Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ósz-be I-II.

A tárgy célja:
Mózes öt könyvének legfontosabb szakaszainak elemzése. Az eredeti vagy fordítás alapján, stílus, műfaj, szöveg szerkezete, fontosabb teológiai fogalmak elemzése. A történet hatástörténetének föltárása.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Konkrét szöveg keletkezésének megismerése
• A tanult szövegkritikai ismeretek alkalmazása
• Az ismert bibliai szöveg vallási mondandójának elmélyítése

A tárgy tematikája:
1. Teremtés történet
2. Bűnbeesés történet
3. Káin és Ábel történet
4. Bábeli torony történet
5. Vízözön történet
6. Ábrahám meghívása
7. Ábrahám áldozata
8. Ábrahám Egyiptomban
9. A Sínai szövetségkötés
10 A tíz parancs és hatástörténete
11. Szentélyek és papok
12. Szent Sátor
13. Bileám áldása
14 Mózes imája

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: Választott szövegből 10 oldalas dolgozat, vagy szóbeli szövegelemzés.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Rózsa Huba: A genezis könyve I, SZIT Bp. 2002.
Jeromos Bibliakommentár I. kötet vonatkozó részei
Benyik Gy.: Ószövetségi egzegézis I. (óravázlat)

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Világteremtés párhuzamos mitológiai szövegek
2. Nyelv és torony mondák
3. Mózes alakjának filmes feldolgozása
4. Izsák feláldozásának irodalmi hatása

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II.; Az Ószövetség teológiája I-II.
(Egyetemi teológia szakon Bibliai héber nyelv I-II; Ószövetségi szövegolvasás I-II, amely legkésőbb az Ószövetségi exegézis II. tanegységgel együtt vehető fel.)

A tárgy célja:
A „Próféták” gyűjteményéből választott szakaszok egzegetikai elemzésén keresztül bemutatni a prófétai meghívás-elbeszélés és a messiási prófécia irodalmi műfajait, valamint a választott nép üdvösségről és üdvösségközvetítésről való felfogásának történelmi alakulását a Kr. e. 8-6. sz. folyamán.

Fjlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az Ószövetség Kr. e. 8-6. sz-i prófétai irodalma által közvetített vallási gondolkodást, a korabeli bibliai szövegek értelmezésének problémáit
• Képes a történelmi események és a vallási gondolkodás összefüggéseinek felismerésére
• Elkötelezetten törekszik a próféták példájában látható tanúságtevő életre szűkebb és tágabb környezetében

A tárgy tematikája:
1. A prófétai könyvek helye a Bibliában, aktuális formájuk és létrejöttük folyamata; a „próféta” a biblia szóhasználatban
2. A prófétai irodalomban használt műfajok; a prófétai meghívás-elbeszélés célja, jellemzői és irodalmi formája
3. Iz 1-12 és a szír-efraimita háború; Izajás meghívása (Iz 6,1-13)
4. Júda a babiloni fogság küszöbén; Jeremiás meghívása (Jer 1,1-19)
5. Fogságban; Ezekiel meghívása (Ez 1,1—2,15)
6. A királyság és a messiási eszme; a messiási próféciák célja, jellemzői és háttér-hagyományai; Az Immanuel-könyv (Iz 6-12) messiási triptichonja
7. Immanuel-jövendölés (Iz 7,1-25) és prófétának adott gyermekek (Iz 8,1-23a)
8. A királyi gyermek (Iz 8,23b-9,6) és a messiási ország (Iz 11,1-9)
9. Az üdvösségközvetítés demokratizálódása a babiloni fogságban; a deutero-izajási gyűjtemény (Iz 40-55) és az Ebed-Yhwh dalok
10. Első dal: a Szolga bemutatása (Iz 42,1-4/5-9)
11. Második dal: a Szolga vallomása (Iz 49,1-9a)
12. Harmadik dal: a szenvedő igaz (Iz 50,4-9/10-11)
13. Negyedik dal: a helyettesítő szenvedés (Iz 52,13-53,12)
14. Üdvösségközvetítő hagyományok az Ebed-Yhwh dalokban és a Szolga alakjának különböző értelmezései

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező irodalom:
RÓZSA H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, SzIT, Bp. 2001.

Ajánlott irodalom:
THORDAY, A., A próféták tanítása, SZHF, Szeged 2001.
THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I., SZJT, Bp. 2002.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A messiási ország a nagy próféták hagyományában
2. Az ítélet fogalma a deutero-izajási gyűjteményben és az Ebed-Yhwh dalokban
3. Negatív-pozitív eszkatologikus séma a prófétai könyvekben

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II.; Az Ószövetség teológiája I-II.
(Egyetemi teológia szakon Bibliai héber nyelv I-II; Ószövetségi szövegolvasás I-III, amely legkésőbb az Ószövetségi exegézis III tanegységgel együtt vehető fel.)

A tárgy célja:
A Zsoltárok gyűjteményén keresztül bemutatni a héber gondolkodás, költészet és Isten-dicsőítés világát. Megismertetni a Zsoltárok könyvének irodalmi felépítését, kultúrtörténeti értékét és teológiai jelentőségét, mely az ószövetségi nép életére, hitére való reflexióban, s a Szentíráson belüli értelmező tevékenységben is megmutatkozik.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az egyes zsoltárok keletkezésének körülményeit, felhasznált hagyományait és irodalmi eszközökkel bemutatott teológiai tartalmát
• Képes a zsoltárok eredeti üzenetének keresztény szellemű újraértelmezésére
• Elkötelezett a zsoltárok által sugallt, Isten akarata iránt hűséges és reménnyel teli imádságos életben

