GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

Csilics Éva
Cél: Theolingua nyelvvizsgára való felkészüléshez bázisszókincs megszerzése,valamint a szükséges nyelvtani struktúrák elsajátítása
Fejlesztendő kompetenciák: írás-,hallás-és beszédkészség fejlesztése
Tematika:
Beszédkészség: 1-3:Aussehen und Persönlichkeit
4-6:Schule,Ausbildung,Beruf
7-9:Unterhaltung,Kultur,Religion
10-14:Arbeitsleben,Wirtschaft
Nyelvtan: 1. Adjektive
2. Nebensätze
3.-5: Konjunktiv II.
6-8 Handlungspassiv
Zustandspassiv
Passiv mit Modalverben
9-12: zu +Infinitiv
3-14: Relativpronomen

Dr. Tóth Sándor János
Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok alapfok
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlszetendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül alapfokon
Tematika:
1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. Szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei
követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga
Irodalom:
Német theolingua tankönyv és munkafüzet
Nyelvtan: 1.Adjektive
2.Nebensätze
3.-5:Konjunktiv II.
6-8:Handlungspassiv
Zustandspassiv
Passiv mit Modalverben
9-12: zu +Infinitiv
13-14:Relativpronomen
Felhasznált irodalom: Themen aktuell 2 Kursbuch,Arbeitsbuch
saját anyag a nyelvtan tanításához

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

Csilics Éva
Cél: Theolingua nyelvvizsgára való felkészüléshez bázisszókincs megszerzése,valamint a szükséges nyelvtani struktúrák elsajátítása
Fejlesztendő kompetenciák: írás-,hallás-és beszédkészség fejlesztése
Tematika:
Beszédkészség: 1-3:Aussehen und Persönlichkeit
4-6:Schule,Ausbildung,Beruf
7-9:Unterhaltung,Kultur,Religion
10-14:Arbeitsleben,Wirtschaft
Nyelvtan: 1. Adjektive
2. Nebensätze
3.-5: Konjunktiv II.
6-8 Handlungspassiv
Zustandspassiv
Passiv mit Modalverben
9-12: zu +Infinitiv
3-14: Relativpronomen

Dr. Tóth Sándor János
Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok középfok
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlesztendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül középfokon
1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. Szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei
Követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga
Irodalom: Német theolingua tankönyv és munkafüzet

GFF Gál Ferenc Főiskola

Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok alapfok
Dr. Tóth Sándor János
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlszetendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül alapfokon

Tematika:
1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei

követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga

Irodalom:
Német theolingua tankönyv és munkafüzet

GFF Gál Ferenc Főiskola

Német Theolingua – szituációs- és beszédgyakorlatok középfok
Dr. Tóth Sándor János
Cél: theolingua nyelvvizsgára felkészítés
Fejlszetendő kompetenciák: írás- és beszédkészség németül középfokon

1. Személyes adatok, információk, a jövőre vonatkozó elképzelések, vallásgyakorlás a családban
2. Egyházi vonatkozású családi ünnepek, egyházi szimbólumok a lakásban
3. Tanulás, egyházi iskolák, hittan
4. Munka, foglalkozások, egyházi tisztségek, munkatársak egyházi kapcsolatokban
5. Társas élet, vendégek fogadása, kapcsolat az egyházközség tagjaival
6. Vásárlás, egyházi ajándékok
7. Napirend, hétköznapok és vasárnap
8. Ünenpek. Mikulás, Advent, Karácsony
9. Étkezés a családban, böjt
10. Húsvét
11. szabadidő, kultúra, gyülekezeti programok
12. Tv, olvasás, színház vallásos tartalmú alkotásai
13. Fontosabb egyházi műemlékek Magyarországon
14. Német nyelvterület egyházi műemlékei

követelmények: aktív részvétel az órákon, félévközi zárthelyi dolgozatok, próbavizsga

Irodalom:
Német theolingua tankönyv és munkafüzet

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

GFF Gál Ferenc Főiskola

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ósz-be I-II.

A tárgy célja:
Mózes öt könyvének legfontosabb szakaszainak elemzése. Az eredeti vagy fordítás alapján, stílus, műfaj, szöveg szerkezete, fontosabb teológiai fogalmak elemzése. A történet hatástörténetének föltárása.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Konkrét szöveg keletkezésének megismerése
• A tanult szövegkritikai ismeretek alkalmazása
• Az ismert bibliai szöveg vallási mondandójának elmélyítése

A tárgy tematikája:
1. Teremtés történet
2. Bűnbeesés történet
3. Káin és Ábel történet
4. Bábeli torony történet
5. Vízözön történet
6. Ábrahám meghívása
7. Ábrahám áldozata
8. Ábrahám Egyiptomban
9. A Sínai szövetségkötés
10 A tíz parancs és hatástörténete
11. Szentélyek és papok
12. Szent Sátor
13. Bileám áldása
14 Mózes imája

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: Választott szövegből 10 oldalas dolgozat, vagy szóbeli szövegelemzés.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Rózsa Huba: A genezis könyve I, SZIT Bp. 2002.
Jeromos Bibliakommentár I. kötet vonatkozó részei
Benyik Gy.: Ószövetségi egzegézis I. (óravázlat)

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Világteremtés párhuzamos mitológiai szövegek
2. Nyelv és torony mondák
3. Mózes alakjának filmes feldolgozása
4. Izsák feláldozásának irodalmi hatása

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II.; Az Ószövetség teológiája I-II.
(Egyetemi teológia szakon Bibliai héber nyelv I-II; Ószövetségi szövegolvasás I-II, amely legkésőbb az Ószövetségi exegézis II. tanegységgel együtt vehető fel.)

A tárgy célja:
A „Próféták” gyűjteményéből választott szakaszok egzegetikai elemzésén keresztül bemutatni a prófétai meghívás-elbeszélés és a messiási prófécia irodalmi műfajait, valamint a választott nép üdvösségről és üdvösségközvetítésről való felfogásának történelmi alakulását a Kr. e. 8-6. sz. folyamán.

Fjlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az Ószövetség Kr. e. 8-6. sz-i prófétai irodalma által közvetített vallási gondolkodást, a korabeli bibliai szövegek értelmezésének problémáit
• Képes a történelmi események és a vallási gondolkodás összefüggéseinek felismerésére
• Elkötelezetten törekszik a próféták példájában látható tanúságtevő életre szűkebb és tágabb környezetében

A tárgy tematikája:
1. A prófétai könyvek helye a Bibliában, aktuális formájuk és létrejöttük folyamata; a „próféta” a biblia szóhasználatban
2. A prófétai irodalomban használt műfajok; a prófétai meghívás-elbeszélés célja, jellemzői és irodalmi formája
3. Iz 1-12 és a szír-efraimita háború; Izajás meghívása (Iz 6,1-13)
4. Júda a babiloni fogság küszöbén; Jeremiás meghívása (Jer 1,1-19)
5. Fogságban; Ezekiel meghívása (Ez 1,1—2,15)
6. A királyság és a messiási eszme; a messiási próféciák célja, jellemzői és háttér-hagyományai; Az Immanuel-könyv (Iz 6-12) messiási triptichonja
7. Immanuel-jövendölés (Iz 7,1-25) és prófétának adott gyermekek (Iz 8,1-23a)
8. A királyi gyermek (Iz 8,23b-9,6) és a messiási ország (Iz 11,1-9)
9. Az üdvösségközvetítés demokratizálódása a babiloni fogságban; a deutero-izajási gyűjtemény (Iz 40-55) és az Ebed-Yhwh dalok
10. Első dal: a Szolga bemutatása (Iz 42,1-4/5-9)
11. Második dal: a Szolga vallomása (Iz 49,1-9a)
12. Harmadik dal: a szenvedő igaz (Iz 50,4-9/10-11)
13. Negyedik dal: a helyettesítő szenvedés (Iz 52,13-53,12)
14. Üdvösségközvetítő hagyományok az Ebed-Yhwh dalokban és a Szolga alakjának különböző értelmezései

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező irodalom:
RÓZSA H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, SzIT, Bp. 2001.

Ajánlott irodalom:
THORDAY, A., A próféták tanítása, SZHF, Szeged 2001.
THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I., SZJT, Bp. 2002.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A messiási ország a nagy próféták hagyományában
2. Az ítélet fogalma a deutero-izajási gyűjteményben és az Ebed-Yhwh dalokban
3. Negatív-pozitív eszkatologikus séma a prófétai könyvekben

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Ószövetségbe I-II.; Az Ószövetség teológiája I-II.
(Egyetemi teológia szakon Bibliai héber nyelv I-II; Ószövetségi szövegolvasás I-III, amely legkésőbb az Ószövetségi exegézis III tanegységgel együtt vehető fel.)

A tárgy célja:
A Zsoltárok gyűjteményén keresztül bemutatni a héber gondolkodás, költészet és Isten-dicsőítés világát. Megismertetni a Zsoltárok könyvének irodalmi felépítését, kultúrtörténeti értékét és teológiai jelentőségét, mely az ószövetségi nép életére, hitére való reflexióban, s a Szentíráson belüli értelmező tevékenységben is megmutatkozik.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az egyes zsoltárok keletkezésének körülményeit, felhasznált hagyományait és irodalmi eszközökkel bemutatott teológiai tartalmát
• Képes a zsoltárok eredeti üzenetének keresztény szellemű újraértelmezésére
• Elkötelezett a zsoltárok által sugallt, Isten akarata iránt hűséges és reménnyel teli imádságos életben

A tárgy tematikája:
1. A Zsoltárok könyvének helye a Bibliában, elnevezése, felépítése, a zsoltárok számozása
2. A Zsoltárok könyve gyűjteményes jelleg; zsoltárszerzők; zsoltárműfajok
3. A zsoltárok különböző értelmezése: reproduktív, explikatív, történelmi, krisztológiai (prófétai; tipologikus; allegorikus; proszopologikus krisztológiai értelmezések)
4. A Zsoltárok könyvének kettős kapuja: Zsolt 1-2 gondolati egysége, mint nyitány és Zsolt 149-150 mint a dicsőítés egyetemessé táguló horizontja
5. Bölcsesség a zsoltárokban: Zsolt 1 „útjai”
6. Koronázási szertartás; királyság és messianizmus: Zsolt 2 és 72
7. A Zsoltárok könyve pozitív antropológiája: Zsolt 8
8. A Zsoltárok könyve pesszimista antropológiája: Zsolt 39
9. Kivonulás, bizalom és hitvallás: Zsolt 23
10. Elhagyatottság és bizalom: Zsolt 22
11. Bűnbánati triptichon első része: a Zsolt 50 vádbeszéde
12. Bűnbánati triptichon második és harmadik része: a Zsolt 51 bűnbevallása és Ez 36
13. A távollétben felfedezett jelenlét: Zsolt 42-43
14. A „felmenetel” zsoltárai: Zsolt 120-134; a felirat és értelmezésének problémája; a gyűjtemény fő jellemzői

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező irodalom:
Zsoltármagyarázatok, SzHF Jegyzet belső használatra

Ajánlott irodalom:
GUARDINI, R., A zsoltárok bölcsessége, Budai Ferences Plébánia 1999. THORDAY, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I., SZJT, Bp. 2002.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Zsoltárok és imádság
2. Átokzsoltárok és keresztény ima
3. Liturgikus motívumok a zsoltárokban, liturgikus zsoltárok

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II.
(Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv I-IV. is; Újszövetségi szövegolvasás I-III, amely legkésőbb az Újszövetségi exegézis III. tanegységgel együtt vehető fel.)

