Hispanisztika Tanszék

Berta Tibor (BETHAJS.SZE)

min.8 kredit

A tantárgy 4 jól elkülöníthető, de egymásra épülő beszéd- ill. nyelvtani gyakorlatból áll, melyeknek célja egyrészről a szövegértés és a spanyol nyelvi beszédkészségnek a beszélt nyelvre jellemző vonások megismertetésével és tudatosításával történő fejlesztése, másrészről a spanyol nyelvtanra vonatkozó ismeretek rendszerezése.
A tantárgyi elemek témakörei az alábbiak:
Sp. beszédgyakorlat I.: Az ember és környezete, valamint az ember fizikai és szellemi adottságai, emberi kapcsolatok, stb.
Sp. beszédgyakorlat II: Politikai, társadalmi és közismereti témák: feminizmus, rasszizmus, ökológia, drogfogyasztás, stb.
Sp. nyelvtani gyakorlatok I.: A kijelentő mód és a kötőmód igeidői.
Sp. nyelvtani gyakorlatok II.: Igei szerkezetek, igevonzatok, alá- és mellérendelés.

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

min.6 kredit

Spanyolország földrajza:
A képzés keretében a hallgatók Spanyolország természeti (éghajlat, vízrajz, növény- és állatvilág) gazdasági (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem), demográfiai (a népesség összetétele, megoszlása) és közigazgatási viszonyaival ismerkednek meg részletesen. Tanulmányozzák az egyes spanyol tartományok - Galícia, Asztúriasz, Kantábria, Baszkföld, Navarra, Aragón, Kasztília, Extremadura, Katalónia, valencia, Murcia, Andalúzia valamint a Baleári és a Kanári szigetek - földrajzi adottságait, sajátosságait. A tárgykörbe az alapvető szakszókincs és kifejezéskészlet elsajátítása (kibővítve) is beletartozik.
Latin-Amerika földrajza:
A képzés keretében egy átfogó bevezetőt követően a hallgatók Latin-Amerika földrajzát régiónként illetve országonként - Karib-térség, Közép Amerika, Mexikó, Peru, Argentína és Uruguay, Venezuela, Ecuador és Kolumbia, Bolívia és Paraguay, Chile - tanulmányozzák. Részletesen foglalkoznak a kontinens természeti (éghajlat, vízrajz, növény- és állatvilág, gazdasági (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem), demográfiai (a népesség összetétele, megoszlása) és közigazgatási viszonyaival, valamint az egyes régiók földrajzi-történelmi adottságaiból következő sajátosságaival. A tárgykörbe az alapvető földrajzi szakszókincs és kifejezéskészlet elsajátítása (kibővítése) is beletartozik.
Spanyol országismeret:
I.Spanyolország és a spanyolok: ismeretek a lakosságról, népességről, kisebbségekről.
II.Élet és társadalom: gazdasági, szociális kérdések (gazdasági átmenet és aktuális gazdaság, életszínvonal, városiasodás és migráció).
III. Kultúra: a gazdasági és szociális kérdések vetülete a művészetekben és tradíciókban (vallás és ünnepek, zene, mozi, stb.).
Latin-amerikai civilizáció:
Bevezetés a latin-amerikai civilizációba:
I. Amerika, Amerikák - nevek és fogalmak.
II. A latin-amerikai társadalom fő kérdései: (népesség, lakosság, etnikumok, mestizaje, társadalmi és gazdasági függés és marginalitás, életmód, drogok és szegénység, oktatás és analfabetizmus).
III. A gazdasági és kulturális problémák társadalmi vetülete (Identitás és nyelv, társadalom és művészetek).

Hispanisztika Tanszék

Berta Tibor (BETHAJS.SZE)

min.6 kredit

Spanyol szövegolvasás:
A spanyol történeti forrásolvasás, a spanyol nyelvészeti forrásolvasás, a spanyol irodalmi forrásolvasás tantárgyelemekből álló tantárgy célja a történelmi, irodalmi ill. nyelvészeti alapfogalmak, szakszavak és -kifejezések megismertetése a három szakterületnek megfelelő szakirodalmi szövegek olvasása útján. A szövegek olvasását, azok értelmezése és megvitatása egészíti ki.

