Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Fáyné Dr. Dombi Alice Klára (FADJABF.SZE)

min.3 kredit

Cél: A pedagógiai gondolkodás fejlődésének megismerése a gyermektörténeti nézőpont érvényre juttatásával.

A művelődési anyag tartalma:
O Az emberi élet hajnalán - nevelés az őskorban. Írnokok, papok, uralkodók.
O Egyiptom, Mezopotámia, India és Kína.
O Nevelés az ókori Görögországban és Rómában.
O A korai kereszténység embereszménye, gyermekfelfogása, intézménytípusok. Az egyetemalakítás időszaka.
O "Új Föld - új ég" - az ember felfedezése a reneszánsz kultúrában. Humanista gondolkodók a nevelésről: Rotterdami Erasmus, Francois Rabelais, Michael de Montaigne.
O A magyar reneszánsz.
O A pedagógiai gondolkodás és gyakorlat a XVII. sz-ban Apáczai Csere János, Comenius Amos János, John Locke, Jean Jacques Rousseau nevelési elvei, hatása a pedagógiai gyakorlatra.
O Johann Heinrich Pestalozzi és Tessedik Sámuel munkára nevelési rendszere, értelem-és érzelem nevelési gyakorlatukban. Herbart, a tudatos újító pedagógus.
O A magyar nevelésügy helyzete a Habsburg abszolutizmus idején. Az I. és II. Ratio Educationis.
O A magyar reformkor nevelési törekvései.
O A dualizmus korának pedagógiája. Az 1868. 38. tc., az Eötvös-féle népoktatási törvény.

Reformpedagógiai irányzatok a XX. században:
O Keletkezésük tovább élésük, hatásuk a mai pedagógiai gyakorlatra.
O Pedagógiai törekvések Magyarországon a XX. században: iskolaügy és pedagógia a század első felében.
O Az 1945 utáni iskoláztatás története. Nagy László, Fináczy Ernő, Imre Sándor, Schneller István hatása a pedagógiai gyakorlatra.
Klebelsberg és Hóman kultúrpolitikája.
O Közoktatás és pedagógia Magyarországon 1945-tőI napjainkig.
O Kiemelkedő pedagógusok: Kiss Árpád, Tettamanti Béla, Jausz Béla.
O Pedagógiai törekvések a második világháború után Európában és Magyarországon.

Követelmény: A hallgatók ismerjék a főbb neveléstörténeti korszakok jellemzőit, az egyetemes és magyar neveléstörténet összefüggéseit. Ismerkedjenek meg az alapvető forráskutatás módszereivel. Legyenek képesek a nevelésügy kiemelkedő tényei alapján összefüggéseket felfedezni, a fejlődési tendenciákat érzékelni.

Értékelés: Az I. félév végén kollokvium.

Cél: A pedagógiai gondolkodás fejlődésének megismerése a gyermektörténeti nézőpont érvényre juttatásával.

A művelődési anyag tartalma:
O Az emberi élet hajnalán - nevelés az őskorban. Írnokok, papok, uralkodók.
O Egyiptom, Mezopotámia, India és Kína.
O Nevelés az ókori Görögországban és Rómában.
O A korai kereszténység embereszménye, gyermekfelfogása, intézménytípusok. Az egyetemalakítás időszaka.
O "Új Föld - új ég" - az ember felfedezése a reneszánsz kultúrában. Humanista gondolkodók a nevelésről: Rotterdami Erasmus, Francois Rabelais, Michael de Montaigne.
O A magyar reneszánsz.
O A pedagógiai gondolkodás és gyakorlat a XVII. sz-ban Apáczai Csere János, Comenius Amos János, John Locke, Jean Jacques Rousseau nevelési elvei, hatása a pedagógiai gyakorlatra.
O Johann Heinrich Pestalozzi és Tessedik Sámuel munkára nevelési rendszere, értelem-és érzelem nevelési gyakorlatukban. Herbart, a tudatos újító pedagógus.
O A magyar nevelésügy helyzete a Habsburg abszolutizmus idején. Az I. és II. Ratio Educationis.
O A magyar reformkor nevelési törekvései.
O A dualizmus korának pedagógiája. Az 1868. 38. tc., az Eötvös-féle népoktatási törvény.

Reformpedagógiai irányzatok a XX. században:
O Keletkezésük tovább élésük, hatásuk a mai pedagógiai gyakorlatra.
O Pedagógiai törekvések Magyarországon a XX. században: iskolaügy és pedagógia a század első felében.
O Az 1945 utáni iskoláztatás története. Nagy László, Fináczy Ernő, Imre Sándor, Schneller István hatása a pedagógiai gyakorlatra.
Klebelsberg és Hóman kultúrpolitikája.
O Közoktatás és pedagógia Magyarországon 1945-tőI napjainkig.
O Kiemelkedő pedagógusok: Kiss Árpád, Tettamanti Béla, Jausz Béla.
O Pedagógiai törekvések a második világháború után Európában és Magyarországon.