A tárgy tematikája:
1. A Zsoltárok könyvének helye a Bibliában, elnevezése, felépítése, a zsoltárok számozása
2. A Zsoltárok könyve gyűjteményes jelleg; zsoltárszerzők; zsoltárműfajok
3. A zsoltárok különböző értelmezése: reproduktív, explikatív, történelmi, krisztológiai (prófétai; tipologikus; allegorikus; proszopologikus krisztológiai értelmezések)
4. A Zsoltárok könyvének kettős kapuja: Zsolt 1-2 gondolati egysége, mint nyitány és Zsolt 149-150 mint a dicsőítés egyetemessé táguló horizontja
5. Bölcsesség a zsoltárokban: Zsolt 1 „útjai”
6. Koronázási szertartás; királyság és messianizmus: Zsolt 2 és 72
7. A Zsoltárok könyve pozitív antropológiája: Zsolt 8
8. A Zsoltárok könyve pesszimista antropológiája: Zsolt 39
9. Kivonulás, bizalom és hitvallás: Zsolt 23
10. Elhagyatottság és bizalom: Zsolt 22
11. Bűnbánati triptichon első része: a Zsolt 50 vádbeszéde
12. Bűnbánati triptichon második és harmadik része: a Zsolt 51 bűnbevallása és Ez 36
13. A távollétben felfedezett jelenlét: Zsolt 42-43
14. A „felmenetel” zsoltárai: Zsolt 120-134; a felirat és értelmezésének problémája; a gyűjtemény fő jellemzői

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező irodalom:
Zsoltármagyarázatok, SzHF Jegyzet belső használatra

Ajánlott irodalom:
GUARDINI, R., A zsoltárok bölcsessége, Budai Ferences Plébánia 1999. THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I., SZJT, Bp. 2002.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Zsoltárok és imádság
2. Átokzsoltárok és keresztény ima
3. Liturgikus motívumok a zsoltárokban, liturgikus zsoltárok

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II.
(Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv I-IV. is; Újszövetségi szövegolvasás I-III, amely legkésőbb az Újszövetségi exegézis III. tanegységgel együtt vehető fel.)

A tárgy célja:
Máté evangéliuma 5-7. fejezeteinek egzegetikai elemzése a lukácsi szakaszokkal (különösen Lk 6-tal) való szinopszisban; a hegyi és síksági beszéd irodalmi, történeti és teológiai kontextusának bemutatása. Máté és Lukács közös szakaszainál a szövegkörnyezetek vizsgálata, az egyezésekből és eltérésekből fakadó következtetések ismertetése.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a hegyi és síksági beszéd kontextusait, a jézusi mondások tartalmát.
• Képes a párhuzamos szakaszok összehasonlító elemzésére, a szakaszok értelmezését érintő kérdések és problémák megfogalmazására
• Elkötelezett keresője Jézus tanítása mélyebb értelmének, és hirdetője az evangéliumnak

A tárgy tematikája:
1. A hegyi és síksági beszéd (Mt 5-7; Lk 6,17-49) történeti, irodalmi és teológiai kontextusa
2. A beszédek helye és irodalmi formája az evangéliumokban; a hegyi beszéd irodalmi kerete (Mt 5,1-2; 7,28—8,1)
3. Boldogságok (és jajok) (Mt 5,3-12; Lk 6,20b-26)
4. Föld sója, világ világossága (Mt 5,13-16; Lk 14,34-35; 8,16)
5. A törvény érvényessége (Mt 5,17-20; 7,12; Lk 16,16-17.31)
6. Az „antitézisek” irodalmi és redakció-kritikája; a harag (Mt 5,21-26; Lk 12,57-59)
7. Házasságtörés és válás (Mt 5,27-32; Lk 16,18 vö. Mt 19,7-9; Mk 9,43-48; 10,3-4.11-12)
8. Eskü, megtorlás, ellenségszeretet (Mt 5,33-37.38-42.43-48; Lk 6,27-36)
9. Vallásgyakorlatok: alamizsna, ima, böjt (Mt 6,1-6.16-18)
10. A Miatyánk (Mt 6,7-15; Lk 11,1-4)
11. Az elkerülhetetlen választás (Mt 6,19-24; Lk 12,33-36; 16,13)
12. „keressétek (először) az ő országát” (Mt 6,25-34; Lk 12-22-32)
13. Ítélkezés, szent dolgok és állhatatosság (Mt 7,1-11; Lk 6,37-42; 11,9-13)
14. Felhívás döntésre (Mt 7,13-27; Lk 13,23-27; 6,43-49)

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező irodalom:
KOCSIS I., A hegyi beszéd, Jel, Bp. [é.n.]
THORDAY A., Jézus programbeszéde, a Máté 5-7 fejezeteinek exegetikai elemzése, SzHF, Szeged 1999.

Ajánlott irodalom:
THORDAY A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II., SzJT, Bp. 2003.
SPINETOLI O.: Lukács, Agapé, Szeged 1996.
SPINETOLI O.: Máté, Agapé, Szeged 1998.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A hegyi beszéd (Mt 5-7) és a gyógyítások (Mt 8-9) kapcsolata
2. Beszédek és elbeszélések Máté evangéliumában
3. A tanítványok küldetése a szinoptikus hagyományban

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek:
Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II.
Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv 1-4 is; Újszövetségi szövegolvasás 4, amely legkésőbb az Újszövetségi exegézis IV tanegységgel együtt vehető fel

A tárgy célja:
A jánosi teológia és a Jánosra jellemző szimbolikus nyelvezet tanulmányozása János evangéliumának néhány szakasza alapján. Megismertet a témához használható, elérhető kommentárokkal, bevezet az exegézisben használt segédeszközök (szótárak, lexikonok, konkordanciák, szövegkritikai kommentárok) kezelésébe.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a bemutatott alapvető fogalmakat, az evangélium nézőpontját, szinoptikusokhoz való viszonyát; az egyes szakaszok szöveg- és irodalmi kritikáját, kontextusát, teológiai tartalmát.
• Képes a segédeszközök és a szakirodalom kritikai alkalmazásával szövegek elemző feldolgozására és értelmezésére
• Elkötelezetten törekszik a Szentírásban rejlő igazság mélyebb megértésére

