Történeti Segédtudományok Tanszék

1) A művészetek az ókorban.
2) A művészetek a középkorban.
3) Az antikvitás reneszánsza.
4) A reneszánsz fejlődés-eszméje.
5) A manierizmus.
6) A barokk.
7) A klasszicizmus.

Arisztotelész: Poétika.
Auerbach: Mimézis.
Belting: Kép és kultusz.
Gombrich: A művészet története.
Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve (XI–XV. század).
Mezey László: Deákság és Európa.
Ritoók – Sarkady – Szilágyi: A görög kultúra aranykora.
Szabolcsi Bence: A zene története.

8) A romantika.
9) Az impresszionizmus.
10) Avant-garde és múzeumi művészet.
11) A modernizmus.
12) A poszt-modern.

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A kurzus elsődleges célja az, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak az európai filozófiai gondolkodás legfontosabb fejlődési korszakairól, az alapvető kérdésekről és az arra adott válaszokról.

A filozófiatörténet három nagy korszakának áttekintése, kiemelt figyelmet fordítunk az ókori mítoszokra, illetve bibliai történetekre.
•Ókori görög filozófia (preszókratika, Szókratész, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)
•Középkor és reneszánsz.
•Újkori filozófia (racionalizmus: Descartes, Spinoza, Leibniz; empirizmus: Hobbes, Locke, Berkeley, Hume; felvilágosodás).

Buxton, Richard: Görög mitológia világa. Pécs, Alexandra, 2004.
Gecse Gusztáv: Bibliai történetek. Bp., Kossuth, 1985. (interneten is elérhető)
Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalesztől Gadamerig. Miskolc, Bíbor K., 2000.
Lendvai – Nyíri: A filozófia rövid története a Védáktól Wittgensteinig. Bp., Kossuth, 1985.
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás története. Bp., Szent István Társulat, 1991.
Russell, B.: A nyugati filozófia története. Bp., Göncöl K., 1997.

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A kurzus az esztétika történetének klasszikus munkáin keresztül közelíti meg a legfontosabb művészetfilozófiai kategóriákat. Elsősorban a zenetörténet fénykorszakainak (mint például a bécsi klasszicizmus időszaka) szellemi életébe kíván bepillantást nyújtani. Mivel az esztétika egy filozófiai „Gesammtkunstwerk” része, a kurzusnak természetesen ki kell térnie az adott korszakok kultúrtörténeti,
filozófiai háttérismereteinek megvitatására is.

Einstein, Alfred: A zenei nagyság
Hegel: Esztétikai előadások (részletek)
Heidegger: A műalkotás eredete
Kant: Az ítélő erő kritikája (részletek)
Nietzsche: A tragédia születése a zene szelleméből
Nietzsche: Nietzsche contra Wagner
Platón: A lakoma
Wagner, R.: A művészet és a forradalom
Wagner, R.: Beethoven
•Az esztétika helye a szellemtudományokban
•A vágyak és a célok természete
•A hedoné
•A középkor szelleme
•A reneszánsz
•Az antik tragédiák szelleme Monteverdi operáiban
•A barokk kor ideáljai
•A barokk kor (Leibniz) theodíceája J. S. Bach kantátáiban
•Az individualitás
•A „klasszikus” szó jelentése
•A bécsi klasszicizmus korának legfontosabb irodalmi, esztétikai művei
•A „szép, mint az erkölcsiség szimbóluma”

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: Az előadás az erkölcsi nevelés, erkölcsi fejlődés, pedagógiai jogszabályok, pedagógusetika területeit vizsgálja. Célkitűzése a tanulókkal megismertetni gyakorlati példákon keresztül a pedagógus szerepét az erkölcsi nevelésben, a szülőkhöz, tanulókhoz, kollegákhoz való viszonyát, a pedagógus jogait és kötelességeit.

Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Bp., Jogismeret Alapítvány, 1998. (A tematikában BE)
Hoffman Rózsa: Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak. Bp., Nemzeti Tkvk., 2004. (A tematikában HR)
Ranschburg Jenő: Szeretet. Erkölcs. Autonómia. Bp., Integra Projekt Kft., 1996. (A tematikában RJ)
•Erkölcs, erkölcsi fejlődés, erkölcsi nevelés (RJ, 101-189.)
•Pedagógusok etikai kódexe (HR, 79-94.)
•Jogi problémák a pedagógiában I. (osztályozás, öltözködés, dohány-, alkohol-, drogfogyasztás, testi fenyítés, személyes adatok védelme) (BE, 92-100.)
•Jogi problémák a pedagógiában II. (véleménynyilvánítás, becsület, „neki megfelelő tanulás”, kártérítés, diákönkormányzat) (BE, 101-120.)
•Jogi problémák a pedagógiában III. (cenzúra, fegyelmezés, nyomozás, pályaválasztás, tulajdonjog) (BE, 120-132.)

Zeneelmélet Tanszék

A zenetörténet-oktatás célja az eddigi tanulmányok során felhalmozott ismeretanyag rendszerezése, a stílustörténeti változások fő irányának tudatosítása. Az egyes zeneszerzők művészetét legjellemzőbb műfajcsoportjaik, egy-egy stíluskorszakuk, esetleg kiemelkedően fontos személyes stílusjegyeik alapján tárgyaljuk. A tantárgy zenei mivoltára tekintettel elengedhetetlen az adott szempontrendszer szerint kiszemelt műcsoport zenei jellegzetességeinek bemutatása, akár összehasonlító elemzés segítségével. Érintendők a zene történetének történelmi, szociológiai, kultúrtörténeti vetületei is.

A tantárgyhoz kapcsolódik a hangversenytapasztalat, mely egyrészt az adott szemeszter
zenetörténeti tematikájához rendelt – minden félév elején tételesen megadott – hangzóanyag ismeretének ellenőrzését jelenti, másrészt hangverseny- és operalátogatási kötelezettséget foglal magába, melyet ugyancsak a félév elején rögzített megállapodás szerint (hangversenynapló, szóbeli, vagy írásbeli beszámoló alapján) ellenőriz az oktató. E feladatok teljesítése hiányában a zenetörténet-kurzus nem zárható le, a zenetörténet kollokviumok részfeladataként kerül elbírálásra.

Hipotézisek a zene kezdeteiről, törzsi kultúrák, népzene és műzene fogalma. Betekintés a nagy keleti kultúrák zenei vonatkozásaiba. Ismereteink az ógörög és római zenéről. A kereszténység zenéje a kezdetektől a középkor végéig. A honfoglalás és államalapítás utáni magyarországi egyházépítés zenei vetülete. Notáció és zeneelmélet a középkorban. A kor magyar zenei műveltsége. A világi zene adatai és késő középkori emancipációja. A többszólamú szerkesztés kibontakozása és a Notre Dame mesterei. Ars antiqua. Ars nova és trecento. A reneszánsz zene kezdetei és első nagy képviselői – Dunstable és Dufay, Ockeghem. A reneszánsz fénykora – Josquin és kortársai.

Zeneelmélet Tanszék

A madrigál forrásai és korszakai. Hangszeres műfajok a XVI. században. Angol és francia stílusrétegek. A reformáció és hatása a zenei praxisra. A magyar zene törökkori létfeltételei, a protestantizmus magyarországi térhódítása. A későreneszánsz legnagyobb mesterei. A firenzei camerata és a dramma per musica. A barokk szemléleti és esztétikai alapjai. Monteverdi. Schütz és német kortársai. A XVII. század operatörténetének áttekintése. A XVII. században formálódó legfontosabb hangszeres műfajok.

Zeneelmélet Tanszék

Corelli és Vivaldi. A francia clavecinisták. Bach és Händel stílusa és életművének jelentősége. A XVIII. századi kulturális újjáépítés Magyarországon: Esterházy, templomi muzsikusok, városi zeneélet. Az 1750-es évek meghatározó stílusirányzatai.

Zeneelmélet Tanszék

Az átmeneti korszak és a korai bécsi klasszikus stílus zenei nyelvének vizsgálata. Vonósnégyes és szimfónia (Haydn). A Sturm und Drang zenei vetülete. A klasszikus concerto és opera (Mozart). Az 1790-es évek zenei fejleményei: Mozart utolsó művei, Haydn Londonban. Beethoven életműve. A verbunkos kialakulása és nemzeti szimbólummá válása, a verbunkos-alapú műzene.

Zeneelmélet Tanszék

A romantika szellemi gyökerei. A korszak-meghatározás problematikája, a „művész” romantikus ideája. A népdal szerepe a XIX. század eleji Németországban. Észak-német daliskola – Schubert-dal, polgári zenekultúra, a régizene-játszás XIX. századi mozgalma, költői zene. Érintett szerzők: Weber, Schubert, Mendelssohn, Schumann, Brahms. A zongora, a virtuozitás, az egytételes zongoraszonáta kialakulása. A programzene. A szimfonikus költemény. Opera és zenedráma a XIX. században. Érintett szerzők: Berlioz, Paganini, Chopin, Liszt, Verdi (Donizetti, Bellini, Rossini), Wagner (Weber), Muszorgszkij. A XIX. századi magyar zeneszerzés dilemmái és megoldásai. Erkel.

Zeneelmélet Tanszék

Későromantika és századforduló – német-osztrák és francia törekvések. A magyar századforduló jellemző zenei rétegei, Bartók és Kodály fellépése. A XX. század első felének stiláris-technikai vetületei és eszmei kapcsolatrendszere, különös tekintettel az új bécsi iskolára és Stravinskyra. Bartók életművének rendszerező áttekintése, néhány alapvető toposz kiemelt tárgyalása. A II. világháború utáni irányzatok vázlatos

Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon. I.–II.–III., Zeneműkiadó, Bp., 1985.
Brown, Howard Meyer: A reneszánsz zenéje. Zeneműkiadó, Bp., 1980.
Dobák Pál: A romantikus zene története. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.
Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest: Gondolat, 1984.
Donington, Robert: A barokk zene előadásmódja. Budapest: Zeneműkiadó, 1978.
Geiringer, Carl: J. S. Bach. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Grove-monográfiák (a sorozat valamennyi megjelent kötete) Bp: Zeneműkiadó, 1986-90.
Gülke, Peter: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. Budapest: Zeneműkiadó, 1979.
Harnoncourt, Nicolaus: Beszédszerű zene. Budapest: EMB, 1988.
Hughes, Spike: Mozart-operakalauz. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Kárpáti János: Kelet zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.
Kókai Rezső – Fábián Imre: Századunk zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1961.
Kovács Sándor: A XX. század zenéje. Budapest: Tankönyvkiadó, 1988.
Kroó György–Kárpáti János: Muzsikáló zenetörténet. I–IV., Budapest: Gondolat, 1960–1964.
Miért szép századunk operája? Budapest: Gondolat, 1979.
Palisca, Claude: Barokk zene. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Rosen, Charles: A klasszikus stílus. Haydn, Mozart, Beethoven. Budapest: Zeneműkiadó, 1977.
Salzmann, Eric: A huszadik század zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1979.
Somfai László: Joseph Haydn zongoraszonátái. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Tallián Tibor: Bartók Béla – szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1979.
The New Grove Dictionary of Music and Musicians.
áttekintése.

Zeneelmélet Tanszék

A magyar népzenekutatás múltja. Jelentős egyéniségek és munkásságuk.
Kötetlen és kötött formák népzenénkben.
A régi és új stílusú népdalok jellegzetességei.
Magyar népszokások.
Rokon- és szomszédnépi hatások.
Középkori gyökerű népdalaink (az „európai örökség”).
16-17. századi dallamvilág (egyházi népének, históriás ének).
A verbunkos kialakulása.

Zeneelmélet Tanszék

A magyar hangszeres népzene.
Régi és új stílusú tánczenénk.
A magyar népzenei dialektusok.
A magyar népdalok műfajok szerint.
A népdal, a népies műdal, a nóta.
Népdalelemzés, népzenei rendszerezések.
Népdalfeldolgozások századunkban.
C. Nagy Béla: Magyar népzene. Főiskolai jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó, 1969.
Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest: Gondolat, 1984.
Kodály Zoltán: A magyar népzene. A Példatárt szerkesztette Vargyas Lajos. 6. kiad. Bp. 1973.
Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Bp., Akadémiai, 1977-1982.
Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet. Budapest: Balassi Kiadó, é. n.

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Célok, követelmények: A hang alapvető fizikai tulajdonságainak, a hallás folyamatának és pszichofizikai jellemzőinek ismertetése annak érdekében, hogy a zenélés illetve a zenehallgatás még tudatosabbá váljon.

Rezgések, fajtái és összetevésük.
Hullámok. Hangelemzés.

Fletcher, N.H. – Rossing, T.D.: The physics of musical instruments (Springer 1998)
Houtsma, A.J.M. – Rossig, T.D. – Wagenaars, W.M.: Auditory demonstrations (audio CD) (IPO, Eindhoven, The Netherlands, 1987)
Tarnóczy T.: Einführung in die musikalische Akustik(Akadémiai K., 1991)
Tarnóczy T.: Zenei akusztika (Zeneműkiadó, 1982)
Zwicker, E. – Fastl, H.: Psychoacoustics (2nd ed., Springer 1999)

Hangterjedés.
A hallás fiziológiája.
A hallás képességei. Az elfedés.
Hangosság.
Hangmagasság.
A hangszín és a zenei hallás.
Egyszerű- és vonós hangszerek.
A zongora. Fúvósok és az orgona.
A beszéd és az ének. Zeneterápia.
Teremakusztika

Zeneelmélet Tanszék

A szakközépiskolában tanult összhangzattani ismeretek átismétlése, a hiányok pótlása. A klasszikus zene legfontosabb formái: periódus, schönbergi értelemben vett mondat, két- és háromtagú forma, triós forma, szonátaelv és szonátaforma, rondó, szonátarondó. A klasszikus zene hangnemi rendje, a legtipikusabb modulációk megismerése.

Zeneelmélet Tanszék

A funkciós összhangzattan további tanulmányozása, különös tekintettel a barokk zenére: számozott basszus, korál-harmonizálás, figurációk. A barokk legfontosabb műfajainak megismerése, elemzése: a barokk kéttagú forma a tánctételekben, a szvit, a Scarlatti-szonáták kéttagú formája, a barokk szonáta, elsősorban a sonata da chiesa , a concerto, az invenció és a fúga, a barokk rondó (Fr. Couperin)

Zeneelmélet Tanszék

A romantika harmóniai jellegzetességeinek megismerése. A nápolyi akkordok kibővült családja, nápolyi hangnem. A bővített szextes akkordok más fokokra transzponálva, fordításaik (szűkterces akkordok). A tonika- és domináns-variánsok: a kvint helyettesítése szexttel, sixte ajoutée, tonikai szeptim- és nónakkordok, domináns nónakkordok, 11-es és 13-as akkordok, kvartszextakkordok a skála különböző fokain. Tercrokonság, ultratercrcokonság, közös tercű akkordok, az oktáv osztása kistercekre, nagytercekre, váltóakkordok, kromatika, a tonalitás elbizonytalanodása (Wagner, Wolf).

Zeneelmélet Tanszék

A századforduló és a XX. század első felének újszerű harmóniai eljárásai, különös tekintettel Debussy és Bartók műveire. Neomodális jelenségek, polimodális kromatika, szinezőhangok használata (szext, szeptim, nóna), pentaton harmóniák, egészhangú skála, tengelyrendszer, alfa-akkordok. A skálák áttekintése: heptatónia secunda, bőszekundos (cigány) skálák, bidistanciáls modellek (1:2, 1:3, 1:5)

Zeneelmélet Tanszék

Célok, követelmények: A hallgatók zenei hallásának, ritmusérzékének, memóriájának fejlesztése. A tematikában szereplő zenetörténeti korok stílusjegyeinek megismertetése.

A zenei írás fejlesztése
Imitációs barokk mű részletének leírása
Atonális egyszólamú dallam lejegyzése
Laprólolvasás
Memorizálás

A gregorián műfajok megismertetése
A mise állandó szövegű részei: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei
A mise változó szövegű részei: Introitus, Graduale, Alleluja, Sequentia, Tractus, Offertorium, Communio
A zsolozsma fontos műfajai: antifona, himnusz, responsorium prolixum, korai többszólamú tételek

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
Imitációs barokk mű kétszólamú részletének leírása.
Egyszólamú barokk dallam memorizálása
Atonális egyszólamú dallam írása.

A kurzus anyaga:
Bach-kantáták, vagy -motetták megismertetése. A művek kiválasztásánál az a szempont, hogy a hallgatók mely műveket ismerik kevésbé.

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
Romantikus imitációs mű kétszólamú részletének leírása
7-akkordok és fordításaik lejegyzése azonos basszus, tenor, alt vagy szoprán szólamra
Atonális egyszólamú dallam leírása
Laprólolvasás
Memorizálás

Romantikus dalciklus megismertetése (Schubert: Die schöne Müllerin, Schubert: Winterreise, Schumann: Dichterliebe, Schumann: Frauenliebe und Leben) Az a dalciklus kerül elemzésre, amellyel a hallgatók előző tanulmányaik során még nem találkoztak.
Brahms, Schubert, Schumann kórusműveinek megismertetése.

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
XX. századi egy- és többszólamú zenei idézetek leírása
7-akkordok és fordításaik lejegyzése azonos basszusra, tenorra, altra vagy szopránra
Laprólolvasás
Memorizálás.

Dobszay – Szendrey - Rajeczky: Magyar zenetörténet I.
Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve
Dürr, Alfred: J.S. Bach kantátái
Fischer-Dieskau, Dietrich: A Schubert-dalok nyomában
Kókai – Fábián: A XX. század zenéje

Az alábbi XX. századi művek részleteinek megismertetése a hallgatókkal:
Bartók: A kékszakállú herceg vára
Bartók: III. zongoraverseny
Berg: Wozzeck
Sztravinszkij: A bagoly és a cica
Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia

Zeneelmélet Tanszék

Vonós Tanszék

2-3 Bach-tétel
Kisebb versenymű, vagy koncerttétel
2 előadási darab
4-5 etűd

Vizsgaanyag:
2 etűd
2 szólómű-tétel
1 versenymű-tétel
1 előadási darab

Vonós Tanszék

2-3 Bach-tétel
1 kisebb versenymű-, vagy koncert-tétel
2 előadási darab- vagy szonátatétel
4-5 etűd

Vizsgaanyag:
2 etűd
2 szólómű-tétel
1 versenymű-tétel
1 előadási darab

Vonós Tanszék

2-3 Bach-tétel
2 versenymű-tétel (gyors és lassú, vagy saroktétel kadenciával)
2 előadási darab, vagy szonátatétel
4-5 etűd

Vizsgaanyag:
2 etűd
2 szólómű-tétel
1 versenymű-tétel
1 előadási darab

Vonós Tanszék

1 Bach-prelúdium és –tánctétel, vagy 2 szólószonáta-tétel
1-2 klasszikus, vagy 20. századi versenymű-tétel
1 romantikus előadási darab, vagy szonátatétel
4-5 etűd

Vizsgaanyag:
2 etűd
2 szólómű-tétel
1 versenymű-tétel
1 előadási darab

Vonós Tanszék

Bach-, Reger-, vagy Hindemith-szólómű 2 tétele
1-2 klasszikus, vagy 20. századi versenymű-tétel
1-2 előadási darab, vagy szonátatétel
4-5 etűd

Vizsgaanyag:
2 etűd
2 szólómű-tétel
1 versenymű-tétel
1 előadási darab

Vonós Tanszék

Bach-, Reger-, vagy Hindemith-szólómű 2 tétele
1-2 klasszikus, vagy 20. századi versenymű-tétel, vagy teljes mű
1 romantikus szonátatétel, vagy tételpár, vagy virtuóz előadási darab
4-5 etűd

Diplomakoncert (Záróvizsga) anyaga:
1 versenymű
1 szólómű
1 előadási darab 1 kamaramű

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Célok, követelmények: A darabok begyakorlása zongorakísérettel. A különböző zenei formákban való jártasság elmélyítése; biztos tájékozódás a különböző zenei stílusokban, a művek elemző megközelítése az analízis és szintézis egyensúlyának megtalálásával; az előforduló hangi és ritmikai bizonytalanságok kijavítása; az előadói kifejezési készség fejlesztése, a pódiumbiztonság megszerzésének elősegítése; az idegen nyelvű zenei szakkifejezések biztos tudása; az együttzenélésre való felkészítés, alkalmazkodóképesség fejlesztése; belépések biztos tudása, egyéni instruálás.
A tantárgy tematikája megegyezik a hallgató adott szemeszterben sorra kerülő főtárgyi tematikájával.

Vonós Tanszék

A hangszerjáték művészi szintre fejlesztése. A hangszer kultúrtörténetének megismerése. A hangszertechnika tudatossá tétele az anatómiai háttér megismerése által; fiziológiailag a legharmonikusabb és a leghatékonyabb kontaktus kiépítése a hangszerrel.

Anatómiai, fiziológiai ismeretek
A hegedű és brácsa fejlődéstörténete
A hegedűjáték fejlődése, mint a brácsázás alapfeltétele
A hegedű és a brácsa hasonlósága és különbsége

Vonós Tanszék

A hegedűkulcsot követő brácsakulcs rendszerének problematikái
A brácsatartás kialakítása
A bal kéz feladatköreinek kialakítása
Az intonáció alapjai

Vonós Tanszék

A jobbkar funkciói, beállítása:
Vonófogás
Súlyérzet
Vonóbeosztás
Vonásnemek
Hangképzés
Mindezek összevetése a hegedülés ugyanezen problémáival

Vonós Tanszék

A brácsa mint szólóhangszer
Nagy nemzetközi előadók, iskolák
Magyar brácsaművészek, brácsaiskolák

Irodalomjegyzék:

Galamian, Ivan: A hegedűjáték és tanítás alapjai. Bp. Zeneműkiadó, 1978.
Gerle Róbert: A hegedűgyakorlás művészete, Bp. Zeneműkiadó 1987.
Havas Kató: A hegedűjáték új megközelítése. Bp. 2002 (Megrendelhető: Czettner Vera 06-20-414-83-30)
Menuhin, Yehudi: Életreceptek : Egy világjáró hegedűs gondolatai, gyakorlatai és elmélkedései. Bp. Gondolat, 1991
Mozart, Leopold: Hegedűiskola (Ford.: Székely András) Bp. Mágus K., 1998.
Szende Ottó – Nemessúri Mihály: A hegedűjáték élettani alapjai. Bp. Zeneműkiadó 1965.

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

A képzés célja a kamarazenei együttesekben való alapos tapasztalatszerzés, különös tekintettel az egymásra figyelés, önkontroll, együttműködés, interaktív zenélés képességének fejlesztésére. A különféle stílusok jellegzetes kamarazenei formációinak, műfajainak, műformáinak és stílusnormáinak megismerése. A tudatosan szervezett és célirányosan végzett próbamunka gyakorlatának kialakítása, fejlesztése. Nagyobb mennyiségű (szemeszterenként legalább 6-8 tételnyi) kamaramű eljátszása, ezen belül szemeszterenként legalább 15-20 percnyi anyagmennyiség igényes, pódium-szintű nyilvános megszólaltatása.
Követelmény, hogy a vonós hallgatók (a gordonosok kivételével) szonáta- és/vagy zongorás trió-formációban legkevesebb 2 szemesztert, zongorás kvartett-, vagy kvintett-formációban ugyancsak legalább 2 szemesztert, vonósnégyesben (ehelyett esetleg vonóstrióban) lehetőleg 3-4 szemesztert teljesítsenek. A képzésben központi szerepet kell játszania a bécsi klasszikus repertoárnak, ezen belül kötelező a tanulmányok során Haydn és Mozart legalább 1-1 ciklikus művének végigjátszása (legkevesebb egy alkalommal vizsgán is!). Ugyancsak követelmény egy 20. századi kompozíció megszólaltatása is. Megfelelő hangszeres partnerek megléte esetén kívánatos a barokk kamarazenélésben való jártasság megszerzése, ez azonban nem történhet zongorát tartalmazó együttesben, és nem jelentheti versenymű-tételek kamarazene gyanánt való megszólaltatását.

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

A zenekari gyakorlat végigkíséri a képzés teljes időtartamát. Célja a szimfonikus zenekarban való együttjátszás megismertetése, különböző korok, stílusok darabjainak alsajátíttatása, felkészítés a hivatásos zenekarba való beilleszkedésre. A kamarazenei képzés során kialakult tapasztalatokra alapozva az együttzenélés képességének továbbfejlesztése az egységes vonós és fúvós hangzás kiépítése érdekében. A képzés része az egyetemi és városi rendezvényeken, fesztiválokon, valamint a diplomahangversenyeken való rendszeres szereplés.

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
2-3 bécsi klasszikus szonatina
2-3 romantikus karakterdarab
2-3 XX. századi mű
etűdök
zeneiskolai hangszeres anyag zongorakísérete

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 bécsi klasszikus szonatina
1-2 romantikus karakterdarab
1-2 mű kortárs zene
etűdök
zeneiskolai hangszeres anyag zongorakísérete

Vonós Tanszék

Vonós Tanszék

Vonós Tanszék

Vonós Tanszék

Vonós Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Kamarazene Tanszék

A zenekari gyakorlat végigkíséri a képzés teljes időtartamát. Célja a szimfonikus zenekarban való együttjátszás megismertetése, különböző korok, stílusok darabjainak alsajátíttatása, felkészítés a hivatásos zenekarba való beilleszkedésre. A kamarazenei képzés során kialakult tapasztalatokra alapozva az együttzenélés képességének továbbfejlesztése az egységes vonós és fúvós hangzás kiépítése érdekében. A képzés része az egyetemi és városi rendezvényeken, fesztiválokon, valamint a diplomahangversenyeken való rendszeres szereplés.

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

A kurzus gyakorlati oldalról mutatja be a zenekari hangszereket az 1700-as évektől napjainkig. Rávilágít a különböző korokra jellemző hangszerelési megoldásokra és a hallgatók saját maguk is kipróbálhatják a különböző megoldásokat. A kurzus egyszerre elméleti és gyakorlati óra, ahol a tanult ismeretanyagot saját hangszereiken próbálhatják ki.

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvószenekari szólamgyakorlat –

Kurzus leírása: A koncert-fúvószenekari gyakorlat során megismert zeneirodalmi alkotások zenekari egységenkénti gyakorlati játékának, technikájának fejlesztése, mely felöleli minden zenei korszak és stílusirányzat magyar és külföldi zeneszerzőinek eredetileg koncert fúvószenekari összetételre írt művészi értékű zeneműveit.

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvós kortárszenei stílusgyakorlat -

Kurzus leírása: A mai kortárszene gyakorlati játékának megismerése.

Elsősorban magyar valamint külföldi zeneszerzők darabjainak megtanulása, különböző harmóniák, modern effektek és dallamvilágok elsajátítása. Találkozás a mai kortárszenei világgal, zeneszerzőkkel és azoknak művészi értékű zenedarabjaival.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

A kurzus célja a 20 század második felének és napjaink zeneirodalmának megismertetése. Az órákon a legkülönbözőbb stílusú, technikájú művek kerülnek terítékre, lehetőleg abból az irodalomból válogatva, amely egyéb módon nem, vagy csak ritkán jut el a hallgatókhoz.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Vonós Tanszék

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék