Alapvető fogalmak:

- Hipertónia: magas vérnyomás.

- Artéria: verőér; azok az izmos falú erek, amelyek a szívből továbbítják a vért a kis- és a nagyvérkörbe.

- Véna: visszér; azok az erek, amelyek a szervekből, szövetekből összegyűjtik és a szívbe továbbítják a vért.

- Echokardiográfia: a szív ultrahang vizsgálata

A vérkeringés során az oxigénszegény vér a vénákon keresztül a jobb szívfélbe, onnan a tüdőartériákon át, melyek kis erekre ágaznak, a tüdőbe kerül. A tüdőben a vér oxigénnel telítődik, majd a kis erek nagy tüdővénákat alkotnak, melyen keresztül a vér a bal szívfélbe kerül.

Pulmonális hipertóniáról beszélünk, ha a tüdőartériákban, valamint a jobb szívfélben megnő a nyomás. A tüdőartériákban létrejövő nyomásemelkedésnek számos oka lehet, többek között eredményezheti kötőszöveti betegség, bal szívfél elégtelenség, tüdőbetegség, tüdőembólia, genetikai mutáció, valamint számos egyéb kórkép.

Tünetek

A pulmonális hipertónia tünetei nem sajátosak, és a kórkép előrehaladtával lassan fejlődnek ki, hónapok vagy akár évek alatt. A tünetek kezdetben jellemzően fizikai aktivitás során jelentkeznek.

Pulmonális hipertónia tünetei közé tartoznak:

- Nehézlégzés, fulladás

- Fáradékonyság

- Mellkasi fájdalom

- Eszméletvesztéssel járó ájulásos rosszullét

- Alsó végtagi duzzanat (ödéma), hasfeszülés (hasűri folyadékgyülem miatt)

- Szívdobogásérzés

Rizikótényezők

- Felmenők között előforduló pulmonális hipertónia

- Genetikai betegségek és szívfejlődési rendellenességek

- Véralvadási zavarok

- Illegális droghasználat (kokain, amfetamin, metamfetamin)

- Szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) szedése

Diagnózis

Tekintettel arra, hogy a pulmonális hipertónia számos kórkép következménye lehet, így a pontos diagnózis felállítása céljából több diagnosztikai eszköz igénybevétele szükséges.

Milyen vizsgálatokra kell számítani:

- Echokardiográfia: Ha a tünetek alapján felmerül a pulmonális hipertónia lehetősége, úgy a szívultrahang végzése elengedhetetlen.

- Jobb szívfél katéterezés: A pulmonális hipertónia diagnózisát alátámasztó vizsgálat. A jobb szívfél katéterezés egy helyi érzéstelenítésben végzett minimálisan invazív eljárás. A vizsgálat során nyaki vénán keresztül egy vékony diagnosztikus eszközt (katéter) vezetünk a jobb szívfélbe majd a tüdőerekbe, ahol nyomásokat mérünk. Ezen vizsgálat elengedhetetlen a diagnózis felállításához, és pontosabb információt ad annak eredetéről, valamint az esetleges terápia követéséhez is szükséges.

- Nagy felbontású komputertomográfia (HRCT): Fontos információt szolgáltat az erekről, szívről, tüdőről, és az esetleges további mellűri eltérésekről, melyek a kiváltó okra is rávilágíthatnak.

- Ventillációs/perfúziós tüdőszcintigráfia: Ezen vizsgálat a tüdőben lévő vérrögök kimutatására alkalmas. A vizsgálat két lépésből áll, első ízben kis mennyiségű radioaktív kontrasztanyagot juttatnak a vénákba, majd ez után kis mennyiségű radioaktív anyag belégzése következik. Diéta tartása a vizsgálat előtt nem szükséges.

- Hasi ultrahang: A májkapuérben lévő magas nyomás egyes esetekben a pulmonális hipertónia oka lehet.

- Ergospirometria: Egy kerékpáron vagy futószőnyegen végzett terheléses vizsgálat, mely alatt a légzés monitorozása mellett a szív működését is figyelemmel kísérik. Ezen vizsgálat fontos információt szolgáltat a tüdőben végbemenő gázcseréről.

- Vérvétel: A rutin laborértékek mellett bizonyos autoimmun betegségek vizsgálatát is végezzük.

- Hat perces sétateszt: a terhelhetőséget vizsgálják ezzel. Hat percen keresztül kell sétálni folyamatosan, közben a szívfrekvenciát, a vér oxigéntelítettségét és a légszomj, fáradás mértékét figyelik.

- Légzésfunkciós vizsgálat: többféle vizsgálat tartozik ide, melyekkel a tüdő működését, kapacitását lehet számszerűsíteni. Általában egy csutorán keresztül kell a vizsgálatot végző utasításait követve lélegezni.

- EKG: rövid, fekve végzett, nem invazív vizsgálat. A végtagokra és a mellkasra helyezett elektródák segítségével rögzítik a szív elektromos működését.

Kezelés

A terápia a kiváltó októl függően lehet gyógyszeres, valamint egyes esetekben műtéti. A továbbiakról munkacsoportunk orvosai adnak tájékoztatást.

A vizsgálatra érkezés előtt

Amennyiben a tünetek alapján háziorvosában felmerül a pulmonális hipertónia lehetősége, beutalhatja ambulanciánkra. Az esetek többségében először általános kardiológiai és/vagy tüdőgyógyászati vizsgálatok történnek, amire szintén háziorvosa tudja beutalni. Ezért lehet, hogy mire ambulanciánkra érkezik, már néhány fentebb említett vizsgálata megtörtént. Ezek leleteit kérjük, hogy hozza magával, akkor is, ha azok az EESZT-ben megtalálhatók.

A Pulmonális hipertónia ambulancia beutalóköteles szakrendelés.

Kérdések, melyekre számíthat:

- Pontosan mikor kezdődtek a tünetei?

- Felmenői között milyen betegségek szerepeltek?

- Milyen gyógyszereket szed? (javasoljuk gyógyszerlista készítését)

Általános tanácsok, melyeket a diagnózis felállításáig javasolt követni:

- Dohányzás elhagyása

- Várandósság kerülése, fogamzásgátló tabletták mellőzése (egyéb terhességmegelőző módszer használata javasolt)

- Kerülje azon élethelyzeteket, melyek vérnyomáscsökkenést eredményezhetnek (pl. szauna)

- Amennyiben pulmonális hipertóniában szenved, javasoljuk Pneumococcus és influenza elleni vakcina felvételét.