A tárgy tematikája:
1. A János evangélium szerzőségének kérdése; a szinoptikus evangéliumokhoz való viszonya
2. A jelek könyve (Jn 1,19—12,50); a csodaelbeszélés bibliai műfaja; dynamis és sémeion
3. A kánai menyegző (2,1-12)
4. A második kánai jel (4,43-54)
5. Gyógyítás a Beteszda fürdőnél (5,1-18)
6. A kenyérszaporítás (6,1-15) és a vízen járás (6,16-25) a kafarnaumi beszéd (6,26-59) fényében
7. A vak meggyógyítása (9,1-41)
8. Lázár feltámasztása (11,1-44/54)
9. Csoda és hit viszonya a szinoptikusoknál; a jelek és a hit összefüggése János evangéliumában
10. A dicsőség könyve (Jn 13,1-20,29); 13,1 mint bevezető; Jézus „órája”
11. A lábmosás (13,1-30/35)
12. Jézus kereszthalála (19,17-42)
13. A megjelenések elbeszélése (20,1-29)
14. Az evangélium Prológusa, mint tartalmi bevezető (1,1-18) és Epilógusa, mint hagyaték (20,30-31)
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: vitaindító kiselőadások
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsgadolgozat; Egyetemi teológia szakon írásbeli vizsgadolgozat és kollokvium

Kötelező irodalom:
FARKASFALVY, D., Testté vált szó, I-III., Eisenstadt 1986.
SCHWANK, B., János, Agapé, Szeged 2001.

Ajánlott irodalom:
BOLYKI J., „Igaz tanúvallomás”: Kommentár János evangéliumához, Osiris, Bp. 2001.
GÁL, F., János evangélium, Budapest 1987.
PERKINS, P., „Evangélium János szerint”, Jeromos Bibliakommentár II., SzJT, Bp. 2003, 551-614.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A jánosi irónia
2. Tanúk és tanúság János evangéliumában
3. Beszélgetések János evangéliumában

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológia, Filozófiatörténet

A tárgy célja: megismertetni a hallgatókkal a Lélek tapasztalatok sajátosságait az Ószövetség és az Újszövetség alapján, kritikus látást adni a Lélek működésének felismeréséhez. Isten irántunk való kegyelmes magatartásának vizsgálata.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Megismeri a hallgató Isten Lélekben való létét; képes különbséget tenni a hiteles és a nem hiteles lelki valóságok között.
• Elkötelezett abban, hogy felismerje az „idők jeleit”.

A tárgy tematikája:
a Lélek megtapasztalásának és teológiájának helyzete;
Isten Lelke és Isten Népe az Ószövetségben;
a szinoptikusok és Pál tapasztalata és teológiája;
az Apostolok Cselekedetei és János tanúsága;
a Szentlélek istenségéről szóló hitvallás kialakulása;
Nyugat és Kelet eltérő fejlődése, a Filioque kérdés;
a pneumatológia mai feladatai;
Isten kegyelmes: az Ószövetség és az Újszövetség tanúsága;
Pelagiusz – Ágoston vitája, az ókori egyház döntése;
fejlődés a középkorban;
a reformáció és Trento;
evangélikus, katolikus fejlődés: Közös Nyilatkozat;
szisztematikus reflexió: Isten kegyelmes felénk fordulása;
a kegyelem közlése és megvalósulása.

Követelmény: a félév közepén zárthelyi beszámoló, a félév végén kollokvium.

Egyetemi szintű oktatásban: heti 1 óra különelőadás és írásbeli dolgozat 5-7 old.

Kötelező irodalom:
Hilberath, B. J.: Pneumatológai, in: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1996, I. kötet 475-581. old.
Hilberath, B. J.: Kegyelemtan, in: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1997. II. kötet, 3-48. old.

Ajánlott irodalom:
Nemeshegyi P.: Jó az Isten, in: Teológiai Vázlatok, Szent István Társulat, Budapest, 1983, IV. kötet, 173-252. old.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A XX. századi pünkösdista mozgalmak
2. A Szentlélekről szóló tanítás fejlődése a II. Vatikáni Zsinaton
3. II. János Pál írásai a Szentlélekről
4. Protestáns – katolikus párbeszéd a megigazulásról

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológia

A tárgy célja:
Megismertetni a hallgatókkal a katolikus szentségtan alapjait, fejlődési állomásait, teológiai hátterét. Megvizsgálni a Máriáról, Jézus Anyjáról szóló katolikus tanítás szentírási alapjait, a történelem során mutatkozó fejlődést, kutatni a Máriáról szóló dogmák hermeneutikáját.

A fejlesztendő kompetenciák
• Ismerje meg a hallgató az Egyház hivatalos tanítását az adott témákról.
• Képes lesz felismerni a lényeget és a lényegtelent a vallásgyakorlatban.
• Elkötelezett abban, hogy a helyes módon értelmezze és tanítsa a kinyilatkoztatott tanítást.

A tárgy tematikája:
a szentségtan problematikája;
a müszterion fogalma, a szakramentális gondolkodás a Bibliában;
az ókori egyház fejlődése, reflexiója;
a skolasztika a definíció keresésének útján;
reformátori álláspontok és Trento;
szisztematikus reflexió a szentség alapvető jellegzetességeire;
fogalmi pontosítások;
a Máriáról szóló tanítás a teológia egészében;
Jézus Anyja az Szinoptikus evangéliumokban;
a Jánosi írások Máriáról;
a Theotokosz értelmezése;
a középkori fejlődés és a reformátorok álláspontja;
szisztematikus reflexió: Istenszülő, Mindenkor Szűz;
az áteredő bűntől megőrzött, Mennybe felvett.

Követelmény: a félév közepén zárthelyi beszámoló, a félév végén kollokvium.

Egyetemi szinten: heti 1. óra különelőadás, 5-7 oldalas dolgozat

Kötelező irodalom:
Müller, A., - Sattler, D.: Mariológia, in. A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1997, II. kötet, 161-194. old.

Ajánlott irodalom:
II. János Pál: Redemptoris Mater, Mulieris Dignitatem.
Scheffczyk L. – Ziegenaus A.: Mária az üdvtörténetben, Szent István Társulat, Budapest, 2004.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A szimbólumok és a jelek értelmezése
2. A mai szentség-értelmezés a protestáns és a katolikus egyházban
3. A Máriáról szóló tanítás sajátosságai a történelmi korszakokban
4. Mária alakja a XX. század katolikus világában

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológia, Filozófiatörténet

A tárgy célja:
A keresztény tanítás felvázolása a világ és az egyén élete beteljesedéséről. Nyomon követjük a kinyilatkoztatás fejlődését és megértését, figyelembe véve a felmerülő problémákat.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismerje meg a hallgató a helyes tanítást az élet céljáról.
• Képes legyen dialógusra a másként gondolkodókkal.
• Elkötelezetten törekedjen az értékek felismerésére és védelmére.

A tárgy tematikája:
bibliai alapok: az ősi ígéretek;
Isten uralmának hirdetése, és a parúzia várás;
Civitas Dei és civitas terrena, eszkatológia és haladás;
szisztematikus reflexió a jelenkori vitára;
hermeneutikai szempontok a szövegek olvasásában;
tartalmi kijelentések a világ beteljesedéséről;
az egyén életének beteljesedése az Ószövetségben;
a halottak feltámadása Jézus tanításában;
dogmatörténeti fejlődés;
feltámadás, halhatatlanság, közbülső állapot;
szisztematikus reflexió a halálra;
a feltámadás értelmezése;
az ítélet, a tisztulás, a beteljesedés.

Követelmény: a félév közepén zárthelyi beszámoló, a félév végén kollokvium.
Egyetemi szinten: heti 1 különóra, 5-7 oldalas dolgozat.

Kötelező irodalom:
Nocke, F-J.: Eszkatológia, in.: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1997, II. kötet, 397-495. o.d.

Ajánlott irodalom:
Alszeghy Z.: Az ember jövője, in: Teológiai Vázlatok, Szent István Társulat, Budapest 1983, VI. kötet.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A világ jövőjének kérdése a vallásokban
2. Eszkatológia és a világ fejlődése
3. Határ-élmény tapasztalatok az eszkatológia fényében
4. Isten Országa és az ember jövője

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Istentan, Teremtéstan, Krisztológia, Pneumatológia

A tárgy célja:
A hallgató bevezetést kap a Szentháromságtan alapkérdéseibe, megismeri az egyház hagyományának fejlődését a Szentháromság misztériumára vonatkozóan, valamint megismerkedik a modern kérdésfeltevésekkel és megközelítési módokkal.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Átfogó képet kap a szentháromságtan főbb kérdéseiről.
• Képes kritikusan értékelni a mai teológiai megközelítési módokat.
• Elkötelezett, az egyház hagyományához és tanításához hűen tud számot adni a Szentháromságba vetett hitéről.

A tárgy tematikája:
bevezető kérdések;
az immanens és üdvtörténeti Szentháromság kérdése;
a Szentháromság kinyilatkoztatásának ószövetségi előtörténete;
a Szentháromság az Újszövetségben;
a Szentháromságtani fogalmak ókori rögzülése;
a Szentháromságtan dogmatörténeti kibontása;
az egyház hitvallása a Szentháromság hitéről;
Szent Ágoston De Trinitate-ja;
Aquinói Szent Tamás Szentháromság-értelmezése;
Szentviktori Richárd a Szentháromságról;
a Szentháromságos őskapcsolat, mint minden kapcsolat lehetőségi feltétele, alapja és beteljesedése;
a szentháromságtani kijelentések elemei és összefüggései.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:
Schneider, Theodor, (szerk.) A dogmatika kézikönyve II. Vigilia Kiadó, Bp. 1996, 499-599.

Ajánlott irodalom:
Courth, Franz, A háromságos szeretet Istene, Agapé, Szeged 1994.
Fila Béla, A Szentháromság titka (jegyzet), Bp. 1990.
Kasper, Walter, Jézus Krisztus Istene, Osiris, Budapest 2003.
Nemeshegyi Péter, Szeretet az Isten, Agapé, Szeged 1994.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Szent Ágoston pszichológiai szentháromságtana
2. Karl Rahner az immanens és üdvtörténeti Szentháromságról
3. Aquinói Tamás személyfogalma
4. Hans Urs von Balthasar a szentháromságos „inverzióról”

Rendszeres Teológia Tanszék

A szigorlat célja és újdonsága

Ennek a szigorlatnak a célja, hogy a jelöltek képesek legyenek a mesterkurzus részét képező, elsősorban teológiai tanegységekre vonatkozó ismeretek átfogó, szintézisszerű és közérthető ismertetésére.
A szigorlat egyes elemei megvoltak az ún. „hagyományos típusú képzésben” is, az egyes teológiai témakörökkel kapcsolatos szigorlatokban. A jelenleginek újdonsága abban áll, hogy komplex, azaz az összes, a mesterszak tanrendjében előkerülő teológiai kurzusra vonatkozik. Ennél fogva jellegét tekintve hasonló a hagyományos képzésben már évek óta a pedagógusképzés részét képező ún. „Pedagógia-pszichológia komplex szigorlathoz”.

A szigorlat helye a képzésben

A szigorlat a tanári mesterszak programjának részét képező féléves összefüggő közoktatási gyakorlat előtt történhet, vagyis az 5 féléves tanári mesterképzés negyedik félévének végén.