Hispanisztika Tanszék

Berta Tibor (BETHAJS.SZE)

min.2 kredit

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

min.10 kredit

Spanyolország története:
Spanyolország történetét a Római Birodalom bukásától a Franco-korszakig tárgyalja. hangsúlyt helyez a spanyol történelem fő korszakainak világos meghatározására, a történelmi alapfogalmak tisztázására; a spanyol történelem forrásainak, szakirodalmának, vitáinak bemutatására, a fontos történelmi folyóiratok és sorozatok megismerésére. Az általános politika- és társadalomtörténet mellett a művészettörténet fő korszakait, jellegzetességeit is tárgyalja, emellett pedig figyelmet fordít a Hispániát alkotó kis népek: katalánok, baszkok, gallegók történelmének, nemzeti mozgalmainak tárgyalására is.

A Spanyol-Amerika története kurzus a Kolumbusz előtti Amerika fő korszakainak és jellegzetességeinek bemutatása után a gyarmati korszakot tárgyalja, hangsúlyt helyezve a társadalomtörténeti aspektusokra és a krónikairodalom sajátosságaira. A függetlenségi korszakban a nemzettudat és kontinentalizmus jellegzetességei mellett a fontos eseményekre, a szubkontinens sorsát meghatározó történésekre helyezi a hangsúlyt, figyelmet fordítva az USÁ-val való kapcsolatokra is. A XX. században a mexikói forradalom, és politikai irányzatok tárgyalása mellett az identitástudat megjelenési formáit, a második világháború utáni eseményeket tárgyalja, egészen a kubai forradalomig.

A spanyol-magyar kapcsolatok történetecímű kurzus a két ország közötti kapcsolatok történetét tekinti át. A középkori magyar-katalán kapcsolatok, a törökellenes háborúk, a XVIII. sz-i katalán telepítések, az osztrák-magyar kiegyezés és visszhangja a spanyolországi kis-nemzeteknél a XIX-XX. században; XIX-XX. sz-i diplomáciai és kulturális kapcsolatok témái jelentik a kurzus fő csomópontjait, 1945 után hangsúlyt helyezve a spanyolországi magyar emigráció tanulmányozására is.

A latin-amerikai emigráció története kurzus célja: átfogó képet adni az európai emigrációs folyamatba szervesen beleilleszkedő magyar kivándorlás latin-amerikai csoportjairól. Az előadás feltérképezi a kivándorlási okokat a XIX. századtól kezdve 1957-ig, bemutatja a befogadó ország történelmét, a bevándoroltaknak az anyaországhoz és a befogadó országhoz való viszonyát, az anyaország és a befogadó ország ki- és bevándoroltatási politikáját. Emellett részletes képet nyújt a különböző bevándorolt csoportok beilleszkedéséről, szervezeteikről, a sajtóról, a magyar iskolákról, s arról, miképpen igyekszenek megtartani identitástudatukat egy idegen közegben. A programban helyet kapnak a magyar diplomácia latin-amerikai történései is a XX. században.

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

min.4 kredit

A Spanyolország politika rendszere kurzus a jelenkori Spanyolország politikai történéseinek, jellegzetességeinek vizsgálatát végzi el. A Franco-diktatúra utolsó periódusának társadalmi-gazdasági-politikai, mentalitásbeli változásait bemutatva a spanyol demokratikus átmenet jellegzetességeit tanulmányozza. Vizsgálja a politikai pártok működésének jellegzetességeit, a választási rendszer sajátosságait, elemzi a spanyol alkotmány jellegzetességeit, az "autonómiák" és a kisnemzetek problémáját, a katolikus egyház és a társadalom és politika viszonyát, a király szerepét a demokratikus átmenet folyamatában, valamint Spanyolország Európába történő integrálódásának folyamatát és a jellegzetességeit. A kurzus utolsó harmadában a demokratikus Spanyolország problémáit elemzi (terrorizmus, illegális bevándorlás, Spanyolország külpolitikai szerepvállalása, stb.)

Politikai rendszerek Spanyol-Amerikában kurzus a Spanyol-Amerikai civilizáció ismereteire alapozva a szubkontinens politikai rendszereinek sajátosságaival, az 1959 utáni jelenkortörténet fő kérdéseivel foglalkozik. Tárgyalja a politikai rendszerek típusait, a fő politikai irányzatok és pártok jellegzetességeit, a hadsereg és társadalom, hadsereg és politika viszonyát, a "violencia" megjelenési formáit, a katolikus egyház működésének formáit, jellegzetességeit, a protestáns egyházak jelenlétének sajátosságait, a civil társadalom főbb intézményeit.
Külön témakör Spanyol-Amerika és az Egyesült Államok viszonya, Európa és Spanyol-Amerika kapcsolatai, a kontinentális integráció kísérletei és kudarcai, a fejlődéselméletek és modernizációs kísérletek kontinentális változatai, valamint a demokratikus átmenet problémái az 1990-es években. A kurzus elsősorban politikatudomány és jelenkortörténet megközelítéseibe, tudományos módszertanába vezeti be a hallgatókat, akiknek a félév során egy téma monografikus feldolgozását kell elvégezniük, eredményeikről pedig maximum 15 oldalas dolgozatban kell beszámolniuk.

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

min.2 kredit

Hispanisztika Tanszék

Dornbach Mária dr. (DOMHAES.SZE)

min.19 kredit

A spanyol Aranykor prózairodalma ea, A spanyol Aranykor drámairodalma ea., A spanyol Aranykor költészete szem.:

Az előadások és a szeminárium a XVI-XVII. század általános bemutatására alapozza az aranykor jellemzését, kitérve más művészeti ágak (építészet, festészet, szobrászat) nagy teljesítményeire is. Az irodalom történetében a XVI. században a fő figyelmet Garcilaso de la Vega, Fray Luis de León, San Juan de la Cruz, Cervantes és a Lazarillo kapja: a XVII. században Góngora, Quevedo, Gracián, Lope de Vega és Calderón de la Barca.
A nagy alkotók bemutatása mellett a műfajtörténeti aspektusok is szerepet kapnak, különös figyelemmel a színházra. Különleges feladat a mai olvasó számára nehézségeket okozó, a klasszikus spanyol irodalmi nyelvre jellemző nyelvi, stilisztikai jelenségek feldolgozása, valamint a művek keletkezésének történeti-kulturális hátterére vonatkozó ismeretek bővítése.

A spanyol romantika és realizmus I-II. ea., XX. századi spanyol irodalom, szem, A háború utáni sp. irodalom ea., A háború utáni sp. irodalom szem.:

A kurzusok célja, hogy átfogó képet adjanak a XIX-XX. századi spanyol irodalomról, kitérve a társadalmi és gazdasági aspektusokra is. Az eladások időrendi sorrendben tárgyalják az említett időszak fő kulturális-irodalmi korszakait: a romantika a költészetben, dráma- és prózairodalomban; costumbrista próza; posztromantikus költészet; realizmus és naturalizmus; 98-as nemzedék; modernizmus; 27-es nemzedék; García Lorca nemzedéke és a háború utáni Spanyolországban jelentkező társadalmi problémák irodalmi tükröződése.

Középkori és reneszánsz spanyol irodalom előadás a középkori spanyol történelem áttekintésével kezdődik, erős figyelemmel a spanyol nyelv kialakulására, a kultúra- és politikatörténetre valamint az egyháztörténetre. Az irodalmi áttekintést az első mozarab jarchas-tól (XI. sz.) a Mio Cid-en (XII. sz.) át a La Celestináig (1499) tekinti át. Helyet kap Gonzalo de Berceo, Bölcs Alfonz és udvara (XIII. sz.) tevékenysége, Juan Ruíz, Archipreste de Hita, Pedro López de Ayala, Don Juan Manuel (XIV. sz.), a kor műfajai (jarchas, juglares, cantares de gesta, etc). A kurzus a reneszánsz és humanizmus felé nyitva a spanyol irodalmat, zárja le a programot.

Hispanisztika Tanszék

Dornbach Mária dr. (DOMHAES.SZE)

min.11 kredit

Latin-Amerika irodalma a kezdetektől a XX. sz-ig I-II. ea., Latin-amerikai irodalom szeminárium I-II., szem., Latin-Amerika irodalma a XX. században, ea.

Az előadások és szemináriumok végigkísérik a latin-amerikai prózairodalom korszakait a krónikáktól napjainkig. Bemutatják az indigenista és a negrista irányzatot, a gaucho irodalmat, a tézis-regényt, az "amerikai csodás való" megjelenését. Elemzik a "boom" íróinak munkásságát, a mágikus realizmus megjelenését, legkiemelkedőbb képviselőiknek külön, monografikus figyelmet is szentelve.

Hispanisztika Tanszék

Dornbach Mária dr. (DOMHAES.SZE)

min.3 kredit

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

Hispanisztika Tanszék

Berta Tibor (BETHAJS.SZE)

min.10 kredit

Az 5 tantárgyi elemből álló tantárgy bemutatja a sajtószövegek és tudományos szövegrészletek spanyolról magyarra és magyarról spanyolra történő fordításának legalapvetőbb fogásait oly módon, hogy a hallgatók fokozatosan elsajátítsák az önálló szabatos fogalmazás leglényegesebb elemeit is. Ennek érdekében az első két tantárgyi elemben fordításra kerülő szövegek a későbbiekben már önálló fogalmazások alapjául szolgálnak. A gyakorlat elsősorban a politikai és a kulturális témájú sajtócikkekre, valamint az irodalomtudomány és a történettudomány körébe tartozó témákra koncentrál.

Az órák a képzés későbbi szakaszában az önálló írásbeli kifejezőkészség fejlesztésére törekednek elsősorban, bár ennek a célkitűzésnek a megvalósítása más hasonló témájú kurzusokkal megegyező módon most is a fordítási gyakorlatokból indul ki. A stúdium gyakorlati segítséget nyújt a hivatalos jellegű iratok (pl. életrajz, önéletrajz, hivatalos levél, kérelem, stb.) sajátos, kötött formuláinak elsajátításában, használatában.

Hispanisztika Tanszék

Berta Tibor (BETHAJS.SZE)

min.14 kredit

A Spanyol Fonetika és fonológia spanyol nyelven tartott előadás az alább felsorolt főbb témakörökkel: Bevezetésként a következő alapfogalmak tisztázása: A kommunikáció, a nyelv három aspektusa ("langage", "langue", "parole"), lingvisztika, filológia és grammatika, fonetika és fonológia. További témák: A hang. A légző, hangképző és artikulációs szervek anatómiája. A hang tulajdonságai. hangok, fonémák és betűk. Magánhangzók és mássalhangzók osztályozása. A szótag. Dipfongus, triftongus és hiátus. Szintaktikus fonológia. A hangsúly. Az ékezet. A hangsúly és csoportja. A hangsúlyozás szabályai. A hanglejtés típusai és szabályai. A helyesírás. Stilisztikai és normatív helyesírás. A spanyol helyesírás fő tendenciái és az ettől való eltérések. A helyesírás szabályai. Az írásjelek használata. A legfontosabb rövidítések.

A Leíró spanyol nyelvtan I. spanyol nyelven tartott előadás az alább felsorolt főbb témakörökkel: A szintagma, a szó és a morféma. Szavak és morfémák osztályozása. Az összetételek (összetett szavak). A főnév neme és száma. A főnév száma és jelentése. A melléknév neme, a melléknév csonkulása. A melléknév fokozása. Az önálló felsőfok. A névmások osztályozása, a személyes és vonatkozó névmások csoportja. A semleges névmás. Névmások és determinánsok, a determinánsok osztályozása. Az ige. A tő, a "téma", a karakterisztikák és a ragok. Az igeidő, az igemód, az igeszemlélet és fajai. Az igék osztályozása. A szabályos igeragozás csoportjai. A rendhagyó igeragozás csoportjai.

A Leíró spanyol nyelvtan II. spanyol nyelven tartott előadás az alább felsorolt főbb témakörökkel: Az egyszerű mondat. Az egyszerű mondatok osztályozása a közlés szándéka szerint. Az egyszerű mondatok osztályozása az állítmány nyelvtani jellege szerint. Egyszerű mondatok névszói állítmánnyal és ezek fajtái. Egyszerű mondatok igei állítmánnyal és ezek fajtái. Az ige bővítményei. Az adverbium. A konkordancia. A kondordancia a melléknév vagy a névelő és a főnév között. A konkordancia az ige és alanya között. A mondat elemeinek rendje. A szórend fő típusai. A főnév funkciói és bővítményei a mondatban, a melléknév funkciói és bővítményei a mondatban. Az elöljárók és használatuk. Az igeidők és igemódok használata. Az ige személytelen alakjai. Az igei körülírások és típusaik. Az összetett mondat: a mellérendelő mondatok és fajtái. Az összetett mondat: az alárendelő mondatok és fajtái.

A mai spanyol nyelv változásai kurzus célja a mai spanyol nyelv rendszerében végbemenő fonetikai, morfológiai és szintaktikai változások irányainak rövid bemutatása, különös tekintettel ezeknek az akadémiai normához való viszonyára. A fontosabb témák: a yeísmo, a - d - kiesése és a szóvégi és szótagvégi -s átalakulásai; a főnév alakja; leísmo, laísmo és loísmo; az igealakok és igeidők használatának változásai.

Spanyol nyelvészeti szeminárium I. című tantárgy a spanyol hangtan és a spanyol helyesírás néhány érdekesebb részproblémáját kiemelve arra koncentrál, hogy a hallgatók egy-egy témát szóbeli beszámolók és szemináriumi dolgozatok formájában önállóan feldolgozva szerezzenek jártasságot a szakirodalom és a szakterminológia használatában. A témakörök: Fonémák és variánsok. A spanyol hangrendszer; a hangkörnyezet hatása a magánhangzó és mássalhangzó variánsok előfordulására; a spanyol mássalhangzó rendszer jellegzetes jelenségei, a spanyol helyesírás néhány kérdése: az ékezet, az elválasztás és a központozás szabályai, a nagybetűk használata, idegen eredetű szavak és nevek helyesírása, a rövidítés szabályai.

Spanyol nyelvészeti szeminárium II. kurzus a spanyol morfológiai rendszer néhány sajátos kérdésével foglalkozik, különös figyelmet szentelve a normatív nyelvtan ismételt kiigazítását sürgető legújabb nyelvi jelenségeknek. A szeminárium fő témakörei: Morféma és szó; a szavak csoportosítása. A főnév alakja, neme, száma és ezek jelentése. A melléknév alakja és neme, valamint a helye és jelentése közötti kapcsolat, a rövidülés, a melléknév fokozása. Névmások és determinánsok. A személyes névmás esetrendszere és annak változási tendenciái. A határozószó alakja. Az igerendszer változási irányai.

Spanyol nyelvészeti szeminárium III. a spanyol mondattan alapkérdéseivel és néhány érdekesebb részproblémával foglalkozik. Fontos szerepet kap a hallgatók önálló munkája, melynek fő célja a modern szakirodalom olvasásához és megértéséhez szükséges terminológia megismerése és az annak használatában való jártasság szerzése. A főbb témák: az alapvető mondatfajták; az egyes mondatrészek meghatározása és elkülönítése; a passzivitás néhány kérdése: a tranzitivitás és a passzivitás kapcsolata, valamint a passzivitás és az attributív mondatszerkezet; a 'se' funkciói a spanyolban; infinitíves szerkezetek és igei perifrázisok.

Hispanisztika Tanszék

Berta Tibor (BETHAJS.SZE)

min.13 kredit

Az Összehasonlító romanisztika előadás bemutatja az összehasonlító újlatin nyelvtudomány rövid történetét, kutatási módszereinek lényegét és eredményeit, átfogó képet nyújt a népi latin jellegzetességeiről, legfontosabb forrásairól és fejlődésének fő irányairól, az újlatin nyelvek kialakulására vonatkozó elméletekről, legfőbb jellemzőikről és a tudományos csoportosításukra tett kísérletekről. Az említett témákon belül megkülönböztetett figyelmet kap a népi latin kései időszakában végbement fonetikai és morfológiai változások, valamint a keleti és nyugati újlatin nyelvek alapvetően eltérő fejlődésének bemutatása.

Bevezetés a történeti nyelvészetbe kurzus célja a nyelvtudomány történeti módszereinek megismertetése, különös tekintettel a spanyol nyelvre való alkalmazhatóságukra. Főbb témakörök: a hangtörvények és az analógia; a nyelvváltozások strukturalista magyarázatai; modern elméletek.

A Spanyol történeti nyelvtan I. előadás szisztematikusan bemutatja a vulgáris latin hangrendszerének a spanyolban végbement változásait úgy a magánhangzók, mint a mássalhangzók esetében. Különös hangsúlyt kapnak a változásokat magyarázó hagyományos és elméletek.

Spanyol történeti nyelvtan II. előadás rendszerezett formában áttekinti a vulgáris latin morfológiájában a névszói és az igerendszerben lezajlott, a spanyolra jellemző változásokat, esetenként kitérve a morfológiai változásoknak a hangtanhoz és a mondattanhoz fűződő kapcsolatára is.

Hispanisztika Tanszék

Berta Tibor (BETHAJS.SZE)

min.3 kredit

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

min.4 kredit

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

min.25 kredit

A szakdolgozat készítését segítendő, mindhárom specializációs irányhoz szakszemináriumokat szervezünk. Ez a kutatás, anyaggyűjtés és feldolgozás módszertanát segíti megismerni, valamint az internetes keresési technikák megismerését szolgálja. Ezen túl minden szakdolgozóval egyéni foglalkozást foglal magába.

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

Hispanisztika Tanszék

Anderle Ádám Dr. (ANAHAAS.SZE)

A kötelező tantárgyakon felül választhatóan teljesíthető tantárgy. Maximálisan teljesíthető kreditmennyiség: 10 kredit.