A tárgy célja:
Máté evangéliuma 5-7. fejezeteinek egzegetikai elemzése a lukácsi szakaszokkal (különösen Lk 6-tal) való szinopszisban; a hegyi és síksági beszéd irodalmi, történeti és teológiai kontextusának bemutatása. Máté és Lukács közös szakaszainál a szövegkörnyezetek vizsgálata, az egyezésekből és eltérésekből fakadó következtetések ismertetése.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a hegyi és síksági beszéd kontextusait, a jézusi mondások tartalmát.
• Képes a párhuzamos szakaszok összehasonlító elemzésére, a szakaszok értelmezését érintő kérdések és problémák megfogalmazására
• Elkötelezett keresője Jézus tanítása mélyebb értelmének, és hirdetője az evangéliumnak

A tárgy tematikája:
1. A hegyi és síksági beszéd (Mt 5-7; Lk 6,17-49) történeti, irodalmi és teológiai kontextusa
2. A beszédek helye és irodalmi formája az evangéliumokban; a hegyi beszéd irodalmi kerete (Mt 5,1-2; 7,28—8,1)
3. Boldogságok (és jajok) (Mt 5,3-12; Lk 6,20b-26)
4. Föld sója, világ világossága (Mt 5,13-16; Lk 14,34-35; 8,16)
5. A törvény érvényessége (Mt 5,17-20; 7,12; Lk 16,16-17.31)
6. Az „antitézisek” irodalmi és redakció-kritikája; a harag (Mt 5,21-26; Lk 12,57-59)
7. Házasságtörés és válás (Mt 5,27-32; Lk 16,18 vö. Mt 19,7-9; Mk 9,43-48; 10,3-4.11-12)
8. Eskü, megtorlás, ellenségszeretet (Mt 5,33-37.38-42.43-48; Lk 6,27-36)
9. Vallásgyakorlatok: alamizsna, ima, böjt (Mt 6,1-6.16-18)
10. A Miatyánk (Mt 6,7-15; Lk 11,1-4)
11. Az elkerülhetetlen választás (Mt 6,19-24; Lk 12,33-36; 16,13)
12. „keressétek (először) az ő országát” (Mt 6,25-34; Lk 12-22-32)
13. Ítélkezés, szent dolgok és állhatatosság (Mt 7,1-11; Lk 6,37-42; 11,9-13)
14. Felhívás döntésre (Mt 7,13-27; Lk 13,23-27; 6,43-49)

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat az első negyedév anyagából
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező irodalom:
KOCSIS I., A hegyi beszéd, Jel, Bp. [é.n.]
THORDAY A., Jézus programbeszéde, a Máté 5-7 fejezeteinek exegetikai elemzése, SzHF, Szeged 1999.

Ajánlott irodalom:
THORDAY A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, II., SzJT, Bp. 2003.
SPINETOLI O.: Lukács, Agapé, Szeged 1996.
SPINETOLI O.: Máté, Agapé, Szeged 1998.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A hegyi beszéd (Mt 5-7) és a gyógyítások (Mt 8-9) kapcsolata
2. Beszédek és elbeszélések Máté evangéliumában
3. A tanítványok küldetése a szinoptikus hagyományban

Biblikus Tudományok Tanszék

Tanegységi előfeltételek:
Bevezetés az Újszövetségbe I-II.; Az Újszövetség teológiája I-II.
Egyetemi teológia szakon Bibliai görög nyelv 1-4 is; Újszövetségi szövegolvasás 4, amely legkésőbb az Újszövetségi exegézis IV tanegységgel együtt vehető fel

A tárgy célja:
A jánosi teológia és a Jánosra jellemző szimbolikus nyelvezet tanulmányozása János evangéliumának néhány szakasza alapján. Megismertet a témához használható, elérhető kommentárokkal, bevezet az exegézisben használt segédeszközök (szótárak, lexikonok, konkordanciák, szövegkritikai kommentárok) kezelésébe.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a bemutatott alapvető fogalmakat, az evangélium nézőpontját, szinoptikusokhoz való viszonyát; az egyes szakaszok szöveg- és irodalmi kritikáját, kontextusát, teológiai tartalmát.
• Képes a segédeszközök és a szakirodalom kritikai alkalmazásával szövegek elemző feldolgozására és értelmezésére
• Elkötelezetten törekszik a Szentírásban rejlő igazság mélyebb megértésére

A tárgy tematikája:
1. A János evangélium szerzőségének kérdése; a szinoptikus evangéliumokhoz való viszonya
2. A jelek könyve (Jn 1,19—12,50); a csodaelbeszélés bibliai műfaja; dynamis és sémeion
3. A kánai menyegző (2,1-12)
4. A második kánai jel (4,43-54)
5. Gyógyítás a Beteszda fürdőnél (5,1-18)
6. A kenyérszaporítás (6,1-15) és a vízen járás (6,16-25) a kafarnaumi beszéd (6,26-59) fényében
7. A vak meggyógyítása (9,1-41)
8. Lázár feltámasztása (11,1-44/54)
9. Csoda és hit viszonya a szinoptikusoknál; a jelek és a hit összefüggése János evangéliumában
10. A dicsőség könyve (Jn 13,1-20,29); 13,1 mint bevezető; Jézus „órája”
11. A lábmosás (13,1-30/35)
12. Jézus kereszthalála (19,17-42)
13. A megjelenések elbeszélése (20,1-29)
14. Az evangélium Prológusa, mint tartalmi bevezető (1,1-18) és Epilógusa, mint hagyaték (20,30-31)
Követelmény
Félévközi ellenőrzés: vitaindító kiselőadások
Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsgadolgozat; Egyetemi teológia szakon írásbeli vizsgadolgozat és kollokvium

Kötelező irodalom:
FARKASFALVY, D., Testté vált szó, I-III., Eisenstadt 1986.
SCHWANK, B., János, Agapé, Szeged 2001.

Ajánlott irodalom:
BOLYKI J., „Igaz tanúvallomás”: Kommentár János evangéliumához, Osiris, Bp. 2001.
GÁL, F., János evangélium, Budapest 1987.
PERKINS, P., „Evangélium János szerint”, Jeromos Bibliakommentár II., SzJT, Bp. 2003, 551-614.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A jánosi irónia
2. Tanúk és tanúság János evangéliumában
3. Beszélgetések János evangéliumában

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológia, Filozófiatörténet

A tárgy célja: megismertetni a hallgatókkal a Lélek tapasztalatok sajátosságait az Ószövetség és az Újszövetség alapján, kritikus látást adni a Lélek működésének felismeréséhez. Isten irántunk való kegyelmes magatartásának vizsgálata.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Megismeri a hallgató Isten Lélekben való létét; képes különbséget tenni a hiteles és a nem hiteles lelki valóságok között.
• Elkötelezett abban, hogy felismerje az „idők jeleit”.

A tárgy tematikája:
a Lélek megtapasztalásának és teológiájának helyzete;
Isten Lelke és Isten Népe az Ószövetségben;
a szinoptikusok és Pál tapasztalata és teológiája;
az Apostolok Cselekedetei és János tanúsága;
a Szentlélek istenségéről szóló hitvallás kialakulása;
Nyugat és Kelet eltérő fejlődése, a Filioque kérdés;
a pneumatológia mai feladatai;
Isten kegyelmes: az Ószövetség és az Újszövetség tanúsága;
Pelagiusz – Ágoston vitája, az ókori egyház döntése;
fejlődés a középkorban;
a reformáció és Trento;
evangélikus, katolikus fejlődés: Közös Nyilatkozat;
szisztematikus reflexió: Isten kegyelmes felénk fordulása;
a kegyelem közlése és megvalósulása.

Követelmény: a félév közepén zárthelyi beszámoló, a félév végén kollokvium.

Egyetemi szintű oktatásban: heti 1 óra különelőadás és írásbeli dolgozat 5-7 old.

Kötelező irodalom:
Hilberath, B. J.: Pneumatológai, in: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1996, I. kötet 475-581. old.
Hilberath, B. J.: Kegyelemtan, in: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1997. II. kötet, 3-48. old.

Ajánlott irodalom:
Nemeshegyi P.: Jó az Isten, in: Teológiai Vázlatok, Szent István Társulat, Budapest, 1983, IV. kötet, 173-252. old.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A XX. századi pünkösdista mozgalmak
2. A Szentlélekről szóló tanítás fejlődése a II. Vatikáni Zsinaton
3. II. János Pál írásai a Szentlélekről
4. Protestáns – katolikus párbeszéd a megigazulásról

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológia

A tárgy célja:
Megismertetni a hallgatókkal a katolikus szentségtan alapjait, fejlődési állomásait, teológiai hátterét. Megvizsgálni a Máriáról, Jézus Anyjáról szóló katolikus tanítás szentírási alapjait, a történelem során mutatkozó fejlődést, kutatni a Máriáról szóló dogmák hermeneutikáját.

A fejlesztendő kompetenciák
• Ismerje meg a hallgató az Egyház hivatalos tanítását az adott témákról.
• Képes lesz felismerni a lényeget és a lényegtelent a vallásgyakorlatban.
• Elkötelezett abban, hogy a helyes módon értelmezze és tanítsa a kinyilatkoztatott tanítást.

A tárgy tematikája:
a szentségtan problematikája;
a müszterion fogalma, a szakramentális gondolkodás a Bibliában;
az ókori egyház fejlődése, reflexiója;
a skolasztika a definíció keresésének útján;
reformátori álláspontok és Trento;
szisztematikus reflexió a szentség alapvető jellegzetességeire;
fogalmi pontosítások;
a Máriáról szóló tanítás a teológia egészében;
Jézus Anyja az Szinoptikus evangéliumokban;
a Jánosi írások Máriáról;
a Theotokosz értelmezése;
a középkori fejlődés és a reformátorok álláspontja;
szisztematikus reflexió: Istenszülő, Mindenkor Szűz;
az áteredő bűntől megőrzött, Mennybe felvett.

Követelmény: a félév közepén zárthelyi beszámoló, a félév végén kollokvium.

Egyetemi szinten: heti 1. óra különelőadás, 5-7 oldalas dolgozat

Kötelező irodalom:
Müller, A., - Sattler, D.: Mariológia, in. A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1997, II. kötet, 161-194. old.

Ajánlott irodalom:
II. János Pál: Redemptoris Mater, Mulieris Dignitatem.
Scheffczyk L. – Ziegenaus A.: Mária az üdvtörténetben, Szent István Társulat, Budapest, 2004.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A szimbólumok és a jelek értelmezése
2. A mai szentség-értelmezés a protestáns és a katolikus egyházban
3. A Máriáról szóló tanítás sajátosságai a történelmi korszakokban
4. Mária alakja a XX. század katolikus világában

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Fundamentális teológia, Filozófiatörténet

A tárgy célja:
A keresztény tanítás felvázolása a világ és az egyén élete beteljesedéséről. Nyomon követjük a kinyilatkoztatás fejlődését és megértését, figyelembe véve a felmerülő problémákat.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismerje meg a hallgató a helyes tanítást az élet céljáról.
• Képes legyen dialógusra a másként gondolkodókkal.
• Elkötelezetten törekedjen az értékek felismerésére és védelmére.

A tárgy tematikája:
bibliai alapok: az ősi ígéretek;
Isten uralmának hirdetése, és a parúzia várás;
Civitas Dei és civitas terrena, eszkatológia és haladás;
szisztematikus reflexió a jelenkori vitára;
hermeneutikai szempontok a szövegek olvasásában;
tartalmi kijelentések a világ beteljesedéséről;
az egyén életének beteljesedése az Ószövetségben;
a halottak feltámadása Jézus tanításában;
dogmatörténeti fejlődés;
feltámadás, halhatatlanság, közbülső állapot;
szisztematikus reflexió a halálra;
a feltámadás értelmezése;
az ítélet, a tisztulás, a beteljesedés.

Követelmény: a félév közepén zárthelyi beszámoló, a félév végén kollokvium.
Egyetemi szinten: heti 1 különóra, 5-7 oldalas dolgozat.

Kötelező irodalom:
Nocke, F-J.: Eszkatológia, in.: A dogmatika kézikönyve, Vigilia, Budapest 1997, II. kötet, 397-495. o.d.

Ajánlott irodalom:
Alszeghy Z.: Az ember jövője, in: Teológiai Vázlatok, Szent István Társulat, Budapest 1983, VI. kötet.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A világ jövőjének kérdése a vallásokban
2. Eszkatológia és a világ fejlődése
3. Határ-élmény tapasztalatok az eszkatológia fényében
4. Isten Országa és az ember jövője

Rendszeres Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Istentan, Teremtéstan, Krisztológia, Pneumatológia

A tárgy célja:
A hallgató bevezetést kap a Szentháromságtan alapkérdéseibe, megismeri az egyház hagyományának fejlődését a Szentháromság misztériumára vonatkozóan, valamint megismerkedik a modern kérdésfeltevésekkel és megközelítési módokkal.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Átfogó képet kap a szentháromságtan főbb kérdéseiről.
• Képes kritikusan értékelni a mai teológiai megközelítési módokat.
• Elkötelezett, az egyház hagyományához és tanításához hűen tud számot adni a Szentháromságba vetett hitéről.

A tárgy tematikája:
bevezető kérdések;
az immanens és üdvtörténeti Szentháromság kérdése;
a Szentháromság kinyilatkoztatásának ószövetségi előtörténete;
a Szentháromság az Újszövetségben;
a Szentháromságtani fogalmak ókori rögzülése;
a Szentháromságtan dogmatörténeti kibontása;
az egyház hitvallása a Szentháromság hitéről;
Szent Ágoston De Trinitate-ja;
Aquinói Szent Tamás Szentháromság-értelmezése;
Szentviktori Richárd a Szentháromságról;
a Szentháromságos őskapcsolat, mint minden kapcsolat lehetőségi feltétele, alapja és beteljesedése;
a szentháromságtani kijelentések elemei és összefüggései.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:
Schneider, Theodor, (szerk.) A dogmatika kézikönyve II. Vigilia Kiadó, Bp. 1996, 499-599.

Ajánlott irodalom:
Courth, Franz, A háromságos szeretet Istene, Agapé, Szeged 1994.
Fila Béla, A Szentháromság titka (jegyzet), Bp. 1990.
Kasper, Walter, Jézus Krisztus Istene, Osiris, Budapest 2003.
Nemeshegyi Péter, Szeretet az Isten, Agapé, Szeged 1994.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Szent Ágoston pszichológiai szentháromságtana
2. Karl Rahner az immanens és üdvtörténeti Szentháromságról
3. Aquinói Tamás személyfogalma
4. Hans Urs von Balthasar a szentháromságos „inverzióról”

Rendszeres Teológia Tanszék

A szigorlat célja és újdonsága

Ennek a szigorlatnak a célja, hogy a jelöltek képesek legyenek a mesterkurzus részét képező, elsősorban teológiai tanegységekre vonatkozó ismeretek átfogó, szintézisszerű és közérthető ismertetésére.
A szigorlat egyes elemei megvoltak az ún. „hagyományos típusú képzésben” is, az egyes teológiai témakörökkel kapcsolatos szigorlatokban. A jelenleginek újdonsága abban áll, hogy komplex, azaz az összes, a mesterszak tanrendjében előkerülő teológiai kurzusra vonatkozik. Ennél fogva jellegét tekintve hasonló a hagyományos képzésben már évek óta a pedagógusképzés részét képező ún. „Pedagógia-pszichológia komplex szigorlathoz”.

A szigorlat helye a képzésben

A szigorlat a tanári mesterszak programjának részét képező féléves összefüggő közoktatási gyakorlat előtt történhet, vagyis az 5 féléves tanári mesterképzés negyedik félévének végén.

A szigorlatra bocsátás feltételei

A szigorlatra bocsátás feltétele, hogy a jelölt sikeresen teljesítse a mesterkurzus „szakmai törzsanyagához” és a „Hittanár-nevelő szakosodásához” tartozó tanegységeket.

A szigorlat felépítése, tartalma és értékelése

A szigorlat szóban történik. A vizsgázó minden témakörből kap egy-egy kérdést. A szóbeli feleletet megelőzően a jelölteknek lehetőségük van a szigorlati tételek írásbeli, vázlatos kidolgozására. A tételek kidolgozása során feladatuk, hogy felvázolják az adott téma kapcsolódási pontjait is a többi témakör vonatkozó témáival.

A szigorlati témák a következők:

A. Exegetikai ismeretek
1. A két teremtéstörténet és a bűnbeesés bibliai leírásának exegetikai magyarázata
2. A messiási próféciák célja és jellemzői
3. A Szolga alakjának és énekeinek értelmezése, magyarázata
4. Jézus pere és annak evangéliumi és jogtörténeti értékelése
5. Az utolsó vacsora és az eucharisztia-tan
6. Pál „evangéliuma” (exegetikai magyarázat és teológiai jelentőség)
7. A „hegyi beszéd” kontextusa (történelmi, irodalmi), szerkezete és exegetikai magyarázata
8. A „Miatyánk” változatainak összehasonlító elemzése és exegetikai magyarázata

B. Jogi ismeretek
1. A szentségkiszolgáltatás jogrendje (keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbocsánat, betegek kenete, egyházi rend)
2. A házasságjog alapelemei (a házasságra való előkészület, a házassági akadályok, a házassági beleegyezés hiányosságai, a kánoni forma, a vegyes házasságok, a házasság jogkövetkezményei, a házasság felbontása, a házasság érvényesítése)
3. A megszentelés egyéb módjai: szentelmények, zsolozsma, szent helyek és idők, eskü és fogadalom, ünnepnapok, bűnbánati napok
4. Az egyházi közösség és a katekézis jogi környezetének alaptételei
5. Az iskolai keretek között folyó felekezeti oktatással járó tervezési és szervezési feladatok ismertetése
6. A tanóra didaktikai vonatkozásainak bemutatása

C. Morális és dogmatikai ismeretek
1. A vallásos élet (a hit, remény és szeretet) erkölcsi kérdései
2. Az emberi fizikai lét erkölcsi dimenziója
3. A társadalmi igazságosság erkölcsi vonatkozásainak alaptételei
4. Szentháromságtani fő dogmatikus tételek
5. A krisztológiai alapállításai
6. Az ekkleziológia fő tételei
7. Szentségtani dogmatikus kérdések

A szigorlat sikeres, ha a jelölt mindhárom témakörhöz tartozó tételét legalább elégséges minősítéssel kifejtette. A szigorlat összesített értékelése a három részjegy átlagából adódik ki.

A Szigorlati Bizottság

A Szigorlati Bizottság többtagú: tagjai a szigorlat részét képező különböző szakdiszciplínák oktatói.

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókkal a katolikus egyházjog alapjait, a jog történeti kialakulását a kezdetektől a kodifikáción keresztül napjainkig. Megvizsgálni a személyek jogalanyiságát a jogi személyek helyzetét, az egyháztagság körülményeit, a világi személyek és a klerikusok jogi helyzetét.

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:

Ismerje meg a hallgató az Egyház jogi arculatát.
Képes lesz felismerni az egyes élethelyzetekben az egyházban betöltendő szerepét.
Alkalmassá válni arra, hogy a törvényeket megismerje és az adott helyzetre alkalmazza.

A tárgy tematikája:

Bevezetés a kánonjogba: előzetes tudnivalók, történeti áttekintés,
Általános szabályok: az egyházi törvénykönyv hatályossági köre, egyházi jogszabályok, egyedi közigazgatási intézkedések, az autonóm belső szabályok, személyek és jogcselekmények, a kormányzati hatalom, az egyházi hivatalok, az idő hatása a jogviszonyokra,
A Krisztushívők: általában, kötelességeik és jogaik, világiak, klerikusok, személyi prelatúrák, társulásaik.

Követelmény: a félév végén kollokvium

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Bánk J., Kánoni jog, Budapest 1960.
Erdő P., Az egyházjog teológiája, Budapest.
Erdő P., Az egyházjog forrásai, Budapest, 1998.

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókkal az Egyházi alkotmányjog alap elemeit, területi beosztását, a hatalom szerepét az Egyházban, a kormányzati és rendi hatalom különbségét, az egyházi hivatalokat és azok betöltését, és az Egyház hierarchikus felépítését. Az Egyház tanító feladatát.

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:

Ismerje meg a hallgató az Egyház alkotmányjogának alap értékeit.
Képes lesz felismerni a rendi hatalom és a kormányzati hatalom különbségét.
Elkötelezett abban, hogy helyes módon értelmezze az Egyházban betöltött szerepét.

A tárgy tematikája:

az Egyház legfőbb hatósága: a pápa, a püspökök testülete, a pápát segítő intézmények, a részegyházak csoportjai, a részegyházak belső rendje, a szerzetesjog elemei,
az Egyház tanító feladata: a tanítóhivatal és megnyilatkozásai, az isteni ige szolgálata: homília, prédikáció. az Egyház missziós tevékenysége. A katolikus nevelés: a katolikus iskola, katolikus egyetem, egyházi egyetemek és fakultások, a tömegtájékoztatási eszközök, a hitvallás.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Bánk J., Kánoni jog, Budapest 1960.
Domingo J. A., Szeretesjog, Budapest 1999.

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókkal az Egyház a szentségek által történő megszentelő tevékenységét, a keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbánat szentsége, egyházi rend és kiemelten a házasság történetét, lelkipásztori előkészítését, célját tulajdonságát és szentségét, a házassági akadályokat.

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:
Ismerje meg a hallgató az Egyház megszentelő feladatát.
Képes lesz felismerni a szentség kiszolgáltatásának jogi körülményeit.
Helyes módon tudja értelmezni, tanítani és végezni a szentségi szolgálatot.

A tárgy tematikája:
a szentségekről általában; a keresztség; a bérmálás; az Oltáriszentség; a bűnbánat szentsége;
a betegek kenete; az egyházi rend;
általános tudnivalók a házasságról; a házasság lelkipásztori előkészítése;
a házassági akadályok általában; az egyes érvénytelenítő akadályok.
képesség a házassági beleegyezésre;
a beleegyezés hiányosságai az értelem részéről; az akarat részéről;
a beleegyezés kinyilvánítása;
a házasságkötés formája;
a vegyes házasság;
a házasság jogi hatásai;
a házassági kötelék felbontása;
különválás a házassági kötelék fennmaradásával;
a házasság érvényesítése;
a megszentelés egyéb módjai: zsolozsma, szentelmények, szent hely és idő, eskü és fogadalom, ünnepnapok és bűnbánati napok.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Hársfai K., Bevezetés a házasságjogba, Budapest 2006.
Kuminetz G., Az egyház megszentelő feladata IV. Budapest 2005.
Kuminetz G., Katolikus házasságjog, Budapest 2002.
Sipos I. – Gálos L., A katolikus házasságjog rendszere, Budapest 1960.
Kowal J., A házasság felbontás a hit javára, Budapest 2004.

Kánonjog Tanszék

A tárgy célja:

Megismertetni a hallgatókat a büntetőjog alapjaival büntetésekkel általában és az egyes büntetendő cselekményekkel. Az eljárásjog alapjaival, a per előfeltételeivel, és az egyházi peres eljárás lefolyásával, valamint a sajátos eljárásfajtákkal. Ismerje meg az egyházi vagyonjog alapjait

Tantárgyfelelős: Kovács József

A fejlesztendő kompetenciák:

Ismerje meg a hallgató a büntetőjog alapjait és az egyes büntetendő cselekményeket.
Legyen képes útbaigazítást adni a híveknek az egyházi peres eljárásokról.
Ismerje meg az Egyház vagyonkezelésének alapjait.

A tárgy tematikája:

Büntetendő cselekmények és büntetések általában
büntetendő cselekmények a vallás és az Egyház egysége ellen;
büntetendő cselekmények az egyházi hatóság ellen;
a tisztségek gyakorlása során elkövetett bűncselekmények;
büntetendő cselekmények különleges kötelezettségek ellen;
büntetendő cselekmények az élet és szabadság ellen.
A per előfeltételei, az egyházi peres eljárás lefolyása, sajátos eljárásfajták
Az egyházi vagyonkezelés alapjai.

Követelmény: a félév végén kollokvium.

Kötelező irodalom:

Az Egyházi Törvénykönyv. A „Codex iuris canonici” hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford. és a magy. ERDŐ PÉTER, Budapest 1985, 1986, 1997, 2001.
Erdő P., Egyházjog, Budapest, 2005.

Ajánlott irodalom:

Hársfai K., Egyházi eljárásjog, Budapest 2006.
Kowal J., A házasság felbontás a hit javára, Budapest 2004.

Kánonjog Tanszék

A tantárgyelem célja a jog mint társadalmi norma szerepének, a társadalmi életviszonyok elrendezésében betöltött funkciójának megismertetése. A képzés során a hallgatók elsajátítják a jogi alapfogalmakkal, a jogalkotó szervekkel, és a jogforrások fajtáival kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Megismerik a központi és a helyi közigazgatás rendszerét és szerveit, elsajátítják a közigazgatási ügyek intézéséhez szükséges alapvető igazgatási ismereteket. Képet kapnak a jogágak rendszeréről, ezen belül megismerik a polgári és büntető jogi alapelveket, a polgári és a büntetőjog szerepét a társadalmi viszonyok szabályozásában. Mindezen ismeretek elsajátítása alapozza meg a többi jogi szaktárgy oktatását.

Tervezett témakörök:

1.) A jog fogalmának meghatározásával kapcsolatos jogbölcseleti elméletek bemutatása. A társadalmi normák fajtáinak áttekintése. A keresztény erkölcs és a jog egymáshoz való viszonya.
2.) A jogalkotó szervek rendszere és fajtái, a jogforrások hierarchiája.
3.) Az Alkotmány jogrendszerben betöltött szerepe, az alkotmányos alapelvek megismerése.
4.) A hatalmi ágak fajtái, egymáshoz való viszonya.
5.) Az Országgyűlés szerepe, feladatai.
6.) A köztársasági elnök funkciója, az elnöki hatalom jellege a magyar alkotmány szerint.
7.) Az Országgyűlés és a kormány viszonya. A központi közigazgatási rendszer felépítése.
8.) A közigazgatás fogalma és szerepe a rendszerváltás után. A magyar közigazgatási rendszer felépítése.
9.) A helyi önkormányzás szervei. A helyi önkormányzatok szerepe a közigazgatásban, a helyi képviselőtestület feladatai és hatásköre.
10.) Az igazságszolgáltatás mint harmadik hatalmi ág jellegzetességeinek bemutatása. A bírósági szervezetrendszer megismertetése. Az ügyészség funkciója. Az ügyvédek feladatai.
11.) A polgári jogviszonyok jellegzetességei. A polgári jogi alapelvek.
12.) A büntetőjogi felelősség jellegzetességei a magyar Büntető Törvénykönyv tükrében.
13.) Eljárásjogi alapismeretek.
14.) Magyarország és az Európai Unió.

Kötelező tananyag:
- Az előadásokon elhangzottak, valamint az oktató által készített, papíralapon és elektronikus formában rendelkezésre bocsátott tananyagok tartalma.
- Kozmáné Szigeti Andrea: A jog fogalmi meghatározásának problémái, In: Tanulmányok a jogi alapismeretek köréből, Esztergomi Forrásközpont Sorozat XII. kötet, Szent István Társulat, Bp., 2007. (megjelenés alatt),
- Kozmáné Szigeti Andrea: Az elektronikus ügyintézés, In: Tanulmányok a jogi alapismeretek köréből, Esztergomi Forrásközpont Sorozat XII. kötet, Szent István Társulat, Bp., 2007. (megjelenés alatt),

Ajánlott irodalom:

- Fejezetek az alkotmányjog köréből – A magyar államszervezet (Szerk.: Kilényi Géza és Hajas Barnabás) Szent István Társulat, Budapest, 2007.
- Államelmélet I. ( Szerk.: Takács Péter) Szent István Társulat, Budapest, 2007.
- Tamás András: Magyar Közigazgatási Szervezeti Jog I., Szent István Társulat, Budapest, 2007.

Kánonjog Tanszék

A tantárgyelem célja, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi-gazdasági életviszonyokban való eligazodáshoz nélkülözhetetlenül szükséges polgári jog legalapvetőbb szabályait elsősorban a kódexjellegű Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek bemutatásán keresztül, emellett a vonatkozó egyéb törvények alapján ismereteket szerezzenek a nyereségorientált és a nem nyereségorientált társasági formákról, az alapítás és a működtetés legalapvetőbb szabályairól, az utóbbi években e szabályokban bekövetkezett változásokról. A hallgatók ismereteket szereznek továbbá a tulajdonjog és a kötelmi jog (a szerződésekre vonatkozó joganyag) általános szabályairól, megismerik a gyakorlatban legtöbbet használt szerződéstípusokat. A polgári jogi felelősség rendszerének felvázolása útján elsajátítják a kártérítés alapszabályait. E tantárgyelem keretében a hallgatók megismerkednek továbbá a polgári igények peres és nemperes eljárásokban való érvényesítéséhez, valamint a társadalmi szervezetek alapításához és bírósági nyilvántartásba vételéhez nélkülözhetetlenül szükséges eljárási alapismeretekkel is.

Tervezett témakörök:

1.) A polgári jog fogalma, a polgári jogág elhatárolása más jogágaktól. A Polgári Törvénykönyv felépítése, részei.
2.) A polgári jogi alapelvek bemutatása.
3.) A személyek fajtái. E témán belül az ember jogképességének és cselekvőképességének szabályai. A jogi személyek típusai, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok jogalanyisága. A gazdasági társaságokra és a társadalmi szervezetekre vonatkozó alapismeretek a kapcsolódó külön törvények szabályaira is kiterjedően.
4.) A személyhez fűződő jogok köre és védelme.
5.) Betekintés a tulajdonjog szabályaiba.
6.) A szerződésekre vonatkozó általános szabályok áttekintése. (A szerződéskötés, a szerződések teljesítésének szabályai, a szerződésszegés esetei.)
7.) A nevesített szerződéstípusok fajtái. Ezek közül az adásvételi, a vállalkozási, a megbízási, a bérleti, a biztosítási, a tartási és életjáradéki, az ajándékozási szerződések szabályainak megismerése.
8.) A vagyoni és nem vagyoni kártérítési felelősség szabályai.
9.) Öröklési jogi alapismeretek.
10.) A Polgári perrendtartás részeinek bemutatása. Polgári eljárásjogi alapelvek.
11.) A polgári eljárás megindításának módja, a polgári eljárás szakaszai.
12.) A bizonyítás szabályai, a peres felek bizonyítással kapcsolatos kötelezettségei.
13.) Jogorvoslati lehetőségek.
14.) A társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba vétele iránti nemperes eljárás szabályai.

Kötelező tananyag:
- Az előadásokon elhangzottak, valamint az oktató által a félév folyamán papíralapon és elektronikus formában rendelkezésre bocsátott anyagok tartalma.

Ajánlott irodalom:

- Lenkovics Barnabás: Polgári jogi alapok, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003.
- A Polgári Törvénykönyv magyarázata 1-2. kötet (Szerk.: Gellért György) KJK-KERSZÖV Kft., Budapest, 2004.
- Farkas József – Kengyel Miklós: Bizonyítás a polgári perben, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005.
- Kozmáné dr. Szigeti Andrea: A pervezetés szabályozásának jogalkalmazási problémái, Céghírnök, 2004. évi 4. szám 6-7.o.

Kánonjog Tanszék

Kánonjog Tanszék

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezető Erkölcsteológia

A tárgy célja: Az igazságosság hagyományos fogalmának elemzése, és az arra épülő egyházi szociális tanítás fontosabb kérdéseinek megismerése.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A keresztény társadalmi és politikai felelősségtudat alapjainak megismerése, elsajátítása,
• és ennek a lelkipásztori szolgálatban, a templomi és iskolai hitoktatásban történő továbbadásához, valamint a személyes életben való alkalmazásához szükséges készség kifejlesztése.

Tematika:
1. az igazságosság fogalma és szerepe a társadalmi életben;
2. kölcsönös igazságosság;
3. osztó igazságosság;
4. törvényes és szociális igazságosság;
5. kazuisztikus kérdések;
6. az igazmondásra vonatkozó bibliai tanítás;
7. a naiv realizmus szent Ágoston tanításában é szent Tamás szerint;
8. a hallgatólagos fönntartás elmélete, H. Grotius és S. Puffendorf véleménye; az őszinteség többtényezős elbírálása: Kant, és a modern nyelvfilozófia szerepe;
9. a modern katolikus erkölcsteológia álláspontja, az őszinteség szerepe a társadalmi életben, titoktartás szükségessége; aggasztó társadalmi és politikai jelenségek, a reklám erkölcsileg elfogadható szerepe;
10. a háborúra és békére vonatkozó modern egyházi tanítás kialakulása
11. erőszak a társadalmi életben, a házasságban;
12. szabadidő és ünneplés;
13-14. az egyház mai szociális tanításának alapelvei;

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a végeredmény 20%-át képező zárthelyi dolgozat;
Félév végi ellenőrzés: a végeredmény 80%-át képező írásbeli vizsga.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Joseph Pieper, Igazságosság,
Somfai Béla, Jegyzetek,
Anzenbacher, Arno, Keresztény Társadalom Etika, Szent István, 2001.
Bok, Sissela, Hazugság: A köz- és magánélet válaszútjai. 1983.
Helmuth Weber, „Őszinteség”, Általános erkölcsteológia, Szent István Társulat.
Bernard Häring, Freiheit im Christus, vagy angolul: Free and Faithful in Christ, vol. II., 3-4-5. fejezetek.

Ajánlott témák szakdolgozatokhoz: a Tematika kérdésterületei.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezető Erkölcsteológia.

A tárgy célja: A szexualitás emberi életben betöltött szerepének kifejtése a keresztény kinyilatkoztatás és hagyomány valamint az egyházi tanítás fényében.

Fejlesztendő kompetenciák:
• A férfi-női polaritás szerepének megértése az emberi kapcsolatrendszerben.
• Az idevonatkozó biblikus, patrisztikus és egyházi hagyomány fejlődésének főbb állomásai,
• A modern magatartástudomány és társadalmi élet kihívásaira adandó válasz a templomi és iskolai hitoktatásban, valamint a pasztorális szolgálatban és a keresztény életben.

Tematika:
1. Bevezetés: a szexuális forradalom elemei, hatásai;
2. Antropológiai alapfeltevések.
3. Szentírási alapok: a Teremtéstörténet szexuáletikai vonatkozásai;
4. Szentírási alapok: a rituális tisztaság, a férfi-női kapcsolat és a házasság a Mózesi Törvényben, annak szexuális magatartásra vonatkozó fontosabb szabályai;
5. Az Újszövetség szemléletmódja: Jézus magatartása és tanítása;
6. Szent Pál szexuáletikája: gyakrabban használt kifejezések jelentése, a rituális és szexuális tisztaság kapcsolata
7. Homoszexuális cselekedetek, és a szexuális magatartás más kérdései, valamint, a nők és a családi élet; a házasság és szüzesség kérdése szent Pálnál;
8. Szent Pál szexuáletikájának összefoglalása.
9. Szexuáletika a keresztény hagyományban: szent Ágoston és az egyházatyák kora;
10. Szexuáletika a keresztény hagyományban szent Tamás és a reformáció kora.
11. A modern kor kihívásai és a családtervezés az Egyház hivatalos tanításának fényében;
12. A homoszexualitás probléma-területe,
13. Pasztorális lehetőségek az elváltak és újraházasodottak életében: a belső fórumon lehetséges lelkipásztori szolgálat kérdései.
14. A családvédelem II. János-Pál tanításában és a MKPK körlevelében.
Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a végeredmény 20%-át képező zárthelyi dolgozat;
Félév végi ellenőrzés: a végeredmény 80%-át képező írásbeli vizsga.
Kötelező és ajánlott irodalom:
Somfai Béla, Szexuáletikai Jegyzetek, Új Ember, 2003.
Casti Connubii, Familiaris Consortio és a Deus Charitas Est. Pápai enciklikák.

Ajánlott témák szakdolgozatokhoz: a Tematika kérdésterületei.

Gyakorlati Teológia Tanszék

Tanegységi előfeltételek: Bevezetés az Erkölcsteológiába.

A tárgy célja: Az „élet szentségére” épülő erkölcsi irányelvek ismerete és alkalmazása a bioetika hagyományos és modern problémáira a katolikus erkölcsi hagyomány és tanítás fényében.

Fejlesztendő kompetenciák:
• megismerni a bioetika sajátos módszertanát, valamint az élettudományok területén felmerülő sajátos problémákat
• megbízható információkat szerezni a lelkipásztori szolgálat, valamint az iskolai és felnőtt hitoktatás számára ezen a területen felmerülő erkölcsi kérdésekben;

Tematika:
1. a „halál kultúrája”, és az egyházi hagyomány alapvető megállapításai az életvédelméről az Evangaelium Vitae c. enciklika alapján;
2. az „élet szentségének” bizonyíthatósága biblikus, tapasztalati, filozófiai alapokon, valamint az egyházi hagyomány fényében;
3. az „élet szentségéből” fakadó általános erkölcsi irányelvek, fontossági sorrendben; téves axiómák;
4. a bioszféra egyensúlyának biztosítása; környezetvédelem;
5. genetika: általános ismeretek, problématerületek, lehetőségek és veszélyek;
6. genetikai szűrővizsgálatok, génsebészet, eugénia, klónozás, őssejtkutatás;
7. reprodukciós technológia: testen belüli mesterséges megtermékenyítés, ivarsejt adományozás;
8. reprodukciós technológia: testem belüli mesterséges megtermékenyítés, dajkaterhesség/béranyaság, nemek megválasztása, a testen kívül létrehozott élet védelme;
9. terhesség megszakítás: a hagyományos egyházi tanítás kialakulása, a jelenlegi helyzet kialakulásának tényezői és kihívásai a keresztény közösségek számára;
10. a betegellátás etikai problémái: jól értesült beleegyezés, élő végrendelet;
11. szervadományozás;
12. mesterséges táplálás és életfenntartás, kezelés visszautasítás/visszavonás;
13. „jó halál” a keresztény hagyomány fényében;
14. eutanázia.

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: a végeredmény 20%-át képező zárthelyi dolgozat;
Félév végi ellenőrzés: a végeredmény 80%-át képező írásbeli vizsga.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Dr. Somfai Béla, Bioetikai Jegyzetek.
Dr. Kovács József, Bevezetés a Bioetikaba, A modern orvosetika alapjai, Budapest, Medicina Kiadó
Dr. Gaizler Gyula, Felelős döntés vagy ítéletvégrehajtás? Orvosetika változó világunkban. Budapest Szent István Társulat.
Dr. Gaizler Gyula, A bioetika alapkérdései,, Budapest, 1997.

Ajánlott témák szakdolgozathoz: a Tematika kérdésterületei.

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltétel: Bevezetés a pszichológiába, fejlődés- és szociálpszichológia

A tárgy célja:
Szintetizálni az eddig tanult elméleti pszichológiai ismereteket az iskolában folyó munkához kapcsolódóan. Legyen képes a hallgató annak belátására, hogyan célszerű teljesítménymotivációt befolyásolni; milyen nevelői stílus, milyen tanulásszervezési módszerek alkalmazásához kapcsolódik.

A fejlesztendő kompetenciák
• Tanulási képességek, stratégiák méréses módszereinek gyakorlatban való alkalmazása
• Önismeret, önkritika fejlesztése a gyermekismeret – pedagógiai jellemzés megfogalmazása segítségével.
• Összefüggések felismerésének fejlesztése az oktató nevelőmunka gyakorlata, valamint a pszichológiai alapismeretek között.

A tárgy tematikája:
1. Az iskolai munka mint interakció – kommunikáció
2. A tanulói személyiség – megismerésének lehetőségei
3. A pedagógus szerep – nevelői stílusok összefüggései
4. A diák szerep; a szerepértelmezésből adódó konfliktushelyzetek
5. Értékközvetítés – módszerei, lehetőségei a tanítási órán és iskolán kívül
6. Információ-birtoklás – iskolai tudás – követelmények összefüggései
7. A személyiség motiválhatósága – a képességek rendszere, fejlesztése
8. Kognitív stílus, tanulási stílus, tanulási módszer, tanulási stratégia
9. Tanulás-szervezési módszerek – személyiségfejlesztés gyakorlata
10. Az értékelő megnyilatkozások személyiségfejlődésre gyakorolt hatása
11. Az osztályozás fogalma, szerepe; helye – kapcsolata az értékeléssel
12. A tanítási óra pszichés légkörét befolyásoló tényezők
13. A segítő – támogató nevelés és a differenciálás lehetőségei
14. A másság kezelése a tanítási órán

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: Egy szabadon választott témához kapcsolódó, konkrét mérőeszköz használata alapján kapott adatok elemzése, értelmezése, házi dolgozat formájában, melynek hossza maximum 10 oldal lehet.
Félév végi ellenőrzés: Szóbeli kollokvium a kijelölt témakörökhöz kapcsolódó tematika alapján.

Kötelező és ajánlott irodalom:
Balogh L. (1997): Tanulási stratégiák és stílusok; a fejlesztés pszichológiai alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
N. Kollár K. – Szabó É. (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Bp.
Tóth László (1995): Pszichológia a tanításban. Pedellus, Debrecen
Tóth L. (1997): Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
Démuth Á. (2006): Amit a hallgatónak tudni illik a: motivációról. JGYFK., Szeged

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Vélt és tényleges tanulási stratégiák a diákok körében.
2. A domináns tanulási és kognitív stílus vizsgálatának – ismeretének pedagógiai pszichológiai vonatkozásai.
3. Teljesítménymotivációs típusok egy iskolai osztályban, a motiválás lehetőségei a tanítási órán.
4. Egy iskolai osztály több szempontú szociometriai vizsgálatának neveléslélektani, didaktikai tanulságai.

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek: nincsenek

A tárgy célja:
A tantárgy célja az, hogy megismertesse a nevelés, ezen belül is a keresztény nevelés történetét, módszereit a kezdetektől napjainkig.

Fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a nevelés, főként a keresztény nevelés történetét, főbb szereplőit.
• Képes felismerni és megkülönböztetni különböző korszakok nevelőinek főbb módszertani elveit.
• Elkötelezett abban, hogy mindazt, amit a különböző korok tapasztalatai nyújtanak a mai kor nevelői számára, azt beépítse saját nevelési elveibe, hangsúlyt fektetve a keresztény nevelési elvekre.

A tárgy tematikája:
1. Az intézményes nevelés kezdetei (ősnépek, ókori kelet államai)
2. A görög és római nevelés
3. A keresztény ókor (a VIII. századig)
4. A keresztény középkor I. ((karoling kultúra; egyházi, világi és céhes nevelés)
5. A keresztény középkor II. (szerzetesrendek; iskolatípusok, egyetemek)
6. Reneszánsz és humanizmus (Erasmus, reformátorok)
7. A katolikus megújulás és a jezsuita szellem (jezsuiták, angolkisasszonyok)
8. A tanító és más, tanítással foglalkozó szerzetesrendek (piaristák, oratoriánusok, orsolyiták, iskolanővérek, stb.)
9. A magyar közoktatás ügye (három részre szakadt ország, protestáns nevelés, Oláh Miklós, Pázmány Péter, Ratio educationis)
10. A XIX. századi magyar nevelés (reformkor, Eötvös, 1848/1849, Bach-korszak, kiegyezés, a kiegyezés utáni polgári kor)
11. A XIX-XX. sz. fordulójának pedagógiája (Montessori, reformpedagógia)
12. A katolikus nevelés a XIX-XX. század fordulóján (Champagnat, don Bosco, Foerster, cserkészet, diákszövetségek)
13. A XX. századi magyar nevelés (keresztény kurzus, KALOT, KALÁSZ, Szívgárda, Kolping)
14. A kommunizmus és szocializmus nevelési módszere

Követelmény:
Félév végi ellenőrzés: kollokvium

Kötelező és ajánlott irodalom:
MÉSZÁROS István, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla: Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest 2004.
PUKÁNSZKY Béla, NÉMETH András, Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. (Átdolgozott kiadás.) Osiris, Budapest 2003.
SÁVAI János, Neveléstörténet. Agapé, Szeged 2000.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Az ókori nevelés elvei
2. Keresztény középkor – sötét középkor?
3. Szerzetesrendek a megújulás szolgálatában
4. A kommunistanevelési elvek hatásai a mai Magyarországon

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja: A nevelői szerep elsajátításának elméleti megalapozása.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a nevelés személyi és tárgyi követelményeit.
• Ismeri a nevelés főbb területeinek sajátosságait, ezek pedagógiai megvalósításának útjait.
• Ismeri a sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai alapokat.

A tárgy tematikája:
1. A nevelés fogalma, jellemzői
2. A nevelt - személyi fejlődés és temperamentumok szerepe a nevelésben
3. Nevelés a családban
4. A nevelő - jelleme, nevelői magatartás-típusok
5. Az értelmi nevelés
6. A fizikai nevelés - az emberi élet méltósága, értéke - egészség, sport
7. Erkölcsi nevelés- az erkölcsjellem fejlesztése
Veszélyeztetett fiatalok – kábítószer, alkohol
8. Esztétikai nevelés - érzelmi nevelés
9. Fogyasztói nevelés
10. Globális nevelés
11. Élethivatásra nevelés
12. A vallásos nevelés
13. Nevelés nehezített körülmények között - figyelemzavar, fogyatékosság, magatartászavar és deviancia
14. A pályaválasztás

Követelmény:
Az előadásokon való aktív részvétel. Kiadott témakörben (részletes témajegyzéket a szemeszter elején megkapják a hallgatók) 8-10 oldalas szemeszterdolgozat készítése a T.O. által kiadott szabványok (irodalom, hivatkozások) betartásával.

Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: kollokvium és a szemeszterdolgozat átlaga képezi a jegyet.

Irodalom:
Kötelező:
Szabó Éva: Szeretettel, szigorral. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
Sávai János: Neveléselmélet. Szeged, 2006.
Ajánlott:
BAGDY Emőke: Családi Szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995 (4. kiadás).
BÁTHORY Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Budapest, 2000.
BETTELHEIM, Bruno: Az elég jó szülő. Cartaphilus, 2000.
HATOS Gyula: Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest, 1996.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz
1. Pozitív nevelői magatartások
2. Az esélyegyenlőség
3. Értékrend és etikai érzék kialakítása
4. Szülők és nevelők együtt a nevelőmunkában

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek: nincs

A tárgy célja:
A hátrányos helyzetű fiatalok beilleszkedését segítő pedagógiai ismeretek elsajátítása. Az esélyegyenlőség biztosításának elmélete és gyakorlata.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a hátrányos helyzet kialakulásának főbb okait, megnyilvánulásait és következményeit.
• Ismeri a hátrányos helyzetből eredő szocializációs sérüléseket, ezek pedagógiai kezelését.
• Ismeri az esélyegyenlőség biztosításának, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges törvényi és nevelés tevékenység eljárását, szervezési feladatait.

A tárgy tematikája:
1. A hátrányos helyzet jelentése a nemzetközi és hazai jogrendben
2. Az esélyegyenlőség biztosításának személyi és tárgyi feltételei.
3. Hátrányos helyzet iskolakezdéskor és felsőbb oktatási rendszerekben.
4. Az esélyegyenlőség gyakorlatával jelentkező pszicho-pedagógiai kihívások (tévutak, félmegoldások, szocializációs nehézségek)
5. A hátrányos helyzet okai, megnyilvánulásai
6. A szociális hátrányból eredő szocializációs zavarok
7. Fogyatékosság mint hátrányhelyzet: kialakulásának okai, főbb formái.
8. Fogyatékossággal élők integrálása az iskolai pedagógiai programba (általános szabályok, szakmai kompetenciák).
9. Az értelmileg sérültek integrációjának lehetőségei.
10. A sajátos oktatási módszert kívánó gyermekek integrációja (siketek, gyengén látók, vakok)
11. A hátrányos helyzet felszámolását segítő iskolán kívüli programok
12. Az állami gondoskodásban élő gyermekek integrációja (törvényi szabályozás, intézményi rendszer)
13. Az állami gondoskodásban élők szocializációját elősegítő pedagógia
14. A civilszféra bevonása a hátránykompenzációs pedagógia gyakorlatába (integráló programok az iskolában és iskolán kívül)
A roma kisebbség helyzetéről, integrációs pedagógiájáról külön tanegységben tárgyalunk.

Követelmény:
Előadásokon való aktív részvétel, valamint az évközi nevelési gyakorlatok végzése.

Félévközi ellenőrzés: a félévközi gyakorlatok jegyzőkönyvének bemutatása.
Félév végi ellenőrzés: kollokviumhoz bocsátás feltétele a félévközi (elfogadott) gyakorlatok igazolása.

Irodalom:
Kötelező:
Esélyteremtés a pedagógiában (szerk. Estefánné Varga Magdolna, Ludányi Ágnes) Eger
Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Kálmán Zsófia: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem. HVG-ORAC, Budapest, 2006.
Ajánlott:
Szabó Ákosné: Szegénység és iskola: kor és kórkép a tanulásban akadályozott népesség iskoláztatásáról. Trezor Kiadó, Budapest, 1998.
Forrai R. Katalin: Cigány gyermekek szocializációja. Aula, Budapest, 1998.
W. A. Gordon: Az előítélet. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.
Együttnevelés speciális igényű tanulók az iskolában: az integrált fejlesztés lehetőségei (szerk.: Csányi Yvonne, és mások) OKI Budapest, 1995.
A súlyosan és halmozott fogyatékossággal élő gyermekek fejlesztése, a képzési kötelezettség teljesítése (szerk. Lányiné Engelmayer Ágnes) OKI Budapest, 1997.

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek:
Kateketika elmélet I-II., Kateketika gyakorlat 1-2.

A tárgy célja: a növendék átfogó képet alakít ki az iskolai keretek között történő oktatás-nevelés általános szervezéséről, és a tantárgy-tervezés módszertani alapjairól.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri az iskolai oktatás-nevelés szervezésével kapcsolatos főbb fogalmakat, folyamatokat, összefüggéseket, és ezek gyakorlati vonatkozásait.
• Képes az ismeretek gyakorlati megvalósítására.
• Elkötelezett abban, hogy ismereteit korszerű irodalom segítségével rendszeresen bővítse.

A tárgy tematikája:
1. Oktatáselméleti irányzatok
2. A tanulás folyamata
3. Az oktatás célrendszere
4. Az oktatás tartalma
5. Tanterv, program, programozás, curriculum
6. Az óratervezet
7. Az oktatás stratégiái és módszerei
8. Az oktatás szervezési módjai
9. Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei
10. A tanulás szervezeti keretei és formája
11. A pedagógiai értékelés
12. A különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása
13. Az iskolai oktatómunka tervezése
14. Tanulási motiváció

Irodalom:
A tanulás fejlesztése. (szerk.: Monostori Anikó), Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003.
Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Laszlavik Éva: A csoportszervezés eljárásai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.
Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulnak jól vagy rosszul a gyerekek? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
Sávai János: Neveléstudomány. Agapé Kiadó, 2005.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. Három konkrét tanterv összehasonlítása
2. A tanulás és (ön)értékelés összefüggései
3. A rejtett tanterv
4. Az önszabályozó tanulás

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Pedagógia-pszichológia komplex szigorlat (új, mesterszakos képzéshez)
Comprehensive examination of Psychology and Pedagogy

Gyermek-és fejlődéslélektan. A személyiség fejlesztése.
1 A személyiség fejlődésének szakaszai. A szocializáció fogalma. Önismeret célja, szándékvilág
Énkép, én-ideál.

2 Alapvető nevelői attitűdök. Hibás nevelői magatartásmódok. Emberi kapcsolatok alapjai. Bizalom és bizalmi helyzetek
3 Az én struktúrája. Az önnevelés és lehetőségei. Közösség, mint az önismeret forrása, segítője.
Önismeret és lelki egészség.
Önismeret és élethivatásunk.
4 A csecsemő- és kisgyermekkor.
5 A serdülőkor. Biológiai és lélektani vonatkozások.
6 Az ifjúkor. A nemi önazonosság és szexualitás. Kapcsolatteremtés módjai
7 Az identitás és zavarai.
Közösség, mint az önismeret forrása, segítője. Önismeret és lelki egészség. Önismeret és élethivatásunk.
8 A felnőttkor. Párkapcsolatok.
9 Pályaválasztás. A kreativitás alakulása.
10 A szociális kapcsolatok rendszere. Partnerkapcsolatok. A házasság. Kommunikációs csatornák és személyes kommunikációs stílus. Értékek és értéktelenségek
11 A szülő-szerep. Gyermeknevelés kérdései.
12 Az időskor lélektana. Felkészülés az időskorra.
13 A fejlődés folyamatának torzulásai.
14 Főbb gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórállapotok és korai felismerésük. A személyi egyensúly. Személyes krízisek feldolgozása.

Általános és személyiség-lélektan
1 A pszichológia tárgya, területei. A pszichológia vizsgálati módszerei. A pszichológia kezdetei.
2 A tudományos lélektan kialakulása. A pszichometria
3 A megismerési folyamatok. Érzékelés, észlelés, figyelem
4 Emlékezet – Képzelet – Gondolkodás - Intelligencia - Tanulás
5 Érzelmek, motivációk. Verbális kommunikáció. Nonverbális kommunikáció
6 A viselkedés szerveződése. A kommunikáció.
7 Az intellektus.
8 A személy és a személyiség.
9 Személyiségtípusok, alkattan.
11 Személyiségvonások. A személyiség vizsgálatának eszközei.
12 Személyiségelméletek és modellek.
13 A pszichopatológia. A norma fogalma és meghatározásai.
14 Személyiségzavarok.
15 Neurotikus állapotok. Pszichoszomatikus összefüggések.

IRODALOM
Carver, Ch.S, Scheier, MF: Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest, 1998.
Ebből elsősorban az 1, 2, 3, 5, 7,13, 16. fejezet.
Galambos Katalin: Az általános és személyiség-lélektan alapjai. Műszaki Kiadó, Bp. 2006 (10. kiad.). XII. fejezet.
Alport GW: A személyiség alakulása. Gondolat, Bp. 1980.
Atkinson RL, Atkinson RC, Smith EE, Bem DJ: Pszichológia. Osiris Budapest.
Hebb OD: A pszichológia alapkérdései. Ego Training School Bp. 1995.
Kulcsár Zsuzsa: Személyiség-pszichológia. Tankönyvkiadó, Bp. 1988.
Tringer László: A pszichiátria tankönyve. V. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2010. Ebből a Pszichopatológia c. fejezet.
SH Atlasz. Springer, Budapest, 1994. XIII. fejezet.
Buser K, Kaul-Hecker: Orvosi Pszichológia – Orvosi szociológia. Medicina, Bp. 1998. 5. fejezet.
Bernáth László, Révész György: A pszichológia alapjai, Tertia Kiadó, Budapest, 1995
Keményné Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest, 2000.
Séra L: Általános pszichológia. Comenius, Pécs, 2001.
Bánki M. Csaba: A beteg elme. Medicina, Bp. 1981.
Süle Ferenc: Valláspatológia. GyuróArt Press, Szokolya, 1997.
Worthington EL: Lelkigondozói ABC. Harmat Kiadó, Bp. 2003.
Dr. Vető Lajos: Tapasztalati valláslélektan. Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály. Budapest, 1966.
Bernáth László, Révész György: A pszichológia alapjai, Tertia Kiadó, Budapest, 1995
Atkinson, Atkinson: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 1999
Keményné Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest, 2000

Neveléstudomány (Neveléslélektani és elméleti kérdések) Oktatáselmélet
1 A nevelés fogalma Az elkötelezett nevelés, felnőtt személyiség Oktatáselméleti irányzatok
2 A nevelt - személyi fejlődés és temperamentumok szerepe a nevelésben A tanulás folyamata
3 Nevelés a családban A családi szocializáció és a nevelés kapcsolata
Család és nevelés: családi attitűdök
Az oktatás célrendszere
4 A pedagógus szerep – nevelői stílusok összefüggései. Nevelői jellem, stílus Az oktatás tartalma
5 Értékközvetítés – módszerei, lehetőségei a tanítási órán és iskolán kívül
Tanterv, program, programozás, curriculum
Az értelmi nevelés. Differenciálás, tehetséggondozás. A személyiség motiválhatósága – a képességek rendszere, fejlesztése. Az óratervezet
6 A fizikai nevelés - az emberi élet méltósága, értéke - egészség, sport Az oktatás stratégiái és módszerei
7 Erkölcsi nevelés- az erkölcsjellem fejlesztése
8 Veszélyeztetett fiatalok – kábítószer, alkohol
Szerepkonfliktusok – antiszociális és deviáns magatartás Az oktatás szervezési módjai
9 Esztétikai nevelés - érzelmi nevelés Fogyasztói nevelés Globális nevelés Élethivatásra nevelés Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei
10 A meggyőződés kialakítása. Kognitív stílus, tanulási stílus, tanulási módszer, tanulási stratégia A tanulás szervezeti keretei és formája
11 Az értékelő megnyilatkozások személyiségfejlődésre gyakorolt hatása A pedagógiai értékelés
A másság kezelése a tanítási órán A különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása
12 Nevelés nehezített körülmények között - figyelemzavar, fogyatékosság, magatartászavar és deviancia Az iskolai oktatómunka tervezése
13 A pályaválasztás Tanulási motiváció

IRODALOM:
SÁVAI János: Neveléselmélet. Szeged, 2006. http://www.theol.u-szeged.hu/
SZABÓ Éva: Szeretettel, szigorral. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
BAGDY Emőke: Családi Szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995 (4. kiadás).
BÁTHORY Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó, Budapest, 2000.
BETTELHEIM, Bruno: Az elég jó szülő. Cartaphilus, 2000.
HATOS Gyula: Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest, 1996.
A tanulás fejlesztése. (szerk.: Monostori Anikó), Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2003.
Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Laszlavik Éva: A csoportszervezés eljárásai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.
Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulnak jól vagy rosszul a gyerekek? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
Sávai János: Neveléstudomány. Agapé Kiadó, 2005.
Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Bp. 1977.:
Démuth Ágnes: Amit a hallgatónak tudni illik a: motivációról. JGYFK., Szeged, 2009
Kósa Éva: A szociális fejlődés alapkérdései. Oláh A., Bugán A. (szerk.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, 2001.
N. Kollár K. – Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Bp. 2004:
Sávai János: Neveléselmélet. (GFHF honlapjáról letölthető)
Tóth László: Pszichológia a tanításban. Pedellus, Debrecen, 2008
Vajda Zsuzsa - Kósa Éva: Neveléslélektan. Osiris, Bp. 2005

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltétel: nincs

A tárgy célja: A valláslélektan feladata annak az emberi tapasztalatnak, felismerésnek és viselkedésnek a leírása, melyekben az ember kifejezésre juttatja a hitét egy őt felülmúló, transzcendens valósággal, valamint ennek egyéni és társadalmi-lélektani feltételeinek magyarázata.

A fejlesztendő kompetenciák
• Ismeri a vallásos megnyilvánulások pszichológiai megközelítését, figyelembe véve a (teológia és természettudomány) tudományágak illetékességét.
• Ismeri a rendkívüli vallási jelenségek, magatartások pszichológiai értékeléseit.
• Ismeri a patológiás magatartások vallási formában való megjelenéseinek fejlődéslélektani hátterét
• Ismeri az egészséges népi vallásosság közösségteremtő és személyiségfejlesztő értékeit.

A tárgy tematikája:
1. A tudományos valláslélektan
2. A vallásos tapasztalat lényege és szerkezete a primitív vallásoknál
3. A személyiség vallásos fejlődése
4. A vallás megközelítése a különböző pszichológiai iskolák felfogásában
5. Megtérés pszichikai folyamata, formái, következményei
6. Misztika jelentése, korok szerinti sajátos megjelenése, jelentősége a mai társadalomban.
7. Rendkívüli vallási élmények: látomások, jelenések
8. A népi vallásosság sajátosságai, indítékai, régi és mai megnyilvánulásainak jelentősége, ápolása az egyén és a közösség életében.
9. Megújulási mozgalmak és lelki egészség: a) Lélekben való megújulás
10. Megújulási mozgalmak és lelki egészség: b) mozgalmak, bázis-közösségek
11. Valláspótlékok: deviáns erőszak (fanatizmus, fundamentalizmus), szekták, mágia.
12. A valláspótlékok egyéni pszichikai és társadalmi következményei.
13. Funkcionális vallásosság jelentése, magatartás értelmezése
14. A vallás mint a párbeszéd és megbékélés útja (Th. Merton, R. Panikkar, Henry Le Saux és mások)

Követelmény:
Az előadásokon való aktív részvétel. Kiadott témakörben (részletes témajegyzéket a szemeszter elején megkapják a hallgatók) 8-10 oldalas szemeszterdolgozat készítése a T.O. által kiadott szabványok (irodalom, hivatkozások) betartásával.
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga; a vizsgára jelentkezés feltétele a vizsgaidő kezdetéig elfogadott szemeszterdolgozat.

Irodalom:
Kötelező:
BENKŐ Antal: Bevezetés a valláslélektanba. TKK - Teológiai Vázlatok II. Budapest 1983
HORVÁTH-SZABÓ Katalin (szerk.): Lélekvilág (Pszichológiai tanulmányok a vallásról, az erkölcsről és az én-ről). Pázmány P. Katolikus Egyetem, Piliscsaba 1998
Antoine VERGOTE, Valláslélektan, Budapest: Híd Alapítvány, 2001
Pasztorálpszichológia – Szöveggyűjtemény. SZHF 1996.

Ajánlott:
Robert De GRANDIS S. S.J.: Új bevezetés a katolikus karizmatikus megújulásba. Marana Tha sorozat 60. Bp. 1997.
Gerhard RUHBACH – Josef SUDBRACK: Nagy misztikusok. Kairosz Kiadó, 2005,
Benedict M. HERON osb: A katolikus karizmatikus megújulás. Budapest, 1995.
SZENTMÁRTONI Mihály – Benkő Antal: A lelkiélet lélektanához..

Ajánlott témák szemeszter dolgozathoz
1) Egy kevésbé ismert népi vallási megnyilvánulás bemutatása (kialakulása, története, utóélete)
2) Nem katolikus vagy nem keresztény vallási közösségek népi vallásosságának bemutatása
3) Mai látnokok, szentemberek

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek:
Bevezetés a pszichológiába, Személyiséglélektan, Fejlődéslélektan. Erkölcstan I.

A tárgy célja:
A keresztény segítő- és lelkipásztori szolgálat lélektani alapjainak megismerése. A segítés pszichológiai követelményeinek megismerése.

A fejlesztendő kompetenciák
• Ismeri a keresztény segítőszolgálat főbb területeit.
• Ismeri az idősek segítésének, szenvedésben való kísérésnek követelményeit, alapvető módjait.
• Ismeri a szenvedélybetegek, kirekesztettek gondozásának követelményeit, módszereit.

A tárgy tematikája:
1. Pasztorálpszichológia meghatározása, feladata. A kórházi és lelkipásztori gondozás sajátosság, kapcsolata.
2. Az erkölcsi fejlődés kritériumai, megnyilvánulásai.
3. A bűntudat kialakulása, jelentősége, szintjei.
4. Az egészséges és beteges bűntudat megnyilvánulásai, kezelése.
5. A keresztény bűnbánat jelentése, gyakorlatának formái.
6. Öregedés: pszicho-biológiai folyamata, felkészülés az öregedésre.
7. Az öregedést kísérő konfliktusok, krízisek. A beteg és környezetének segítése.
8. Halál és gyász: magatartások és feldolgozási lehetőségek.
9. Az ember önmagához való viszonyának zavarai: depresszió- suicidium- neurózis – szenvedélyek.
10. A drogfüggés.
11. Alkoholizmus.
12. A szenvedélybetegségek megelőzésének pedagógiai feladatai.
13. A társadalom perifériáján élők gondozásának lehetőségei, útjai.
14. Az önkéntesség jelentősége, szervezése a szenvedők megsegítésére.

Követelmény
Az előadásokon való aktív részvétel. Kiadott témakörben (részletes témajegyzéket a szemeszter elején megkapják a hallgatók) 8-10 oldalas szemeszterdolgozat készítése a T.O. által kiadott szabványok (irodalom, hivatkozások) betartásával.
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga; a vizsgára jelentkezés feltétele a vizsgaidő kezdetéig elfogadott szemeszterdolgozat.

Irodalom:
Kötelező:
Pasztorálpszichológia (PP), Szeged, 1996.
SZENTMÁRTONI Mihály: Lelkipásztori pszichológia. Budapest,
BAKÓ Tihamér: Verem mélyén. Könyv a krízisről. Psycho Art, Budapest, 2004

Ajánlott:
HÉZSER Gábor: Pásztori pszichológia. Kálvin Kiadó, 1995.
RIEMANN, Fritz: Az öregedés művészete. Háttér Kiadó Budapest 1987.
BAUMGARTNER I.: Pasztorálpszichológia, Semmelweis Egyetem TF, Budapest, 2003.
H. HARSCH: Kiút az alkohol rabságából. Agapé Kiadó, Szeged, 2000.

Ajánlott témák szemeszter-dolgozathoz
1. A bűn és bűnbánat az ószövetségi iratokban
2. A szenvedés és halál felfogása az újszövetségi iratokban
3. Az élet – szenvedés – halál témája az első századok prédikációiban, katekéziseiben
4. Bűnös – bűnbánó – szent (Egy megtérő élettörténetének pszichológiai elemzése.)

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Tanegységi előfeltételek:
Bevezetés a pszichológiába; Fejlődés- és gyermeklélektan

A tárgy célja:
Megismerni a társas érintkezés elemi lélektani folyamatait, és az ezekkel összefüggő alapfogalmakat.

A fejlesztendő kompetenciák:
• Ismeri a szociálpszichológia tárgyát képező alapjelenségeket.
• Képes a megszerzett ismeretek alapján értelmezni személyes tapasztalatait.
• Elkötelezett abban, hogy tudatosan alkalmazza a megszerzett ismereteket mindennapi társas kapcsolatai fejlődése érdekében.

A tárgy tematikája:
1. A szociálpszichológia (tárgya, gyakorlati vonatkozásai, történetének főbb állomásai)
2. A szociális tanulás (a szocializáció fogalma, a szociális tanulás módjai)
3. Az önismeret (fogalma, énkép, önértékelés, Johari ablaka, az önismeret jelentősége, az önismeretszerzés módjai)
4. Védekező/elhárító mechanizmusok (fogalma, típusai)
5. Az empátia fogalma, észlelés, személyészlelés, vonzalom
6. Kategorizálás, sztereotípia, sztereotipizálás, attitűd
7. Az interakció fogalma, a kommunikáció fogalma, verbális kommunikáció, nonverbális kommunikáció, metakommunikáció
8. A kommunikáció modellje, az interperszonális találkozás és a kommunikáció szintjei
9. Státus és szerep (a fogalmak, a szerep típusai, szerepkonfliktusok)
10. A csoport fogalma, jellemzői, típusai, struktúrája
11. Norma, konformizmus, deviancia, vezetési stílusok
12. A csoport fejlődési szakaszai
13. Befolyásolhatóság/meggyőzhetőség (fogalma, tényezői, a befolyásolás típusai, a meggyőzés)
14. Tömegjelenségek

Követelmény:
Félévközi ellenőrzés: nincs
Félév végi ellenőrzés: írásbeli, vagy szóbeli vizsga

Kötelező irodalom:
Keményné Dr. Pálffy K., Bevezetés a pszichológiába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
Forgács J., A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz, [é.n.], [h.n.]

Ajánlott irodalom:
Aronson E., A társas lény, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995.
Szabó I., Bevezetés a szociálpszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994.
Powell J., Miért félek attól, aki vagyok?, Vigilia, Budapest, 1998.

Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz:
1. A személyes kapcsolatok fejlődése, intim kapcsolatok
2. A csoporton belüli kapcsolatok (önfeltárás, konfliktusok, befolyásolás)
3. Döntéshozatal, együttműködés, versengés
4. Tömegjelenségek: kollektív tudatjelenségek: divat, babona, híresztelés

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Biblikus Tudományok Tanszék

Filozófia Tanszék (GFF)

Gyakorlati Teológia Tanszék

Kánonjog Tanszék

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Rendszeres Teológia Tanszék

Egyháztörténet Tanszék

Neveléstudományi és Pszichológiai Szakcsoport

Egyháztörténet Tanszék

Egyháztörténet Tanszék