Követelmény: A hallgatók ismerjék a főbb neveléstörténeti korszakok jellemzőit, az egyetemes és magyar neveléstörténet összefüggéseit. Ismerkedjenek meg az alapvető forráskutatás módszereivel. Legyenek képesek a nevelésügy kiemelkedő tényei alapján összefüggéseket felfedezni, a fejlődési tendenciákat érzékelni.

Értékelés: Az I. félév végén kollokvium.

Cél: A pedagógiai gondolkodás fejlődésének megismerése a gyermektörténeti nézőpont érvényre juttatásával.

A művelődési anyag tartalma:
O Az emberi élet hajnalán - nevelés az őskorban. Írnokok, papok, uralkodók.
O Egyiptom, Mezopotámia, India és Kína.
O Nevelés az ókori Görögországban és Rómában.
O A korai kereszténység embereszménye, gyermekfelfogása, intézménytípusok. Az egyetemalakítás időszaka.
O "Új Föld - új ég" - az ember felfedezése a reneszánsz kultúrában. Humanista gondolkodók a nevelésről: Rotterdami Erasmus, Francois Rabelais, Michael de Montaigne.
O A magyar reneszánsz.
O A pedagógiai gondolkodás és gyakorlat a XVII. sz-ban Apáczai Csere János, Comenius Amos János, John Locke, Jean Jacques Rousseau nevelési elvei, hatása a pedagógiai gyakorlatra.
O Johann Heinrich Pestalozzi és Tessedik Sámuel munkára nevelési rendszere, értelem-és érzelem nevelési gyakorlatukban. Herbart, a tudatos újító pedagógus.
O A magyar nevelésügy helyzete a Habsburg abszolutizmus idején. Az I. és II. Ratio Educationis.
O A magyar reformkor nevelési törekvései.
O A dualizmus korának pedagógiája. Az 1868. 38. tc., az Eötvös-féle népoktatási törvény.

Reformpedagógiai irányzatok a XX. században:
O Keletkezésük tovább élésük, hatásuk a mai pedagógiai gyakorlatra.
O Pedagógiai törekvések Magyarországon a XX. században: iskolaügy és pedagógia a század első felében.
O Az 1945 utáni iskoláztatás története. Nagy László, Fináczy Ernő, Imre Sándor, Schneller István hatása a pedagógiai gyakorlatra.
Klebelsberg és Hóman kultúrpolitikája.
O Közoktatás és pedagógia Magyarországon 1945-tőI napjainkig.
O Kiemelkedő pedagógusok: Kiss Árpád, Tettamanti Béla, Jausz Béla.
O Pedagógiai törekvések a második világháború után Európában és Magyarországon.

Követelmény: A hallgatók ismerjék a főbb neveléstörténeti korszakok jellemzőit, az egyetemes és magyar neveléstörténet összefüggéseit. Ismerkedjenek meg az alapvető forráskutatás módszereivel. Legyenek képesek a nevelésügy kiemelkedő tényei alapján összefüggéseket felfedezni, a fejlődési tendenciákat érzékelni.

Értékelés: Az I. félév végén kollokvium.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Janovszky Sándor Dr. (JASJAAF.SZE)

min.6 kredit

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Farkas Olga Dr. (FAOJAAF.SZE)

min.2 kredit

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Ormándi János Dr. (ORJJABF.SZE)

min.6 kredit

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Janovszky Sándor Dr. (JASJAAF.SZE)

min.2 kredit

Cél: Ismerjék meg a hallgatók a személyiség fejlesztésének, az ember alakításának pedagógiai tervszerűségeit a nevelési folyamatban.

Feladat: Megmutatni a hallgatóknak, hogy az iskolai gyakorlatban milyen jelentősége van a neveléselmélet feltáró és kifejtő tartalmának, módszereinek, a közösségi és egyéni konstruktivitás megismerésének.

A művelődési anyag tartalma:
O A neveléselmélet alapfogalmai, rendszere. A nevelés folyamata, jellemzői, tartalma.
O Különböző nézetek a biológiai tényezők - öröklött tulajdonságok - és a környezetei - társadalmi tényezők szerepéről.
A nevelés célrendszere. Értékekre nevelés a 12-16 éves korban: az erkölcsi normák tartalma.
A nevelési folyamat fogalma, rendszere. A nevelési folyamat szerkezete.
A pedagógus és a tanuló a folyamatban. A pedagógus, az osztályfőnök, a szaktanár, a nevelőtestület.
A szülők szerepe a pedagógiai folyamatban. Egyén és közösség.
Tanár-diák kapcsolat. A pedagógus személyisége.
A gyermekközpontú pedagógia.
A nevelés színterei: iskola, család, ifjúság, szervezet, kortárscsoport
Nevelési módszerek: Direkt-indirekt nevelési módszerek. A nevelés feladatrendszere.
A tevékenységrendszer kialakítása az értékekre nevelés folyamatában.
A segítő, ösztönző nevelés. A konfliktusok és a megoldás stratégiái.
Nevelési konfliktushelyzetek, szituációk elemzése, bemutatása: elméleti-gyakorlati megközelítése.
Társadalmi beilleszkedési zavarok és megoldásuk.
A tanulók megismerése. Speciális nevelési kérdések. Tehetségnevelés.
Veszélyeztetett és hátrányos helyzetek. Korrekciós nevelés.
A nevelés intézményrendszere.
A nevelés értelmezésének változásai a XVII-XX. században.
Alapvető nevelési modellek a XX. században.
A nevelés filozófiai dilemmái: tudományos és humanisztikus irányzatok.

Követelmény: Ismerjék meg a hallgatók a nevelési folyamat fogalomrendszerét, törvényszerűségeit. Tudjanak eligazodni az egyén és közösség kapcsolatrendszerében. Legyenek képesek megismerni a különböző típusú tanulókat és ennek alapján segíteni személyiségfejlődésüket.

Értékelés: Az V. félév végén szigorlat.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Joó Marianna Dr. (JOMJAAF.SZE)

min.2 kredit

Cél: A nevelést, mint egyetemes társadalmi folyamatot, tevékenységet bemutatni és ennek a folyamatnak, tevékenységnek a szociológiai elemzését elvégezni.

Feladat: A pedagógiai folyamat egységes szemlélete érdekében ismerjék meg a hallgatók a nevelésszociológia helyét a tudományok rendszerében, valamint a nevelés társadalmi tényezőit; tanulmányozzák az oktatás és társadalom viszonyát; tudjanak szociológiai fogalmak, kategóriák segítségével nevelési jelenségeket és helyzeteket értelmezni; tájékozódjanak a szociológiának az oktatással és neveléssel kapcsolatos vitáiról, irodalmáról.

A művelődési anyag tartalma:
v A nevelésszociológia helye a tudományok rendszerében.
v A szociológia helye és szerepe a pedagógiai gyakorlatban. A nevelésszociológia, mint szakszociológia, neveléstudományi diszciplína. A nevelésszociológia megismerése.
v A nevelés, mint bevezetés a társadalomba.
v A kultúra fogalma és értelmezései; kultúra és társadalmi struktúra. A tanulás folyamatai.
v Bevezetés a szocializáció kutatásába. A szociális személyiség. Társadalom és egyéni magatartás. A szocializáció mechanizmusai. A társadalmi tanulás fogalma, folyamata, szervezeti keretei. Szerep, érték, norma, viselkedés. Társadalmi beilleszkedési zavarok okai, kezelése: a deviáns viselkedés szociológiája.
v A nevelés társadalmi tényezői. Család - érték - életmód. A család funkciói. Kiscsoport, környék, munkahely. Szabadidő, tömegkommunikáció.
v Az iskola, mint társadalmi szervezet. A szervezetek történeti formái. A szervezet-elmélet és szervezetkutatás irányai az oktatásügyben. Az iskola funkciói. Az iskolai szervezet légköre. A tanár, mint a tanulók személyiségfejlődésének serkentője. A pedagógusszerep szociológiai jellemzői. A tehetséges tanár jellemzői. A pedagógusetika.
v A társadalmi struktúra és oktatási rendszer. Társadalmi folyamatok és azok hatása a mai magyar iskolarendszerben: demográfia, urbanizáció, migráció, mobilitás, szelekció, stb.
v Az iskolai kudarc és az életesélyek kapcsolódása; a hátrányos helyzet problematikája.
v A magyar iskolarendszer jövőképe.
v Az oktatási rendszer fejlődése és fejlesztése.
v Oktatási törvény.

Követelmény: A hallgatók szerezzenek általános tájékozottságot a szociológia, valamint az oktatás és nevelés kapcsolatáról.

Értékelés: A VI. félév végén kollokvium.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Karikó Sándor Dr. (KASJABF.SZE)

min.3 kredit

Cél: Az eredményre orientált értékelés és vizsgarendszer bevezetése előtt áll hazánk oktatásügye. A hallgatókat fel kell készíteni az új vizsgarendszer működtetésére.

Feladat: A hallgatók ismerjék és vitassák meg a készülő vizsgaszabályzatot. Tudják értékelni és elemezni a vizsga eredményeit. Ismerjék és tudják alkalmazni a vizsga eszközeit és módszereit.

A művelődési anyag tartalma:
v A vizsgáztatás hazai előzményeinek és problémakörének ismertetése.
v Különböző vizsgarendszerek megismertetése néhány ország példáján.
v A standard és differenciált vizsga jellemzői. A külső és belső vizsga sajátosságai. A minősítő és a diagnosztikus vizsga jellemzői.
v Az alakulóban lévő magyar vizsgarendszer sajátosságai egy adott tárgy példáján. A készülő vizsgaszabályzat.
v Követelmény: Egy tesztelemző gyakorlat elvégzése, amit a kollokviumra kell a hallgatónak magával hozni.

Értékelés: A VII. félévben kollokvium.
(A hallgatók megadott irodalomjegyzék alapján önállóan készülnek fel a vizsgára.)

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Varga Imre dr. (VAIMADF.SZE)

min.2 kredit

Cél: Segítse elő, hogy a pedagógia/egészségtan szakos tanárok felismerjék a károsodás és a fogyatékosság megjelenését a gyermekek között. Adjon tájékoztatást az akadályozottságokkal (fogyatékosságokkal) élő gyermekek speciális nevelési szükségletéről általában és részletesen a tanulásban - és értelmileg akadályozott gyermekcsoportokról. Mutassa be a speciális nevelési szükségletekkel élő gyermekek nevelési sajátosságait, módszereit, eszközeit. A képzésben résztvevők szerezzenek tájékozottságot a hazai gyógypedagógiai intézményekről és a sérült emberek életét alakító szociális ellátásról és jogszabályokról. Segítse a tanárjelölteket, hogy fejlesszük gyakorlatukat és gondolkodásmódjukat, mely által a nevelésben jelentkező nehézségeket leginkább leküzdhetik. A képzés eleget kíván tenni annak a szakmai - társadalmi elvárásnak is, hogy a diplomát megszerzők hitelessé és elfogadottá váljanak a másság problémájával küzdő emberek körében és a szélesebb társadalomban egyaránt. Olyan ismeretek közvetítése, olyan képességek (készségek) és értékek kifejlesztése szükséges, amelyek biztosítják a problematikus élethelyzetek javítását, bemutatják a megelőzést szolgáló állami (szociális, oktatási, egészségügyi stb.) intézményi és társadalmi (szociálpolitikai, jogi, gyermekvédelmi) szolgáltatásokat és erőforrásokat. Segítse elő a kompetenciahatárok ismeretében partneri kapcsolatok kialakítását és együttműködést más szakemberekkel (orvosi, pszichológus, szociális munkás, jogász, gyógypedagógus, stb.)

Feladat: A gyógypedagógiai intézmények munkájának, módszereinek megismerése és adaptálása.

A művelődési anyag tartalma:
Antropológiai alapvetés.
Az embertársi segítség igénye.
Befogadás-beilleszkedés az emberek közösségébe.
Az etikai aspektus érvényesítése.
Az emberi jogok érvényesítése, az integráció és a szegregáció kérdései hazánkban és külföldön.
A személyes és társadalmi integráció, az integrációs folyamat két pólusa, az integráció intézményes lehetőségei és feltételei
A pedagógiai rendszer, nevelési szükséglet, képezhetőség és nevelés.
Általános nevelési szükséglet, speciális nevelési szükséglet, egyéni nevelhetőség, nevelés (fejlesztés) a fejlettség legalsó szintjén.
A nevelés célja, feladatai, területei.
Testi nevelés, kommunikációra nevelés, kognitív funkciók fejlesztése, szocializáció és munkára nevelés.
Játék, cselekedtetés és oktatás, mint nevelési módszerek.
Nevelési rendszer és képző intézmények: korai fejlesztés, óvoda, iskola.
A tanuláshoz való jog érvényesítése.
Iskolai képzés nem fogyatékosok között.
Speciális iskola.
Nevelés a családban.
Az akadályozottság terhe a családban.
Együttműködés a családdal, modellek.
A szülők és pedagógusok partnersége.
Nevelés egész napos intézményekben.
A diákotthoni nevelés sajátosságai, elvei, gyakorlata, személyi és tárgyi feltételei.
A felnőtt pedagógia jogosultsága, értelmezése, sajátosságai.
A normalizációs elv és félreértelmezései.
Az értelmi sérültekre jellemző, többnyire fel sem ismert értékek.
A fogyatékosok jogi és társadalmi védelme.
Egyezmény a gyermek jogairól.
Nyilatkozat az értelmileg akadályozottak általános és különleges jogairól.
A gyermekjólét és gyermekvédelem törvényi szabályozásának koncepciója.
A társadalmi stigmatizáltság, előítéletesség és leküzdésük.
Új fogyatékos-ellenség napjainkban és az emberi jogok érvényesítése.

Követelmény: Az egymásra épülő képzési szakaszok tanegységeinek, az előírt tanulmányi kötelezettségeknek, valamint a hospitálás teljesítése egy fogyatékosokat nevelő intézetben.

Értékelés: A VII. félévben gyakorlati jegy.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Varga István Dr. (VAIJABF.SZE)

min.2 kredit

Cél: A magyar társadalom testi-lelki és szociális egészségi állapota - a rendelkezésre álló adatok és elemzések alapján, - nemzetközi összehasonlítások tükrében olyan helyzetet tár elénk, ami egyértelművé teszi, hogy a problémák kezelése nem oldható meg csak az egészségügy keretein belül. Célként határozzuk meg az interdiszciplináris és interszektorális megközelítést.

Feladat: A rehabilitációt szolgáló ismeretek elsajátítása a tanárképzés keretein belül.

A művelődési anyag tartalma:
O Az egészség és a mentálhigiéné fogalma a különböző történelmi korokban és társadalmakban.
O Az emlékezés, figyelem gondolkodás (pszichés funkciók), a vegetatív működések, az érzelmi élet zavarainak ismertetése.
O A kritikus életszakaszok (graviditás, gestatio, öregedés) mentálhigiénés vetületei.
O A társadalmi beilleszkedés zavarai, szociális faktorok és mentálhigiéné.
O Az alkoholizmus, narkománia, bűnözés kialakulása, szubkultúrák jelentkezése, valamint az öngyilkosság egyéni és társadalmi vetületei.
O A pszichoprofilaxis jelentősége, megoldásának módja.
O A serdülők mentálhigiénés zavarainak gyakorisága.
O A tananyag az 1986-ban Ottawában elfogadott WHO Charta értékein alapul.

Követelmény: A mentálhigiénés elméleti ismeretek alkalmazása az iskolai gyakorlatban.

Értékelés: VIII. félévben kollokvium.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Janovszky Sándor Dr. (JASJAAF.SZE)

min.10 kredit

A vezetési-irányítási, igazgatási munka hatékonyabbá tétele.

Feladat: Új szemléletű, előrelátó, újdonságokra, hatékonyságra, stabilitásra törekvő személyek felkészítése. Ennek feltétele az önálló, cselekvőképes gondolkodás, a személyes felelősségvállalás, magas szintű munkamorál.

A művelődési anyag tartalma: A vezetéselmélet alapfogalmai, amit a vezetésről tudni kell. Milyen legyen a vezető? Vezetési formák. Hatékonyság a vezetői munkában, munkamegosztás a vezetők között. A vezető fontosabb dokumentumai. Munkakörök alkalmassági kritériumai. A személyiség valós értékei, megismerés forrásai. Vezető a munkahelyi rendszerben, irányítás és vezetés kölcsönhatása "tervezetéstől-tervezésig". Vezetési funkciók. Tárgyalás, tárgyalástechnikák, konfliktusok, döntés a vezetői munkában. Igazgató és a szervezet többi tagjainak kapcsolata. Személyi, munkaügyi döntések. A munkahelyi demokrácia vetületei, kapcsolatok. Az iskola arculata. Alapítványok. Személyfejlesztés, szervezetfejlesztés, önismeret. Témazáró összefoglaló gondolatok. Stratégiai irányítás. Nevelési formák a tanórán kívüli vezetői munka. Személyi jellegű és munkaügyi kérdések, menedzsment vagy adminisztráció. Menedzsment, vezetőkészség a köznevelésben, az emberi erőforrások fejlesztése. Vezető emberi kapcsolatai, motivációs rendszerük. Kommunikáció. Szervezetfejlesztő együttműködés, vezetői közelítésmód. Intézményi munka felügyelete és ellenőrzése. Működő intézmények szervezési feladatai. Tanévi feladatok, ta11almi követelmények, ügyintézés menete. Iratminták és az ezzel kapcsolatos feladatok. Az intézmények működési rendjét meghatározó dokumentumok.

Követelmény: Széleskörű olvasottság a vezetéstudománnyal és a menedzseri munkával kapcsolatban. Önálló előadások tartása, tanulmánykészítés.

Értékelés: A III-VI. félévben kollokvium, a VII. félévben szigorlat.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Herendi István Dr. (HEIJAAF.SZE)

min.2 kredit

Cél: A hallgatók információ-technológiai ismereteknek, valamint a számítógép gyakorlati alkalmazásának megalapozása és fejlesztése a pedagógiai és a menedzseri tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében.

Feladat: A tanítási-tanulási folyamatot segítő új módszerek és technikai eszközök megismerése. Az új technológiák alkalmazásához kapcsolódó felhasználói szemlélet kialakítása. A gyakorlatban előforduló problémák megoldására szolgáló módszerek megismerése.

A művelődési anyag tartalma:
v Az információ-elmélet alapfogalmai. Az információ szerepe a vezetésben. A vezetési funkciók és az információ kapcsolata.
v A számítógép szerepe az iskolai munkában. A számítógéppel szervezett tanítás módszerei. A számítógéppel szervezett tanulás módszerei és lehetőségei.
v A számítógép iskolai alkalmazásának külföldi és hazai története.
v A számítógép és környezete. Az alkalmazás szempontjából fontos paraméterek ismertetése.
v A tervezés, a működtetés és a karbantartás szempontjai. Az új technológiák bevezetési nehézségeinek megismertetése, elemzése. Tervezési, szervezési feladatok.
v A számítógép kezelése. Egy tipikus konfiguráció megismerése és működtetése. Mágneses adathordozók előkészítése, használata. Segédprogramok alkalmazása. Számítógépes programcsomagok kiválasztásának szempontjai.
v Célorientált programcsomagok tulajdonságai és működtetése. A számítógépes szövegszerkesztés alapjai. Adatbázis-kezelő programcsomagok használata. Integrált adatkezelő programcsomagok használata. Számítógépes rendszerek létrehozásának és működtetésének elvei és módszerei. Számítógépes multimédia az oktatásban.
v Vírusvédelem. Jogi szempontok a számítógép alkalmazása során.

Követelmény: A hallgató ismerje az információ-technológia alapfogalmait. Ismerje az új technológiák bevezetésének szempontjait, lehetőségeit. Tudja a számítógépet és tartozékait működtetni. Ismerje a gyakorlatban előforduló tanári és vezetői feladatok megoldására alkalmas programcsomagokat és kezelésüket.

Értékelés: Az III. félévben gyakorlati jegy.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Ormándi János Dr. (ORJJABF.SZE)

min.2 kredit

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Fáyné Dr. Dombi Alice Klára (FADJABF.SZE)

min.2 kredit

Cél: Az intézményes nevelés alapjainak megismerése, különös tekintettel a személyiségfejlesztő és családpótló funkció megvalósítására.

Feladat: A hallgatók nyerjenek bepillantást a bentlakásos intézmények nevelőmunkájába, ismerjék meg a nevelőmunka megtervezésének, megszervezésének feladatait, szerezzenek jártasságot a bentlakásos intézményekben lévő gyermekekkel való foglalkozásban.

A művelődési anyag tartalma:
A bentlakásos intézmények rendszere, nevelési célok.
A gyermekotthoni nevelés általános és speciális feladatai.
A gyermekotthonban folyó nevelőmunka területei.
Személyiségalakítás és szocializáció a gyermekotthonban.
Gyermekotthon típusok - tipikus nevelési feladatok.
A családias jellegű otthonok nevelési stratégiái, a személyiség pszichikus struktúrájának alakítása érdekében.
A kollégiumban, diákotthonban folyó nevelőmunka területei.
Egyéniség, személyiség, tudás, magatartáskultúra.
A pályaválasztás, pályairányítás sajátos feladatai.
A diákönkormányzat szerepe a kollégiumban.
Konfliktusmegoldó stratégiák a bentlakásos intézményekben.
Önfejlesztő, önértékközvetítő programok a bentlakásos intézményekben.
Konfliktuspedagógia, stratégiák a prevenció és konfliktuskezelés gyakorlatában.

Követelmény: VI. félévben gyakorlati jegy.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Fáyné Dr. Dombi Alice Klára (FADJABF.SZE)

min.2 kredit

Cél: Korszerű ifjúságvédelmi szemlélet kialakítása, felkészítés a preventív és speciális gyermekvédelem elméleti és gyakorlati teendőire, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka ellátására.

Feladat: A gyermekvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok integrálása.

A művelődési anyag tartalma:
O A szociálpolitikai szemlélet jellemzői, szociális intézmény- és eszközrendszer.
O A szociális törvényalkotási koncepció.
O Egyezmény a gyermekek jogairól (ENSZ nyilatkozat), Európai Szociális Charta.
O A család- gyermek- és ifjúságvédelmi szakterület struktúraváltása, irányítása és fejlesztése, a gyermekjólét.
O A mai gyermek- és ifjúságvédelem kialakulásának előzményei: a karitatív és állami gyermekvédelem.
O A mai gyermekvédelem szerkezete és tartalmi jellemzői.
O Az alternatív intézményi gyermekvédelem.
O A prevenció szerepe a gyermekvédelem rendszerében.
O A személyiség fejlődését meghatározó tényezők.
O A szociokultúrális ártalomforrások, a leggyakoribb veszélyformák.
O A korrigálható személyiségzavarok főbb típusai.
O A segítő, korrigáló -és pótló nevelés.
O A gyermekvédelem gyakorlata külföldön.
O Családtámogatási rendszerek Európában.
O A gyermekvédelem mai gyakorlata.

Értékelés: V. félévben gyakorlati jeggyel zárul.
Gyakorlati feladatok: valamely gyermek- és ifjúságvédelmi intézet pedagógiai hatásrendszerének bemutatása. Eset- és helyzetelemzés. Fejlesztő program megtervezése és kipróbálása.

Követelmény: A hallgatók szerezzenek jártasságot az általános iskolai gyermekvédelmi munka gyakorlatában. Ismereteik alkalmazásával neveljék a gondoskodásra szoruló gyermeket tevékeny emberré, aki képes a zavartalan társadalmi beilleszkedésre.
/kollokvium/

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Varga István Dr. (VAIJABF.SZE)

min.2 kredit

A családpedagógia oktatásának célja: A felnőtt életre-házasságra és családalapításra történő felkészítés pedagógiai céljának és gyakorlati tevékenységének megismertetése a hallgatókkal.

Feladata:
A házassághoz, családalapításhoz szükséges párválasztási érettség, - szomatikus - pszichés - szociális érettség, - ezek lényegének megismertetése, ill. a szülői szerepekre és feladatokra való felkészítés pedagógiai aspektusainak megismertetése.
A társadalmi változásokkal együtt járó családi szerepek változásának jelentősége, a családi célok és lehetőségek fokozatosságának hangsúlyozása a család jövője szempontjából.

A családi életre nevelés tartalma:
A család fogalma, pedagógiai jellegű funkciói. Az egolitáriánus család. A család, mint intézmény fenomenológiai megközelítése, családi "jó szokások" személyiségfejlesztő szerepe. A jól működő család, mint preventív gyermekvédelmi intézmény. Családbomlások folyamatának megelőzése, családi konfliktusok feloldásának pedagógiai lehetőségei.
Nemi szocializáció a családban, a szülői szerepek hatása a gyermekek pszichoszexuális fejlődésére.
A gyermekkorban átélt, megtanult viselkedés-modellek megoldási értékké fejlesztésének útja, a családi nevelés folyamatában.

Irodalom:
Bruno Bettelheim: (1994.) Az elég jó szülő. Bp.: Gondolat.
Buda Béla: (1994.) Szexuális viselkedés. Bp.: Animula.
Buda Béla: (1994.) A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Bp.: Tankönyvkiadó.
Kiss Józsefné: (1989.) A családgondozás komplex módszerei. Családgondozási Szöveggyűjtemény. Bp.
Komlósi Ákos: (1992.) A családsegítés pedagógiai szempontjai. Pécs: Nemzetközi Konferencia anyaga
Komlósi Ákos: Családi életre nevelés az iskolában. Védőnő 1993/3.
Pálhegyi Ferenc: (1993.) A családi élet etikája. Családpedagógiai alapismeretek II. Bp.
Teleki Béla: (1992.) Kisiskolás a családban. Szent Gellért Egyházi K.

Követelmény: VIII. félévben kollokvium.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Ormándi János Dr. (ORJJABF.SZE)

min.2 kredit

Célja: A hallgatók megismerkedjenek a napközi és bentlakásos intézmények nevelőmunkájával. Bepillantást nyerjenek a preventív és problémakezelő gyermekvédelem gyakorlatába. Ismerjék meg a bentlakásos intézmények nevelési hatásrendszerét.

A művelődési anyag tartalma:
v A gyermekkép, gyermekszemlélet a gyermekről való gondolkodás régen és ma. A gyermekjólét.
v A preventív és a problémakezelő gyermekvédelem feladatai, intézményei.
v A gyermekvédelmi alap- és szakellátás. Az otthont nyújtó ellátások.
v Nevelési módszerek, konfliktusmegelőző - kezelő stratégiák a gyermekvédelemben.
v A gyermekotthoni ellátás, a nevelőszülői rendszer, az örökbefogadás.
v Az önkormányzat feladatköre, a TEGYESZ.
v Nevelési tanácsadás, életúttanácsadás.

Követelmény: VII. félév - gyakorlati jegy.
A hallgató sajátítsa el és tudja biztonságosan kezelni a tárgykörhöz tartozó ismeretanyagot. Legyen képes az eltérő fejlettségű, szükségletű, szociokulturális hátterű gyermekek helyzetének komplex elemzésére, az egyénre szabott megoldás kimunkálására.

Kötelező irodalom:
1. Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem. Család- és gyermekérdekek. Gyula: APC Stúdió, 2002.
2. Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Bp.: Tankönyvkiadó, 2000.
3. Smith, Carole: Örökbefogadók és nevelőszülők. Bp.: Pont, 1995.
4. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Bp.: Műszaki Kvk., 2001.
Ajánlott irodalom:
1. Gácser Magdolna: A pedagógiai pszichiátria alapjai. In: Gondolatok a nevelésről. Pedagógiai antológia. V. Szerk.: Gácser József. Szeged: JGYTF Kiadó, 1997.
2. Newman Fran: Gyermekek krízisben. Fordulópont K., 2002.
3. Szekszárdi Júlia: Nevelési Kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI - Dinasztia TK. Kiadó. Bp. 2001.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Ormándi János Dr. (ORJJABF.SZE)

min.2 kredit

Cél: A hallgatók ismerjék meg az európai és az Európán kívül országok iskolarendszereinek szervezetét és működését.

Feladat: A hazai és nemzetközi összehasonlító pedagógiai kutatások eredményeinek és közoktatás mai szükségleteinek megismertetése.

A művelődési anyag tartalma:
O Az összehasonlító pedagógia tárgya, fogalma, kapcsolata más tudományokkal.
O A reformpedagógia kialakulása és fejlődése: "New School", Maria Montessori, Ovide Decroly, Adolphe Ferriére, Waldorf-pedagógia, Dalton terv, Jena terv.
O Nagy pszichológiai iskolák hatása: behaviorizmus, alaklélektan, mélylélektan, pszichoanalízis.
O Jung analitikus pszichológiája, Adler individuálpszichológiája.
O Az oktatás nemzetközi irányvonalai és az európai kihívás.
O Az iskolarendszert alakító tényezők: társadalmi rendszer, gazdaság, kultúra, műszaki színvonal, iskoláztatási hagyományok. Multinationál curriculum.
O A volt szocialista országok iskolarendszerei: A régi és az új oktatási rendszer szerkezete, folyamata.
O Egységesség és differenciáltság viszonya a politikai átalakulás előtt és után. Modernizációs törekvések.
O Iskolastruktúrák és értékelési rendszerek: Dánia, Svédország, Németország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Anglia, Kína, Japán, Svájc, India, Vietnám, Egyiptom, USA

Követelmény: Egy általános, integrált tudásszint elérése az európai és Európán kívüli iskolarendszerekből

Értékelés: A VIII. félévben gyakorlati jegy.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Karikó Sándor Dr. (KASJABF.SZE)

min.8 kredit

Tantárgy célja: megismertetni a hallgatókkal az alapvető európai értékeket; megérteni, milyen történeti folyamatok vezettek az európaiság kialakulásához, milyen filozófiai, etikai és pedagógiai szempontokat célszerű s kívánatos figyelembe vennünk az európaiság, mint meghatározott értékrendszer létrejöttéhez.

A művelődési anyag tartalma:
O az "európai" mint "entitás" megközelítésének különböző tudományági lehetőségei,
O az európai, mint nyugati civilizáció történeti sajátosságai,
O a keresztényvallás és hit szerepe s hatása,
O a tőke dinamikája s diadala,
O az individum tisztelete s méltósága,
O európai kultúrtörténeti korszakok,
O globalizmus és regionalizmus,
O Magyarország és az EU,
O Nyugat-Európa és Közép-Európa eltérő fejlődési pályája
O Europeer írók (Goethe, Thomas Man, Márei Sándor, Kundera stb.) tanusága,
O az európai civilizáció hanyatlása?

Követelmény: a tananyag közös feldolgozása, tanári előadások, hallgatói referátumok, csoportos viták formájában - a legújabb hazai szakirodalom alapján. Lehetőleg néhány fontosabb angol, német, francia nyelvű könyvrészlet, tanulmányrészlet lefordítására. A kurzus végén a hallgatóknak kollokviumot kell tenniük.

Értékelés: III. félévben kollokvium.

Kötelező irodalom:
O Európaiság. Politikai és morális kultúra. Áron Kiadó, Bp.2001. (szerk.: Karikó Sándor) Európai integráció - Európai filozófia.
O Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, Szeged, 1999. (szerk.: Csejtei Dezső, Laczkó Sándor) 5-39.o. és a 174-178.o.
O Európa közepe - Közép-Európa? Librarius, 2000. Szeged-Kecskemét. (szerk.: Csák László). 1-30.o.;45-76.o.

Ajánlott irodalom:
O Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. Európa Könyvkiadó, Bp.1994. I. kötet: 19-100.o., II. kötet: 729-767.o.
O Márai Sándor: Európa elrablása. Akadémiai- Helihoa Kiadó, Bp.1995.

Alk. Pedagógia és Pszichológia Tanszék

Farkas Olga Dr. (FAOJAAF.SZE)

min.20 kredit