Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A főkollégium célja, hogy a hallgatóknak a sejtbiológia struktúrális és molekuláris alapjairól áttekintő ismertetést adjon. A kurzus 14 előadásból áll, az első félévben a morfológiai alapú általános sejtbiológia (membránok, sejtorganellumok, a citoszkeleton, az extracelluláris mátrix), illetve az intracelluláris anyagtranszport, a sejtosztódás és a sejt-sejt szignalizáció molekuláris alapjai kerülnek ismertetésre.

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A félév során kiemelten foglalkozunk a sejt különböző szignalizációs folyamatainak ismertetésével, illetve az alapvető sejtélettani folyamatok (apoptózis, nekrózis, rákos állapot), a sejtdifferentáció, az immunitás és az ontogenezis sejtbiológiai alapjai, illetve a célsejt adaptáció jelenségeinek tárgyalásával.

Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék

Tematika

A kurzus 14 hete alatt a hallgatók megismerkednek néhány alapvető sejtbiológiai vizsgáló módszerrel (fény- és elektronmikroszkópia, hisztokémiai és citokémia, ultracentifugálás, gélelektroforézis, nukleinsav hibridizáció, sejt- és szövettenyésztés).

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A főkollégium célja, hogy áttekintést adjon a hallgatóknak az állati szövetek kialakulásáról, felépítéséről és funkciójáról. Három bevezető előadás foglalkozik a fejlődéstani vonatkozásokkal, úgy a törzsfejlődéssel, mint az egyedfejlődéssel. Az itt megalapozott fejlődéstani szemlélet végig követhető a további előadásokon. Öt előadáson foglalkozunk a négy alapszövettel, majd az állatok vázrendszerét és kültakaróját tárgyaljuk.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.
2. Fekete Éva: a gerinces állatok egyedfejlődésének anatómiai alapjai

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A gyakorlat tematikája követi az Állatszervezettan előadások tematikáját. Az első két héten megismerkednek a hallgatók azokkal a mikroszkópos technikákkal és festési eljárásokkal, amelyekkel a szövettani gyakorlatok során találkoznak. Egy gyakorlaton az embriológiai előadáshoz kapcsolódva csirkeembriókból készített preparátumokon tanulmányozzák az embrionális fejlődés különböző szakaszait. A későbbiekben az előadáson tárgyalt állati szövetekről készített preparátumokat vizsgálják. A félév végén két gyakorlaton a gerincesek vázrendszerével ismerkednek.

Ajánlott irodalom

1. Röhlich Pál: Szövettan I-II.
2. SH orvosi atlasz: Szövettan

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A félév során 12 előadás hangzik el a gerinces állatok összehasonlító anatómiájáról. Különös hangsúlyt fektetünk a szabályozó szervrendszerek tárgyalására. Ezen belül kiemelt jelentőséggel foglalkozunk a neuroendokrin szabályozással és az idegrendszerrel. Az összehasonlító anatómiai előadások célja, hogy képet adjon a funkció, a forma és a fejlődés törvényszerűségeiről.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

A félév során Típusaállatokat, illetve azok különböző szerveit, szervrendszereit boncolják a hallgatók. A boncolási gyakorlatok mellett mikroszkópos gyakorlatokat is tartunk, ahol az előadás tematikájával párhuzamosan a gerinces állatok egyes szerveinek szövettani felépítését vizsgálják.

Ajánlott irodalom

1. Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum I-II.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Az élő szervezetek felépítése és a biomolekulák szerveződési szintjei; a fehérjék szerkezete és funkciója, a fehérjék és nukleinsavak szerkezetének vizsgálata, a genetikai információáramlás. Fehérjék: konformáció, konformációs motilitás, funkció; enzimológia, katalitikus és regulációs folyamatok, enzimkinetika, az enzimreakciók reverzibilis és irreverzibilis gátlása, allosztérikus fehérjék, proteolitikus enzimek.
Intermedier anyagcsere. Metabolikus energia, szénhidrátok, glikolízis, citrát kör, oxidatív foszforiláció, pentóz-foszfát ciklus, oligo- és poliszaharidok metabolizmusa. Lipidek és aminosavak lebontása, urea ciklus. Bioszintetikus folyamatok: glükoneogenezis, fotoszintezis, lipidek bioszintézise, nitrogénfixálás, aminosavak bioszintézise. Az anyagcsere folyamatok integrációja.

Ajánlott irodalom

1. L. Sryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I-III., Műszaki Könyvkiadó, 2000.
3. Ádám-Faragó-Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Nukleinsavak felépítése, jellemzése. DNS replikáció és repair. RNS szintézis, splicing, a génexpresszió és szabályozása. A fehérje szintézis, fehérje “targeting” és “folding”. Genetikai kód. Membránszerkezet, membrán transzport folyamatok, szignál transzdukció. A neurobiokémia alapjai. A vér biokémiája, a véralvadás. Az immunológia biokémiai alapjai. Kontraktilis fehérjék és rendszerek. A látás biokémiai alapjai. Vírusok biokémiája.

Ajánlott irodalom

1. L. Sryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I-III., Műszaki Könyvkiadó, 2000.
3. Ádám-Faragó-Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Különböző koncentrációjú oldatok és puffer készítése. Fenilalanin és triptofán spektrumának felvétele, aminosavak koncentrációjának meghatározása Lambert-Beer törvény alapján és kalibrációs egyenes segítségével. Aminosavak elválasztása vékonyrétegkromatográfiával. Fehérjék meghatározása ninhidrin reakcióval. Glükogén izolálása májból. Lecitin preparálása tojás sárgájából.

Ajánlott irodalom

1. Biokémiai gyakorlatok jegyzet JATEPress, 2004

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Tematika

Fehérje koncentráció meghatározása (UV, Folin). Glicerin aldehid-3-foszfát dehidrogenáz (GAPD) preparálása és átkristályosítása. GAPD aktivitás mérése, anyagmérleg. GAPD SH csoportjainak meghatározása. Gélszűrés. Fehérje konformáció változás vizsgálata tripszines emészthetőség mérésével. Tormaperoxidáz vizsgálata. Tirozináz aktivitás megoszlása gombában. Savas foszfatáz izolálása buzacsírából és kinetikai vizsgálata. Összcukortartalom meghatározás, vékonyréteg kromatográfia. Neutrális zsírok enzimatikus hidrolízise. Genomiális DNS preparálása E. coli baktériumból. Agaróz gélelektroforézis. DNS és RNS meghatározás.

Ajánlott irodalom

1. Biokémiai gyakorlatok jegyzet JATEPress, 2004

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Ajánlott irodalom

1. Bálint Miklós: Molekuláris biológia I., II., III. Műszaki Kiadó, 2000.
2. Előadás vázlatok a tárgy előadójától

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A képzés célja a hallgatók megismertetése a molekuláris biotechnológia alapvető módszereivel, a molekuláris biotechnológia alkalmazási lehetőségeivel. A prokarióta expressziós rendszerek alapvető sajátságai, a DNS manipulációs lehetőségei. Egysejtű eukariótákban, gombákban működő expressziós rendszerek ismertetése.
Bevezetés, a nukleinsavak sajátságai. A DNS manipuláció során használatos enzimek. Prokarióta vektorok. Gének azonosítása, izolálása, génkönyvtárak. Pozitív klónok azonosítása könyvtárakból ezek további feldolgozása, elemzése. Oligonukleotid szintézis. Oligok felhasználási területei, antiszensz stratégiák. PCR és felhasználási területei. Diagnosztika. Génszintézis stratégiák. Prokarióta expressziós rendszerek elemei. A transzkripció szabályozása prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. mRNS degradáció prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. A transzláció hatékonyságát meghatározó elemek. Proteolízis. Fúziós fehérjék. Fehérje transzport prokariótákban. Rekombináns fehérjék utókezelése. A hétköznapi élet során előforduló, általánosan használatos expressziós rendszerek: pET, pGEX vektorok. Biotechnológiai alkalmazások. Gram pozitív bakteriális és egysejtű eukarióta rendszerek

Ajánlott irodalom

1. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A világméretekben fokozódó iparosítás, a mezőgazdaság intenzívebb termelésre való átállása az emberek életformáját és környezetét egyaránt alapvetően átformálja. Ma már nyilvánvaló, hogy a fejlődés megvalósított iránya és intenzitása az életszínvonal, a várható élettartam és az életkörülmények jelentős javulása mellett hátrányos következményekkel is jár. A legfontosabb ezek közül a környezet globális és regionális szennyeződése. Az új biotechnológiai eljárások kifejlesztése elképzelhetetlen a molekuláris biológiai technikák nélkül. A jövő szakemberképzésének szempontjából ezért különösen fontos a biotechnológiai eljárások és technológiák elsajátítása. A biotechnológia hagyományosan is jelentős szerepet játszott az élelmiszeriparban, ez a szerep a jövőben tovább fokozódik és kiegészül a környezettel harmonizáló technológiák fejlesztésével és munkába állításával. E tárgy oktatásának célja, hogy a biotechnológiai gondolkodásmódot, az ismert technológiák alapelemeit és hatásait
megismertesse a hallgatókkal.
A biotechnológia jelentősége, általános feltételrendszere, etikai kérdések. A biotechnológiában használatos mikroorganizmusok. Primer anyagcseretermékek termeltetése, kinyerése. Bioszenzorok, bioremediáció, alternatív energiaforrások. A molekuláris biotechnológia alapjai. A biotechnológiában alkalmazott molekuláris módszerek.

