazai iskolák. Növénybiotechnlógiai módszerek és eljárások: a genetikai variabilitás jelentősége, kimutatása, megváltoztatásának módjai. A heterózishatás. Egyed-, szövet-, sejt- és molekulaszintű beavatkozások. A tulajdonságok átvitelének lehetőségei, módszerei, eredményei. A transzgénikus élőlények generációi.
Állatbiotechnológiai módszerek. Történeti rész. Nemesítési vonatkozások: klasszikus és modern módszerek. Összehasonlítás a növénybiotechnológiával. A transzgén bejuttatásának lehetőségei emlős rendszerben. Emlős génexpresszióhoz szükséges elemek. A gén kifejeződését befolyásoló tényezők a sejten belül. Szelekciós rendszerek kiépítése. Bevitt gének izolálásának módszerei. Eukarióta gének izolálására irányuló stratégiák. Genomprogramok. Genetikai megközelítés: genetikai térképezésen, mutánsizoláláson alapuló eljárás, génexpressziós különbségeken alapuló génizolálás. In silico megközelítés: konzervált szakaszra homológ keresés.
Humán alkalmazások. Humán gének térképezése. Betegségek diagnózisa - gyógyítása: génterápiás alkalmazások: jelen és jövő. Igazságügyi alkalmazások: azonosítás, apasági perek. Speciális alkalmazási területek.

Ajánlott irodalom

1. Dudits Dénes, Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia., Agroinform Kiadó, Budapest
2. Balázs Ervin, Dudits Dénes (szerk): Molekuláris növénybiológia, Akadémiai Kiadó, Budapest,1999
3. Dr. Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972
4. Szende Kálmán: A gén nyomában, Natura, Budapest, 1977
5. A genetika évszázada. Szabó T. E. Attila (szerk.) Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 1976
6. Watson JD, Tooze J, Kurtz DT (1988): A rekombináns DNS. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
7. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html
8. Access Excelence homepage: http://www.eccessexcellence.org/AB/BA

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szakirodalmazás technikájával a biotechnológia teületén. További cél, hogy a hallgatók önállóan tudják a tudományos cikkeket feldolgozni, saját képük és véleményük alakuljon ki a feldolgozott anyagban közzétett eredményekről. A hallgatók a megjelölt témák közül szabadon választhatnak. A feldolgozott cikkeket előadás formájában ismertetik a kurzus vezetői és hallgatói előtt, amelyet kritikus vita és szakmai megbeszélés követ. Ez valójában a Számonkérés módja is, melynek célja, hogy a hallgatók előadókészsége fejlődjön. Fontosnak tartjuk a hallgatók önálló gondolkodásának fejlesztését és azt, hogy később Ph.D hallgatóként illetve érett kutatóként rutinszerűen igazodjanak el a világ szakirodalmában, és ezeket értően olvassák.

Ajánlott irodalom

1. Magyaroroszágon és az interneten hozzáférhető összes biológiai szakfolyóirat.

Biotechnológiai Tanszék

Embertani Tanszék

Tematika

A humánbiológia/antropológia fogalma, tárgya, felosztása, története: az antropológia fogalmának értelmezése, az antropológia részterületei. Humánbiológia módszerei. A ma élő népek, a kihalt népek antropológiája, alkalmazott antropológia, segédtudományai.
Metrikus jellegek elemzése: antropometria alapelvei, testmagasság, testsúly. Morfológiai jellegek: a csontváz és az élő ember morfológiai jellegei. A bőrlécrendszer és jelentősége. Nemi kromoszómák rendellenességei és a bőrlécrendszer. Színkomplexió. A fogazat. A ma élő ember fogazatának variációi. Fiziológiai jellegek antropológiai jelentősége. Az ember egyedfejlődése: intrauterin, extrauterin élet törvényszerűségei. Auxológiai vizsgálatok. Életkorok antropológiája. Az ember nemi dimorfizmusa. Antropogenetikai ismeretek. Testalkat. Paleopatológiai ismeretek.
Emberszármazástani leletek detektálásának módszerei. Primates ordo. Speciális hominid jellegek. Az ember származásának indirekt bizonyítékai. Az emberi evolúció áttekintése. A mai emberiség osztályozása. Antropotaxonómiai ismeretek. Rasszizmus és kritikája. A magyarság őstörténete.

Ajánlott irodalom

1. Farkas Gyula (2001): Fejezetek a biológiai antropológiából I-II. JATEPress Szeged
2. Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A hominidák evolúciója, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Embertani Tanszék

Tematika

A csontvázrendszer felépítése, a csontok általános sajátosságai, alaki felépítése. Részletes csonttan: az agy- és az arckoponya csontjai és varratai, a törzs csontjai, továbbá a végtagok függesztőövei és a végtagok csontjainak leírása. Csontok összeköttetései, részletes ízülettan. Izomtan.Az elhalálozási életkor csontok alapján történő meghatározásának különböző morfológiai módszerei a magzati korban, a gyermekkorban, valamint az ifjú- és felnőttkorban. A nem (sexus) csontok alapján történő meghatározásának morfológiai módszerei. Osteometria: craniometriai mérőpontok, postcranialis csontok mérőpontjainak, a koponya és a vázcsontok abszolút méreteinek a meghatározása, a koponya és a vázcsontok abszolút és relatív méreteinek osztályozása. A fogazat anatómiája, leggyakoribb fejlődési rendellenességei, számbeli, előtörési, alak- és nagyságbeli, helyzeti és szerkezeti anomáliái és patológiás elváltozásai. A csontvázrendszer gyakoribb patológiás elváltozásai. Az ember testalkatának
meghatározási módszere. Dermatoglífiai vizsgálatok az ujjbegyeken és a tenyéren. Lateralitás, a kéz-, a láb-, és a szem dominanciájának vizsgálata. Színlátás, a színlátás zavarai, színlátás vizsgálatok.

Ajánlott irodalom

1. Farkas Gyula (szerk) (1972) Atropológiai praktikum I-II. JATE, Szeged

Embertani Tanszék

Tematika

Az emberi csontváz átalakulásának értelmezése az emberré válás folyamán: az agykoponya átalakulása, az arckoponya átalakulása, a fogazat evolúciója. A postcranialis váz fejlődése az evolúció során. A kétlábon járás kialakulása és következményei, a manipulatív mellső végtag fejlődése. A lágyrészek, belső szervek változásai az egyenes testtartással kapcsolatban.
Emberősök életmódjának evolúciója. A humánökológia néhány kérdése: akceleráció, szekuláris növekedés, a menarche akcelerációja. A serdülés összefüggése különböző környezeti tényezőkkel. Az emberi növekedés evolúciós perspektívából. Házasságkötés, születés, halálozás, természetes szaporulat. A házassági, születési és halotti anyakönyvek tanulmányozása. Az anyakönyvi adatok és történeti embertani eredmények összefüggése. Etnikai antropológiai kutatások.

Ajánlott irodalom

1. Farkas Gyula: Antropológia, SZTE Embertani Tanszék, kézirat
2. Kottak, C. P. (1994): Anthropology. The exploration of human diversity. – McGrew Hill, New York, 197-240.
3. Johanson, D., Edgar, B. (1996) From Lucy to language. Simon and Schuster Editions, New York
4. Jones, S., Martin, R., Pilbeam, D. (1992) The Cambridge Encyclopedia of Human Evolution. – Cambridge University Press, Cambridge

Embertani Tanszék

Tematika

Az ügyes kéz
Az emberi beszéd eredete
A kéz lateralitásának eredete és fejlődése
A két lábon járás kialakulása és következményei
Az öntudatra ébredt ember
Nem-humán főemlősök növekedése
Az ember növekedése a múltban
Az emberi növekedésmintázatok változása és az emberi növekedés populációk közti eltérései
Az emberi növekedésmintázatok változása
Az emberi növekedés populációk közti eltérései
A születési súlyt befolyásoló környezeti tényezők
A születés utáni növekedés ökológiája
A Föld benépesítése
Kulturális evolúció és adaptív stratégiák (az élelemtermelés és a háziasítás kezdetei)
Emberősök életmódja
Tűzhasználat: emberi monopólium
Hova tűntek a neandervölgyiek
Életmód és a kémiai vizsgálatok történeti anyagban
Az Y kromoszóma jelentősége az emberszármazástani vizsgálatokban
A mitokondriális DNS jelentősége az emberszármazástani vizsgálatokban
Ősi DNS az antropológiában: metodikák, alakalmazások és etika
Nem és nemiség
Párosodási stratégiák: monogámia, poligámia
Egy különös életciklusú állat - az emberi szexualitás evolúciója
Szülői stratégiák
A testbeszéd
Vérrokon házasságok és következményeik
Kannibalizmus
Múmiák tanulmányozásának antropológiai jelentősége
DNS "ujjlenyomatok" szerepe a származás megállapításban
Származás megállapítás antropológiai vonatkozásai
Történelmi személyiségek személyazonosítása
Monozigóták (egypetéjű ikrek) összehasonlítása
Dizigóta (kétpetjű ikrek) összehasonlítása
Civilizációs betegségek
Elődeink traumás megbetegedései és gyógyításuk
Elődeink fertőző megbetegedései és gyógyításuk
Fejezetek az orvoslás történetéből

Ajánlott irodalom

1. A választott témakörnek megfelelően kap ajánlott irodalmat a hallgató (minden egyes témakörhöz bővebb irodalojegyzék kapcsolódik), és saját forrást is kell a keresnie.

Embertani Tanszék

Genetikai Tanszék

Tematika

Mendeli analízis.
Mendel kísérletei. Mendel törvényei. Egyszeru mendeli öröklés az emberben. A családfa vizsgálat módszertana. Orvosi genetika; recesszíven és domonánsan öröklodo rendellenességek.
Az öröklés kromoszóma elmélete.
A mitózis és a meiózis eseményei és a két folyamat összehasonlítása. A nemi kromoszómák és a nemhez kötött öröklodés sajátságai. Az öröklés kromoszóma elmélete és citogenetikai bizonyítása.
A mendeli analízis kiterjesztése.
Dominancia viszonyok. Többszörös allélizmus. Allélizmus megállapítása. Letális gének. Gén kölcsönhatások megnyilvánulása öröklésmenetekben; episztázis, szupresszió, duplikált génhatás. Penetrancia és expresszivitás fogalmai.
Kapcsoltság: az eukarióta kromoszóma térképezés alapjai.
A kapcsoltság felfedetése¸térképezo keresztezés. Rekombináció általánosságban. A rekombinációs térképezés alapelve. Térképezés az X kromoszómán. A kapcsoltsági térkép sajátságai. A térképtávolságok additivitásának biztosítása, a három pontos keresztezések. A k2 teszt. Kapcsoltsági térkép az emberben.
Kapcsoltság: speciális eukarióta térképezési technikák.
Nagy térképtávolságok pontos számítása. Egyetlen meiózis vizsgálata; tetrások. Térképezés rendezett tetrádokkal; cetromer térképezés. Térképezés rendezetlen tetrádokkal, valós térképtávolság megállapításának módja. Mitótikus szegregáció és rekombináció.
Gén mutáció.
Szomatikus és csíravonal mutációk, és azok örökölhatosége. Mutációk típusokba sorolása. Mikróba mutánsok nyerése szelekciós technikákkal. A mutációk bekövetkezése a genetikai anyag sajátja: a fluktuációs teszt. A mutációs ráta és a mutációs gyakoriság. A mutációk bekövetkezése fokozható mutagén anyagokkal. Mutáció és a rák betegség.
Kromoszóma mutációk: kromoszóma szerkezeti változások.
A kromoszómák topográfiája. A kromoszóma szerkezet változásának típusai és genetikai sajátságai. Kromoszóma átrendezodések és az evolúció.
Kromoszóma mutációk: kromoszóma szám változások.
Euploidia, alap kromoszómaszám, haploid kromoszómaszám. Eltérések az euploidiától. Aneuploidia. Kromoszóma mechanika a növénynemesítésben.
Rekombináció a baktériumokban.
Baktérium konjugáció. F, F', Hfr tulajdonság. Transzfer gradiens. Részleges diploid. Az E.coli kromoszómájának rekombinációs térképezése. Baktérium transzformáció.
Bakteriofágok genetikája.
Fágok lehetséges életciklusai, lizogén és litikus ciklus. Fág keresztezések. A T2 fág genetikai térképe kör alakú. A lizogénia és genetikai alapja. A profág beépülésének mechanizmusa. Általános (generalizált) transzdukció. Kapcsoltsági viszonyok megállapítása általános transzdukcióval. Speciális transzdukció.

Ajánlott irodalom

1. A tananyag a Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék honlapján: http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.html
2. An introduction to genetic analysis, Anthony J. Griffiths, Jeffrey H. Miller, David T, Suzuki, Richard C. Lewontin, William M. Gelbart, W.H.Freeman Co. Megfelelő fejezetei.
3. Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick: Genetika, PANEM kiadó, megfelelő fejezetei.

Genetikai Tanszék

Tematika

A gén természete.
Egy gén - egy enzim szabály. Gén-fehérje kapcsolat. Benzer által kidolgozott T4 fág kísérleti rendszer. A gén genetikai finomszerkezetének feltárása. A rekombináció és a mutáció legkisebb egységeinek meghatározésa. A cisz/transz teszt és a cisztron fogalma.
Eukarióta kromoszómák szerkezete.
DNS az örökíto anyag. A DNS szerkezete és replikációja. Genomok mérete, szerkezete. A kromoszómák morfológiája, citológiai szerkezete. A kromatin szerkezete; nukleoszómák, szolenoidok és magasabb rendu kromatin spiralizáció. A kromoszóma váz, a scaffold. Eukromatin és heterokromatin; pozíció effektus variegáció.
A gén transzkripciós szabályzása.
A génkifejezodés szabályozásának alapmodellje: a lac operon. I, O, Z mutációk dominancia viszonyai (cisz és transz dominancia). Katabolit represszió, CAP és cAMP. Trp operon. Pozitív és negatív szabályozás. A l fág represszor. Eukarióta transzkripciós faktorok, promoter elemek.
A gén mutáció mechanizmusa.
A génmutáció molekuláris alapjai. Spontán mutációk. Indukált mutációk. Reverziós vizsgálatok. A mutagének és karcinogének kapcsolata. Repair hiányok és emberi betegségek.
Genetikai rekombináció mechanizmusa.
A homológ rekombináció pontszeru, statisztikus, reciprok esemény. A Holliday modell. A Meselson-Radding modell. Aberráns tetrád. Gén konverzió és rekombináció. Polaritás és ko-konverzió. A rekombináció enzimatikus mechanizmusa. Hely-specifikus rekombináció.
A mozgékony genetikai elemek.
Inszerciós szekvenciák. Transzpozonok. A Mu fág. A transzpozíció mechanizmusa. A mozgékony elemek, közvetítette átrendezodések. Prokarióták mozgékony elemeinek áttekintése. Az éleszto Ty eleme. A Drosophila mozgékony genetikai elemei. Retrovírusok. Transzpozíció RNS köztiterméken keresztül. A kukorica kontrol elemei. Az eukarióták mozgékony elemeinek áttekintése.
Extranukleáris genom.
A citoplazmatkus öröklodési mintázat jellegzetességei és magyarázata. Citoplazmatikus szegregáció. Citoplazmás öröklodés haploidokban. A mitokondriumok autonóm öröklodésének bizonyítékai. A Chlamidomonas kloroplaszt térképezése. Az éleszto mitokondrium rekombinációs térképezése. A petite analízis.
A mitokondrium és kloroplaszt genom jellegzetességei. Az anyai hatás és magyarázata.

Ajánlott irodalom

1. A tananyag a Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék honlapján: http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.html
2. An introduction to genetic analysis, Anthony J. Griffiths, Jeffrey H. Miller, David T, Suzuki, Richard C. Lewontin, William M. Gelbart, W.H.Freeman Co., megfelelő fejezetei.
3. Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick: Genetika, PANEM kiadó, megfelelő fejezetei.

Genetikai Tanszék

Tematika

Drosophila melanogaster keresztezések nemhez kötött öröklődés, genetikai komplementáció, mutációk kromoszómára történő lokalizálása, transzpozon mozgás detektálása és rekombinációs térképezés tárgykörben. Escherichia coli transzformálása plazmid vektorral. Lambda fág szuszpenzió titerének meghatározása. Sacharomyces cerevisiae auxotrof mutáns törzsek keresztezése. UV fény mutagén hatásának vizsgálata Ames tesztben. Humán X és Y kromoszómák kimutatása polimeráz láncreakcióval. Arabidopsis thaliana, lúdfű és Caenorhabditis elegans fonálféreg mutánsok vizsgálata, episztázis analízis.

Ajánlott irodalom

1. A gyakorlatokon kiadott silabuszok.

Genetikai Tanszék

Tematika

Spontán mutációk sajátságai és kimutatásuk. Ionizáló sugárzással indukált mutációk előállítása és sajátságaik. Kémiai mutagénekkel indukált mutációk és sajátságaik. Mozgékony elemek használata mutagenezis kísérletekben. Új allélek izolálása. Genom projektek. Genetikai nevezéktan: nyilvántartások, törzsek, kromoszómák. Balanszer kromoszómák jellemzői és használatuk. Genetikai térképezés módszerei. Mutációk genetika Típusai és azok diagnosztizálása.

Ajánlott irodalom

1. Ralph J. Greenspan: Fly Pushing, Cold Spring Harbor Laboratory Press, 1997
2. D. St Johnston (2002) The art and design of genetic screens: Drosophila melanogaster, Nature Reviews of Genetics, 3(3) 176-188.

Genetikai Tanszék

Tematika

Recens szakfolyóirat irodalom feldolgozása genetika tárgykörébol szemináriumi foglalkozásokon.

Ajánlott irodalom

1. Jorgensen and Mango (2002) The art and design of genetic screens: Caenorhabditis elegans, Nature Reviews of Genetics, 3(5) 356-369.
2. The art and design of genetic screens: Arabidopsis thaliana, Nature Reviews of Genetics, 3(2) 124-136.

Genetikai Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

A molekuláris biológia egyes modern módszereinek bemutatására valamint néhány nukleinsav és fehérjevizsgálati módszer gyakorlására összeállított gyakorlati és elméleti program.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Tudománytörténet, a diszciplináris elkülönülés oka. Vírusok: obligát sejtparazitizmus magyarázata. Virionok morfológiája, kémiai szerkezete, genomszerveződési jellegzetességek.. A vírusfertőzés szakaszai, vegetatív vírusok csoportosítása, különböző vírusgenomok replikációja, vírusérési rendellenességek; abortiv infekció, lizogénia. Vírusszaporítás, minőségi kimutatás, mennyiségi meghatározás. Vírusok rendszerezése, legfontosabb víruscsoportok, szubvirális ágensek. Vírusok daganatkeltése, onkogének. Virusinterferencia, interferonok. Baktériumok: telep és sejtmorfológia, prokarióta sejt (arhaea, eubaktérium) felépítése, genomszerveződése, baktérium sejtfal (Gram pozitivitás, negativitás) membrán, tok, flagellumok, pílusok felépítése funkciói. Szaporodásuk törvényszerűségei, kinetikája, prokariota sejtciklus, spórázási ciklus, endospóra szerveződése. Baktériumok rendszerezése, legfontosaabb fajok, törzsek. Mikológiai alapismeretek, sejt és telepmorfológia, az eukariota sejt
felépítése, szaporodása. A tallusz szerveződése, vegetatív szaporítóképletek, homo-, heterotallia magyarázata. A gombák rendszerezése, fontosabb csoportok, élet- és sejtciklusuk.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Mikrobiális anyagcsere: anyagfelvétel, a C és N hasznosítás, nitrogénkötés, tápanyag hasznosítással kapcsolatos gyakorlati kérdések. Mikroorganizmusok energiaszerző folyamatai: autotrófia fényenergia hasznosítással (klorofillhoz kötött, illetve a Halobaktérium fotoszintézise) és kemolitotrófia utján, valamint a heterotróf (kemoorganotróf) légzési és erjesztési rendszerek révén az aero-, és anaerobiózis. Mikrobák genetikai rendszerei: a prokariota és az eukariota genomszerveződés sajátságai. Mutációk Típusai, kiváltási lehetőségük, fenoTípusauk, molekuláris hátterük, gyakorlati alkalmazásuk. Prokariota és eukariota mikroorganizmusok rekombinációs lehetőségei, szexuális - paraszexuális folyamatok, kompatibilitási rendszerek, indukált géntranszfer. Orvosi és közegészségügyi mikrobiológiai alapfogalmak: kórokozók, virulencia, toxinok, mikotoxinok. Járványtani, immunológiai ismeretek, a kemoterápia lehetőségei különböző mikrobacsoportok vonatkozásában. Antibiotikumok és
hatásmódjuk. Ipari- analitikai mikrobiológia: mikroorganizmusok, mint termelő szervezetek, törzsnemesítés, SCP, primer-, szekunder metabolitok termeltetése, gátló és serkentő anyagok screen-elése, mennyiségi meghatározásuk.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Mikroorganizmusok tenyésztése: táptalajok készítése, sterilezési módszerek, izolálási - oltási technikák.
Makro- és mikromorfológiai megfigyelések baktériumokon (sejtfal és spóra festések), élesztő- és fonalas gombákon (ivaros és vegetatív szaporító képletek).
Külső környezeti tényezők hatásának vizsgálata: hőmérséklet, pH, oxigén, UV-sugárzás.
Sejtszám meghatározási módszerek baktériumokon és élesztőgombákon.
Fágok mennyiségi meghatározása.
Biokémiai-fiziológia vizsgálatok mikroorganizmusokon: intra- és extracelluláris enzimek kimutatása; nitrogén anyagcsere vizsgálata; élesztőgombák cukor asszimilációs és erjesztési spektruma.
Antibiotikumok koncentrációjának, ill baktériumok antibiotikum érzékenységének meghatározása; dimorfizmus indukálása fonalas gombákban.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera-Manczinger-Pfeiffer-Varga-Vágvölgyi: Mikrobiológia gyakorlatok I. JATEPress 2001.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Kórokozó és gazdaszervezet viszonya: patogenitás, virulencia, virulenciafaktorok. Obligát és opportunista patogén mikroorganizmusok. Járványtani alapfogalmak. A fertőző betegségek és az emberi társadalom. Az ezredforduló globális járványügyi krízishelyzete; a krízishelyzetet kiváltó fontosabb okok. Növekvő fenyegetést jelentő fertőző betegségek, példák a fokozódó, vagy újonnan felismert fenyegetést jelentő humán/állati kórokozókra. A fertőző betegségek eradikációjával összefüggő kérdések. Mikroba-antagonizmusok gyakorlati felhasználása az embergyógyászatban (antibiotikumok termeltetése és alkalmazásuk, fontosabb antibiotikumok).
Növény és mikroorganizmus kapcsolata. Baktérium és növény szimbiózisa (különböző Típusaú nitrogénfixálás, szabadonélő, szimbionta és alternatív nitrogénkötés). Agrobacterium tumorképzése (a tumorképzés oka, folyamata, molekuláris és fenotipikus változások. Kiváltója, a Ti plazmid szerveződése.)
Gombák mint biopeszticidek. KölcsönhatásTípusaok az ökológiai rendszerekben. Gombák élősködése gombákon. Gombaparazita gombák nemesítési lehetőségei. Gombák parazitizmusa fonálférgeken és rovarokon. Az élősködés biokémiai háttere. A nemesítés legújabb eredményei.

Ajánlott irodalom

1. Előadás vázlatok a tárgy előadóitól

Mikrobiológiai Tanszék

Mikrobiológiai Tanszék

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A víz jelentősége és szerepe a növények életében. A növényi sejtek vízviszonyainak jellemzésére használt paraméterek és mérésük. A sejtmembrán vízvezetőképessége. A gyökér vízfelvétele. A vízmozgás a növényben (fatestben). A transpiráció. A sztómamozgás mechanizmusai. Az anyagtranszport mechanizmusa. Passzív transzport. Aktív transzport. Elsődleges elektrogén és másodlagos transzport. Tápelemek és szerepük. A talaj, mint tápanyagforrás. A rizoszféra. Az ionfelvétel és szabályozása. A kálium. A nitrogén, a kén és a foszfor felvétele és asszimilációja. Floem transzport. Környezeti stressz és a növények válaszreakciói. A fotoszintetikus pigmentek, a fotoszintetikus apparátus szerkezete. A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa. A II. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a víztől a mobilis plasztokinonig. Az I. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a plasztokinontól a NADPH-ig. A fotofoszforilálás: a kemiozmotikus mechanizmus. A CO2 fixálás C3-as
útja. A fotorespiráció. A CO2 fixálás C4-es útjai. A fotoszintézis regulációs lehetőségei. Cukor- és keményítőszintézis. A fotoszintézis fiziológiai és ökológiai vonatkozásai. A növényi légzés speciális vonatkozásai.

Ajánlott irodalom

1. Szerk.: Láng Ferenc: Növényélettan: A növényi anyagcsere, ELTE Eötvös Kiadó,Budapest, 1998.
2. Taiz, L., Zeiger, E. Plant Physiology, Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA 1998.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növekedés és fejlődés fogalma, mérése. Morfogenetikai jelenségek a növekedési-fejlődési folyamatokban. Polaritás, regeneráció, korreláció. A növényi hormonok általános jellemzése. Jelérzékelés és -továbbítás (szignál transzdukció) a növényekben. A növényi hormonreceptorok Típusai. Molekuláris biológiai módszerek a növényi hormonok bioszintézisének és hatásmechanizmusának vizsgálatában, bioszintézis és jelátviteli mutánsok, transzgénikus növények. A hormonhomeosztázist meghatározó folyamatok. Az indolecetsav hatása a növekedésre és fejlődésre, az axinok által indukált génexpressziós változások. Primer és szekunder válasz-gének. Az auxinok szerkezete és az auxinhatás összefüggése. Szintetikus auxinok, antiauxinok. Az indolecetsav metabolizmusa. A sejtmegnyúlás hormonális szabályozása. Az auxin szerepe a tropizmusokban. A gibberellinek fiziológiai hatásai. A gibberellinek bioszintézise, a szerkezet és aktivitás viszonya. Az endogén gibberellin-szint szabályozásának tényezői. A
gibberellinek által indukált jelátviteli utak modellrendszerekben. Az ?-amiláz gén expressziójának szabályozása. A citokininek fiziológiai hatásai. A sejtciklus és szabályozása. Természetes és szintetikus citokininek. A citokininek metabolizmusa. A citokininek szeneszcenciát késleltető hatásának molekuláris biológiai alapjai. Az abszcizinsav fiziológiai hatásai, metabolizmusa. Az abszcizinsav, mint stresszhormon. Az abszcizinsav által indukált génexpressziós változások. Az etilén fiziológiai hatásai és anyagcseréje. Az öregedési folyamatok szabályozása (termésképzés, érés, abszcisszió). Természetesen előforduló egyéb növekedés-szabályozók: brasszinoszteroidok, jázmonsav, szalicilsav, NO, poliaminok, és hatásuk a növények növekedési és fejlődési folyamataira. Növekedési retardánsok. Fotomorfogenezis, a fitokrómok és az UV-A/kék fény receptor szerepe a növények fejlődési folyamataiban. A virágzás fiziológiája.

Ajánlott irodalom

1. Taiz, L., Zeiger, E. Plant Physiology, Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA 1998.
2. Köves E. - Nagy Mária: Növényélettan 1996.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növényi sejtek vízpotenciáljának és ozmózisos potenciáljának mérése. Transzspiráció és sztómarezisztencia meghatározása porométerrel. A makroelemek hiánytünetei. A bromidfölvétel kinetikája, specifikus gátlószerek hatása a bromidion felvételre. A fotoszintetikus pigmentek. Klorosplasztisz szuszpenczió preparálása, a Hill-reakció. Peroxidáz, polifenoloxidáz és kataláz aktivitás mérése növényekben. A gyökerek oxigénfogyasztásának mérése oxigénelektróddal. Az in vivo nitrátreduktáz aktivitás. Másodlagos anyagcseretermékek kimutatása. Alkaloidok kimutatása mákgubóból.

Ajánlott irodalom

1. Horváth-Köves-Mainé- Nagy-Pécsváradi-Szabó-Tari-Zsoldos: Növényélettani gyakorlatok, JATEPress, 1995.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

Az auxinok kimutatása és oxidációjának vizsgálata. A szintetikus auxinok hatásának vizsgálata érzékeny és toleráns fajokban. A gibberellinek kimutatása. a -amiláz indukciója búza szemtermésben gibberellinnel. A citokininek kimutatása dohány kallusz növekedési teszttel. A növényi hormonok hatása a hajtás és gyökér regenerációra dohány levél szövettenyészetben. A citokininek hatása a levélöregedésre. Az abszcizinsav hatása a sztómamozgás regulációjára. A növények etilénprodukciójának mérése, inhibitorok hatása a stressz etilén szintézisére. Kallusz indukció sárgarépa karógyökérból.

Ajánlott irodalom

1. Horváth-Köves-Mainé- Nagy-Pécsváradi-Szabó-Tari-Zsoldos: Növényélettani gyakorlatok, Munkafüzet, JATEPress, 1995.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

Stresszkoncepció, terminológia, általános adaptációs szindróma. Sérülés, rezisztencia, tolerancia. A szélsőséges környezeti tényezők Típusai. A stressz mértéke, fluktuáció térben és időben. Hőmérsékleti stressz: alacsony hőmérséklet, fagyás, hő-stressz. Hatáspont, adaptáció.
Víz (ozmotikus)-stressz: dehidráció, szárazság. A szárazságtűrés mechanizmusai. Árasztás. Szalinitás. Ion-stressz. Radiációs stressz (PAR, UV-B). A fotoszintetikus apparátus sérülései.
Antropogén eredetű faktorok, O3, SO2, N oxidok, nehézfémek. Az atmoszférikus szennyezők ökofiziológiai hatásai. Az általános oxidációs stressz.
A stresszhatást közvetítő jelátviteli rendszerek. Szabályozás transzkripciós és transzlációs szinteken. Az abszciszinsav és génaktiváció. A stressz-etilén. Öregedési folyamatok. A sebzés, mint stresszor. Lipázok és lipidperoxidáció által generált jelmolekulák. A jázmonsav és hatása a génexpresszióra, a szisztemikus hatás közvetítője, a szisztemin. Cukrok és oligoszaharidok által indukált génexpresszió és jelentősége az akklimatizációban. A NO szerepe a növények stresszfolyamataiban. Brasszinoszteroidok, poliaminok. A biotikus stressz. A szalicilsav és szerepe a hiperszenzitív reakcióban. H2O2 által indukált jelátviteli folyamatok. A környezeti tényezők hatása a növekedésre. Fényregulált gének. A növény és az abiotikus környezet kapcsolata. Alacsonyabb és magasabbrendű növények kölcsönhatásai, rhizoszféra, mikorrhiza, szimbiózis, parazitizmus.
Növényi életformák, C, víz és tápanyagviszonyok. A környezet hatása a specifikus növényi életformák növekedési karakterisztikájára. Körforgalom a szárazföldi ökoszisztémákban. Források, biokémiai és biogeokémiai ciklusok. Mineralizáció és befolyásoló tényezői. Antropogén hatások. Körforgalom édesvízi ökoszisztémákban. Szén, nitrogén, foszfor, kén, szilícium, nehézfémek. Eutrofikáció. Összehasonlítás tengeri közösségekkel. Produktivitás a mérsékelt és más égövek alatt (tundra, tajga, sivatag, trópus). Antropogén hatások. A kultúrflóra produktivitása.

Ajánlott irodalom

1. Grillo, S., Leone, A.: Physical Stresses in Plants. Genes and their products for tolerance. pp. 270. Springer, 1996. ISBN 3-540-61347-1.
2. Levitt, J.: Responses of plants to environmental stresses.I-II. pp1200. AP, 1980. ISBN 0 12 445502 6
3. Csermely, P. : Stress of Life from Molecules to Man. pp 542. Annals of N.Y.Acad.Sci. Vol. 851. CDP/PCP ISBN 1-57331 117 0.

Növénybiológiai Tanszék

Ajánlott irodalom

1. Aktuálisan kiadott cikkek.

Növénybiológiai Tanszék