A szigorlatra bocsátás feltételei

A szigorlatra bocsátás feltétele, hogy a jelölt sikeresen teljesítse a mesterkurzus „szakmai törzsanyagához” és a „Hittanár-nevelő szakosodásához” tartozó tanegységeket.

A szigorlat felépítése, tartalma és értékelése

A szigorlat szóban történik. A vizsgázó minden témakörből kap egy-egy kérdést. A szóbeli feleletet megelőzően a jelölteknek lehetőségük van a szigorlati tételek írásbeli, vázlatos kidolgozására. A tételek kidolgozása során feladatuk, hogy felvázolják az adott téma kapcsolódási pontjait is a többi témakör vonatkozó témáival.

A szigorlati témák a következők:

A. Exegetikai ismeretek
1. A két teremtéstörténet és a bűnbeesés bibliai leírásának exegetikai magyarázata
2. A messiási próféciák célja és jellemzői
3. A Szolga alakjának és énekeinek értelmezése, magyarázata
4. Jézus pere és annak evangéliumi és jogtörténeti értékelése
5. Az utolsó vacsora és az eucharisztia-tan
6. Pál „evangéliuma” (exegetikai magyarázat és teológiai jelentőség)
7. A „hegyi beszéd” kontextusa (történelmi, irodalmi), szerkezete és exegetikai magyarázata
8. A „Miatyánk” változatainak összehasonlító elemzése és exegetikai magyarázata

B. Jogi ismeretek
1. A szentségkiszolgáltatás jogrendje (keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbocsánat, betegek kenete, egyházi rend)
2. A házasságjog alapelemei (a házasságra való előkészület, a házassági akadályok, a házassági beleegyezés hiányosságai, a kánoni forma, a vegyes házasságok, a házasság jogkövetkezményei, a házasság felbontása, a házasság érvényesítése)
3. A megszentelés egyéb módjai: szentelmények, zsolozsma, szent helyek és idők, eskü és fogadalom, ünnepnapok, bűnbánati napok
4. Az egyházi közösség és a katekézis jogi környezetének alaptételei
5. Az iskolai keretek között folyó felekezeti oktatással járó tervezési és szervezési feladatok ismertetése
6. A tanóra didaktikai vonatkozásainak bemutatása

C. Morális és dogmatikai ismeretek
1. A vallásos élet (a hit, remény és szeretet) erkölcsi kérdései
2. Az emberi fizikai lét erkölcsi dimenziója
3. A társadalmi igazságosság erkölcsi vonatkozásainak alaptételei
4. Szentháromságtani fő dogmatikus tételek
5. A krisztológiai alapállításai
6. Az ekkleziológia fő tételei
7. Szentségtani dogmatikus kérdések

A szigorlat sikeres, ha a jelölt mindhárom témakörhöz tartozó tételét legalább elégséges minősítéssel kifejtette. A szigorlat összesített értékelése a három részjegy átlagából adódik ki.

A Szigorlati Bizottság

A Szigorlati Bizottság többtagú: tagjai a szigorlat részét képező különböző szakdiszciplínák oktatói.

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókkal a katolikus egyházjog alapjait, a jog történeti kialakulását a kezdetektől a kodifikáción keresztül napjainkig. Megvizsgálni a személyek jogalanyiságát a jogi személyek helyzetét, az egyháztagság körülményeit, a világi személyek és a klerikusok jogi helyzetét.

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:

Ismerje meg a hallgató az Egyház jogi arculatát.
Képes lesz felismerni az egyes élethelyzetekben az egyházban betöltendő szerepét.
Alkalmassá válni arra, hogy a törvényeket megismerje és az adott helyzetre alkalmazza.

A tárgy tematikája:

Bevezetés a kánonjogba: előzetes tudnivalók, történeti áttekintés,
Általános szabályok: az egyházi törvénykönyv hatályossági köre, egyházi jogszabályok, egyedi közigazgatási intézkedések, az autonóm belső szabályok, személyek és jogcselekmények, a kormányzati hatalom, az egyházi hivatalok, az idő hatása a jogviszonyokra,
A Krisztushívők: általában, kötelességeik és jogaik, világiak, klerikusok, személyi prelatúrák, társulásaik.

Követelmény: a félév végén kollokvium

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Bánk J., Kánoni jog, Budapest 1960.
Erdő P., Az egyházjog teológiája, Budapest.
Erdő P., Az egyházjog forrásai, Budapest, 1998.

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókkal az Egyházi alkotmányjog alap elemeit, területi beosztását, a hatalom szerepét az Egyházban, a kormányzati és rendi hatalom különbségét, az egyházi hivatalokat és azok betöltését, és az Egyház hierarchikus felépítését. Az Egyház tanító feladatát.

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:

Ismerje meg a hallgató az Egyház alkotmányjogának alap értékeit.
Képes lesz felismerni a rendi hatalom és a kormányzati hatalom különbségét.
Elkötelezett abban, hogy helyes módon értelmezze az Egyházban betöltött szerepét.

A tárgy tematikája:

az Egyház legfőbb hatósága: a pápa, a püspökök testülete, a pápát segítő intézmények, a részegyházak csoportjai, a részegyházak belső rendje, a szerzetesjog elemei,
az Egyház tanító feladata: a tanítóhivatal és megnyilatkozásai, az isteni ige szolgálata: homília, prédikáció. az Egyház missziós tevékenysége. A katolikus nevelés: a katolikus iskola, katolikus egyetem, egyházi egyetemek és fakultások, a tömegtájékoztatási eszközök, a hitvallás.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Bánk J., Kánoni jog, Budapest 1960.
Domingo J. A., Szeretesjog, Budapest 1999.

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókkal az Egyház a szentségek által történő megszentelő tevékenységét, a keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbánat szentsége, egyházi rend és kiemelten a házasság történetét, lelkipásztori előkészítését, célját tulajdonságát és szentségét, a házassági akadályokat.

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:
Ismerje meg a hallgató az Egyház megszentelő feladatát.
Képes lesz felismerni a szentség kiszolgáltatásának jogi körülményeit.
Helyes módon tudja értelmezni, tanítani és végezni a szentségi szolgálatot.

A tárgy tematikája:
a szentségekről általában; a keresztség; a bérmálás; az Oltáriszentség; a bűnbánat szentsége;
a betegek kenete; az egyházi rend;
általános tudnivalók a házasságról; a házasság lelkipásztori előkészítése;
a házassági akadályok általában; az egyes érvénytelenítő akadályok.
képesség a házassági beleegyezésre;
a beleegyezés hiányosságai az értelem részéről; az akarat részéről;
a beleegyezés kinyilvánítása;
a házasságkötés formája;
a vegyes házasság;
a házasság jogi hatásai;
a házassági kötelék felbontása;
különválás a házassági kötelék fennmaradásával;
a házasság érvényesítése;
a megszentelés egyéb módjai: zsolozsma, szentelmények, szent hely és idő, eskü és fogadalom, ünnepnapok és bűnbánati napok.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Hársfai K., Bevezetés a házasságjogba, Budapest 2006.
Kuminetz G., Az egyház megszentelő feladata IV. Budapest 2005.
Kuminetz G., Katolikus házasságjog, Budapest 2002.
Sipos I. – Gálos L., A katolikus házasságjog rendszere, Budapest 1960.
Kowal J., A házasság felbontás a hit javára, Budapest 2004.

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókat a büntetőjog alapjaival büntetésekkel általában és az egyes büntetendő cselekményekkel. Az eljárásjog alapjaival, a per előfeltételeivel, és az egyházi peres eljárás lefolyásával, valamint a sajátos eljárásfajtákkal. Ismerje meg az egyházi vagyonjog alapjait

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:

Ismerje meg a hallgató a büntetőjog alapjait és az egyes büntetendő cselekményeket.
Legyen képes útbaigazítást adni a híveknek az egyházi peres eljárásokról.
Ismerje meg az Egyház vagyonkezelésének alapjait.

A tárgy tematikája:

Büntetendő cselekmények és büntetések általában
büntetendő cselekmények a vallás és az Egyház egysége ellen;
büntetendő cselekmények az egyházi hatóság ellen;
a tisztségek gyakorlása során elkövetett bűncselekmények;
büntetendő cselekmények különleges kötelezettségek ellen;
büntetendő cselekmények az élet és szabadság ellen.
A per előfeltételei, az egyházi peres eljárás lefolyása, sajátos eljárásfajták
Az egyházi vagyonkezelés alapjai.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Hársfai K., Egyházi eljárásjog, Budapest 2006.
Kowal J., A házasság felbontás a hit javára, Budapest 2004.

Kánonjog Tanszék

A tantárgyelem célja a jog mint társadalmi norma szerepének, a társadalmi életviszonyok elrendezésében betöltött funkciójának megismertetése. A képzés során a hallgatók elsajátítják a jogi alapfogalmakkal, a jogalkotó szervekkel, és a jogforrások fajtáival kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Megismerik a központi és a helyi közigazgatás rendszerét és szerveit, elsajátítják a közigazgatási ügyek intézéséhez szükséges alapvető igazgatási ismereteket. Képet kapnak a jogágak rendszeréről, ezen belül megismerik a polgári és büntető jogi alapelveket, a polgári és a büntetőjog szerepét a társadalmi viszonyok szabályozásában. Mindezen ismeretek elsajátítása alapozza meg a többi jogi szaktárgy oktatását.

Tervezett témakörök:

1.) A jog fogalmának meghatározásával kapcsolatos jogbölcseleti elméletek bemutatása. A társadalmi normák fajtáinak áttekintése. A keresztény erkölcs és a jog egymáshoz való viszonya.
2.) A jogalkotó szervek rendszere és fajtái, a jogforrások hierarchiája.
3.) Az Alkotmány jogrendszerben betöltött szerepe, az alkotmányos alapelvek megismerése.
4.) A hatalmi ágak fajtái, egymáshoz való viszonya.
5.) Az Országgyűlés szerepe, feladatai.
6.) A köztársasági elnök funkciója, az elnöki hatalom jellege a magyar alkotmány szerint.
7.) Az Országgyűlés és a kormány viszonya. A központi közigazgatási rendszer felépítése.
8.) A közigazgatás fogalma és szerepe a rendszerváltás után. A magyar közigazgatási rendszer felépítése.
9.) A helyi önkormányzás szervei. A helyi önkormányzatok szerepe a közigazgatásban, a helyi képviselőtestület feladatai és hatásköre.
10.) Az igazságszolgáltatás mint harmadik hatalmi ág jellegzetességeinek bemutatása. A bírósági szervezetrendszer megismertetése. Az ügyészség funkciója. Az ügyvédek feladatai.
11.) A polgári jogviszonyok jellegzetességei. A polgári jogi alapelvek.
12.) A büntetőjogi felelősség jellegzetességei a magyar Büntető Törvénykönyv tükrében.
13.) Eljárásjogi alapismeretek.
14.) Magyarország és az Európai Unió.

Kötelező tananyag:
- Az előadásokon elhangzottak, valamint az oktató által készített, papíralapon és elektronikus formában rendelkezésre bocsátott tananyagok tartalma.
- Kozmáné Szigeti Andrea: A jog fogalmi meghatározásának problémái, In: Tanulmányok a jogi alapismeretek köréből, Esztergomi Forrásközpont Sorozat XII. kötet, Szent István Társulat, Bp., 2007. (megjelenés alatt),
- Kozmáné Szigeti Andrea: Az elektronikus ügyintézés, In: Tanulmányok a jogi alapismeretek köréből, Esztergomi Forrásközpont Sorozat XII. kötet, Szent István Társulat, Bp., 2007. (megjelenés alatt),

Ajánlott irodalom:

- Fejezetek az alkotmányjog köréből – A magyar államszervezet (Szerk.: Kilényi Géza és Hajas Barnabás) Szent István Társulat, Budapest, 2007.
- Államelmélet I. ( Szerk.: Takács Péter) Szent István Társulat, Budapest, 2007.
- Tamás András: Magyar Közigazgatási Szervezeti Jog I., Szent István Társulat, Budapest, 2007.

Kánonjog Tanszék

A tantárgyelem célja, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi-gazdasági életviszonyokban való eligazodáshoz nélkülözhetetlenül szükséges polgári jog legalapvetőbb szabályait elsősorban a kódexjellegű Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek bemutatásán keresztül, emellett a vonatkozó egyéb törvények alapján ismereteket szerezzenek a nyereségorientált és a nem nyereségorientált társasági formákról, az alapítás és a működtetés legalapvetőbb szabályairól, az utóbbi években e szabályokban bekövetkezett változásokról. A hallgatók ismereteket szereznek továbbá a tulajdonjog és a kötelmi jog (a szerződésekre vonatkozó joganyag) általános szabályairól, megismerik a gyakorlatban legtöbbet használt szerződéstípusokat. A polgári jogi felelősség rendszerének felvázolása útján elsajátítják a kártérítés alapszabályait. E tantárgyelem keretében a hallgatók megismerkednek továbbá a polgári igények peres és nemperes eljárásokban való érvényesítéséhez, valamint a társadalmi szervezetek alapításához és bírósági nyilvántartásba vételéhez nélkülözhetetlenül szükséges eljárási alapismeretekkel is.

Tervezett témakörök:

1.) A polgári jog fogalma, a polgári jogág elhatárolása más jogágaktól. A Polgári Törvénykönyv felépítése, részei.
2.) A polgári jogi alapelvek bemutatása.
3.) A személyek fajtái. E témán belül az ember jogképességének és cselekvőképességének szabályai. A jogi személyek típusai, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok jogalanyisága. A gazdasági társaságokra és a társadalmi szervezetekre vonatkozó alapismeretek a kapcsolódó külön törvények szabályaira is kiterjedően.
4.) A személyhez fűződő jogok köre és védelme.
5.) Betekintés a tulajdonjog szabályaiba.
6.) A szerződésekre vonatkozó általános szabályok áttekintése. (A szerződéskötés, a szerződések teljesítésének szabályai, a szerződésszegés esetei.)
7.) A nevesített szerződéstípusok fajtái. Ezek közül az adásvételi, a vállalkozási, a megbízási, a bérleti, a biztosítási, a tartási és életjáradéki, az ajándékozási szerződések szabályainak megismerése.
8.) A vagyoni és nem vagyoni kártérítési felelősség szabályai.
9.) Öröklési jogi alapismeretek.
10.) A Polgári perrendtartás részeinek bemutatása. Polgári eljárásjogi alapelvek.
11.) A polgári eljárás megindításának módja, a polgári eljárás szakaszai.
12.) A bizonyítás szabályai, a peres felek bizonyítással kapcsolatos kötelezettségei.
13.) Jogorvoslati lehetőségek.
14.) A társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba vétele iránti nemperes eljárás szabályai.

Kötelező tananyag:
- Az előadásokon elhangzottak, valamint az oktató által a félév folyamán papíralapon és elektronikus formában rendelkezésre bocsátott anyagok tartalma.

Ajánlott irodalom:

- Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003.
- A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1-2. kötet (Szerk.: Gellért György) KJK-KERSZÖV Kft., Budapest, 2004.
- Farkas József – Kengyel Miklós: Bizonyítás a polgári perben, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005.
- Kozmáné dr. Szigeti Andrea: A pervezetés szabályozásának jogalkalmazási problémái, Céghírnök, 2004. évi 4. szám 6-7.o.

Kánonjog Tanszék

Kánonjog Tanszék

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezető Erkölcsteológia

A tárgy célja: Az igazságosság hagyományos fogalmának elemzése, és az arra épülő egyházi szociális tanítás fontosabb kérdéseinek megismerése.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A keresztény társadalmi és politikai felelősségtudat alapjainak megismerése, elsajátítása,
• és ennek a lelkipásztori szolgálatban, a templomi és iskolai hitoktatásban történő továbbadásához, valamint a személyes életben való alkalmazásához szükséges készség kifejlesztése.

Tematika:
1. az igazságosság fogalma és szerepe a társadalmi életben;
2. kölcsönös igazságosság;
3. osztó igazságosság;
4. törvényes és szociális igazságosság;
5. kazuisztikus kérdések;
6. az igazmondásra vonatkozó bibliai tanítás;
7. a naiv realizmus szent Ágoston tanításában é szent Tamás szerint;
8. a hallgatólagos fönntartás elmélete, H. Grotius és S. Puffendorf véleménye; az őszinteség többtényezős elbírálása: Kant, és a modern nyelvfilozófia szerepe;
9. a modern katolikus erkölcsteológia álláspontja, az őszinteség szerepe a társadalmi életben, titoktartás szükségessége; aggasztó társadalmi és politikai jelenségek, a reklám erkölcsileg elfogadható szerepe;
10. a háborúra és békére vonatkozó modern egyházi tanítás kialakulása
11. erőszak a társadalmi életben, a házasságban;
12. szabadidő és ünneplés;
13-14. az egyház mai szociális tanításának alapelvei;

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a végeredmény 20%-át képező zárthelyi dolgozat;
Félév végi ellenőrzés: a végeredmény 80%-át képező írásbeli vizsga.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Joseph Pieper, Igazságosság,
Somfai Béla, Jegyzetek,
Anzenbacher, Arno, Keresztény Társadalom Etika, Szent István, 2001.
Bok, Sissela, Hazugság: A köz- és magánélet válaszútjai. 1983.
Helmuth Weber, „Őszinteség”, Általános erkölcsteológia, Szent István Társulat.
Bernard Häring, Freiheit im Christus, vagy angolul: Free and Faithful in Christ, vol. II., 3-4-5. fejezetek.

Ajánlott témák szakdolgozatokhoz: a Tematika kérdésterületei.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezető Erkölcsteológia.

A tárgy célja: A szexualitás emberi életben betöltött szerepének kifejtése a keresztény kinyilatkoztatás és hagyomány valamint az egyházi tanítás fényében.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A férfi-női polaritás szerepének megértése az emberi kapcsolatrendszerben.
• Az idevonatkozó biblikus, patrisztikus és egyházi hagyomány fejlődésének főbb állomásai,
• A modern magatartástudomány és társadalmi élet kihívásaira adandó válasz a templomi és iskolai hitoktatásban, valamint a pasztorális szolgálatban és a keresztény életben.

Tematika:
1. Bevezetés: a szexuális forradalom elemei, hatásai;
2. Antropológiai alapfeltevések.
3. Szentírási alapok: a Teremtéstörténet szexuáletikai vonatkozásai;
4. Szentírási alapok: a rituális tisztaság, a férfi-női kapcsolat és a házasság a Mózesi Törvényben, annak szexuális magatartásra vonatkozó fontosabb szabályai;
5. Az Újszövetség szemléletmódja: Jézus magatartása és tanítása;
6. Szent Pál szexuáletikája: gyakrabban használt kifejezések jelentése, a rituális és szexuális tisztaság kapcsolata
7. Homoszexuális cselekedetek, és a szexuális magatartás más kérdései, valamint, a nők és a családi élet; a házasság és szüzesség kérdése szent Pálnál;
8. Szent Pál szexuáletikájának összefoglalása.
9. Szexuáletika a keresztény hagyományban: szent Ágoston és az egyházatyák kora;
10. Szexuáletika a keresztény hagyományban szent Tamás és a reformáció kora.
11. A modern kor kihívásai és a családtervezés az Egyház hivatalos tanításának fényében;
12. A homoszexualitás probléma-területe,
13. Pasztorális lehetőségek az elváltak és újraházasodottak életében: a belső fórumon lehetséges lelkipásztori szolgálat kérdései.
14. A családvédelem II. János-Pál tanításában és a MKPK körlevelében.
Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a végeredmény 20%-át képező zárthelyi dolgozat;
Félév végi ellenőrzés: a végeredmény 80%-át képező írásbeli vizsga.
Kötelező és ajánlott irodalom:
Somfai Béla, Szexuáletikai Jegyzetek, Új Ember, 2003.
Casti Connubii, Familiaris Consortio és a Deus Charitas Est. Pápai enciklikák.

Ajánlott témák szakdolgozatokhoz: a Tematika kérdésterületei.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Erkölcsteológiába.

A tárgy célja: Az „élet szentségére” épülő erkölcsi irányelvek ismerete és alkalmazása a bioetika hagyományos és modern problémáira a katolikus erkölcsi hagyomány és tanítás fényében.

Fejlesztendő kompetenciák:
• megismerni a bioetika sajátos módszertanát, valamint az élettudományok területén felmerülő sajátos problémákat
• megbízható információkat szerezni a lelkipásztori szolgálat, valamint az iskolai és felnőtt hitoktatás számára ezen a területen felmerülő erkölcsi kérdésekben;

Tematika:
1. a „halál kultúrája”, és az egyházi hagyomány alapvető megállapításai az életvédelméről az Evangaelium Vitae c. enciklika alapján;
2. az „élet szentségének” bizonyíthatósága biblikus, tapasztalati, filozófiai alapokon, valamint az egyházi hagyomány fényében;
3. az „élet szentségéből” fakadó általános erkölcsi irányelvek, fontossági sorrendben; téves axiómák;
4. a bioszféra egyensúlyának biztosítása; környezetvédelem;
5. genetika: általános ismeretek, problématerületek, lehetőségek és veszélyek;
6. genetikai szűrővizsgálatok, génsebészet, eugénia, klónozás, őssejtkutatás;
7. reprodukciós technológia: testen belüli mesterséges megtermékenyítés, ivarsejt adományozás;
8. reprodukciós technológia: testem belüli mesterséges megtermékenyítés, dajkaterhesség/béranyaság, nemek megválasztása, a testen kívül létrehozott élet védelme;
9. terhesség megszakítás: a hagyományos egyházi tanítás kialakulása, a jelenlegi helyzet kialakulásának tényezői és kihívásai a keresztény közösségek számára;
10. a betegellátás etikai problémái: jól értesült beleegyezés, élő végrendelet;
11. szervadományozás;
12. mesterséges táplálás és életfenntartás, kezelés visszautasítás/visszavonás;
13. „jó halál” a keresztény hagyomány fényében;
14. eutanázia.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a végeredmény 20%-át képező zárthelyi dolgozat;
Félév végi ellenőrzés: a végeredmény 80%-át képező írásbeli vizsga.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Dr. Somfai Béla, Bioetikai Jegyzetek.
Dr. Kovács József, Bevezetés a Bioetikaba, A modern orvosetika alapjai, Budapest, Medicina Kiadó
Dr. Gaizler Gyula, Felelős döntés vagy ítéletvégrehajtás? Orvosetika változó világunkban. Budapest Szent István Társulat.
Dr. Gaizler Gyula, A bioetika alapkérdései,, Budapest, 1997.

Ajánlott témák szakdolgozathoz: a Tematika kérdésterületei.

Biblikus Tudományok Tanszék

Filozófia Tanszék (GFF)

Gyakorlati Teológia Tanszék

Kánonjog Tanszék

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Rendszeres Teológia Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék