Történeti Segédtudományok Tanszék

1) A művészetek az ókorban.
2) A művészetek a középkorban.
3) Az antikvitás reneszánsza.
4) A reneszánsz fejlődés-eszméje.
5) A manierizmus.
6) A barokk.
7) A klasszicizmus.

Arisztotelész: Poétika.
Auerbach: Mimézis.
Belting: Kép és kultusz.
Gombrich: A művészet története.
Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve (XI–XV. század).
Mezey László: Deákság és Európa.
Ritoók – Sarkady – Szilágyi: A görög kultúra aranykora.
Szabolcsi Bence: A zene története.

8) A romantika.
9) Az impresszionizmus.
10) Avant-garde és múzeumi művészet.
11) A modernizmus.
12) A poszt-modern.

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A kurzus elsődleges célja az, hogy a hallgatók áttekintést kapjanak az európai filozófiai gondolkodás legfontosabb fejlődési korszakairól, az alapvető kérdésekről és az arra adott válaszokról.

A filozófiatörténet három nagy korszakának áttekintése, kiemelt figyelmet fordítunk az ókori mítoszokra, illetve bibliai történetekre.
•Ókori görög filozófia (preszókratika, Szókratész, Platón, Arisztotelész, hellenizmus)
•Középkor és reneszánsz.
•Újkori filozófia (racionalizmus: Descartes, Spinoza, Leibniz; empirizmus: Hobbes, Locke, Berkeley, Hume; felvilágosodás).

Buxton, Richard: Görög mitológia világa. Pécs, Alexandra, 2004.
Gecse Gusztáv: Bibliai történetek. Bp., Kossuth, 1985. (interneten is elérhető)
Hársing László: A filozófiai gondolkodás Thalesztől Gadamerig. Miskolc, Bíbor K., 2000.
Lendvai – Nyíri: A filozófia rövid története a Védáktól Wittgensteinig. Bp., Kossuth, 1985.
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás története. Bp., Szent István Társulat, 1991.
Russell, B.: A nyugati filozófia története. Bp., Göncöl K., 1997.

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: A kurzus az esztétika történetének klasszikus munkáin keresztül közelíti meg a legfontosabb művészetfilozófiai kategóriákat. Elsősorban a zenetörténet fénykorszakainak (mint például a bécsi klasszicizmus időszaka) szellemi életébe kíván bepillantást nyújtani. Mivel az esztétika egy filozófiai „Gesammtkunstwerk” része, a kurzusnak természetesen ki kell térnie az adott korszakok kultúrtörténeti,
filozófiai háttérismereteinek megvitatására is.

Einstein, Alfred: A zenei nagyság
Hegel: Esztétikai előadások (részletek)
Heidegger: A műalkotás eredete
Kant: Az ítélő erő kritikája (részletek)
Nietzsche: A tragédia születése a zene szelleméből
Nietzsche: Nietzsche contra Wagner
Platón: A lakoma
Wagner, R.: A művészet és a forradalom
Wagner, R.: Beethoven
•Az esztétika helye a szellemtudományokban
•A vágyak és a célok természete
•A hedoné
•A középkor szelleme
•A reneszánsz
•Az antik tragédiák szelleme Monteverdi operáiban
•A barokk kor ideáljai
•A barokk kor (Leibniz) theodíceája J. S. Bach kantátáiban
•Az individualitás
•A „klasszikus” szó jelentése
•A bécsi klasszicizmus korának legfontosabb irodalmi, esztétikai művei
•A „szép, mint az erkölcsiség szimbóluma”

Filozófia Tanszék

Célok, követelmények: Az előadás az erkölcsi nevelés, erkölcsi fejlődés, pedagógiai jogszabályok, pedagógusetika területeit vizsgálja. Célkitűzése a tanulókkal megismertetni gyakorlati példákon keresztül a pedagógus szerepét az erkölcsi nevelésben, a szülőkhöz, tanulókhoz, kollegákhoz való viszonyát, a pedagógus jogait és kötelességeit.

Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Bp., Jogismeret Alapítvány, 1998. (A tematikában BE)
Hoffman Rózsa: Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak. Bp., Nemzeti Tkvk., 2004. (A tematikában HR)
Ranschburg Jenő: Szeretet. Erkölcs. Autonómia. Bp., Integra Projekt Kft., 1996. (A tematikában RJ)
•Erkölcs, erkölcsi fejlődés, erkölcsi nevelés (RJ, 101-189.)
•Pedagógusok etikai kódexe (HR, 79-94.)
•Jogi problémák a pedagógiában I. (osztályozás, öltözködés, dohány-, alkohol-, drogfogyasztás, testi fenyítés, személyes adatok védelme) (BE, 92-100.)
•Jogi problémák a pedagógiában II. (véleménynyilvánítás, becsület, „neki megfelelő tanulás”, kártérítés, diákönkormányzat) (BE, 101-120.)
•Jogi problémák a pedagógiában III. (cenzúra, fegyelmezés, nyomozás, pályaválasztás, tulajdonjog) (BE, 120-132.)

Zeneelmélet Tanszék

A zenetörténet-oktatás célja az eddigi tanulmányok során felhalmozott ismeretanyag rendszerezése, a stílustörténeti változások fő irányának tudatosítása. Az egyes zeneszerzők művészetét legjellemzőbb műfajcsoportjaik, egy-egy stíluskorszakuk, esetleg kiemelkedően fontos személyes stílusjegyeik alapján tárgyaljuk. A tantárgy zenei mivoltára tekintettel elengedhetetlen az adott szempontrendszer szerint kiszemelt műcsoport zenei jellegzetességeinek bemutatása, akár összehasonlító elemzés segítségével. Érintendők a zene történetének történelmi, szociológiai, kultúrtörténeti vetületei is.

A tantárgyhoz kapcsolódik a hangversenytapasztalat, mely egyrészt az adott szemeszter
zenetörténeti tematikájához rendelt – minden félév elején tételesen megadott – hangzóanyag ismeretének ellenőrzését jelenti, másrészt hangverseny- és operalátogatási kötelezettséget foglal magába, melyet ugyancsak a félév elején rögzített megállapodás szerint (hangversenynapló, szóbeli, vagy írásbeli beszámoló alapján) ellenőriz az oktató. E feladatok teljesítése hiányában a zenetörténet-kurzus nem zárható le, a zenetörténet kollokviumok részfeladataként kerül elbírálásra.

Hipotézisek a zene kezdeteiről, törzsi kultúrák, népzene és műzene fogalma. Betekintés a nagy keleti kultúrák zenei vonatkozásaiba. Ismereteink az ógörög és római zenéről. A kereszténység zenéje a kezdetektől a középkor végéig. A honfoglalás és államalapítás utáni magyarországi egyházépítés zenei vetülete. Notáció és zeneelmélet a középkorban. A kor magyar zenei műveltsége. A világi zene adatai és késő középkori emancipációja. A többszólamú szerkesztés kibontakozása és a Notre Dame mesterei. Ars antiqua. Ars nova és trecento. A reneszánsz zene kezdetei és első nagy képviselői – Dunstable és Dufay, Ockeghem. A reneszánsz fénykora – Josquin és kortársai.

Zeneelmélet Tanszék

A madrigál forrásai és korszakai. Hangszeres műfajok a XVI. században. Angol és francia stílusrétegek. A reformáció és hatása a zenei praxisra. A magyar zene törökkori létfeltételei, a protestantizmus magyarországi térhódítása. A későreneszánsz legnagyobb mesterei. A firenzei camerata és a dramma per musica. A barokk szemléleti és esztétikai alapjai. Monteverdi. Schütz és német kortársai. A XVII. század operatörténetének áttekintése. A XVII. században formálódó legfontosabb hangszeres műfajok.

Zeneelmélet Tanszék

Corelli és Vivaldi. A francia clavecinisták. Bach és Händel stílusa és életművének jelentősége. A XVIII. századi kulturális újjáépítés Magyarországon: Esterházy, templomi muzsikusok, városi zeneélet. Az 1750-es évek meghatározó stílusirányzatai.

Zeneelmélet Tanszék

Az átmeneti korszak és a korai bécsi klasszikus stílus zenei nyelvének vizsgálata. Vonósnégyes és szimfónia (Haydn). A Sturm und Drang zenei vetülete. A klasszikus concerto és opera (Mozart). Az 1790-es évek zenei fejleményei: Mozart utolsó művei, Haydn Londonban. Beethoven életműve. A verbunkos kialakulása és nemzeti szimbólummá válása, a verbunkos-alapú műzene.

Zeneelmélet Tanszék

A romantika szellemi gyökerei. A korszak-meghatározás problematikája, a „művész” romantikus ideája. A népdal szerepe a XIX. század eleji Németországban. Észak-német daliskola – Schubert-dal, polgári zenekultúra, a régizene-játszás XIX. századi mozgalma, költői zene. Érintett szerzők: Weber, Schubert, Mendelssohn, Schumann, Brahms. A zongora, a virtuozitás, az egytételes zongoraszonáta kialakulása. A programzene. A szimfonikus költemény. Opera és zenedráma a XIX. században. Érintett szerzők: Berlioz, Paganini, Chopin, Liszt, Verdi (Donizetti, Bellini, Rossini), Wagner (Weber), Muszorgszkij. A XIX. századi magyar zeneszerzés dilemmái és megoldásai. Erkel.

Zeneelmélet Tanszék

Későromantika és századforduló – német-osztrák és francia törekvések. A magyar századforduló jellemző zenei rétegei, Bartók és Kodály fellépése. A XX. század első felének stiláris-technikai vetületei és eszmei kapcsolatrendszere, különös tekintettel az új bécsi iskolára és Stravinskyra. Bartók életművének rendszerező áttekintése, néhány alapvető toposz kiemelt tárgyalása. A II. világháború utáni irányzatok vázlatos

Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon. I.–II.–III., Zeneműkiadó, Bp., 1985.
Brown, Howard Meyer: A reneszánsz zenéje. Zeneműkiadó, Bp., 1980.
Dobák Pál: A romantikus zene története. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.
Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest: Gondolat, 1984.
Donington, Robert: A barokk zene előadásmódja. Budapest: Zeneműkiadó, 1978.
Geiringer, Carl: J. S. Bach. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Grove-monográfiák (a sorozat valamennyi megjelent kötete) Bp: Zeneműkiadó, 1986-90.
Gülke, Peter: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. Budapest: Zeneműkiadó, 1979.
Harnoncourt, Nicolaus: Beszédszerű zene. Budapest: EMB, 1988.
Hughes, Spike: Mozart-operakalauz. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Kárpáti János: Kelet zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.
Kókai Rezső – Fábián Imre: Századunk zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1961.
Kovács Sándor: A XX. század zenéje. Budapest: Tankönyvkiadó, 1988.
Kroó György–Kárpáti János: Muzsikáló zenetörténet. I–IV., Budapest: Gondolat, 1960–1964.
Miért szép századunk operája? Budapest: Gondolat, 1979.
Palisca, Claude: Barokk zene. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Rosen, Charles: A klasszikus stílus. Haydn, Mozart, Beethoven. Budapest: Zeneműkiadó, 1977.
Salzmann, Eric: A huszadik század zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1979.
Somfai László: Joseph Haydn zongoraszonátái. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Tallián Tibor: Bartók Béla – szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1979.
The New Grove Dictionary of Music and Musicians.
áttekintése.

Zeneelmélet Tanszék

A magyar népzenekutatás múltja. Jelentős egyéniségek és munkásságuk.
Kötetlen és kötött formák népzenénkben.
A régi és új stílusú népdalok jellegzetességei.
Magyar népszokások.
Rokon- és szomszédnépi hatások.
Középkori gyökerű népdalaink (az „európai örökség”).
16-17. századi dallamvilág (egyházi népének, históriás ének).
A verbunkos kialakulása.

Zeneelmélet Tanszék

A magyar hangszeres népzene.
Régi és új stílusú tánczenénk.
A magyar népzenei dialektusok.
A magyar népdalok műfajok szerint.
A népdal, a népies műdal, a nóta.
Népdalelemzés, népzenei rendszerezések.
Népdalfeldolgozások századunkban.
C. Nagy Béla: Magyar népzene. Főiskolai jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó, 1969.
Dobszay László: Magyar zenetörténet. Budapest: Gondolat, 1984.
Kodály Zoltán: A magyar népzene. A Példatárt szerkesztette Vargyas Lajos. 6. kiad. Bp. 1973.
Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Bp., Akadémiai, 1977-1982.
Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet. Budapest: Balassi Kiadó, é. n.

Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék

Célok, követelmények: A hang alapvető fizikai tulajdonságainak, a hallás folyamatának és pszichofizikai jellemzőinek ismertetése annak érdekében, hogy a zenélés illetve a zenehallgatás még tudatosabbá váljon.

Rezgések, fajtái és összetevésük.
Hullámok. Hangelemzés.

Fletcher, N.H. – Rossing, T.D.: The physics of musical instruments (Springer 1998)
Houtsma, A.J.M. – Rossig, T.D. – Wagenaars, W.M.: Auditory demonstrations (audio CD) (IPO, Eindhoven, The Netherlands, 1987)
Tarnóczy T.: Einführung in die musikalische Akustik(Akadémiai K., 1991)
Tarnóczy T.: Zenei akusztika (Zeneműkiadó, 1982)
Zwicker, E. – Fastl, H.: Psychoacoustics (2nd ed., Springer 1999)

Hangterjedés.
A hallás fiziológiája.
A hallás képességei. Az elfedés.
Hangosság.
Hangmagasság.
A hangszín és a zenei hallás.
Egyszerű- és vonós hangszerek.
A zongora. Fúvósok és az orgona.
A beszéd és az ének. Zeneterápia.
Teremakusztika

Zeneelmélet Tanszék

A szakközépiskolában tanult összhangzattani ismeretek átismétlése, a hiányok pótlása. A klasszikus zene legfontosabb formái: periódus, schönbergi értelemben vett mondat, két- és háromtagú forma, triós forma, szonátaelv és szonátaforma, rondó, szonátarondó. A klasszikus zene hangnemi rendje, a legtipikusabb modulációk megismerése.

Zeneelmélet Tanszék

A funkciós összhangzattan további tanulmányozása, különös tekintettel a barokk zenére: számozott basszus, korál-harmonizálás, figurációk. A barokk legfontosabb műfajainak megismerése, elemzése: a barokk kéttagú forma a tánctételekben, a szvit, a Scarlatti-szonáták kéttagú formája, a barokk szonáta, elsősorban a sonata da chiesa , a concerto, az invenció és a fúga, a barokk rondó (Fr. Couperin)

Zeneelmélet Tanszék

A romantika harmóniai jellegzetességeinek megismerése. A nápolyi akkordok kibővült családja, nápolyi hangnem. A bővített szextes akkordok más fokokra transzponálva, fordításaik (szűkterces akkordok). A tonika- és domináns-variánsok: a kvint helyettesítése szexttel, sixte ajoutée, tonikai szeptim- és nónakkordok, domináns nónakkordok, 11-es és 13-as akkordok, kvartszextakkordok a skála különböző fokain. Tercrokonság, ultratercrcokonság, közös tercű akkordok, az oktáv osztása kistercekre, nagytercekre, váltóakkordok, kromatika, a tonalitás elbizonytalanodása (Wagner, Wolf).

Zeneelmélet Tanszék

A századforduló és a XX. század első felének újszerű harmóniai eljárásai, különös tekintettel Debussy és Bartók műveire. Neomodális jelenségek, polimodális kromatika, szinezőhangok használata (szext, szeptim, nóna), pentaton harmóniák, egészhangú skála, tengelyrendszer, alfa-akkordok. A skálák áttekintése: heptatónia secunda, bőszekundos (cigány) skálák, bidistanciáls modellek (1:2, 1:3, 1:5)

Zeneelmélet Tanszék

Célok, követelmények: A hallgatók zenei hallásának, ritmusérzékének, memóriájának fejlesztése. A tematikában szereplő zenetörténeti korok stílusjegyeinek megismertetése.

A zenei írás fejlesztése
Imitációs barokk mű részletének leírása
Atonális egyszólamú dallam lejegyzése
Laprólolvasás
Memorizálás

A gregorián műfajok megismertetése
A mise állandó szövegű részei: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei
A mise változó szövegű részei: Introitus, Graduale, Alleluja, Sequentia, Tractus, Offertorium, Communio
A zsolozsma fontos műfajai: antifona, himnusz, responsorium prolixum, korai többszólamú tételek

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
Imitációs barokk mű kétszólamú részletének leírása.
Egyszólamú barokk dallam memorizálása
Atonális egyszólamú dallam írása.

A kurzus anyaga:
Bach-kantáták, vagy -motetták megismertetése. A művek kiválasztásánál az a szempont, hogy a hallgatók mely műveket ismerik kevésbé.

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
Romantikus imitációs mű kétszólamú részletének leírása
7-akkordok és fordításaik lejegyzése azonos basszus, tenor, alt vagy szoprán szólamra
Atonális egyszólamú dallam leírása
Laprólolvasás
Memorizálás

Romantikus dalciklus megismertetése (Schubert: Die schöne Müllerin, Schubert: Winterreise, Schumann: Dichterliebe, Schumann: Frauenliebe und Leben) Az a dalciklus kerül elemzésre, amellyel a hallgatók előző tanulmányaik során még nem találkoztak.
Brahms, Schubert, Schumann kórusműveinek megismertetése.

Zeneelmélet Tanszék

A zenei írás fejlesztése:
XX. századi egy- és többszólamú zenei idézetek leírása
7-akkordok és fordításaik lejegyzése azonos basszusra, tenorra, altra vagy szopránra
Laprólolvasás
Memorizálás.

Dobszay – Szendrey - Rajeczky: Magyar zenetörténet I.
Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve
Dürr, Alfred: J.S. Bach kantátái
Fischer-Dieskau, Dietrich: A Schubert-dalok nyomában
Kókai – Fábián: A XX. század zenéje

Az alábbi XX. századi művek részleteinek megismertetése a hallgatókkal:
Bartók: A kékszakállú herceg vára
Bartók: III. zongoraverseny
Berg: Wozzeck
Sztravinszkij: A bagoly és a cica
Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia

Zeneelmélet Tanszék

Zongora Tanszék

A cél a hangszerjáték magas szintű fejlesztése, valamennyi zenei stílusban való jártasság megszerzése, a repertoár minél szélesebb körű megismerése; a hallgató önálló munkára nevelése, előadói arculatának kibontakoztatása. A zenei képzelőerőre és a belső hallásra támaszkodva olyan koncertrációs készség kifejlesztése, amely képes több irányban folyamatosan működni. A tempó, a ritmus és a dallam intenzív belső elképzelése kell, hogy irányítsa a hangszeres műveleteket. A vizsgára vitt anyag legyen technikailag és zeneileg is igényesen kidolgozott koncertprodukció. A hangszertanuláshoz kapcsolódó rendszeres hangverseny-tevékenység (tanévenként legalább egy), a repertoárismeret, a stílusismeret, a kortárszenei gyakorlat révén a hallgatók alkalmassá válnak szóló-, verseny- és kamaraművek előadóművészi szintű megszólaltatására, valamint szimfonikus, vagy kamarazenekari munkában való részvételre.

Hárfa főtárgy 1. 3 zenekari szólam: 1-1 opera, szimfonikus és balettbetét (Verdi, Csajkovszkij)
4 etűd (Bochsa, Godefroide)

1-2 barokk mű (tánctétel, szonáta, vagy Grandjany 12 etűdjéből)
1-2 klasszikus szonáta (Naderman, Dussek)
1 mű az alábbiakból:
Hasselmans: Forrás
Zabel: Forrás
Tournier: Az erdőben a pataknál
1 kortárs mű

Számonkérés: Kollokvium

Vizsgaanyag: 3 zenekari szólam
3 etűd (legalább egy Bochsa)
1 barokk mű
1 klasszikus szonáta
1 romantikus mű
Ajánlott és választható művek jegyzéke:

Etűdök:

Bach, J. S. – Grandjany, M.: 12 etűd
Bochsa: 50 Leçons Progressives pour la Harpe vol. II.
Damase, J. M.: Etude de Concert
Godefroid, F.: Etűdök II.
Posse, W.: 8 Etudes Grandes
Salzedo, C.: Két virtuóz etűd

Szonáták:

Albeniz, I.: D-dúr szonáta
Bach, Ph. E.: G-dúr szonáta
Boieldieu, A.: Szonáta
Casella, A.: Szonáta
Dizi, F. J.: Grand Sonata
Hindemith, P.: Szonáta
Houdy: Szonáta
Pescetti, G. B.: C-moll szonáta
Roesler-Rosetti: Szonáta
Taillefere, G.: Szonáta
Tournier, M.: Szonatina

Előadási darabok:

Albeniz, I.: Chants D'Espagne Op. 232 – Cordoba, Seguidilla
Britten, B.: Suite for Harp Op. 83.
Caplet, A.: Divertissement á l’Espagnole
Caplet, A.: Divertissement á la Française
Creston, P.: Olympia Op. 94.
Damase, J. M.: Sicilienne et Variee
De Falla: Spanyol tánc
Fauré, G.: Impromtu Op. 86.
Fauré, G.: Une chatelainen en sa tour Op. 110.
Godefroid, A. F.: Carneval of Venice
Grandjany, M.: Children’s hour – Suite
Grandjany, M.: Fantázia egy Haydn-témára
Grandjany, M.: Rapszódia
Hasselmans: Koncert keringő
Mchedelov: Variációk egy Paganini témára
Posse, W.: Variations sur le Carneval de Venise
Renie, H.: Legenda
Renie, H.: Manók tánca

Rota, N.: Sarabande e Toccata
Salzedo: Ballada Op. 28.
Salzedo: Variations sur un theme: le Stile Ancienne
Spohr, L.: C-moll fantázia Op. 35.
Spohr, L.: Variációk Op. 36.
Watkins, D.: Kis Szvit

Versenyművek:

Albrechtsberger, J. G.: C-dúr hárfaverseny
Balassa S.: Fantázia hárfára és vonószenekarra
Boieldieu: C-dúr hárfaverseny
Damase, J. M.: Concertino
Debussy, C.: Két tánc
Dittersdorf: A-dúr koncert
Dohnányi E.: Concertino
Farkas F.: Concertino
Ginastera, A.: Concerto
Gliere, R.: Esz-dúr hárfaverseny
Händel, F. –Grandjany, M.: B-dúr hárfaverseny
Hidas F.: Hárfaverseny
Hoffmann, I. T. A.: c-moll kvintett
Járdányi P.: Hárfaverseny
Mozart, W. A.: Fuvola–hárfaverseny
Ravel, M.: Bevezetés és Allegro
Reinecke, C.: Concerto
Rodriguez: Serenata Concertante
Saint-Sëans, C.: Morceau de Concert Op. 154.
Tournier, M.: Image hárfára és vonósnégyesre

Zenekari szólók és fontosabb zenekari szólamok

Operák:
Donizetti, G.: Lammermoori Lucia - kadencia
Leoncavallo: Bajazzók (madár-ária)
Mascagni: Parasztbecsület (Siciliano)
Puccini, G.: Tosca
Strauss, R.: Salome: Salome-tánc
Verdi, G.: A végzet hatalma (nyitány)
Verdi, G.: A végzet hatalma (Pace-ária)
Verdi, G.: Álarcosbál (2. felvonás)
Wagner, R.: Tannhäuser (1. felvonás – Lied des Tannhäuser)
Wagner, R.: Trisztán és Izolda (Liebestod)

Zenekari művek:
Berlioz, H.: Fantasztikus szimfónia
Ravel, M.: Tzigane
Dohnányi E.: Variációk egy gyremekdalra var. 5.
Stravinskij, Igor: Petruska
Dukas, P.: A bűvészinas
Bartók B.: Concerto
Bartók B.: Hegedűverseny – 1. és 2. tétel
Weber, C. M. von: „Felhívás keringőre”
Balettek:

Csajkovszkij, P. I.: A diótörő (kadencia)
Csajkovszkij, P. I.: A hattyúk tava

Zongora Tanszék

3 zenekari szólam: 1-1 opera, szimfonikus és balettbetét
(Verdi, Csajkovszkij: Diótörő)
3-4 etűd (Bochsa 2. kötet.)
1 barokk mű
1-2 Dussek-szonáta
1-2 impresszionista előadási darab
1 kortárs mű

Számonkérés: Kollokvium
Vizsgaanyag: 3 zenekari szólam (Verdi, Csajkovszkij)
3-4 etűd (Bochsa 2. kötet.)
1 barokk mű
1 klasszikus szonáta
1 romantikus, vagy impresszionista nagyobb mű, vagy koncert

Zongora Tanszék

3 zenekari szólam:
Verdi: Végzet hatalma-nyitány
Csajkovszkij: Hattyúk tava
Bartók: Concerto
3-4 etűd (Bochsa, Schmidt, Godefroide: 2. kötet)
Händel–Grandjany: B-dúr hárfaverseny
1 klasszikus mű
1-2 impresszionista mű
1 romantikus mű

Vizsgaanyag:
3 zenekari szólam:
Verdi: Végzet hatalma-nyitány
Csajkovszkij: Hattyúk tava
Bartók: Concerto
3 etűd
Händel–Grandjany: B-dúr hárfaverseny (legalább egy tétel)
1 nagy romantikus mű

Zongora Tanszék

3 zenekari szólam:
Wagner: Trisztán és Izolda
Donizetti: Lammermoori Lucia: Szóló
Leoncavallo: Bajazzók: Madárdal
3-4 etűd
1-2 Bach–Grandjany etűd
1 klasszikus mű (Spohr)
1 koncert
1 nagy előadási darab

Vizsgaanyag:
3 zenekari szóló
3 etűd (legalább egy Bochsa)
1 Bach–Grandjany etűd
1 klasszikus mű
1 romantikus mű

Zongora Tanszék

3 zenekari szólam
Berlioz: Fantasztikus szimfónia
Dohnányi: Variációk egy gyermekdalra
Puccini
3 etűd
1-2 Bach–Grandjany etűd
1 XX. századi szonáta (Hindemith, Casella, Houdy, Tailleferre)
1 koncert (Debussy, Ravel, Mozart)
1 virtuóz mű

Vizsgaanyag:
3 zenekari szólam
1 etűd
1 Bach–Grandjany etűd
1 XX. századi szonáta (Hindemith, Casella, Houdy, Tailleferre)
1 koncert (Debussy, Ravel, Mozart)

Zongora Tanszék

Zenekari szólamok
1-2 Bach–Grandjany etűd
1 virtuóz mű
1 kortárs mű

Diplomakoncert (Záróvizsga) anyaga:
1 barokk mű
1 teljes szonáta (Casella, Taillefere, Hindemith stb.)
1 hárfaverseny (Pl.: Boieldieu, Mozart fuvola–hárfaversenye stb.)
1 virtuóz mű
1 kamaramű

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Célok, követelmények: A darabok begyakorlása zongorakísérettel. A különböző zenei formákban való jártasság elmélyítése; biztos tájékozódás a különböző zenei stílusokban, a művek elemző megközelítése az analízis és szintézis egyensúlyának megtalálásával; az előforduló hangi és ritmikai bizonytalanságok kijavítása; az előadói kifejezési készség fejlesztése, a pódiumbiztonság megszerzésének elősegítése; az idegen nyelvű zenei szakkifejezések biztos tudása; az együttzenélésre való felkészítés, alkalmazkodóképesség fejlesztése; belépések biztos tudása, egyéni instruálás.
A tantárgy tematikája megegyezik a hallgató adott szemeszterben sorra kerülő főtárgyi tematikájával.

Zongora Tanszék

A hárfa története a kezdetektől a XVIII. századig
A hangszer származása, útja Európába
A hárfa ókori, középkori felépítése
Különböző társadalmakban betöltött szerepe, funkciói

Zongora Tanszék

A pedál-hárfa kialakulása, az Erard-hárfa előnyei
Hangszerkészítő mesterek, országok és gyárak szerint
A kromatikus hárfa
A hárfa XIX. és XX századi megjelenési formája a társadalomban

Zongora Tanszék

Nemzeti hárfaiskolák kialakulása (francia, német, orosz, cseh, amerikai)

Zongora Tanszék

A hárfa megszólaltatása
A hárfajáték alapvető technikai követelményei: ülés, hangszertartás, kézfelhelyezés, hangképzés, pedálhasználat
Játékmódok:
skála, csúszás, etuffet, octave, flageolet, trilla, tremolo, glissando, arpeggio, pres de la table, effektusok tárgyakkal

Irodalomjegyzék:
Dulova, Vera: Istkustvo igri na arfe
Rubin, Mihail: Metodika po arfe

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

Kamarazene Tanszék

A képzés célja a kamarazenei együttesekben való alapos tapasztalatszerzés, különös tekintettel az egymásra figyelés, önkontroll, együttműködés, interaktív zenélés képességének fejlesztésére. A különféle stílusok jellegzetes kamarazenei formációinak, műfajainak, műformáinak és stílusnormáinak megismerése. A tudatosan szervezett és célirányosan végzett próbamunka gyakorlatának kialakítása, fejlesztése. Nagyobb mennyiségű (szemeszterenként legalább 6-8 tételnyi) kamaramű eljátszása, ezen belül szemeszterenként legalább 15-20 percnyi anyagmennyiség igényes, pódium-szintű nyilvános megszólaltatása.
A hárfás képzésben a kamarazenélés rendkívüli jelentőséggel bír, ezért a képzés alatt a jelölt folyamatos és intenzív kamarazenei gyakorlatot folytat. A hárfás hallgatók kamarazene-programjában kiemelkedő szerepet tölt be a 19-20. század fordulója, illetve a korai 20. század (főként francia) kamarairodalma, ezt azonban ki kell egészítenie – főként fuvola-hárfa duók révén – a klasszikus és romantikus repertoár tanulmányozásának, valamint – átiratok révén – a barokk akkordhangszeres tapasztalatoknak. A repertoárt minden stílusra, a lehető legváltozatosabb összetételű együttesre kibővíti (kvintettek, triók, vonós- fúvós kamaraegyüttesek).

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Az énekkari gyakorlat műhelymunka, melynek egyik leglényegesebb része az alapos és adekvát hangképző-praxis folyamatossága. Alapkövetelmény a professzionális zenészekhez méltóan fegyelmezett, hatékony, idő- és energiatakarékos, zeneileg igényes próbamunka, melynek érdekében a kórusvezető feladata a hallgatók szellemi és zenei terhelésének folyamatos biztosítása a próbák során. A képzés része a hallgatók felelősségteljes részvétele a zeneélet kínálkozó feladataiban, ide értve a rendszeres a capella produkciókat éppúgy, mint esetenként valamely zenekarral közös, akár oratorikus programokban való közreműködést. A kórus által megszólaltatható repertoár igen széles. Ez stilárisan legalább a késő-reneszánsztól a kortárs zenéig terjed, ezen belül pedig nélkülözhetetlen az egyházi repertoár, mint a kóruséneklés évezredes távlatban is meghatározó, mértékadó szegmense.

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 bécsi klasszikus szonatina vagy szonáta
2-3 romantikus mű
1-2 20. századi mű
2-3 etűd

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 bécsi klasszikus mű
2-3 romantikus előadási darab
1-2 20. századi mű
1-2 etűd

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 bécsi klasszikus mű
2-3 romantikus mű
1-2 20. századi mű
zeneiskolai hangszeres és énekes irodalom zongorakísérete

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 bécsi klasszikus mű
2-3 romantikus mű
1-2 mű korunk zenéjéből

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 szonatina ill. szonáta formájú mű
1-2 XX. századi mű
hangszeres és énekes zeneiskolai anyag kísérete
etűdök

Zongora Tanszék

2-3 barokk mű
1-2 bécsi klasszikus szonatina vagy szonáta
2-3 romantikus mű
1-2 XX. századi mű
hangszeres és énekes zeneiskolai anyag kísérete
Bach, J. S.: 18 kis prelúdium (Hernádi, EMB 1879)
Bach, J. S.: Kétszólamú invenciók (EMB)
Bartók: 10 könnyű zongoradarab (EMB 300, Schott 4396)
Bartók: Gyermekeknek I-IV. (EMB 5437-5440)
Beethoven: Szonatinák (Solymos EMB 8648)
Czerny – Bertini: Etűdök op. 29.
Csajkovszkij: Ifjúsági album op. 39 (Solymos EMB 6715)
Diabelli: 28 melodische Stücke op.149.(Peters 149)
Franc, C.: Kleine Stücke für Klavier (Peters 4529)
Grieg: Lirische Stücke op.12 ( Peters 1269)
Kabalevszkij: Zongoradarabok (EMB 13098)
Kabalevszkij: Zongoradarabok gyermekeknek (EMB 13098)
Mozart, Leopold: Notenbuch für Nannerl (Schott 3772)
Mozart, W. A.: 6 bécsi szonatina (Solymos EMB 2395)
Schubert: Album für die Jugend (Peters 2301, EMB 2345)
Schubert: Wiener Tanzbüchlein (Litolff 5015)
Schumann: Jugendalbum (Solymos EMB 2345)
Sosztakovics: 6 gyermekdarab (Boosey & Hawkes)
Sosztakovics: Kinderheft (Peters)
Telemann, G. Ph.: Klavierbüchlein (Schott 4230)
Türk: 12 kis zongoradarab „Thesaurus Musicus” (Brodszky, EMB 2450)

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Kamarazene Tanszék

A zenekari gyakorlat végigkíséri a képzés teljes időtartamát. Célja a szimfonikus zenekarban való együttjátszás megismertetése, különböző korok, stílusok darabjainak alsajátíttatása, felkészítés a hivatásos zenekarba való beilleszkedésre. A kamarazenei képzés során kialakult tapasztalatokra alapozva az együttzenélés képességének továbbfejlesztése az egységes vonós és fúvós hangzás kiépítése érdekében. A képzés része az egyetemi és városi rendezvényeken, fesztiválokon, valamint a diplomahangversenyeken való rendszeres szereplés.

Kamarazene Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zongora Tanszék

Zongora Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

ZMK Zeneművészeti Kar

ZMK Zeneművészeti Kar

A kurzus gyakorlati oldalról mutatja be a zenekari hangszereket az 1700-as évektől napjainkig. Rávilágít a különböző korokra jellemző hangszerelési megoldásokra és a hallgatók saját maguk is kipróbálhatják a különböző megoldásokat. A kurzus egyszerre elméleti és gyakorlati óra, ahol a tanult ismeretanyagot saját hangszereiken próbálhatják ki.

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvószenekari szólamgyakorlat –

Kurzus leírása: A koncert-fúvószenekari gyakorlat során megismert zeneirodalmi alkotások zenekari egységenkénti gyakorlati játékának, technikájának fejlesztése, mely felöleli minden zenei korszak és stílusirányzat magyar és külföldi zeneszerzőinek eredetileg koncert fúvószenekari összetételre írt művészi értékű zeneműveit.

ZMK Zeneművészeti Kar

Fúvós kortárszenei stílusgyakorlat -

Kurzus leírása: A mai kortárszene gyakorlati játékának megismerése.

Elsősorban magyar valamint külföldi zeneszerzők darabjainak megtanulása, különböző harmóniák, modern effektek és dallamvilágok elsajátítása. Találkozás a mai kortárszenei világgal, zeneszerzőkkel és azoknak művészi értékű zenedarabjaival.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

A kurzus célja a 20 század második felének és napjaink zeneirodalmának megismertetése. Az órákon a legkülönbözőbb stílusú, technikájú művek kerülnek terítékre, lehetőleg abból az irodalomból válogatva, amely egyéb módon nem, vagy csak ritkán jut el a hallgatókhoz.

Zeneelmélet Tanszék

Zeneelmélet Tanszék

Vonós Tanszék

Kamarazene Tanszék