Ajánlott irodalom

1. Biotechnology, 2nd, completely revised edition. H.-J.Rehm, G. Reed (eds) VCH Publ., Weinheim-New York-Basel- Cambridge-Tokyo. 1995.
2. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Biotechnológiai Tanszék

Tematika

A gyakorlat szervesen épül a Biotechnológia 1-2. előadásokon elhangzottakra, valamint a Speciális Vizsgálati Módszerek gyakorlatra, melynek folyatását jelenti. E gyakorlat során a hallgatókat megismertetjük az előadásokon említett, a tanszékünkön folyó alapvető biotechnológiai eljárásokkal. Az SVM keretében már bemutatott környezetvédelmi-biotechnológiai és molekuláris ökológiai technikák után - melynek keretében alapvető szerves- és szervetlenanyag-kimutatási és DNS-analízis módszerekkel foglalkoztunk - e gyakorlat során bemutatjuk a keratin-bontási és fermentációs eljárásainkat, valamint alapvető fehérje-túltermeltetési eljárásokat.
Madártoll mikrobiális bontása Bacillus populáció intenzív növekedési szakaszában. Laboratóriumi fermentor működtetése metanotróf baktériummal. Az E. coli-ban történő fehérje túltermeltetés kísérleti elemei. pET indukálható expressziós rendszer: az indukálószer (IPTG) mennyiségének és az indukció időtartamának hatása a termelt fehérje mennnyiségére. Az indukció hőmérsékletének hatása a vizsgált fehérje oldékonyságára.

Ajánlott irodalom

1. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Embertani Tanszék

Tematika

A humánbiológia/antropológia fogalma, tárgya, felosztása, története: az antropológia fogalmának értelmezése, az antropológia részterületei. Humánbiológia módszerei. A ma élő népek, a kihalt népek antropológiája, alkalmazott antropológia, segédtudományai.
Metrikus jellegek elemzése: antropometria alapelvei, testmagasság, testsúly. Morfológiai jellegek: a csontváz és az élő ember morfológiai jellegei. A bőrlécrendszer és jelentősége. Nemi kromoszómák rendellenességei és a bőrlécrendszer. Színkomplexió. A fogazat. A ma élő ember fogazatának variációi. Fiziológiai jellegek antropológiai jelentősége. Az ember egyedfejlődése: intrauterin, extrauterin élet törvényszerűségei. Auxológiai vizsgálatok. Életkorok antropológiája. Az ember nemi dimorfizmusa. Antropogenetikai ismeretek. Testalkat. Paleopatológiai ismeretek.
Emberszármazástani leletek detektálásának módszerei. Primates ordo. Speciális hominid jellegek. Az ember származásának indirekt bizonyítékai. Az emberi evolúció áttekintése. A mai emberiség osztályozása. Antropotaxonómiai ismeretek. Rasszizmus és kritikája. A magyarság őstörténete.

Ajánlott irodalom

1. Farkas Gyula (2001): Fejezetek a biológiai antropológiából I-II. JATEPress Szeged
2. Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A hominidák evolúciója, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Genetikai Tanszék

Tematika

Mendeli analízis.
Mendel kísérletei. Mendel törvényei. Egyszeru mendeli öröklés az emberben. A családfa vizsgálat módszertana. Orvosi genetika; recesszíven és domonánsan öröklodo rendellenességek.
Az öröklés kromoszóma elmélete.
A mitózis és a meiózis eseményei és a két folyamat összehasonlítása. A nemi kromoszómák és a nemhez kötött öröklodés sajátságai. Az öröklés kromoszóma elmélete és citogenetikai bizonyítása.
A mendeli analízis kiterjesztése.
Dominancia viszonyok. Többszörös allélizmus. Allélizmus megállapítása. Letális gének. Gén kölcsönhatások megnyilvánulása öröklésmenetekben; episztázis, szupresszió, duplikált génhatás. Penetrancia és expresszivitás fogalmai.
Kapcsoltság: az eukarióta kromoszóma térképezés alapjai.
A kapcsoltság felfedetése¸térképezo keresztezés. Rekombináció általánosságban. A rekombinációs térképezés alapelve. Térképezés az X kromoszómán. A kapcsoltsági térkép sajátságai. A térképtávolságok additivitásának biztosítása, a három pontos keresztezések. A k2 teszt. Kapcsoltsági térkép az emberben.
Kapcsoltság: speciális eukarióta térképezési technikák.
Nagy térképtávolságok pontos számítása. Egyetlen meiózis vizsgálata; tetrások. Térképezés rendezett tetrádokkal; cetromer térképezés. Térképezés rendezetlen tetrádokkal, valós térképtávolság megállapításának módja. Mitótikus szegregáció és rekombináció.
Gén mutáció.
Szomatikus és csíravonal mutációk, és azok örökölhatosége. Mutációk típusokba sorolása. Mikróba mutánsok nyerése szelekciós technikákkal. A mutációk bekövetkezése a genetikai anyag sajátja: a fluktuációs teszt. A mutációs ráta és a mutációs gyakoriság. A mutációk bekövetkezése fokozható mutagén anyagokkal. Mutáció és a rák betegség.
Kromoszóma mutációk: kromoszóma szerkezeti változások.
A kromoszómák topográfiája. A kromoszóma szerkezet változásának típusai és genetikai sajátságai. Kromoszóma átrendezodések és az evolúció.
Kromoszóma mutációk: kromoszóma szám változások.
Euploidia, alap kromoszómaszám, haploid kromoszómaszám. Eltérések az euploidiától. Aneuploidia. Kromoszóma mechanika a növénynemesítésben.
Rekombináció a baktériumokban.
Baktérium konjugáció. F, F', Hfr tulajdonság. Transzfer gradiens. Részleges diploid. Az E.coli kromoszómájának rekombinációs térképezése. Baktérium transzformáció.
Bakteriofágok genetikája.
Fágok lehetséges életciklusai, lizogén és litikus ciklus. Fág keresztezések. A T2 fág genetikai térképe kör alakú. A lizogénia és genetikai alapja. A profág beépülésének mechanizmusa. Általános (generalizált) transzdukció. Kapcsoltsági viszonyok megállapítása általános transzdukcióval. Speciális transzdukció.

Ajánlott irodalom

1. A tananyag a Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék honlapján: http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.html
2. An introduction to genetic analysis, Anthony J. Griffiths, Jeffrey H. Miller, David T, Suzuki, Richard C. Lewontin, William M. Gelbart, W.H.Freeman Co. Megfelelő fejezetei.
3. Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick: Genetika, PANEM kiadó, megfelelő fejezetei.

Genetikai Tanszék

Tematika

A gén természete.
Egy gén - egy enzim szabály. Gén-fehérje kapcsolat. Benzer által kidolgozott T4 fág kísérleti rendszer. A gén genetikai finomszerkezetének feltárása. A rekombináció és a mutáció legkisebb egységeinek meghatározésa. A cisz/transz teszt és a cisztron fogalma.
Eukarióta kromoszómák szerkezete.
DNS az örökíto anyag. A DNS szerkezete és replikációja. Genomok mérete, szerkezete. A kromoszómák morfológiája, citológiai szerkezete. A kromatin szerkezete; nukleoszómák, szolenoidok és magasabb rendu kromatin spiralizáció. A kromoszóma váz, a scaffold. Eukromatin és heterokromatin; pozíció effektus variegáció.
A gén transzkripciós szabályzása.
A génkifejezodés szabályozásának alapmodellje: a lac operon. I, O, Z mutációk dominancia viszonyai (cisz és transz dominancia). Katabolit represszió, CAP és cAMP. Trp operon. Pozitív és negatív szabályozás. A l fág represszor. Eukarióta transzkripciós faktorok, promoter elemek.
A gén mutáció mechanizmusa.
A génmutáció molekuláris alapjai. Spontán mutációk. Indukált mutációk. Reverziós vizsgálatok. A mutagének és karcinogének kapcsolata. Repair hiányok és emberi betegségek.
Genetikai rekombináció mechanizmusa.
A homológ rekombináció pontszeru, statisztikus, reciprok esemény. A Holliday modell. A Meselson-Radding modell. Aberráns tetrád. Gén konverzió és rekombináció. Polaritás és ko-konverzió. A rekombináció enzimatikus mechanizmusa. Hely-specifikus rekombináció.
A mozgékony genetikai elemek.
Inszerciós szekvenciák. Transzpozonok. A Mu fág. A transzpozíció mechanizmusa. A mozgékony elemek, közvetítette átrendezodések. Prokarióták mozgékony elemeinek áttekintése. Az éleszto Ty eleme. A Drosophila mozgékony genetikai elemei. Retrovírusok. Transzpozíció RNS köztiterméken keresztül. A kukorica kontrol elemei. Az eukarióták mozgékony elemeinek áttekintése.
Extranukleáris genom.
A citoplazmatkus öröklodési mintázat jellegzetességei és magyarázata. Citoplazmatikus szegregáció. Citoplazmás öröklodés haploidokban. A mitokondriumok autonóm öröklodésének bizonyítékai. A Chlamidomonas kloroplaszt térképezése. Az éleszto mitokondrium rekombinációs térképezése. A petite analízis.
A mitokondrium és kloroplaszt genom jellegzetességei. Az anyai hatás és magyarázata.

Ajánlott irodalom

1. A tananyag a Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék honlapján: http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.html
2. An introduction to genetic analysis, Anthony J. Griffiths, Jeffrey H. Miller, David T, Suzuki, Richard C. Lewontin, William M. Gelbart, W.H.Freeman Co., megfelelő fejezetei.
3. Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick: Genetika, PANEM kiadó, megfelelő fejezetei.

Genetikai Tanszék

Tematika

Drosophila melanogaster keresztezések nemhez kötött öröklődés, genetikai komplementáció, mutációk kromoszómára történő lokalizálása, transzpozon mozgás detektálása és rekombinációs térképezés tárgykörben. Escherichia coli transzformálása plazmid vektorral. Lambda fág szuszpenzió titerének meghatározása. Sacharomyces cerevisiae auxotrof mutáns törzsek keresztezése. UV fény mutagén hatásának vizsgálata Ames tesztben. Humán X és Y kromoszómák kimutatása polimeráz láncreakcióval. Arabidopsis thaliana, lúdfű és Caenorhabditis elegans fonálféreg mutánsok vizsgálata, episztázis analízis.

Ajánlott irodalom

1. A gyakorlatokon kiadott silabuszok.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Tudománytörténet, a diszciplináris elkülönülés oka. Vírusok: obligát sejtparazitizmus magyarázata. Virionok morfológiája, kémiai szerkezete, genomszerveződési jellegzetességek.. A vírusfertőzés szakaszai, vegetatív vírusok csoportosítása, különböző vírusgenomok replikációja, vírusérési rendellenességek; abortiv infekció, lizogénia. Vírusszaporítás, minőségi kimutatás, mennyiségi meghatározás. Vírusok rendszerezése, legfontosabb víruscsoportok, szubvirális ágensek. Vírusok daganatkeltése, onkogének. Virusinterferencia, interferonok. Baktériumok: telep és sejtmorfológia, prokarióta sejt (arhaea, eubaktérium) felépítése, genomszerveződése, baktérium sejtfal (Gram pozitivitás, negativitás) membrán, tok, flagellumok, pílusok felépítése funkciói. Szaporodásuk törvényszerűségei, kinetikája, prokariota sejtciklus, spórázási ciklus, endospóra szerveződése. Baktériumok rendszerezése, legfontosaabb fajok, törzsek. Mikológiai alapismeretek, sejt és telepmorfológia, az eukariota sejt
felépítése, szaporodása. A tallusz szerveződése, vegetatív szaporítóképletek, homo-, heterotallia magyarázata. A gombák rendszerezése, fontosabb csoportok, élet- és sejtciklusuk.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Mikrobiális anyagcsere: anyagfelvétel, a C és N hasznosítás, nitrogénkötés, tápanyag hasznosítással kapcsolatos gyakorlati kérdések. Mikroorganizmusok energiaszerző folyamatai: autotrófia fényenergia hasznosítással (klorofillhoz kötött, illetve a Halobaktérium fotoszintézise) és kemolitotrófia utján, valamint a heterotróf (kemoorganotróf) légzési és erjesztési rendszerek révén az aero-, és anaerobiózis. Mikrobák genetikai rendszerei: a prokariota és az eukariota genomszerveződés sajátságai. Mutációk Típusai, kiváltási lehetőségük, fenoTípusauk, molekuláris hátterük, gyakorlati alkalmazásuk. Prokariota és eukariota mikroorganizmusok rekombinációs lehetőségei, szexuális - paraszexuális folyamatok, kompatibilitási rendszerek, indukált géntranszfer. Orvosi és közegészségügyi mikrobiológiai alapfogalmak: kórokozók, virulencia, toxinok, mikotoxinok. Járványtani, immunológiai ismeretek, a kemoterápia lehetőségei különböző mikrobacsoportok vonatkozásában. Antibiotikumok és
hatásmódjuk. Ipari- analitikai mikrobiológia: mikroorganizmusok, mint termelő szervezetek, törzsnemesítés, SCP, primer-, szekunder metabolitok termeltetése, gátló és serkentő anyagok screen-elése, mennyiségi meghatározásuk.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999.

Mikrobiológiai Tanszék

Tematika

Mikroorganizmusok tenyésztése: táptalajok készítése, sterilezési módszerek, izolálási - oltási technikák.
Makro- és mikromorfológiai megfigyelések baktériumokon (sejtfal és spóra festések), élesztő- és fonalas gombákon (ivaros és vegetatív szaporító képletek).
Külső környezeti tényezők hatásának vizsgálata: hőmérséklet, pH, oxigén, UV-sugárzás.
Sejtszám meghatározási módszerek baktériumokon és élesztőgombákon.
Fágok mennyiségi meghatározása.
Biokémiai-fiziológia vizsgálatok mikroorganizmusokon: intra- és extracelluláris enzimek kimutatása; nitrogén anyagcsere vizsgálata; élesztőgombák cukor asszimilációs és erjesztési spektruma.
Antibiotikumok koncentrációjának, ill baktériumok antibiotikum érzékenységének meghatározása; dimorfizmus indukálása fonalas gombákban.

Ajánlott irodalom

1. Kevei-Kucsera-Manczinger-Pfeiffer-Varga-Vágvölgyi: Mikrobiológia gyakorlatok I. JATEPress 2001.

Mikrobiológiai Tanszék

Mikrobiológiai Tanszék

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A víz jelentősége és szerepe a növények életében. A növényi sejtek vízviszonyainak jellemzésére használt paraméterek és mérésük. A sejtmembrán vízvezetőképessége. A gyökér vízfelvétele. A vízmozgás a növényben (fatestben). A transpiráció. A sztómamozgás mechanizmusai. Az anyagtranszport mechanizmusa. Passzív transzport. Aktív transzport. Elsődleges elektrogén és másodlagos transzport. Tápelemek és szerepük. A talaj, mint tápanyagforrás. A rizoszféra. Az ionfelvétel és szabályozása. A kálium. A nitrogén, a kén és a foszfor felvétele és asszimilációja. Floem transzport. Környezeti stressz és a növények válaszreakciói. A fotoszintetikus pigmentek, a fotoszintetikus apparátus szerkezete. A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa. A II. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a víztől a mobilis plasztokinonig. Az I. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a plasztokinontól a NADPH-ig. A fotofoszforilálás: a kemiozmotikus mechanizmus. A CO2 fixálás C3-as
útja. A fotorespiráció. A CO2 fixálás C4-es útjai. A fotoszintézis regulációs lehetőségei. Cukor- és keményítőszintézis. A fotoszintézis fiziológiai és ökológiai vonatkozásai. A növényi légzés speciális vonatkozásai.

Ajánlott irodalom

1. Szerk.: Láng Ferenc: Növényélettan: A növényi anyagcsere, ELTE Eötvös Kiadó,Budapest, 1998.
2. Taiz, L., Zeiger, E. Plant Physiology, Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA 1998.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növekedés és fejlődés fogalma, mérése. Morfogenetikai jelenségek a növekedési-fejlődési folyamatokban. Polaritás, regeneráció, korreláció. A növényi hormonok általános jellemzése. Jelérzékelés és -továbbítás (szignál transzdukció) a növényekben. A növényi hormonreceptorok Típusai. Molekuláris biológiai módszerek a növényi hormonok bioszintézisének és hatásmechanizmusának vizsgálatában, bioszintézis és jelátviteli mutánsok, transzgénikus növények. A hormonhomeosztázist meghatározó folyamatok. Az indolecetsav hatása a növekedésre és fejlődésre, az axinok által indukált génexpressziós változások. Primer és szekunder válasz-gének. Az auxinok szerkezete és az auxinhatás összefüggése. Szintetikus auxinok, antiauxinok. Az indolecetsav metabolizmusa. A sejtmegnyúlás hormonális szabályozása. Az auxin szerepe a tropizmusokban. A gibberellinek fiziológiai hatásai. A gibberellinek bioszintézise, a szerkezet és aktivitás viszonya. Az endogén gibberellin-szint szabályozásának tényezői. A
gibberellinek által indukált jelátviteli utak modellrendszerekben. Az ?-amiláz gén expressziójának szabályozása. A citokininek fiziológiai hatásai. A sejtciklus és szabályozása. Természetes és szintetikus citokininek. A citokininek metabolizmusa. A citokininek szeneszcenciát késleltető hatásának molekuláris biológiai alapjai. Az abszcizinsav fiziológiai hatásai, metabolizmusa. Az abszcizinsav, mint stresszhormon. Az abszcizinsav által indukált génexpressziós változások. Az etilén fiziológiai hatásai és anyagcseréje. Az öregedési folyamatok szabályozása (termésképzés, érés, abszcisszió). Természetesen előforduló egyéb növekedés-szabályozók: brasszinoszteroidok, jázmonsav, szalicilsav, NO, poliaminok, és hatásuk a növények növekedési és fejlődési folyamataira. Növekedési retardánsok. Fotomorfogenezis, a fitokrómok és az UV-A/kék fény receptor szerepe a növények fejlődési folyamataiban. A virágzás fiziológiája.

Ajánlott irodalom

1. Taiz, L., Zeiger, E. Plant Physiology, Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA 1998.
2. Köves E. - Nagy Mária: Növényélettan 1996.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növényi sejtek vízpotenciáljának, ozmózisos potenciáljának mérése. A makroelemek hiánytünetei. A bromidfölvétel kinetikája, specifikus gátlószerek hatása a bromidion felvételre. A fotoszintetikus pigmentek. Kloroplasztisz szuszpenzió preparálása, a Hill-reakció. Peroxidáz, polifenoloxidáz és kataláz aktivitás mérése növényekben. A gyökerek oxigénfogyasztásának mérése oxigénelektróddal. A nitrátreduktáz aktivitás meghatározása. A növényi hormonok (auxinok, gibberellinek, citokininek) kimutatása biológiai tesztekkel. A növényi hormonok hatása a hajtás és gyökér regenerációra dohány levél szövettenyészetben.

Ajánlott irodalom

1. Horváth-Köves-Mainé- Nagy-Pécsváradi-Szabó-Tari-Zsoldos: Növényélettani gyakorlatok, Munkafüzet, JATEPress, 1995.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A citoplazma jellemzése. Rotációs plazmamozgás. Plazmolízis. Felületaktív anyagok membránkárosító hatása. A plasztiszok tanulmányozása. A bőrszövet (epidermisz és rizodermisz) sejtjeinek jellemzése. Sztómák, szőrképletek, kristályok. A valódi alapszövet (parenchima) sejtjeinek jellemzése. Klorenchima, aerenchima, víztartó alapszövet sejtjei. A szilárdító alapszövet sejtjeinek jellemzése. Kollenchima, szklerenchima, szklereidák. A szállítószövetek sejtjeinek jellemzése. A farész és háncsrész sejtes elemei. A szállítónyalábok típusai.

Ajánlott irodalom

1. Laskay Gábor – Mihalik Erzsébet: Növényi Sejtbiológia, Egyetemi Jegyzet, JATEPress, Szeged, 2000.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növényi sejtek jellemzése, felépítése, a növényi és állati sejtek közötti különbségek összehasonlító értelmezése. A növénysejtek és a víz, a víz sejtbiológiai szerepe. Ozmózis, plazmolízis, turgor. A citoplazma összetétele, fizikai-kémiai tulajdonságai. Az ionikus és ozmotikus homeosztázis, sejtszintű ozmoregulációs mechanizmusok. A sejtfal felépítése és funkciói. A vakuolum és a tonoplaszt, a sejtnedv összetétele, a vakuolum keletkezése és funkciói. A biológiai membránok felépítése, a membránfolyamatok alapjai. A növénysejtek membránrendszere, a membránfolyamatok sajátosságai növénysejtekben. A növénysejtek citoszkeletális rendszere és a növényi sejtosztódás specifikumai. A megnyúlásos növekedés sejtbiológiai alapjai. A plasztiszok. Leukoplasztiszok, kromoplasztiszok. A kloroplasztisz felépítése magasabbrendű növényekben. A tilakoidmembránok finomszerkezete. Növényi szignál-transzdukció. A növényi mozgások sejtbiológiai alapjai.

Ajánlott irodalom

1. Laskay Gábor – Mihalik Erzsébet: Növényi Sejtbiológia, Egyetemi Jegyzet, JATEPress, Szeged, 2000.
2. B. E. S. Gunning, M. W. Steer: Plant Cell Biology: Structure and Function, Jones and Bartlett Publishers, 1996.
3. P.H. Raven, R.F. Evert, S.E. Eichhorn: Biology of Plants, 6th Edition, W.H. Freeman and Co., 1999.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A növények testfelépítésének morfológiai és szöveti alapjai. Nemzedékváltakozás. A gametofiton funkciója és tipusai. A sporofiton kialakulása, funkciója, morfológiai egységei. Hajtásrendszerek. A sporofitont alkotó szövetek: osztódó és állandósult szövetek. Dermális rendszer, vaszkuláris rendszer, alapszövetrendszer. Kiválasztó szövetek és struktúrák. Reproduktív szervek és folyamatok. Spóratípusok, sporangium típusok, sporogenezis. Előtelepek, gametogenezis, ivarsejtek. Virágok morfológiája, anatómiája, típusai. Megporzás, megtermékenyítés. Embriogenezis. Embrióképzés típusai. A magkezdemény és a mag, csírázási típusok. Termések. A hajtás. A csúcsmerisztéma és az apikális régió felépítése és működése. Az elsődleges szár felépítése, típusai, szöveti felépítése. Szárvastagodások, laterális merisztémák működése, típusai. Szármódosulások. Másodlagos szövetek. A szárfüggelékek típusai, kialakulása funkciója. A lomblevél kialakulása. A levéllemez morfológiai típusai, szöveti sajátosságai. A gyökér kialakulása, a gyökércsúcs. A gyökér zónái. Elsődleges szövetek. Transzportfolyamatok strukturális háttere. Gyökérvastagodás, másodlagos szövetek. Gyökérzetek, módosult gyökerek.

Ajánlott irodalom

1. Fahn A: Plant anatomy. 3rd. Ed. - Pergamon Press Oxford 1982.
2. Esau K: Anatomy of Seed Plants. 2nd. Ed. - Wiley and Sons New York 1977.
3. Bell A: Plant form. - Oxford Univ. Press 1991.
4. Romberger J H, Hejnowicz Z, Hill J F: Plant structure, function and development. - Springer Verlag Berlin 1993.
5. Buvat R: Ontogeny, cell diferentiation and structure of vascular plants. - Springer Verlag 1998.
6. Northington D, Schneider E: The Botanical World. - Wm C. Brown Publ. 1996
7. Cresti M, Blackmore S, van Went L: Atlas of Sexual reproduction in flowering plants. - Springer Verlag Berlin 1992.
8. Ruddall P: Anatomy of flowering plants. - Edward Arnold Publ. London 1987.
9. Weberling F: Morphology of flowers and inflorescences. - Cambridge Univ. Press 1992.
10. Haraszty Á : Növényszervezettan és növényélettan. - Tankönyvkiadó Bp. 1979.
11. Gyurján I: Növényszervezettan. Egyetemi jegyzet. - ELTE Eötvös Kiadó Bp. 1997.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A preparátumok illetve metszetek készítésének alapjai. Eszköz- és anyagismeret. Előtelepek, spórák. Sporangiumok, pollenzsákok. Pollenek. Virágmorfológia. Virágtakarók. Termőtáj, magház, magkezdemények. Termések morfológiája és szöveti felépítése. A termés- illetve a mag elterjesztését segítő képletek. A vegetatív és generatív hajtáscsúcs. Az elsődleges szár szövetei, lágy szárak. Fás szárak. Szárvastagodások. Rügyek. Levél típusok morfológiája és szöveti felépítése. A gyökérzetek típusai, a gyökerek morfológiája, zónái. Az elsődleges és a másodlagos gyökerek szöveti sajátosságai.

Ajánlott irodalom

1. Mihalik, E., Nyakas, A., Kálmán, K., Nagy, E.: Növényanatómiai praktikum.- JATEPress Szeged 1999.
2. Sárkány, S., Szalai, I.: Növényszervezettani gyakorlatok 3. kiadás- Tankönyvkiadó Bp. 1966.
3. Bracegirdle, B., Miles, H.P. An atlas of plant structure Vol. 1-2.- Heinemann Ed. Books Ltd Oxford
4. Braune, W., Leman, A., Taubert, H.: Pflanzenanatomisches Praktikum II..- VEB Gustav Fischer Verlag Jena 1982
5. Bowes, B.G.: A colour atlas of plant structure.-Manson Publ. England.- 1966.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A szisztematika tárgya és résztudományai. Az evolúció, a természetes szelekció és a fajképződés. A fenetika és a kladisztika. A rendszerezés története (a két-országos, az öt-országos és a három-doménes rendszer).
A prokarióták, különös tekintettel a cianobaktériumokra. A kloroplasztisz evolúciója, az endoszimbiózis elmélet, a Glaucophyta, a Chlorarachniophyta és a Cryptophyta csoport evolúciós jelentősége. Elsődleges endoszimbiózis: a Rhodophyta és a Chlorophyta csoport. Másodlagos endoszimbiózis: a Chromista (Ochrophyta), a Dinophyta és az Euglenophyta csoport jellemzése.
A szárazföld meghódításának lépései (környezeti feltételek, a vegetatív test és a reproduktív folyamatok változásai). A homológ és az interpolációs teória, a mohák és az edényes növények evolúciós kapcsolata. A növényvilág evolúciójának rekonstrukciója a fosszíliák alapján. A harasztok (Lycophyta, Equisetophyta, Pteridophyta, Progymnospermatophyta) és a nyitvatermők (magvas páfrányok, Cordaitales, Cycadales, Bennettitales, Ginkgoales, Coniferales) evolúciója.

Ajánlott irodalom

1. Judd W S – Campbell C S – Kellogg E A – Stevens P F 1999 Plant Systematics – A Phylogenetic Approach. Sinauer Associates, Sunderland.
2. Willis K J – McElwain J C 2002 The Evolution of Plants. Oxford University Press, New York.
3. Lee R E 1999 Phycology. Cambridge University Press, Cambridge.
4. Kiss Keve Tihamér 1998 Bevezetés az algológiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
5. Orbán Sándor 1999 Általános briológia. EKTF Líceum Kiadó, Eger.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

Prokarióták: a cianobaktériumok sejtszerkezete, taxonómiája, a vízvirágzás.
Protozoa: az ostorosmoszatok (Euglenophyta) sejtszerkezete és magyarországi fajai; a páncélos ostorosok (Dinophyta) sejtszerkezete és a haplonta fejlődésmenet.
Chromista: a sejtszerkezet jellegzetességei és a testszerveződési szintek bemutatása a kovamoszatok (Bacillariophyta), a sárgamoszatok (Crysophyta) és a sárgászöld moszatok (Xanthophyta) magyarországi fajain keresztül. A diplonta, a haplodiplonta izomorf és a haplodiplonta heteromorf fejlődésmenet bemutatása a barnamoszatok (Phaeophyta) csoportjában.
A zuzmók csoportosítása testfelépítés alapján és a legfontosabb magyarországi fajok.
Plantae:
A vörösmoszatok (Rhodophyta) sejtszerkezete és a háromfázisú fejlődésmenet bemutatása.
A zöldmoszatok (Chlorophyta) sejtszerkezete, testszerveződési formái és a legfontosabb magyarországi fajok.
A mohák (Bryophyta) fejlődésmenete, a májmohák (Marchantiopsida), a szarvasmohák (Antocerotopsida), a tőzegmohák (Sphagnopsida) és a lombosmohák (Bryopsida) testfelépítésének jellegzetességei magyarországi példákon keresztül.
A harasztok (Pteridophyta) fejlődésmenete, a korpafüvek (Lycopsida), a zsurlók (Sphenopsida) és a páfrányok (Pteropsida) testfelépítésének jellegzetességei magyarországi példákon keresztül.
A nyitvatermők (Gymnospermatophyta) fejlődésmenete, a szágópálmák (Cycadales) és a páfrányfenyők (Ginkgoales) testfelépítése, a tobozos nyitvatermők (Coniferales) testfelépítése és a legfontosabb erdőalkotó fajok bemutatása.

Ajánlott irodalom

1. Juhász Miklós 2000 Növényrendszertani gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
2. Simon Tibor (szerk.) 1991 Baktérium-, alga-, gomba- zuzmó- és mohahatározó. Tankönyvkiadó, Budapest.
3. Simon Tibor 2000 A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények.
4. Debreczy Zsolt – Rácz István 2000 Fenyők a Föld körül. Dendrológiai Alapítvány, Budapest

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

Az előadások célja a zárvatermő növények fontosabb taxonjai evolúciós kapcsolatainak, leszármazási sorainak vázolása, a családok elterjedtségének, karakterisztikus morfológiai bélyegeinek megismertetése: virágfelépítés, jellemző termések, a vegetatív szervek sajátosságai, architektúrális jellemzők. Figyelmet fordítunk az evolúció során kialakuló jellegegyüttesek külső morfológiailag megfigyelhető fejlődési tendenciáinak nyomonkövetésére, a környezethez és az életmódhoz való alkalmazkodottság morfológiai és fiziológiai megnyilvánulásainak tanulmányozására, a másodlagos anyagcseretermékek előfordulásának és evolúciós (adaptív) jelentőségének részletezésére. Az előadások kiterjednek a rendszertanilag, gazdaságilag, farmakognóziailag és a természetvédelmi szempontból fontos képviselőknek a faji szintű megismertetésére.

Ajánlott irodalom

1. Bagi I. 1998. A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. - JATEPress, Szeged, 146 pp.
2. Borhidi A. 1995. A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 484 pp.
3. Dános B. 2002. Farmakobotanika. - Argumentum Kiadó, Budapest, 484 pp.
4. Podani J. 2003. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 296 pp.
5. Takhtadjan, A. 1997. Diversity and Classification of Flowering Plants. - Columbia Univ. Press, New York, 643 pp.
6. http://biodiversity.uno.edu/delta/angio/: Watson, L., Dallwitz, M.J. The Families of Flowering Plants.

Növénybiológiai Tanszék

Tematika

A gyakorlat célja a fajismeret bővítése; a növények bemutatása számítógépes segédanyagok, diaképek, növényi preparátumok, élő növények segítségével; az egyes növénycsaládok biológiai, ökológiai, ökonómiai, természetvédelmi jelentőségű fajainak részletesebb megismertetése. A gyakorlat feladata a hazai növényvilág fajai határozásának begyakorlása.

Ajánlott irodalom

1. Bagi I. 1998. A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. - JATEPress, Szeged, 146 pp.
2. Bartha D., Mátyás Cs. 1995. Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. - Sopron, 223 pp.
3. Farkas S. 1999. Magyarország védett növényei. - Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.
4. Simon T. 2000. A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - Virágos növények. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
5. http://biodiversity.uno.edu/delta/angio/: Watson, L., Dallwitz, M.J. The Families of Flowering Plants.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

- bevezetés az élettanba
- membránfiziológia (I-II.)
- belső környezet, vér (I-II.)
- szív, keringés (I-IV.)
- légzés (I-II.)
- kiválasztás (I-II.)
- táplálkozás (I-II.)

Ajánlott irodalom

1. Ádám Gy. Fehér O.: Élettan biológusoknak I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
2. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

1-2. félév
Az összehasonlító élettan (komparatív fiziológia) az élő és egészséges állati és emberi szervezet működéseivel foglalkozó szaktudomány, mely a különböző élőlényekben vizsgálja az egyes életfolyamatokat, ezek ritka azonosságait, a gyakoribb hasonlóságokat és a még gyakoribb különbözőségeket. A két-szemeszteres stúdium a biológiát tanuló egyetemi hallgatók (biológusok és tanárszakosok) egyik legfontosabb integráló tárgya, melynek feladata; anatómiai, biofizikai, biokémiai, molekuláris biológiai előismeretek alapján elsajátíttatni az állati és az emberi szervezet életjelenségeit, működésének törvényszerűségeit. A tárgy tanítása során (elméleti előadások és kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok) az I. szemeszterben részletesen tárgyaljuk a membránélettan, a testfolyadékok, a homeosztázis, a szív és keringés, a légzés, a kiválasztás, a táplálkozás és emésztés élettanának törvényszerűségeit. A II. szemeszterben kerül sor az endokrinológia (benne a szaporodás), az izomműködés, az
idegrendszer elemi és integratív folyamatai, a szenzoros működések, a testtartás- és mozgásszabályozás, valamint a magasabb idegi funkciók ismertetésére.

Ajánlott irodalom

1. Eckert, R.: Állatélettan, Medicina, Budapest, 2003.
2. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, Budapest, 1999.
3. Ádám, G. ? Fehér, O. Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest 1990.

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

- sejtmembrán élettana
- izom
- nedvkeringés élettana
- belső szekréció

Ajánlott irodalom

1. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve
2. Toldi J. Varga Cs.: Élettani gyakorlatok, JATEPress, Szeged, 1999
3. Erdélyi Lajos: Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976

Élettani, Szervezettani és Idegtud.Tansz.

Tematika

1.-2. félév
Az élettani gyakorlatok az Összehasonlító élettan c. elméleti tárgyhoz szorosan kapcsolódva, a biológiát tanuló hallgatók (biológusok és tanárszakosok) egyik legfontosabb alaptárgya. Az élettani ismeretek megszerzésének elengedhetetlen feltétele a kísérletezés. Az élettani gyakorlatok célja a kísérletezés alapvető módszereinek, technikáinak bemutatása, elsajátíttatása, úgy, hogy közben az életműködések alapfolyamatainak és törvényszerűségeinek megfigyelésére is lehetőség nyílik a szervek, szervrendszerek vagy az egész szervezet szintjén.
A kétszemeszteres gyakorlat során, állatokon végzett kísérletek és emberen tett megfigyelések révén megismerkednek a hallgatók a legfontosabb életjelenségekkel, azok vizsgálatának, tanulmányozásának legfontosabb módszereivel.

Ajánlott irodalom

1. Toldi, J.- Varga, Cs. Élettani gyakorlatok, JATEPress, Szeged, 1999.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A tárgy keretében egy filogenetikai alapokon álló rendszerbe foglalva kívánunk áttekintést adni az állatvilágról. Ehhez elsősorban a szervezettani, élettani, egyedfejlődéstani ismereteket használjuk fel, de kapcsolódunk -ahol lehet- az őslénytan, származástan, állatföldrajz bizonyos területeihez is. Célunk a ma élő állatcsoportok megismertetésén túl az evolúciós szemléletmód erősítése. Részletes tematika: Az állatrendszertan fogalma, taxonómia és szisztematika viszonya. Mesterséges, természetes és filogenetikai rendszerek. A rendszertani kategóriák objektivitása. A fajfogalom változása. Egysejtű szerveződési szint, állati egysejtűek. Metazoa kialakulási elméletek. Placozoa, Parazoa, Eumetazoa. Radiata, a csalánozók kialakulása, polip, ill. meduzateória. Ctenophora. Bilateria megjelenése, jelentősége. A testüreg kialakulásának lehetőségei, testüregTípusaok. A mesoderma, mint a továbbfejlődés alapja. Az egyes féregtörzsek ismertetése. A trochophora lárva törzsfejlődési
jelentősége, Trochozoa. Puhatestűek kialakulása, származástani kapcsolatai. A szelvényezettség megjelenése, Articulata, Annelida, Artchipodiata. Ízeltlábúak származása, osztályai. Egyedfejlődési Típusaok, a rovarrendek ismertetése. Szárnykialakulás elméletei, szárnydimorfizmus, másodlagos szárnyatlanság. Chelicerata jellemzése, felosztása. Deuterostomia törzscsoport. Trimetameria, nyílférgek, béltelenek, félgerinchúrosok, tüskésbőrűek. A gerincesek felé vezető törzsfejlődési folyamat állomásai. Chordata törzscsoport. A halak kialakulása, rendszere. Alkalmazkodás a szárazföldi élethez, Amphibia, Reptilia. Madarak származása, rendszere. Emlősök kialakulása, Prototheria, Marsupialia, Placentalia.

Ajánlott irodalom

1. 1.-2. félév
2. Papp László (szerk.): Zootaxonómia. Egységes jegyzet, Budapest, 1996.
3. Csutorné Bereczky Magdolna: A protozoológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A gyakorlat fő célja a jó Típusa- és fajismeret elsajátítása, biztos eligazodás az állatvilág nagyobb csoportjai között. Ez elsősorban az elméleti és gyakorlati szempontból legfontosabb taxonokra, fajokra vonatkozik. További cél az előadásokon hallott fogalmak gyakorlati példákon keresztüli megértése, így az elméleti ismeretek rögzítésének elősegítése. Minél nagyobb jártasságot kell szerezni a határozókönyvek kezelésében. Követelmény a Típusafajok biztos felismerése, kibővítve a legfontosabb életmódtani jellemzőkkel, ill. ahol lehet a gazdasági, ökológiai, természetvédelmi, egészségtani, stb. vonatkozásokkal. Mindezek az egysejtűektől a gerincesekig az előadások sorrendjének megfelelően az állatvilág összes törzsét felölelik.

Ajánlott irodalom

1. Móczár László (szerk.): Állathatározó I. és II. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.
2. Rudolf Bährmann (szerk.): Gerinces állatok határozója. Képes határozókulcsok zoológiai terepgyakorlatokhoz. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A tárgy keretében egy filogenetikai alapokon álló rendszerbe foglalva kívánunk áttekintést adni az állatvilágról. Ehhez elsősorban a szervezettani, élettani, egyedfejlődéstani ismereteket használjuk fel, de kapcsolódunk -ahol lehet- az őslénytan, származástan, állatföldrajz bizonyos területeihez is. Célunk a ma élő állatcsoportok megismertetésén túl az evolúciós szemléletmód erősítése. Részletes tematika: Az állatrendszertan fogalma, taxonómia és szisztematika viszonya. Mesterséges, természetes és filogenetikai rendszerek. A rendszertani kategóriák objektivitása. A fajfogalom változása. Egysejtű szerveződési szint, állati egysejtűek. Metazoa kialakulási elméletek. Placozoa, Parazoa, Eumetazoa. Radiata, a csalánozók kialakulása, polip, ill. meduzateória. Ctenophora. Bilateria megjelenése, jelentősége. A testüreg kialakulásának lehetőségei, testüregTípusaok. A mesoderma, mint a továbbfejlődés alapja. Az egyes féregtörzsek ismertetése. A trochophora lárva törzsfejlődési
jelentősége, Trochozoa. Puhatestűek kialakulása, származástani kapcsolatai. A szelvényezettség megjelenése, Articulata, Annelida, Artchipodiata. Ízeltlábúak származása, osztályai. Egyedfejlődési Típusaok, a rovarrendek ismertetése. Szárnykialakulás elméletei, szárnydimorfizmus, másodlagos szárnyatlanság. Chelicerata jellemzése, felosztása. Deuterostomia törzscsoport. Trimetameria, nyílférgek, béltelenek, félgerinchúrosok, tüskésbőrűek. A gerincesek felé vezető törzsfejlődési folyamat állomásai. Chordata törzscsoport. A halak kialakulása, rendszere. Alkalmazkodás a szárazföldi élethez, Amphibia, Reptilia. Madarak származása, rendszere. Emlősök kialakulása, Prototheria, Marsupialia, Placentalia.

Ajánlott irodalom

1. 1.-2. félév
2. Papp László (szerk.): Zootaxonómia. Egységes jegyzet, Budapest, 1996.
3. Csutorné Bereczky Magdolna: A protozoológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.

Ökológiai Tanszék

Tematika

1.-2. félév
A gyakorlat fő célja a jó Típusa- és fajismeret elsajátítása, biztos eligazodás az állatvilág nagyobb csoportjai között. Ez elsősorban az elméleti és gyakorlati szempontból legfontosabb taxonokra, fajokra vonatkozik. További cél az előadásokon hallott fogalmak gyakorlati példákon keresztüli megértése, így az elméleti ismeretek rögzítésének elősegítése. Minél nagyobb jártasságot kell szerezni a határozókönyvek kezelésében. Követelmény a Típusafajok biztos felismerése, kibővítve a legfontosabb életmódtani jellemzőkkel, ill. ahol lehet a gazdasági, ökológiai, természetvédelmi, egészségtani, stb. vonatkozásokkal. Mindezek az egysejtűektől a gerincesekig az előadások sorrendjének megfelelően az állatvilág összes törzsét felölelik.

Ajánlott irodalom

1. http://ecol1.bio.u-szeged.hu/

Ökológiai Tanszék

Tematika

A szünbiológia és ökológia története, tárgya, felosztása
A szupraindividuális organizációs szintek és tér-idő léptékeik
Az ökológiai környezet, niche, ökostátusz és indikáció
A populáció fogalma, populációk folytonos és diszkrét térben, a denzitás, diszpergáltság és mérésük
A populációk idődinamizmusa, korlátlan és korlátozott determinisztikus populációnövekedési modellek és azok tulajdonságai, sztochasztikus modellek
A populációk szabályozásának elméletei
Életmenet stratégiák

Ajánlott irodalom

1. Gallé, L. (2000): A szünbiológia alapjai. (hand-out)
2. Majer, J. (1994): Az ökológia alapjai. Szaktudás, Budapest
3. Szentesi, Á., Török, J.(1997): Állatökológia. ELTE jegyzet, Budapest
4. Begon, M., Mortimer, M. (1986): Population Ecology. Sinauer, Sunderland.

Ökológiai Tanszék

Tematika

Ökológia 1-2.
Az ökológiai kurzus célja, hogy áttekintést adjon az egyed feletti biológiai organizációról, annak jelenségeiről és a jelenségeket kiváltó okokról, háttérmechanizmusokról. A szünbiológia és ökológia történetének, tárgyának tisztázása után a hallgatók megismerkednek a plurális környezetelvvel, az általános indikációelmélettel és a niche-elmélettel. A populációk tér-időbeli dinamizmusa, szabályozása, az életmenet stratégiák jelentik a tanulmányok populáció-szintjét. A populációk közötti interakciók közül a kompetíció, predáció és mutualizmus kapnak hangsúlyt. A közösségi szinten életközösségek fogalmait és szerkezetét, a diverzitást, a táplálkozási hálózatokat, az anyag- és energiaforgalmat, valamint az ökológiai szukcessziót tárgyaljuk.

Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Tematika

Kationok meghatározása, növényi mintákban atomabszorpciós spektrométerrel. Nyomjelző technika alkalmazása a növényélettani kutatásokban. RNS izolálás növényekből. A floém mobilis fehérjéinek meghatározása. Mikróba tenyészetek előállítása, tárolása, feltárása. Eukariota mikroszervezetek genomelemzése PFGE technikával; organellum izolálás, mitokondriális genom analízis, RFLP, biodiverzitás vizsgálatok (RAPD, izoenzim); mikrobiális analitika. Molekuláris ökológiai vizsgálatok: 16S RNS-en alapuló baktériummeghatározás elmélete és gyakorlata. DNS-izolálás, PCR, RFLP technikák alkalmazása. Környezetvédelmi biotechnológia: szulfanilsav lebontásának nyomonkövetése szerves szén kimutatás, szulfáttartalom mérés és szulfanilsav fotometrálás módszerével. Mikorbiológiai technikák, BOI és KOI, elmélet és alkalmazás.

Ajánlott irodalom

1. Ábrahámné, Kissné, Kotormán, Lehoczkiné, Tóth: Biokémiai gyakorlatok, JATE Press, 1995.
2. Mikrobiológia gyakorlatok Munkafüzet II. Szerk: Kucsera Judit, JATEPress 2003.
3. Erdei-Görgényiné-Mainé-Pécsváradi-Horváth-Vashegyi-Szegletes: Speciális vizsgálati módszerek (Növényélettan) JATEPress 2000.
4. http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html

Biológus Tanszékcsoport

Tematika

Poliaminok meghatározása HPLC-vel. Növényi sejteken és sejtmembránon történő ioncsatorna analízis "patch clamp" módszerrel . Fluoreszcencia indukció alkalmazása a növényi stresszfolyamatok detektálásában. Fotoszintézis vizsgálati módszerek: Széndioxid-asszimiláció fényintenzitás függése. Klorofill fluoreszcencia indukció hagyományos módszerével. Klorofill fluoreszcencia mérése amplitudó/frekvencia modulációs technikával. Spektrofluorometria (fluoreszcencia szinkép, fluoreszcencia gerjesztési szinkép, fluoreszcencia polarizációs fok meghatározása). Enzimkinetikai paraméterek meghatározása. Permeabilitás vizsgálatok liposzómákon. Rögzített enzimes és sejtes rendszerek vizsgálata. Etanol termelés szabad és rögzített sejtekkel

Ajánlott irodalom

1. Ábrahámné, Kissné, Kotormán, Lehoczkiné, Tóth: Biokémiai gyakorlatok, JATE Press, 1995.
2. Erdei-Görgényiné-Mainé-Pécsváradi-Horváth-Vashegyi-Szegletes: Speciális vizsgálati módszerek (Növényélettan) JATEPress 2000.

Biológus Tanszékcsoport

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Rendszerek állapot szerinti leírása. Gáz, folyadék, szilárd állapot főbb jellemzői és törvényszerűségei. Ideális gáztörvény, van der Waals egyenlet. Felületi feszültség, tenzió, viszkozitás. Fázisátalakulások.
Rendszerek kémiai összetétel szerinti leírása. Elem, vegyület, keverék, elegy. Oldatok és mennyiségi leírásuk. Híg oldatok és kolligatív tulajdonságok. Sztöchiometria és sztöchiometriai számítások. Kémiai egyenletek felírása, kiegészítése.
Termodinamika alapjai, termokémia. Alapfogalmak: Munka, energia, hő. Exoterm, endoterm folyamatok. Állapotfüggvények, termodinamika I. főtétele. Hőkapacitás. Reakcióentalpia, képződési entalpia, Hess-tétele. Entrópia fogalma, termodinamika II. főtétele. Kalorimetria.
Egyensúlyok. Reakcióhányados, tömeghatás törvénye. Egyensúlyi állandó hőmérséklet és nyomás függése. LeChatelier-Braun elv. Sav-bázis egyensúlyok. Elektrolitok, disszociáció, disszociációfok. Ostwald-féle hígítási törvény, vízionszorzat. Sav-bázis elméletek: Arrhenius, Bronsted, Lewis-féle elméletek. pH fogalma és számítása. Heterogén egyensúlyok, oldhatósági szorzat.
Reakciókinetika alapjai. Reakciósebesség, tapasztalati sebességi egyenlet. Egyszerű reakciók formálkinetikai jellemzése: rend és molekularitás. Elsőrendű reakciók sebességi egyenletei. Arrhenius egyenlet. Katalízis.
Elektrokémia. Vezetés, fajlagos vezetés, moláris fajlagos vezetés. Első- és másodfajú vezetők. Elektrokémiai cella. Anód, katód. Cellapotenciál, elektródpotenciál. SHE. Nernst-egyenlet. Galvánelem, akkumulátor, elektrolízis, Faraday törvényei.
Atomok felépítése. Az atomok összetettségének bizonyítékai: fényelektromos jelenség, természetes radioaktivitás, vonalas atomi színkép. Atommodellek: Bohr, Sommerfeld, hullámmechanikai. Kvantumszámok. Aufbau/kiépülési elv. Pauli-féle kizárási elv. Hund szabály. Periódusos rendszer, periodicitás.
Kémiai kötések és elméleteik. Elsődleges és másodlagos kötések. Ionos kötés. Kovalens kötés: delokalizáció, datív kötés, oktett expanzió. Fémes kötés. Elektronegativitás, Pauling-féle skála. Molekulaszerkezet, vegyértékkötés elmélet, molekulapálya elmélet.

Ajánlott irodalom

1. Szűcs Árpád: Általános kémia, JATEPress, 1998
2. Csányi László, Rauscher Ádám: Általános kémia, JATEPress, 1997

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Gázok, gáztörvények
Reakcióegyenletek kiegészítése
Oldatok összetétele
Termokémia
Szabadenergia, szabadentalpia
Kémiai egyensúlyok I: Egyensúlyi állandó számítása. Erős és gyenge savak pH-ja. Ostwald-féle hígítási törvény alkalmazása.
Kémiai egyensúlyok II: Oldhatósági szorzat számítása. Egyensúlyi állandó hőmérséklet-függése.
Elektrolízis, elektromos vezetés
Elektrokémia
Kémiai kinetika

Ajánlott irodalom

1. Szűcs Árpád, Peintler-Kriván Emese: Kémiai számítások általános és fizikai kémiából, JATEPress, 2002.

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika

Termodinamika. Izoterm, izobar, izoszter folyamatok.
Reakciókinetika. Másodrendű reakciók. Enzim reakciók. Fotokémiai átalakulások. Kinetikai módszerek.
Transzportjelenségek. Fick törvények, membránjelenségek.
Anyagszerkezet. Spektroszkópia, spektrum. Abszorbancia, Lambert-Beer törvénye. IR spektroszkópia, rezgési átmenetek, UV-VIS spektroszkópia.

Ajánlott irodalom

1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I. és III., Tankönyvkiadó, 1992
2. Póta Gy.: Fizikai kémia gyógyszerészhallgatók számára, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999
3. Tőkés Béla: Fizika kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak, Mentor Kiadó, 2001

Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

Tematika:
Az analitikai kémia tárgya és feladata. Oldatban lejátszódó reakciók típusai. Redoxireakciók. Sav–bázis reakciók. Komplexképződés. Csapadékos reakciók. Csapadékok oldódása sav–bázis, komplexképződési és redoxireakciókban.
Minőségi elemzés vizes oldatokban.
Ionreakciók csoportosítása észlelhetőségük alapján. A reakciók érzékenysége és szelektivitása. Kationok osztályba sorolása Fresenius szerint. Az I., II., III., IV. és V. osztály egyszerű analízise. Az anionok osztályba sorolása Bunsen szerint és egyszerű analízisük menete. Anionok csoportba sorolása redoxi sajátságuk alapján. Kationok és anionok együttes analízise.
A mennyiségi elemzés módszerei
A térfogatos elemzés alapjai. Mérőoldatok készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Vizuális és műszeres végpontjelzési módszerek. Az analízis eredményének kiszámítása.
Neutralizációs analízis. A pH definíciója, számolása: erős és gyenge savak és bázisok pH-ja, sók pH-ja. A pH mérése. Pufferoldatok és pH-jának számítása. Pufferkapacitás. A neutralizációs analízis titrálási görbéinek számítása. A neutralizációs analízis gyakorlata. Savak mérése: erős és gyenge savak. Szénsav mérése és a vízkeménység. Lúgok mérése. Kjeldahl-módszer. Sav–bázis titrálásra visszavezethető meghatározások. Titrálások nemvizes közegben.
Csapadékos titrálások. A csapadékos titrálási görbe pontjainak számítása. Végpontjelzési módszerek a csapadékos titrálások esetén. Komplexképződési reakciók felhasználása a térfogatos elemzésben. A látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálási görbe pontjainak számítása. A komplexometria gyakorlata (közvetlen és közvetett módszerek). Szelektivítás és álcázás.
Redoxireakciókon alapuló térfogatos elemzések. A redoxipotenciált befolyásoló tényezők és ezek analitikai jelentősége. Redoxititrálások titrálási görbéjének számítása. Katalizátorok, oxidáló és redukáló segédanyagok. A redoxititrálások végpontjelzési lehetőségei. Permanganometria. Közvetlen és közvetett titrálások. Vas meghatározása Zimmermann-Reinhard szerint. Kémiai oxigén igény (KOI) mérése. Bromatometria. A bromátmérőoldat jelentősége és szerepe a jodometriás titrálások esetén. Szervetlen és szerves alkotók titrálása bromatometriásan. Brómszubsztitució és -addició analitikai felhasználása. Kromatometria és cerimetria. Jelentőségük a szerves alkotók meghatározásában. Alkoholok mérése. Jodometria. Végpontjelzési módszerek. Redukáló anyagok mérése. Aldehid-biszulfit képződés analitikai jelentősége. Perjodáttal oxidálható szerves vegyületek jodometriás mérése. Egyéb jodometriás mérések: vízben oldott oxigén, víz meghatározás stb. Reduktometria: titanometria és aszkorbinometria. Jelentőségük a redoxititrálások körében.

Ajánlott irodalom:
Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés.
Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER. Budapest 2002

Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

Tematika

Kationok egyszerű analízise. Anionok egyszerű analízise. Kationok és anionok együttes analízise.
Sósav-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Nátrium-hidroxid-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Ecetsav meghatározása .
EDTA-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Réz(II) - és cink(II)-ionok komplexometriás mérése.
Kálium-permanganát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása. Hidrogén-peroxid mérése.
Kálium-bromát-mérőoldat készítése. arzén(III)ionok Győry-féle meghatározása.
Nátrium-tioszulfát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása. Réz(II)ionok és fenol meghatározása jodometriásan.

Ajánlott irodalom

1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlat, JATEPress, 1995.

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika
A radioaktivitás felfedezése.
Az atommag felépítése, a proton, neutron legfontosabb tulajdonságai. Izotópok, izotónok, izobárok. Az atommag mérete, kötési energiája. Stabilis, instabilis nuklidok.
A radioaktív bomlás, a bomlás sebessége, felezési idő, az aktivitás. Az aktivitás mértékegységei. A radioaktív bomlások fajtái. Izomer átalakulás. Béta-bomlások: b- - és b+ - bomlás, elektronbefogás. Alfa - bomlás. A radioaktív bomlásokat kísérő sugárzások legfontosabb tulajdonságai, az anyaggal való kölcsönhatásaik alapjai. A sugárzások elnyelődésére vonatkozó abszorpciós törvény értelmezése, abszorpciós együtthatók, felezési rétegvastagság, hatótávolság.
A radioaktív preparátum detektálásának alapelvei. Detektortípusok. A szcintillációs detektor és a gáztöltésű (ionizációs kamra, proporcionális cső, Geiger-Müller cső) detektorok működése. A folyadékszcintillációs méréstechnika alapja.
A mérési hatásfokot meghatározó tényezők.
A természetes radioaktivitás fő forrásai Földünkön.
A maghasadás jelensége. Az atomreaktorok működésének alapjai. A legfontosabb reaktortípusok.
A radioizotópok alkalmazásának alapelvei, az alkalmazási lehetőségek fő területei: nyomjelzés, energiatermelés

Ajánlott irodalom

1. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.

Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék

Tematika
Feladat: Mérési hatásfok meghatározása különböző geometriáknál és ezen hatásfokok ismeretében ismeretlen aktivitású preparátum aktivitásának meghatározása. A feladathoz ki kell számítani az ismert aktivitású preparátum aktivitását, és különböző geometriáknál meg kell mérni az etalon és az ismeretlen aktivitású preparátum intenzitásait.

Feladat: Lágy és kemény béta - sugárzó preparátumok abszorpciójának vizsgálata különböző elnyelő rétegeknél. A tömegabszorpciós együtthatók, a felezési rétegvastagságok és a maximális energiák meghatározása.

Feladat: Az önabszorpció jelensége természetes káliumvegyületek 40K tartalmának intenzitásmérésénél. KCl fajlagos aktivitásának kiszámítása. Káliumtartalom meghatározása ismeretlen összetételű káliumvegyületnél.

Feladat. A szcintillációs detektorok alkalmazása: béta- és/vagy gamma-sugárzás energiaspektrumának meghatározására.

Ajánlott irodalom

1. Bevezetés a radiokémiába előadás vonatkozó anyaga, gyakorlatokhoz kiadott leírások

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika:

A szénatom elektronszerkezete, kötések kialakulása.
Szénvegyületek csoportosítása.
Az izoméria jelensége, fajtái.
Szerveskémiai reakciók csoportosítása, mechanizmusa.
Elektroneltolódási jellemzések és hatásuk.
A szerkezetkutatás módszerei.
Szerves vegyületek több típusainak (szénhidrogének, alkoholok, szerves halogénvegyületek, aminok, oxovegyületek, karbonsavak)tárgyalása (előállításuk, kémiai átalakításuk).
Biopolimerek.

Ajánlott irodalom

1. J. McMurry: Fundamentals of Organic Chemistry, Brooks/Cole Publ., New York, 1998.
2. Zsigmond Ágnes: Bevezetés a szerves kémiába (tanszéki segédanyag).

Szerves Kémiai Tanszék

Tematika:

Szerveskémiai alapműveletek: desztilláció, extrakció, átkristályosítás, kromatográfia.
Preparatív műveletek elsajátítása szelektált reakciótípusok kivitelezése révén: elimináció, szubsztitúció, oxidáció, redukció.
Szerves vegyületek szerkezetvizsgálati módszereinek bemutatása: műszeres kromatográfiák, UV-, IR-, NMR- és tömegspektrometria mintaelőkészítési eljárásai, készülékei.

Ajánlott irodalom:
Felföldi Károly: Szerves kémiai praktikum, JATEPress.
Novák Lajos, Nyitrai György: Szerves kémiai praktikum I, Műegyetemi Kiadó.
Orosz György (szerk.): Szerves kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Matematikai Tanszékcsoport

Matematikai Tanszékcsoport

Tematika

Függvény és sorozat határértéke. Határátmeneti szabályok. Nevezetes konvergens sorozatok. Függvények folytonossága.
Egyváltozós függvény differenciálhányadosa. Összefüggés a folytonosság és a differenciálhatóság között. Deriválási szabályok. A differenciálhányados középérték tételei. Függvény menetvizsgálata és szélsőérték számítása deriválással.
Numerikus sorok, konvergencia. Mértani és harmonikus sor. Műveletek konvergens sorokkal. Konvergencia kritériumok. Függvénysorok, összegfüggvény. Hatványsorok. Taylor polinom, Taylor formula, Taylor sor. Nevezetes Taylor sorok.
Primitív függvény, határozatlan integrál. Alapintegrálok. Egyszerű integrálási szabályok. Parciális és helyettesítéses integrálás. A határozott integrál. Integrál középérték tétel. Integrálfüggvény. Newton-Leibniz formula. Improprius integrál. Közönséges differenciálegyenlet. Elsőrendű differenciálegyenletek. Szeparálható, homogén típusú és egzakt differenciálegyenletek. Lineáris elsőrendű differenciálegyenlet megoldása.
A tematika alapkifejtése az előadás keretében történik. A tantermi gyakorlat a tematika mintapélda anyagának ismertetése, a gyakorlat pedig az előadások és a tantermi gyakorlatok anyagát követő feladatok megoldásával foglalkozik, főként a biológia, kémia, orvosbiológia, fizika és orvosdiagnosztika területről.

Ajánlott irodalom

1. Izsák, J. - Juhász-Nagy, P. - Varga, Z.,: Bevezetés a biomatematikába, Tankönyvkiadó, Bp., 1982.
2. Szerényi, T.: Analízis, Tanárképző Főiskolai Tankönyv, Tankönyvkiadó, Bp.

Fizikus Tanszékcsoport

Biológus Tanszékcsoport

Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

Informatikai Tanszékcsoport

Kémiai Tanszékcsoport

Matematikai Tanszékcsoport

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar