A 100 évvel ezelőtti nyári uborkaszezon vezető hírei a vidéki napilapokban is a kormány átalakulása körül forogtak.

Például a Szegedi Napló 1920. július 23-án a címlapot és a 2. oldal egy részét szánta a „Kormánybemutatkozás. – Teleki Pál gróf expozéja. – Elnapolják az üléseket.” főcímű összeállításának. A szerkesztő alcímekkel utalt a legfontosabb témakörökre. Így: „A miniszterelnök beszéde, A bojkott és a népbiztosok szökése, Az osztrák kormány felelőssége, Minden tőlünk telhető segítség a lengyeleknek, Viszonyunk a külföldhöz, Változtatni kell a békeszerződésen, A jogrend teljes helyreállítása, A bolsevista agitáció ellen, A belpolitikai program.”

E kiemelések sorozatában kapott hangsúlyt az új kormány új bejelentése: „A kolozsvári és pozsonyi egyetemeket Pécsre és Szegedre helyezik át”.

Szeged terhei és vágyai

„Miniszteri leirat az egyetem ügyében” címmel a Szegedi Friss Újság 1920. július 16-án a címlapon írta meg, hogy „Emmich Gusztáv dr. kereskedelmi miniszter a magyar államvasutak igazgatóságához leiratot intézett, melyben az itteni központi leszámoló hivatal által Szegeden bérelt épületeinek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem céljaira lelendő átengedését keresztülvihetőnek, megengedhetőnek tartja”.

A kereskedelmi miniszteri leirata szerint „ha az egyetemet Szegeden helyezik el, az igényelt 50 szobát megfelelő bérösszegnek megtérítése mellett” bocsátják a város rendelkezésére. Elrendelte „a katonasággal, illetve a posta igazgatóságával” az egyeztetést annak érdekében, hogy „az egyetem részére szükséges helyiségek idejekorán átadhatók legyenek”.

Ám a XXI. évfolyamánál járó politikai napilap azt is hangsúlyozta, hogy a katonaság és „a leszámoló épületében elhelyezett postaigazgatóság elhelyezéséről” Szeged tanácsának kell gondoskodnia.

A Teleki-kormány megalakulásával ismét lendületet kapott a szegedi egyetem ügye. A városba látogató kultuszminiszter és a kíséretéhez tartozó kolozsvári professzorok „a torony alatt”, vagyis a Széchenyi téri piac szomszédságában magasodó szegedi városházán egyezkedtek az egyetemről, az elhelyezés feltételeiről és költségekről.

A Szegedi Friss Újság 1920. július 24-i, szombati számában hangolta az akkori civil szervezetek tagjait Haller István kultuszminiszter látogatására. A politikai napilap közzétette a „rendező bizottság” felhívását: „A kolozsvári egyetemnek ideiglenesen Szegedre leendő helyezése, ill. a szegedi egyetem létesítése érdekében vasárnap délben a városháza közgyűlési termében az üdvözlésre az összes szegedi kulturális és társadalmi egyesületek nagyobb küldöttsége járul Haller István vall. és közokt. miniszter elé. Felkérjük az összes egyesületeket és azok tagjait, hogy e küldöttségeben minél nagyobb számban vegyenek részt. A küldöttséget dr. Tóth Imre fogja vezetni”.

A nyomásgyakorlás másik módszereként címlapon írta meg a július 25-i Szegedi Friss Újság, hogy mit gondolt kultuszminiszter vendégéről a polgármester. A vezércikk helyén a „Haller István” cím alatt olvasható, hogy az alábbiakat „Elmondja: Somogyi Szilveszter dr.”

„… Tőle várjuk a múlt idők kulturális hibájainak helyrehozását. Ilyen hiba nagyon sok történt a múltban. Legfőbb kulturális intézményeinket az ország szélein helyezték el, aminek az lett a következménye, hogy a nemzetiségek gyermekei kiművelték magukat, ellenben az ősmagyar erő, különösen Szeged tájékán, ahol az ősmagyar lakosság mindig a legsűrűbb volt a statisztika szerint, az ősmagyar erő parlagon maradt. Felsőmagyarországnak 4-5 ezer lakosú kisded városaiban középfokú iskolák vannak, néhol egy-egy városban nem is egy, de például a színmagyar Dorozsmán, melynek húszezer lakosa van, még csak polgári iskolát sem juttatott a kormányzat.

Az ország második városa, Szeged eddig főiskola nélkül volt, holott messziföldre kiterjedő kulturális kisugárzását mindenki elismeri. Mondják, hogy nem volt meg a kellő miljő, de én azt mondom ahelyett, hogy erőszakkal próbáltuk volna eltávolítani magunktól a magyar kultúrát, kétszeres erőszakkal kellett volna azt idehozni, mert az az igazi magyar kultúrpolitikai, mely az ősmagyar erőt mindenáron fejleszti.(…) Ünnep nekünk a magyar kultuszminiszternek városunkban való megjelenése (…)”

A kultuszminiszteri vizit forgácsai

„A Szegedi egyetem elhelyezése. Haller kultuszminiszter Szegeden” főcím alatt a hírújság részletezte a miniszteri vizit programját. A Szegedi Friss Újságból tudjuk, hogy „Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter a szombat délutáni személyvonattal Szegedre érkezett, hogy a kolozsvári egyetemnek Szegeden való elhelyezéséről a város vezetőivel közvetlen érintkezést keressen, helyszíni szemle útján győződjék meg arról, hogy milyen nehézségeket kellene legyőzni, hogy a Kolozsvárról kiüldözött magyar kultúrának Szegeden hajlékot teremthessenek. (…)”

A miniszter kíséretében Szegedre érkezett számos politikus, illetve „dr. Schneller István egyetemi tanár, a kolozsvári egyetem professzora, dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár (…) és mások. (…) A minisztert Somogyi polgármester a város nevében üdvözölte.”

Az üdvözlő szavakra Haller István kultuszminiszter válaszát is részletezte a Friss Újság. Így – többek között – azt is kifejtette: „(…) De azért is jöttem, mert hajlékot keresek itt egy tudományos intézetnek, amelynek menekülni kellett éppen magyarságáért. és én azt akarom, hogy a magyar kultúra a kisebb hazában legalább olyan nagy legyen, mint amilyen volt a nagy hazában. Hiszem, hogy ebben a tekintetben is Szegeden megértésre fogunk találni, mert bár Szeged érdekéről van szó, de még sokkal inkább Magyarország érdekéről van szó és mindenkinek mindent el kell követni, hogy veszendő kultúránknak minden ízét összegyűjtsük és megmentsük. (…)”

Az is kiderül a programot beharangozó cikkből, hogy a miniszteri vizit csúcspontjának a katolikus körben szervezett keresztény szocialistapárti gyűlés, majd a vasárnap délelőtt a Rudolf-téren tartott nagygyűlés és a küldöttségek városházi fogadása számított.

„Haller István Szegeden” címmel a miniszter hétvégi programjáról és a hétfői, jórészt az egyetemet érintő tanácskozásról a Szegedi Friss Újság kedden, 1910. július 27-én számolt be.

„A magyar keresztényszociális politika egyik úttörő vezére: Haller István kultuszminiszter két napig Szeged vendége volt. Két fontos esemény hozta ide országos érdekű és sok izgalommal járó elfoglaltságai dacára is. Részt akart venni a rövid idő alatt hatalmas sudárfává nőtt szegedi keresztényszocialista párt zászlóavató ünnepélyén és részt akart venni a szegedi egyetem érdekében a kolozsvári érdekelt tanárok közbejöttével tartott értekezleten. Ez az értekezlet meghozta a kívánt eredményt. A kolozsvári egyetemet Szegeden állítják fel.

A bölcsész, mathetmatikai és jogi fakultást a tábla, vagy az állami gimnáziumban helyezik el, az orvosit előreláthatólag a rókusi iskolában. A faipari iskola, a volt közös kórház, esetleg a honvéd és közkórház egy része klinika lesz. A miniszter ilyen értelemben az ügyet rövidesen minisztertanács elé viszi.

(…)

Haller István miniszter ma (..) Délben a városházán nagyszabású anként volt, amelyen részt vettek a vendégek részéről dr. Schneller István a kolozsvári egyetem rektora, több egyetemi tanár, a város részéről dr. Aigner Károly kormánybiztos, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Turóczy Mihály főügyész, dr. Gaál Endre kulturtanácsnok és dr. Bottka Sándor főkapitány.

Tudósítónknak dr. Somogyi Szilveszter polgármester kijelentette, hogy a kolozsvári tudományos egyetemnek Szegedre való helyezése most már befejezett tény. Az ankéton különben a Szegeden felállítandó egyetem elhelyezésének ügyét tárgyalták.

A miniszter ma délben kíséretével (…) a délutáni vonattal visszautazott Budapestre.” – zárult a Szegedi Friss Újság keddi, július 27-i összefoglalója.

A cenzúra árnyékában

Először 1920. július 21-én a Szegedi Napló déli kiadásában olvashatták a szegediek, hogy létrejöhet egy „Magyar egyetem Kolozsvárott”. „A megszállott Erdélyben nagy elkeseredést keltett, hogy az ősi magyar egyetemet a románnal cserélték fel, s a székely ifjak így főiskola nélkül maradtak. Most az erdélyi magyar püspökök többszöri kérésére a román kormány megengedte, hogy Kolozsvárott magyar egyetemet állítsanak fel, amely teljesen független lesz a kolozsvári román főiskolától.” Arról is beszámolt a szegedi napilap, hogy a kezdeményezés magyarországi miniszterek támogatását élvezi, hiszen „A megszervezés részleteinek a megtárgyalására a kormány a legrövidebb időn belül megbízottat küld ki, aki érintkezésbe lép a magyar püspökökkel.”

„Itt a cenzúra cikkünket törölte.” Ez a mondat olvasható a város másik széphagyományú napilapja, a Szegedi Napló 1920. július 27-i címlapján. Ez újság a hírek értelmezésében segítette olvasóit, amikor 2. oldalon az „ÚJDONSÁGOK” rovatfej alá mégiscsak „becsempészte” az „Egyetem, begyetem, tenger-tánc…” című, aláírás nélküli, így szerkesztőségi álláspontként fölfogható véleményt.

„A szegedi egyetem kérdése, amit tudvalevőleg Erdély bitangságba jutása tett szomorúan aktuálissá, némely fordulatában úgy fest, mintha tulajdonképpen a kolozsvári egyetemi tanárok kérése volna. Szeged minden áldozatot meghoz még a mai időkben is az egyetemért, de természetesen csak egy állandó szegedi egyetemért, - ezt jó volna minél többször hangsúlyozni, nehogy későn derüljön majd ki a félreértés” – tette nyilvánvalóvá álláspontját Szeged „politikai, közgazdasági és irodalmi napilap”-ja. „Egy ideig-óráig való átmeneti egyetemért felfordulást csinálni és kibolygatni helyükből olyan intézményeket, elsősorban olyan iskolákat, amelyek Szeged szempontjából egyelőre fontosabbak, mint egy bizonytalan sorsú és jövőjű főiskola – erről természetesen nem lehet szó.”

Tudósítás helyett értelmezte és összefüggés-rendszerbe helyezte a Szegedi Napló a budapesti küldöttség szegedi látogatását, amikor hangsúlyozta: „Véleményünk szerint Haller kultuszminiszter is csak végleges szegedi egyetemet ígérhetett, s ezzel Szegednek évszázados álma menne teljesedőbe, – azonban mégis attól félünk, a szegedi egyetemen még sokáig nem szedik a leckepénzt. Például éppen azon a napon, amikor a kultuszminiszter Szegeden járt a kolozsvári elhelyezés ügyében, illetékes helyről való nyilatkozatot olvasunk a „Nemzeti Ujság”-ban arról, hogy ’a Szegedre való költözés nem aktuális, minden eddigi tervet háttérbe szorított az a kilátás, hogy Kolozsvárott fölállíthatjuk a magyar felekezetközi egyetemet. Míg ez el nem dől, az egyetem Budán marad, kooperálva a pozsonyi egyetemmel’. Ez pedig, úgy látszik, eldőlt, mert az összes fővárosi lapok azt írják vasárnap, hogy a kolozsvári nemzetközi magyar egyetemre, amelynek minden fakultása lesz, csak theológiai nem, 12 millió korona gyűlt össze pár hét alatt, mivel a román kormány megadta az engedélyt ’őszre már megnyílnak az új kolozsvári magyar egyetem kapui’. Ezzel nyilván megoldódik az elmenekült tanárok problémája is, akik vissza fognak térni régi katedráikra – s ezzel a szegedi egyetem kártyavára megint összedűl” – utalt a Napló a város kérészéletű egyetemalapításai terveire és sikereire.

„Szó lehetne persze még az ezidő szerint szintén Budapesten tengődő pozsonyi egyetemről, azonban az – Fenyvessy Emil rektor nyilatkozata szerint – föltétlenül Dunántúlra gravitál. Pécset föltétlenül megilleti az egyetem, - mondja a rektor – de számításba jöhet Győr, sőt Szombathely, sőt Veszprém is.” – zárult a Szegedi Naplónak a cenzúra ellenére is kimondott véleménye.

A Teleki-kormány megalakulásával cenzúra-foltos napilapok közül a Szegedi Napló rendre szemlézte a fővárosi újságok helyi vonatkozású híreit. Így hozta 1920. július 30-án a szegediek tudomására: „A 8 Órai Újság jelenti, hogy a kolozsvári és a pozsonyi egyetem Szegedre helyezése ügyében még ezen a héten dönteni fognak. A pozsonyiak szeretnék önállóságukat megtartani és Pécsre menni, Haller a szegedi együttes elhelyezés mellett van.”

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Fotók: Somogyi-könyvtár, SZTE Klebelsberg Könyvtár

Irodalom:

Erdész Ádám: A kolozsvári felekezetközi magyar egyetem 1920-1921

További információ:

100 éves terv: Pozsony és Kolozsvár egyeteme is Szegeden?

100 éve: A szegedi egyetem ügye Trianon árnyékában

100 éve: Kolozsvárott megszűnik a magyar egyetem, amelyet Szeged befogadni készül

Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye

Évforduló: A Szegedi felsőoktatás története

Miért fontos, hogy ismerjük a Szegedi Tudományegyetem intézményi gyökereit?

Az SZTE centenáriumára készülő egyetemtörténeti kötet szerzői találkoztak

Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE

Készül a második egyetemtörténeti kötet – Közösen tárják fel a forrásokat a szegedi és a kolozsvári történészek

A kolozsvári egyetem háborús napjait mutatták be az SZTE-n

Nagyító alatt egyetemünk története

Egyetemtörténeti konferenciát tartottak az SZTE-n

Kiállítással emlékeznek Cholnoky Jenőre

Egyetemtörténeti kiállítás nyílt a TIK-ben