| BBIK B Biokémiai Tanszék tárgyai modul |
Felelős tanszék:
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Jánosné (KIJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Az élő szervezetek felépítése, biomolekulák szerveződési szintjei; biogén elemek, biomolekulák. A fehérjék szerkezete és funkciója. Enzimkatalízis molekuláris mechanizmusa, az enzimreakciók kinetikai jellemzése, szabályozása. Anyagcserefolyamatok rövid áttekintése. A glükóz anaerob lebontása, a glikolízis. A piruvát dehidrogenáz multienzim komplex felépítése és működése. A trikarbonsav-kör. Terminális oxidáció, oxidatív foszforilálás. A fotoszintézis biokémiai alapjai. Glükogén lebontása és bioszintézise, szabályozása. Lipidek felosztása, zsírsavak bioszintézise és lebontása. Nukleinsavak; felépítésük, funkciójuk. A DNS bioszintézise, RNS bioszintézis, a fehérje-bioszintézis mechanizmusa. A genetikai kód, a génaktivitás szabályozása. A vér biokémiája, az oxigénszállítás és tárolás. Az immunológia és látás biokémiai alapjai. Vírusok biokémiája.
Ajánlott irodalom
1. L. Stryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Company, New York, IV. kiadás, 1995.
2. Ádám - Faragó- Mandl: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996.
3. Elődi Pál: Biokémia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989
|
|
|
Felelős tanszék:
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék
Felelős oktató:
Hermesz Edit Dr. (HEEHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Gélszűrés. Fehérjék kvantitatív meghatározása Biuret reakcióval, Folin reagenssel és UV abszorpciójuk alapján. Tormaperoxidáz aktivitás mérés. GADP preparálás. Összcukortartalom meghatározás Anthron módszerrel. Cukrok vékonyrétegkromatográfiája. DNS, RNS meghatározás, DNS preparálás E.coli baktériumból. Agaróz gélelektroforézis.
Ajánlott irodalom
1. Biokémiai gyakorlatok jegyzet JATEPress, 2004
|
|
|
| F-FTCS-X F Fizikus TCS nem saját szakok tárgyai modul |
Felelős tanszék:
Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
Felelős oktató:
Szabó Gábor Dr. (SZGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
Leírás:
Tematika
A fizikai mennyiségek és a fizikai mennyiségek mérése. Az erő. Erőterek: gravitációs tér, elektrosztatikus tér, elektromágneses tér.
Egyenes vonalú mozgások. Körmozgás. Harmonikus rezgés. Rezgések összetevése és felbontása. Fourier-tétel. Forgó mozgás. Tehetetlenségi nyomaték. Impulzusnyomaték. Pörgettyű. Mechanikai jelenségek mozgó vonatkoztatási rendszerben. Gyorsuló koordinátarendszerek. A relativitás elv alapjai. A munka, a teljesítmény. Az energia. Az energia megmaradás elve. Az elektromos és mágneses tér energiája. A sugárzási energia.
Az energia terjedése. Speciális rezgésfolyamatok. Hullámok. Doppler-effektus. Állóhullámok, sajátrezgések. Interferencia. Visszaverődés és törés. Elhajlási jelenségek. Optikai rács. Két- és háromdimenziós rácsok.
Deformálható testek mechanikája. Rugalmas és rugalmatlan alakváltozások. A gázok. Kinetikai modell.
Sebességeloszlás. Ütközési szám, szabad úthossz. Nyomás és sűrűségeloszlás. Folyadékok nyomása. Felületi jelenségek. Folyadékok és gázok áramlása. Ideális és reális közegek.
A testek elektromos tulajdonságai. Vezetők és félvezetők. Sávszerkezet. Polarizálhatóság. Elektromos áram fémekben, félvezetőkben, elektrolitokban és gázokban. Határfelületi jelenségek: téremisszió, termikus emisszió, fotoemisszió. Kontaktpotenciál. A p-n átmenetek. Termoeffektus. Peltier-effektus. Dióda, tranzisztor. Egyszerű alkalmazások.
Az anyagok mágneses tulajdonságai: dia- és paramágneses anyagok, ferromágnesség. Az indukció. Kölcsönös és önindukció. Váltakozó áramú körök. Feszültség és áramrezonancia. Csillapodó elektromágneses rezgések. Szabad rezgések. Kényszerrezgések. Nagyfrekvenciájú rezgések. Az elektromágneses hullámok terjedése.
Diszperzió, abszorpció, reflexió és szórás. Polarizátorok. Kettőstörés. Interferenciajelenségek poláros fényben. Gömbtükrök. Lencsék leképezési hibái. Nagyító, mikroszkóp, távcsövek. Hőmérsékleti sugárzás. Spontán és kényszerített emisszió. Lézerek.
Ajánlott irodalom
1. Dr. Farkas Éva: Kísérleti fizika vegyésze hallgatóknak JATE Press, 1992
2. Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1970
3. Hevesi Imre: Elektromosságtan Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998
4. Budó Ágoston, Mártai Tibor: Kísérleti fizika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1977
|
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikus Tanszékcsoport
Felelős oktató:
Szabó Gábor Dr. (SZGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
Leírás:
Tematika
A fizikai mennyiségek és a fizikai mennyiségek mérése. Az erő. Erőterek: gravitációs tér, elektrosztatikus tér, elektromágneses tér.
Egyenes vonalú mozgások. Körmozgás. Harmonikus rezgés. Rezgések összetevése és felbontása. Fourier-tétel. Forgó mozgás. Tehetetlenségi nyomaték. Impulzusnyomaték. Pörgettyű. Mechanikai jelenségek mozgó vonatkoztatási rendszerben. Gyorsuló koordinátarendszerek. A relativitás elv alapjai. A munka, a teljesítmény. Az energia. Az energia megmaradás elve. Az elektromos és mágneses tér energiája. A sugárzási energia.
Az energia terjedése. Speciális rezgésfolyamatok. Hullámok. Doppler-effektus. Állóhullámok, sajátrezgések. Interferencia. Visszaverődés és törés. Elhajlási jelenségek. Optikai rács. Két- és háromdimenziós rácsok.
Deformálható testek mechanikája. Rugalmas és rugalmatlan alakváltozások. A gázok. Kinetikai modell.
Sebességeloszlás. Ütközési szám, szabad úthossz. Nyomás és sűrűségeloszlás. Folyadékok nyomása. Felületi jelenségek. Folyadékok és gázok áramlása. Ideális és reális közegek.
A testek elektromos tulajdonságai. Vezetők és félvezetők. Sávszerkezet. Polarizálhatóság. Elektromos áram fémekben, félvezetőkben, elektrolitokban és gázokban. Határfelületi jelenségek: téremisszió, termikus emisszió, fotoemisszió. Kontaktpotenciál. A p-n átmenetek. Termoeffektus. Peltier-effektus. Dióda, tranzisztor. Egyszerű alkalmazások.
Az anyagok mágneses tulajdonságai: dia- és paramágneses anyagok, ferromágnesség. Az indukció. Kölcsönös és önindukció. Váltakozó áramú körök. Feszültség és áramrezonancia. Csillapodó elektromágneses rezgések. Szabad rezgések. Kényszerrezgések. Nagyfrekvenciájú rezgések. Az elektromágneses hullámok terjedése.
Diszperzió, abszorpció, reflexió és szórás. Polarizátorok. Kettőstörés. Interferenciajelenségek poláros fényben. Gömbtükrök. Lencsék leképezési hibái. Nagyító, mikroszkóp, távcsövek. Hőmérsékleti sugárzás. Spontán és kényszerített emisszió. Lézerek.
Ajánlott irodalom
1. Dr. Farkas Éva: Kísérleti fizika vegyész hallgatóknak JATE Press, 1992
2. Budó Ágoston: Kísérleti fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1970
3. Hevesi Imre: Elektromosságtan Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998
4. Budó Ágoston, Mártai Tibor: Kísérleti fizika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1977
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikus Tanszékcsoport
Felelős oktató:
Szabó Gábor Dr. (SZGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikus Tanszékcsoport
Leírás:
Tematika
Vektormennyiségek és vektori műveletek.
Az anyagi pont kinemetikája és dinamikája.
Az anyagi rengszerek mechanikájának alaptételei.
Merev testek kinematikája és sztatikája.
Rezgések és hullámmozgás.
A termodinamika főtételei.
Halmazállapotváltozások.
Az elektromos töltés; ve.zetők és dielektrikumok elektromos térben
Elektromos áram szilárdtestekben, folyadékokban és gázokban.
A stacionárius áram és az időben állandó mágneses tér.
Az elektromágneses tér; elekromágneses rezgések és hullámok.
A fény terjedése és természete.
A geometriai és fizikai optika alapjai.
Az atomfizika klasszikus alapjai; a magfizika elemei.
Ajánlott irodalom
1. Budó Á.: Kísérleti Fizika I., Tankönyvkiadó, Budapest
2. Budó Á.: Kísérleti Fizika II., Tankönyvkiadó, Budapest
3. Budó Á. - Mátrai T.: Kísérleti Fizika III., Tankönyvkiadó, Budapest
4. Holics L.: Fizika 1-2. kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
5. Hevesi I.: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
6. Hevesi I.: Demonstrációs kísérletek elektromosságtanból (jegyzet), JATE Kiadó, Szeged
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikus Tanszékcsoport
Felelős oktató:
Szabó Gábor Dr. (SZGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
Leírás:
Tematika
A gyakorlat célja: A kísérleti fizika című előadáshoz kapcsolódó fontosabb mérési kísérletek és gyakorlatok megismerése, elvégzése, a kapott eredmények kiértékelésének és értelmezésének begyakorlása.
Mechanika: A Young-féle modulus meghatározása megnyúlás méréséből.
Optika: Hőtágulási együttható mérése a Newton-féle gyűrűk segítségével. Hullámoptikai kísérletek He-Ne lézerrel. Spektroszkópiai mérések. Mérések mikroszkóppal. Hullámhosszmérés optikai ráccsal és prizmás spektroszkóppal.
Elektromosságtan: Termoelektromos erő mérése. Félvezető diódák vizsgálata. Szilárd testek szuszceptibilitása. Hall-effektus. Differenciáló és integráló áramkörök vizsgálata. Mérések oszcilloszkóppal. Elektron fajlagos töltésének meghatározása. Elektromágneses hullámok terjedése hullámvezetőkben. Fotocella karakterisztikájának kimérése.
|
|
|
| G-ÁSV G Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék modul |
Felelős tanszék:
Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
|
|
|
| INFA Informatikai alapképzés modul |
Felelős tanszék:
Informatikai Tanszékcsoport
Felelős oktató:
Katona Endre Dr. (KAEHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
Leírás:
Fölvehető az 1-4. félévben.
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Informatikai Tanszékcsoport
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Aláírás
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Informatikai Tanszékcsoport
|
|
|
| K-001 K Kémia közös kurzusok modul |
Felelős tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
_Önálló vizsga, kötelező, 2 óra
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
Záró (állam) vizsga
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Horváth Dezső Dr. (HODHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő, klinikai kémikus, vegyész fizikus laboratóriumi operátor
TEMATIKA
Az alábbi témákkal kapcsolatos számítások: A mértékegységek nemzetközi rendszere (SI-egységek).
Gázállapot: gáztörvények, Dalton-törvény, kinetikus gázelmélet.
Elegyek, oldatok összetétele.
Sztöchiometria. Redoxi reakciók. Relatív atomtömeg és relatív molekulatömeg.
A kémiai folyamatokat kísérő hőváltozások.
Homogén egyensúlyok: gyenge elektrolitok és sók oldataiban beálló egyensúlyok.
Pufferoldatok. Heterogén gáz- és elektrolit egyensúlyok.
Reakciókinetika: reakciósebesség, I. rendű reakciók, a reakciósebesség hőmérsékletfüggése.
Elektrokémia: elektrolitok áramvezetése, galváncellák, elektrolízis.
Irodalom:
1. Dr. Rauscher Ádám: Általános Kémia Példatár, JATEPress, Szeged, 1999
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár, vegyész-fizikus lab. operátor
Tematika:
Sav–bázis egyensúlyi számítások:
Sav–bázis titrálási görbék pontjainak számítása egyértékű savak és bázisok esetében. Indikátorhiba számolása. Többértékű savak és bázisok ízes oldatainak pH-ja.
A különböző protonált részecskék koncentrációinak számítása a pH függvényében.
Csapadékképződéssel kapcsolatos számítások:
A csapadékot alkotó ionok feleslegének hatása az oldhatóságra, a telített oldat koncentrációjára. Titrálási görbe szerkesztése argentometriás titrálás esetén. Indikátorhiba számítása. A pH szerepe a csapadékképződésben.
Komplexképződéssel kapcsolatos számítások:
A stabilitási állandó és a látszólagos stabilitási állandó analitikai alkalmazása. Egyensúlyi koncentráció számolása egymagvú komplexek esetében. Komplexometriás titrálási görbe szerkesztése.
Redoxititrálásokkal kapcsolatos számítások:
Redoxipotenciál-értékek számolása különböző redoxirendszerekben.
Az ekvivalenciapont potenciáljának számolása. Redoxititrálási görbék szerkesztése.
Ajánlott irodalom:
Farkas E., Fábián I., Kiss T., Várnagy K.: Általános és analitikai kémiai példatár,
Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.
|
|
|
Felelős tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.10 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 10 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
Leírás:
vegyész (K), klinikai kémikus(K)
|
|
|
Felelős tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
Felelős oktató:
Horváth István (HOIHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
Leírás:
vegyész, kémiatanár kieg. kémiatanár, vegyész-fizikus lab.operátor
Tematika
Mérési eredmények valószínűségi jellegéről.
Gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség, eseménytér, a valószínűség axiómái.
Valószínűségi változó fogalma, eloszlás függvény, sűrűség függvény, eloszlások Típusai.
Valószínűségi változók jellemzése: várható érték, szórás, medián, kvantilisek.
Valószínűségi változók kapcsolata: kovariancia, korreláció, függetlenség.
Normális eloszlás és jellemzői. Exponenciális eloszlás és jellemzői.
A Poisson-eloszlás és jellemzői. Eloszlásvizsgálat, kiugró értékek kezelése.
Hibahisztogramok szerkesztése.
Statisztikai minták. Statisztikai próbák: u-próba, egymintás és kétmintás t-próba.
Kiugró értékek meghatározásának próbái.
Paraméterbecslési eljárások: legkisebb négyzetek módszere, maximum likelihood becslés,
Bayes-Típusaú becslés, robusztus becslések és alkalmazásaik feltételei.
Várható érték, szórás becslése.
Konfidencia intervallum becslése különböző hibaeloszlások esetén.
Lineáris és lineárisra visszavezethető illesztési feladatok különböző becslési módszerekkel.
Kezdeti sebesség és Arrhenius-paraméterek becslése.
Lineáris egyenletrendszer numerikus megoldása.
Polinom illesztése pontsorra.
Egymagvú és egyfogú komplex egyensúlyi rendszerek állandóinak meghatározása.
Az Excel táblázatkezelő alapvető utasításai.
A felsorolt feladatok megoldása Excel segítségével.
Ajánlott irodalom
1. Veress Gábor: Analitikai kémiai számítástechnika,
2. Tudományszervezési és Informatikai Intézet, Budapest 1985.
3. Veress Gábor: A kemometria alapjai, A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései 7.
4. Horváth István: Mérési eredmények értékelése, Posztgraduális környezetvédő szakosító jegyzete, Szeged 1998.
5. Kemény S. és Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése,
6. Műszaki Könyvkiadó, 1998.
7. Microsoft Excel felhasználói kézikönyv
|
|
|
Felelős tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
Felelős oktató:
Forgó Péter (FOPHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.5 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (K), klinikai kémikus kötelező (K)
Tematika
A kvantumelmélet néhány egyszeru alkalmazása. Haladó mozgás, az egydimenziós dobozba zárt részecske. A harmonikus oszcillátor néhány jellemzője. Gömbi mozgás és háromdimenziós forgás: energiaszintek, impulzusmomentum, iránykvantálás, vektormodell. A spin. A hidrogénszeru atomok energiaszintjei és hullámfüggvényei, az atomi pályák. Spin-pálya csatolás. Többelektronos atomok. Atomipálya-közelí tés, elektronkonfiguráció, ?Aufbau? elv, Pauli elv, Hund-szabály, szingulett és triplett állapotok. Eredő spin-, ill. pályaimpulzus momentum, a teljes impulzusmomentum. Clebsch-Gordan szabály.
A molekulák kvantummechanikai leírása. A vegyértékkötés elmélet alapjai és csődje. A molekulapálya elmélet alapjai. A H2+ molekulaion LCAO-MO modellje. A ?-, a ?- és a ?-kötések, erősítő, gyengítő interferencia, kötő és lazító pályák. A második Periódus kétatomos molekuláinak termdiagramjai, a felépülési elv, Pauli-féle kizárási elv, Hund szabály kiterjesztése molekulákra. A szekuláris egyenletrendszer általános alakja, a Hückel-féle közelítés és alkalmazása.
A spektroszkópiák általános elvi alapjai. A színkép általános definíciója, a színképek alapvető Típusai (abszorpciós, emissziós, reflexiós, Raman). Az Einstein-féle átmeneti valószí nu ségek, az átmeneti momentum és a kiválasztási szabályok. Az állapotok betöltöttsége termikus egyensúly esetén, a Boltzmann-eloszlás. Az abszorpciós színképsáv jellemzői (hely, intenzitás, szélesség), ezek függése a kísérleti körülményektől, Lambert-Beer törvény. A diszperziós és az interferometrikus mérési elv összehasonlí tása.
Forgási spektroszkópia. A kétatomos molekulák forgási elnyelési és Raman színképe a merev rotátor modell alapján.
Rezgési spektroszkópia. A kétatomos molekulák rezgési elnyelési és Raman színképe a harmonikus oszcillátor modell alapján. A kétatomos molekula rezgési-forgási elnyelési és Raman színképe. A rezgések anharmonikus jellege és ennek következményei. Többatomos molekulák rezgései, descartes-i és belső koordináták, normálrezgések, csoportfrekvenciák.
Elektronszí nképek. Az elektron-rezgési-forgási színképek fő Típusai, a Frank-Condon elv. Fluoreszcencia, foszforeszcencia, predisszociáció. A fotoelektron spektroszkópiák alapja, a Koopmans-elv. A kiroptikai jelenségekre alapozott spektroszkópiák és alkalmazásaik.
Az anyagi rendszerek mágneses térben. Diamágneses és paramágneses szuszceptibilitás, indukált és permanens mágneses momentum. A mágneses szuszceptibilitás hőmérséklet-függése.
Elektronspinrezonancia spektroszkópia. A g- és a hiperfinomcsatolás. McConnell egyenletek.
A mágneses magrezonancia spektroszkópia. Larmor-precesszió, NMR-átmenet, relaxációs folyamatok. Kémiai eltolódás, spin-spin felhasadás. Cserefolyamatok hatása az NMR-spektrumra.
Diffrakciós módszerek. Interferencia rácson. A röntgen-, az elektron- és a neutrondiffrakció alkalmazási lehetőségei.
Az anyagi rendszerek (állandó és váltakozó) elektromos térben. Moláris polarizáció és moláris refrakció. Dipólusmomentum, másodlagos kötőerők.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 3 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (K), klinikai kémikus kötelező (K)
Tematika
A tantárgy oktatásának célja: az előadáson tanultak elmélyítése.
Tantárgyi program:
Rezgési-forgási szí nképek értelmezése, kétatomos molekula kötéshosszának meghatározása. Festékek elektronszí nképének fölvétele és értelmezése a "dobozba zárt részecske"-modell alapján. Kétatomos molekula disszociációs energiájának meghatározása az elektronszí nkép értékelésével. Szabadgyökök és átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának közelí tő és számí tógépes értékelése. Szabadgyökök elektronszerkezetének jellemzése ESR-spektrumuk elemzése és Hückel-módszerrel végzett számí tások alapján. Elsőrendben felhasadt NMR-szí nképek értelmezése. Számí tások Hückel és Extended Hückel MO-módszerekkel.
Ajánlott irodalom
1. P. W. Atkins : Fizikai kémia II. kötet
2. Peintler Gábor szerk.: Fizikai-kémiai laboratóriumi gyakorlatok
3. Peintler Gábor szerk.: Haladó fizikai-kémiai laboratóriumi gyakorlatok
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Tasi Gyula Dr. (TAGHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
Klasszikus és “nonstandard” matematikai analízis. A függvényegyenlet és a differenciál-egyenlet fogalma. Típusaik, osztályozásuk. Kezdőérték- és peremérték-feladatok.
A vektoralgebra alapjai. A skaláris és a vektoriális szorzat fogalma és tulajdonságaik. Poláris és axiális vektorok. A nabla és a Laplace-féle operátorok alakja különböző koordinátarendszerekben: Descartes, polár és henger. A vektoranalízis alapjai. Források és nyelők vektorterekben. A Maxwell-féle egyenletek és transzformációjuk.
A variációszámítás alapjai. A Lagrange-féle másodfajú differenciálegyenlet. A Hamilton-féle elv. A klasszikus mechanika Euler-Lagrange-féle formalizmusa. A Galilei-féle relativitási elv. Tömegpontrendszer Lagrange-függvénye. A klasszikus mechanika Hamilton-féle formalizmusa. Homogén függvényekre vonatkozó Euler-tétel. Extenzív és intenzív mennyiségek a termodinamikában. Klasszikus mechanikai rendszerek mozgásállandói: az energia, az impulzus és az impulzusmomentum megmaradására vonatkozó tételek. A kéttest-probléma. A Poisson-féle zárójelek. Túl a klasszikus mechanikán: relativisztikus mechanika és kvantummechanika. A speciális relativitáselmélet axiómatikus megfogalmazása. Az Einstein-féle relativitási elv. Relativisztikus termodinamika.
Klasszikus mechanikai rendszerek kvantálása. A Hilbert-tér fogalma. A kvantummmechanika axiómatikus felépítése. A kvantummechanika különböző képei (formalizmusai). Variációs elv a kvantummechanikában.
Az integrális és a differenciális Hellmann-Feynman-tétel. Viriál-tétel a klasszikus mechanikában és a kvantummechanikában. A kémiai kötés értelmezése a viriál-tétel alapján. Skálázás és a viriál-tétel alkalmazása kétatomos molekulákra. A viriál-tétel alkalmazása többatomos molekulákra.
Elsőrendű közönséges differenciálegyenletek. Szeparábilis és lineáris differenciálegyenletek. Másodrendű közönséges lineáris differenciálegyenletek. Állandó együtthatós egyenletek. Néhány reakciókinetikai probléma megoldása. Az időtől függő és az időtől független Schrödinger-féle egyenlet. Egyszerűbb kvantummechanikai problémák megoldása. A relativisztikus effektusok figyelembevételének következményei: a csomópontok és a csomósíkok hiánya.
Ortogonális polinomok: Jacobi, Legrende, Laguarre, Hermite, stb. Az ortogonális polinomokra vonatkozó rekurziós formulák és differenciálegyenletek.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása
Klasszikus és “nonstandard” matematikai analízis. A függvényegyenlet és a differenciál-egyenlet fogalma. Típusaik, osztályozásuk. Kezdőérték- és peremérték-feladatok.
A vektoralgebra alapjai. A skaláris és a vektoriális szorzat fogalma és tulajdonságaik. Poláris és axiális vektorok. A nabla és a Laplace-féle operátorok alakja különböző koordinátarendszerekben: Descartes, polár és henger. A vektoranalízis alapjai. Források és nyelők vektorterekben. A Maxwell-féle egyenletek és transzformációjuk.
A variációszámítás alapjai. A Lagrange-féle másodfajú differenciálegyenlet. A Hamilton-féle elv. A klasszikus mechanika Euler-Lagrange-féle formalizmusa. A Galilei-féle relativitási elv. Tömegpontrendszer Lagrange-függvénye. A klasszikus mechanika Hamilton-féle formalizmusa. Homogén függvényekre vonatkozó Euler-tétel. Extenzív és intenzív mennyiségek a termodinamikában. Klasszikus mechanikai rendszerek mozgásállandói: az energia, az impulzus és az impulzusmomentum megmaradására vonatkozó tételek. A kéttest-probléma. A Poisson-féle zárójelek. Túl a klasszikus mechanikán: relativisztikus mechanika és kvantummechanika. A speciális relativitáselmélet axiomatikus megfogalmazása. Az Einstein-féle relativitási elv. Relativisztikus termodinamika.
Klasszikus mechanikai rendszerek kvantálása. A Hilbert-tér fogalma. A kvantummechanika axiomatikus felépítése. A kvantummechanika különböző képei (formalizmusai). Variációs elv a kvantummechanikában.
Az integrális és a differenciális Hellmann-Feynman-tétel. Viriál-tétel a klasszikus mechanikában és a kvantummechanikában. A kémiai kötés értelmezése a viriál-tétel alapján. Skálázás és a viriál-tétel alkalmazása kétatomos molekulákra. A viriál-tétel alkalmazása többatomos molekulákra.
Elsőrendű közönséges differenciálegyenletek. Szeparábilis és lineáris differenciálegyenletek. Másodrendű közönséges lineáris differenciálegyenletek. Állandó együtthatós egyenletek. Néhány reakciókinetikai probléma megoldása. Az időtől függő és az időtől független Schrödinger-féle egyenlet. Egyszerűbb kvantummechanikai problémák megoldása. A relativisztikus effektusok figyelembevételének következményei: a csomópontok és a csomósíkok hiánya.
Ortogonális polinomok: Jacobi, Legrende, Laguarre, Hermite, stb. Az ortogonális polinomokra vonatkozó rekurziós formulák és differenciálegyenletek.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Tasi Gyula Dr. (TAGHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
Matematikai logikai és halmazelméleti alapok. A matematikai tételek alakja és bizonyításuk. Halmazalgebra. Az absztrakt függvény fogalma: függvény, funkcionál és operátor. Az ekvivalencia reláció fogalma és halmazok partíciója. Molekulák hasonlósága, mint ekvivalencia reláció. Halmazok számossága.
Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű és test. Molekulák sztatikus és dinamikus szimmetriája. Az n-edfokú szimmetrikus csoport. A molekuláris pontcsoport fogalma. Schönflies-féle pontcsoportok. Molekulák állandó elektromos dipólusmomentuma. Királis és akirális molekulák. Optikai aktivitás. Lineáris terek. Helyzetvektorok a háromdimenziós térben. Az Rn és a Cn terek.
Véges csoportokra vonatkozó alapfogalmak. Csoportszorzási táblázat. A jobb és a bal oldali mellékosztály fogalma. Konjugált elemek és osztályok. Csoportok közötti homomorfizmus és izomorfizmus.
Mátrixalgebra. Speciális mátrixok. A determináns és tulajdonságai. A Laplace-féle kifejtési tétel. A Slater-determináns. A sztöchiometriai mátrix fogalma. Kémiai reakciók algebrai és kinetikai függetlensége.
A lineáris algebrai egyenletrendszer általános alakja és megoldhatósága. Cramer szabálya. A Kronecker-Capelli-féle tétel. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből.
Mátrixok sajátértékegyenlete. A Hamilton-Cayley-féle tétel. A hasonlósági transzformáció. Molekulák tehetetlenségi tenzora. Főtengelytranszformáció. A Hückel-féle molekulapálya módszer. Molekulák normálkoordináta-analízise.
Az operátor és a függvénytér fogalma. Operátorok mátrixreprezentációja. Speciális lineáris operátorok. Operátoralgebra. Az ortogonális altér fogalma és a projekciós operátorok. Bázistranszformáció. Lineáris operátorok sajátértékegyenlete. Spektrális reprezentáció. Néhány egyszerűbb kvantummechanikai probléma megoldása.
Véges (pont)csoportok mátrixreprezentáció-elmélete. A transzformációs operátorok és csoportjuk. Ekvivalens, reducibilis és irreducibilis reprezentációk. Unitér reprezentációk. A Wigner-féle nagy ortogonalitási tétel. Reducibilis reprezentációk redukálása. A karakter fogalma. A molekuláris pontcsoportok irreducibilis reprezentációinak karaktertáblázata. Reprezentációk és a kvantummechanika. Molekulák rezgési és elektronabszorpciós spektrumainak csoportelméleti értelmezése.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása
Matematikai logikai és halmazelméleti alapok. A matematikai tételek alakja és bizonyításuk. Halmazalgebra. Az absztrakt függvény fogalma: függvény, funkcionál és operátor. Az ekvivalencia reláció fogalma és halmazok partíciója. Molekulák hasonlósága, mint ekvivalencia reláció. Halmazok számossága.
Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű és test. Molekulák sztatikus és dinamikus szimmetriája. Az n-edfokú szimmetrikus csoport. A molekuláris pontcsoport fogalma. Schönflies-féle pontcsoportok. Molekulák állandó elektromos dipólusmomentuma. Királis és akirális molekulák. Optikai aktivitás. Lineáris terek. Helyzetvektorok a háromdimenziós térben. Az Rn és a Cn terek.
Véges csoportokra vonatkozó alapfogalmak. Csoportszorzási táblázat. A jobb és a bal oldali mellékosztály fogalma. Konjugált elemek és osztályok. Csoportok közötti homomorfizmus és izomorfizmus.
Mátrixalgebra. Speciális mátrixok. A determináns és tulajdonságai. A Laplace-féle kifejtési tétel. A Slater-determináns. A sztöchiometriai mátrix fogalma. Kémiai reakciók algebrai és kinetikai függetlensége.
A lineáris algebrai egyenletrendszer általános alakja és megoldhatósága. Cramer szabálya. A Kronecker-Capelli-féle tétel. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből.
Mátrixok sajátértékegyenlete. A Hamilton-Cayley-féle tétel. A hasonlósági transzformáció. Molekulák tehetetlenségi tenzora. Főtengelytranszformáció. A Hückel-féle molekulapálya módszer. Molekulák normálkoordináta-analízise.
Az operátor és a függvénytér fogalma. Operátorok mátrixreprezentációja. Speciális lineáris operátorok. Operátoralgebra. Az ortogonális altér fogalma és a projekciós operátorok. Bázistranszformáció. Lineáris operátorok sajátértékegyenlete. Spektrális reprezentáció. Néhány egyszerűbb kvantummechanikai probléma megoldása.
Véges (pont)csoportok mátrixreprezentáció-elmélete. A transzformációs operátorok és csoportjuk. Ekvivalens, reducibilis és irreducibilis reprezentációk. Unitér reprezentációk. A Wigner-féle nagy ortogonalitási tétel. Reducibilis reprezentációk redukálása. A karakter fogalma. A molekuláris pontcsoportok irreducibilis reprezentációinak karaktertáblázata. Reprezentációk és a kvantummechanika. Molekulák rezgési és elektronabszorpciós spektrumainak csoportelméleti értelmezése.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Tasi Gyula Dr. (TAGHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
A valószínűségelmélet kialakulása. A valószínűségelmélet axiomatikus felépítése. Klasszikus valószínűségi mezők. Kombinatorikus eszközök valószínűségek meghatározására. A valószínűség alapvető összefüggései. A feltételes valószínűség fogalma. Események és kísérletek függetlensége. A teljes valószínűség tétele. Bayes tétele. A Bernoulli-féle kísérlet. A n-alkánok termikus krakkolásának valószínűségelméleti vizsgálata.
Valószínűségelméleti problémák megoldása számítógépes szimulációval: Monte-Carlo és kvázi-Monte-Carlo módszerek. Véletlenszámok: igazi, pszeudo és kvázi. Véletlenszámok generálása és “jóságuk” ellenőrzése. Lineáris kongruencia módszerek. FORTRAN rutinok írása véletlenszámok generálására. Chevalier de Méré és Galileo Galilei problémáinak megoldása analitikusan és számítógépes szimulációval. Véletlen bolyongás egy, két és három dimenzióban (Pólya György).
Entrópia és valószínűség. A termodinamikai valószínűség fogalma. A Boltzmann-féle egyenlet matematikai levezetése. A klasszikus vagy Maxwell-Boltzmann-féle statisztika. Kvantumstatisztikák: Bose-Einstein és Fermi-Dirac statisztikák. A Maxwell-Boltzmann, Bose-Einstein és Fermi-Dirac gázok energiaeloszlásának meghatározása. Termodinamikai összefüggések matematikai levezetése.
A valószínűségi változó fogalma. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók illetve eloszlások. A sűrűségfüggvény fogalma és tulajdonságai. A valószínűségi változó függvényének az eloszlása. Két vagy több valószínűségi változó együttes eloszlása. Valószínűségi változók és vektorváltozók függetlensége. A valószínűségi változók jellemzői: várható érték, szórás, korreláció és momentumok.
A kvantummechanika valószínűségelméleti értelmezése. A tartózkodási valószínűségi sűrűségfüggvény. A fizikai mennyiségeket reprezentáló operátorok várható értéke és szórása. A Heisenberg-féle bizonytalansági reláció matematikai levezetése.
Nevezetes eloszlástípusok: binomiális, exponenciális, gamma, egyenletes, Poisson, normális, ?2, ?, Student és F. A generátorfüggvény értelmezése és tulajdonságai. Láncreakciók valószínűségelméleti vizsgálata. A karakterisztikus függvény fogalma. A nagy számok törvényei. A radioaktív bomlás törvényei. A tartózkodási idő eloszlása különböző reaktorokban.
A matematikai statisztika feladattípusai. A statisztikai minta és jellemzői: empirikus várható érték és empirikus szórás. A statisztikai becslés és tulajdonságai: torzítatlanság, hatásfok, konzisztencia. A maximum-likelihood módszer. Konfidencia intervallumok. Statiszikai próbák és jelentőségük az analitikai kémiában.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása
A valószínűségelmélet kialakulása. A valószínűségelmélet axiómatikus felépítése. Klasszikus valószínűségi mezők. Kombinatórikus eszközök valószínűségek meghatározására. A valószínűség alapvető összefüggései. A feltételes valószínűség fogalma. Események és kísérletek függetlensége. A teljes valószínűség tétele. Bayes tétele. A Bernoulli-féle kísérlet. A n-alkánok termikus krakkolásának valószínűségelméleti vizsgálata.
Valószínűségelméleti problémák megoldása számítógépes szimulációval: Monte-Carlo és kvázi-Monte-Carlo módszerek. Véletlenszámok: igazi, pszeudo és kvázi. Véletlenszámok generálása és “jóságuk” ellenőrzése. Lineáris kongruencia módszerek. FORTRAN rutinok írása véletlenszámok generálására. Chevalier de Méré és Galileo Galilei problémáinak megoldása analitikusan és számítógépes szimulációval. Véletlen bolyongás egy, két és három dimenzióban (Pólya György).
Entrópia és valószínűség. A termodinamikai valószínűség fogalma. A Boltzmann-féle egyenlet matematikai levezetése. A klasszikus vagy Maxwell-Boltzmann-féle statisztika. Kvantumstatisztikák: Bose-Einstein és Fermi-Dirac statisztikák. A Maxwell-Boltzmann, Bose-Einstein és Fermi-Dirac gázok energiaeloszlásának meghatározása. Termodinamikai összefüggések matematikai levezetése.
A valószínűségi változó fogalma. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók illetve eloszlások. A sűrűségfüggvény fogalma és tulajdonságai. A valószínűségi változó függvényének az eloszlása. Két vagy több valószínűségi változó együttes eloszlása. Valószínűségi változók és vektorváltozók függetlensége. A valószínűségi változók jellemzői: várható érték, szórás, korreláció és momentumok.
A kvantummechanika valószínűségelméleti értelmezése. A tartózkodási valószínűségi sűrűségfüggvény. A fizikai mennyiségeket reprezentáló operátorok várható értéke és szórása. A Heisenberg-féle bizonytalansági reláció matematikai levezetése.
Nevezetes eloszlástípusok: binomiális, exponenciális, gamma, egyenletes, Poisson, normális, ?2, ?, Student és F. A generátorfüggvény értelmezése és tulajdonságai. Láncreakciók valószínűségelméleti vizsgálata. A karakterisztikus függvény fogalma. A nagy számok törvényei. A radioaktív bomlás törvényei. A tartózkodási idő eloszlása különböző reaktorokban.
A matematikai statisztika feladattípusai. A statisztikai minta és jellemzői: empirikus várható érték és empirikus szórás. A statisztikai becslés és tulajdonságai: torzítatlanság, hatásfok, konzisztencia. A maximum-likelihood módszer. Konfidencia intervallumok. Statiszikai próbák és jelentőségük az analitikai kémiában.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Tasi Gyula Dr. (TAGHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
Az IBM PC számítógépek felépítése és programozása. Alacsony és magas szintű programozási nyelvek: assembly, C, FORTRAN, BASIC, Mathematica és Maple. A struktúrált programozás alapjai. FORTRAN 77, 90 és 95 nyelveken való programozás.
Molekulák geometriájának felépítése belső koordinátákból: a Z-mátrix fogalma. A belső koordináták definíciója vektoralgebrai alapon. Atomi Descartes-koordináták előállítása Z-mátrixból. Molekulák tehetetlenségi tenzora. Forgatások és tükrözések a háromdimenziós térben: mátrixalgebrai leírás. Molekulák szimmetriaelemeinek meghatározása, pontcsoportokba való besorolása. Molekulák szimmetriaelemeinek és sztereokémiai tulajdonságainak automatikus meghatározása. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megvalósítására.
Molekulaalak és molekulaméret numerikus meghatározása. A “marching cubes” algoritmus alkalmazása molekulafelületek triangularizációjára. Triangularizált felületek grafikus megjelenítése: számítógépes molekulagrafika. Az alakszelektív katalitikus reakciók elméleti értelmezése. Monte-Carlo módszerek alkalmazása a kémiában. Véletlen számok generálása: lineáris kongruencia módszerek. Molekulafelszín és molekulatérfogat számítására szolgáló eljárások. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megoldására.
Lineáris algebrai egyenletrendszerek numerikus megoldása. Molekuláris elektrosztatikus potenciáltérképek készítése és alkalmazása elektrofil és nukleofil reakciók kvalitatív értelmezésére. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből az LU-faktorizációs módszer segítségével. Az eredeti és a kiterjesztett Mulliken-féle elektronpopulációs analízisek. PEP atomi töltések számítása.
Csatolt integro-differenciálegyenletrendszerek numerikus megoldása: a Hartree- és a Hartree-Fock-féle önkonzisztens módszerek. Számítások atomokra és néhányatomos molekulákra.
Mátrixok standard és általánosított sajátértékegyenletének numerikus megoldása: a Jacobi-féle módszer, a Löwdin-féle szimmetrikus ortogonalizáció. A Hückel-féle és a kiterjesztett Hückel-féle MO módszerek. A Hartree-Fock-Roothan-Hall-féle egyenletek. Molekulák normálkoordináta-analízise: rezgési spektrumok számítása.
Paraméterbecslés: közvetlen kereső, kvázi-Newton és Newton-féle módszerek. A szimplex módszer FORTRAN realizációja. A potenciális energia (hiper)felület (PES) fogalma. A PES stacionárius pontjainak az osztályozása. Molekulageometria meghatározása optimalizálással. Molekulák konformációs analízise: n-alkánok. A PcMol program alkalmazása.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KVS)
Tematika:
Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása
Az IBM PC számítógépek felépítése és programozása. Alacsony és magas szintű programozási nyelvek: assembly, C, FORTRAN, BASIC, Mathematica és Maple. A struktúrált programozás alapjai. FORTRAN 77, 90 és 95 nyelveken való programozás.
Molekulák geometriájának felépítése belső koordinátákból: a Z-mátrix fogalma. A belső koordináták definíciója vektoralgebrai alapon. Atomi Descartes-koordináták előállítása Z-mátrixból. Molekulák tehetetlenségi tenzora. Forgatások és tükrözések a háromdimenziós térben: mátrixalgebrai leírás. Molekulák szimmetriaelemeinek meghatározása, pontcsoportokba való besorolása. Molekulák szimmetriaelemeinek és sztereokémiai tulajdonságainak automatikus meghatározása. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megvalósítására.
Molekulaalak és molekulaméret numerikus meghatározása. A “marching cubes” algoritmus alkalmazása molekulafelületek triangularizációjára. Triangularizált felületek grafikus megjelenítése: számítógépes molekulagrafika. Az alakszelektív katalitikus reakciók elméleti értelmezése. Monte-Carlo módszerek alkalmazása a kémiában. Véletlen számok generálása: lineáris kongruencia módszerek. Molekulafelszín és molekulatérfogat számítására szolgáló eljárások. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megoldására.
Lineáris algebrai egyenletrendszerek numerikus megoldása. Molekuláris elektrosztatikus potenciáltérképek készítése és alkalmazása elektrofil és nukleofil reakciók kvalitatív értelmezésére. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből az LU-faktorizációs módszer segítségével. Az eredeti és a kiterjesztett Mulliken-féle elektronpopulációs analízisek. PEP atomi töltések számítása.
Csatolt integro-differenciálegyenletrendszerek numerikus megoldása: a Hartree- és a Hartree-Fock-féle önkonzisztens módszerek. Számítások atomokra és néhányatomos molekulákra.
Mátrixok standard és általánosított sajátértékegyenletének numerikus megoldása: a Jacobi-féle módszer, a Löwdin-féle szimmetrikus ortogonalizáció. A Hückel-féle és a kiterjesztett Hückel-féle MO módszerek. A Hartree-Fock-Roothan-Hall-féle egyenletek. Molekulák normálkoordináta-analízise: rezgési spektrumok számítása.
Paraméterbecslés: közvetlen kereső, kvázi-Newton és Newton-féle módszerek. A szimplex módszer FORTRAN realizációja. A potenciális energia (hiper)felület (PES) fogalma. A PES stacionárius pontjainak az osztályozása. Molekulageometria meghatározása optimalizálással. Molekulák konformációs analízise: n-alkánok. A PcMol program alkalmazása.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Horváth István (HOIHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.11 kredit
Leírás:
Helyettesítő tárgya az M921x Matematika kémikusoknak
_Előadás, kötelező, 4 óra / 5 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Helyettesítő tárgy (Mm1207 | M255e+g | M239E* | Mt2221)
Tematika:
Valós számfogalom felépítése. Műveletek a komplex számkörben. Műveletek vektorokkal, vektorterek.
A határérték fogalma, műveletek konvergens sorozatokkal. A határérték és az egyenlőtlenség kapcsolata, konvergencia-kritériumok. Nevezetes sorozatok, az e szám bevezetése.
Függvények folytonosságának definíciója, a szakadások fajai. Zárt intervallumon folytonos függvények tulajdonságai. Az inverz függvény definíciója és tulajdonságai. A hatvány függvény definíciója és tulajdonságai Az exponenciális függvény definíciója és tulajdonságai. A logaritmus függvény definíciója és tulajdonságai. A sin x függvény definíciója és tulajdonságai. A cos x függvény definíciója és tulajdonságai. A tg x és ctg x definíciója függvények és tulajdonságaik. A ciklometrikus függvények definíciója és tulajdonságaik.
A differenciálhányados definíciója, a műveletek és a differenciálás kapcsolata. A differenciálszámítás középérték tételei. A L'Hospital-szabály. A lokális szélsőérték, a növekedés és fogyás feltételei. Az inflexiós pont, a konvexitás és konkávitás feltételei. A függvényvizsgálat általános menete. A Taylor-polinom és maradéktagjai. Komplex tagú sorok.
A határozott integrál definíciója és tulajdonságai. A parciális integrálás módszere. A helyettesítéssel történő integrálás módszere. Racionális törtfüggvények integrálása elemi törtekre bontással.
típusú integrálok., dx és dx típusú integrálok.
dx típusú integrálok., dx típusú integrálok.
dx típusú integrálok.
Az imprópriusz integrálok definíciója és kiszámításuk. Mutasson be példákat az integrálszámítás geometriai alkalmazására. Közelítő integrálás
Ajánlott irodalom:
1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.–II. JATE Kiadó Szeged 1990.
2. Leindler László: Analízis, JATE Kiadó, Szeged
3. Dancs István (szerk): Bevezetés a matematikai analízisbe, Aula Kiadó
4. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.
|
_Gyakorlat, kötelező, 3 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Teljes indukciós feladatok.
Egyenlőtlenségek és egyenletek megoldása.
Műveletek a komplex számkörben.
Műveletek vektorokkal.
Számsorozatok határértékének kiszámítása.
Egyváltozós függvények határértéke,
Egyváltozós függvények differenciálhányadosa.
A differenciálhányados alkalmazásai: határérték-számítás, Taylor-polinomok, függvényelemzés.
Határozott integrálok kiszámítása definíció alapján
Newton-Leibniz formula alkalmazása.
Primitív függvény meghatározása helyettesítéssel
Primitív függvény meghatározása parciális integrálás módszerével.
Integrálás elemi törtekre bontással.
Racionális függvények integrálására vezető helyettesítések.
Imprópriusz integrálok kiszámítása.
Alkalmazások: terület, ívhosszúság, térfogat, felszín meghatározása
Ajánlott irodalom:
1. Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest
2. Bárczy Barnabás: Integrálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest
3. Labádi Imre – Sipos Pál: Matematikai feladatgyűjtemény I. JATEPress Szeged, 1991.
4. Eliot, Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó
5. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Helyettesítő tárgy (Mm1208 | M-1206)
|
_Előadás, kötelező, 1 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Többváltozós függvények definíciója és folytonosságuk.
A parciális és irány szerinti differenciálhányados definíciója és tulajdonságaik.
A gradiens vektor és tulajdonságai.
Vegyes második differenciálhányadosok tulajdonságai.
Implicit függvény létezésének feltétele és tulajdonságai.
A differenciál, többváltozós függvények differenciálhatósága.
Többváltozós összetett függvények differenciálása.
Többváltozós Taylor-polinom. Többváltozós függvények szélsőértéke, feltételes szélsőértéke.
Tartományi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.
Koordináta-transzformációk.
Ívhosszúság szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.
Koordináta szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.
Vonalintegrál konzervatív erőtérben.
A felszín definíciója és kiszámítása.
Felületi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.
Integrál átalakítási tételek.
Gradiens, divergencia, rotáció definíciója és fizikai tartalmuk.
Közönséges elsőrendű differenciálegyenletek megoldása a változók szétválasztásával.
Lineáris elsőrendű differenciálegyenletek megoldása.
Egzakt differenciálegyenletek megoldása, multiplikátor módszer.
Közelítő módszerek elsőrendű differenciálegyenletek megoldására.
Állandó együtthatójú másodrendű homogén lineáris differenciálegyenlet megoldása.
Állandó együtthatójú másodrendű inhomogén lineáris differenciálegyenlet partikuláris megoldásának megkeresése szisztematikus próbálgatással.
Ajánlott irodalom:
1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.–II., JATE Kiadó, Szeged 1990.
2. Leindler László : Analízis. JATE Kiadó, Szeged
3. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Helyettesítő tárgy (Mm2205 | Mt3209 | M257e+g | M241E* )
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Helyettesítő tárgy (Mm2206 | Mt3210)
Tematika:
Többváltozós függvények határértéke, folytonossága.
Parciális, totális és irány szerinti differenciálhányados.
Többváltozós függvények Taylor-polinomja és szélsőértékei.
Többváltozós függvények integrálása.
Vonalintegrálok kiszámítása.
Potenciálfüggvények meghatározása.
Felületi integrálok kiszámítása.
Gradiens, divergencia, rotáció kiszámítása és alkalmazása.
Differenciálegyenletek partikuláris és általános megoldásának megkeresése.
Elsőrendű lineáris és egzakt differenciálegyenletek megoldása.
Numerikus eljárások.
Másodrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása.
Fizikai és kémiai alkalmazások.
Ajánlott irodalom:
1. Eliot Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó
2. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis. Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó
|
|
|
| K2-SzA K Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék tantárgyai modul |
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.12 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Tematika:
A szervetlen kémia tárgya. Az elemek földi és kozmikus előfordulása, gyakorisága. Az elemek és vegyületek előállításának általános módszerei. Periodicitás, periodikus sajátságok. A periódusos rendszer és a rendszerező elv történeti fejlődése.
A hidrogén és izotópjai. Az orto- és parahidrogén. A hidrogén kémiai reakciói. A hidridek csoportosítása és tulajdonságaik. A Grimm-féle hidrideltolódási szabály és alkalmazása. Az atom- és a hidrogénbomba működése. A nemesgázok és vegyületeik tulajdonságai. Az oktettexpanzió. A halogéncsoport elemeinek általános tulajdonságai. Kémiai reakciói. A halogének hidridjei, oxidjai, oxosavai, sói. Az interhalogenidek, és a pszeudohalogenidek. A halogenidek és halogenátok analitikája.
Az oxigén és módosulatai (triplett, szingulett, ózon) és reakcióik. Oxigénhordozó komplexek. A víz tulajdonságai, a vízkeménység, a vízlágyítás. A hidrogén-peroxid és a peroxogyökök kémiája. Az oxidok és csoportosításuk. A hidroxidok és csoportosításuk. A kén és tulajdonságai, allotrop módosulatai, olvadása, hidridje, oxidjai, oxosavai, a peroxokénsavak. A szulfidok tulajdonságai és analitikai jelentősége. A szulfátok. A szelén, a tellúr és a polónium tulajdonságai és vegyületeik. A fénymásolás.
A nitrogéncsoport elemeinek általános tulajdonságai. A nitrogén tulajdonságai. A nitridek csoportosítása, hidridjei, oxidjai, oxosavai és ezek sói. A műtrágyák. A nitrogén körforgása. A foszfor tulajdonságai. A foszfor hidridjei, oxidjai, oxosavaik és ezek sói. A foszforhalogenidek tulajdonságai. A foszfor körforgása, a foszfortartalmú műtrágyák. A gyufa. Az arzén, az antimon és a bizmut tulajdonságai. Hidridjeik, oxidjaik, szulfidjaik, oxisavaik. Az –il (bizmutil stb.)-kationok képződése.
A széncsoport elemeinek általános jellemzése. A szén és allotrop módosulatai (grafit, gyémánt, fullerének). Izotópjai és alkalmazásaik. Az ásványi és mesterséges szenek. A szénhidrogének, a szén halogénvegyületei, a freonok, szulfidja, oxidjai, a szénsav. A szilícium és vegyületei. A szilikátok, a zeolitok, az ioncserélés folyamata. A kvarc. A szilánok és a halogenidek. A kovasav. Üvegképződés. Az építőanyag-ipar. A számítógép működése.
A germánium, az ón és az ólom tulajdonságai és vegyületeik. Az akkumulátor működése. A bór és vegyületei, oxidok, savak, boránok, elektronhiányos vegyületek stb. Az alumínium tulajdonságai. Vegyületei. A timsók. A gallium az indium és a tallium kémiája.
Az előadásban mindenütt kiemeljük az illető elem és vegyületei előfordulását, előállítását és felhasználását is.
Ajánlott irodalom:
1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
2. Csányi László-Császár-József: A szervetlen kémia alapjai. 2. Kiadás, JATEPress, Szeged, 1997.
3. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia. 5. Kiadás, Tankönykiadó.
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Sikeres zárthelyi dolgozatok (min. átlag: 2,00.)
Tematika:
A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében:
A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra.
A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk:
(i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására
(ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására
(iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére.
A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2-3 db. 45 perces dolgozat formájában történik.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 3 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Sikeres zárthelyi dolgozatok ill. kísérleti munka (min. átlag: 2,00.)
Tematika:
A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében:
A hidrogén előállítása, fizikai (diffúzió, hővezetőképesség) és kémiai sajátságai ('H' és H2 redukáló tulajdonsága, durranógáz-reakció) és vegyületei (hidridek).
Halogéncsoport: A halogének előállítása, fizikai és kémiai sajátságai (reakciók hidrogénnel, vízzel, fémekkel, redoxireakciók). Interhalogének. A halogének biner vegyületei (hidrogén-halogenidek előállítása, a halogenidek redoxi- csapadék- ill. komplexképző reakciói). A halogének oxidjai, oxosavai és azok sói (hipohalogenitek, halogenátok, perhalogenátok).
Oxigéncsoport: Az oxigén és ózon előállítása és reakciói. A peroxidok (redoxi-, sav-bázis ill. komplexképző reakciók). Az oxidok (a víz mint ligandum, vizes oldatok pH-ja, reakciók vízzel). A kén (allotrop módosulatok, reakció fémekkel és klórral). A kén biner vegyületei (hidrogén-szulfid előállítása, égése, reakciója fémionokkal, redoxireakciói, poliszulfidok; kén-dioxid és reakciói). A kén oxosavai és azok sói (kénessav, kénsav, tiokénsav, peroxo-mono-, és dikénsav; redoxi-, csapadékos- és komplexképző reakciók). A szelén és vegyületei (allotrop módosulatok, a szelenitek és szelenátok kémiai sajátságai).
Nitrogéncsoport: A nitrogén előállítása, biner vegyületei (ammónia előállítása, cseppfolyósítása, ammóniaoldat reakciója fémionokkal; nitrogén oxidok (N2O, NO, N2O3 és NO2) előállítása és tulajdonságai). A salétromossav, salétromsav és sóik redoxi- és komplexképző sajátságai. A foszfor (allotrop módosulatok, Mitscherlich-próba). A foszfor oxidjai (előállítás, P4O10 reakciója vízzel). A foszfor oxosavai és azok sói. (foszforsav, foszforsavak redoxi-, csapadék- és komplexképző reakciói, foszfortartalmú heteropolimetallátok). Az arzén, antimon, bizmut (arzén előállítása, az elemek oldódása savakban). Az MIII ill. MV oxidációs állapotok vizes oldatokban, az M2O3 oxidok, az MIII- és MV-vegyületek reakciója lúgokkal, kénhidrogénnel, egyéb csapadék- ill. komplexképződési reakciói.
Széncsoport: A szén fizikai és kémiai sajátságai (adszorpció, redukáló képesség), biner vegyületei (CO és CO2 előállítása és tulajdonságai, a szárazjég). A pszeudohalogének (sav-bázis jelleg, csapadék ill. komplexképződés, redoxireakciók). A szilícium előállítása. SiO2 oldhatósága és hőtágulása, a szilikátok kémiai sajátságai.
A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 4 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997.
3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
|
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika:
A fémes elemekre vonatkozó anyagismereti alapok elsajátítása, az elemek és fontosabb vegyületeik előfordulásának, tulajdonságainak és gyakorlati jelentőségüknek megismerése.
A fémek általános jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A fémek sávelmélete. A fémek előfordulása, legfontosabb ásványok, ércek. A fémek előállításának általános módjai. A fémek felhasználása: általános elvek és speciális lehetőségek. A fémes kötés, fémrácstípusok, ötvözetek. Komplex vegyületek, képződésük, stabilitásuk. A komplexképződési egyensúlyt befolyásoló tényezők. A koordinatív kötés. Koordinációs szám és térszerkezet. Izoméria a komplexek körében. A komplexek spektrális és mágneses sajátságai. A kristálytér- és a ligandumtér-elmélet alapjai.
Az átmenetifémek vizes oldatainak kémiája. Átmenetifém-hidridek, -halogenidek és pszeudohalogenidek. Átmenetifém-oxidok és -hidroxidok. Hidroxo- és aminkomplexek. Átmenetifém-cianidok és -karbonilok. Klaszterek. Az átmenetifémek általános jellemzése.
Az alkálifémek általános és részletes jellemzése. Az alkálifémek legfontosabb vegyületei. Rosszul oldódó alkálifém-vegyületek. Az alkáliföldfémek általános és részletes jellemzése. A legfontosabb alkáliföldfém-vegyületek. Az alkálifémek és -földfémek lángfestése.
A titán, a cirkónium, a hafnium és vegyületeik. A vanádium, a nióbium, a tantál és vegyületeik. A króm, a molibdén, a volfrám és vegyületeik. Izopolisavak és heteropolisavak, és analitikai jelentőségük. A mangán, a technécium, a rénium és vegyületeik. A vas és vegyületei. A kobalt, a nikkel és vegyületeik. A platinafémek és vegyületeik. A réz, az ezüst, az arany és vegyületeik. A cink, a kadmium, a higany és vegyületeik.
A lantanoidák és vegyületeik. Az aktinoidák és vegyületeik. A transzaktinoidák. Az atomenergia hasznosítása.
Az elemorganikus vegyületek legismertebb képviselői, a fémionok biológiai hatásai.
Ajánlott irodalom:
1. Greenwood-Earnshow: Chemistry of the Elements, Second Edition, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1997. Magyar fordítása: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönykiadó, 1999.
2. Csányi László-Császár József: A szervetlen kémia alapjai, 2. kiadás, JATE Press, Szeged, 1997.
3. Shriver-Atkins-Langford: Inorganic Chemsitry, Second Edition, Oxford University Press, Oxford, 1994.
4. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia, 5. kiadás, Tankönyvkiadó.
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika:
A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K026 Fémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra.
A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk:
(i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására
(ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására
(iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére.
A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K026 Fémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2 db. 45 perces dolgozat formájában történik.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár kötelező
Tematika:
A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a fémes elemek körében:
A széncsoport fémes elemei: Az ón és az ólom (az elemek előállítása és tulajdonságai). Az ón- ill. ólom-vegyületek kémiai sajátságai. Ólom(II)-klorid előállítása.
A bórcsoport: Az elemek tulajdonságai. Az alumínium és bór vegyületeinek előállítása és tulajdonságai. Bórsav előállítása.
Alkáli- és alkáliföldfémek: Az elemek tulajdonságai (lángfestés, redukáló sajátság, égés, amalgámok). Alkáli- és alkáliföldfém-vegyületek előállítása és tulajdonságai (nátrium-karbonát előállítása Solvay szerint, az alkáliföldfém-karbonátok hőbontása, a habarcs kötése, a klórmész. Az alkáli- és alkáliföldfémek csapadék- és komplexképződési reakciói.
A d-mező fémei: Az átmentifémek általános tulajdonságainak áttekintése. Az elemek előállítása (redukció szénnel, hidrogénnel, cementálás) és tulajdonságaik (átmenetifémek reakciója oxigénnel, átmenetifémek oldódása savakban ill. lúgokban). Példák az átmenetifémek vegyértékváltó tulajdonságára, az egyes oxidációs állapotok megjelenési formái vizes oldatokban. Az átmentifémionok hidrolízise, ill. reakciói nátrium-hidroxiddal és ammónia vizes oldatával. Az átmenetifémek szulfidjai. Peroxidok, peroxokomplexek. Az átmenetifémek (pszeudo-) halogenidvegyületei (F–, Cl–, I–, CN–, SCN–). Redoxireakciók jodid- ill. cianidionokkal: az alacsonyabb oxidációs állapot stabilizálása. Az átmenetifémek legmagasabb oxidációs állapotainak (V(V), Cr(VI), Mo(VI), W(VI), Mn(VI), Mn(VII)) oxovegyületei. Az oxidok előállítása és tulajdonságai, az oxoanionjaik előállítása. (Kálium-manganát(VI) előállítása.) Izo- és heteropolimetallátok. A (poli)oxoanionok redoxi- és csapadékos reakciói. Az átmenetifémionok egyéb reakciói (Fe(II)- ill. Fe(III)ionok reakciói (acetáttal, a berlini- ill. Turnbull-kék csapadék), a buirett-próba, cukrok ill. aldehidek kimutatása: a Fehling-reakció és az ezüsttükör-próba, az Ag(I)-komplexek stabilitásának összehasonlítása, az ezüst-halogenidek fényérzékenysége, szerves reagensek alkalmazása átmenetifémionok kimutatására (2,2'-bipiridil, dimetil-glioxim, ditizon).
A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 3 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db. kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül.
Ajánlott irodalom:
1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.
2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997.
3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Nagy László (NALHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (K)
Tematika:
A gyakorlat célja a különböző elemek és vegyületeik előállításának gyakorlása. A félév során minden hallgatónak minimum 12 vegyületet kell előállítani. A gyakorlatok egy részét a hallgatók egyénileg, más részét párban végzik el. Két vegyületet teljes analízise az általuk kigondolt eljárásokkal ugyancsak a feladatuk. A félév során két zárthelyit is írnak.
A gyakorlat során a hallgatók különböző készülékek szerelésével, veszélyes gázok (klór, ammónia, kén-dioxid) és egyéb veszélyes szervetlen vegyületek (szén-diszulfid, klórszulfonsav stb.) kezelésével ismerkednek meg.
A termitreakció alkalmazása preparatív célra (elemi vas, szilícium vagy bór előállítása).
Vízmentes halogenidek (ón-tetraklorid, ón-tetrajodid, ón-tetrabromid, molibdén-pentaklorid, alumínium-trijodid stb.) előállítása.
Komplex vegyületek (oxalátok, kétmagvú komplexek, cisz- és transz-komplex, amino, nitrito, ligandumcserével képződő komplexek) előállítása.
Néhány fémorganikus vegyület előállítása.
Peroxo- és szuperoxo-vegyületek (kálium-szuperoxid, ezüst-peroxid, alkáliföldfém-peroxidok) előállítása.
Timsók (ammónium-vanádium-, vagy vas-timsó) előállítása.
Reakciók lefolytatása vízmentes közegben. Acetátok (ólom-, bór- vagy kadmium-acetát) előállítása.
Az elektrolízis alkalmazása szervetlen preparatív célokra (a jodoform előállítása anódos oxidációval).
Olvadékfázisú reakciók alkalmazása szervetlen preparatív célokra (nátrium-tiokromit, vagy Reinecke-só előállítása). Klatrátvegyületek előállítása. Reakciók elvégzése cseppfolyós ammóniában.
Fémorganikus vegyületek (pl. tetraetilón(IV)-, tribenzilón(IV)-klorid) előállítása.
Többlépéses eljárások alkalmazása: pl. a hidroxilamin-hidroklorid előállítása.
Egyéb szervetlen vegyületek előállítása (perjodátok, bárium-tiokarbonát stb.)
.
Ajánlott irodalom:
1. Nagy László: Szervetlen és fémorganikus vegyületek előállítása, JATEPress, 1996.
2. G. Brauer: Handbuch der Praparativen Anorganischen Chemie I., II. Band.
3. W.G. Palmer: Experimental Inorganic Chemistry.
4. Lengyel B. és Csákvári B.: Általános és szervetlen kémiai praktikum I. II.,1990.
Nemzeti Tankönyvkiadó
5. G. Pass, H. Sutcliffe: Practical Inorganic Chemistry.
6. Borossay J.: Szervetlen és fémorganikus vegyületek előállítása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Önálló vizsga, kötelező, 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Szigorlat
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Vegyész, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő, kémiatanár kiegészítő levelező (kötelező)
Tematika
Az elemek földi és kozmikus előfordulása, gyakorisága. Periodicitás, Periódusos sajátságok. A Periódusos rendszer.
Nemfémes elemek: A hidrogén. A hidrogén izotópjai, magfúzió, az atom- és a hidrogénbomba. A hidrogén vegyületei (kovalens, sószerű és intersticiális hidridek). A hidrogén ionizált formái, protonálódás, sav-bázis fogalom, a hidrogénhíd. A nemesgázok és vegyületeik. Klatrátok. A halogén-csoport elemei. A halogenidek jellemzői és csoportosításuk. A halogének hidrogénvegyületei, inter- és pszeudohalogenidek. Halogén-oxidok, a halogének oxosavai és sói. Az oxigéncsoport elemei. Az oxigén és módosulatai (triplett, szingulett, ózon). Oxigénhordozók. A víz. A hidrogén-peroxid és a peroxogyökök. Az oxidok. A kén és allotrop módosulatai. A kén oxidjai, oxosavai és azok sói. A kénhidrogén és a szulfidok. Oxohalogenidek. A szelén, a tellúr, a polónium és vegyületeik. A nitrogéncsoport elemei. Az ammónia, a hidrazin a hidroxil-amin. A nitrogén halogenidjei, oxidjai, oxosavai és azok sói. A foszfor. A foszfor oxidjai, oxosavai és azok sói. A foszfor halogenidjei. A nitrogén és a foszfor
körforgása. A műtrágyák. Az arzén, antimon és bizmut, oxidjai, oxosavai és halogenidjei. A nitridek. A széncsoport elemei. A szilícium és a germánium. Az ón és az ólom. (Hidridjeik, halogenidjeik, oxidjaik, oxosavaik és azok sói). A széncsoport elemeinek szulfidjai nitridjei. A karbidok. A bórcsoport elemei. A bór és az alumínium kötésviszonyai. (Hidridjeik, halogenidjeik, oxidjaik és hidroxidjaik, szulfidjaik, nitridjeik és karbidjaik). A kötéserősség szabályai példákkal. Az oldatok és olvadékok kémiája. Nemvizes oldószerek. Szervetlen láncok, gyűrűk és kalitkavegyületek.
Fémek általános jellemzése: s-, p-, d-, és f-mező fémei. Előfordulásuk és előállításuk lehetőségei. A fémes kötés, fémrácsok, ötvözetek. A fémek jellemzése a hosszú Periódusos rendszer alapján, oszlopok szerint. Ezen belül: az adott oszlop fémeinek általános jellemzése, a tulajdonságok változása az oszlopon belül (s-mező fémei), illetve a Perióduson belül (d- és f-mező fémei). Az fémek előfordulása, legfontosabb ásványai, ércei. Felfedezésük, előállításuk és felhasználásuk. Az elemek fizikai és kémiai tulajdonságai. Kémiai reaktivitásuk. Legfontosabb vegyületeik: sóik, komplexeik és fémorganikus vegyületeik. Említés szintjén bioszervetlen kémiai vonatkozásaik. Az alkálifémek és vegyületeik. Az alkáliföld-fémek és vegyületeik. A koordinációs vegyületek Típusai; komplexek képződése, stabilitásuk; a különböző koordinációs számú komplexek térszerkezete; izoméria; a koordinatív kötés, kristály- és ligandumtér-elmélet; a komplexek elnyelési színképe, mágneses sajátságuk; a komplex
vegyületek reakciói; a komplexek felhasználása; molekulakomplexek. Az átmenetifémek és vegyületeik általános jellemzése. Hidridek, halogenidek, oxidok, hidroxidok, oxovegyületek, izo- és heteropolisavak, szulfidok, cianidok és tiocianátok, karbidok, karbonilok. A titán, cirkónium és hafnium; a vanádium, nióbium és tantál; a króm, molibdén és wolfram; A mangán, technécium és rénium; a vas, ruténium és ozmium; a kobalt, ródium és irídium. A nikkel, palládium és platina; a réz, ezüst és arany, a cink, kadmium és higany. A lantanoidák- és aktinoidák jellemzői és fontosabb vegyületeik. Az atomenergia hasznosítása.
Ajánlott irodalom
1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Dombi András (DOAHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.9 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár
Tematika
Az analitikai kémiai módszerek helye a kémiában.
Oldategyensúlyi rendszerek általános kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és redoxiegyensúlyok alkalmazása az analitikai kémiában, döntően a mennyiségi elemzésben.
Titrimetriás módszerek. A titrálási görbék: számításuk és az alakjukat befolyásoló tényezők. A térfogatos analízis mérőoldatai és végpontjelzési módszerei.
A neutralizációs analízis módszerei és gyakorlati alkalmazások: erős és gyenge savak és bázisok meghatározása, sav-bázis titrálások kémiai előkészítő reakcióval. Titrálások nemvizes oldatokban.
Komplexometria. A komplexek stabilitásáról, látszólagos stabilitási állandók és alkalmazásuk. A komplexometriás titrálások (közvetlen, visszaméréses és közvetett módszerek), a módszer szelektivitása.
A csapadékos titrálás. Argentometria.
Oxidimetriás módszerek: a permanganometria, a kromatometria, a cerimetria, a bromatometria és a jodometria elvi alapjai valamint a velük megoldható analitikai feladatok. Reduktometriás titrálások. Az analízis kinetikus módszerei.
A legfontosabb analitikai célú klasszikus elválasztási módszerek: fázisátalakulással és új fázis képződésével járó eljárások (csapadékok leválasztása, gázfejlődésen alapuló eljárások, zónaolvasztás), extrakciós módszerek. Tömeg szerinti elemzés.
A kromatográfiás elválasztás általános jellemzése, alapfogalmak, kromatogramok értelmezése, minőségi és mennyiségi elemzés. A gyakorlati megvalósítások lehetőségei. Gáz- és folyadékkromatográfia alapjai. Síkkromatográfiás módszerek.
Az analízis előkészítő műveletei: mintavétel, a minta oldása, oldhatatlan minták feltárása, mineralizálás.
Ajánlott irodalom
1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés,
2. Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER, 2002.
3. Pokol György–Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. Műegyetemi Kiadó, 1999.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg.kémiatanár
Tematika
Térfogatos analízis: a mérőoldatok készítése és hatóértékük megállapítása minden esetben a hallgató egyéni feladata.
Argentometria: ezüst-nitrát-mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának megállapítása kálium-klorid-mérőoldat segítségével Fajans-féle végpontjelzést alkalmazva, kloridion Mohr-szerinti meghatározása.
Neutralizációs titrálások: sósav- és lúgmérőoldat készítése és pontos koncentrációjuk megállapítása. Meghatározások: borkősav, nátrium-tioszulfát és kénsav-bórsav egymás mellett.
Komplexometria: EDTA-mérőoldat pontos koncentrációjának megállapítása ólom-nitrát-mérőoldat segítségével, réz(II)ion mérése, kalcium- és magnéziumion meghatározása egymás mellett.
Permanganometria: a mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása nátrium-oxalát bemérésével, hidrogé-peroxid és vas(III)meghatározása (Zimmermann-Reinhardt szerint).
Bromatometria: kálium-bromát-mérőoldat készítése, arzén(III) meghatározása Győry szerint, azofen meghatározása.
Jodometria: tioszulfát-mérőoldat pontos koncentrációjának meghatározása a kálium-bromát-mérőoldat alkalmazásával, fenolmeghatározás Koppeschaar-módszerrel, réz(II)ion mérése és a tiocianátion meghatározása Schulek-féle módszerrel.
Tömeg szerinti analízis: szulfátion meghatározása bárium-szulfátként, kalciumion meghatározása kalcium-oxalát-monohidrátként Winkler-módszerrel.
A félév során az elvégzett gyakorlatokhoz tartozó elméleti tudnivalókból és a témához kapcsolódó analitikai számításokból két 40 perces dolgozatot írnak.
Ajánlott irodalom
1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlat,
2. JATEPress, Szeged, 1995.
|
_Előadás, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg kémiatanár
Tematika
Jelképzés - jelfeldolgozás
Kalibrálás. Analitikai teljesítőképesség, érzékenység, jel–zaj viszony, Fourier- transzformáció. Szelektivitás. Hiba, hibaszámítás alapjai.
Elektrokémiai analízis
Potenciometria: Nernst-egyenlet. Oldatcsatlakozás diffúziós potenciál. Potenciometriás elektródok Az elektródok szelektivitása. Direkt potenciometria. Potenciometriás titrálás. A végpont grafikus és numerikus kiértékelése. Voltammetria: Egyen és váltóáramú polarográfia. Polarográfiás lépcsők elemzése, elektródpotenciál-polarográfiás áram kapcsolata. Zavaró áramfajták Voltammetriás analitikai meghatározások.. Amperometriás titrálások. Amperometria. Biamperometria.
Coulombmetria alapelvek. Amperosztatikus és potenciosztatikus mérések. Direkt coulombmetria, teljesítőképessége, szelektivitása. Coulombmetriás titrálás. Reagenstermelés.
Vezetőképesség mérésen alapuló módszerek. Konduktometriás titrálás. Oszcillometria. Dielektrometria.
Spektrokémiai analízis
Atom- és molekulaszinképek. A fényelnyelés törvényszerűségei. Abszorpciós, emissziós és reflexiós módszerek.
Molekulaspektroszkópia. Infravörösspektrometria. Szerkezetvizsgálat - minőségi elemzés. Mennyiségi meghatározások. Raman-spektroszkópia.
Elektrongerjesztési molekula spektrofotometria. Kötő, lazító, nemkötő elektronpályák. Kromoforok. Auxokromhatás. Molekulák fényabszorpciója. Relaxációs mechanizmusok. Fluoreszcencia. Foszforeszcencia. Koncentrációmérés. Lambert-Beer-törvény és korlátai. Többkomponensű rendszerek fényelnyelése. Spektrofotometriás koncentrációmérés. Emissziós koncentrációmérés, fluorimetriásanalízis.
Atomspektroszkópia Atomizálás, gerjesztés, ionizáció. Emissziós módszerek. Optikai emissziós színképelemzés. Lángfotometria. ICP-spektroszkópia. Atomabszorpciós eljárás.
Mágneses módszerek
Mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR). A kémiai eltolódás, spin-spin csatolás. Többszörös rezonancia-módszerek. Paramágneses anyagok NMR-sajátságai, shift-reagensek. Kvalitatív és kvantitatív analitikai alkalmazások.
Elektronspinrezonancia-spektroszkópia. ESR-paraméterek. Az ESR-spektrumok szerkezete, finom szerkezete. A módszer analitikai kémiai alkalmazásai.
Tömegspektrometria. A tömegspektrométer felépítése: ionforrások, analizátorok. Minőségi analitikai információk: molekulatömeg meghatározások, fragmentáció és molekulaszerkezet. Mennyiségi analízis.
Egyéb módszerek
Termoanalitika. Termogravimetria (TG és DTG). Entalpimetria. (DTA). Kombinált termoanalitikai módszerek. Differenciál Scanning kalorimetia (DSC). Termometriás titrálás.
Radioanalitika. Radiokémiai bomlás. Aktivációs elemzés. Izotóphigításos módszer. Radiometriás titrálás.
Folyamatos és automatikus analízis
Mérési elvek. Szabályozástechnikai módszerek. Kombinált módszerek. Alkalmazások.
Ajánlott irodalom
1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: Kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999 vagy ALLITER, Budapest 2002
2. Willard, H.H., Merritt, L.L.Jr.,Dean, J.A., Settle, F.A.Jr. Instumental Methods of Analysis
3. Wadsworth Publishing Company, Belmont, California, 1988
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Galbács Gábor Dr. (GAGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Az A és B Típusaú gyakorlatok közül 6-6 elvégzése kötelező!
A: Titrálások nemvizes közegben: amidazofén és efedrin meghatározása.
Élelmiszerek nátrium-klorid tartalmának meghatározása. Alkáli-halogenidek meghatározása ioncserélőgyanta segítségével. Műtrágyák ammónium- és nitrition formájában kötött nitrogéntartalmának meghatározása. Növényi olajak savszámának, savfokának, szappanszámának, észterszámának és jódbrómszámának meghatározása.
Acélminták krómtartalmának meghatározása. C-vitamin drazsé aszkorbinsav tartalmának meghatározása. Formaldehid meghatározása Romijn szerint. Fertőtlenítőszerek aktív klórtartalmának meghatározása. Szőlőcukor cukortartalmának meghatározása. Molibdén és jodidion kinetikus módszerrel történő meghatározása.
B Potenciometrikus végpontjelzés alkalmazása sav/bázis-, redoxi és csapadékos titrálások során. (pl. foszforsav meghatározása egy- és kétbázisú savként. Jodidionok argentometriás titrálása).
Konduktometriás titrálás alkalmazása szerves savak meghatározására.
UV-átható spektrofotometria alkalmazása szervetlen ionok és szerves vegyületek meghatározására (pl. szalicilsav meghatározása, foszfátionok meghatározása). Alkálifém-nyomok meghatározása a lángfotometria módszerének alkalmazásával.
Gázkromatográfia: alkoholhomológok minőségi és mennyiségi meghatározása
Ajánlott irodalom
1. Csikkelné, Dombi A., Jáky K., Nemesné: Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlatok, JATEPress, 1995
2. Galbács G., Sípos Pál és Galbács Z.: Műszeres analitikai gyakorlatok, JATE Press, 2003
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Galbács Gábor Dr. (GAGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus
Tematika
10 egyéni feladat elvégzése kötelező. Ezek kivitelezése számítógépes adatgyűjtés illetve részben automatikus berendezések alkalmazásával történik.
Elektroanalitikai módszerek alkalmazása szervetlen összetevők mérésére: coulombmetria, biamperometria, potenciometria.
Feladatok az lángatomabszorpciós spektrometria és fluoreszcencia spektrometria tárgyköréből. Gázkromatográfiás és nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerek alkalmazása homológ vegyületek mennyiségi és minőségi meghatározása céljából.
Csoportosan végzett vagy bemutató jellegű feladatok: induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria, ionkromatográfia, pásztázó ultraibolya/látható spektrofotometria.
Ajánlott irodalom
1. Galbács G., Sipos P., Galbács Z.,: Műszeres analitikai gyakorlatok, JATEPress, Szeged 2003.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Önálló vizsga, kötelező, 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Szigorlat
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus (kötelező)
Tematika
Oldategyensúlyi reakciók és mennyiségi analitikai alkalmazásuk. Oldategyensúlyi rendszerek általános kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és redoxiegyensúlyok alkalmazása az analitikai kémiában, döntően a mennyiségi elemzésben. Titrimetriás módszerek. A titrálási görbék és számításuk, az alakjukat befolyásoló tényezők. Végpontjelzési módszerek.
Gyakorlati alkalmazások: erős és gyenge savak és bázisok meghatározása, sav-bázis titrálások kémiai előkészítő reakcióval. Komplexometriás titrálások. Argentometria. Oxidimetriás módszerek: permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, jodometria. Reduktometriás titrálások. Az analízis kinetikus módszerei. A legfontosabb analitikai célú klasszikus elválasztási módszerek: fázisátalakulással és új fázis képződésével járó eljárások (tömeg szerinti elemzés, gázfejlődésen alapuló eljárások, zónaolvasztás), extrakciós módszerek. A kromatográfiás elválasztások elvi alapjai és gyakorlati megvalósításuk lehetőségei. Az analízis előkészítő műveletei.
Műszeres elemzés. Jelképzés-elfeldolgozás, kalibrálás. Elektrokémiai módszerek: Potenciometria (Nernst-egyenlet, diffúziós potenciál, elektródok működési mechanizmusa, elektroncsere- és ioncsere-egyensúlyon alapuló elektródok, molekula-szelektív-elektródok, az elektródok szelektivitása, Nikolsky-egyenlet. Direkt potenciometria és potenciometriás titrálások. Voltammetria (Egyenáramú polarográfia, Ilkovic -egyenlet, polarográfiás lépcsők, zavaró áramfajták, szerves molekulák polarográfiája, fémkomplex-képződés polarográfiás vizsgálata. Váltóáramú polarográfia, Tast-polarográfia, Impulzuspolarográfia, Ciklikus voltammetria. Amperometriás végpontjelzések). Coulombmetria (amperosztatikus és potenciosztatikus mérések. Direkt coulombmetria, coulombmetriás titrálás). Egyéb elektrolízisen alapuló analitikai módszerek (elektrogravimetria, elektrográfia, dúsítás elektrolízissel). Vezetőképesség-mérésen alapuló módszerek (egyenáramú és váltóáramú konduktometria,
oszcillometria. dielektrometria.
Spektrokémiai analízis (a fényelnyelés törvényszerűségei, abszorpciós, emissziós és reflexiós módszerek). Molekulaspektroszkópia (infravörös- és Raman-spektrometria, minőségi és menyiségi elemzés, rezonancia Raman-spektroszkópia). Spektrofotometria (az elektronok gerjesztésének és a molekularezgések gerjesztésének kapcsolata, relaxációs mechanizmusok, fluoreszcencia. Foszforeszcencia. a Lambert-Beer-törvény és korlátai. emissziós koncentrációmérés, fluorimetriás analízis).
Atomspektroszkópia (optikai emissziós színképelemzés, lángfotometria, ICP-spektroszkópia., atomabszorpciós eljárás). Optikai forgatóképesség (ORD) és cirkuláris dikroizmus (CD) mérések. Az analízis termikus módszerei (TG-, DTG-, DTA-görbék, Differenciál Scanning kalorimetia (DSC), termometriás titrálás). Radioanalitika (aktivációs elemzés, izotóphigításos módszer, radiometriás titrálás).
Mágneses rezonanciamódszerek (NMR- és ESR- spektroszkópia).
Tömegspektrometria (MS). Kombinált műszeres analitikai eljárások.
A megfelelő kromatográfiás módszer kiválasztásának szempontjai. A gáz- és folyadékkromatográfia alapjai és alkalmazási területei.
Ajánlott irodalom
1. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, 1999 vagy ALLITER, Budapest 2002
2. Pokol György: Analitikai kémia I. BME Kiadó, 1999.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.40 kredit
Leírás:
Ajánlott irodalom
Oktatóval történő megbeszélés alapján.
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 9. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész és klinikai kémikus (kötelező)
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Szabadon választható témák a szervetlen és analitikai kémia valamint környezeti analitika és a kemometria területéről:
Az előző félévben megkezdett kutatási téma folytatása, a diplomadolgozat elkészítése.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus
Tematika
A tantárgy az élő szervezetekben lejátszódó fémion-biomolekula kölcsönhatások biokémiáját, biológiai, fiziológiai szerepét tárgyalja áttekintően, döntően az egyes fémioncsoportokat sorbavevő leíró jelleggel.
A létfontosságú elemek és biokémiai evolúciójuk. Koordinációs kémiai alapok és bioszervetlen kémiai vonatkozásaik. Fémion-biomolekula kölcsönhatások jellemzése.
Szerkezetvizsgáló módszerek a bioszervetlen kémiában. Az alkáli- és alkáliföldfémek bioszervetlen kémiája. Az alumínium, a szilícium, a szelén és a vanádium bioszervetlen kémiája.
Kismolekulák aktiválása, az O2 bioszervetlen kémiája.
Vastartalmú enzimek és metalloproteinek. A vas anyagcseréje. A réz bioszervetlen kémiája. A réz anyagcseréje. A cink biokémiája és anyagcseréje. Egyéb nyomelemek (Co, Mn, V, Ni, Cr, Mo) szerepe az élő szervezetben.
Toxikus fémionok (Cd, Hg) az élő szervezetekben és azok detoxifikálása.
Ligandumok és fémkomplexek a gyógyászatban, kelátterápia.
Ajánlott irodalom
1. Kőrös Endre: Bioszervetlen kémia (Gondolat, 1980)
2. Gergely Pál-Erdődi Ferenc-Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis, 1992)
3. J.J.R. Frausto da Silva, R.J.P. Williams: The Biological Chemistry of the Elements (Clarendon Press, 1993)
4. W. Kaim, B. Schwederski: Bioinorganic Chemistry: Inorganic Elements in the Chemistry of Life, (Wiley, Wiley, Chichester, 1994)
5. J.A. Cowan: Inorganic Biochemistry, An Introduction (VCH, New Ytork, 1993)
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Gajda Tamás Dr. (GATHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
A szervetlen vegyületek szerkezetét leíró három legfontosabb, egymást csak kevéssé átfedő, elmélet valamint a szervetlen szerkezeti kémia néhány fontosabb témaköre kerül tárgyalásra.
A vegyértékelektronpár-taszítási elmélet A főként nemfémes elemek vegyületeire vonatkozó elmélet ill. az elmélet korlátainak bemutatása. Az elektronhiányos klaszterek vázelektronpár elmélete. A poliboránok szerkezetének leírásából kiindulva az elmélet általánosítása az elektronhiányos fémes (pl. Zintl-fázisok, karbonil klaszterek) ill. nemfémes (pl P4, fullerének) klaszterek, kalitkavegyületek szerkezetének leírására/meghatározására. Az izolobalitás fogalma és sztereokémiai alkalmazása.
A kristálytér/ligandumtér-elmélet A szervetlen kémia alapkollégiumban szerzett ismeretek (egyelektronos eset) kiterjesztése az elektron–elektron kölcsönhatást is figyelembe vevő többelektronos kezelésre. Az elmélet alkalmazása az átmenetifém-komplexek szerkezeti ill. egyéb az elektronszerkezettel összefüggő tulajdonságainak értelmezésére. Az f-mező ionjai.
Az átmenetifém-komplexek MO-elmélete oktaéderes és tetraéderes szerkezetek esetén. A fémion ill. a ligandumok közötti ?-kölcsönhatás értelmezése és következményei.
A fémkomplexek sztereoizomériája. A kiralitás feltétele szervetlen vegyületek esetén, nómenklatúra. Topografikus sztereokémia: egymagvú komplexek (4-,5- ill. 6-os koordináció, egy- két- ill. többfogú ligandumok); többmagvú komplexek.
A szupramolekuláris szervetlen kémia. Intermolekuláris kölcsönhatások révén kialakuló struktúrák: önfelépítő rendszerek, programozott önfelépítés, önfelismerő önfelépítés, multikomponensű önfelépítés. Néhány lehetséges gyakorlati felhasználás.
Ajánlott irodalom
1. Csákvári Béla, "Szervetlen vegyületek molekulageometriája", A Kémiai Legújabb Eredményei, 30, Akadémiai Kiadó, 1976.
2. Csákvári Béla, Pongor Gábor, "Az átmenetifémek és fémorganikus vegyületek sztereokémiája"
3. A Kémiai Legújabb Eredményei, 83, Akadémiai Kiadó, 1998.
4. C.J. Balhausen, "Introduction to Ligand-field Theory", McGraw-Hill, New York, 1962
5. S.F.A. Kettle, "Physical Inorganic Chemistry', Spektrum, Oxford, 1996
6. A. von Zelewsky, "Stereochemistry of Coordination compounds", John Wiley and Sons, 1996
7. J.-M. Lehn, "Supramolecular chemistry, concepts and perspectives", VCH Weinheim, 1995
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Galbács Zoltán (GAZHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
A vegyértékelektronpár-taszítási elmélet alapjai. A molekulageometriát befolyásoló tényezők.
A második Periódus elemeinek molekulageometriája.
Alkáli- és alkáliföldfém elemek molekulageometriája.
Molekulageometria a harmadik és magasabb Periódus elemei körében (alumínium-gallium-indium-tallium; szilícium-germánium-ón-ólom; foszfor-arzén-antimon-bizmut; kén-szelén-tellur; klór-bróm-jód.)
Az átmenetifémek molekulageometriája.
Nemesgázvegyületek. Fém-karbonilok. Fém-fém kötések.
Peroxidok. Hidrátok, klatrátok. Szilikátok. Perovszkit-vegyületek.
Fullerének.
Ajánlott irodalom
1. R.J. Gillespie, I. Hargittai: The VSEPR Model of Molecular Geometry, Allyn and Bacon, London, 1991
2. Csákvári Béla: Szervetlen vegyületek molekulageometriája, A kémia újabb eredményei 30. Kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976 Csákvári Béla: Bevezetés a szervetlen kémiába, Tankönyvkiadó, 1981 Ulrich Müller: Inorganic Structural Chemistry, John Wiley and Sons, New York, 1993 N.N. Greenwood, A. Earnshaw: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Sipos Pál Dr. (SIPHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Nemvizes oldatok
Az oldószerek csoportosítása. Szolvatáció, szolvatácós szám. Szolvatáció donor és akceptor oldószerekkel. Ionizáció, disszociáció. Oldószerparaméterek. Donor- és akceptorerősség, értelmezésük, és meghatározásuk. A Pearson-féle koncepció alkalmazása az oldószer-oldott anyag közötti kölcsönhatásra.
Elektrokémia nemvizes oldószerekben. Vezetőképesség. Elektródpotenciálok, redoxpotenciálok, pH.
Kémiai reakciók nemvizes oldószerekben. Koordinációs kémia nemvizes oldatokban. Ipari alkalmazások. Nemvizes oldószerek alkalmazása analitikai kémiai meghatározásokban.
Extrém tömény vizes oldatok
Híg és tömény oldatok összehasonlítása. Ideális és nemideális viselkedés, koncentráció és aktivitás, aktivitási koefficiensmodellek. A Pitzer-modell alapjai és korlátai. Az MSA-módszer. A teljes hidratációs határ. Vízhiányos rendszerek jellemzői. Vízionszorzat tömény elektrolitokban.
Tömény oldatok termodinamikai jellemzése, kísérleti és elméleti korlátok. Kísérleti metodikai megfontolások és alkalmazható módszerek.
Kémiai reakciók extrém tömény oldatokban. Külső- és belsőszférás ionpárképződés, komplexképződés, oligo- és polimerizáció, hosszútávú rendezettség, kvázikristályos állapot.
Extrém tömény vizes oldatok ipari alkalmazásai: hidrometallurgia. Extrém tömény vizes oldatok preparálása és analitikai kémiája.
Olvadékok
Sóolvadékok általános tulajdonságai. Sóolvadékok tanulmányozására alkalmas kísérleti módszerek. Elektromos vezetés sóolvadékokban.
Gázok, fémek és nemfémek oldódása sóolvadékokban. Sóolvadék elegyek. Sav–bázis reakciók sóolvadékokban. Alkalmazások: tüzelőcellák, olvadékelektrolízis.
Ajánlott irodalom
1. Korondán Irén: Kémiai reakciók nemvizes közegben; Egyetemi jegyzet, KLTE, Debrecen 1981.
2. Burger Kálmán: Nemvizes közegek koordinációs kémiája , A kémia újabb eredményei sorozat, 36., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.
3. Krausz Imre: Nemvizes közegben végzett titrálások jelenlegi problémái , A kémia újabb eredményei sorozat, 29., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
4. The chemical physics of solvation, in ;Studies in physical and theoretical chemistry , 38., ed. by R. R. Dogonadze et al., Elsevier, 1988.
5. Advances in molten salt chemistry, ed. by G. Mamantov, Elsevier, 1983.
6. Activity Coefficients in Electrolyte Solutions, ed. by R. M. Pytkovicz, CRC Press, Boca Raton, 1979.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Péter Antal Dr. (PEAHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (K)
Tematika
A kromatográfiás módszerek helye az analitikában, a kromatográfia felosztása, története.
Gázkromatográfia. Retenció a gázkromatográfiában. Sávszélesedés. Felbontást befolyásoló tényezők. Gázkromatográfiás készülék. Detektorok. Kolonnák. Hordozók. Megosztófolyadékok. Gáz–szilárd és gáz–folyadék kromatográfia.
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia. Retenció a folyadék kromatográfiában, sávszélesedés, felbontás. A folyadékkromatográf felépítése. Szivattyúk. Detektorok. Normál és fordított fázisú folyadékkromatográfia. Állófázis. Mozgófázis. Oldószerek erősségének és polaritásának jellemzése. Gradienselúció. Szuperkritikus folyadékkromatográfia elmélete és gyakorlata.
Ionkromatográfia. Direkt és elnyomásos technikák. Gélkromatográfia. Gélek keletkezése és szerkezete. A géloszlopok felbontóképessége, szelektivitása. A gélkromatográfia módszerei.
Kapilláriselektroforézis. Kapilláriszóna-elektroforézis. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris gél-elektroforézis. Kapilláris izoelektromos fókuszálás.
Síkkromatográfiás módszerek: vékonyréteg, nagynyomású vékonyréteg kromatográfia.
A kromatogramok minőségi és mennyiségi értékelése. Mintaelőkészítés a kolonna előtti és utáni származékképzési módszerek. Kisérleti körülmények tervezése. Módszervalidálás.
Kapcsolt technikák: kromatográfhoz csatolt spektrométerek (tömeg-, infravörös, mágneses rezonancia).
Ajánlott irodalom
1. Balla József: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai, Abigél Bt. Kiadó, Budapest, 1997.
2. L.R. Snyder, J.J. Kirkland: Bevezetés az intenzív folyadékkromatográfiába, Műszaki Kiadó, 1979.
3. V.R. Meyer: Practical High Performance Liquid Chromatography, John Wiley and Sons Ltd. England,1994.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 2 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (K)
Tematika
Aminosavak vékonyréteg-kromatográfiás elválasztása és denzitometriás mennyiségi értékelése.
Levegőminta aromás szennyezőinek gázkromatográfiás meghatározása.
Vízminta növényvédőszer maradékának folyadékkromatográfiás meghatározása. Mintaelőkészítés.
Talajminta növényvédőszer maradékának folyadékkromatográfiás meghatározása. Mintaelőkészítés.
Kávé, tea, Coca-Cola koffein, teofillin és teobromin tartalmának meghatározása folyadékkromatográfiásan.
Szervetlen és szerves anionok ionkromatográfiás mérése.
Aminosav enantiomerek királis elválasztása kolonnaelőtti származékképzési módszerrel.
Tríciált vegyületek radiokromatográfiás mérése.
Ajánlott irodalom
1. Kromatográfiás gyakorlatok (leírás gyűjtemény)
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Dombi András (DOAHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Vegyész (KV), kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
Mintavételi és mintaelőkészítési módszerek. Az analitikai módszerek teljesítőképességének minősítése (pontosság, megbízhatóság, kimutatási képesség).
Folyamatos és automatikus analízis. A levegő szennyezettségének mérése (homogén összetevők és lebegő szennyeződések analízise). Természetes, ivó- és szennyvizek minősítése.
Vízanalitikai módszerek (oxidálószerek, szervetlen és szerves komponensek meghatározása). Talajanalitikai módszerek (főkomponensek, nyomszennyezők, és hatóanyagtartalom analízise).
Az atmoszféra, a hidroszféra és a litoszféra organikus szennyezői és a szennyezőkre vonatkozó nemzetközi és hazai környezetvédelmi előírások.
Levegő, vizek és talajok nyomszennyezőinek dúsítására alkalmas módszerek; folyadék és szilárd fázisú extrakció, egyéb adszorpciós és abszorpciós eljárások.
Elválasztáson alapuló analízis; gázkromatográfia, nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC), kapilláris elektroforézis. Speciális kromatográfiás eljárások alkalmazása.
Szerves szennyezők minőségének és szerkezetmeghatározásának korszerű módszerei; tömegspektrometria és kombinációja kromatográfiás módszerekkel, infravörös- és Raman-spektrometria, magmágneses-rezonancia-spektrometria (NMR).
Ajánlott irodalom
1. Roger N. Reeve: Environmental Analysis, John Wiley and Sons, 1994.
2. D.T.E. Aunt, A.L. Wilson: The Chemical Analysis of Water. General Principles and Techniques, The Royal Society of Chemistry Thomas Graham House, Cambridge, 1995.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Galbács Zoltán (GAZHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
Mintavétel eszközei. Mintatároló edények alkalmazhatósága.
A körülmények (pH, hőmérséklet, bakteriális szennyezés, diffúzió az edényfalon keresztül, stb.) hatása a minta összetételére.
Mintatartósítási megoldások. Mintavétel közvetlen módszerrel, adszorpciós eljárással, extrakcióval, purge and trap módszerrel, mintakoncentrációval. Folyamatos mintavétel, monitoring rendszerek. Reprezentatív mintavétel gázból, folyadékból és szilárd mintákból. Gázszeparálás.
A minta homogenizálása, aprítása, szitálása, szűrése, dokumentálása.
A minták feltárása, roncsolása oldatban és olvadékban különböző kémiai feltárószerekkel (lúgos, savas, oxidatív feltárások). Feltáró berendezések (termikus-, kis-, közepes- és nagynyomású mikrohullámú feltárók).
A komponensek elválasztása fázistranszferekkel, kirázással, átalakítással, csapékképzéssel, komplexképzéssel. Komponensek dúsítása fizikai, kémiai és elektrokémiai módszerekkel (bepárlás, megoszlatás, ioncsere, elektrolízis, stb.).
Ajánlott irodalom
1. James P. Lodge: Methods of Air Sampling and Analysis, Lewis Publishers Inc., Chelsea, USA, 1989
2. C. Vandecasteele, C.B. Block: Modern Methods for Trace Element Determination, John Wiley and Sons Inc., New York, 1993
3. Roger N. Reeve: Environmental Analysis, John Wiley and Sons Inc., New York, 1994
4. Papp Lajos: Mintavételi és mintaelőkészítési módszerek szervetlen komponensek műszeres kémiai analíziséhez, KLTE, Debrecen, 1993
5. H.M. Kingston, L.B. Jassic: Introduction to Microwave Sample Preparation (Theory and Practice), ACS, Washington, 1988
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
Szabadon választható téma a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken folyó szervetlen és analitikai kémiai valamint környezeti kémiai és kemometriai kutatások területéről.
Ónorganikus komplexek előállítása és szerkezetük vizsgálata. Az NMR-spektroszkópia alkalmazása a koordinációs kémiában. Foszfatázenzimek funkcionális modellezése. Polifunkciós N-donor-ligandumok kétmagvú fémkomplexeinek egyensúlyi és szerkezetvizsgálata. Oligopeptidek átmenetifém-komplexeinek vizsgálata. Fémionok szerepe a szénhidrátok metabolikus folyamataiban. Komplex vegyületek szerkezetének felderítése molekulaspektroszkópiás vizsgálatok alapján. Metalloenzimek és modellek – hasonlóságok és különbségek. Biomolekulák Ca(II)- és Mg(II)-komplexeinek egyensúlyi vizsgálata. Mikroeljárások szervetlen reakciók tanulmányozására. Szilárd átmenetifém-komplexek előállítása és vizsgálata. Kompexkémiai folyamatok extrém tömény vizes oldatokban. Nanorészecskék tervezése, tulajdonságaik befolyásolása koordinációs kémiai módszerekkel. A hidrogén-peroxid kémiai hatásai.
Analitikai eljárások szexferomonhatású biomolekulák nyomnyi mennyiségű kimutatására
Aminósavak és peptidek folyadékkromatográfiás analízise. Módszerfejlesztés az atomspektrometriás mintaelőkészítéshez és/vagy mintabevitelhez. A mikrohullám kémiai hatásai. Ionszelektív-elektródok analitikai alkalmazása. A kémiai analízis kinetikus módszerei. Helyszíni elemzési módszerek.
Vizek szerves szennyezőinek lebontása vákuum-ultraibolya fotolízissel. Légszennyezők lebontása heterogén fotokatalizissel. Szerves komponensek adszorpciójának vizsgálata TiO2 fotokatalizátoron. Környezeti minták atomspektometriai analízise. Vizek szennyezéseinek eltávolítása. Vízminősítő módszerek. Szennyezések kimutatása.
A számítástechnika nem matematikai alkalmazása analitikai kémiában.
A kalibráció minőségének biztosítása statisztikai eljárásokkal. Környezetvédelmi adatbázisok adatainak osztályozása számítógéppel. Mérési hibák statisztikai elemzése és modellezése Monte Carlo-mószerrel.
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Horváth István (HOIHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, kémiatanár (VTTS)
Tematika:
Az analitikai kémiai mérések torzításának és szórásának meghatározására szolgáló módszerek, additív és összetett hibák felderítése. Különböző mintákkal és különböző módszerekkel kapott mérési eredmények összehasonlítása.
Szóráselemzés: különböző hatások befolyásának felderítésére szolgáló eljárások. Egyfaktoros és többfaktoros varianciaanalízis. Hibaterjedés számítása.
A kalibráció szerepe az analitikában. Kalibrációs függvény paramétereinek becslése. A paraméterek hibáinak becslése. Az analitikai meghatározás hibájának megadása. Robusztus becslések alkalmazásának lehetőségei. Többkomponensű rendszerek kalibrációja. A meghatározás megbízhatóságának elemzése a kalibrációs mátrix sajátértékeinek meghatározásával.
Kísérlettervezés alkalmazásának lehetőségei. Különböző típusú kísérlettervek.
Nagy adathalmazok tömörítésének lehetőségei, főkomponens analízis. Osztályok meghatározásának lehetőségei (klaszteranalízis) és az ellenőrzött osztályozás (alakfelismerés) módszerei.
Ajánlott irodalom:
1.) Veress Gábor: Analitikai kémiai számítástechnika, Tudományszervezési és Informatikai Intézet 1985.
2.) Veress Gábor: A kemometria alapjai , A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései 7.
3.) Horváth István: Mérési eredmények értékelése, Posztgraduális környezetvédő szakosító jegyzete
4.) Kemény S. és Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, Műszaki Könyvkiadó
5.) Podani János: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó
6.) Horvai György (szerk.): Sokváltozós adatelemzés (Kemometria). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2001.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Horváth István (HOIHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A modellezési feladat célja. A kémiai és a matematikai modell közötti kapcsolat. A numerikus kezelés lehetőségei és korlátai.
Numerikus eljárások egyenletek és egyenletrendszerek megoldására. Közelítő differenciálás és integrálás.
Paraméterekben lineáris illesztések mátrix egyenletei. Mátrix sajátértékek, sajátvektorok meghatározása. Példák a paraméterbecslés kémiai alkalmazásaira. Egyensúlyi állandók meghatározására szolgáló módszerek különböző rendszerekben.
Differenciálegyenletek és differenciálegyenlet-rendszerek numerikus megoldása. A megoldások stabilitásának feltételei. Összetett kémiai reakciók mechanizmusának valószínűsítése a kinetikai differenciálegyenlet-rendszer numerikus megoldásával. Stiff-rendszerek kezelése Gear-módszerrel.
Ajánlott irodalom:
1.) Veress Gábor: Analitikai kémiai számítástechnika, Tudományszervezési és Informatikai Intézet 1985.
2.) Veress Gábor: A kemometria alapjai , A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései 7.
3.) Horváth István: Mérési eredmények értékelése, Posztgraduális környezetvédő szakosító jegyzete
4.) Kemény S. és Deák A.: Mérések tervezése és eredményeik értékelése. Műszaki Könyvkiadó
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A tárgy a biológiai rendszerekben fontos szerepet játszó kisebb és nagyobb biomolekulák proton- és fémionkötő-sajátságait, egyensúlyi és szerkezeti vonatkozásait ismerteti.
A tárgyalásra kerülő témák: az aminosavak illetve foszfonsav és hidroxámsav származékaik, az oligopeptidek, fehérjék, cukrok és cukorszármazékok, nukleobázisok, nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak, antibiotikum hatású biomolekulák fémkomplexei, valamint a biológiailag jelentős fémklaszterek tulajdonságai ill. a DNS-fémkomplex kölcsönhatás szerepe a rákellenes terápiában.
Ajánlott irodalom:
1., Kőrös Endre: Bioszervetlen kémia (Gondolat, 1980)
2., Gergely Pál-Erdődi Ferenc-Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis, 1992).
3., J.J.R. Frausto da Silva, R.J.P. Williams: The Biological Chemistry of the Elements (Clarendon Press, 1993. 4., Biocoordination Chemistry (ed. K. Burger), Ellis Horwood, Chichester, 1990.
4., Metal Ions in Biological Systems, Vol 8, 1979, Vol 32, 1996, Marcell Dekker, New York
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Labádi Imre (LAIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A protonálódási és a komplexstabilitási állandók meghatározására szolgáló kísérleti módszerek rövid áttekintése. Az egyes kísérleti módszerekhez kapcsolódó egyenletek ismertetése, a számolási módszerek közös vonásai. A Bjerrum-féle képződési függvény és az anyagmérleg-egyenletek.
A potenciometria, ezen belül a pH-metria, mint kísérleti módszer. Az üvegelektród működési elve. Eltérések az üvegelektród működésében erősen savas ill. lúgos közegben, a diffúziós potenciál. A pH-mérő berendezés kalibrálása. Az ekvivalencia pont meghatározása Gran-módszerrel, számítógépi megoldás. A paraméterbecslő eljárásokról általában.
A Bjerrum-féle képződési függvényen és az anyagmérlegen alapuló protonálódási állandó és stabilitási állandók meghatározási módszerei. Statisztikai meggondolások a pK ill. stabilitási állandók meghatározása során.
A spektrofotometria alkalmazása protonálódási és komplexképződési folyamatok tanulmányozásában. A JOB-módszer alkalmazása. A részecskék számának meghatározására szolgáló módszerek. Stabilitási állandók meghatározására szolgáló grafikus és számítógépi módszerek.
Ajánlott irodalom:
1. Beck Mihály: Komplex egyensúlyok kémiája, Akadémiai Kiadó 1965.
2. Burger Kálmán: Coordination Chemistry: Experimental Methods, Akadémiai Kiadó,
Budapest 1973.
3. Computational methods for the determination of formation constants, Ed. D. J. Legett,
Plenum Press, New York and London, 1985
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss Tamás Dr. (KITHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Fémes elemek anyagcseréjét szabályozó mechanizmusok: felszívódásuk, szállításuk, sejtekben való felhalmozódásuk és kiválasztásuk. A fémek toxikusságát befolyásoló tényezők: létfontosságú elemek, fémkötő fehérjék, kor, genetikai tényezők. Szerv-specifikus terápiás beavatkozások. A fémek toxikussága mértékének molekuláris technikái. Kockázatbecslés.
Az egyes szervekre ható toxikus elemek tárgyalása, szervek szerinti bontásban: az idegrendszerre, a légúti rendszerre, a keringési rendszerre, a vérképzőrendszerre, az immunrendszerre, a májra, a gyomor–bél traktusra, a vesére, az ivarszervekre, a bőrre, a csontrendszerre ható toxikus elemek.
Ajánlott irodalom:
1. Metal Toxicology, Ed. R. A. Goyer, C. D. Klaassen, M. P. Waalkes, Academic Press, New York, 1995.
2. J. E. Fergusson, The Heavy Elements: Chemistry Environmental Impact and Health Effects, Pergamon Press, Oxford, 1990.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Nagy László (NALHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az orvosi szervetlen kémia tárgya, kapcsolata más tudományterületekkel. Az alkalmazott vizsgálati módszerek és a belőlük nyerhető információk. Kismolekulatömegű technéciumkomplexek felhasználása a radiogyógyászatban. Nem technéciumtartalmú vegyületek a diagnózisban.
Terápiás nuklidok. Gadolíniumkomplexek alkalmazása a mágneses rezonancia “imigin”-ben (MRI). Fémiontartalmú röntgenkontraszt-anyagok. Fémkomplexek mint foto- és radioérzékenyítő anyagok alkalmazása. A platinatartalmú antitumor gyógyszerek jelenlegi fejlődése. A ciszplatin–DNS kölcsönhatás: szerkezet, felismerés, hatásmechanizmus. Nem platinaalapú kemoterápiás gyógyszerek, vagy kifejlesztés alatt álló szerek. A Wilson- és a Menkes-kór gyógyítása.
Fémkomplexek alkalmazása a gyógyszerrezisztencia diagnózisában. Vanádiumtartalmú vegyületek mint az inzulinutánzó anyagok. A szuperoxid-dizmutázt utánzó anyagok és alkalmazásuk a gyógyászatban. Aranytartalmú komplexek mint gyógyszerek. Bizmuttartalmú komplexek mint gyógyszerek. A líthium alkalmazása.
Kelátterápia a mérgező fémionok eltávolítására. Fémkomplexek mint az enzimek inhibítorai. Mátrix metalloprotein inhibítorok előállítása és terápiás alkalmazása. A DNS-molekulába interkalálódó vegyületek reakciói. A bleomicin fémkomplexeinek nukleinsavfelismerő képességéről. A transzferin mint fémion mediátor. Az ónorganikus komplexek biológiai hatásáról.
Ajánlott irodalom:
Medical Inorganic Chemistry, Chemical Review, 99/9 (1999)
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Dombi András (DOAHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az ózon felfedezésének, megismerésének története, az ózon szerepe az iparban, a légköri folyamatokban és a vegyiparban.
Az ózon fizikai tulajdonságai. Az ózon és az oxigén optikai tulajdonságai, energiaállapotai. Az ózon vízoldhatósága, a pH és a hőmérséklet hatása az ózon vízoldhatóságára, a vízben végbemenő kémiai átalakulás főbb vonásai.
Az ózon előállításának módszerei. A csendes elektromos kisülés elvén működő ozonizátorok. Az ozonizátor kapacitását befolyásoló tényezők: a oxigénben lévő anyagok, a hőmérséklet valamint az ozonizátor elektromos paramétereinek hatása a képződött ózon mennyiségére. A kisülés elvén működő ozonizátor fajlagos energiahasznosítását befolyásoló tényezők.
Fotokémiai elven alapuló ózonelőállítás. A fotokémiai ózonképződés energetikai alapjai, a képződés és a bomlás dinamikus egyensúlyát befolyásoló tényezők. A fotokémiai elven működő ózonelőállítás gyakorlati jelentősége, a sztratoszférában végbemenő ózonképződés mechanizmusa.
Ózongenerálás víz elektrolízisével. Az elektrolítikus elven működő generátorok előnyei, energiakihasználása és gyakorlati alkalmazásai. Radioaktív sugárzás alkalmazása ózon előállítására. "A radioaktív hulladékok hasznosításának egy lehetséges módja?" A módszer elve és alkalmazhatóságának korlátai. Egyéb ózonelőállítási módszerek.
Az ózon analitikája. Az ózon analízisével kapcsolatos problémák, a módszerek szelektivitása és érzékenysége. A jodidion jóddá történő oxidációján alapuló módszer. A különböző festékroncsoláson és festékképződésen alapuló módszerek összehasonlítása. Az ózon analízis "ajánlott" módszere az indigó-szulfonát roncsoláson alapuló módszer. Kemolumineszcencián és fluoreszcencián alapuló módszerek. Elektroanalitikai módszerek.
Az ózon kémiai tulajdonságai, reakciói szerves és szervetlen vegyületekkel. Az olefinek ózonolízisének Criegee-féle mechanizmusa. Az ózon reakciója aromás és alifás vegyületekkel és különböző szerves funkciós csoportokkal. Az ózon alkalmazása a szerves vegyiparban. Az ózon vizes közegű bomlásának mechanizmusa, az ózonon alapuló gyökgenerálási módszerek.
Az ózon szerepe a légkör kémiájában. A fotokémiai szmogképződés mechanizmusa. Az sztratoszférabeli ózon szerepe a földi élet fennmaradásában. Az ózonréteg antropogén hatásokra történő elvékonyodásának története, az 1995-ben kémiai Nobel-díjban részesült kutatók munkásságának bemutatása. A sarkok feletti ózonréteg-vastagság szezonális változásának okai és mechanizmusa.
Az ózon biológiai hatásai, alkalmazása a vízkezelésben, élelmiszeriparban és gyógyászatban. Az alkalmazások bemutatása néhány gyakorlati példa segítségével.
Ajánlott irodalom:
1. Horváth–Bilitzky–Hüttner: Az ózon, Műszaki Könyvkiadó, 1976
2. Philip S. Bailey: Ozonization in organic chemistry, Vol.II., Academic Press, 1982
3. Ozon in Water Treatment, Application and Engineering, Lewis Publishers, 1991
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Gyurcsik Béla Dr. (GYBHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
1. Fémionok az élő természetben – a különböző tudományágak átfedése. A molekuláris biológia ill. a bioszervetlen kémia fejlődése.
2. A sejt. Adott fémionok ill. metalloenzimek helye a sejt szerveződésében, és a biokémiai folyamatokban. Koncentrációviszonyok. Példák metalloenzimek, metalloproteinek, ill. “szabad” fémionok szerepére.
3. Molekuláris biológiai vizsgáló módszerek. Történeti áttekintés. A mikroszkópia vállfajai, alkalmazása. Ultracentrifugák. Elektroforézis.
4. A fehérjemolekulák szerkezetének meghatározása, elmélet és gyakorlat. Az aminosav összetétel és sorrend tanulmányozása. Másodlagos szerkezet számítása. Vizsgálati módszerek. Fehérjék a molekula-felismerésben.
5. A metalloenzimek módosításának lehetőségei, példák. Új makromolekulák tervezése. A géntechnológia alapjai.
6. A polimeráz láncreakció. Vírusok, mint DNS hordozók. Mesterséges DNS hordozók tervezése és előállítása.
7. Baktériumok a DNS klónozásban. A sejten belüli DNS szintézis. DNS szekvencia-meghatározás.
8. Fehérjék előállítása kémiai, valamint biológiai: “in vitro” vs. “in vivo” módszerekkel. Szilárd fázisú peptidszintézis. Fehérjeszintézis a sejten kívüli térben ill. sejttenyészetek felhasználásával.
9. A fehérjék tisztítására és azonosítására szolgáló módszerek. HPLC, antitest- ill. fémion-affinitáskromatográfia. A fehérjék oldhatósága, fehérjekomplexek. Denaturálás – renaturálás.
10. Fémionok és fehérjék reakciói. Mesterséges metalloenzimek létrehozása.
11. A módosított fehérje-fémkomplexek vizsgálata.
12. A módosított fehérje-fémkomplexek reakciói. Gyakorlati alkalmazások.
13. Távlatok.
Ajánlott irodalom:
1. Bruce Alberts, Dennis Bray, Julian Lewis, Martin Raff, Keith Roberts, James D. Watson: A sejt molekuláris biológiája, Garland Publishing Inc, New York, London, 1989.
2. Az előadások a fenti könyv mellett a molekuláris biológiai laboratóriumokban használatos kézikönyvek, valamint számos nemzetközi folyóiratban megjelent közlemény anyagából állnak össze, és az újabb eredmények beépítése a képlékeny tematikába lehetővé teszi a tudományos fejlődés nyomon követését.
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
0
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
0
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Galbács Gábor Dr. (GAGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 3 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az atomspektrometria rövid története, helye és jelentősége a modern analitikai kémiában. Az atomspektrometriában használatos analitikai és műszertechnikai fogalmak. Az atomi spektrumok kialakulása és jellemzői.
A modern atomspektrométerek felépítése és analitikai jellemzői.
Az atomabszorpciós (AAS) spektrometria: láng- és grafitkemencés AAS. Atomemissziós (AES) spektrometria: láng-, szikra-, ködkisülési csöves- és induktív csatolású plazma AES. Az induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS). Atomfluoreszcencia (AFS) spektrometria.
Totálreflexiós röntgenspektrométerek (TXDRF). Lézerek alkalmazása a spektrokémiában.
Folyadékok és szilárd minták bevitelére szolgáló eszközök felépítése és jellemzői.
A mintavétel és mintatartósítás alapelvei az atomspektrometriában. Az atomspektrometria mintaelőkészítéssel kapcsolatos módszerei (oldatbavitel, dúsítás, szeparáció, kémiai konvertálás, automatizálás).
Lángatomabszorpciós spektrometria alkalmazása kalcium vagy magnézium mérésére védő vagy felszabadító adalékok használatával. A hidridképzés módszerének alkalmazása lángatomabszorpciós spektrometriában arzén vagy szelén meghatározására.
Multielemes meghatározások egyszerű illetve addíciós kalibrálással induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometriában.
Ajánlott irodalom:
1. Borszéki J.: Optikai spektroszkópia (jegyzet, Veszprémi Egyetem, 1998)
2. Gegus E., Inczédy J.: Korszerű atomspektroszkópiai eljárások az anyagszerkezeti vizsgálatokban (jegyzet, Veszprémi Egyetem, 1990)
3. E. Metcalfe: Atomic absorption and emission spectroscopy (John Wiley and Sons, 1991)
4. Mátrai T., Csillag L.: Kísérleti spektroszkópia (Tankönyvkiadó, 1989)
5. J. Sneddon: Sample introduction in atomic spectroscopy (Elsevier, 1990)
6. Papp L.: Mintavételi és mintaelőkészítési módszerek szervetlen komponensek műszeres kémiai analíziséhez (jegyzet, KLTE, 1993)
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Galbács Zoltán (GAZHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A kapcsolt (hyphenated) technikák kettő vagy több műszer összekapcsolásával kapott olyan mérőberendezések, amelyek összekapcsolásuk révén az egyes egységek által szolgáltatottaknál teljesebb vagy jobb paraméterű analitikai információt nyújtanak. A leggyakrabban alkalmazott kapcsolt technikák két elválasztási technika, két spektroszkópiai technika vagy egy elválasztási és egy spektroszkópiai technika kombinációjaként adódnak.
A kurzus anyaga a kapcsolt műszerek interfész-kialakításának problémáival, a megfelelő üzemelési körülményekkel, a kapcsolással létrejött új analitikai módszerek jellemzésével valamint azok alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik.
A lehetséges műszer-kombinációk közül azok kerülnek majd bemutatásra, amelyek már a gyakorlatban is bizonyították hasznosságukat. Így elsősorban a gáz- illetve folyadékkromatográfia tömegspektrometriás (GC-MS, LC-MS), optikai emissziós (GC-AES, LC-AES), magrezonancia spektroszkópiás (GC-NMR, LC-NMR) vagy Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiás (GC-FTIR, LC-FTIR) detektorokkal való kombinációját és ezek alkalmazását mutatjuk be. A spektroszkópiai technikák összekapcsolásával létrejött módszerek közül az MS-MS, és az atomspektrometria tandem módszerei (pl. ETV-ICP-MS/AES, ICP-GD-MS) kerülnek majd ismertetésre.
Ajánlott irodalom:
Analytical Chemistry, Ed.: R. Kellner, J-M. Mermet, M. Otto, H.M. Widmer; Wiley-VCH Company, 1998.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Galbács Zoltán (GAZHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Piezoelektromos jelátalakítók (tömeg- és gázérzékelők, folyadék fázisú szenzorok). Spektroszkópiás és fénykábeles átalakítók (spektroszkópiás szenzorok, kémiai reagensbázisú optikai szálszenzorok). Katalitikus elven működő gázérzékelők. Félvezető típusú (MOSFET) gázérzékelők. Vékony film technológiájú érzékelők (potenciometriás-, térvezérlésű-, ionszelektív térvezérlésű szenzorok (ISFETs, CHEMFETs, MOSFETs), hibridszenzorok).
Vezető polimerek. Sztripping-analízis. Ionszelektív elektródok (kristályos-, csapadékos-, folyékony-, szerves bázisú érzékelővel). Membrános szelektív- elektródok (oxigén-, klór-, ammóniaszelektív elektródok). Üvegelektród (felépítése, értelmezései). Bioszenzorok.
A szenzorok alkalmazásai (környezetvédelemben, munkavédelemben, tűzvédelemben, gyógyászatban, technológiák ellenőrzésében). Néhány szenzortípus készítése.
Az egyes szenzortípusok összehasonlítása (megbízhatóság, érzékenység, élettartam, költség, stb.)
Ajánlott irodalom:
1. T.E. Edmonds: Chemical Sensors, Chapman and Hall, New York, 1988
2. Tetsuro Seiyama: Chemicals Sensor Technology, Kobansha Ltd. Tokyo, 1988
3. Christopher M.A. Brett, Ana Maria Oliveira Brett: Electroanalysis, Oxford Science Publication, Oxford, 1998
4. Pungor Ernő: Az ionszelektív elektródok elmélete, A kémia újabb eredményei 83. Kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998
5. Havas Jenő: Ion- és molekulaszelektív elektródok biológiai rendszerekben, A kémia újabb eredményei 48. Kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980
|
|
|
| K3-Fkt K Fizikai Kémia Tanszék tárgyai modul |
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Horváth Dezső Dr. (HODHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.6 kredit
_Előadás, kötelező, 3 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémiatanár, klinikai kémikus, vegyész fizikus laboratóriumi operátor
Tematika:
Az anyagi rendszerek és állapotuk leírása. Az anyag és anyagi rendszerek osztályozása. A kémiai összetétel törvényei. Avogadro törvénye, az anyagmennyiség fogalma. A sztöchiometria elemei. A vegyületek csoportosítása. A kémiai reakciók osztályozása. A nevezéktan elemei.
Halmazállapotok. Gázok. Tökéletes és reális gázok állapotegyenletei. A kinetikus gázelmélet. Folyadékok. Szilárd anyagok Oldatok, oldhatóság. Ideális oldatok. Híg oldatok törvényei.
Termokémiai alapfogalmak. Termokémiai egyenletek. A reakcióhő. Hess-tétele.
A reakciókinetika törvényei. Reakciósebesség. A sebességi törvény és a reakciórend. A hőmérséklet hatása a reakciósebességre. Katalízis.
Kémiai egyensúlyok. Homogén egyensúlyok. Elektrolitoldatok egyensúlyai. Gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlya, a pH. Sav-bázis elméletek. Sók vizes oldataiban beálló egyensúlyok. Sav-bázis indikátorok. Pufferoldatok. Heterogén egyensúlyok.
Elektrokémia. Elektrolitoldatok vezetése, ionvándorlás, ionmozgékonyság. Galváncellák jellemzése. Az elektródok jellemzése. Elektrolízis. Faraday-törvényei.
Az atom felépítése. Általános törvényszerűségek. Az atomok szerkezetét bizonyító jelenségek, kísérletek. Természetes radioaktivitás. Az izotópok alkalmazása. Magreakciók, mesterséges radioaktivitás. A hidrogénatom színképe. Az atomok kvantumos energiafelvétele. Atommodellek, kvantumszámok. Többelektronos atomok szerkezete. Az elektronhéj kiépülésének törvény-szerűségei. Vonalas röntgenszínképek. Az elemek periódusos rendszere.
A kémiai kötés. Az ionos kötés jellemző tulajdonságai. Rácsenergia. A kovalens kötés. Hibridizáció. Inert elektronpárok. Oktett-expanzió. Koordinált kovalens kötés. Többszörös kötések. A kovalens kötés hullámmechanikai leírása. A fémes kötés. Átmenet a kötéstípusok között. Az elektronegativitás. A kötés-polaritás és a parciális töltés. Másodlagos kötőerők. A van der Waals-féle kötés. A hidrogén-híd kötés.
A molekulák sajátsága és szerkezete. A molekulák energiaviszonyai. Az anyag elektromos és mágneses sajátságai. Molekulageometria. A molekulák gerjesztése. Látható és ultraibolya-spektroszkópia. A fényelnyelés törvénye. Infravörös spektroszkópia.
Irodalom:
1. Dr. Csányi László - Dr. Rauscher Ádám: Általános Kémia. JATEPress 1999.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 1. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémiatanár, klinikai kémikus, vegyész fizikus laboratóriumi operátor
TEMATIKA:
A gyakorlat célja, hogy a különböző felkészültségű hallgatók megismerjék a laboratóriumi munkát, elsajátítsák a kémiai kísérletezés alapvető előírásait, műveleteit.
Balesetvédelmi óvórendszabályok elsajátítása:
Védőeszközök (egyéni és általános);
Biztonsági adatlapok:
A laboratóriumi munka szabályainak ismertetése:
A laboratóriumban használatos eszközök megismerése:
Alapvető fizikai és kémiai jellemzők mérése:
Oldatkészítés: a készített oldat összetételének meghatározása sűrűségméréssel,
Egyszerű laboratóriumi műveletek elsajátítása, szublimáció, feltárás, szűrés, dekantálás,
Molekulatömeg meghatározása
A térfogatos elemzés alapjai: a pipetta és a büretta használata
Az anyagok kémiai, fizikai sajátságainak vizsgálata:
Kémiai reakciók kinetikája:
Elektrokémiai reakciók:
Az anyagszerkezet alapjai:
Javasolt irodalom: Általános kémiai laboratóriumi gyakorlatok JATEPress, Szeged, 1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Nagypál István (NAIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.18 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, klinikai kémikus, kémiatanár kiegészítő
Tematika
Gázállapot, állapotegyenlet. A termodinamika nulladik főtétele. Tökéletes gázok és törvényszerűségeik. Reális gázok, kompresszibilitás, virál egyenlet. A megfelelő állapotok tétele. Kritikus jelenség, kritikus állapot. Van der Waals egyenlet, kritikus állandók, Boyle-hőmérséklet. Termodinamikai alapfogalmak (rendszer, környezet, folyamatok és csoportosításuk). Munka, hő, energia, a termodinamika I. főtétele. Az összenyomás és kiterjedés munkája. Irreverzibilis, reverzibilis, izoterm-irreverzibilis kiterjedés munkája. A gázképződés munkája izoterm-izochor, ill. izoterm-izobár körülmények között.
A belső energia, a hő és az entalpia kapcsolata, kalorimetria. Termokémia. Fizikai és kémiai folyamatok entalpiaváltozásai.Hess tétele. Az állandó térfogaton ill. nyomáson vett hőkapacitás. A reakcióentalpia hőmérsékletfüggése, Kirchoff törvény. Állapot- és útfüggvények, teljes és nem teljes differenciál. Tökéletes gáz izoterm kiterjesztése reverzibilis és irreverzibilis úton. A belső energia mint a térfogat és a hőmérséklet függvénye. Joule kísérlete. A belső energia hőmérsékleti koefficiense állandó nyomáson. Az entalpia mint a nyomás és hőmérséklet függvénye. Az entalpia hőmérséklet-függése állandó térfogaton. A Joule-Thomson hatás. Cv és Cp kapcsolata, összefüggésük reális és tökéletes gázokra. Tökéletes gáz adiabatikus kiterjedésének munkája irreverzibilis és reverzibilis esetre. Spontán változások iránya. A II. főtétel. Az entrópia és statisztikus definiciója. Az entrópia termodinamikai definiciója. A környezet és a rendszer entrópiaváltozása. A Clausius-féle egyenlőtlenség, spontán folyamatok (hűlés és kiterjedés) entrópia változása. Fázisátalakulások entrópiaváltozása, a Trouton-szabály. Entrópiaváltozás tökéletes gáz kiterjedése ill. a rendszer melegítése során. Az entrópia mérése, a Nernst-féle hőelmélet és a termodinamika III. főtétele. Hőerőgépek és hatásfokuk. A Carnot-ciklus. A hűtés energetikája. Adiabatikus demágnesezés. A Helmholtz- és a Gibbs- függvény bevezetése. Kapcsolatuk a maximális hasznos munkával. Az első és a második főtétel egyesítése. A belső energia térfogatfüggése, a termodinamikai állapot-egyenlet és alkalmazása tökéletes gázra. A Gibbs- függvény tulajdonságai a két főtétel egyesítése alapján. A Helmholtz-függvény mint a térfogat és a hőmérséklet függvénye. A Gibbs- függvény hőmérsékletfüggése, a Gibbs- Helmholtz egyenlet két alakja. A Helmholtz -függvény hőmérsékletfüggését leíró összefüggés két alakja. A Gibbs- függvény nyomásfüggése, tökéletes gázok kémiai potenciálja. Reális gázok kémiai potenciálja, a fugacitás és a nyomás kapcsolata. A Gibbs- függvény változása nyilt rendszerre, a kémiai potenciálok és a hasznos munka kapcsolata. A kémiai potenciál kapcsolata a belső energiával, az entalpiával és a szabadenergiával.
Fázisaátalakulások, fázisdiagramok. A víz, a CO2, a szén és a He fázisdiagramjának főbb tulajdonságai. A fázisstabilitás, a hőmérséklet hatása, külső nyomás hatására bekövetkező olvadás. Külső nyomás hatása a gőznyomásra.. A fázishatárok meredeksége, a Clapeyron-egyenlet, alkalmazása a szilárd-folyadék határfelületre. Folyadék-gőz határfelület, a Clausius-Clapeyron egyenlet. A szilárd-gáz határfelület, fázisátalakulások osztályozása. A folyadékfelület tulajdonságai, felületi feszültség, görbült felületek gőznyomása, kapilláris jelenség. Parciális moláris mennyiségek, a Gibbs- Duhem-egyenlet. Az elegyedési Gibbs- függvény, elegyedési entrópia és entalpia. Folyadékok kémiai potenciálja, ideális és ideálisan híg elegyek. Két folyadék elegyedése, a többletfüggvények. Kolligatív sajátságok értelmezése. Ozmózis. Forráspontemelkedés. Fagyáspontcsökkenés és oldhatóság. Illékony folyadékelegyek, a gőznyomásgörbe. A gőz összetétele, a gőznyomás és a gőz összetételének kapcsolata. Forráspont-diagramok, ideális elegyek desztillálása. Reális elegyek forráspont-diagramjai, nemelegyedő folyadékok desztillálása. Ideális és reális oldatok standard állapotai.
Fázisok, komponensek, szabadsági fokok. A fázistörvény, alkalmazása egykomponensű rendszerre. Kétkomponensű rendszerek, folyadék- folyadék fázisdiagramok. Korlátozottan elegyedő folyadékok desztillációja. Folyadék-szilárd fázisdiagramok, eutektikumok. Háromkomponensű rendszerek fázisdiagramja. Kémiai egyensúlyok általános feltétele, a reakció Gibbs- függvény. Tökéletes gázok kémiai egyensúlya és a reakcióhányados. Egy általános reakció egyensúlyi állandója, a termodinamikai és a gyakorlati egyensúlyi állandók kapcsolata. A nyomás hatása az egyensúlyra, a Le Chatelier-elv, az összetétel változása a nyomással. A hőmérséklet hatása az egyensúlyra, a van't Hoff-egyenlet. Az egyensúlyi állandó tetszőleges hőmérsékleten történő meghatározása, a Giauque-függvények.
Heterogén reakciók egyensúlyai, sav-bázis egyensúlyok a Brönsted-Lowry-elmélet alapján. A víz öndisszociációja és a pH, több-bázisú savak egyensúlyai. Pufferek és indikátorok. Sav-bázis tirálások. Ionok képződési függvényei és kölcsönhatásai oldatokban. Szolvatáció, ionaktivitás, aktivitási koefficiens. Elektrokémiai alapfogalmak, a cellareakció potenciálja és a reakció Gibbs- függvény kapcsolata. A Nernst-egyenlet. Elektródpotenciálok összetételfüggése, standard értéke. Első és másodfajú elektródok. A hidrogén elektród. A pH mérése, a potenciometrikus titrálás. Termodinamikai függvények elektrokémiai mérésekkel történő meghatározása.
Ajánlott irodalom
1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I.
|
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, klinikai kémikus, kémiatanár kiegészítő
Tematika
Az előadást követő témafeldolgozás és számítási feladatok megoldása.
Ajánlott irodalom
1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I.
|
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, klinikai kémikus, kémiatanár kiegészítő
Tematika
A gázok kinetikus elmélete. A nyomás számítása kinetikus gázelmélet alapján. A Maxwell-Boltzmann- és a Maxwell-féle sebességeloszlási egyenlet. A legvalószínűbb sebesség, az átlagsebesség és a sebességnégyzetek átlagának számítása. A gázmolekulák ütközése, ütközési gyakoriság, ütközési szám, közepes szabad úthossz fogalma és számítása.
Transzportjelenségek, effúzió, diffúzió, hővezetés, viszkozitás. Fick első törvénye.
Az ionok vándorlása elektromos, a molekulák vándorlása termodinamikai erőtérben. Gyenge és erős elektrolitok vezetése, fajlagos vezetés, moláris vezetés. Kohlrausch törvény, az Ostwald-féle hígítási törvény. Az ionmozgékonyság fogalma, kapcsolata az ionok vezetésével. A protonok vezetésének mechanizmusa. Az átviteli szám fogalma, meghatározási módszerei. A termodinamikai erő fogalma és alkalmazása. A Nernst-Einstein és a Stokes-Einstein egyenletek. Fick második törvénye.
A reakciók sebessége, a reakciókinetika kísérleti módszerei. Rendűség és molekularitás. Első-, másod-, és harmadrendű reakciók. A felezési idő fogalma és számítása. Egyszerű és összetett reakciók. Egyensúlyra vezető reakciók. Az Arrhenius-féle egyenlet. Az unimolekulás és bimolekulás elemi reakciók sebességi egyenletei. Konszekutív reakciók. A sebességmeghatározó lépés fogalma. A steady state közelítés és alkalmazása.
Láncreakciók, robbanások. Fotokémiai reakciók. A polimerizáció és a polikondenzáció. Homogén katalízis, autokatalízis, az autokatalízishez kapcsolódó kinetikai jelenségek. Frontreakciók, periodikus és aperiodikus oszcillációk. A kémiai oszcilláció Lotka-Volterra-féle mechanizmusa.
A reakciók molekuláris dinamikája. A gázfázisú bimolekulás reakciók ütközési elmélete. Szterikus faktor, reaktív hatáskeresztmetszet fogalma. Diffúziógátolt és energiagátolt kémiai reakciók oldatokban. Kinetikai sóhatás. A sebességi állandó értelmezése potenciális energiafelületek segítségével.
Folyamatok szilárd felületeken. Felületvizsgálati módszerek. Nagyvákuum-technika. A fiziszorpció és kemiszorpció folyamata. Langmuir izoterma. Heterogén katalízis. Az Eley-Rideal és Langmuir-Hinshelwood-féle mechanizmus. Példák a heterogén katalízisre.
Dinamikus elektrokémia. Csereáramsűrűség, túlfeszültség. A Butler-Volmer- és a Tafel- egyenletek, polarizáció. Az elektródfolyamatok kinetikája. A tüzelőanyag-elemek és az akkumulátorok működése. A korrózió elektrokémiai alapjai.
Ajánlott irodalom
1. P.W. Atkins: Fizikai kémia III., Tankönyvkiadó, Budapest.
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, klinikai kémikus, kémiatanár kiegészítő
Tematika
A Fizikai Kémia 2. előadásokon tárgyalt anyag folyamatos nyomonkövetése, feldolgozása. A koncepcionálisan különösen nehéz fogalmak többoldalú megvilágítása. A tananyaghoz kapcsolódó példák megoldása. Az anyag egyes kiválasztott részeinek egy-egy hallgató által történő feldolgozása, ezek együttes diszkussziója és értékelése.
Az önállóan megoldandó példák, számítási és elméleti feladatok kijelölése, az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése.
Ajánlott irodalom:
P.W. Atkins: Fizikai kémia III.
|
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő
Tematika
A klasszikus fizika korlátai a mikrorészecskék világában. A kvantummechanika alapelvei. Fizikai mennyiségek és operátorok. Sajátérték-egyenlet, sajátértékek, sajátfüggvények. A Schrődinger egyenlet. A hullámfüggvény Born-féle értelmezése. Szuperpozíció és várható érték. A Heisenberg-féle bizonytalansági elv. Egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása. Az egydimenziós dobozba zárt részecske: a sajátfüggvény meghatározása a peremfeltételek alapján. A harmonikus oszcillátor energiaszintjei és hullámfüggvényei. Körmozgás és kétdimenziós forgó mozgás. Gömbi mozgás és háromdimenziós forgás: energiaszintek, impulzusmomentum, iránykvantáltság, vektormodell. A spin. A hidrogénszerű atomok leírása. A többelektronos atomok szerkezete: az atomipálya-közelítés. Az árnyékolás és áthatolás jelensége és következményeik. Szingulett és triplett állapotok. Csatolási sémák. A teljes impulzusmomentum. Az MO elmélet feltételezései. A H2+ molekulaion elektronenergiáinak kiszámítása
LCAO módszerrel. A variációs elv és a szekuláris egyenletrendszer. Pálya tipusok. A többatomos molekulák elektronszerkezete. A pontcsoportok elméletének alapjai és egyszerű alkalmazásai. A Hückel-féle közelítés alapjai és alkalmazása.
A színkép általános definíciója, alapTípusai. Az átmeneti momentum és a kiválasztási szabályok. Az abszorpciós színképsáv jellemzői. A Raman spektroszkópia elvi alapja, a polarizálhatósági tenzor. A kétatomos molekulák forgási energiája a merev rotátor modell alapján. A kétatomos molekula rezgési energiája a harmonikus oszcillátor modell alapján. A rezgési-forgási színképek felépítése a mozgások függetlenségének feltételezése alapján. Az anharmonikus oszcillátor modell következményei. Az elektronszínképek. Az elektron-rezgési-forgási spektrumok fő Típusai. Franck - Condon-elv. Disszociáció, predisszociáció. Emissziós spektroszkópiák: fluoreszcencia, foszforeszcencia. A fotoelektron spektroszkópiák elvi alapja. Koopmans-elv.
Diamágneses és paramágneses szuszceptibilitás, indukált és permanens mágneses momentum. A mágneses szuszceptibilitás hőmérséklet-függése. Kooperatív jelenségek.
Elektronspin-rezonancia spektroszkópia, a g-érték. Elektronspin-magspin kölcsönhatások, hiperfinomfelhasadás, a csatolási állandó. McConnell-egyenletek. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia. Larmor-precesszió, NMR-átmenet, relaxációs folyamatok. Kémiai eltolódás. Az elsőrendű spin-spin felhasadás egyszerű esetei, magasabb rendű spin-spin fölhasadás. Cserefolyamatok hatása az NMR-spektrumra.
Dielektrikumok állandó és változó elektromos térben. Moláris polarizáció és moláris refrakció. Dipólusmomentum, másodlagos kötőerők.
Ajánlott irodalom
1. P.W. Atkins: Fizikai kémia II.
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, klinikai kémikus, kémiatanár kiegészítő
Tematika
Az elméleti előadás (K035 FIZIKAI KÉMIA 3.) anyagával kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalása. A tankönyv gyakorlatainak és feladatainak megoldása, más eredetű, pl. a kvantummechanika legalapvetőbb kérdéseivel, összefüggéseivel kapcsolatos, a molekulák kvantummechanikai leírásával kapcsolatos feladatok megoldása, a tanult törvények érvényesülésének szemléltetésére. A csoportelméleti számítások alkalmazása a molekulapálya komponensek meghatározására. Egyszerű kvantummechanikai számítások, pl. a Hückel-féle közelítés alapján.
Forgási, rezgési és rezgési-forgási színképek szerkesztése kétatomos molekulákra a tanult termkifejezések és speciális kiválasztási szabályok alapján.
ESR és elsőrendűen felhasadt NMR színképek finomszerkezetének meghatározása, a sávok relatív intenzitásának meghatározása a tanult elvek alapján.
Molekulák mágneses és elektromos tulajdonságainak számítása a tanult elvek alapján.
Ajánlott irodalom
1. P.W. Atkins: Fizikai kémia II.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 5 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, klinikai kémikus, kémiatanár kiegészítő
Tematika
A fizikai-kémiai laboratóriumi gyakorlatok célja: (1) Megmutatni, hogyan lehet az elméleti ismereteket kísérleti eredmények alapján megalapozni. (2) A hallgatók manuális készségének fejlesztése. (3) A legfontosabb kísérleti és kiértékelési módszerek megismertetése. (4) A korábban számítástechnikából, valamint szervetlen és analitikai kémiából tanultak alkalmazása.
A félév során a hallgatók körforgásos rendszerben hetenként egy gyakorlatot végeznek, amely során (1) felkészülnek az elvégezendő feladatra a rendelkezésre álló tankönyvekből és jegyzetből, (2) zárthelyi dolgozatot írnak az előre kiadott kérdésekből, (3) elvégzik a gyakorlat által előírt kísérleteket, (4) a mért adatokat kiértékelik és (5) munkájukról jegyzőkönyvet készítenek.
A végrehajtandó feladatok között a fizikai kémia minden területéhez van kapcsolódó gyakorlat és minden hallgató legalább egy gyakorlatot végrehajt minden részterületen. Az elvégezendő gyakorlatok a következők:
TERMODINAMIKA:
Kalorimetria Párolgáshő meghatározása Parciális moláris térfogat meghatározása Terner rendszerek tanulmányozása Oldhatóság és oldhatósági szorzat meghatározása
ELEKTROKÉMIA:
Nernst-egyenlet kísérleti igazolása Az elektromotoros erő hőmérsékletfüggésének vizsgálata Korróziós cellák elektrokémiai vizsgálata Elektrolitoldatok moláris fajlagos vezetésének változása a koncentrációval
EGYENSÚLYOK:
Gyenge sav disszociációs állandójának meghatározása vezetésméréssel Amfoter elektrolit disszociációs állandóinak és izoelektromos pontjának meghatározása Komplex vegyületek összetételének vizsgálata
ANYAGSZERKEZET:
Cianinfestékek látható elnyelési színképeinek értelmezése Kétatomos molekula elektrongerjesztési színképének tanulmányozása ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése
REAKCIÓKINETIKA:
A benzol-diazónium-klorid bomlásának vizsgálata Cukorinverzió sebességének mérése polariméterrel Ionok között lejátszódó reakciók vizsgálata
Ajánlott irodalom
1. Fizikai kémia laboratóriumi gyakorlatok, Jatepress 1998 (szerzői kollektiva)
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Peintler Gábor Dr. (PEGHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.6 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 6 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV)
Tematika
A haladó fizikai-kémiai laboratóriumi gyakorlatok célja (az első négy megegyezik az alapozó félévével): (5) Megmutatni, hogyan lehet az elméleti ismereteket kísérleti eredmények alapján megalapozni. (6) A hallgatók manuális készségének fejlesztése. (7) A legfontosabb kísérleti és kiértékelési módszerek megismertetése. (8) A korábban számítástechnikából, valamint szervetlen és analitikai kémiából tanultak alkalmazása. (9) Nemcsak a pontos mérés és kiértékelés a hallgatók feladata, hanem egyszerűbb esetekben a kísérletek megtervezése is. (10) A megkövetelt munka mennyisége miatt szükséges számítógépes programok használata is.
A félév során a hallgatók körforgásos rendszerben hetenként (néhány feladat esetében kéthetenként) egy gyakorlatot végeznek, amely során (1) felkészülnek az elvégezendő feladatra a rendelkezésre álló tankönyvekből és jegyzetből, (2) zárthelyi dolgozatot írnak az előre kiadott kérdésekből, (3) elvégzik a gyakorlat által előírt kísérleteket, (4) a mért adatokat kiértékelik és (5) munkájukról jegyzőkönyvet készítenek. A végrehajtandó feladatok között a fizikai kémia minden területéhez van kapcsolódó gyakorlat és minden hallgató legalább egy gyakorlatot végrehajt minden részterületen. Az elvégezendő gyakorlatok a következők:
TERMODINAMIKA:
Oldhatóság hőmérsékletfüggése: Oldási entalpia gázkromatográfiás mérése
ELEKTROKÉMIA:
Közepes ionaktivitási együttható számítása elektromos erő meghatározása alapján Közepes ionaktivitási együttható meghatározása oldhatóságmérés alapján Átviteli szám meghatározása a Hittorf és a mozgó határfelület módszerével Korróziós inhibitorok hatékonysága
EGYENSÚLYOK:
Gyenge sav disszociációs állandójának meghatározása pH-mérés alapján Komplex stabilitási állandók meghatározása Disszociációs egyensúlyi állandó meghatározása pH-metriás kalibrálás Gran módszerével Átfedő oldatkémiai egyensúlyok vizsgálata Egyensúlyi állandó meghatározása: mérések tervezése, kivitelezése és kiértékelése
ANYAGSZERKEZET:
Kétatomos molekulák rezgési-forgási színképe Poláris molekula dipólusmomentumának meghatározása Molekulapálya számítások HMO és EHMO módszerekkel
REAKCIÓKINETIKA:
Az arzenit- és hexaciano-ferrát(III)-ionok közötti reakció kinetikai tanulmányozása Autokatalitikus reakció kinetikai vizsgálata Karbonsavészterek elszappanosítási reakciójának tanulmányozása A vas(III) - tiocianát reakció kinetikájánakvizsgálata a megállított áramlás módszerével
Ajánlott irodalom
1. Haladó fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok, vegyész hallgatók részére, JatePress, 2000 (szerzői kollektíva)
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Visy Csaba (VICHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Önálló vizsga, kötelező, 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Szigorlat
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, kémiatanár kiegészítő, kémiatanár kiegészítő levelező (K)
Tematika
A szigorlat anyaga a Fizikai kémia 1-3. kurzusok anyaga valamint a Fizikai kémia laboratórium 1. gyakorlatok. Tételjegyzék a WEB-en megtalálható
Ajánlott irodalom
1. P.W. Atkins: Fizikai kémia I-III.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Görgényi Miklós Dr. (GOMHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.40 kredit
Leírás:
Ajánlott irodalom
Oktatóval történő megbeszélés alapján.
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 9. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
Tematika
Az előző félévben megkezdett kisérleti munka folytatása, a diplomamunka megírása
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Novák Mihály (NOMHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Vegyész, kémia tanár, kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
Ion-oldószer kölcsönhatás alapelemei, szolvatáció. A kölcsönhatás Born-féle modelje, D, G, D, S, D, H kifejezése. Primer és szekunder szolvátburok. Vizsgálati lehetőségek.
Oldott ionok közötti kölcsönhatás, Debye-Hückel-féle model. Ionatmoszféra kialakulása, jellemzői. Aktivitási együttható kifejezése.
Elektromosság vezetése elektrolitokban, vezetést befolyásoló tényezők: hőmérséklet, oldószer, elektromos erőtér változásának hatása, ionpár képződés. Diffúzió és a vezetés kapcsolata.
Elektromos kettősréteg termodinamikai jellemzése, Lippmann-féle egyenlet. Zérus töltési potenciál. Elektromos kettősréteg szerkezete, Helmholtz-féle kettősréteg, diffúz kettősréteg. Elektrokinetikus jelenségek.
Galváncellák termodinamikai jellemzése, elektródpotenciál, redoxpotenciál. Pourbaix-féle diagram.
Membrán jelenségek, membránpotenciál.
Elektrokémiai jelenségek nemvizes közegekben.
Elektrokémiai jelenségek félvezetők felületén.
Egyszerű töltésátviteli folyamatok kinetikai jellemzése, csereáram, átlépési együttható. Potenciál hatása az aktiválási energiára. Átlépési együttható értelmezése.
Diffúzió hatása az egyszerű töltésátviteli folyamatok sebességére.
Kémiai reakciók és adszorpció hatása az egyszerű töltésátviteli folyamatok sebességére. Konvekció hatása az egyszerű töltésátviteli folyamatok sebességére.
Elektrolízis, bomlásfeszültség, leválási potenciál, maradékáram.
Elektrokatalízis, elektrokatalitikus folyamatok.
Galvánelemek, akkumulátorok, tüzelőanyag-cellák.
Elektrokémiai szintetikus eljárások szerves és szervetlen vegyületek előállítására.
Elektrokémiai korrózió.
Elektrokémiai vizsgálati eljárások.
Ajánlott irodalom
1. Kiss László: Elektrokémia alapjai
2. Inzelt György: Elektrokémia
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika
Az Elektrokémia előadáshoz kapcsolódó numerikus példák megoldása.
Elektrosztatikus kölcsönhatás számítása. A szolvatációt kisérő DG, DS, DH számítása a Born-féle model alapján. Primer és szekunder szolvátburok jellemzése a dielektromos sajátságokkal.
Oldott ionok közötti kölcsönhatás számítása Debye-Hückel-féle model alapján. Ionatmoszféra jellemzőinek számítása. Individuális és közepes aktivitási együttható kiszámítása.
Elektromosság vezetése elektrolitokban, számítása erős és gyenge elektrolitok esetében. Numerikus feladatok megoldása hőmérséklet, oldószer, elektromos erőtér hatásnak jellemzésére, a diffúziós állandó és az ionmozgékonyság kapcsolatára.
Elektromos kettősréteg kapacitásának számítása a Helmholtz-féle kettősréteg és a diffúz kettősréteg esetében. Zérus töltési potenciál meghatározása.
Cellareakció-potenciál számítása. Egyensúlyi állandó, reakcióhő kiszámítása az elektromotoros erő ismeretében. Példák a Pourbaix-féle diagram alkalmazására.
Elektródpotenciál számítása.
Csereáram, átlépési tényező, polarizációs ellenállás számítása.
Ajánlott irodalom
1. J O'M.Bockris, A.K.N. Reddy, Modern
2. Electrochemistry Vol.1 and Vol.2, Plenum Press, 1998.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Berkesi Ottó Dr. (BEOHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár (KV)
Tematika
I. Forgási színképek: Többatomos molekulák forgási színképe. Rotátormodellek.
II. Rezgési színképek:
Az anharmonikus oszcillátor modell egy fontos felhasználása: disszociációs energia meghatározása a Birge-Sponer extrapoláció segítségével, a rezgési spektrum felhang-sávjainak energiájából, illetve az elektronszínkép rezgési finomszerkezete alapján.
A többatomos molekulák rezgéseinek értelmezése csoportelméleti alapon. A normálrezgések szimmetriájának meghatározása a descartes-i elmozduláskoordináták bázisán. A normálrezgések IR és Raman-aktivitása. A teljesen szimmetrikus rezgések azonosítása; a depolarizációs hányados. A molekulák rezgéseinek csoportelméleti vizsgálata a belső koordinátáinak bázisán - a rezgési szekuláris egyenlet. A redundáns és a szimmetriakoordináták definí ciója. A szimmetriakoordináták kiszámí tása egyszeresen és többszörösen elfajult esetre, a csoportfrekvenciák módszere. Az inverz rezgési feladat és megoldásának lehetőségei, a G és az F mátrix szerkezete. Erőtérmodellek. A rezgési spektroszkópia gyakorlata, a diszperziós és az interferometrikus mérési elv összehasonlítása.
III. Elektronszínképek
Abszorpciós spektroszkópia. Kromofórok, auxokrómok, szerves vegyületek elektrongerjesztési sávjai. Konjugáció-, szubsztituens- és oldószerhatás a spektrumban. Átmenetifém-komplexek elektronátmenetei: interkombinációs és töltésátviteli átmenetek, a ligandumok saját elnyelése. A d-szintek felhasadásának kristálytérelméleti magyarázata különböző szimmetriájú ligandumterekben. Jahn-Teller effektus. Átmeneti momentum, átmeneti valószí nűség és sávintenzitás köbösnél alacsonyabb szimmetriájú komplexek d-d átmeneteinél. A sávszélességet befolyásoló tényezők. A ligandumtér-elmélet alapjai. A fémion 3d(4s, 4p)-pályáinak és a donoratomok s- és p-pályáinak részvételével kialakuló molekulapályák.
Kiroptikai jelenségek. Az anyag kölcsönhatása síkban polarizált fénnyel: az ORD és CD jelenség elektrodinamikai modellje. Az ORD és CD szí nkép mérése, a Cotton-effektus. Az ORD- és CD-aktivitás csoportelméleti megközelítése. A királis kromofór esetének tárgyalása egy szerves vegyület és egy átmenetifém-komplex esetében, a rotátorerősség előjelének meghatározása. Kiralitás a második szférában. Kiralitás a harmadik szférában, empirikus szabályok.
IV. Elektronspinrezonancia-spektroszkópia
Az ESR-spektrométerek működési elve. Az ESR-spektrumban megnyilvánuló kölcsönhatások és az ezeket leí ró kí sérleti paraméterek. A paramágneses centrum szimmetriája, a kölcsönhatási tenzorok szerkezete és az ESR-paraméterek anizotrópiája. ESR-spektrumok rendezett és rendezetlen szilárd fázisban, folyadék- és gázfázisban. Több komponensű spektrumok felbontásának lehetőségei.. Spinjelzés és jelentősége biológiai rendszerek vizsgálatában. Átmenetifém-komplexek elektronszerkezete és ESR-spektrumainak jellegzetességei.
V. NMR-spektroszkópia
A pulzus-NMR jelének keletkezése, a mágnesezettség z- és x,y irányú komponensei. A longitudinális és transzverzális relaxáció mérése pulzussorozatok segítségével. A pulzussorozatok általános felépítése.
Ajánlott irodalom
1. Kovács István-Szoke József szerk.: Molekulaspektroszkópia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika
Kis molekula rezgéseinek csoportelméleti vizsgálata descartes-i és belső koordináta bázison - szimmetria koordináták kiszámí tása.
A rezgésekre felírt szekuláris egyenletrendszer. A rezgési probléma felírása a belső koordináták deformációinak a bázisán, a belső koordináták hozzájárulása az egyes normálrezgésekhez. A szimmetriakoordináták kiszámítása elfajult és nem elfajult reprezentációra. A redundáns koordináták.
Köbös és alacsonyabb szimmetriájú átmenetifém-komplexek különböző d-d átmenetei megengedett vagy tiltott voltának megállapí tása csoportelméleti alapon.
Összetett szerves szabadgyökök ESR-spektrumának megszerkesztése a g és a csatolási állandók ismeretében.
Átmenetifém-komplexek fém-donoratom kötéseinek jellemzése a vegyület ESR-paramétereinek és d-d elektronátmeneti energiáinak ismeretében (molekulapálya-együtthatók közelí tő értékének kiszámí tása).
Többszörös elsőrendű spin-spin fölhasadás a hagyományos NMR-spektrumban: A p-q-r spinrendszerek pálcika NMR-spektrumának megszerkesztése a kémiai eltolódások és a csatolási állandók ismeretében.
Az előadáson elhangzottakkal vagy a kiadott feladatokkal kapcsolatos problémák megbeszélése.
Ajánlott irodalom
1. Máthé János: Molekulaspektroszkópiai és kvantumkémiai számítások, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Körtvélyesi Tamás Dr. (KOTHALS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV)
Tematika
Elméleti áttekintés. A kvantummechanika axiomatikus felépitése. Matematikai alapfogalmak ismétlése. Mátrixok és műveletek mátrixokkal. Operátorok és lineáris operátorok definiciója. Operátorok egyenlősége. Műveletek operátorokkal. Sajátérték egyenlet.
Időtől függő és időtől független Schrödinger egyenlet. A hullámfüggvény fogalma. A de Broglie-féle összefüggés. Heisenberg-féle bizonytalansági tényező. Részecske a dobozban. A H-atom. Atomi pályák és energiájuk. Kvantumkémiai közelitések. Born-Oppenheimer A variációs módszer egyszerű alkalmazásai. Perturbációs módszerek.
A Hamilton-féle operátort invariánsan hagyó transzformációk hatása a nem degenerált állapotok hullámfüggvényére. Alagút hatás.
Gömbfüggvények és az asszociált Legendre függvények. Legendre polinomok. Asszociált. Laguerre polinomok. Radiális eloszlásfüggvények. Atomi pályák és kvantumszámok.
Hartree-Fock módszer. Sokelektronos atomok elektronszerkezete. Spinfüggvények. Spinpályák. Pauli-elv és a Pauli-féle kizárási elv. Slater determinánsok. Hartree-Fock-Roothaan módszer.
Molekulapálya model. Molekulapályák. LCAO-MO. Lokalizált molekulapályák. Ab Initio Hartree-Fock-Roothaan számitások. Bázisok. Minimális bázis. Polarizációs és diffúz függvények. Kontrahált függvények fogalma. Koopmans- tétel.
Egyszerű Hückel-módszer és alkalmazása. Molekulapályák, elektronsűrűségek és kötésrendek számitása. Kiterjesztett Hückel-módszer. Mulliken-populáció fogalma.
Csoportelmélet alapjai és alkalmazása. Hullámfüggvények szimmetriája.
Félempirikus módszerek. INDO és NDDO alapú eljárások.
Poszt-Hartree-Fock módszerek. Konfigurációs kölcsönhatás. Korrelációs energia.
Sűrűségfunkcionál elmélet alapjai. Az elméletből következő kémiai fogalmak.
Fizikai tulajdonságok számitása: töltés, dipólus momentum, polarizálhatóság. Oldószer hatásának figyelembe vétele a számitásokban.
Példák szerkezetek, reakciók számitására. Termodinamikai tulajdonságok.
Kémiai rekciók átmeneti állapotainak számitása.
Ajánlott irodalom
1. Veszprémi Tamás, Fehér Miklós: A kvantumkémia alapjai és alkalmazása, Műszaki Könyvkiadó-Kluwer, 2002.
|
_Szeminárium, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika
Mátrixokkal kapcsolatos műveletek felelevenítése. Négyzetes mátrix, egységmátrix, diagonális mátrix, transzponált mátrix, inverz mátrix és adjungált mátrix definíciója és alkalmazási példák.
Determinánsok értékének meghatározása néhány egyszerűbb esetben. Felhasználásuk területe. A komplex számok különböző alakjai. Műveletek komplex számokkal. Komplex konjugált definíciója. Összetett kifejezések komplex konjugáltjai képzésére vonatkozó szabályok.
Példák operátorok egyenlőségére (a definíció magyarázata). Példák operátorokkal végzett műveletekre. Példák felcserélhető illetve nem felcserélhető operátorokra.
Függvények ortogonalizálása illetve normálása és ezek szerepe. Operátor sajátérték-egyenletek megoldása. Vektorok skaláris illetve vektori szorzatának kiszámítása háromdimenziós térben. Vektorok abszolút értékének meghatározása.
Hullámfüggvények fizikai értelmezése és tulajdonságai. A de Broglie-féle összefüggés tanulmányozása példákon. A Heisenberg-féle bizonytalansági elv szemléltetése egyszerű esetekben. A kvantummechanikában előforduló speciális függvények tanulmányozása.
Radiális eloszlásfüggvények fizikai értelmezése. Valós atomi pályák meghatározása a definícióból közvetlenül adódó komplex pályákból.
A variációs módszer szemléltetése a H2-molekula példáján. Az önkonzisztens tér fogalmának magyarázata. A Slater-szabályok alkalmazása. A Hund-szabály szemléltetése.
A diszkrét spinfüggvények ortonormált sajátsága és a folytonos függvényekre vonatkozó hasonló definíció kapcsolatának megmutatása. Spinpályákra vonatkozó példák. Slater-determinánsok felírása egyszerűbb esetekben.
A szekuláris egyenletrendszer megoldása egyszerű esetekben. A kapott koefficiensekből molekulapályák felépítése. Betöltött és virtuális pályák kis molekuláknál. Az egyszerű Hückel-módszer által meghatározott molekulapályák, elektronsűrűségek és kötésrendek tényleges kiszámítása.
A kiterjesztett Hückel-módszer által meghatározott molekulapályák, elektronsűrűségek, kötésrendek és Mulliken-populációk tényleges kiszámítása. 11. Szemiempirikus kvantumkémiai módszerek és javasolt alkalmazásuk.
Ab inició módszerek alkalmazása kis molekulák geometriájának, elektronszerkezetének és néhány molekuláris sajátosságának számitására.
Ajánlott irodalom
1. 1. Fehér Miklós - Veszprémi Tamás: Kvantumkémia alapjai es alkalmazása,
2. Műszaki Könyvkiadó, 2002.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Nagypál István (NAIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV)
Tematika
A Fizikai kémia 1. (K031) anyagának áttekintése. A termodinamikai potenciálfüggvények és alkalmazásaik a folyamatok irányának és egyensúlyi állapotának meghatározásában. A potenciálfüggvények standard és aktuális változásainak összehasonlító analízise.
Egyszerű egyensúlyok jellemzése, az összetétel és a termodinamikai paraméterek számítása.
Összetett (csatolt) egyensúlyi rendszerek. Sztöchiometriai megfontolások. A sztöchiometriailag független reakciók száma. Az oldategyensúlyi rendszerek általános jellemzése. Lépcsőzetes egyensúlyok. A koncentrációeloszlás törvényszerűségei. Az összetett gázegyensúlyok általános jellemzése. A reakciófok és értelmezése egyszerű és összetett egyensúlyi rendszerekben. A Hess-mátrix elemzése, az egyensúlyi állapot stabilitása. Érzékenység-analízis. A Le-Chatelier - Braun elv érvényesülése egyszerű és összetett egyensúlyi rendszerekben.
A válaszegyenletek és válaszreakciók elmélete.
Numerikus módszerek az egyensúlyi számításokban.
Ajánlott irodalom
1. W.R. Smith, R.W. Missen: Chemical Reaction Equilibrium Analysis, John Wiley and Sons, New York, 1982
2. Nagypál István, Ilie Fishtik, Gutman Iván: Magyar Kémiai Folyóirat, 102, 381, 1996
3. M.T. Beck, I. Nagypál: Chemistry of Complex Equilibria, Ellis Horwood, Chichester, 1990
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika
Az előadásokon tárgyalt anyag folyamatos nyomonkövetése, feldolgozása. A koncepcionálisan különösen nehéz fogalmak többoldalú megvilágítása. A tananyaghoz kapcsolódó példák megoldása. Az anyag egyes kiválasztott részeinek egy-egy hallgató által történő feldolgozása, ezek együttes diszkussziója és értékelése.
Az önállóan megoldandó példák, számítási és elméleti feladatok kijelölése, az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése.
Ajánlott irodalom
1. W.R. Smith, R.W. Missen: Chemical Reaction Equilibrium Analysis, John Wiley and Sons, New York, 1982
2. Nagypál István, Ilie Fishtik, Gutman Iván: Magyar Kémiai Folyóirat, 102, 381, 1996
3. M.T. Beck, I. Nagypál: Chemistry of Complex Equilibria, Ellis Horwood, Chichester, 1990
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Nagypál István (NAIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, kémia tanár, kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
A Fizikai Kémia 2. (K033) anyagának áttekintése. A termodinamika és a reakciókinetika kapcsolata; sebességi egyenlet, sebességi állandó, rendűség és molekularitás. A különböző Típusaú folyamatok karakterisztikus koncentráció - idő függvényei. Egyszerű és összetett reakciók, homogén és heterogén katalízis, autokatalízis, a reakciósebességi elméletek alapjai.
Az átmeneti állapot-elmélet. Egyensúly és molekuláris energiaállapotok, statisztikus mechanikai megfontolások. Az elmélet termodinamikai értelmezése. Az átmeneti állapot-elmélet alkalmazásai. Oldatreakciók kinetikája; energiakontrollált és diffúziókontrollált reakciók, termodinamikai megfontolások. A kalitka-hatás.
Az egyensúlyok dinamikája. Cserefolyamatok. A cserefolyamatok kinetikai jellemzése, az átlagos élettartam fogalma és számítása. Kémiai és NMR relaxációs módszerek, összehasonlításuk. A paramágneses relaxáció. A ligandum- és protoncsere folyamatok NMR relaxációs vizsgálata. Az egyensúly dinamikája paramágneses átmenetifém komplexek oldataiban. A "kinetikai modell" felépítésének lehetőségei.
A nemlineáris dinamika alapjai. A CSTR működése, bistabilitás és oszcilláció. Frontreakciók jellemzése. Termikus és kémiai dilatáció és kontrakció. A fizikai erőterek (gravitációs és mágneses tér) hatása a frontreakciókra. Stochasztikus folyamatok. A "bolond" óra-reakciók és értelmezésük.
A mechanizmus-kutatás alapjai. Modell és mechanizmus. A hipoklórossav-klorit és a klorit-tioszulfát reakciók kinetikai modelljeinek bemutatása.
A termokémiai kinetika alapjai. A termikémiai adatok transzformációja. Additivitási szabályok.
Fotokémia. Az elektrongerjesztett molekulák keletkezése és sorsa. Fotokémiai kinetika. Fotodisszociáció és kísérleti viszgálata. Gyökök előállítása. Fotodisszociáció a légkörkémiában.
A gyorsreakciók vizsgálata gáz és folyadékfázisban. Kísérleti technikák. A keverési idő és a holtidő fogalma, ellentmondásai. Korrekciós lehetőségek.
A kinetikai modell megalkotásához kapcsolódó matematikai és numerikus módszerek áttekintése.
Ajánlott irodalom
1. M.J.Pilling, P.W.Seakins: Reakciókinetika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
2. I.R.Epstein, J.A.Pojman: An Introduction to Nonlinear Chemical Dynamics,
3. Oxford University Press, 1998
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika
Az előadásokon tárgyalt anyag folyamatos nyomonkövetése, feldolgozása. A koncepcionálisan különösen nehéz fogalmak többoldalú megvilágítása. A tananyaghoz kapcsolódó példák megoldása. Az anyag egyes kiválasztott részeinek egy-egy hallgató által történő feldolgozása, ezek együttes diszkussziója és értékelése.
Az önállóan megoldandó példák, számítási és elméleti feladatok kijelölése, az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése.
Ajánlott irodalom
1. M.J.Pilling, P.W.Seakins: Reakciókinetika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997
2. I.R.Epstein, J.A.Pojman: An Introduction to Nonlinear Chemical Dynamics,
3. Oxford University Press, 1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Horváth Attila (HOAHAHS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV)
Tematika
A kinetikus gázelmélet áttekintése, a Maxwell-Boltzmann-féle sebesség- és energia eloszlás.
A Boltzmann-féle H-elmélet alapjai, a H-függvény és tulajdonságai. Az elmélet hiányosságai, a Zermelo- és a Loschmidt féle paradoxonok.
A statisztikus mechanika alapfogalmai, sűrűségeloszlás tökéletes gázokban, a Liouville tétel és következményei. Ergodikus és kváziergodikus rendszerek. Energia eloszlási törvény és az állapotösszeg fogalma.
Ingadozási jelenségek, tetszőleges állapotjelzők relatív ingadozása.
A Maxwell-Boltzmann, a Bose-Einstein és a Fermi-Dirac statisztikák és összehasonlításuk.
Sokaságok definíciói, a kanonikus sokaságokkal kapcsolatos összefüggések. A termodinamikai állapotfüggvények és az állapotösszeg kapcsolata kanonikus sokaságok esetén, Sackur-Tetrode egyenlet.
Az állapotösszeg általános alakja, felbontása. Haladó mozgás állapotösszege, rezgési, forgási állapotösszeg. Az elektronhoz és az atommaghoz kapcsolódó állapotösszeg.
Az egyensúlyi állandó és az állapotösszeg kapcsolata. A reakciósebességi együttható és az állapotösszeg kapcsolata, az Eyring egyenlet.
Ajánlott irodalom
1. Bán Miklós: Statisztikus termodinamika
2. Horváth János: Termodinamika és statisztikus mechanika
|
_Szeminárium, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika
A "Statisztikus termodinamika" előadáson elhangzott nevezetes levezetések részletes tárgyalása, az előadás anyagának feladatokon keresztűl történő megértése. A levezetésekből következő elméleti következtetések megbeszélése ill. korábbi ismeretekhez történő kötése.
Ajánlott irodalom
1. Bán Miklós: Statisztikus termodinamika
2. Horváth János: Termodinamika és statisztikus mechanika
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Peintler Gábor Dr. (PEGHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS), kémia tanár (KV)
Kétévente kerül meghirdetésre
Tematika
Az előadás célja:
Bemutatni elveket és technikákat, hogyan lehet a tanult matematikai módszereket a gyakorlatban alkalmazni (túlnyomórészt számítógépek segítségével) a szükséges kémiai ismeret birtokában.
Annak megmutatása, hogyan lehet egy adott problémához a legmegfelelőbb értékelő eszközt (módszert, programot, stb.) kiválasztani.
A félév során minden héten egy matematikai témakört fog át az előadás. Az elméleti óra összefoglalja és/vagy ismerteti azokat a matematikai módszereket, amelyek a kémia valamely területén fontosak., valamint a kémia szempontjából elemzi az ismertetett matematikai módszereket. A gyakorlati óra (ld. K3061) óra alkalmazásokra ad lehetőséget alapfeladatok megoldásán keresztül. Minden héten van otthoni munkával megoldandó feladat, amely heti 2–3 órás elfoglaltságot jelent és fontos része az érdemjegynek.
Elméleti rész tematikája: Olyan numerikus eljárások ismertetése, amelyek segítenek megoldani a kémia gyakorlatában felmerülő matematikai problémákat. Főbb területek:
algebrai úton megoldhatatlan egyenletek iterációs megoldása,
numerikus differenciálás és integrálás,
közönséges differenciálegyenletek és egyenletrendszerek numerikus integrálása,
görbeillesztés kísérleti adatokra analitikus összefüggés nélkül,
lineáris egyenletrendszerek megoldása,
statisztikai számítások, regressziós egyenes illesztése,
nemlineáris egyenletrendszerek megoldása és
paraméterbecslés kísérleti adatok illesztésével.
Ajánlott irodalom
1. W.H. Press et al, Numerical recipies, Cambridge University Press, 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Visy Csaba (VICHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
0
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
kémia tanár, kiegészítő kémia tanár (KV), vegyész (SZV)
Tematika
Az órákon eredeti, szakmai témájú (általános és fizikai kémiai szakkönyvek részletei, tudományos dolgozatok) szövegeket olvasunk, fordítunk és nyelvileg értelmezünk
Ajánlott irodalom
1. Ebbing: General Chemistry
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Görgényi Miklós Dr. (GOMHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
Bekapcsolódás az anyagszerkezet és elméleti kémia, reakciókinetika és elektrokémia. területével foglalkozó kutatócsoportok munkájába.
Elméleti kémiai számítások a kvantummechanika, molekuláris mechanika, molekuláris dinamika, statisztikus termodinamika, vagy mérések valamely molekuláris spektroszkópia területén, (pl. UV-VIS, IR, Raman, mikrohullámú, ESR, NMR, ORD, CD, elektron- vagy lézerspektroszkópia), annak érdekében következtetéseket vonjon le a vizsgált molekulák szerkezetére, kémiai tulajdonságaira vonatkozóan. A fent említett módszerek alkalmazásának az elvégzett munka nagyobbik felét kell kitennie.
A reakciókinetikából végzendő projektmunka célja, hogy a hallgatók számára biztosítsunk lehetőséget egy kinetikai kutatócsoport munkájába történő bekapcsolódásra. A félév során a témavezető által meghatározott kutatási területen kell a hallgatónak tevékenykednie és munkáját a félév végén egy 5– 10 oldalas dolgozatban összefoglalnia. A dolgozatnak nem kell eredményeket tartalmaznia, "csak" a félév során végzett kutatómunka összefoglalásául szolgál.
A Fizikai Kémiai Tanszék a következő területeken biztosít munkalehetőséget a hallgatók számára:
Oldatreakciók kísérleti tanulmányozása mechanizmusainak számítógépes modellezése.
Reakciófrontok modellezése és kísérleti vizsgálata.
Reakciókinetikai értékelő módszerek tanulmányozása, fejlesztése.
Diffúzióállandók meghatározása vizes oldatokban.
Gázkromatográfiás retenciós vizsgálatok.
Elméleti reakciókinetikai számítások.
A szerkezet, egyensúly és reaktivitás összefüggéseinek kísérletes és elméleti vizsgálata.
Az elektrokémiai témakörben végzett irodalmazás és kisérleti munka.
A projektmunkák témái elsősorban az elektrokatalízissel, a vezető polimerek, fullerének, és a molekuláris rétegek elektrokémiájával, a biológiai és gáz szenzorokkal valamint az elektrokémiai korrózióval kapcsolatosak.
A projektmunka során a hallgatók megismerik a kutatásban alkalmazott elektrokémiai, spektroelektrokémiai, és kvarckristály mikromérleges berendezéseket és vizsgálati eljárásokat.
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Szűcs Árpád Dr. (SZAHBAS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
0
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
klinikai kémikus (kötelező), vegyész (SZV)
Tematika
A bioelektrokémiának nevezett határtudományágról szóló rövid összeállításban a célunk az, hogy a felhívjuk a figyelemet a biokémia és az elektrokémia közötti kapcsolódás fontosságára. A biokémiában már jól ismert és alkalmazott ún. egyensúlyi elektrokémia mellett hangsúlyozzuk az elektrokémia kinetikai elméleteit is, hiszen ezek nélkül egy olyan, alapvetően nem egyensúlyi rendszer mint az élő szervezet, nem írható le megfelelően. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy az elektrokémia is sokat kaphat a biokémiától az elektrokatalízisben felhasználható enzimek, enzimrendszerek kutatása, megismerése révén. Ezek alkalmazása az elektrokémia aktuális területe jelenleg is.
A kurzus tematikája a következőkben foglalható össze:
Rövid áttekintés a biológiai membránokról, a biocellák és határoló falaik, a biomembránok szerkezete. Ezzel kapcsolatban általában a határfelületek, ill. speciálisan a fém-oldat, félvezető-oldat és szigetelő-oldat határfelületek tulajdonságai, majd ezek összehasonlítása biológiai határfelületekkel.
Ion- és elektronvezetés a biológiában. Az elektrokémiai töltésátvitel alapvető jellemzői egyensúlyi rendszerekben és nem egyensúlyi elektrokémiai rendszerekben, az aktivációs túlfeszültség és a diffúziós túlfeszültség.
Biomembrán modellek, BL membránok, polimer membránok, membránpotenciál redoxi rendszerek jelenlétében.
Áram-potenciál kapcsolat, az elektrontranszfer modell biológiai alkalmazhatósága, túlfeszültség és heterogén kinetika biológiai határfelületeken.
Fehérjék töltésátviteli folyamatai elektródokon, kis molekulájú elektronátvivő, redox fehérjék valamint enzimek és enzimrendszerek.
A metabolizmus és energiaraktározás elektrokémiai modellje, az ingerületvezetés elektrokémiája.
Speciális biokémiai folyamatok értelmezése elektrokémia alapokon.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dömötör Gyula Dr. (DOGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
A kvantumkémiában alapvető fontosságú operátorok fogalmának megalapozása.
A skalárokon értelmezett test tulajdonságainak (összeadás, szorzás) axiomatikus ismertetése.
Valós és komplex vektorterek definiálása.
Lineáris függőség, függetlenség, bázisok fogalma.
Vektorterek közti izomorfizmus.
Alterek, műveletek alterekkel. Direkt összeg fogalma.
Vektortereken értelmezett lineáris operátorok fogalma. Lineáris operátorok összege és szorzata. Lineáris operátorok polinomjai.
Inverz operátor fogalma és az ezekkel kapcsolatos alapvető tételek.
Lineáris operátorok és mátrixok közti összefüggés. Projekciók fogalma.
Lineáris operátorok képtere és magtere.
Skaláris szorzaton alapuló normák bevezetése. Euklideszi terek.
Ortogonalitás az euklideszi térben. Teljesség fogalma.
Schwarz-egyenlőtlenség.
Önadjungált operátorok és erre vonatkozó egyszerű tételek.
Speciális operátorok és a velük kapcsolatos tételek.
Önadjungált operátorok spektráltétele.
A Hilbert-terek bevezetése.
|
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Valós és komplex számokkal végzett műveletek alapvető tulajdonságai.
A komplex konjugált fogalma. Összeg, különbség, szorzat és hányados komplex konjugáltja.
Mátrixok alapvető típusai. Műveletek mátrixok között. Inverz mátrixok.
A transzponálás fogalma és az ezzel kapcsolatos egyszerű szabályok.
Mátrixok invertálása és az ezzel kapcsolatos tételek.
Vektorok skaláris és vektoriális szorzata. Skaláris szorzat általánosítása sokdimenziós komplex terekre.
Lineáris operátorokra vonatkozó példák.
Lineáris operátorokkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.
Példák invertálható operátorokra.
Példák projekciókra és merőleges projekciókra
Lineáris operátorok és mátrixok közti kapcsolat.
Kapcsolat az operátorok különböző típusai és sajátértékeik között példákkal szemléltetve.
vegyész (VTTS
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Kutsán György Dr. (KUGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS
Tematika:
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a laboratóriumokban használt komplex mérőrendszerek elvi felépítését. Hogyan kell valamilyen fizikai, kémiai jellemezőt megmérni. A digitális készülékekben a mért jel hogyan alakul át a fizikai jellemző számszerű értékévé. Milyen jel-átalakítási folyamatok eredményeként kapható meg a mért adat. A mért értékek hogyan ellenőrizhetők, a kémiai információ milyen átalakítások után szűrhető ki a mért adatsorokból.
Fizikai jellemzők mennyiségi meghatározása, a valódi érték fogalma. A mért érték mint valószínűségi változó.
Átlagérték a mérési adatok szórása. A mérés hibája, szisztematikus hiba, véletlen hiba meghatározása. A mért adatok feldolgozása, hibaterjedés.
A mérendő jel fogalma, jeltovábbítás, jelátalakítás és erősítés. Érzékelők, szenzorok fajtái, jellemzésük.
A jel-zaj viszony fogalma, zajcsökkentési módszerek, szűrés. Analóg jel, digitális jel az analóg jel digitalizálása.
Mérési módszerek, mérőeszközök a mérőeszközök jellemzése.
Mérőberendezések csatlakoztatása a mikroprocesszorokhoz, soros és párhuzamos interfészek, ezek működése.
Analóg-digitál átalakítók működési elve, fajtái.
Mérő és adatgyűjtő rendszerek felépítése. A vezérléstechnika és szabályozástechnika alkalmazása a számítógépes mérőrendszerekben.
A mérési adatok megbízhatóságának vizsgálata, mintavételezés gyakoriságának szerepe a mért érték megbízhatóságára. Hitelesítés, kalibrálás.
Információnyerés nagymennyiségű adatból, paraméterbecslési technikák.
Ajánlott irodalom
1. Berkesi Ottó, Dreveni Irén, Galbács Zoltán, Kutsán György: Általános kémia laboratóriumi gyakorlatok JATEPress 1997
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Peintler Gábor Dr. (PEGHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Kétévente
Tematika:
A gyakorlat célja:
Az előadáson tanultak gyakorlati alkalmazása.
Az InterNeten rendelkezésre álló, szabadon hozzáférhető programok bemutatása.
A gyakorlati alkalmazásokban felmerülő legfőbb ,,buktatók'' bemutatása.
A félév során minden héten egy matematikai témakört fog át az előadás. Az elméleti óra összefoglalja és/vagy ismerteti azokat a matematikai módszereket, amelyek a kémia valamely területén fontosak, valamint a kémia szempontjából elemzi az ismertetett matematikai módszereket. A gyakorlati óra (ld. K3061) óra alkalmazásokra ad lehetőséget alapfeladatok megoldásán keresztül. Minden héten van otthoni munkával megoldandó feladat, amely heti 2–3 órás elfoglaltságot jelent és fontos része az érdemjegynek.
Gyakorlati rész tematikája:
A kémiában felmerülő konkrét problémák megfogalmazása a matematika eszközeinek segítségével.
A matematikai eljárások által számolt adatok használata, értelmezése a kémiában.
Olyan általános vagy speciális célú programrendszerek felhasználása feladatok megoldására, amelyek vagy kereskedelmi forgalomban vagy elektronikus hálózatokon keresztül beszerezhetők.
A legelterjedtebb programozási nyelvek használata a kémiai problémák megoldásában.
Az alaptantárgyakhoz (fizikai kémia, analitikai kémia, stb.) kapcsolódó feladatok megoldása.
A számítógép hatékony használata.
Információszerzés a számítógépes hálózatok segítségével. Nemzetközi adatbázisok elérése, hatékony használata.
Ajánlott irodalom
1. W.H. Press et al, Numerical recipies, Cambridge University Press, 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Fekete Zoltán Dr. (FEZHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
Bevezetés a Fourier-sorozatok elméletébe
Definíció. Együtthatók. Diszkrét kiterjesztés. A hang spektruma.
Műveletek Fourier-sorozatokon
Deriválás. Integrálás. Vetítés és ortogonalitás
Függvénytani alkalmazások
Az e és i számok. Euler-képlet. Komplex reprezentáció.
Fourier-transzformáció és a hullámok bizonytalansága.
A gyors Fourier-transzformáció (FFT) módszere
Alkalmazások a modern spektroszkópiában
Irodalom:
Ajánlott: A kémia újabb eredményei. 36. [szerk. Csákvári Béla]
Reimann József: Matematika [egyetemi jegyzet]
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Körtvélyesi Tamás Dr. (KOTHALS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
A szerkezet-aktivitás (QSAR) és szerkezet-tulajdonság (QSPR) összefüggések lehetőséget nyújtanak tulajdonságok, biológiai aktivitások ismeretében új aktívabb vegyületek megtervezésére. A QSAR vizsgálatokban molekula-leírókat (deszkriptorokat), X,= (molekuláris deszkriptorokat) korreláltatunk egy vagy több válaszjellel, y. Az egyik célunk, hogy jobban megismerjük a vizsgált biológiai rendszert, a másik cél, hogy becslést adjunk a vizsgálatba be nem vont molekulaszerkezetek válaszjelére (pl. egy még nem szintetizált molekula toxicitása, vagy éppen potenciális gyógyító hatása). A regressziós analízis alapján levont következtetések nagymértékben függenek a feltételezett regressziós modelltől. Leggyakrabban többváltozós lineáris összefüggést tételezünk fel:
y = b0 + b1 x + b2 x2 + … + bp xp
Mivel a deszkriptorok között általában erős korreláció van, ezért a klasszikus többváltozós legkisebb négyzetek módszerén alapuló többváltozós lineáris regresszió (Multiple Linear Regression, MLR) helyett kemometriai módszereket alkalmazunk: főkomponens analizis (Principal Component Analysis, PCA), főkomponens regresszió (Principal Component Regression, PCR), részleges legkisebb négyzetek módszere (Partial Least Squares, PLS), ridge regresszió (RR), többutas faktoranalizis (Multiway Factor Analysis, MFA), multilineáris PLS, többutas kovariancia analízis (Multiway Principal Covariate Regression, PCovR).
Számos módszert kidolgoztak a molekuláris leró paraméterek megadására. Ezen módszerek (pl. CoMFA, SOMFA, gráfelméleti indexek (DRAGON), stb.) is ismertetésre kerülnek.
A speciál kollégium a felsorolt kemometriai módszerek elméletének és gyakorlati alkalmazásának bemutatását célozza meg, figyelmet szentelve a módszerekkel kapcsolatban az adatok előkészítésére (data pretreatment), a változók kiválasztására (variable selection) és a modellek érvényességének megállapítására (model validation).
Ajánlott irodalom
1. Horvai Gy. (szerk.): Sokváltozós adatelemzés (kemometria). Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dömötör Gyula Dr. (DOGHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
A kvantummechanika alapelemei.
Gömbfüggvények és Legendre-polinomok. Legendre-függvényekre vonatkozó rekurziós formulák.
Radiális függvények és asszociált Laguerre-polinomok.
Hermite-polinomok és rekurziós formuláik.
Általánosított függvények alkalmazása a kvantumkémiában.
Impulzus- és koordinátaoperátorok általánosított sajátfüggvényei.
Az elektronspin operátora. Spinfüggvények. Pauli-féle spinmátrixok.
Born-Oppenheimer-közelítés és adiabatikus közelítés.
Hellmann-Feynman-tétel.
Viriál-tétel a klasszikus mechanikában és a kvantummechanikában.
Lineáris variációs módszer (Ritz-módszer).
Löwdin-féle ortogonalizáció.
Eckart-egyenlőtlenség.
Skálázás szerepe a kvantummechanikában.
Rayleigh-Schrödinger perturbációs elmélete.
Hullámfüggvények, Slater-determinánsok.
Másodkvantálás módszere.
Konfigurációs kölcsönhatás módszere. MCSCF módszer.
Potenciális energia hiperfelületek, a rajtuk levő minimumok, nyeregpontok és reakcióutak.
ECP módszer. Sűrűségfüggvény elmélet.
Relativisztikus módszerek alkalmazása a kvantumkémiában.
Különböző ab iníció és szemiempirikus számítási módszerek.
A molekuláris mechanika alapjai.
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS
Tematika:
Matematikai alapfogalmak. Mátrixok egyenlőségének fogalma. Műveletek mátrixokkal: összeadás, kivonás, konstanssal való szorzás.
Mátrixok szorzása. Az asszociativ tulajdonság érvényessége. Példák kommutativ és nem-kommutativ szorzatokra.
Négyzetes, diagonális és egységmátrix fogalma. Transzponált mátrixok, szimmetrikus, inverz és adjungált mátrixok definíciói és példák.
Determinánsok definíciója és fontosabb tulajdonságaik. Egyszerű determinánsok kiszámítása.
Operátorok egyenlősége. Műveletek operátorok között: összeg, különbség, szorzat definíciója. Operátorok felcserélhetőségének kérdése példákkal illusztrálva.
Az ortogonalitás és normáltság fogalma négyzetesen integrálható függvényeknél.
Vektorok skaláris és vektori szorzata.
Hullámfüggvényekre vonatkozó kikötések.
Gömbfüggvények, Legendre-polinomok, radiális függvények és az asszociált Laguerre-polinomok tulajdonságainak ismertetése.
Hermite-polinomok és rekuziós formuláik.
A Kronecker-delta fogalma.
Az előadásokhoz kapcsolódó fogalmak példákon keresztül történő megtárgyalása.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Fekete Zoltán Dr. (FEZHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
Planck és Einstein – Mi a fény
Diffrakció. Fekete-test sugárzás. Foton-részecske sajátosságok.
Bohr – Korai kvantumelmélet
Atomok. Elméleti következetlenségek és feloldásuk.
Heisenberg – A kvantummechanika születése
Rezgések klasszikusan és kvantumosan. Mátrix-mechanika.
De Broglie és Schrödinger – Hullámmechanika
Elektron-hullámok. Hullámmechanikai alapproblémák.
Schrödinger – Túl a hullámmechanikán
A Schrödinger-egyenlet.
Born és Heisenberg – Az új világ értelmezése
Valószínűségi felfogás. Bizonytalansági összefüggés.
Kitekintés a modern kvantumkémiára.
Modell-kémia ab initio számítási módszerekkel.
Irodalom:
Kötelező: Heisenberg, Werner: A rész és az egész. (Physics and beyond).
Ajánlott: Vassy Zoltán: Schrödingerék macskája és más történetek
Csonka Gábor: A számítógépes molekulaszerkezet-analízis alapjai
http://web.inc.bme.hu/cgi-bin/wrap/csonka/qcem
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Körtvélyesi Tamás Dr. (KOTHALS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS(
Tematika:
1. A szerkezeti bioinformatika tárgya. Molekuláris szerkezetek tömör leirasa (SMILES, stb.). Biolóiailag aktiv molekulák (peptidek, proteinek, DNS, RNS, stb.) 2D-3D szerkezetét leiró adatok szerkezete (PDB, SYBL, ISIS, stb.). Molekulák 2D szerkezetéből 3D szerkezet létrehozása.
2. 2D és 3D molekuláris adatbázisok az interneten. A molekulák vizuális megjelenitését segitő számitógépes szoftverek és ezek jellemzői.
3. Proteinek és protein részletek szerkezeti predikciója (homológia modellezés). Szekunder szerkezetek predikciója.
4. Molekulamechanika. Néhány alkalmazott szoftver és jellemzőik. Oldószer figyelembe vétele a számitásokban. Poisson-Boltzmann egyenlet megoldásai.
5. Molekuladinamika és alkalmazása. Jellemző és fontos paraméterek megadása molekuladinamikai számitásokban. Vizmodellek. A kapott trajektóriák kiértékelése. Kötődési szabadentalpia elméleti számitási módszerei.
6. Proteinek kötőhelyeinek felderitése – protein mapping. Kis molekula- protein kölcsönhatás, kötődési szabadentalpia. Dokkolási eljárások. Gyógyszerkutatásban leggyakrabban alkalmazott nagy érzékenyégű dokkolási eljárások (HTS).
7. A kémiai informatika alapjai a nagy 2D és 3D szerkezeti adatbázisok kezelésében. Protein-protein kölcsönhatások, dokkolások. Néhány módszer a számitógépes de-novo gyógyszertervezésben.
Néhány ajánlott olvasmány:
1. A. D. Baxevanis, B.F.F.Ouelette: Bioinformatics, J. Wiley-Interscience, 2001.
2. A. R.Leach: Molecular Modelling. 2nd ed., Prentice Hall, 2001.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Nagypál István (NAIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
A komplex egyensúlyok típusai. Egyensúlyi állandók állandó ionerősség mellett. A mikroállandók fogalma. A komplex egyensúlyi rendszerek általános jellemzése. Definíciók, alapegyenletek. Az összetétel-mátrix és transzformációja. A komponensek kölcsönhatásának általános jellemzése. A komplex képződési függvény és sajátságai. A félérték és egészérték pontok. A többmagvú komplexek képződési függvénye.
A koncentrációeloszlás általános törvényszerűségei. A "szokatlan" koncentrációeloszlás értelmezése. A sztöchimetriai és a termodinamikai aszimetria, következményei.
A válaszegyensúlyok elmélete.
Összetett egyensúlyi rendszerek vizsgálatának módszerei. A kolligatív sajátságok mérése. Optikai módszerek. Kétkomponensű rendszerek fotometriája. A Job-módszer, mólarány módszer, a "megfelelő oldatok" módszere, a sztöchiometrikus hígítás módszere. A többkomponensű rendszerek fotometriája. Kompetíciós módszerek. NMR és ESR a komplex egyensúlyok kémiájában. Kalorimetria. Egyensúly és kinetika; kinetikus módszerek. Katalitikus reakciók egyensúlyi kémiai alkalmazása. Az extrakció egyensúlyi kémiai alkalmazása és specifikus problémái. Oldékonyság és komplexképződés. Ioncsere egyensúlyok és komplexképződés. pH-potenciometria. Az elektródarendszer kalibrációja. pH-metriás egyensúlyi mérések tervezése. A protonálódási és stabilitási állandók meghatározása. Szimultán mérések több elektróddal. A polarográfia egyensúlyi kémiai alkalmazása. Egyéb módszerek.
A kísérleti adatok értékelése. A képződő komplexek összetételének meghatározása. Számítógépes értékelési módszerek. Történeti áttekintés. Segédfüggvények alkalmazása. Az egyensúlyi koncentrációk számítása. Az egyensúlyi állandók számítása illesztéssel. A minimalizálandó függvény megválasztása. Az illesztés ellenőrzése, értékelése. Hibabecslés.
A stabilitási állandók értékét meghatározó tényezők. Szolvatáció és komplexképződés. A hidratációs szám. A komplexek osztályozása összetételük alapján. A kelát-hatás és a makrociklus hatás. Az egyensúlyi állandók arányát meghatározó tényezők. Statisztikus megfontolások. Specifikus tényezők (szerkezetváltás, a koordinált ligandumok kölcsönhatása) az állandók arányának meghatározásában.
A stabilitási állandók kritikai értékelése. Az ionsugár, ionizációs potenciál, az elektronegativitás hatása. A hard-soft elmélet az állandók értelmezésében. Lineáris szabadenergia összefüggések.
Ajánlott irodalom
1. M.T.Beck, I Nagypál: Chemistry of Complex Equilibria, Ellis Horwood, Chicester, 1990
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Plánkáné Dr Szabó Terézia (PLSHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
Paramágneses molekulák mágneses térben: a Zeeman-effektus. Átmenet a Zeeman-szintek között: elektronspinrezonancia. A g-t meghatározó tényezők. A pályakomponens és a paramágneses centrum szimmetriája. A g-tenzor főértékei köbös, D4h, valamint alacsonyabb szimmetriájú rendszerekben. A gerjesztett állapotok hozzájárulása. A fém-ligandum kötésjelleg hatása a spin-pálya csatolásra és a g-re.
Zérustér-kölcsönhatás, a spektrum finomszerkezete.
Elektronspin-magspin kölcsönhatások: a hiperfinom-felhasadás. Izotróp és anizotróp hozzájárulások. A 3d-4p és 3d-4s pályakeveredés hatása a hiperfinom-csatolási állandóra D4h szimmetriájú komplexek torzulásakor. Másodrendű tagok a vonalak helyzetének meghatározásában.
Elméletileg is alátámasztható empirikus összefüggések a koordinációban részt vevő ligandumok, illetve donoratomjaik természete és az ESR-paraméterek között.
Kvadrupólus-kölcsönhatás. Hatása a hiperfinom vonalak helyzetére.
Az ESR-jel alakja. A teljes spektrum felépítése a fentebbi kölcsönhatásokra jellemző adatokból izotróp és anizotróp (axiális vagy rombos) kölcsönhatási tenzorok esetén. Anizotróp spektrumok számitógépes értékelése rendezett és rendezetlen, diamágnesesen hígított szilárd mintákban. A paramágneses centrumok közötti dipólus-dipólus kölcsönhatás nem hígított szilárd mintákban.
Az ESR-spektrumok egyszerusödése fluid fázisban, a paramágneses részecskék akadálytalan gyors forgásának hatására. Többkomponensu spektrumok számitógépes felbontása. Domináns komplexek izomeregyensúlyai.Komplex egyensúlyi rendszerek vizsgálata ESR-rel. Az egyedi spektrumok információ-tartalma, az egyedi spektrumok felbontásának határai. A kétdimenziós ESR-spektroszkópiai módszer lényege. A teljes komplex egyensúlyi modell fölépítése spektrumsorozatok szimultán értékelésével, a fém és a ligandum analitikai koncentrációjának, valamint a pH-nak a fölhasználásával: a képződési állandók és az ESR-paraméterek egyideju meghatározása. A módszer alkalmazhatósági köre (a lassú csere feltétel sérülése; vonalkiszélesedés makromolekula ligandumok esetén).
ESR-spektrumok számítógépes értékelésének bemutatása a gyakorlatban néhány szabadgyök, ill. fémkomplex esetén.
Ajánlott irodalom
1. Kovács István-Szőke József szerk.: Molekulaspektroszkópia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
2. Szilágyi László: Mágneses rezonancia, Debreceni Egyetem TTK jegyzet
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Rauscher Ádám Dr. (RAAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
A korrózió fogalma. A korrózió és az ellene való védekezés jelentősége.
Korróziós károk (közvetlen és közvetett károk). A korrózió és környezetszennyezés.
A korróziós jelenségek osztályozása. A korrózió megjelenési formái: egyenletes, foltos, lyuk-, rés-, kristályközi-, feszültség-, eróyiós, kavitációs korrózió.
Az elektrokémiai korrózió termodinamikai alapjai. A víz termodinamikai stabilitása. A fémek potenciál - pH diagramja: A Zn - H2O rendszer potenciál - pH diagramja. A Fe - H2O rendszer potenciál - pH diagramja. A Cu-H2O rendszer potenciál-pH diagramja
Az elektrokémiai korróziós folyamatok kinetikája. Fémelektródok polarizációs görbéi. Korrodálódó fém polarizációs görbéje.
A katódos hidrogénfejlődés mechanizmusa. A fémek aktív oldódása. A vas anódos oldódásának mechanizmusa.
Aktív állapotú fémek korróziója. Korrózió kémiailag és fizikailag homogén felületen (a pH-változás, az oldott oxigén, a hőmérséklet, a közeg áramlásának, a fém anyagi minőségének és a külső áram hatása a korrózió sebességére). Korrózió kémiailag inhomogén felületen.
Evans-diagramok
Passzivitás, a pssziválódás adsyorpciós és fázis-réteg elmélete. A lyukkorrózió.
Az atmoszférikus korrózió. Korrózió a talajban. Mikrobiológiai korrózió (aerob és anaerob mikrobiológiai korrózió).
Bevonatok mikrobiológiai eredetű károsodása.
Ajánlott irodalom
1. Rauscher Á.: A korrózió és a korrózió elleni védelem. JATEPress, 1996.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Rauscher Ádám Dr. (RAAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
A fémek minőségének és az ötvözőelemek szerepe a szerkezeti anyagok korrózióállóságában.
Rozsdamentes acélok (ausztenites, martenzites és ferrites acélok). A réz és ötvözetei. Az alumínium és ötvözetei. Ólom. Titán.
A katódos védelem. Anódos védelem.
Korróziós inhibitorok. Passzivátor és adszorpciós típusú inhibítorok. Az inhibíció mechanizmusa.
Védőbevonatok. A fémfelületek előkészítése és előkezelése. Fémbevonatok. Szervetlen bevonatok. Szerves bevonatok. Átmeneti védelem.
A korrózió vizsgálati módszerei. Helyszíni vizsgálatok. Laboratóriumi vizsgálatok. Hagyományos módszerek (szemrevételezés, tömegváltozás mérése, korróziós közeg kémiai analízise, fejlődött gáz térfogatának mérése, tervezett időtartamú teszt.) Elektrokémiai vizsgálati módszerek (elektródpotenciál mérése, galvanosztatikus és potenciosztatikus áram-feszültség görbék felvétele, polarizációs ellenállás mérése, a passziválódás és a lyukkorrózió jelenségének vizsgálata). Védőbevonatok vizsgálati módszerei.
Esettanulmányok.
Ajánlott irodalom
1. Rauscher Á.: A korrózió és a korrózió elleni védelem. JATEPress, 1996.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Berkesi Ottó Dr. (BEOHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
I. A detektorjel keletkezése, a mintavételezés hatása az optikai felbontásra és a mérési tartományra. Az apodizációs függvények szerepe és lehetséges hatása a színképekre.
II. Hibaforrások a színképek felvételekor, azok lehetséges kiküszöbölése. A hullámszám tengely pontosságát befolyásoló tényezők. Az abszorbancia tengely lineáris tartományának kiterjesztése.
III. A színképfeldolgozást segítő eljárások: Sávkomponensek számának meghatározására szolgáló eljárások, második derivált, Fourier-dekonvolució, korrelációs analízis, a görbeillesztés. Numerikus jel/zaj viszony javítás. Spektrumkivonások.
Ajánlott irodalom
1. Sztraka Lajos, A Fourier-transzformációs Spektrometria elvi alapjai, A kémia Újabb eredményei 36. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp. 1977.
2. P.R.Griffiths, Chemical Infrared Fourier transform spectroscopy, J. Wiley ans Sons, New York, 1975.
3. P.R.Griffiths, Transform Techniques in Chemistry, Heyden, London, 1978.
4. T.M.Theophanides, Fourier Transform Infrared Spectroscopy, Reidel de Hahn, Boston, 1984.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Berkesi Ottó Dr. (BEOHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
I. Spektrométer típusok: a diszperziós és az interferometrikus berendezések csoportosítása és működése.
II. Gázminták mérése: a rövid, közepes és nagy úthosszú cellák alkalmazási lehetősegei, a GC-FT-IR és a TG-FT-IR össszekapcsolása, távészlelés az "open-path" technikával.
III. Folyadékminták mérése: a transzmissziós cella, az ATR-spektroszkópia elvi alapjai, az ATR-folyadékcellák és alkalmazásuk, az LC-FT-IR összekapcsolása.
IV. Szilárd minták mérése: a pasztilla és a mull technika alkalmazásának előnyei, problémái, a diffúz reflexiós spektroszkópia, a spekuláris reflexiós (IRRAS), a surlódó szögű spekuláris reflexiós spektroszkópia lehetőségei, ATR-cellák szilárd anyagok mérésére, a gyémántcella, az IR mikroszkópia.
V. A fototermális jelenséget felhasználó mérési elvek, a fotoakusztikus spektroszkópia alkalmazása gáz, szilárd és folyadék mintákra.
VI. Kinetikai mérések Fourier transzformációs berendezésekkel, a rapid-scan és a step-scan kinetika lehetőségei.
VII. A többszörös modulációs kísérletek, bevezetés a 2D-FT-IR spektroszkópiába.
VIII. FT-IR-Imaging, mátrix detektorok a mikroszkópikus és a makroszkópikus testek vizsgálatában.
Ajánlott irodalom
1. Kissné Erőss Klára, Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1974.
2. T.M.Theophanides, Fourier Transform Infrared Spectroscopy, Reidel de Hahn, Boston, 1984.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Peintler Gábor Dr. (PEGHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
minden második tanévben
Tematika:
Az előadásorozat célja bemutatni és tanítani, hogyan történik a gyakorlatban az oldatreakciók mechanizmusainak valószínűsítése. Az alkalmazható kísérleti technikákat és számítási eljárasokat négy konkrét reakció részletes tanulmányozásán keresztül mutatjuk be, amelyek a
hidrogén-peroxid vas(II) és vas(III) ionok által katalizált bomlása,
különböző a–w-diészterek lúgos hidrolízise,
a jód acetonnal történő reakciója, valamint
a hipoklórossav és tetrationát vizes közegű reakciója.
Az első két reakció kémiatörténeti jelentőséggel is bír, ezek tanulmányozásának történetén keresztül bemutatható mind a mérési, mind az értékelő módszerek fejlődése és alkalmazhatóságuk korlátai. A harmadik és negyedik reakción keresztül a modern eljárások alkalmazhatósága és teljesítőképessége mutatható meg.
Mind a négy reakció ismertetése során bemutatjuk a konkrét kísérleti eredményeket, elemezzük az azokból levonható következtetéseket, és példákat adunk arra, hogyan lehet dönteni a lehetséges reakciómodellek között.
A konkrét reakciók vizsgálata során részletesen ismertetünk néhány olyan számítástechnikai eljárást, amelyek hasonló vizsgálatok során általánosan alkalmazhatóak. Ezek a módszerek a következők:
mért jel – idő görbék szimulációja differenciálegyenletrendszerek integrálásával,
paraméterbecslés a reakciómodellek elsődleges kísérleti adatokra történő illesztésével,
mátrixrang-analízis és lineáris optimalizáció alkalmazása a részecskék számának meghatározására és a legfontosabb információkat hordozó kísérleti adatok kiválasztására.
Ajánlott irodalom
1. Cikkgyüjtemény alapján
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Novák Mihály (NOMHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
Elektrokémiai folyamatok jellemzésének és vizsgálatának céljai és feltételei.
Elektrokémiai kinetika alapelemei, aktiválási, koncentrációs és reakció túlfeszültség.
Reverzibilis, kvázi-reverzibilis és irreverzibilis folyamatok.
Elektrokémiai cellák jellemző paraméterei.
Vizes és nem-vizes oldatok, referencia elektródok, 2 és 3 elektródos eljárások.
Elektrokémiai mérő és szabályozó berendezések, alapáramkörök.
Stacionáris folyamatok jellemzése, potenciosztatikus, galvanosztatikus eljárás.
Tranziens folyamatok jellemzése.
Ciklikus voltammetria.
Differenciális impulzus voltammetria.
Váltóáramú impedancia mérése.
Félvezetők, fotoelektrokémiai vizsgálati eljárások.
Nem-elektrokémiai (IR, Raman, ellipszometria, XPS, AFM, STM, EQCM) alkalmazása az elektrokémiában.
Ajánlott irodalom
1. Bard: Modern Electrochemical Methods
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Novák Mihály (NOMHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
Elektrokémiai kettősréteg szerkezete, módosításának lehetőségei.
Elektrokémiai kinetika alapelemei.
Potenciál és szolvatáció hatása a töltésátviteli folyamatok sebességére.
Felület érzékeny és felület érzéketlen elektrokémiai folyamatok.
Külső és belső szférás töltésátvitel.
Adszorpciós jelenségek elektródok felületén, adszorpciós izotermák.
Adszorpció kinetikai szerepe.
Hidrogén, oxigén és klórfejlődés elektrokatalitikus sajátságai.
Szerves vegyületek elektrokatalitikus átalakítása.
Elektrokatalízis ipari alkalmazása.
Elektrokatalízis és a tüzelőanyag elemek.
Oxid elektródok, fotoelektrokatalitikus jelenségek, környezetvédelem.
Elektrokatalizis szabályozása elektródok felületének módosításával.
Elektrokatalitikus folyamatok vizsgálatának módszerei.
vegyész (VTTS)
Ajánlott irodalom
1. Nem adható meg átfogó irodalom
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Görgényi Miklós Dr. (GOMHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A naprendszer bolygóinak légköri összetétele, összehasonlításuk. A föld légköri összetételét meghatározó légköri folyamatok: szén, oxigén, nitrogén és kén ciklusok.
Az atmoszféra fizikai törvényei: nyomás, napfénysugárzás, üvegházhatás.
Hőmérsékleti változások a légkörben. Függőleges irányú transzport.
Ózon a sztratoszférában. Szennyezések a sztratoszférában. Az ózon változásának tendenciája. Antarktiszi ózonlyuk.
A Föld troposzférája. Oxidációs folyamatok. Troposzférikus ózon képződés. Az NOx szerepe. S, N és halogéntartalmú vegyületek szerepe. Légszennyezés. Savas eső. Fotokémiai szmog.
A naprendszerhez tartozó bolygók atmoszférájának jellemzése. A földi atmoszféra fejlődése.
Ajánlott irodalom
1. R.T. Wayne, Chemistry of atmospheres, Clarendon Press Oxford, 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Visy Csaba (VICHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (VTTS)
Tematika:
Tudománytörténeti áttekintés, a szerves vezető polimerek csoportosítása.
Az elektronvezető polimerek (EP) általános jellemzése.
Az EP előállítása, a kémiai és elektrokémiai polimerizáció. Az elektropolimerizáció eljárásai. Vizes és nemvizes közegű elektropolimerizáció. Az oldószer és a vezetősó hatása az EP szintézisében. Anion beépítése az EP-be.
Különböző monomerek elektrokémiai polimerizációjának sajátságai. Szubsztituensek hatása.
Az EP fizikai sajátságai, vezetési tulajdonságok. Az EP redoxi sajátságai. Az elektrokémiai ún. doping és undoping jelensége és értelmezése. Elektrooptikai tulajdonságok.
Az EP anódos és katódos átalakításai, a redoxi sajátságok értelmezése. A polaron-bipolaron modell. Az EP redoxi mechanizmusai. Szimmetria és hiszterézis az EP redoxi viselkedésében. Túloxidáció és degradáció.
Az EP vizsgálati módszerei. In situ kombinált méréstechnikák. In situ spektroszkópia (UV-látható, IR, ESR), elektrokémiai kvarckristály mikromérleg (EQCM), lézersugár-elhajlás (LBD), in situ vezetésmérés (ISC) elve, megvalósítása és eredményei.
Az EP alkalmazásai. A szigetelő, félvezető és elektronvezető tulajdonságok felhasználási lehetőségei. Bevonatok, elektrokatalizátorok, elektrokémiai áramforrások, elektronikai alkatrészek, fényemittáló eszközök, szenzorok kialakítása EP alkalmazásával. Enzimatikus szenzorok, gázérzékelők
Ajánlott irodalom
1. Skotheim: Handbook of conducting polymers I-II. kötet, 1,3,9,13,25, 35 fejezetek
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Tóth Ágota Dr. (TOAHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Nemlineáris dinamika a kémiában: történeti ismertetés
Lineáris stabilitásvizsgálat egyváltozós rendszerekben. Schlögl modell, Michaelis-Menten kinetikával jellemezhető rendszerek, égés, jodát-arzénessav reakció
Fázisdiagram. Bistabilitás, hiszterézis, stabilis, instabilis stacionárius pontok. Dimenziómentesítés
Lineáris stabilitásvizsgálat kétváltozós rendszerekben. Stabilis, instabilis csomó és fókuszpontok, nyeregpontok.Aktivátor, inhibitor. Nyeregcsomó és Hopf bifurkáció. Oszcillációk. Poincaré-Bendixson elmélet, oszcilláló reakciók tervezése
Oszcilláló reakciók. Osztályozásuk, jellemzőik. Belouszov-Zsabotyinszkij reakció, gerjeszthetőség. Field-Kőrös-Noyes mechanizmus, Oregonátor modell. Klorit-jodid reakció.
Káosz. Komplex oszcillációk. Káoszhoz vezető utak. Determinisztikus káosz és jellemzői. Poincaré -metszet. Különös attraktor, logisztikus leképezés.
Egyszerű autokatalitikus frontok. Terjedési sebesség függése.
Kémiai hullámok. Diszperziós görbe, kritikus méret. Céltábla mintázat, spirálképződés. Spirál jellemzői.
Egyéb tér- és időbeli mintázatok. Diffúziókülönbség indukálta szerkezetek, Turing szerkezetek. Kialakulásuk szükséges és elégséges feltételei. Alkalmazás a klorit-jodid reakcióra. Sejtosztódás az Edblom-Orbán-Epstein reakcióban.
Ajánlott irodalom
1. Bazsa Gy.: Nemlineáris dinamika és egzotikus kinetikai jelenségek kémiai rendszerekben, Debrecen 1992
2. S.K. Scott: Oscillations, waves, and chaos in chemical kinetics, Oxford University Press, 1994.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Körtvélyesi Tamás Dr. (KOTHALS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A Fizikai Kémia I-III. Alapkurzusok anyagára építve a reakciókinetika néhány fejezetét részleteiben tárgyalja.
Formális reakciókinetika. Kisebb összetett reakciórendszerek differenciál egyenletrendszereinek kezelésére szolgaló módszerek ismertetése.
Összetett reakciórendszerek szimulálása szamítógépes eljárások alkalmazásával. Kvázistacionárius kezelésmód és alkalmazásának lehetőségei. ÉrzÉkenységanalizis összetett kémiai reakciók szimulálásakor.
Kinetikai paraméterek számítása összetett reakciórendszerek szimulációjában. Néhány, az irodalomban elterjedt programcsomag alkalmazásának bemutatása (KINAL, CHEMKIN). Összetett reakciórendszerek lehetséges mechanizmusának valószinűsitése.
Kémiai reakciók vizsgálatának néhány kisérleti módszere es ezek alkalmazhatosága: relaxácios mérések. Kinetikai adatok NMR mérésekből.
Elemi reakciók elméleti leírása.
Bimolekulás reakciók elméleti tárgyalása az egyszerű és továbbfejlesztett ütközési elméletek alapján. Egyszerűbb modellek levezetése. Az állapotszelektiv kémiai es kémiai-fizikai reakciók fogalma. A kémiai reakciók potenciálfelületének (PES) jellemző pontjai. A PES szamítása különböző (empirikus, szemiempirikus es ab initio) szinteken. A PES felhasználása reakciódinamikai szamitásokban.
Unimolekulás reakciók. Az RRK es az RRKM elméletek es alkalmazásuk. Az erős es a gyenge ütközési elméletek. Az energia eloszlása az utközést kovetően a molekulában. Két szamitógépes - RRK es RRKM (UNIMOL) - eljárás ismertetése es alkalmazásának bemutatása, az eredmények értelmezése.
Az átementi állapot elmélet. Az elmélet alapjai es gyenge pontjai. Az Eyring egyenlet levezetése több alapfeltételbol kiindulva. Az átmeneti állapot elmélet termodinamikai interpretációja. A szerkezet-reaktivitás ősszefüggések alapja: lineáris szabadentalpia összefüggések. Izokinetikus összefüggések.
Termokémiai kinetika, termodinamikai adatok származtatásának módszerei.
Csoportadditivitás alkalmazása gázfázisban (Benson, LeRoy). A molekuláris mechanika alapjai. Néhány programcsomag megismertetése (THERM, TINKER, stb.) Termokémiai adatok módosulása oldószerekben. Az oldódási szabadentalpia számításának módjai semleges es nem semlegesen tültütt oldott anyag esetében. Magasabb szintű (szemiempirikus kvantumkémiai es ab initio) módszerek alkalmazásának lehetőségei és korlátai.
Ajánlott irodalom
1. 1. S.W. Benson, Thermochemical Kinetics, 2nd Ed.j. Wiley & Sons, 1976.
2. 2. I.W.M.Smith, Kinetics and Dynamics of Elementary Gas Reactions., Butterworths, 1980.
3. 3. Bérces-Seres: Reakciókinetika II, JATE Könyvkiadó, 1988.
4. 4. M.J.Pilling, P.W.Seakins, Reakciókinetika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Körtvélyesi Tamás Dr. (KOTHALS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
1. A molekulamechanikai erőterek alkalmazásának kvantumkémiai alapjai.
2. A tradicionális molekulamechanikai erőterek: kölcsönhatások és deformációk függvényei és paraméterei. Alkalmazott molekulamechanikai erőterek (MM2, MM3, MM4, AMBER, CHARMM, OPLS, GROMOS, GROMACS, stb.).
3. Implicit oldószer modellek (GB/SA, ASP, ACE, stb.) és alkalmazásuk: korlátaik és előnyeik. Explicit vizes modellek.
4. Statisztikai termodinamika: sokaságok jellemzői (NPT, NVT). Molekuladinamikai módszerek (bevezetés). Integrálási módszerek: előnyeik és hátrányaik. A molekulák relaxálása (SHAKE, LINCS).
5. Molekuladinamikai módszerek és alkalmazásuk köre (klasszikus, Langevine dinamika, külső erő alkalmazása a dinamikai számitások során).
6. Monte-Carlo molekuladinamikai módszerek. Mintavétel.
7. Jellemző fizikai-kémiai értékek számitása molekuladinamika segitségével. NMR és röntgen krisztallográfiai kisérleti eredmények értékelés, szerkezetek számitása molekuladinamikai módszerekkel (Xplore, CNS, AMBER, stb.)
8. Szabadentalpia számitása molekuladinamikai módszerekkel.
9. Kvantummechanikai-molekulamechanikai és kvantumkémiai-molekuladinamikai módszerek (QM/MM, QM/MD). Carr-Parinello módszer.
Molekuladinamika alkalmazása a gyógyszertervezésben: dokkolás, dokkolást követő eljárások.
Ajánlott irodalom
1. 1. Christopher J. Cramer : Essentials of Computational Chemistry/ John Wiley & Sons; (April 27, 2002).
2. 2. Anthony K. Rappe, et al, Molecular Mechanics Across Chemistry University Science Books; (April 1997)
3. 3. D. Frenkel, B.Smit: Understanding Molecular Simulation, Academic Press; 2nd edition (October 15, 2001).
4. 4. Szerzo": Keseru" György Miklós, Náray-Szabó Gábor, Baranyai András, Pusztai László: Molekulamechanika/Rendezetlenség kondenzált fázisokban, Akadémia Kiadó, 1995.
|
|
|
| K5-Radkém K Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék tárgyai modul |
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő
Tematika
A radioaktivitás felfedezése. A legfontosabb események a magfizika, magkémia területén a múlt században.
Az atommag felépítése. Izotópok, izotónok, izobárok. Az atommag mérete, sűrűsége, kötési energiája, a kötési energia kiszámítása. A magerők jellemzése. Magmodellek. Stabilis és instabilis nuklidok.
A radioaktív bomlás. A radioaktív bomlás során felszabaduló energia: Q-egyenlet. A bomlástörvény. A bomlási állandó, a felezési idő és az átlagos élettartam értelmezése. Az aktivitás definíciója, mértékegységei, átszámításuk.
Néhány példa a bomlatlan atommagok és az aktivitás időbeli változására, valamint az adott tömegű radioaktív preparátum aktivitásának és az aktivitás időbeli változásának kiszámítására.
A radioaktív bomlások fajtái. Izomer átalakulások, a belső konverzió jelensége, belső konverziós együttható. Béta-bomlások (b - bomlás, b + bomlás és elektronbefogás); a béta bomlásokkal keletkező sugárzások energiaspektruma. Az alfa-bomlás. A fontosabb radioizotópok bomlássémáinak értelmezése.
A radioaktív bomlásokat kísérő sugárzások (a -sugárzás, b -- és b + -sugárzás, fotonsugárzások) és az anyag kölcsönhatásai. A sugárzások elnyelődésére vonatkozó abszorpciós törvény értelmezése, hatótávolság. Néhány példa az abszorpciós törvény alkalmazására.
A radioaktív preparátumok detektálásának alapelvei. DetektorTípusaok. A szcintillációs detektor és a gáztöltésű (ionizációs kamra, proporcionális cső, Geiger-Müller cső) detektorok működése. A folyadékszcintillációs méréstechnika alapja.
A mérési hatásfokot meghatározó tényezők, az aktivitás és a mérési hatásfok meghatározásának lehetőségei.
A radioizotópok felhasználásának lehetőségei nyomjelzésre, sugárforrásként és energiatermelésre. Az atomreaktorok működésének alapelvei.
Radioizotópok alkalmazása analitikai (az izotóphígítás elve, radiometrikus titrálások - titrálási görbék) célokra.
Munka radioaktív izotópokkal.
Ajánlott irodalom
1. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina:
2. Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.
3. Számolási feladatok a tanszék honlapján
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő
Tematika
Béta-sugárzás abszorpciójának mérése, tömegabszorpciós együttható, hatótávolság, maximális energia meghatározása.
Mérési hatásfok meghatározása különböző geometriáknál és egy ismeretlen aktivitású radioaktív preparátum aktivitásának meghatározása.
Káliumtartalom meghatározása a 40K mérése alapján.
Jodidion koncentrációjának meghatározása izotóphígításos analízissel és/vagy radiometrikus titrálással.
Kemény béta-sugárzó nuklidok detektálása Cserenkov sugárzás alapján.
Ajánlott irodalom
1. Radiokémia előadás vonatkozó anyaga, gyakorlatokhoz kiadott leírások
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (kötelező)
Tematika
Szubelemi részecskék: a kvarkok. A kvarkok csoportosítása. A magerők a kvarkelmélet tükrében.
A radioaktív bomlások statisztikus jellege. A radioaktív bomlások kinetikája. Radioaktív keverékek. Összetett radioaktív bomlás: elágazó bomlások, bomlási sorok
A folyadékszcintillációs detektálás, a kioltás jelensége. Quench korrekciós technikák Szcintillációs koktélok, mintaelőkészítés. Detektálás Cserenkov sugárzás alapján.
A félvezető detektorok működése.
A gamma-spektroszkópia lényege, gamma-spektrumok szcintillációs és félvezető detektorral. A spektrumok kiértékelése. A gamma-spektrometria alkalmazásának lehetőségei pl. környezeti mintáknál.
A dózisfogalmak értelmezése, mértékegységeik, átszámításaik. A legfontosabb doziméter Típusaok.
A sugárzások biológiai hatásainak összefoglalása. Dózis-hatás görbék, értelmezésük.
A sugárvédelem alapelvei. Dóziskorlátozási rendszer.
Radioizotópok a környezetünkben: a természetes (kozmogén és terresztriális) és a mesterséges radionuklidok eredete. A természetes sugárterhelés fő forrásai és mértéke Földünkön.
Mesterséges magátalakítások: a magreakció. A magreakciók energetikai viszonyai. A magreakciók jelölése, a hatáskeresztmetszet értelmezése, egysége. A gyakorlati szempontból jelentős magreakciók ismertetése. Felaktiválás, a keletkező radioizotóp aktivitásának időbeli változása. A maghasadás elmélete.
Az atomreaktorok Típusai, működésük. A maghasadás elvén működő reaktorok részletes tárgyalása (hasadó anyagok, moderátorok, effektív sokszorozási tényező, reaktivitás, neutronháztartás, szabályozás). A paksi atomreaktor.
A radioaktív hulladék fogalma, csoportosítása. A radioaktív hulladékok kezelése, tárolásuk problémái (kiégett fűtöanyagok, átmeneti és végleges tárolók kis-, közepes- és nagyaktivitású hulladékokhoz).
Sugárhatáskémiai alapok. A sugárhatáskémiai hozam. A víz radiolízise.
Aktivációs analízis, alkalmazási lehetőségek. Radioanalitikai módszerek
Az izotópok felhasználásánál felmerülő jelenségek (izotópeffektus, izotópcsere, izotóp–effektusok). Nyomjelzéstechnika.
Radioizotópok felhasználása a kutatásban és az ipari, orvosi gyakorlatban (izotópdiagnosztika, izotópterápia).
Ajánlott irodalom
1. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Novákné Dr. Hajdú Éva Mária Dr. (NOHHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (kötelező)
Tematika
Gamma-sugárzó nuklidok kimutatása gamma-spektrometriával, szcintillációs detektor (egy- vagy sokcsatornás analizátorral) és HPGe detektor alkalmazásával.
Jodidion koncentrációjának meghatározása fordított és/vagy kettős izotóphígítással.
Rosszul oldódó csapadék oldhatóságának meghatározása nyomjelzéssel, az önabszorpció figyelembevételével.
Heterogén izotópcsere vizsgálata.
A folyadékszcintillációs méréstechnika: quench korrekciós technikák, jelzett vegyületek aktivitásának meghatározása, vízben oldódó minták mérése
Ajánlott irodalom
1. Izotóptechnika és Radiokémia előadások vonatkozó anyagai, gyakorlatokhoz kiadott leírások
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.40 kredit
Leírás:
Ajánlott irodalom
Oktatóval történő megbeszélés alapján.
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 9. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus(KV)
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus(KV)
Tematika
A 2. félév során a témavezető által meghatározott kutatási területen a hallgató áttekinti és feldolgozza az alapvető és a témához kapcsolódó szakirodalmat, megismerkedik a vizsgálatokhoz használt készülékekkel, azok működésével és kezelésével, önállóan végez kísérleti munkát, értékeli az eredményeket és elkészíti a diplomamunkát, amely a 2 félév során végzett munka eredményeinek összefoglalása.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), vegyész (SZV)
Tematika
A természetes eredetű átlagos sugárterhelés mértéke Földünkön. A sugárterhelés két fő forrása: külső és belső.
A külső sugárforrások: kozmikus sugárzás, a földkéreg és az építőanyagok természetes radioaktivitása (terresztrikus sugárzás), valamint a levegő természetes radioaktivitása.
Elsődleges, másodlagos kozmikus sugárzás, kozmogén radioizotópok, kozmikus sugárzási neutronok.
A talaj sugárzása: a fontosabb természetes radioizotópok tulajdonságai. A magyarországi talajminták (agyag, homok) radioaktivitása. Kiemelkedően nagy természetes radioaktivitású területek a világon.
Külső sugárterhelés lakóépületekben. Magyarországi építőanyagok természetes radioaktivitása.
Belső sugárterhelések forrásai. Kozmogén radioizotópok inkorporációja. A 3H és a 14C körforgása. A primordiális radioizotópok beépülése, bejutása az élő szervezetbe: a 40K szerepe, a 238U és a 232Th bomlási sor elemei. A radonizotópok viselkedése. A 222Rn és a 220Rn az élő szervezetben, a lakáslevegőben, szabad levegőn, vizekben.
Mesterséges sugárterhelések forrásai. Nukleáris kísérletek, az atomreaktorok. Reaktorbalesetek. A paksi reaktor normális üzemvitele során a kibocsátások mértéke.
Radioizotópok fogyasztási cikkekben, földgázban
A radioizotópok orvosi alkalmazásai során kapott sugárterhelések.
Ajánlott irodalom
1. Kanyár B., Somlai J., Szabó D.L.:Környezeti sugárzások, radioökológia, Veszprémi Egyetemi Kiadó,1996.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
A projektmunka készítése során a hallgató bekapcsolódik a szilárdtestkémiával, felületi folyamatok vizsgálatával, a heterogén katalízissel foglalkozó csoportok munkájába, valamint a nukleáris méréstechnika különböző gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatok elvégzésébe.
A félév során a témavezető által meghatározott kutatási területen a hallgató megismerkedik néhány alapvető szakirodalommal, a vizsgálatokhoz használt készülékekkel, azok működésével és kezelésével, részt vesz a kisérleti munkában és elkészít egy dolgozatot, amely a félév során elsajátított ismeretek, a kísérleti munka összefoglalása.
A következő területeken biztosít munkalehetőséget a tanszék és az akadémiai kutatócsoport:
CO2, CH4, C2H6, C3H8 és CH3OH különböző katalizátorokon, a reakciók követése gázkromatográffal, tömegspektrométerrel;
Heterogén katalitikus folyamatokban a katalizátor felületén kialakuló felületi formák kimutatása IR spektroszkópiával;
Szilárdtestfelületek vizsgálata pásztázó alagútmikroszkóppal;
Modern elektronspektroszkópiai módszerek alkalmazása katalitikus és felületi folyamatok vizsgálatában;
Radioizotópok méréstechnikájával kapcsolatos feladatok megoldása;
Folyadákszcintillációs méréstechnika és gamma -spektroszkópia alkalmazása környezeti minták mérésénél;
Nyomjelzéstechnika.
Áttekintő irodalmi összefoglalás készítése a fenti területekről, valamint a radioizotópok alkalmazásával és környezeti hatásával foglalkozó témákról.
Ajánlott irodalom
1. Adott projektmunka témához a témavezető által kijelölt anyag.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (kötelező)
Tematika
A szilárd anyagok szerkezete, kristálystruktúrája, fémek, ötvözetek, oxidok. Néhány fontosabb, korábban nem tárgyalt szerkezetTípusa, pl. rutil, perovskit, spinell.
Szilárd anyagok szerkezetének, kötésviszonyainak és a szilárd anyagok felületi sajátságainak meghatározása, diffrakciós eljárások, mikroszkópok, spektroszkópiás módszerek, IR, Raman, elektronspektroszkópia (XPS, EXAFS, UPS, EELS, Auger), termikus analízis.
Kristályhibák, Schottky és Frenkel féle hibahelyek, képződésük termodinamikája. Színcentrumok, kiterjedt kristályhibák, egy- és kétdimenziós hibák.
Határfelületek szilárd anyagokban. Transzportfolyamatok szilárd anyagokban és határfelületeken.
Szilárd testek felületének szerkezete, rekonstrukciója, reakcióképessége és ezek vizsgálati módszerei (STM).
Az oxidok sajátságainak változása különböző vegyértékű ionok adalékolásának hatására. Keverékek és elegykristályok.
A szilárd anyagok elektromos, mágneses és optikai sajátságai.
Szilárdfázisú reakciók általános elmélete néhány konkrét reakció bemutatásán keresztül. Szilárd anyagok termikus bomlása.
Heterogén fázisú reakciók, fémek oxidációja.
Szilárd anyagok átalakulása besugárzás hatására, radiolízis, fotolízis.
Ajánlott irodalom
1. A.R.West: Basic Solid State Chemistry Wiley, 1999.
2. A.R.West: Solid State Chemistry and its Application Wiley, 1998.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Tóth Géza (TOGHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A nyomjelzéstechnika felfedezése és jelentősége.
A legfontosabb radionuklidok az élő természettudományos kutatásban, azok kiválasztásának szempontjai a kutatási feladatokhoz.
Radioaktív szén és trícium jelzett vegyületek tervezése és szintézise, jelentősebb felhasználási területek (radiofarmakológia, receptorkötési tesztek).
Radiojód nuklidok és azok felhasználása jelzett vegyületek előállítására (I-123, I-125, I-131).
P-32 és P-33 jelzett nukleotidok és alkalmazásuk a molekuláris biológiában.
Technécium jelölés és diagnosztikai alkalmazása (SPECT módszer).
Pozitron sugárzó rövid felezési idejű nuklidok és a PET alapjai.
Diagnosztikai és terápiás alkalmazások.
Méréstechnikai módszerek a nyomjelzéstechnikában (HPLC és TLC és ezek radioaktivitáson alapuló detektorai, radioaktív szennyeződések monitorozása).
Ajánlott irodalom
1. A.Vértes, S.Nagy, Z.Klencsár:
2. Radiochemistry and Radiopharmaceutical Chemistry in Life Sciences (Handbook of Nuclear Chemistry 4.), Kluwer Academic Publishers, 2003.
3. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina:
4. Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), vegyész (SZV)
Tematika
A természetes eredetű átlagos sugárterhelés mértéke Földünkön. A sugárterhelés két fő forrása: külső és belső.
A külső sugárforrások: kozmikus sugárzás, a földkéreg és az építőanyagok természetes radioaktivitása (terresztrikus sugárzás), valamint a levegő természetes radioaktivitása.
Elsődleges, másodlagos kozmikus sugárzás, kozmogén radioizotópok, kozmikus sugárzási neutronok.
A talaj sugárzása: a fontosabb természetes radioizotópok tulajdonságai. A magyarországi talajminták (agyag, homok) radioaktivitása. Kiemelkedően nagy természetes radioaktivitású területek a világon.
Külső sugárterhelés lakóépületekben. Magyarországi építőanyagok természetes radioaktivitása.
Belső sugárterhelések forrásai. Kozmogén radioizotópok inkorporációja. A 3H és a 14C körforgása. A primordiális radioizotópok beépülése, bejutása az élő szervezetbe: a 40K szerepe, a 238U és a 232Th bomlási sor elemei. A radonizotópok viselkedése. A 222Rn és a 220Rn az élő szervezetben, a lakáslevegőben, szabad levegőn, vizekben.
Mesterséges sugárterhelések forrásai. Nukleáris kísérletek, az atomreaktorok. Reaktorbalesetek. A paksi reaktor normális üzemvitele során a kibocsátások mértéke.
Radioizotópok fogyasztási cikkekben, földgázban
A radioizotópok orvosi alkalmazásai során kapott sugárterhelések.
Ajánlott irodalom
1. Sugáregészségtan
2. Szerk. Köteles György
3. Medicina Könyvkiadó RT., Bp.2002
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Solymosi Frigyes (SOFHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az előadások keretében részletesen tárgyaljuk a szilárd anyagok és kiemelten a félvezető-oxidok vezetési sajátosságait , hibahelyszerkezetét. Bemutatjuk az oxidok sajátságainak változását kisebb és nagyobb vegyértékű ionok adalékolásának hatására.
Ismertetjük a szilárdfázisú reakciók általános elméletét néhány konkrét reakció bemutatásán, túlnyomórészt a halogén-oxisav-sók bomlásán keresztül
Tárgyaljuk a félvezető oxidok katalitikus sajátságait az előbb említett szilárdfázisú reakciókban és bemutatjuk az ezeket befolyásoló tényezőket.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Kiss János László (KIJHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Kísérleti módszerek a felületi fotokémiában.
Fotonforrások, a gerjesztés lehetőségei.
Fotokémia fém - adszorbátum rendszerben.
fotokémiai mechanizmusok, hatáskereszmetszet;
direkt gerjesztés;
fotoelektron modell;
„hot elektron” modell;
Menzel-Gomer-Redhead és Antoniewicz modellek;
elektron kölcsönhatása fém - adszorbeátum rendszerrel.
Fotoindukált reakciók koadszorbeált részecskék között.
Fotokémiai folyamatok oxid felületeken.
Ajánlott irodalom
1. D.J.O Connor, B.A.Sexton, R.St.C.Senart: Surface Analysis Methods in Material Science Springer, 2003.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Kiss János László (KIJHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az ultravákuum technika alapjai és eszközei.
Felület, határfelület fogalma, jellemzése.
Elektrongerjesztésen alapuló spektroszkópiák lényege, alkalmazása:
Termikus deszorpciós tömegspektrometria (TDS);
Elektron-indukált deszorpciós spektroszkópia (ESD);
Kisenergiájú elektron diffrakció (LEED);
Auger-elektron spektroszkópia (AES);
Elektron energiaveszteségi spektroszkópia (EELS);
Nagyfelbontású elektron energiaveszteségi spektroszkópia (HREELS).
Fotongerjesztésen alapuló spektroszkópiák lényege, alkalmazása:
Röntgen fotoelektron spektroszkópia (XPS, ESCA);
Röntgen abszorpciós spektroszkópiák (EXAFS, NEXAFS);
Ultraibolya fotoelektron spektroszkópia (UPS);
Röntgen sugár fluoreszcencia (XRF);
Reflexiós abszorpciós infravörös spektroszkópia (RAIRS).
Iongerjesztésen alapuló spektroszkópiák lényege, alkalmazása:
Szekunder ion tömegspektroszkópia (SIMS);
Ionszórásos spektroszkópia (ISS, LEIS);
Rutherford visszaszórás (RBS).
Képalkotáson alapuló spektroszkópiák lényege, alkalmazása:
Téremisszió, térionizációs mikroszkópia (FEM, FIM);
Pásztázó alagút mikroszkópia (STM);
Atomi erő mikroszkóp (AFM);
Nagyfelbontású transzmissziós és reflexiós mikroszkópia (TEM, TRM).
Ajánlott irodalom
1. Bertóti I., Marosi Gy., Tóth A.: Műszaki felülettudomány és orvosbiológiai alkalmazásai, B+V Lap és Könyvkiadó Kft.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Berkó András (BEAHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A felülettudomány rövid története és növekvő szerepe napjaink technológiáiban (ultravákuumtechnika, mint külön iparág; a szinkrotron - forrás központok szerepe a modern anyagkutatásban).
A szilárdtestfelületek szerkezetének felderítésére alkalmas módszerek: téremissziós és térionizációs mikroszkópia (FEM, FIM), kis- és nagyenergiájú elektrondiffrakció (LEED, RHEED), pásztázó atomszondás mikroszkópiák (SPM), nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkópia (HRTEM).
Fémegykristályok szerkezete és rekonstrukciói (relaxáció-rekostrukció, felületek tárgyalása a Kossel -modell alapján).
Kovalens típusú egykristályfelületek szerkezete és rekonstrukciói.
Ionos egykristályfelületek (oxidfelületek) szerkezete és rekonstrukciói.
Ultravékonyfilmek előállítása és szerkezete, hordozott nanoszemcsék fizikája (kvantumpöttyök, CVD és MBE módszerek, speciális tulajdonságú bevonatok).
A mikroelektronika felülettudományi vonatkozásai (felületek szerepe a mikroelektronikai eszközök gyártásában, fizikokémiai eljárások a mikroelektronikában, mikroelektronikától a nanoelektronikáig; kémiai szenzorok integrálása mikroelektronikai eszközökbe).
Atomi léptékű manipulációk az atomszondás technikákkal (adszorbeált atomok és molekulák individuális mozgatása, kémiai reakciók indukálása atomi léptékben).
Kétdimenziós önszervező kémiai rendszerek jelentősége a nanotechnológiában.
Ajánlott irodalom
1. C.J.Chen: Introduction to Scanning tunneling Microscoping Oxford, 1993.
2. Bertóti I., Marosi Gy., Tóth A.: Műszaki felülettudomány és orvosbiológiai alkalmazásai, B+V Lap és Könyvkiadó Kft.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Erdőhelyi András Dr. (ERAHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A katalízis főbb elméletei, a katalitikus reakciók kinetikájának vizsgálati módszerei. A felületen képződő átmeneti vegyületek kimutathatóságának és reakcióképességének vizsgálatára alkalmazott eljárások.
Az egy szénatomot tartalmazó vegyületek jelentősége.
A CO, CO2 adszorpciója, deszorpciója, a CO diszproporcionálódása, a CO2 disszociációja.
A CH4 és a fémkatalizátorok kölcsönhatása. A metán átalakítása oxidkatalizátorokon, a benzol képződést befolyásoló tényezők.
A metán oxidatív dimerizálása, parciális oxidációja formaldehiddé, metanollá, valamint CO és H2 eleggyé. A metanol oxidációja.
A CO és a CO2 hidrogénezése, a reakció kinetikája és mechanizmusa. A formiát-csoportok képződése. A felületi szén keletkezése és reaktivitása.
A CO2 + CH4 reakció vizsgálata, a CO/H2 arányt befolyásoló tényezők. A CO + H2O és a CH4 + H2O reakció.
A H2S hatása a fenti reakciókra.
Ajánlott irodalom
1. Catalysis Vol.9. The Royal Society of chemistry, 1992.
2. Legújabb kutatási eredmények tudományos közlemények alapján
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Solymosi Frigyes (SOFHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A kollégium keretében röviden tárgyaljuk a modern spektroszkópiai módszereket (ultraibolya, fotoelektron spektroszkópia, röntgen fotoelektron spektroszkópia, Auger elektron spektroszkópia, nagyfelbontású elektronenergia veszteségi spektroszkópia, pásztázó alagút mikroszkóp infravörös spektroszkóp) és ezek gyakorlati lehetőségeit a katalitikus és felületi reakciók vizsgálatában.
Kiemelten foglalkozunk a CH4, a CO, az NO, a CO2 , a metil-halogenidek fém egykristályokon és hordozós fém mintákon lejátszódó adszorpciójával, disszociációjával, a reakciókban keletkező felületi formák stabilitásával. Külön tárgyaljuk az alkáli adalékok hatását a fenti folyamatokra.
Ajánlott irodalom
1. J.W.Neumansverdrierd: Spectroscopy in Catalysis, New York, 1993.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Raskó János Dr. (RAJHAES.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az infravörös spektroszkópia alkalmazhatóságának elvi alapjai. A módszer megvalósításához szükséges mintakészítési módok, cellák, egyéb berendezések ismertetése.
Az elnyelési sávok azonosításának elvi alapjai. A NO és a CO próbamolekulák adszorpciója során észlelhető spektrális változások.
A NO és a CO felületi reakciójában képződő NCO felületi komplex vizsgálata.
NCO képződés a katalizátor aktív komponensén. A spillover jelenség tanulmányozása.
A katalizátor fémkomponensének dinamikus szerkezetváltozása a CO adszorpciója következtében.
Adszorbeált metilcsoport (CH3(a)) létrehozása és sajátságainak vizsgálata.
Adszorbeált metiléncsoport (CH2(a)) létrehozása és sajátságainak vizsgálata.
Az adszorbeált CO2 UV fénnyel történő aktiválásának IR vizsgálata.
A CO és a NO közötti fotokatalitikus reakció.
Az azometán adszorpciója hordozott nemesfémeken.
Az azometán termikus disszociójával létrehozott metilgyök adszorpciója és reakciója CO2-dal.
Metán aktiválódása különbözőképpen előkezelt TiO2 felületen.
Metanol adszorpciója Pd/SiO2 katalizátoron.
Hordozós Mo-karbid katalizátor kölcsönhatása különböző adszorbeálódó gázokkal.
CO felületi formák átalakulása UV bevilágítás hatására.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Novákné Dr. Hajdú Éva Mária Dr. (NOHHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A környezetünkben található radioizotópok eredete: természetes és mesterséges forrás.
A külső, természetes eredetű sugárforrások: kozmogén radioizotópok, a földkéreg és az építőanyagok (terresztrikus sugárzás), valamint a levegő természetes radioaktivitása..
A talaj sugárzása: a fontosabb természetes radioizotópok tulajdonságai. A magyarországi talajminták (agyag, homok) radioaktivitása. Kiemelkedően nagy természetes radioaktivitású területek a világon. Az építőanyagok természetes radioaktivitása.
A radionuklidok mozgása a környezetben: szárazföldi (radionuklidok légköri terjedése, kiülepedése), vizi környezet (terjedés folyóvízben, állóvízben), növényvilág és állatvilág (diszkriminációs faktorok), a tápláléklánc szennyeződése.
Az ember radionuklid felvétele. Kozmogén radioizotópok inkorporációja. A 3H és a 14C körforgása. A primordiális radioizotópok beépülése, bejutása az élő szervezetbe: a 40K szerepe, a 238U és a 232Th bomlási sor elemei. A radonizotópok viselkedése. A 222Rn és a 220Rn az élő szervezetben, a lakáslevegőben, szabad levegőn, vizekben.
Az ember sugárterhelésének mértéke természetes forrásokból.
Radioizotópok mesterséges forrásai környezetünkben: nukleáris kísérletek, orvosi alkalmazások, az atomreaktorok normál üzemmódja, reaktorbalesetek (Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála, beavatkozási szintek veszélyhelyzetben). A paksi reaktor normális üzemvitele során a kibocsátások mértéke.
Radioaktív hulladékok elhelyezése: átmeneti és végleges tárolók. A hulladéktárolók létesítésével kapcsolatos problémák Magyarországon és a világon.
Környezetellenőrzési lehetőségek.
Ajánlott irodalom
1. R.L.Kathren: Radioactivity in the Enviroment Harwood Academic Publishers, 1986.
2. Kanyár B., Somlai J., Szabó D.L.:Környezeti sugárzások, radioökológia, Veszprémi Egyetemi Kiadó,1996.
|
|
|
| K6-Szerves K Szerveskémia Tanszék tárgyai modul |
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Molnár Árpád Dr. (MOAHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.14 kredit
_Előadás, kötelező, 4 óra / 5 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 2. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő
Tematika
Szerves vegyületek csoportosítása és legfontosabb átalakulásTípusaik. A szénatom elektronszerkezete, hibridizáció.
Szénhidrogének. Alkánok és cikloalkánok: izomériaviszonyok, szintézis, kémiai tulajdonságok. A gyökös szubsztitúció. Alkének: az sp2 hibridizáció, cisz-transz-izoméria, nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Az elektrofil addíció. Diének: szintézis, elektronszerkezet, konjugációs kölcsönhatás, kémiai tulajdonságok. Polimerizáció. Terpének, karotinoidok, kaucsuk. Alkinek: az sp hibridizáció, szintézis, kémiai tulajdonságok. Aromás szénhidrogének: az aromás jelleg, előfordulás, előállítás, kémiai tulajdonságok. Az aromás elektrofil szubsztitúció, irányítási szabályok. Többgyűrűs aromás szénhidrogének.
Töltéseloszlást befolyásoló tényezők. Izomériaviszonyok rendszerezése. Sztereokémiai alapfogalmak: optikailag aktív vegyületek ábrázolása, szerkezete, szintézise. Abszolút és relatív konfiguráció.
Halogénvegyületek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Nukleofil szubsztitúció, elimináció.
Hidroxivegyületek, éterek. Hidroxivegyületek savassága. Alkoholok: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A hidrogénkötés. Többértékű alkoholok. Fenolok: szintézis, kémiai tulajdonságok. Éterek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. Szervetlen savak észterei.
Szerves kénvegyületek (tiolok, tioéterek, szulfoxidok, szulfinsavak, szulfonsavak): szintézis, kémiai tulajdonságok.
Nitrogéntartalmú vegyületek. Nitrozovegyületek (nitrozo–oxim tautoméria). Nitrovegyületek: szintézis, kémiai tulajdonságok, nitro–nitronsav átrendeződés. Aminok: rendűség, nevezéktan, sztereokémia, bázicitás, szintézis, kémiai tulajdonságok. Azoxi- és azovegyületek. Hidrazinszármazékok, aromás diazóniumvegyületek. Diazometán.
Foszforvegyületek: foszfinok.
Ajánlott irodalom
1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.
|
_Előadás, kötelező, 4 óra / 5 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Tematika
Elemorganikus vegyületek: általános tulajdonságok, szintézismódszerek. A lítium, az ólom, a magnézium, a cink, a kadmium, a higany, a bór, az alumínium és a szilícium legfontosabb szerves származékai.
Oxovegyületek: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A nukleofil addíció, kondenzációs átalakulások, oxidációk, redukciók. Enol-;oxo tautoméria. Dioxovegyületek, telítetlen oxovegyületek, hidroxioxovegyületek. Szénhidrátok: a D-glükóz szerkezetigazolása, glikozidok, diszacharidok (szacharóz, maltóz), poliszacharidok (cellulóz, keményítő).
Karbonsavak. Monokarbonsavak: nevezéktan, szintézis, kémiai tulajdonságok. A nukleofil acilszubsztitúció. Karbonsavszármazékok: általános reaktivitás, szintézis, kémiai tulajdonságok. Dikarbonsavak, malonészterszintézisek. Olefin-, halogén- és oxokarbonsavak. Aminosavak: -aminosavak szintézise, kémiai tulajdonságaik. Peptidek, fehérjék.
Szénsavszármazékok: foszgén, klórszénsavészterek, szerves karbonátok, karbamidsavészterek, karbamid, ciánsav és izociánsav, ciánamid, guanidin.
Aromás heterociklusos vegyületek: nevezéktan, csoportosítás, alapvázak, aromás jelleg, nitrogéntartalmú rendszerek bázicitása. Öttagú, egy és két heteroatomos rendszerek (furán, tiofén, pirrol, azolok, kondenzált származékok): szintézis, kémiai tulajdonságok. Hattagú, egy és két heteroatomos rendszerek (piridin és szubsztituált származékai, kinolin, izokinolin, azinok): szintézis, kémiai tulajdonságok.
Nukleinsavak. Nukleozidok, nukleotidok, koenzimek. DNS, RNS.
Alkaloidok. Acilvándorlások. Nikotin, tropán alkaloidok, papaverin, morfin és purin alkaloidok.
Szteránvázas vegyületek: csoportosítás. A szterán váz. Koleszterin, D-vitamin. Szteroid hormonok, epesavak, mellékvesekéreg hormonok, szteroid szaponinok főbb jellemzői.
Ajánlott irodalom
1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 6 óra / 4 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár
Tematika
A szerves kémiai laboratóriumi munka szabályai, tűzvédelem, balesetvédelem.
A szerves kémiai szintetikus munka lépései: irodalmazás, reakciótervezés, reakciókivitelezés (eszközök, keverés, fűtés, hűtés, stb.), izolálás, termék tisztítás, termék analízis.
A desztilláció elve, fajtái, kivitelezése a laboratóriumban. Törésmutatómérés.
Frakcionált desztilláció: kloroform-toluol elegy elválasztása, frakció összetétel megállapítás törésmutató méréssel. Benzilalkohol vákuumdesztillációja.
Az extrakció elve, fajtái, kivitelezése laboratóriumban. Szerves folyadékok, oldatok szárítása. Bepárlás. Folyadék-folyadék extrakció: anilin és toluol elválasztása, a nyers anilin átalakítása acetaniliddé. Szilárd-folyadék extrakció: piperin izolálása borsból.
Az átkristályosítás elve, lépései. Átkristályosítás vízből, szerves oldószerből, keverék oldószerből. Szűrés. Kristályos anyagok szárítása. Olvadáspont meghatározás. Acetanilid átkristályosítása vízből, piperin átkristályosítása vizes etilakoholból.
A kromatográfia elmélete, felosztása. Az o- és p-nitrofenol elválasztása oszlop-kromatográfiával, a frakciók vizsgálata vékonyrétegkromatográfiával. Alkoholelegyek összetételének megállapítása gázkromatográfiával.
Vízgőzdesztilláció. Nukleofil szubsztitúció: 1-butilbromid előállítása. Teszt reakciók: Lucas teszt, halogének reakciókészségének megállapítása.
Nukleofil acil szubsztitúció: benzoesav metil-észter készités, hippursav készítés glicinből.
Addíció: fahéjsav brómozása. Szénhidrogének teszt reakciói.
Elimináció: 2,3-dibróm-3-fenil-propánsav dekarboxilatív eliminációja, a termék-összetétel meghatározása gázkromatográfiával.
Aromás elektrofil szubsztitúció: benzoesav metil-észter nitrálása, p-bróm-acetanilid készítése.
Redukciós módszerek a szerves kémiában: ciklohexanon redukciója NaBH4-del, benzhidrol előállítása benzofenonból (Zn/NaOH).
Kondenzációs reakciók: fahéjsav előállítása Perkin kondenzációval, benzilidénaceton készítés.
Oxidációs módszerek a szerves kémiában: benzoin Jones oxidációja, kalkon epoxidálás H2O2-dal. Oxovegyületek teszt reakciói. Kétlépéses reakció: maleanilidsavŽ N-fenil-maleimid.
Festés indigóval.
Ajánlott irodalom
1. Felföldi Károly: Szerves kémiai praktikum, JATEPress.
2. Novák Lajos, Nyitrai György: Szerves kémiai praktikum I, Műegyetemi Kiadó.
3. Orosz György (szerk.): Szerves kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Felföldi Károly (FEKHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 6 óra / 4 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (kötelező)
Tematika
Szerves vegyületek IR, NMR és MS spektrumának értékelése.
Közös gyakorlatok:
Hidrolízis: 3-nitro-benzoesav előállítása metil-észteréből.
Nukleofil addíció: ketál képzés ciklohexanolból vízszeparátoros berendezésben.
Parciális redukció: m-nitro-anilin előállítása m-dinitro-benzolból.
Diels-Alder reakció mikrohullámú aktiválással.
Grignard addíció: 2-metil-2-hexanol előállítása.
Átrendeződéses reakciók: benzanilid készítés, benzilsav készítés.
Oxido-redukciós reakció: benzaldehid Cannizzaro reakciója.
Heterociklus szintézis: 3,5-difenil-izoxalin előállítása.
Malonészter szintézis: 3-karbetoxi-kumarin előállítása.
Védőcsoport kiépítés és eltávolítás: tetrahidropiranil-éter készítés és hidrolízis.
Fázistranszfer katalízis: diklórkarbén addíció ciklohexénre.
Többlépéses szintézis: p-aminobenzol-szulfonamid előállítása.
A 8. héttől kezdődően egyéni gyakorlatok megbeszélés alapján.
Ajánlott irodalom
1. Felföldi Károly: Szerves kémiai praktikum, JATEPress.
2. Novák Lajos, Nyitrai György: Szerves kémiai praktikum I, Műegyetemi Kiadó.
3. Orosz György (szerk.): Szerves kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó.
4. Mohrig, Neckers: Laboratory experiments in organic chemistry (3rd ed.).
5. Organic Synthesis Coll. Vol. I.-V.
6. Vogel-s Textbook (5th ed.).
7. Journal of Chemical Education megfelelő kötetei.
8. Pavia et al.: Introduction to organic laboratory techniques (2nd ed.).
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Molnár Árpád Dr. (MOAHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Önálló vizsga, kötelező, 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Szigorlat
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kigészítő kémiatanár, kigészítő levelező kémiatanár (kötelező)
Tematika
A szénatom elektronszerkezete és hibridizációja (sp, sp, sp). Az izoméria fogalma és Típusai. Tautoméria.
Telített szénhidrogének (alkánok, cikloalkánok) térszerkezete és izomériaviszonyai.
Gyökös szubsztitúciók.
Az optikai izoméria.
Töltéseloszlást befolyásoló tényezők.
Elektrofil addíció. Általános jellemzők, reakcióTípusaok, Markovnyikov-szabály.
Az aromás jelleg fogalma. Aromás szénhidrogének és heterociklusos vegyületek.
Az aromás elektrofil szubsztitúció. Mechanizmus, reakciók. Irányítási szabályok.
Nukleofil szubsztitúció. Általános jellemzők és példák. Walden-inverzió.
Nukleofil szubsztitúciós átalakulások: Hlg Ž OH és OH Ž Hlg csere, Williamson-szintézis, közvetlen éterszintézis, Hlg Ž NO2 és Hlg Ž CN csere. Aromás nukleofil szubsztitúció.
Elimináció. Általános jellemzők és alkalmazás szerves szintézisekben. Zajcev- és Hofmann-szabály.
Konjugált addíció (1,3-butadién, a ,b -telítetlen oxovegyületek, kinonok).
Szervetlen savak észterei, éterek, kén- és foszforvegyületek.
Két összefüggő N-atomot tartalmazó vegyületek.
Fémorganikus vegyületek.
Nukleofil addíció. Általános jellemzők és reakcióTípusaok.
Aktív metiléncsopot részvételével lejátszódó reakciók (oxovegyületek reakciói az a -szénatomon, enol-oxo tatutoméria, aldoldimerizáció, Hell-Volhard-Zelinszkij-szintézis).
Nukleofil acilszubsztitúció. Karbonsavszármazékok reaktivitása.
Malonészter és malonészterszintézisek.
20.Acetecetészter és acetecetészterszintézisek.
21.Szén-szén kötés kialakításának lehetőségei 1. Oxoszintézis, Friedel–Crafts-reakciók, Grignard-reakciók, karbén.
22.Szén-szén kötés kialakításának lehetőségei 2. Hlg Ž CN csere, Wittig-reakció, oxovegyület + aktív metiléncsopotot tartalmazó vegyület, aciloin-kondenzáció, ciánhidrin-szintézis, Arndt-Eistert-szintézis, karbonsav Ž keton.
23.Lánclebontási eljárások (krakkolás, Hofmann-féle kimerítő metilezés, Barbier-Wieland-reakció, cukrok láncrövidítő szintézise, dekarboxilezések, Hofmann- lebontás, haloform-reakció, acetecetészter ketonná bontása).
24.O- és N-alkilezések és -acilezések (alkohol, fenol, amin; éterképzés).
25.Polimerizációk (etilén, popilén, butadién, izoprén), polikondenzációk (fenoplasztok, poliészterek, aminoplasztok).
26.Szénhidrogének oxidációs reakciói.
27.Oxigéntartalmú vegyületek oxidációs (dehidogénezési) átalakulásai (alkoholok, difenolok, oxovegyületek), oxidoredukciós folyamatok (Meerwein-Ponndorf-Verley redukció ill. Oppenauer-oxidáció, Cannizzaro- és Tyiscsenko-reakció).
28.Hidrogénezési/redukciós eljárások (alkének, alkinok és aromás szénhidogének hidrogénezése, az oxocsoport és karboxilcsoport redukciója, a nitrocsoport redukciója, reduktív aminálás).
29.Szerves vegyületek savassága/bázicitása (aktív hidrogén, C–H savak, acetilén, alkohol, fenol és tioanalógok, enolok, karbonsavak; aminok, foszfinok, N-tartalmú heterociklusos vegyületek).
30.Izoprenoidok (kaucsuk, karotinoidok, terpenoidok, szteroidok).
31.Aminosavak, peptidek, fehérjék.
32.Szénhidrátok.
33.Az aromás heterociklusos vegyületek aromás jellegének és reaktivitásának összehasonlítása. A nitrogéntartalmú aromás heterociklusok bázicitása. Furán, tiofén, pirrol.
34.Azolok, diazolok.
35.A piridin és kondenzált származékai.
36.Azinok, diazinok és kondenzált származékaik. Nukleinsavak.
37.Heterociklusok általános szintézismódszerei. Alkaloidok. Acilvándorlás.
38.Izomerizációk és átrendeződések (alkán, alkén, karbokationok stabilitása és stabilizálódási lehetőségei, pinakol-, benzidin-, Beckmann-, Claisen- és Fries-átrendeződés), tautomériák (enol–oxo, nitrozo–oxim, nitronsav-átrendeződés).
39.Szerves vegyületek azonosítása spektroszkópiai módserekkel.
Gyakorlati kérdés: a félév során elvégzett egy gyakorlat részletes ismertetése.
Ajánlott irodalom
1. Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.
2. Furka Á.: Szerves kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.
3. Czombos J., Felföldi K., Molnár Á.: Feladatok szerves kémiából. JATEPress, 1998.
4. Molnár Á.: Alapreakciók a szerves kémiában. JATEPress, 1998.
5. Novák L., Nyitrai J.: Szerves kémia. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.
6. Notheisz F., Molnár Á.: A szerves kémiai nevezéktan alapjai. JATEPress, 2001.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Felföldi Károly (FEKHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.40 kredit
Leírás:
Ajánlott irodalom
Oktatóval történő megbeszélés alapján.
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 9. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
Tematika
A hallgató választ a Tanszék kutatócsoportjai által meghirdetett kutatási témák közül, a témavezetővel történő egyeztetés után. A témák a szintetikus szerves kémia, szerves vegyületek katalitikus átalakításai, nagyműszeres vizsgálatok területére esnek. A választható témák az előző félév végén meghirdetésre kerülnek.
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
Tematika
Az előző félévben megkezdett kisérleti munka folytatása, a diplomamunka megírása
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (K), kémiatanár (K), kémiatanár kiegészítő (K)
Tematika
Szerves molekulák konfigurációja és konformációja, a molekulaszerkezet modellezése.
Néhány molekulaszerkezeti sajátság tárgyalása: optikai aktivitás, aromaticitás - nem aromásság - antiaromásság.
Másodlagos kölcsönhatások és szerkezetalakító szerepük.
Szerves vegyületek sav-bázis sajátságai.
Reakciók termodinamikai és kinetikai leírása.
Reakcióutak és kvalitatív jellemzésük. Szabadentalpia összefügések.
Szerves reakciócsoportok mechanizmusának kvalitatív és félkvantitatív tárgyalása:
gyökös szubsztitúció és addíció, hidrogénezési reakciók
elektrofil és nukleofil addíciók
elimináció
nukleofil szubsztitúció
aromás elektrofil és nukleofil szubsztitúciók
a karbonil-csoport reakciói
Koncertikus reakciók (Diels-Alder rekciók, szigmatróp átrendeződések).
Ajánlott irodalom
1. F.A. Carey, R.J. Sundberg: Advanced Organic Chemistry A, B, Plenum Press, 1993.
2. J. March: Advanced Organic Chemistry, John Wiley & Sons, 1992.
3. N.S. Isaacs: Physical Organic Chemistry, Longman, 1987.
4. H. Maskill: The Physical Basis of Organic Chemistry, Oxford Science Publications, 1990.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Felföldi Károly (FEKHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár (KV vagy SZV), kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV)
Tematika
A fémorganikus kémia fogalma. Történeti áttekintés, szakirodalom. Laboratóriumi módszerek a fémorganikus kémiában. A fém-szén kötés Típusai.
A Li organikus vegyületek előállítása, szerkezetük, tulajdonságaik. Használatuk a szerves kémiai szintézisekben. A ‘nehéz’ alkáli fémek szerves vegyületeinek előállítása, szerepük a szerves szintetikus munkában, gyökionos származékaik.
A Mg szerves származékai. A Grignard komplex előállítása, tulajdonsága. Oldatbeli viselkedése, a Schlenk egyensúly. Használata a szerves kémiai szintézisekben.
A Zn és Cd szerves származékai. Előállítás, szerkezet, szerves szintetikus felhasználásuk, reakció képességük, szelektivitásuk.
A Hg szerves származékai. Előállítás,, szerkezet, tulajdonság, kémiai reaktivitás. A szolvomerkurálás jelensége. A Hg organikus vegyületek élettani hatása.
A B szerves származékai. Előállítás, tipusai. A hidroborálás jelentősége. Szerves bórsavak, amino-organoboránok. Speciális organobór vegyületek, a karbaboránok.
Az Al organikus származékai. Szerkezetük, az elektonhiányos, többcentrumú kötésrendszer. Felhasználásuk szerves laboratóriumi szintézisekben. Ipari jelentőségük és felhasználásuk.
Szilíciumorganikus vegyületek tipusai, előállításuk, kémiai viselkedésük. A Si-C kötés reaktivitása. Ipari alkalmazásuk. Különleges Si-organikus vegyületek.
Az Sn szerves származékai, előállítás, szerkezet, reakciók. Felhasználásuk laboratóriumban, az iparban. Az Pb szerves származékai.
Az As(III) és az As(V) szerves származékai. Előállításuk, szerkezetük, élettani hatásuk.
A Se szerves származékai, előállításuk, használatuk szerves szintetikus lépésekben.
A Cu szerves származékai, előállítás, szerkezet. A Gilman reagens és használata a szerves szintézisekben.
Az átmeneti fémek s -kötésű szerves származékai. Előállítási lehetőségek, stabilitás, kötéserősség. Alkenil és aril származékok. Az átmeneti fémek karbén vegyületei: a Fischer és Schrock karbén komplexek. Előállítás, szerkezet, kémiai reakciók. Az átmeneti fémek karbonil komplexei: előállítás, szerkezet, tulajdonság. Átmeneti fémek vegyületei telítetlen szerves vegyületekkel. A kötés jellege, a 18 vegyértékelektronos szabály és a kivételek. A vegyületek a szerves ligandumok alapján: h 2-, h 3-, h 4-, h 5-, h 6- és h 8-ligandumos vegyületek Típusai, előállításuk, szerkezetük, kémiai tulajdonságaik, reakcióik. Felhasználásuk a szerves szintézisekben.
Fémorganikus vegyületek az átmeneti fémkomplexekkel katalizált reakciókban: hidrogénezés, hidroformilezés, izomerizáció, oligomerizáció, polimerizáció.
Ajánlott irodalom
1. Faigl Ferenc, Kollár László, Kotschy László, Szepes László: Szerves fémvegyületek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
2. Greenwood, Ernshow: Az elemek kémiája.
3. Elektronikus: http://www.ilpi.com/organomet/index.chtml
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Wölfling János Dr. (WOJHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
klinikai kémikus (K), vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV), biológus (SZV), gyógyszerész (SZV)
Tematika
Szénhidrátok: A monoszacharidok csoportosítása, szerkezetbizonyítása, módszeres felépítésük, genetikus kapcsolatuk. A monoszacharidok kiralitásviszonyai, a mutarotáció. A monoszacharidok kémiai tulajdonságai, glikozilezési reakciók. Fontos monoszacharidok, dezoxi- és amino-cukrok. A diszacharidok, oligoszacharidok és poliszacharidok: osztályozása, funkciói és szerkezetbizonyításuk.
Amino-karbonsavak, peptidek, polipeptidek és fehérjék: Az aminosavak csoportosítása, kiralitásuk, előállítási módszereik, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A di- és polipeptidek szintézismódszerei (védő és aktiváló csoportok, kapcsolószerek). A polipeptidek és fehérjék szerkezete, vizsgálati módszerei.
Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak: A nukleozidok előállítása, antivirális nukleozidok. A nukleotidok csoportosítása és szintézise. Az internukleotid kötés kiépítésének módszerei. Nukleotid koenzimek. A nukleinsavak előállítása és jellemzése. A nukleinsavak biológiai szerepköre, a folyamatok kémiája.
Porfinvázas vegyületek és rokonaik: A porfinváz és a hemin szerkezete. A mezoporfirin és protoporfirin szintézise. A hemin biológiai lebomlástermékei. A klorofil és a B12-vitamin.
Antibiotikumok: A b -laktám-antibiotikumok (penicillinek, cefaloszporinok, mono-baktámok) szintetikus lehetőségei. A cikloszerin, a kloramfenikol és a pentenomicin. Aminglikozid, tetraciklin, antraciklin és makrolid antibiotikumok.
Flavonoidok, antoxantinok és antocianinok: Szerkezetük, szintézisük, szerkezetük és színük pH-függése, természetes előfordulásuk.
Alkaloidok: Az efedrin és a y -efedrin szerkezete; az NŽ O-acilvándorlás. Piridin-piperidin- és tropánalkaloidok. Kinolin- és izokinolinvázas alkaloidok. Kinolizin-, purin-, indol- és b -karbolin-vázas alkaloidok (szerkezetbizonyítás és szintézis).
Prosztánszármazékok és leukotriének: A prosztaglandinok szerkezete és szintézislehetőségeik. Módosított prosztaglandin-származékok, prosztaciklinek, tromboxánok. A leukotriének biológiai átalakulása.
Izoprenoidok: Poli-izoprenoidok és karotinoidok: a kaucsuk, a likopin, a karotin szénhidrogének, az A-vitamin, a karotin-alkoholok és ketonok. Terpének és terpenoidok: Nyíltláncú és gyűrűs mono-, szeszkvi- és diterpének. A szkvalén bioszintézise és átalakulása lanoszterinné. A gyűrűs triterpenoidok jelentősége, fontos képviselőik.
Szteroidok. Szerkezetbizonyítás klasszikus és korszerű spektroszkópiai módszerekkel. Szterinek, D-vitaminok, ekdiszteroidok és brasszinolidok. Az epesavak, a szívreható glikozidok, a szteroid szaponinok és szteroid alkaloidok. A kortikoszteroidok jelentősége, szintézisük. Az ivarhormonok, az anabolikumok és a fogamzásgátlók. A szteroidok fél- és totálszintézise.
Ajánlott irodalom
1. Vincze Irén: Természetes szénvegyületek, JATEPress, 1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Hegyes Péter Dr. (HEPHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár (KV vagy SZV), kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV)
Tematika
Heterociklusos vegyületek fogalma, felosztása, nomenklatúrája.
5-tagú egy heteroatomot tartalmazó vegyületek előállítása (Paal-Knorr, Knorr, Feist-Benary szintézisek).
5-tagú egy heteroatomos rendszerek aromás jellege (p -elektron delokalizáció, határszerkezetek, az aromás jelleg megjelenése semleges és enyhén lúgos ill. savas körülmények között), kémiai tulajdonságok (aromás jelleg vs. dién jelleg).
Furán és származékainak jelentősége. Pirrol és származékai, porfirinvázas vegyületek.
Tiofén és származékai. A tiofén jelentősége a szerves szintézisekben (reduktív deszulfurálás).
5-tagú egy heteroatomos vegyületek benzollal kondenzált származékai. Indol, kumaron és a tionaftén jelentősége, szintézisük (Fischer-indolszintézis).
5-tagú 2 vagy több heteroatomot tartalmazó vegyületek előállítása.
Az újabb heteroatom beépítésével megváltozott kémiai tulajdonságaik, reakcióik ismertetése.
Pirazol származékok és jelentőségük, imidazol származékok és jelentőségük.
A legfontosabb oxazol, izo-oxazol és tiazol származékok.
5-tagú 2 heteroatomot tartalmazó rendszerek bezollal kondenzált származékaik.
6-tagú heterociklusos rendszerek. Pirán, tiopirán és piridin aromás jellege, különbségük az 5-tagú heterociklusos vegyületektől.
Piridin előállítása, kémiai tulajdonságai, SE és SN reakciói.
Legfontosabb piridin származékok, alkil homológjai, karboxil származékai, ezek jelentősége biológiai rendszerekben és a gyógyászatban.
A piridin benzollal kondenzált származékai: kinolin, izokinolin és kinolizin. Előállításuk ( Skraup reakció, Bischler-Napieralski reakció) és kémiai tulajdonságaik (SE reakciók, irányítási szabály). Legfontosabb biológiailag aktiv származékaik (kinin, papaverin, morfin).
Flavanoidok, előfordulás, általános szintézis szabályok, fontosabb származékok.
Két N-t tartalmazó 6-tagú heterociklusos rendszerek. Előállításuk, kémiai tulajdonságaik ( SN reakcióik), jelentőségük biológiai rendszerekben és a gyógyszerkémiában. Fontosabb képviselőik ( pirimidin bázisok, barbitursav származékok).
Azepin és diazepin származékok (benzollal kondenzáltak).
Benzodiazepinek szintézise és gyógyászati jelentőségük.
Ajánlott irodalom
1. Fodor Gábor: Szerves Kémia, Tankönyvkiadó, 1960.
2. Bruckner Győző: Szerves Kémia, Tankönyvkiadó, 1965.
3. Furka Árpád: Szerves Kémia, Tankönyvkiadó, 1988.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Molnár Árpád Dr. (MOAHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (KV vagy SZV), biológus (SZV), gyógyszerész (SZV)
Tematika
Bevezetés: a sztereokémia története, izomériaviszonyok rendszerezése. Polarometria.
Jelölések, fogalmak: konstitúció, konformáció, konfiguráció, enantioméria, diasztereoméria.
Sztereoizomerek ábrázolása.
Szimmetriaelemek, aszimmetria/diszimmetria, mezo-vegyület, pszeudoaszimmetriás szénatom. Pontcsoportok. Sztereokémiai jelölések.
KiralitásTípusaok rendszerezése. Centrális kiralitás és a konfiguráció leírása. Nem centrális kiralitás és a konfiguráció leírása.
Sztereogén és kirotóp elemek. Pszeudoszimmetria. Prosztereoizoméria: topicitás, prokiralitás. homotóp és heterotóp ligandumok és oldalak.
Abszolút és relatív konfiguráció és meghatározásuk módszerei. Röntgen és kémiai korrelációk, Cram-, Felkin-, Felkin–Ahn-szabály. Optikai rotáció összehasonlítása, kváziracemátok módszere. Kiroptikai módszerek.
Enantiomerek tisztasága és meghatározása. Racemizáció, epimerizáció.
Sztereoizomerek megkülönböztetése. Rezolválás és aszimmetrikus transzformációk. Kristályosítási módszerek, enzimatikus rezolválás, kémiai módszerek.
Telített nyílt láncú és gyűrűs vegyületek konformációviszonyai. Egyszerű alkánok, alkánok poláros csoportokkal és kettős kötésű csoportokkal, alkil-benzolok. Konformáció és reaktivitás.
Telítetlen vegyületek konformációviszonyai. Alacsony rotációs energiagáttal rendelkező és nem planáris alkének. Izomer alkének konfigurációjának meghatározása. Alkének interkonverziója.
N-, P-, S- és Si-tartalmú vegyületek sztereokémiája. Heterociklusok konformációviszonyai.
Ajánlott irodalom
1. E.L. Eliel, S.H. Wilen, L.N. Mander: Stereochemistry of organic compounds. Wiley, New York, 1994.
2. S.R. Buxton, S.M. Roberts: Guide to Organic Stereochemistry. Longman, 1996.
3. Nógrádi Mihály: Bevezetés a sztereokémiába. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Czinkóczkiné Dr. Meskó Eszter (CZMHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 4 óra / 4 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
klinikai kémikus (K), vegyész (SZV), kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (SZV), biológus (SZV), gyógyszerész (SZV)
Tematika
A kémiai analízis általános menete (mintavétel, elővizsgálatok, az anyag oldása, feltárása). Az ionreakciók Típusai és szerepük a minőségi analízisben. Redoxreakciók analitikai jelentősége. Csapadékképződési reakciók. Csapadékos reakciók szerepe a minőségi analízisben. Csapadékképződés, az oldhatósági szorzat, a csapadékok oldhatóságát befolyásoló tényezők. Csapadékok oldódása sav-bázis reakciókban, redoxi-reakciókban és komplexképződéssel.
Sav-bázis reakciók és szerepük a minőségi analízisben. Komplexképződési reakciók és szerepük a minőségi analízisben.
A minőségi analízishez használt reakciók jellemzése, a reakciók érzékenységének számszerű kifejezése. A csapadékos reakciók érzékenysége és az oldhatósági szorzat összefüggése. A színreakciók érzékenysége. Idegen anyagok hatása a reakciók érzékenységére.
A reakciók csoportosítása szelektivitásuk alapján: általános és csoportreakciók, szelektív és specifikus reakciók. A maszkírozás.
A kationok Fresenius-szerinti csoportbeosztása (osztályok, osztályreakciók).
Kationok azonosításának lehetőségei csoportreakciókkal (Okač-módszer).
Az anionok csoportreakciói és osztályai.
Szerves reagensek alkalmazása a minőségi analízisben.
Ajánlott irodalom
1. Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Kiadó, 1997.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Felföldi Károly (FEKHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
A hallgató választ a Tanszék kutatócsoportjai által meghirdetett kutatási témák közül, a témavezetővel történő egyeztetés után. A témák a szintetikus szerves kémia, szerves vegyületek katalitikus átalakításai, nagyműszeres vizsgálatok területére esnek. Néhány esetben kiírásra kerül egy-egy irodalmazási feladat is. Félév végén az elvégzett munkát dolgozat formájában össze kell foglalni, és a Tanszéki szeminárium keretében bemutatni. A választható témák az előző félév végén meghirdetésre kerülnek.
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Czinkóczkiné Dr. Meskó Eszter (CZMHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 4. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (K), kémia tanár (K), kémiatanár kiegészítő (K), kémiatanár kiegészítő levelező (K) klinikai kémikus (K)
Tematika
Bevezetés: az információ fogalma és jellemzése, különös tekintettel az elektronikus információra; az információforrások Típusa, információs társadalom, információs válság.
Az informálódás eszközei: könyvtárak, konferenciák, kiadók, munkakapcsolatok, adatbázisok.
ICT (Information and Communication Technology): alapfogalmak és eszközök.
Keresés az Interneten: a látható web, keresőgépek, katalógusok
a láthatatlan web, speciális keresőgépek, láthatatlan-web katalógusok, portálok
az Interneten található információk kritikai értékeklése.
Adatbázisok: jellemzés, a keresés általános lépései.
EISZ: az Elektronikus Információszolgáltatás nemzeti programja, Web of Science,
Science Direct.
Kémiai adatbázisok: Chemical Abstracts, Beilstein, Current Contents.
Ajánlott irodalom
1. Az oktató által megadott elektronikus segédanyag.
2. J.M. Reitz: Dictionary for Library and Information, Libraries Unlimited, 2004. (http://lu.com/odlis)
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Felföldi Károly (FEKHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Funkciós csoportok kiépítése és átalakítása.
A szétkapcsolás és szünton fogalma.
A szén-szén kötés kialakításának elvei.
Reakciók fémorganikus vegyületekkel, stabilizált karbanionokkal.
Szén-heteroatom kiépítésének elvei.
Redukciós és oxidációs reakciók.
Védőcsoportok kiépítése és eltávolítása.
Kiválasztott szintézisek.
Ajánlott irodalom:
R.M. Mackie, D.M. Smith, R.A. Aitken: Guidebook to Organic Synthesis. Longman Scientific, 1990.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Schneider Gyula Dr. (SCGHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A retroszintetikus analízis fogalma. Szünton, retron fogalma, szerepe a retroszintézisben.
Szintézis stratégiák. Lineáris szintézis, konvergens szintézis.
Ösztránvázas, pregnánvázas vegyületek szintézisvariációi.
Alkaloidok szintézis lehetőségei.
A védőcsoportok: a hidroxilcsoport, a karbonilcsoport, a karboxilcsoport átmeneti védelme.
Ajánlott irodalom:
E.J. Corey, Xue-Min Cheng: The logic of Chemical Synthesis, Wiley, 1989.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss János Dr. (KIJHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Általános fogalmak, definíciók, az elektromágneses sugárzás abszorpcióján alapuló leggyakrabban alkalmazott spektroszkópiai módszerek. A rezgési színképek elhelyezése az egyéb spektroszkópiai módszerek között.
A spektrumok kialakulásának elvi alapjai, a levonható szerkezeti információk jellege.
Normálrezgések fogalma, száma, csoportosítása és formája. Az IR és Raman színképek hasonlósága ill. különbözősége.
Diszperziós ill. interferométeres készülékek működési elve, felépítése, szerkezeti egységei és azok kifejlődése, működésük összehasonlítása.
Az interferométer szolgáltatta előnyök.
Ajánlott irodalom:
Holly S., Sohár P.: Infravörös spektroszkópia.
Sztraka L.: A Fourier-transzformációs spektrometria elvi alapjai
P. Hendra, C. Jones, G. Warnes: Fourier transform Raman spectroscopy
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiss János Dr. (KIJHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az IR és Raman spektrumok használhatósága: a karakterisztikus kötési- és csoportfrekvenciák előfordulása és megjelenésének esetei.
A szerves molekulákra jellemző frekvenciák megjelenési helyének, intenzitás viszonyainak megismerése és a színképelemzéshez történő felhasználhatósága.
A spektrumok értékelése a molekula szerkezetének felderítésére (színképelemzés), továbbá a vizsgált vegyületek mennyiségi meghatározására.
A Raman sávok intenzitása.
A minták előkészítésének egyszerű és néhány speciális módja. A szükséges berendezések és anyagok, mintaelőkészítés és rutin vizsgálat végzése
A Fourier-transzformációs spektroszkópiai adat feldolgozás és manipulálás előnyei és korlátai.
Ajánlott irodalom:
Kissné Erőss K.: Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
P. Hendra, C. Jones, G. Warnes: Fourier transform Raman spectroscopy
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Forgó Péter (FOPHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Mágnesesen aktív atommagok jellemzése, fizikai mennyiségek, izotópok természetes gyakorisága. A spektroszkópiai módszerek érzékenysége, az NMR energiaszintek jellemzése. A hőmérséklet hatása az NMR érzékenységre.
Az atommagok kölcsönhatása az elektronfelhő elektronjaival, az árnyékolás, kémiai eltolódás. A kémiai eltolódás skála jellemzése különböző izotöpok esetén.
Az egyes funkciós csoportokban található NMR aktív magok kémiai eltolódása, molekulaszerkezeti összefüggések, gyűrűáramok megjelenése és hatása a kémiai eltolódásra. A finomszerkezet megjelenése a jeleken, a skaláris csatolás elméleti háttere. A csatolás alapján meghatározható szerkezeti összefüggések.
Néhány rutinszerűen alkalmazott NMR módszer bemutatása, a jelhozzárendelés elkészítése, szerkezetigazolás.
Ajánlott irodalom
1. Harald Günther: NMR spectroscopy, John Whiley & Sons, 1995
2. Andrew E. Derome: Modern NMR techniques for chemistry research, Pergamon, 1987
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Forgó Péter (FOPHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Rövid bevezetés a kvantummechanikába, hullámfüggvények és operátorok, spin-operátorok, az NMR Hamilton operátor, operátor egyenletek mátrix formája és alkalmazása különböző spinrendszerek leírására.
Az impulzus Fourier NMR spektrométer felépítése. Az NMR spektroszkópiában használatos modellek alkalmazása az impulzusok hatásának leírására. Az impulzus szekvenciák különbözö alegységeinek Hamilton operátorral való leírása.
A kétdimenziós NMR spektroszkópia alapjai, impulzus szekvenciák alapsémája. Kémiai eltolódás korrelációs kísérletek. Jelalak, fázis a kétdimenziós spektrumban, intenzitás és fázismoduláció, fázisérzékeny detektálás, koherencia kiválasztás.
Ajánlott irodalom
1. Harald Günther: NMR spectroscopy, John Whiley & Sons, 1995
2. Andrew E. Derome: Modern NMR techniques for chemistry research, Pergamon, 1987
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Bucsi Imre Dr. (BUIHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A szerves vegyületek azonosítása során alkalmazott spektroszkópiai módszerek (UV, IR, NMR, MS) elvi alapjainak rövid összefoglalása.
A kromatográfiás elválasztási technikák (GC, HPLC) és a tárgyalt spektroszkópiai módszerek közvetlen összekapcsolásának lehetőségei, különös tekintettel a GC-MS és HPLC-MS rendszerekre.
A spektrumok kiértékeléséhez szükséges elméleti alapok ismertetése:
UV: az egyes vegyülettípusokhoz kapcsolható elektronátmenetek helye és intenzitása,
IR: a karakterisztikus csoportfrekvenciák jellemzői,
NMR: a kémiai eltolódást illetve csatolási állandót befolyásoló tényezők az 1H és 13C spektroszkópiában,
MS: molekulák ionizációja, fragmentációs és átrendeződési folyamatok.
A spektroszkópiai módszerek által szolgáltatott komplex információk felhasználásának bemutatása nagy számú vegyület azonosításán keresztül.
Hallgatók által egyénileg végrehajtott spektrumértékelések illetve ismeretlen vegyületek azonosítása.
Ajánlott irodalom
1. R.M. Silverstein, G.C. Bassler, T.C. Merill: Spectrometric identification of organic compounds, Wiley, New York, 1981.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Hegyes Péter Dr. (HEPHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 4 óra / 4 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Hatástani csoportok ismertetése farmakológiai szempontból. Néhány fontosabb gyógyszer ill. metabolizmusának ismertetése, kémiai szintézise. További elvek ill. lehetőségek hasonló hatású molekulák tervezésére, szintézisére.
Központi idegrendszerre ható szerek: nyugtatók, sebészeti narkotikumok, szedato-hipnotikumok, antiepileptikumok, nem-kábító fájdalomcsillapítók és hőcsökkentők, kábító fájdalomcsillapítók, minor és major-trankvillánsok.
Vegetatív idegrendszerre ható szerek, szívre ható szerek, vérnyomást szabályozó szerek, gyulladás csökkentők. Hormonok, hormonanalógok, szteroid hormonok. Baktérium elleni szerek: antibiotikumok, szintetikus antibakteriális szerek. A rák kemoterápiája.
Ajánlott irodalom:
Knoll József: Gyógyszertan I-II. Medicina Kiadó, 1984.
Tőke László, Szeghy László: Gyógyszerkémia I-II. Tankönyvkiadó, 1992.
J.K. Seydel, J. Schaper: Chemische Strukture and biologische Aktivitat von Wirkstoffen, Verlag Chemie, 1979.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Havass Zoltán (HAZHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
A klinikai kémiai vizsgálatok helye a klinikumban.
Lipid meghatározás testnedvekben (koleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, stb.)
Metabolitok analízise (glükóz, bilirubin, karbamid, húgysav, kreatinin, vas, foszfor).
Elektrolitek meghatározása vérben és vizeletben, lángfotometria.
Enzim meghatározások (SGOT, SGPT, gamma-GT, foszfatáaz, amiláz).
Szívinfarktus enzimdiagnosztikája (LDH, HBDH, CK, CK-MB, tropinon-T)
Ajánlott irodalom
1. Juhász-Dux: Klinikai laboratóriumi diagnosztika.
2. W. Rick: Klinikai laboratóriumi diagnosztika, Springler Verlag, 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Havass Zoltán (HAZHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Fehérje anyagcsere vizsgálatok testnedvekben (összfehérje, albumin, aminosavak, elektroforézis).
Immuno-assay vizsgálatok (hormonok, tumormarkerek, gyógyszerszint).
Anyagcsere betegségek vizsgálata, laboratóriumi szűrővizsgálatok.
Kislabor vizsgálatok, vizelet és haematológiai meghatározások (vizelet, üledék, vérkép, trombocita, stb.).
Liquor vizsgálatok (sejtszám, cukor, klorid). Véralvadás vizsgálatok.
Klinikai kémiai vizsgálatok minőségi kontrollja.
Ajánlott irodalom
1. Juhász-Dux: Klinikai laboratóriumi diagnosztika.
2. W. Rick: Klinikai laboratóriumi diagnosztika, Springler Verlag, 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Hegyes Péter Dr. (HEPHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A növényvédelem szükségszerűsége és jelentősége. Alapfogalmak, történeti áttekintés.
Hatóanyag formálás, szerformák.
Állati kártevők elleni szerek (zoocidok).
Rovarölőszerek (inszekticidek) felosztása, csoportonkénti ismertetése.
Piretroidok, alkaloidok, eutomopatogén szerek.
Klórozott szénhidrogének.
Rovarölő hatású szerves foszforvegyületek.
Karbamát tipusú inszekticidek. Rovar riasztók, feromonok, metamorfózisra ható szerek.
Rodenticidek.
Gombaölő szerek (fungicidek), szisztematikus hatású fungicidek.. Mezőgazdasági antibiotikumok.
Gyomirtószerek (herbicidek). Felosztás, hatásmechanizmus.
Karbamidsav származékok, Triazol származékok, piridazin származékok.
Növények növekedését szabályozó anyagok (regulátorok). Természetes és szintetikus származékok.
Ajánlott irodalom:
Nádasy Miklós: Növényvédőszer kémia, Keszthelyi Agrártud. Egy., 1979.
Terényi, Josepits, Matolcsy: Növényvédőszer kémia (Akadémia Kiadó, 1971).
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Wölfling János Dr. (WOJHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
TEMATIKA:
A szerves kémiai reakciók mechanizmusa felírásának általános elvei.
Nukleofilek, bázisok reakciói. Nukleofil szubsztitúció. Eliminációs reakciók. Karbonil-vegyületek nukleofil addíciós reakciói. Báziskatalizált átrendeződések. Reakciómechanizmusok bázikus közegben.
Savak, elektrofilek reakciói. Karbokationok. Elektrofil addíció. Karbonilvegyületek savkatalizálta reakciói. Aromás elektrofil szubsztitúció. Karbének, nitrének.
Gyökök és gyökionok reakciói. Gyökképződés, Gyökös láncreakciók. Gyökfogók. Gyökök addíciója. Fragmentációs átalakulások. Gyökök átrendeződése. Az SRN1 reakció.
A Birch-redukció. Néhány anion gyökös mechanizmusú átrendeződése.
Periciklusos reakciók. Elektrociklusos reakciók. Cikloaddíciók. Szigmatróp reakciók. Az én-reakció.
Ajánlott irodalom:
P. Sykes: A Guidebook to Mechanism in Organic Chemistry, Longman, 1986.
A. Miller: Writing Reaction Mechanisms in Organic Chemistry, Academic Press, 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Bartók Mihály Dr. (BAMHANS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
TEMATIKA:
Térkémiai tényezők jelentősége a heterogén katalízisben. Szubsztituensek térgátló hatása. Szubsztituensek horgonyzó hatása. Geometriai izomerek vizsgálata.
Sztereokémiai tényezők a heterogén katalitikus elektrofil (savas) katalízisben: alkoholok dehidratálása, diolok dehidratálása. oxacikloalkánok dehidratálása, oxacikloalkánok izomerizációja.
Sztereokémiai tényezők szerepe a fémkatalizisben: izomerizációs reakciók, aminoalkoholok dehidrogéneződése, hidrogénátviteli folyamatok, cikloalkánok hidrogenolízise, oxacikloalkánok hidrogenolízise, azacikloalkánok hidrogenolízise, dioxacikloalkánok hidrogenolízise, alkének és cikloalkének izomerizációja, hidrogéneződése, oxovegyületek hidrogéneződése.
Aszimmetrikus hidrogénezések.
Ajánlott irodalom:
Bartók M. et. al.: Stereochemistry in Heterogeneous Metal Catalysis, Wiley, 1985.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Notheisz Ferenc Dr. (NOFHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
A homogén és a heterogén katalizátorok előnyei és hátrányai. A homogén katalizátorok heterogenizálása.
Homogén katalizátorok rögzítése polimerek vázához. Homogén komplexek rögzítése oxidhordozókhoz.
Homogén komplexek enkapszulálása zeolitok üregeibe, a ship-in-a-bottle Típusaú komplexek előállítása.
Az aktív komplexek in situ szintézise prekurzoraikból a zeolitok belső üregeiben.
Az aktív katalizátor kialakítása komplexképzéssel a zeolitok belső üregeiben.
Enkapszulált katalizátorok előállítása zeolitszintézissel.
A ship-in-a-bottle Típusaú katalizátorok jellemzése és tulajdonságai (site isolation).
Ftalocianin-és szalén-Típusaú fémkomplexek.
Az enkapszulált katalizátorok alkalmazása oxidációs és hidrogénezési reakciókban.
Oxidációs reakciók molekuláris oxigénnel. Szobahőmérsékleten végbemenő oxidációs reakciók.
Homogén komplexek bevitele agyagásványokba. Királis molekulák heterogenizálása.
Enantioszelektív epoxidálás Mn-szalén komplexekkel. A Jacobsen-katalizátor heterogenizálása. Királis membránok.
Felületi fémorganikus kémia. Katalitikus centrumok kiépítése oxidok és fémek felületén.
A felületi fémorganikus kémia alkalmazása adott célra alkalmas katalizátorok előállítására és a katalizátorok felületén lejátszódó reakciók mechanizmusának tanulmányozására.
Ajánlott irodalom
1. D.E. De Vos, I.F.J Vankelecom, P.A. Jacobs: Chiral catalysts immobilization and recycling, Wiley-VCH, 2000.
2. B.C. Gates: Catalytic chemistry, Wiley, 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Schneider Gyula Dr. (SCGHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Szteroid alkoholok: a koleszterin és rokon szerkezetű vegyületek szerkezetigazolása.
Epesavak: az epesavak szerkezetigazolása, egymássá való alakítása, az epesavak felhasználása a félszintetikus szteroidok előállításában.
Szívre ható glikozidok és varangymérgek: digitális glikozidok, szcillaglikozidok, varangymérgek. Előfordulásuk, izolálásuk, szerkezetigazolásuk.
Szteroid szaponinok: előfordulásuk, izolálásuk, szerkezetigazolásuk, felhasználásuk a félszintetikus szteroidok előállításában.
Nemi hormonok: előfordulásuk, izolálásuk, szerkezetigazolásuk.
Női nemi hormonok: ösztrogének, gesztegének. Félszintetikus és totálszintetikus előállításuk.
Férfi nemi hormonok: androgének. Félszintetikus előállításuk
Mellékvesekéreg hormonok: glukokortikoidok, mineralokortikoidok. Előfordulás, szerkezetigazolás, előállítás.
Metamorf hormonok: előfordulás, izolálás, szerkezetigazolás, félszintetikus előállítás.
Szteroid alkaloidok: előfordulás, szerkezetigazolás, átalakítás.
Ajánlott irodalom:
D. Onken: Steroide, zur Chemie und Anwendung, Akademie Verlag, 1971.
Bruckner Győző: Szerves kémia II-2, Tankönyvkiadó, 1981.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Alapvető biokémiai folyamatok; energiatermelés az élő szervezetekben. Az egyes aminosavak szerepe a fehérjék polipeptid láncának alkotásában. Fehérjék elsődleges szerkezete és vizsgálati módszerei (tömegspektrometira, szekvenálás). Fehérjék másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Fehérjék térszerkezet vizsgáló módszerei (CD, FT-IR, NMR, Rtg-diffrakció). A fehérjék bioszintézise. A fehérjék csoportosítása biológiai szerepük alapján. Az enzimek szerkezete és működése. A fehérjék kémiai szintézise. Fehérjeszintézis rekombináns technológiával.
A nukleinsavak szerkezete, csoportosítása. A nukleinsavak elsődleges szerkezetének felderítése; szekvenálás Maxam-Gilbert ill. Sanger technikájával. A nukleinsavak térszerkezete. A DNS biológiai szerepe, a gének működése. Rekombináns technológia. Antiszenz oligonukleotidok szerepe a génműködés szabályozásában.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Bucsi Imre Dr. (BUIHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A kurzus célja az 1985-ben felfedezett új szénmódosulatokkal, az un. fullerénekkel kapcsolatos ismereteknek az oktatásban való megjelenítése, melyet az alábbi tématerületek ismertetésén keresztül kíván elérni.
A fullerének felfedezésének előzményei és története. Az előállításukra, elválsztásukra és tisztításukra alkalmas módszerek összefoglalása. A fullerének “családfájának”, illetve izomériaviszonyainak jellemzése. Természetes előfordulásuk. Képződésükkel kapcsolatosan felmerült elképzelések ismertetése. A fullerének fizikai tulajdonságai, spektroszkópiája, kötésrendszerének jellemzése. A C60 és C70 kémiai tulajdonságai: hidrogénezésük, halogénezésük, addíciós reakcióik (pl. fém-alkilekkel, Grignard-reagensekkel, aminokkal), cikloaddiciós átalakulásaik, oxidációjuk és redukciójuk, reakcióik gyökökkel, átmenetifém-komplexeik. A vegyületcsaláddal kapcsolatos kutatások perspektívái, gyakorlati felhasználásuk lehetőségei.
Ajánlott irodalom
1. A.Hirsch: The chemistry of the fullerenes, G. Thieme Verlag, Stuttgart, 1996.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Molnár Árpád Dr. (MOAHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Szupersavak: definíciók, a szupersavas jelleg meghatározásának lehetőségei. Folyékony szupersavak és jellemzésük. Szilárd szupersavak és jellemzésük.
Karbokationok Típusai, általános előállítási lehetőségeik, a vizsgálatukra alkalmas műszeres eljárások.
Háromértékű (trivalens) karbokationok. Heteroatommal stabilizált karbokationok.
Ekvilibráló (degenerált) és pentakovalens karbokationok.
Telített szénhidrogének átalakulásai: izomerizáció, krakkolás és alkán–alkén alkilezés.
Friedel–Crafts-alkilezés és Friedel–Crafts-acilezés.
Karboxilezés, karbonilezés, formilezés, szulfonálás, nitrálás és halogénezés.
Hidrogén-peroxiddal és ózonnal, szupersavak jelenlétében végzett oxifunkcionalizálások.
Ajánlott irodalom
1. G.A. Olah, G.K.S. Prakash and J. Sommer: Superacids, Wiley, New York, 1985.
2. Molnár Árpád, Török Béla: Szupersavak, karbokationok, szupersavak által katalizált reakciók. JATEPress, 1999.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Sárkány János Dr. (SAJHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az IR spektroszkópia alkalmazásának lehetősége a katalízisben. Hagyományos és FTIR spektrofotométerek felépítése és működésének elvi alapjai. Mintaelőkészítés, tablettázási módok. IR-cella típusok, működési és készítési elvek. A CO mint tesztmolekula elektronszerkezete, adszorpciója fémeken. Fémdiszperzitást befolyásoló tényezők szerepe.
A különböző CO felületi formák relatív reakcióképességének vizsgálata oxigénnel szemben. Kettős COlineáris forma előállítása Pt/SiO2-on.
A Langmuir-Hinshelwood kinetika néhány alapvető problémája pl. a CO+O2®CO2 reakcióban.
Hordozott fémek és egykristályok szerkezete közötti formális kapcsolat lehetősége asszorbeált gázok IR-spektrumai alapján.
Kvantitatív IR-spektroszkópia alapjai. Az adszorbeált felületi formák fényelnyelési abszorpciós együtthatójának meghatározása. Az emissziós spektroszkópia használatának lehetőségei.
Ajánlott irodalom:
Sárkány János: Adszorpciós sajátságok felhasználása katalizátorok és katalitikus folyamatok tanulmányozásához. Kandidátusi értekezés, Szeged, 1989.
Yates J.T., Madey T.E.: Vibrational spectroscopy of molecules on surfaces. Plenum Press, New York, 1987.
Sheppard N., Nguyen T.T.: The vibrational spectra of CO chemisorbed on the surfaces of metal catalysts. (in: Advances on infrared and Raman spectroscopy, eds. Clark R.J.H., Hester R.R.) Vol. 5, p.67, Hayden, London 1978.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Sárkány János Dr. (SAJHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Oxigén különböző körülmények közötti hatása a Pt/SiO2-on lineáris formában adszorbeálódott CO vibrációs frekvenciájára.
Közvetett IR-vizsgálatok lehetősége heteroatomot tartalmazó gyűrűs szerves molekulák fémeken történő adszorpciójának vizsgálatában. Az ionizációs potenciál és a térszerkezet szerepe az adszorpcióban és reakciókban. A CO-indikációs módszer előnyei és hátrányai.
Dipól-dipól kölcsönhatások sajátságos változásai az együttes adszorpció során.
Oxidhordozó felületi OH-csoportjainak kölcsönhatása Lewis bázisokkal. A hidrogén híd kötés szerepe az IR-spektrumok értelmezésében.
Oxidhordozók felületi tulajdonságainak vizsgálata.
Az előkezelés hatása a hordozott Pt felületi struktúrájára. Az adszorbeált NO infravörös elnyelési spektrumának függése az előkezeléstől. A kisérleti mintavételek időzítésének fontossága.
Pt és Sn kölcsönhatásának közvetett vizsgálata SiO2 és Al2O3 hordozókon.
Kemiszorbeált hidrogén és nitrogén.
Az IR-spektroszkópia használata Cu-ZSM-5 katalizátorok vizsgálatában.
Néhány szerves anyag katalitikus reakciójának vizsgálata IR-spektroszkópiával.
Egyéb vibrációs spektroszkópiák alkalmazásának lehetősége a katalízisben és a felületi kémiában.
Ajánlott irodalom
1. Sárkány János: Adszorpciós sajátságok felhasználása katalizátorok és katalitikus folyamatok tanulmányozásához. Kandidátusi értekezés, Szeged, 1989.
2. Yates J.T., Madey T.E.: Vibrational spectroscopy of molecules on surfaces.
3. Plenum Press, New York, 1987.
4. Sheppard N., Nguyen T.T.: The vibrational spectra of CO chemisorbed on the surfaces of metal catalysts. (in: Advances on infrared and Raman spectroscopy, eds. Clark R.J.H., Hester R.R.) Vol. 5, p.67, Hayden, London 1978.
5. Experimental methods in catalytic research. Vol. III. Characterization of surface and adsorbed species. (eds. Anderson R.B., Dawson P.T,) New York, 1976.
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Csizmadia Imre Gyula Dr. (CSGRAAF.SZE)
Teljesítendő:
min.6 kredit
_Előadás, kötelező, 4 óra / 4 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
|
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Csizmadia Imre Gyula Dr. (CSGRAAF.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Csizmadia Imre Gyula Dr. (CSGRAAF.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
|
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Körtvélyesi Tamás Dr. (KOTHALS.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
0
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
|
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
0
Kurzushirdető tanszék:
Szerves Kémiai Tanszék
|
|
|
| K7-AKKT K Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tárgyai modul |
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.8 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (kötelező)
Tematika
A kémiai technológia alapelvei. A műveleti egység, a műveleti egységet leíró mennyiségek. Folyamatábrák, kapcsolások. Az anyag- és energiamérlegek felírásának alapelvei.
A kémiai technológia műveletei. Fluidumok áramlása, hidrodinamikai alapok; csővezetékek, csőszerelvények, szivattyúk, kompresszorok, vákuumberendezések. Áramlás porózus rétegen keresztül. A fluidizáció; kétfázisú áramlás: filmek és habok.
Heterogén diszperz rendszerek: aprítás, keverés. A heterogén diszperz rendszerek elválasztása: ülepítés gravitációs, centrifugális és elektromos erőtérben. Szűrés, porleválasztás. Szilárd-szilárd rendszerek elválasztása: osztályozás, flotálás.
Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési-hűtési módszerek; hőcserélő berendezések; bepárlás, - és szárítás alapelvei, berendezések.
Homogén rendszerek elválasztása: desztillációs, abszorpciós, adszorpciós, ioncsere, extrakciós, kristályosítási műveletek, speciális elválasztások.
A reagáltatás művelete: kémiai reaktorok; szakaszos és folyamatos megoldások; kémiai reaktorok leirásának és számításának alapjai.
Ajánlott irodalom
1. Halász J. , Hannus I. , Hernádi K.: A vegyipari műveletek alapjai
2. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2003
3. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek
4. (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
5. Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I.
6. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 1998
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (kötelező)
Ajánlott irodalom
1. Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I.
2. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 1998
3. Halász J. , Hannus I. , Hernádi K.: A vegyipari műveletek alapjai
4. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2003
|
_Előadás, kötelező, 3 óra / 4 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár (kötelező)
Tematika
A vegyipar alapanyagai, energiaellátása, környezeti ártalmai és környezetvédelmi feladatai; a vegyiüzemek felépítése.
A szervetlen kémiai ipar fontosabb eljárásai; ipari- és ivóvízek előkészítése, víztisztítás, szennyvíztisztítás. A kősó kémiai technológiája: szódagyártás, alkáliklorid-elektrolízis, sósavgyártás. A nitrogén- kén- és foszforipar fontosabb eljárásai: ammóniaszintézis, salétromsavgyártás, kénfeldolgozás, kénsavgyártás, nitrogén- és foszfor és kálium-műtrágyák előállítása. Szénfeldolgozás: szénlepárlás, szénelgázosítás; szintézisgázok gyártása szén- és szénhidrogén-bázison. Szilikátipari technológiák: kerámiák, üvegek, tűzálló anyagok előállítása, cementgyártás. Metallurgia: vas- és acélgyártás, alumíniumtechnológiák (timföldgyártás, timföldelektrolízis), speciális fémek előállítása.
Szerves kémiai alapanyagok és közbenső termékek technológiája. A kőolaj és a földgáz termelése, primer kőolajfeldolgozás. A petrolkémiai ipar: krakkeljárások, reformálás, izomerizáció, kéntelenítés, alkilezés, motorhajtóanyagok és kenőolajok előállítása. Szintetikus motorhajtóanyagok szénbázison: direkt- és indirekt széncseppfolyósítás. Az acetilén, az olefinek, és az aromások előállítására, kinyerésére szolgáló technológiák. A vinil-monomerek (vinil-klorid, akrilnitril, vinil-acetát, sztirol, viniléterek) előállítása. Iparilag fontos alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, halogénszármazékok, aminok, nitro- és szulfovegyületek előállítása.
Szerves kémiai végtermékek: gyógyszerek, növényvédőszerek ipari előállításának általános elvei. Műanyagtechnológiák: polimerizációs, poliaddiciós és polikondenzációs műanyagok előállítása, feldolgozása; elasztomerek, természetes és mesterséges eredetű műszálak kémiai technológiája. Mezőgazdasági és biokémiai ipari technológiák: cellulózfeldolgozás, cukorgyártás, fermentációs eljárások.
Ajánlott irodalom
1. Hannus I. - Halász J. – Kiricsi I.: Kémiai technológia (egyetemi jegyzet)
2. JATEPress Kiadó, Szeged, 2003
3. Gerecs Á.: Bevezetés a kémiai technológiába (egyetemi tankönyv)
4. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991
5. K. Weissermel - H.J. Arpe: Ipari szerves kémia (egyetemi tankönyv)
6. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Kurzushirdető tanszék:
TTIK Természettudományi és Informatikai Kar
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Mechanikai műveletek: keverés teljesítményszükségletének meghatározása, a keverés optimalizálása; aprítás golyósmalomban, az apritási hatásfok meghatározása; a szűrés, szűrőberendezés jellemző paramétereinek meghatározása.
Termikus műveletek: hőátadó és hőcserélő berendezések vizsgálata, jellemzése. Fluidizációs berendezések hidrodinamikai és termikus paramétereinek meghatározása.
Diffúziós elválasztási műveletek kivitelezése. Gőz-folyadék egyensúlyok meghatározása ideális és nemideális elegyek esetén, szakaszos reés folyamatos rektifikáló berendezés jellemző paramétereinek meghatározása. Abszorpció: gáz-folyadék átadási felület kémiai meghatározása üres és töltetes habreaktorban. Állóágyas adszorpciós berendezés jellemzése. Folyamatos ellenáramú extrakciós berendezések működésének tanulmányozása.
Kémiai reaktorok: szakaszos és folyamatos reaktorok (üstreaktorok, folyamatos jól kevert tankreaktor és reaktorkaszkád, csőreaktorok, valamint állóágyas katalitikus reaktorok) működésének vizsgálata. Tartózkodási idő eloszlás meghatározása.
Vízminőségvizsgálatok, vízlágyítás ioncserével, az ioncserélő oszlopok jellemző paramétereinek meghatározása.
Motorhajtóanyagok és kenőolajok szabványos vizsgálata, biodízel előállítása és szabványos vizsgálata.
Ajánlott irodalom
1. Halász J. (szerk.): Kémiai technológia gyakorlatok (egyetemi jegyzet)
2. JATEPress Kiadó, Szeged, 1999
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
Leírás:
Tematika
5 napos évközi szakmai gyakorlat, melynek során legalább 5 kémiai profilú üzem szakmai munkáját kell megismerni, lehetőség szerint minél szélesebb körben, például a kőolajfinomitásból kiindulva a szervetlen és szerves alapanyaggyártó technológiákon át a végtermékek, így gyógyszerek, növényvédőszerek, műanyagok gyártástechnológiájákig. A gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni, ennek alapján történik a gyakorlati jegy megállapítása.
_Gyakorlat, kötelező, 20 óra
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Aláírás
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő (kötelező)
|
_Gyakorlat, kötelező, 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.5 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 40 óra
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Aláírás
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (kötelező)
|
_Gyakorlat, kötelező, 5 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 9. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Önálló vizsga, kötelező, 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Szigorlat
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (kötelező)
Tematika
A kémiai technológia és a vegyiüzem kapcsolata, a kémiai ipar általános jellemzői; nyersanyagok, energiaellátás, környezetvédelem.
A víz kémiai technológiája: ipari- és ivóvizek kezelése; szennyvíztisztítás.
A kőszén, mint ipari nyersanyag: a szénlepárlás és szénelgázosítás technológiája, termékei.
Szintézisgázok előállítása szén- és szénhidrogénbázison.
Nitrogéniparok: ammóniaszintézis, salétromsavgyártás, nitrogénműtrágyák.
Kén- és foszforipari technológiák. A kősó kémiai feldolgozása: termékek, technológiák.
Fémek előállítása: a metallurgia; vas- és acélgyártás, alumíniumipar.
Szilikátipari technológiák: finom- és durvakerámiai iparok; üveggyártás; cementgyártás.
A kőolaj és födgáz, mint ipari nyersanyag: feltárás, előkészítés, primer kőolajfeldolgozás; motorhajtóanyagok, kenőanyagok.
Petrolkémiai technológiák: termikus- és katalitikus krakkeljárások, benzinreformálás, katalitikus hidrogénező eljárások, alkilezés, izomerizáció, oxigéntartalmú motorhajtóanyagok.
Motorhajtóanyagok szénbázison: Bergius-, Fischer-Tropsch- és Mobil-eljárás.
Szerves vegyipari alapanyagok: acetilén, olefinek, paraffinok, BTX-aromások ipari előállítása. Vinil-monomerek: vinil-klorid, vinil-acetát, akril-nitril, sztirol, stb. ipari előállítása.
Ipari jelentőségű alkoholok előállítása, epoxidok és felhasználásuk. A fontosabb aldehidek, ketonok és karbonsavak ipari előállítása.
A polimerizációs műanyagok kémiai technológiája; a legfontosabb polimerek (poliolefinek, PVC, polisztirol) előállítása, jellemzése, felhasználásuk.
A természetes és mesterséges eredetű műszálak kémiai technológiája.
Anyag- és energiamegmaradási tételek, alkalmazásuk a technológiai számításokban.
A differenciális entalpia- és impulzusmérleg.
Hőátadás, hőátbocsájtás; kalorikus műveletek és berendezések.
Fluidumok áramlása; hidrodinamikai műveletek, a csővezetékek tervezésének alapjai
Heterogén diszperz rendszerek előállítása: keverés, aprítás.
Heterogén diszperz rendszerek elválasztása: szűrés, ülepítés, centrifugálás.
Desztilláció: elvi alapok, műveleti megoldások, berendezések.
Abszorpció: elvi alapok, műveleti megoldások, berendezések.
Adszorpció- és ioncsere: elvi alapok, műveleti megoldások, berendezések.
Extrakció: elvi alapok, műveleti megoldások, berendezések.
Kristályosítás: elvi alapok, műveleti megoldások, berendezések.
Szárítás: elvi alapok, műveleti megoldások, berendezések.
A szakaszos működésű üstreaktorok anyag és energiamérlegei; reakciósebességi egyenletek. A folyamatos működésű jól kevert tankreaktorok és reaktorkaszkádok, az üres és a töltetes csőreaktorok anyag- és energiamérlegei.
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.40 kredit
Leírás:
Ajánlott irodalom
Oktatóval történő megbeszélés alapján.
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 9. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
Tematika
Az előző félévben megkezdett kísérleti/elméleti/számítási munka folytatása, a diplomamunka megírása.
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kónya Zoltán Dr. (KOZHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Vegyész (KV)
Tematika
A fluidumok mozgásának jellemzői. A Bernoulli-egyenlet. A hasonlósági módszer és a dimenzióanalízis alapjai. A modellezés elevei. A hidrodinamikai hasonlóság. Reális fluidumok áramlása: hidrodinamikai alapok, csővezetékek, csőszerelvények. Nyomásfokozó egységek: dugattyús- és örvény-szivattyúk, kompresszorok, áramlásos nyomásfokozók. Áramlás álló és szemcsés porózus rétegen keresztül. Fluidizált szemcsés rétegek. Kétfázisú áramlások: filmek és habok.
Heterogén diszperz rendszerek előállítása: a diszperz rendszerek fogalma és áramlástani tulajdonságai. Az aprítás elmélete, berendezései. Szilárd anyagok osztályozása és fajtázása. Fluidumok keverése, keverőberendezések, szilárd anyagok keverése.
Heterogén diszperz rendszerek szétválasztása: ülepítés gravitációs-, inercia- és elektrosztatikus erőtérben. A szűrés elméleti alapjai gyakorlati megvalósítása, szűrőberendezések. Ülepítés és szűrés centrifugákban. A centrifugák szerkezeti felépítése és méretezése.
Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési módszerek, hőcserélő berendezések. Hűtés és kondenzáció, hűtőgépek.
Ajánlott irodalom
1. A.G. Kaszatkin: Alapműveletek, gépek és készülékek a vegyiparban
2. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976
3. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek
4. (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
|
_Szeminárium, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Az SI rendszer alapjai, átszámítások.
Hidrodinamikai számítások; modellelmélet, dimenzióanalízis.
Reális fluidumok áramlásának számítása: hidrodinamikai alapok, csővezetékek tervezése. Dugattyús- és örvény-szivattyúk, kompresszorok jellemzése.
Kalorikus műveletek számítása: hővezetés, hőkonvekció, hőátbocsátás; a hőcserélő berendezések tervezésének alapjai.
Heterogén rendszerek elválasztása: példák az ülepítés, szűrés és centrifugálás témaköréből.
Ajánlott irodalom
1. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek
2. (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Vegyész (KV)
Tematika
Az elválasztás műveletek általános jellemzése, a diffúziós (termikus) műveletek; átadási áramok (komponensátadási modellek).
Gőz-folyadék egyensúlyok ideális és reális elegyekben. az egyszerű szakaszos és az egyszerű folyamatos desztilláció; a folyamatos rektifikálás; biner elegyek szakaszos rektifikálása; vivőgáz-, molekuláris-, extraktív- és azeotróp-desztilláció.
Gáz-folyadék egyensúlyok; abszorpciós módszerek és berendezések; a gáz-folyadék berendezésekben kialakuló határfelület meghatározása.. Tányéros, töltetes és porlasztásos abszorberek tervezése.
Adszorpciós és ioncsere egyensúlyok, adszorbensek, ioncserélők, szakaszos, félfolyamatos és folyamatos adszorpciós berendezések tervezése.
A folyadék-folyadék extrakció elvi alapjai, gyakorlati megvalósítás; az egyszeri- és a többszöri-érintkeztetéses, valamint a folyamatos ellenáramú extrakció; extrakciós berendezések.
A szilárd-folyadék extrakció alapjai és gyakorlata, szuperkritikus extrakció.
Tömegkristályosítás oldatokból, elvi alapok, módszerek, berendezések. Olvadékkristályosítás. Egykristályok előállításának lehetőségei, hidrotermális kristályosítás.
Bepárlás, bepárlóberendezések;.
Szilárd anyagok szárítása, szárítóberendezések.
Speciális elválasztási műveletek (membrán-eljárások).
Ajánlott irodalom
1. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek
2. (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
3. Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I.
4. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 1998
|
_Szeminárium, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
Ideális és reális elegyek gőz-folyadék egyensúlyainak számítása; az egyszerű szakaszos és az egyszerű folyamatos desztilláció, valamint a folyamatos rektifikálás számításával kapcsolatos feladatok megoldása.
Gáz-folyadék egyensúlyok; abszorpciós berendezések, továbbá a gáz-folyadék berendezésekben kialakuló határfelület meghatározásával kapcsolatos feladatok.
Terner rendszerek egyensúlyi számításai; az egyszeri- és a többszöri-érintkeztetéses és a folyamatos ellenáramú extrakció számításával kapcsolatos feladatok megoldása.
Oldhatósági egyensúlyok számítása; oldatokból történő kristályosítás számítása; szilárd anyagok szárításával, a szárítóberendezésekkel kapcsolatos feladatok megoldása.
Ajánlott irodalom
1. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek
2. (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
3. Halász J. - Varga K. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások I.
4. (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Dr. Hernádi Klára Éva (HEKHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Vegyész (KV)
Tematika
A vegyipari reaktorok osztályozása. Az ipari gyakorlatban használatos reaktorok jellemzése, az egyes reaktorTípusaok alkalmazásának előnyei és hátrányai. Elméleti reaktorTípusaok.
A szakaszos működésű üstreaktorok anyag- és energiamérlegei. A reakciósebesség függése a reakciókoordinátától, a komponensek koncentrációjától és a hőmérsélettől A folytonos működésű tankreaktorok és reaktorkaszkádok anyag- és energiamérlegei. A folyamatos működésű csőreaktorok anyag- és energiamérlegei. A reaktorok temperálása (hűtés vagy fűtés). Az egyes reaktorTípusaok működésének, illetve teljesítményének összehasonlítása..
Folytonos reaktorok tartózkodási-idő eloszlása és annak hatása a termékösszetételre. Az áramlás, a keveredés, a diffúzió illetve a tartózkodási idő eloszlásának hatása a reaktorok viselkedésére. A reaktorok tervezésének alapvető szempontjai. A reaktorok termikus jellemzői, a reaktorok stabilitása és optimalizálása.
Áttekintés a heterogén katalitikus reaktorokról: Az anyagátadási folyamatok hatása a reaktor teljesítőképességére. A katalizátor hatékonysága. Állóágyas és fluidizációs reaktorok. Zagyfázisú reaktorok.
Ajánlott irodalom
1. Varga K. Fejes P.: A vegyipari műveletek alapjai (egyetemi jegyzet)
2. JATE Kiadó, Szeged, 1988
3. K.G. Denbigh -J.C.R. Turner: Kémiai reaktorok
4. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971
|
_Szeminárium, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
A szakaszos működésű üstreaktorok anyag- és energiamérlegei: reakciókinetikai számítások: a sebességi egyenlet, sztöchiometriai szabadsági fok, reakciókoordináták alkalmazása.
A folytonos működésű tankreaktorok és reaktorkaszkádok anyag- és energiamérlegeinek számítása.
A folyamatos működésű csőreaktorok anyag- és energiamérlegeinek számítása.
Folytonos reaktorok tartózkodási-idő eloszlásának számítása.
Ajánlott irodalom
1. Varga K. Fejes P.: A vegyipari műveletek alapjai (egyetemi jegyzet)
2. JATE Kiadó, Szeged, 1988
3. K.G. Denbigh -J.C.R. Turner: Kémiai reaktorok
4. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Hannus István Dr. (HAIHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
Fosszilis tüzelőanyagok jelentősége, alkalmazási területek. Kőolaj és földgáz képződési elméletek. A kőolajok és földgázok fizikai és kémia jellemzése. Gázhidrátok jelentősége, keletkezése és megszüntetése.
Kőolajelőfordulások, kőolajmezők felderítése. Kőolajkitermelés: elsődleges és másodlagos kitermelési technológiák.
Primer kőolajfeldolgozás: szeparáció, stabilizálás, szállítás, atmoszférikus és vákuumdesztilláció. Motorhajtóanyagok, kenőanyagok, fűtőolajok jellemzése, kinyerése. Kőolajparaffinok előállítása, bitumengyártás.
Motorbenzinek mennyiségét és minőségét biztosító technológiák: termikus- és katalitikus krakk, reformálás, izomerizáció, alkilezés. Katalitikus hidrogénező eljárások (kéntelenítés, hidrokrakk). Oxigéntartalmú motorhajtóanyagok előállítása.
Petrolkémiai közbenső termékek: olefinek, BTX aromások ipari előállítása.
Kőolajfinomító vállalatok szervezeti felépítése, technológia, gazdasági és környezetvédelmi problémái.
Ajánlott irodalom
1. J.G. Speight: The chemistry and technology of petroleum
2. Marcel Dekker Inc., Basel, 1991
3. G.M. Wells: Handbook of Petrochemicals and Processes
4. Gower Publ. Co., London, 1991
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Hannus István Dr. (HAIHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Vegyész (KV vagy SZV), kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV)
Tematika
Természetes és mesterséges műanyagok: történet, fejlődés, jelenlegi gazdasági háttér. A polimerizáció, polikondenzáció és poliaddíció kémiája. A gyökös-, ionos- és a Ziegler-Natta-polimerizáció mechanizmusa. Kopolimerek.
A polimerizáció gyakorlati végrehajtása: Tömb-, oldat-, emulziós-, szuszpenziós- és csapadékos-polimerizáció. Műanyagfeldogozási módszerek: fröccsöntés, extrudálás, kalanderezés, fúvás, öntés, műanyagragasztás.
Polietilén előállítása: a nagynyomású, a Phillips és a Ziegler-Natta PE technológiák elvi és gyakorlati problémái, a termékek felhasználása. Polipropilén gyártás és felhasználás.
Polisztirol technológiák. PVC gyártási technológiák. Töltőanyagok, stabilizátorok, színezékek. Polivinilacetát és polivinilalkohol előállítása, felhasználása: lakkok, felületbevonó anyagok. Polimetilmetakrilát és teflon előállítása.
Polikondenzációs és poliaddíciós termékek: fenoplasztok, aminoplasztok; poliészterek, poliamidok, poliuretánok, poliakrilnitril-származékok előállítása és felhasználása.
Természetes és mesterséges elasztomerek előállítása, alkalmazása. Gumigyártás. Természetes és mesterséges szálasanyagok: cellulóz-szálak gyártása. Poliamid, poliészter és PAN-szálak.
Ajánlott irodalom
1. Borda J.: Műanyagok gyártása és feldolgozása
2. (egyetemi jegyzet), KLTE Kiadó, Debrecen, 1994
3. W. Schwarz - F.W. Ebeling - G. Lüpke - W. Schelter: Műanyagok feldolgozása
4. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
Választható témák a tanszék oktatói által meghírdetett, az alábbiakban vázolt témakörökben; a konkrét kutatómunka végzése az oktatóval történő egyeztetés alapján lehetséges.
Mikro-, mezo- és nanopórusos anyagok szintézise, jellemzése, alkalmazása: fullerének és szén nanocsövek alkalmazása mezopórusos anyagok szintézisében, szervetlen nanocsövek szintézise és jellemzése, félvezető tulajdonságú nanorészecskék szintézise, szol-gél katalizátorok savas szintézisekhez: előállítás, jellemzés, alkalmazás, szén nanocsövek funkcionalizálása, szén nanoszerkezetek szintézise és vizsgálata, szén nanocsövek katalitikus szintézise, szilikátszerkezetek kitámasztása aminosavakkal, oxigénátvivő enzimek modellezése.
Környezeti katalízis: halogénezett szénhidrogének reakciói zeolitokban, halogéntartalmú vegyületek lebontásának spektroszkópiai vizsgálata, klórtartalmú szerves vegyületek katalitikus lebontása, módosított zeolitkatalizátorok környezetvédelmi alkalmazásai, nitrogén-oxidok bontása zeolit- és zeolitszerkezetű katalizátorokon, műanyaghulladékok katalitikus lebontása.
Kémiai technológia: adszorpciós gáztisztítási eljárások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, szelektív oxidációs reakciók vizsgálata módosított zeolitkatalizátorokon, könnyű szénhidrogének szelektív oxidációjának vizsgálata.
Elméleti kémia: heterogén katalitikus reakciók elméleti tanulmányozása, alakszelektív katalízis: a benzol és a toluol alkilezése, az 1-alkének konformációs analízise.
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.4 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
vegyész (K), kémia tanár (K), kémiatanár kiegészítő (K)
Tematika
Az atmoszféra kémiája. A Föld és légkörének összetétele. A Föld energiaháztartása és globális felmelegedésének ("üvegházhatás") problémája. A sztratoszférában lejátszódó folyamatok: az ózonréteg kialakulása, szerepe. A freonok és nitrogén oxidok szerepe az ózonréteg koncentrációjának csökkenésében, az Antarktisz fölötti "ózonlyuk". A savas esők kialakulása és környezeti hatásai. Az atmoszféra szilárd szennyezői. A szmog képződés mechanizmusa, hatásai.
Energiatermelés és környezetvédelem, alternatív energiaforrások: a napenergia hasznosítása, a biomassza, mint energiaforrás.
A hidroszféra szerepe, egyensúlyi folyamatok a hidroszférában. A hidroszféra szennyezői. A szennyezők terjedése és várható hatásai. A természetes vizek eutrofizációja.
A litoszféra összetétele, funkciói. A mállási folyamatok a litoszférában. A talaj kémiája: tulajdonságai, talajvíz, talajlevegő, szervetlen és szerves alkotók és tulajdonságaik. A talajok szennyezői. Kölcsönhatás a litoszféra, a hidroszféra valamint az atmoszféra között. A természeti környezet antropogén terhelése.
Diszperz rendszerek és határfelületek jelentősége környezetünkben. Szilárd/gáz határfelületek: a környezetre káros anyagok szorpciója hidrofil és hidrofób felületeken. Szilárd/folyadék határfelületek: elektrolitadszorpció és ioncsere talajokban. Makromolekulák kölcsönhatása szilárd szennyezésekkel, polimeradszorpció, flokkuláció. Környezetre káros anyagok felületaktivitása, szolubilizációja és transzportja talajokban. Koherens rendszerek szerkezete, porozitása.
Ajánlott irodalom
1. Papp S. R. Kümmel: Környezeti kémia (egyetemi segédkönyv)
Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
2. Moser M. - Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai (egyetemi tankönyv)
Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
3. Halász J. - Hannus I. - Kiricsi I.: Környezetvédelmi technológia JATEPress Kiadó, Szeged, 1999
|
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
A légszennyezés forrásai: a fosszilis tüzelőanyagok égése, a károsító égéstermékek keletkezése, illékony szerves vegyületek. A levegőszennyezés csökkentésének lehetőségei: elsődleges megoldások. Az emisszó csökkentésének módszerei: adszorpciós és abszorpciós véggázkezelés, kémiai megoldások. Energiatermelés és környezetvédelem, alternatív energiaforrások: a napenergia hasznosítása, a biomassza, mint energiaforrás.
A környezetbarát motorhajtóanyagok előállítására szolgáló katalitikus eljárások: katalitikus krakk, könnyű paraffinok izomerizációja, hidrokrakk, hidrogénező kéntelenítés, alkilezés, MTBE (metil-tercier-butiléter) előállítása és az eljárásokban alkalmazott katalizátorok.
A benzinüzemű gépjárművek kipufogógázainak katalitikus átalakítása; CO, NOx és CxHy katalitikus átalakításának reakciói, katalizátorok, berendezések. A dízelmotorok véggázainak átalakítására alkalmas katalizátorok és berendezések.
Víztisztítás és szennyvíztisztítás. Ivóvízkezelési technológiák. Szennyvíztisztítási eljárások: szennyvizek és szennyvíziszapok kezelése. A szennyvíztisztítás fizikai, kémiai és biokémiai folyamatai, szennyvíztisztítótelepek működése.
Nagy (közel 100%) atomhasznosítású technológiai folyamatok katalizátorai és megvalósítási lehetőségei. Szelektív oxidációs reakciók alkalmazása finomkémiai termékek előállítására. Környezetbarát katalitikus folyamatok a műanyagiparban: kaprolaktám ammoximációval, polikarbonátok előállítása foszgén nélkül, stb.
A kommunális hulladékok kezelése: elhelyezés, osztályozás, hasznosítás. Termikus eljárások: szemétégetőművek (energetikai hasznosítás, levegő-, víz- és talajszennyezés és szabályozás).
Mikrobiológiai hulladékkezelési eljárások: biológiai úton lebomló anyagok, biogázok.
Veszélyes hulladékok kezelése: elválasztási lehetőségek, fizikai és kémiai műveletek (dehalogénezés, ózonizálás, redukciós és oxidációs reakciók); termikus eljárások: pirolízis, nedves oxidációs technológiák, fluidágyas égetők, katalitikus oxidációs berendezések. Energiatermelési és nyersanyagvisszanyerési megoldások.
Ajánlott irodalom
1. Moser M. - Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai (egyetemi tankönyv)
2. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
3. Halász J. - Hannus I. - Kiricsi I.: Környezetvédelmi technológia
4. JATEPress Kiadó, Szeged, 1999
5. Barótfi I.: Környezettechnika
6. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
klinikai kémikus (K), vegyész (SZV), kémia tanár (SZV), kémiatanár kiegészítő (SZV)
Tematika
A hulladék fogalma, csoportosítása (kommunális-, ipari-, veszélyes-hulladékok), mennyiségi és minőségi jellemzőik és ezek meghatározására szolgáló módszerek. Hulladékminimalizálás és hasznosítás, környezetvédelmi szemlélet: szelektív hulladékgyűjtés és koncentrálás.
A kommunális hulladékok kezelése: elhelyezés, osztályozás, hasznosítás. Termikus eljárások: kommunális hulladékégetőművek (energetikai hasznosítás, levegő-, víz- és talajszennyezés és szabályozás). Mikrobiológiai hulladékkezelési eljárások: biológiai úton lebomló anyagok stabilizálása, komposztálás, biogáz előállítás és hasznosítás.
A nem hasznosítható hulladék biztonságos elhelyezése, ártalmatlanítása, hulladéklerakók, hulladékudvarok.
A hulladékkezelés gazdasági vonatkozásai, hulladék-menedzsment; integrált hulladékkezelés.
Veszélyes hulladékok kezelése: elválasztási lehetőségek, fizikai és kémiai műveletek (dehalogénezés, ózonizálás, redukciós és oxidációs reakciók); termikus eljárások: pirolízis, nedves oxidációs technológiák, fluid-ágyas égetők, katalitikus oxidációs berendezések. Energiatermelési és nyersanyag-visszanyerési megoldások.
A radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése. A radioizotópok felhasználásából (energetikai, orvosi, kutatási, analitikai célú) eredő hulladékok. A radioizotópok felhasználására vonatkozó előirások. A levegő, víz, talaj radioaktiv kontaminációjának csökkentési lehetőségei. A radioaktiv hulladékok tárolásának problémái és szabályai.
A talajszennyeződés formái, jellemzése. Talajtisztítási eljárások: a szennyező anyagok kimosása, extrakciója és ártalmatlanítása; beágyazás cement, mész, vízüveg és polimer lekötők alkalmazásával.
Ajánlott irodalom
1. Árvai J. (szerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv
2. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1992
3. Szabó I.: Hulladékelhelyezés
4. "Ipar a környezetért" Alapítvány, Budapest, 1995
5. Vermes L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás
6. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Tasi Gyula Dr. (TAGHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Absztrakt algebrai alapok: algebrai struktúrák. Molekulák szimmetriájának leírása: permutációs és molekuláris pontcsoportok. A molekuláris izoméria jelensége. Királis és akirális molekulák. Kvantumkémiai alapok: molekulák konformációs analízise. Kombinatorikai alapok: gráfelmélet, összeszámlálások, generátorfüggvények és rekurziós összefüggések. A Pólya-féle összeszámlálási formula. A n-alkánmolekulák konformációs analízise: a konformerek összeszámlálása Hartree-Fock és MP2 ab initio elméleti szinteken.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
(2) Fraleigh, J.B.: A first course in abstract algebra, Addison-Wesley Publishing Company, 1994.
(3) Tucker, A.: Applied combinatorics, John Wiley & Sons, 1995.
(4) Pólya, G. and Read, R.C.: Combinatorial enumeration of groups, graphs, and chemical compounds, Springer-Verlag, 1987.
(5) Fujita, S.: Symmetry and combinatorial enumeration in chemistry, Springer-Verlag, 1991.
(6) Tasi, G., Mizukami. F.: Quantum algebraic-combinatoric study of the conformational properties of n-alkanes. I, J. Math. Chem., 25, 55-64 (1999).
(7) Tasi, G. et al.: Quantum algebraic-combinatoric study of the conformational properties of n-alkanes. II, J. Math. Chem., 27, 191-199 (2000)
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Tasi Gyula Dr. (TAGHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Szerves kémiai reakciók kvantumkémiai vizsgálatára alkalmazható általános programcsomagok: GaussianXX, GaussView, HyperChem és PcMol. A potenciális energia hiperfelület stacionárius pontjainak a lokalizálása. Molekulák konformációs analízise. Az “aktív” konformáció fogalma.
Termokémiai és rekciókinetikai mennyiségek számítására szolgáló összetett ab initio módszerek: G1, G2 és G3. Termodinamikai és kinetikai kontroll. Molekulák elektroneloszlása: molekulák alakja és mérete.
Alakszelektív katalitikus reakciók. Elektrosztatikus potenciáltérkép és molekuláris töltéseloszlás. Atomi töltések számítására szolgáló módszerek. Molekulapályák és frontális molekulapálya (FMO) módszer. Az FMO-módszer kritikája.
A szolvatációs effektusok figyelembevétele a kvantumkémiai számításokban. Konkrét szerves kémiai problémák kvantumkémiai vizsgálata: esettanulmányok.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
(2) Foresman, J.B. et al.: Exploring chemistry with electronic structure methods: a guide to using Gaussian, Gaussian, Inc., 1993.
(3) Heher, W.J. et al.: The molecular modeling workbook for organic chemistry, Wavefunction, Inc., 1998.
(4) Hehre, W.J. et al.: Experiments in computational organic chemistry, Wavefunction, Inc., 1993.
(5) Hinchliffe, A.: Modelling molecular structures, John Wiley & Sons, 2000.
(6) Mezey, P.G.: Shape in chemistry, VCH Publishers, Inc., 1993.
(7) Tasi, G. et al.: PcMol: Semiempirical calculations on microcomputers, CheMicro Ltd., 1992.
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Tasi Gyula Dr. (TAGHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Kémiai reakciók energetikai jellemzőinek kvantumkémiai számítása. Átmeneti-fémkomplexek szerkezetének meghatározása: ab initio és szemiempírikus módszerek. Az oldószer figyelembevétele a kvantumkémiai számításokban. A katalizátor szerepe a kémiai reakciók lejátszódásában. Katalizátor vs. termodinamika: megvátoznak-e az eredeti termodinamikai viszonyok? Termodinamikai adatok számítása a kvantumkémiai eredményekből a statisztikus termodinamika segítségével. Példák homogén katalitikus folyamatokra: esettanulmányok.
Az adszorpció jelensége: fiziszorpció és kemiszorpció. Szilárd adszorbensek (fémek, zeolitok, ...) elektronszerkezetének kvantumkémiai számítása. Az adszorbens-adszorptívum és az adszorbátum-adszorbátum (intermolekuláris) kölcsönhatások számítása. A szupermolekuláris közelítés. Egyszerűsített modellek. Adszorpciós jelenségek számítógépes szimulációja: Monte-Carlo és molekuláris dinamikai számítások. Adszorpciós izotermák. Adszorpciós hő.
Katalitikus reakciórendszerek lehetséges reakciómechanizmusainak az elméleti vizsgálata. Kontakt katalitikus reakciók kinetikai paramétereinek a számítása.
Alakszelektív katalízis: enzimek vs. zeolitok. Az alakszelektív katalitikus reakciók típusai. Molekulaalak és molekulaméret számítása.
Katalitikus problémák megoldására használható általános numerikus és grafikus programcsomagok. Példák heterogén katalitikus folyamatokra: esettanulmányok.
Ajánlott irodalom:
(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).
(2) Nicholson, D.: Computer simulation and the statistical mechanics of adsorption, Academic Press, 1982.
(3) Ruthven, D.M. Principles of adsorption and adsorption processes, John Wiley & Sons, 1984.
(4) Somorjai, G.A.: Introduction to surface chemistry and catalysis, John Wiley & Sons, 1994.
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A kölcsönhatások tipusai gáz/szilárd határfelületeken (abszorpció, adszorpció). Izoszter adszorpciós hő. Kísérleti módszerek adszorpciós izotermák meghatározására extrém kicsiny és közepes nyomásokon. Akkomodációs koefficiens, megtapadási valószínűség. Izoterma tipusok kemiszorpció és fizikai adszorpció esetén. Az adszorpcióval kapcsolatos kísérleti adatok értékelése. Az adszorpció termodinamikája. Gibbs egyenlete. Az adszorpció sebessége (kísérleti módszerek, a témában publikált legfontosabb közlemények adatainak elemzése).
Definiciók (extenzív és intenzív reakciókoordináta, a reakciósebesség, mint a reakciókoordináta idő szerinti deriváltja, konverzió, szelektivitás, hozam, a katalitikus aktivitás pontos definíciója, sebességmeghatározó lépés, aktívcentrumok, katalizátor diszperzitás). Balandin "multiplett" elmélete. Kobozjev "aktív ensemble" elmélete (kísérleti háttér). Egyszerű és bonyolult aktívcentrumok (Boudart). A propén ammoxidációjának katalizátora. Energetikai megfontolások (Rice-Teller elv, kvantumkémiai közelítések). Kompenzációs effektus.
A katalízis elektronelmélete (katalízis fémeken és félvezetőkön, adalékolás). Katalízis szilárd savakon (a savasság kvantitatív mérése, Hammett indikátorok). Felületi komplexek átmenetifémeken (LUMO/HOMO orbitálok). A reakciókinetika kísérleti módszerei. Sebességi egyenletek.
Ajánlott irodalom:
1. Z.G. Szabó - D. Kalló: Contact catalysis
Akadémia Kiadó, Budapest, 1976
2. B.C. Gates: Catalytic chemistry
J. Wiley & Sons, London, 1992
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A természetes zeolitok keletkezése, összetétele, előfordulása, kitermelése. Szintetikus zeolitok, alapvető típusaik szintézise. Az ionpozíciók, a zeolitok mint ioncserélők, tipikus ioncsere izotermák. A szilárd fázisú ioncsere. A zeolitok molekulaszűrő tulajdonsága, zeolit-adszorbensek és alkalmazásaik.
A zeolitok módosításának lehetőségei. A dealuminálás, célja, módszerei, jelentősége. A dealuminálási reakciók mechanizmusa, szerkezeti változások. Katalitikus tulajdonságú elemek beépítése izomorf szubsztitúcióval.
A zeolit-katalizátorok tulajdonságai, a zeolitok savassága, bázikussága. A katalizátorok jellemzése röntgendiffrakciós, infravörös- és ultraibolya-látható spektroszkópiás és NMR-spektroszkópiás módszerekkell. Zeolitok által katalizált karbniumionos mechanizmusú átalakulások. Bifunkciós zeolit-katalizátorok és ipari alkalmazásuk lehetőségei. Az alakszelektív katalitikus hatás és ipari alkalmazási lehetőségei.
Zeolitszerkezetű anyagok, alumínium-foszfátok, sziliko-alumínium-foszfátok, fémszilikátok előállítása, jellemzése, katalitikus tulajdonságaik.
Ajánlott irodalom:
1. B.Nagy J. - Bodart, P.- Hannus I. - Kiricsi I.: Synthesis, characterization and use of zeolitic microporous materials, DecaGen Ltd., Szeged, 1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A zeolitok, mint a mikroporózus szerkezetek fontos képviselői. A szerkezet különlegességei (transzportjelenségek, diffúzió, Xe-NMR vizsgálatok). A szerkezet "szűrő" hatása. Alakszelektív katalízis (alkalmazásai).
Mikropórusos alumíniumfoszfátok és rokon szerkezetek előállítása és jelentősége. A szmektitek strukturái (röntgendiffrakció és MAS 29Si-NMR).
Kitámasztott rétegrácsok (kitámasztó anyagok: Al, Fe, Ti, stb.). A PILC tipusú anyagok felhasználása a katalízisben.
Mikroporózus szenek (előállításuk polimerszálak programozott hőbontásával, szerkezetük, stabilitásuk és gyakorlati felhasználásuk).
Ajánlott irodalom:
1. B.Nagy J. - Bodart, P.- Hannus I. - Kiricsi I.: Synthesis, characterization and use of zeolitic microporous materials, DecaGen Ltd., Szeged, 1998
2. M.L. Occelli, H.E. Robson: "Expanded Clays and other microporous solids" van Nostrand Reinhold, New York, 1992
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Ismertetjük azokat a kritériumokat, amelyek révén besorolhatók a tárgyalásra kerülő nanoszerkezetek. Ezek két alapvető csoportját a nanométer méretű üregeket, csatornákat tartalmazó anyagokról, mint amilyenek a zeolitok, mezopórusos szilikátok és fémoxidok, valamint a szilikát habok és a nanopórusos üvegek, továbbá a rendezetten elhelyezkedő nanopórusokat tartalmazó fémek, mint pl. alumínium, szilícium.
A másik csoportot a nanométer méretű, különböző morfológiájú anyagok alkotják. Ezek lehetnek fémek, fémoxidok, szulfidok, arzenátok, stb. Ezek a nanorészecskék lehetnek gömb, vagy gömbhöz hasonló, poliéder, rúd, cső vagy szál alakúak.
Ismertetjük ezen anyagok előállításának általában használatos módszereit, illetve a fontosabbak esetében a szintézis pontos leírását és a képződési mechanizmusra vonatkozó elképzeléseket.
Foglalkozunk az egyszerűbb nanoszerkezetek jellemzésének módszereivel: adszorpciós mérések, rezgési és optikai spektroszkópia, elektronmikroszkópia, AFM/STM, XRD stb., különös tekintettel a nanométeres mérettartományban történő mérések speciális sajátosságaira (közelítések érvényessége, konvolúciós effektus stb.).
Példákon bemutatjuk ezen nanoszerkezetek alkalmazási lehetőségeit és rávilágítunk a már alkalmazásra került anyagokra, módszerekre (nanoelektronika, szenzorok).
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Építve a Nanotechnológia I előadásain szerzett ismeretekre ebben az előadás sorozatban a nanokompozit anyagok szintézismódszereivel, az anyagok jellemzésével és felhasználási lehetőségeikkel foglalkozunk.
Ismertetjük a nanorészecskék beépítésénak módszereit pórusos anyagok üregeibe, csatornáiba. A direkt szintézismódszer mellett bemutatjuk a hagyományos technikákat, amelyek nem előregyártott nanorészecskék beágyazásával működnek. A példák között szerepel a Pt, Pd, Au, Ag, Co, Fe fémek, a PbO, PbS, CdS, ZnO, ZnS, GaAs, V2O5, stb., összetételű egyszerű anyagokból álló gömbök, rudak és szálak beépítése pórusos anyagokba, mint zeolitok, fémszilikátok, fémoxidok, fémoxid habok, fémoxid-, fémszulfid- és szén nanocsövek. Foglalkozunk szén-szilikát kompozitok szintézisével és egyéb félvezető sajátságú anyagok nanorészecskék formájában való előállítáásával.
A szerves kompozitok közül a szén nanocsövek és nanoszálak poliolefin, poliamid és epoxi típusú polimerekbe való beépítését és a kompozit alkalmazásait ismertetjük. A jellemzési módszerek közül a speciálisan kompozit rendszerekre kifejlesztett módszerekkel foglalkozunk, mint pl. szilárdság, rugalmasság, vezetőképesség, „emlékezet”-effektus, stb.
Kitekintést adunk a nanokompozitok speciális tulajdonságain alapuló alkalmazási lehetőségeire, mint a tervezett szerkezetű adszorbensek és katalizátorok, erősített polimerek, biomolekulák felhasználásával készített kompozitok, stb.
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Guczi László Dr. (GULHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Modern katalíziskutatás és felületszerkezet. A katalizátor felületszerkezetének összefüggése a katalitikus aktivitással és szelektivitással. A felület geometriai tulajdonságain alapuló eszközök (LEED: kisenergiájú elektrondiffrakció, STM: nagyenergiájú pásztázó alagút mikroszkóp).
A felület elektronos tulajdonságain alapuló vizsgálatok (XPS: röntgen fotoelektron spektroszkópia, AES: Auger elektronspektroszkópia, UPS: UV fotoelektronspektroszkópia). A felületi rétegek vibrációs spektroszkópiai tanulmányozása (HREELS: veszteségi spektroszkópia).
Egyéb felületvizsgáló módszerek. A felületi alkotók vegyértékállapota, geometriai elrendeződése, felületi aktív centrumok. Az aktív centrumok és a katalitikus eredmények.
Ajánlott irodalom:
1. Z.G. Szabó - D. Kalló: Contact catalysis
Akadémia Kiadó, Budapest, 1976
2. O. Brümmer, J. Heydenreich, K.H. Krebs, H.G. Schneider: "Szilárd testek vizsgálata elektronokkal, ionokkal és röntgensugárzással", Műszaki Kiadó, Budapest, 1984;
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Dr. Hernádi Klára Éva (HEKHAGS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A szénszálak és nanocsövek jellemzésére alkalmas szerkezetvizsgálati módszerek. a szénszálak sajátságai (rácstulajdonságok, termikus viselkedés), a szénszálak mechanikai tulajdonságai. A szén nanocsövek: elektronszerkezet, geometria, szimmetria.
A szén nanocsövek: elasztikus sajátságok, kompozitok, hagymák (szupravezetés). A szén nanocsövek funkcionalizálási lehetőségei.
A grafit- és szén-szálak gyakorlati felhasználásának lehetőségei. A szén nanostruktúrák alkalmazási lehetőségei
Ajánlott irodalom:
1. M.S. Dresselhaus: Graphite Fibers and Filaments, Springer-Verlag, 1988
2. M.S. Dresselhaus: Science of Fullerenes and Carbon Nanotubes,
Chapter 19-20, Academic Press, 1996
3. Supercarbon: Synthesis, Properties and Application (Springer-Verlag,
Eds.: S. Yoshimura, R.P.H. Chang, 1998)
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A heterogén oxidációs folyamatok általános jellemzői: oxigén adszorpció, felületi oxigén formák. Mechanizmusok: Langmuir-Hinshelwood, Rideal-Eley illetve Mars-van Krevelen.
Az etilén oxidációja: etilénoxid képződés, Wacker-eljárás. A propén katalitikus oxidációja: akrolein, akrilnitril képződés, dimerizáció és aromatizáció, aceton képződés savas katalizátorokon. A butének oxidációja: oxidatív dehidrogénezés, metakrolein és metakrilnitril képződés. MSA előállítása buténekből és butánból. Alkánok szelektív és ammoxidációja.
Aromás szénhidrogének oxidációja: benzol átalakítás maleinsavanhidriddé; a benzol és toluol direkt hidroxilezése, o-xilol és naftalin oxidációja. Aromás ammoxidációs reakciók.
Szervetlen oxidációs reakciók: SO2 és NH3 katalitikus oxidációja. metanol oxidációja ezüst és keverékoxid katalizátorokon.
Hidrogén-peroxiddal végbemenő folyadékfázisú szelektív oxidációs reakciók: a titán-szilikalit katalizátorok szerepe. Ciklohexán katalitikus ammoximációja.
Az oxidációs katalizátorok: termodinamikai alapok, oxigén-fém kötéserősség, oxigén transzfer: a rácsoxigén részvétele, az O2- és O- felületi szpécieszek szerepe. Aktív centrumok: sav-bázis jelleg, bifunkcionalitás.
Ajánlott irodalom:
1. D.J. Hucknall: Selective oxidation of hydrocarbons
Academic Press, London, 1974
2. K. van der Wiele - P.J. van den Berg: Heterogeneous oxidation processes
Elsevier, Amsterdam, 1978
3. G. Strukul: Catalytic oxidations with hydrogen peroxide as oxidant
Kluwer Academic Publ., Dordrecht, 1995
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Fási András Dr. (FAAIAFT.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Ipari környezetszennyezés: források, szennyező komponensek, káros hatások. Elsődleges eljárások: technológiai fejlesztések; korszerű, környezetbarát berendezések, technikai megoldások.
Hulladékmentes/hulladékszegény vegyipari technológiák: fejlesztési lehetőségek, a legjellemzőbb példák bemutatása; az egyes eljárásokon belüli környezetkimélő megoldások elemzése.
Környezetbarát motorhajtóanyagok és tüzelőanyagok előállítása; kéntelenítés, oxigéntartalmú komponensek alkalmazása, aromásmentes motorhajtóanyagok. A szervetlen és szerves vegyipari technológiák jellemzése környezetvédelmi szempontból.
A vegy- és rokonipari hulladékok képződése, jellemzése, elhelyezése; a vegyipari hulladékok kezelésének alapkérdései; megoldási lehetőségek.
Ajánlott irodalom:
1. Halász J. - Hannus I. - Kiricsi I.: Környezetvédelmi technológia (egyetemi jegyzet), JATEPress Kiadó, Szeged /megjelenés alatt/
2. Moser M. - Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai (egyetemi tankönyv)
Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
3. U. Förstner: Környezetvédelmi technika
Springer-Verlag, Budapest, 1992
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Kiricsi Imre (KIIHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A környezetbarát motorhajtóanyagok előállítására szolgáló katalitikus eljárások: katalitikus krakk, könnyű paraffinok izomerizációja, hidrokrakk, hidrogénező kéntelenítés, alkilezés, MTBE (metil-tercier-butiléter) előállítása és az eljárásokban alkalmazott katalizátorok jellemzése.
A benzinüzemű gépjárművek kipufogógázainak katalitikus átalakítása; CO, NOx és CxHy katalitikus átalakításának reakciói, katalizátorok, berendezések. A Diesel-motorok véggázainak átalakítására alkalmas katalizátorok és berendezések.
A stacionárius légszennyezés csökkentésére alkalmas katalitikus eljárások: SO2 katalitikus átalakítása, a nitrogén-oxidok szelektív redukciója (reakciók, katalizátorok, berendezések).
A halogéntartalmú illékony szerves vegyületek oxidatív és reduktív katalitikus átalakítása (reakciók, katalizátorok, berendezések).
Nagy (közel 100%) atomhasznosítású technológiai folyamatok katalizátorai és megvalósítási lehetőségei. Szelektív oxidációs reakciók alkalmazása finomkémiai termékek előállításában. Környezetbarát katalitikus folyamatok a műanyagiparban: kaprolaktám ammoximációval, polikarbonátok előállítása foszgén nélkül, stb.
Ajánlott irodalom:
1. Halász J. - Hannus I. - Kiricsi I.: Környezetvédelmi technológia (egyetemi jegyzet), JATEPress Kiadó, Szeged /megjelenés alatt/
2. Moser M. - Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai (egyetemi tankönyv)
Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
3. P.T. Anastas - T.C. Williamson: Green Chemistry: Designing chemistry for the environment, ACS, Washington DC, 1996
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Hannus István Dr. (HAIHABS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Környezet és energia: energiaigények és források; energiaátalakítási és tárolási lehetőségek; az energiatermelés, -szállítás és -felhasználás környezeti vonatkozásai. Fosszilis tüzelőanyagok: a szén, a kőolaj és földgáz energetikai felhasználása; a környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.
Nukleáris energiatermelés: atomerőművek és a környezetvédelem; az atomerőművek biztonsága. Geotermikus energia.
Megújuló energiaforrások: a Nap, mint ideális energiaforrás. A biomassza termelés és energetikai hasznosítás; szilárd fűtőanyagok biomassza alapon, motorhajtóanyagok előállítása biomasszából (bioalkohol, biodízel), biogáz előállítás és felhasználás. A napenergia közvetlen hasznosítása: fűtőberendezések, napelemek. A szélenergia hasznosítási lehetőségei. Vízierőművek: energiatermelés és környezeti hatások. Árapály erőművek.
Ajánlott irodalom:
1. Vajda Gy.: Energetika I. és II.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985
2. Energiagazdálkodási kézikönyv, IKM, Budapest, 1996-1998
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
A víz mennyiségi és minőségi jellemzése. A vízellátás és szennyvízkezelés adminisztratív és jogi vonatkozásai. Vízforrások. Az ivó- és ipari vizek minőségi kritériumai (fizikai, kémiai és biológiai és bakterológiai jellemzők).
A természetes vizekben lévő oldott és diszpergált anyagok. A víz keménysége és lúgossága. Vízelőkészítés: ülepítés, szűrés, derítés, gáztalanítási eljárások. Oldott szennyezések eltávolítása: vas-, mangán-, arzén-, nitrát- és szilikátmentesítés. Ivóvízkezelés biotechnológiai módszerekkel. Vízlágyítási technológiák: termikus-, kémiai- és ioncserés eljárások. A víz teljes ionmentesítése. Vízfertőtlenítési módszerek..
A vízszennyezés csökkentése; szennyezőanyagok, a szennyvizek jellemzői. A szennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei. A fizikai, kémiai és biokémiai szennyvíztisztítás elvei, technológiai megoldások. Kommunális szennyvizek tisztítása. Nitrogén- és foszforeltávolítási módszerek.
Az ipari (vegyi-, kőolaj-, élelmiszeripari, stb.) és mezőgazdasági szennyvizek tisztítása, különleges eljárások. A szennyvíziszapok kezelése: ártalmatlanítás, hasznosítás. A víz- és szennyvíztisztító-telepek elhelyezésének, tervezésének általános szempontjai.
Szennyvizek kémiai kezelése: nedves oxidációs eljárások, nagyhatékonyságú oxidációs technológiák.
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika
A levegőszennyezés forrásai, hatásai. Levegőminőségi kritériumok, szervezetek, szabályozások.
A légszennyező anyagok leválasztása, modern porleválasztó technológiák.
Homogén szennyezők eltávolítási lehetőségei, elsődleges és másodlagos módszerek. A szennyezésmentes/szennyezésszegény technológiai folyamatok alkalmazásának lehetőségei, korlátai.
A szén-dioxid emisszió csökkentésének technológiai megoldásai.
Kén-dioxid mentesítési technológiák. Kénmentes motorhajtóanyagok előállítása, füstgázkezelés.
Mozgó források kibocsátásának szabályozása: gépkocsikatalizátorok benzin- és dízelüzemű gépjárművek kipufogógázainak ártalmatlanítása.
Stacionárius források által okozott légszennyezés szabályozása: a nitrogén-oxidok szelektív katalitikus redukciója és bontása..
Illékony szerves vegyületek leválasztása, kezelése. Oldószermentes/oldószer-takarékos eljárások,. Freonok és egyéb halogéntartalmú szerves vegyületek lebontása termikus, katalitikus (oxidáció, redukció) eljárásokkal, biológiai eljárásokkal
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Halász János Dr. (HAJHAFS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
0
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Kémiatanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), vegyész (SZV)
|
|
|
Felelős tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Felelős oktató:
Asbóth Csaba (ASCHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.1 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 1 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 3. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az üveg története, technikája. Az üvegtechnikai műhely tűz- és munkavédelme.
Üvegtechnikai eszközök használata. Üvegtechnikai alapismeretek: üvegcsövek hajlítása, húzása, forrasztása. Üvegkapillárisok készítése
|
|
|
| K8-Kollo K Kolloidkémiai Tanszék tárgyai modul |
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dékány Imre Dr.habil. (DEIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.6 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Vegyész, Kémia tanár, Kémia tanár kiegészítő, Kémia tanár kiegészítő levelező, Klinikai kémikus
Tematika
A kolloid állapot, mint az anyagi rendszerek létezési formája, egyetemlegesség; elhatárolás a homogén és a heterogén rendszerektől, általános definició, a kolloid rendszerek csoportosítása. A kolloidok optikai tulajdonságai.
Határfelületi jelenségek: Termodinamikai alapok, felületi többletmennyiségek, felületi feszültség. Az adszorpció és az adszorpciós izoterma egyenletek. Görbült felületek, a görbület jelentősége a nano- és mikrométeres mérettartományban.Folyadék-gáz határfelületek: tiszta folyadékok, elegyek, oldatok felületi feszültsége, relatív felületi többletek, Gibbs adszorpciós izoterma.
Folyadék-folyadék határfelületek: határfelületi feszültség, felület-aktív anyagok hatása, amfifil molekulák önrendezodése a határfelületi rétegben. Folyadékok szétterülése folyadék felületen (Neumann egyenlet), vékony-filmek, a monomolekulás filmek tulajdonságai, a molekulárisan rendezett strukturák rögzítése szilárd hordo-zókon (Langmuir-Blodgett). Szilárd-gáz határfelületek: adszorpció (fizikai, kémiai), állapotegyenletek (izoterm, izobar, izosztér állapot-változások), adszorpciós ho, gázok és gozök fizikai adszorpciója sík felületu és pórusos adszor-benseken, izoterma egyenletek (Langmuir, BET), adszorpciós hiszterézis, kapilláris kondenzáció.
Szilárd-folyadék határfelületek: liofil/liofób felületek, felületek és finom porok nedvesedése, részleges és teljes szétterülés makroszkópos határfelületen (Young egyenlet), peremszög, nedvesedési feszültség, nedve-sedési hő, felületmódosítás. Adszorpció folyadékfázisból, nemelektrolitok adszorpciója, hígoldatok, elegyek esetében. Adszorpció elektrolitoldatokból, állandó és változó töltésű szilárd felületek vizes közegben, ionok adszorpciója, ioncsereadszorpció. Elektromos kettősréteg szerekezete. Elektrokinetikai jelenségek, az elektrokinetikai potenciál fogalma.
Diszperz rendszerek: jellemzés, kolloid állapotjelzők. Diszperz rendszerek állandósága, állapotváltozásai. Liofób kolloidok stabilizálási lehetőségei, a kolloidstabilitás elméleti alapjai, DLVO elmélet. Kolloid destabilizálás, koaguláláskinetika, flokkulálás, ülepedés (Stokes). Aeroszolok, gázdiszperziók, habok. Emulziók, mikroemulziók. Szuszpenziók, szolok
Asszociációs kolloidok (micellás oldatok): Általános jellemzés, csoportosítás, HLB-érték. Vizes oldatok tulajdonságai, kritikus micellaképzodési koncentráció. Micellák szerkezete, szolubilizáció, fázisegyensúlyok, folyadékkristályok. Makromolekulás oldatok: Makromolekulás oldatok, konformáció, oldattulajdonságok. Polimerek frakcionálása, molekulatömeg, átlagok és eloszlás, meghatározási módszerek. Polielektrolitok. Szerkezeti jellemzés: Koherens rendszerek, gélek állapotváltozásai. A kolloid rendszerek reológiai jellemzése
rendszerek, gélek állapotváltozásai. A kolloid rendszerek reológiai jellemzése.
Ajánlott irodalom
1. Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.
2. Kolloidika, Szerkesztette: Rorhzetser Sándor, bővített kiadás, TK, Budapest, 1991.
3. D. J. Shaw: Bevezetés a kolloidkémiába, Műszaki Kiadó, Bp, 1986.
4. P. W. Atkins: Fizikai kémia II. Szerkezetek (23. fejezet), III. Változás (29. fejezet)
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Vegyész, Kémia tanár, Kémia tanár kiegészítő, Klinikai kémikus
Tematika
1. Határfelületi feszültség mérése sztalagmométeres méréstechnikával folyadék-gáz és folyadék-folyadék határfelületeken. A folyadék/gáz, folyadék/folyadék határfelületi adszorpciós izoterma számítása a Gibbs adszorpciós izotermaegyenlet segítségével.
2. Monomolekulás filmek eloállitása Pockels módszerével.
3. Gozadszorpció. Fajlagos felület és mikropórus térfogat számítása BET és t-módszerrel.
4. Adszorpció híg oldatokból. Faljagos felület, adszorpciós egyensúlyi állandó, valamint szabadentalpia-változás számítása.
5. Elektrokinetikai jelenségek (elektroforézis). Elektrokinetikai potenciál számítása makroelektroforézis kísérlet alapján.
6. Részecskeméret eloszlás meghatározása. Ülepedés folyadékközegbol gravitációs térben, Andreasen pipettás méreteloszlás meghatározási módszer. Polimerek molekulatömegének számítása ultracentrifugás szedimentációs vizsgálat alapján.
7. Szolok, szuszpenziók eloállitása, kolloid stabilitásuk vizsgálata.
8. Emulziók, mikroemulziók eloállítása és vizsgálata.
9. Asszociációs kolloidok oldatainak vizsgálata. A kritikus micellaképzodési koncentráció meghatározása és a szolubilizáció vizsgálata.
10. Polielektrolitok oldatok belso surlódása, stabilitása. pH-függo viszkozitás.
11. Koherens rendszerek vizsgálata. Tömény szuszpenziók és polimer oldatok, gélek reológiája.
12. A nedvesedés vizsgálata. Peremszög meghatározása.
13. A kolloidkémiai tanszéken folyó kutatómunka, a kutatólaboratóriumok és a kutatásban alkalmazott méroberendezések, vizsgálati módszerek összefoglaló bemutatása.
14. Talajok kolloidtulajdonságainak vizsgálata.
Ajánlott irodalom
1. Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.
2. Kolloidika, Szerkesztette: Rorhzetser Sándor, bővített kiadás, TK, Budapest, 1991.
3. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dékány Imre Dr.habil. (DEIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.40 kredit
Leírás:
Ajánlott irodalom
Oktatóval történő megbeszélés alapján.
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 9. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 20 óra / 20 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 10. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), klinikai kémikus (KV)
Tematika
Az előző félévben megkezdett kisérleti munka folytatása, a diplomamunka megírása
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Király Zoltán Dr. (KIZHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (K), kémia tanár (KV), kémia tanár kiegészítő (KV)
Tematika
Polimerek csoportosítása; alapfogalmak; izoméria.
Polimerek eloállítása: szintézis (gyökös-, anionos-, kationos polimerizáció; poliaddíció; polikondenzáció) és technológia (tömbpolimerizáció, oldatpolimerizáció, szuszpenziós- és emulziós polimerizáció).
Polimeroldatok termodinamikája.
Atermikus és irreguláris elegyek; a Flory-Huggins elmélet; a theta állapot; kritikus szételegyedési paraméterek. Polimerek oldódása, duzzadása, polimergélek termodinamikai tulajdonságai
Polimeroldatok statisztikus mechanikája (láncmodellek, rotációs izomer állapot megközelítés, Monte-Carlo módszer). Konformációs paraméterek.
Polimerek frakcionálása: analitikai és preparatív módszerek. A gélkromatográfia alapjai és alkalmazása.
Molekulatömeg meghatározási módszerek: Makromolekulás oldatok ozmózisnyomása. Goznyomás- és membrán ozmometria. Polimeroldatok vizsgálata analitikai ultracentrifugával. A diffúziós- és a szedimentációs állandó meghatározása. Svedberg egyenlet; a diffúziós-szedimentációs egyensúlyi módszer.
Makromolekulás oldatok viszkozitása. Kapilláris viszkozimetria. A Kuhn-Mark-Houwink egyenlet.
Polielektrolitok. Anionos-, kationos- és amfoter polielektrolitok. Elektroforézis. Izolabilis és izostabilis fehérjék.
Sztatikus fényszórás. A Rayleigh egyenlet. A fény polarizációja. A szórt fény intenzitásának irányfüggése. A Zimm diagramm (girációs sugár, molekulatömeg és második viriálegyüttható meghatározása).
Dinamikus fényszórás. Autokorrelációs függvények. Diffúziós állandó ill. részecskeméret meghatározás.
Diszperz rendszerek stabilitása polimeroldatokban. Sztérikus stabilizálás; deplíciós- és hídképzo flokkulálás.
Makromolekulás szilárd testek tulajdonságai.
Polimerek morfológiája: az amorf és kristályos szerkezet jellemzoi.
A szupermolekuláris szerkezet vizsgálati módszerei: mikroszkópiai módszerek, suruségmérés, röntgendiffrakció, dilatometria, termikus analízis.
A kisszögu röntegnszórás alkalmazása polimerek szerkezetének vizsgálatára
Polimerek fizikai állapotai. Termomechanikai görbék. A gumirugalmas állapot.
Polimerek reológiája. Kételemes reológiai modellek (Maxwell- és Voigt-Kelvin modell), relaxációs jelenségek.
Ajánlott irodalom
1. Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.
2. Kolloidika, Szerkesztette: Rorhzetser Sándor, bővített kiadás, TK, Budapest, 1991.
3. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
4. Dr. Bodor Géza: A polimerek szerkezete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.
5. Halász László, Zrínyi Miklós: Bevezetés a polimerfizikába, Műszaki Kiadó, Budapest, 1989.
6. P. W. Atkins: Fizikai kémia II. Szerkezetek (23. fejezet)
7. Dr. Szőr Péter: Polimerek fizikai kémiája, BME Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa, Tankönyvkiadó, Bp.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Berger Ferenc Dr. (BEFHACS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 4 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Vegyész (K)
Tematika
1. Polimerek eloállítása tömbpolimerizációval. Az iniciátorkoncentráció, a monomerkoncentráció, a homérséklet és a polimerizációs ido hatásának vizsgálata az átlagos relatív molekulatömegre. A polimerizációfok meghatározása.
2. Polimerek eloállítása oldatpolimerizációval. Az átlagos relatív molekulatömeg függésének vizsgálata az iniciátorkoncentrációtól és a monomerkoncentréációtól.
3. Polimer diszperzió eloállítása emulziós polimerizációval. A polimer részecskék méreteloszlásánal meghatározása dinamikus fényszórásméréssel. A polimer diszperzió stabilitásának vizsgálata elektrolitokkal szemben, a koaguláló érték meghatározása különbözo elektrolitokra. A részecskék töltéselojelének meghatározása elektrolitos koaguláltatási kísérletekben. A polimer relatív molekulatömegének meghatározása.
Kopolimerek eloállítása. A polimerszerkezet hatása a részecskeméretre.
4. Tömbpolimer eloállítása kicsapásos módszerrel.
5. Polimerek relatív molekulatömegének meghatározása viszkozitásmérés alapján, kapilláris viszkozimetria.
6. Polimerek konformációs jellemzoinek meghatározása oldatban. A theta-elegyösszetétel meghatározása kicsapásos módszerrel, turbiditásmérés alapján (Elias módszer). Az ideális és a reális statisztikus láncvégtávolság valamint az expanziós faktor számolása viszkozitásmérés alapján (Flory elmélet).
7. Polimerek relatív molekulatömegeloszlásának meghatározása kicsapásos frakcionálás módszerével, turbiditásmérés alapján.
8. Polimer diszperziók koagulálás kinetikája. A stabilitási arány és a kritikus koaguláltató koncentráció meghatározása diszperzió zavarosságának idobeli változása alapján, spektrofotométerrel. A felületi ptenciál és a diffúz réteg potenciál értékének kiszámítása.
9. Polielektrolit oldatok stabilitásának és belso viszkozitásának vizsgálata a pH függvényében, Höppler viszkoziméterrel.
10. Tömény szuszpenziók viselkedésének vizsgálata. Szervetlen polimerek (agyagásványok) diszperzióinak stabilitása, aggregációja elektorlitok, peptizátorok hatására. Elektrolitok hatása a lamellás szerkezetek duzzadóképességére. A szerkezetképzo tulajdonságok vizsgálata rotációs viszkozimetriával. Tixotróp rendszerek eloállítása és vizsgálata.
11. Polimer gélek szerkezetképzésének vizsgálata rotációs viszkozimetriával. A pH, sókoncentráció, deszolvatálószerek hatásásnak vizsgálata a gélszerkezetre. A polimerek, polielektrolitok konformációs állapotának változtatása, és ennek hatása a gélszerkezetre. Rotációs viszkozimetria.
Ajánlott irodalom
1. Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai, JATE Press, 1995.
2. Kolloidika, Szerkesztette: Rorhzetser Sándor, bővített kiadás, TK, Budapest, 1991.
3. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
4. Dr. Bodor Géza: A polimerek szerkezete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.
5. Halász László, Zrínyi Miklós: Bevezetés a polimerfizikába, Műszaki Kiadó, Budapest, 1989.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dékány Imre Dr.habil. (DEIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Vegyész, Kémia tanár, Kémia tanár kiegészítő, kémia tanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
A reakciók gyakorlati csoportosítása. Elválasztási lehetőségek a minőségi analízisben.
Az I. és II. osztály kationjainak csapadékképzési és komplexképzési reakciói.
A III. osztály kationjainak csapadékképzési és komplexképzési reakciói.
A IV. és az V. osztály kationjainak reakciói.
Reakciók szerves reagensekkel.
Az összetett analízisben használható részleges elválasztások. Csoportreakciók tanulmányozása: a savcsoport és szulfidcsoport, a hidroxi- és karbonátcsoport, a foszfát-, kromát-, és jodidcsoport.
Anionok I–IV. osztályába tartozó ionok reakciói.
Összetett anyagok analízise a csoportreakciók segítségével.
Specifikus reakciók.
Ajánlott irodalom
1. Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Kiadó, 1997.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dékány Imre Dr.habil. (DEIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 5 óra / 3 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
vegyész (KV), kémia tanár (KV), kémiatanár kiegészítő (KV), kémiatanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
Szabadon választható témák a kolloidkémia területéről: A választható témák az előző félév végén meghirdetésre kerülnek.
Nanorészecskék szintézise szilárd /folyadék határfelületen. Nanofilmszenzorok preparálása és szerkezetük vizsgálata SPS spektroszkópiával. Nemlineáris optikai tulajdonsággal rendelkező 2-D és 3-D önrendeződő nanostruktúrák előállítása. Félvezető fotokatalizátorok (ZnO, TiO2, SnO2) szintézise és tulajdonságaik. Nemesfém (Ag, Au) nanorészecskék szintézise és tulajdonságaik. Nanopórusos szenek előállítása és gáztároló tulajdonságaik. Kisszögű röntgenszórás tanulmányozása pórusos szorbenseken. Felületi töltés és részecske kölcsönhatás vizes agyagásvány- (montmorillonit, kaolinit) és oxid- (TiO2, Fe3O4) szuszpenziókban. Komplexáló anionok (humát, szalicilát, gallát) felületmódosító és stabilizáló hatása vizes oxid- és anyagásványszuszpenziókban. Új tipusú kozmetikumok formálása bőrápolási célokra. Antioxidáns hatású ásványi sókat és nyomelemeket tartalmazó kozmetikumok formálása. A kozmetikumok konzisztenciája: mérés és érzékelés
(Consistency of cosmetics: measuring and feeling). Palládium katalizátorok aktív centrumainak meghatározása hidrogénezési reakciókkal. Tenzidadszorpció kalorimetriás vizsgálata
Ajánlott irodalom
1. Oktatóval történő megbeszélés alapján
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Csákiné Dr Tombácz Etelka (CSTHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Vegyész, Kémia tanár, Kémia tanár kiegészítő, Kémia tanár kiegészítő levelező (KV)
Tematika
Természetes és mesterséges vizes diszperziók előfordulása a környezeti rendszerekben (felszini vizek és talajok) és előállítása az iparban (tradicionális és környezetkímélő technológiával előállított vizes ipari diszperziók, pl. kerámia, festék, fénypor szuszpenziók).
Vizes elektrolitoldat közegű kolloidok: töltött részecskék diszperziói, polielektrolit oldatok és diszperziók, részecske és makromolekula térhálók.
Szilárd részecskék hidratációja, a szilárd/víz határfelület kialakulása (szilárd felület és az oldott anyagok kémiai minősége; állandó és változó felületi töltések kialakulása). A felületi töltés meghatározási lehetőségei (ioncserekapacitás (pl. agyagásványok), specifikus ionadszorpció, felületi többletkoncentráció mérés (pl. oxidok, potenciometria).
Polielektrolitok vizes oldatai. Makromolekulás szerkezet, disszociábilis funkciós csoportok minősége (anionos, kationos és amfoter polielektrolitok). A funkciós csoportok disszociációja, makroionok kialakulása, a flexibilis poliionok expanziója, a térhálós rendszerek duzzadása; ellenion kondenzáció. pH- és ionerősség-függő disszociációs állapot meghatározása, disszociációfok, látszólagos és intrinsic disszociáciás állandók (potenciometria).
Felületi töltés kompenzálás, ionok megoszlása a lokális elektrosztatikus térben. Elektromos kettősréteg kialakulás, elektrosztatika; töltés-potenciál összefüggések. Felületi komplexálási modellek.
Részecske-részecske, makroion-makroion és részecske-makroion kölcsönhatás, kolloidstabilitás vizes diszperziókban. DLVO (van der Waals és elektrosztatikai) és nem-DLVO (hidratáció, orientált és random adszorpciós rétegek) erők; elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás. Azonos és különböző részecskék párkölcsönhatása, elméleti formulák. Részecskék tapadása és aggregációja: depozició, koaguláció, flokkuláció.
Mérési/jellemzési lehetőségek. Fényszórás (statikus és dinamikus), konformáció, részecskeméret, méreteloszlás. Polielektrolit oldatok ozmózis nyomása, ionerősség-függés. Polielektrolit oldatok viszkozitása, pH- és ionerősség-függés. Elektroforézis, a részecskék és poliionok pH-függő töltésállapota, iep meghatározás. Összetett vizes diszperziók makroszkópos viselkedése és a részecskék-poliionok közötti kölcsönhatások összefüggése, ülepedési és reológiai vizsgálatok.
Ajánlott irodalom
1. R.J. Hunter: Foundations of Colloid Science, Vol. I., II., Clarendon, Oxford, 1989.
2. J. Lyklema: Fundamentals of Interface and Colloid Science, Vol. I: Fundamentals,
3. Academic Press, London, 1991., Vol.II: Solid-Liquid Interfaces, 1995.
4. G. Sposito: Characterization of particle surface charge, Ch.7. in Environmental
5. Particles V.1. (Eds. J.Buffle, H.P.van Leeuwen), Lewis, Boca Raton, 1992. pp.291-314.
6. H.G. Elias: Macromolecules 1, Plenum, New York, 1984.
7. F. Oosawa: Polyelectrolytes, Marcel Dekker, New York, 1971.
8. Th.F.Tadros (Ed.): Solid/Liqiud Dispersions, Academic Press, London, 1978.
9. J.Buffle: Complexation reaction in aquatic systems: An analytical approach, Ellis, Chichester, 1988.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Csákiné Dr Tombácz Etelka (CSTHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 5. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
1. Vizes elektrolitoldat közegű kolloidok: töltött részecskék diszperziói, polielektrolit oldatok és diszperziók, részecske és makromolekula térhálók. Gyakorlati jelentőség.
2. Szilárd/víz határfelület.
2.1. A szilárd felület kémiai minősége, felületi aktívhelyek.
2.2. A felületi töltés kialakulás. Állandó (permanens) és változó (variable), az oldat összetételétől függő(conditional) töltések; a szilárd részecskék és az oldott anyagok kémiai minőségének szerepe.
2.3. Meghatározási lehetőségek: ioncserekapacitás (pl. agyagásványok), specifikus ionadszorpció, felületi többletkoncentráció mérés, pzc, pzse meghatározás (pl. oxidok, potenciometria)
3. Polielektrolitok
3.1. Makromolekulás szerkezet, disszociábilis funkciós csoportok minősége; anionos, kationos és amfoter polielektrolitok (proteinek).
3.2. A funkciós csoportok disszociációja, makroionok kialakulása, a flexibilis poliionok expanziója, a térhálós rendszerek duzzadása; ellenion kondenzáció.
3.3. pH- és ionerősség-függő disszociációs állapot meghatározása, disszociációfok, látszólagos és intrinsic disszociáciás állandók (potenciometria)
4. Felületi töltés kompenzálás, ionok megoszlása a lokális elektrosztatikus térben.
4.1. Elektromos kettősréteg kialakulás, elektrosztatika; töltés-potenciál összefüggések.
4.2. Felületi komplexálási modellek.
5. Részecske-részecske, makroion-makroion és részecske-makroion kölcsönhatás, kolloidstabilitás vizes diszperziókban.
5.1. DLVO (van der Waals és elektrosztatikai) és nem-DLVO (hidratáció,orientált és random adszorpciós rétegek) erők; elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás.
5.2. Azonos és különböző részecskék párkölcsönhatása, elméleti formulák.
5.3. Részecskék tapadása és aggregációja: depozició, koaguláció, flokkuláció.
6. Mérési/jellemzési lehetőségek.
6.1. Fényszórás (statikus és dinamikus), konformáció, részecskeméret, méreteloszlás.
6.2. Polielektrolit oldatok ozmózis nyomása, ionerősség-függés.
6.3. Polielektrolit oldatok viszkozitása, pH- és ionerősség-függés.
6.4. Elektroforézis, a részecskék és poliionok pH-függő töltésállapota, iep meghatározás.
6.5. Összetett vizes diszperziók makroszkópos viselkedése és a részecskék-poliionok közötti kölcsönhatások összefüggése, ülepedési és reológiai vizsgálatok.
Ajánlott irodalom
1. Fumio Oosawa: Polyelectrolytes, Marcel dekker, Inc., NY, 1971.
2. Th. F. Tadros: Solid/liquid dispersions, Academic Press, London, 1987.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dékány Imre Dr.habil. (DEIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Amfifil molekulák. Micellaképződési egyensúly vizes és nem vizes és rendszerekben (forditott micellák). Egyensulyi és pszeudo-fázis modellek termodinamikai leirás.
A micellaképződés feltételei és befolyásoló tényezői. Micellák szerkezete, mérete, alakja. Vizsgálati módszerek.
Fázisegyensulyok. Micellás hig oldatok. Szolubilizáció.
Extra körülmények a micellák mikrofázisban: reakciók a mikrokapszulában (pl. enzim katalizis), enhanced fluoreszcencia, Mössbauer spektroszkópia. Mikroemulziók. Folyadékkristályok szerkezete és rendezettsége, nematikus és szmektikus rendszerek. Termotróp és liotróp folyadékkristályok viszkozitása és reológiai tulajdonságai.
Szerkezetvizsgálatok röntgendiffrakcióval és kisszögü röntgenszórással.
Folyadékkristályok gyakorlati alkalmazásai.
Ajánlott irodalom
1. D.Fennel Evans Hakan Wennerström: The Colloidal Domain, Where Physics, Chemistry, Biology, and Technology Meet, VCH Verlagsgesellschaft mbH. 1994
2. Hans-Dieter Dörfler: Grenzflächen- und Kolloidchemie, VCH Verlagsgesellschaft mbH. 1994
|
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Folyadékkristályos rendszerek előállitása, termotróp és liotróp rendszerek összetétele.
Liotróp folyadékkristályok reológiai tulajdonságai, az összetétel befolyása a rendszerek viszkozitására.
Folyadékkristályok röntgenszórása, szerkezetvizsgálat.
Ajánlott irodalom
1. D.Fennel Evans Hakan Wennerström: The Colloidal Domain, Where Physics, Chemistry, Biology, and Technology Meet, VCH Verlagsgesellschaft mbH. 1994
2. Hans-Dieter Dörfler: Grenzflächen- und Kolloidchemie, VCH Verlagsgesellschaft mbH. 1994
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Csákiné Dr Tombácz Etelka (CSTHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Deformációk. Reológiai testek és mechanikai modellek: Hooke, Newton, Saint-Venant; Maxwell, Kelvin, Bingham. Folyásegyenletek: kapillárisban, vékony résben, viszkózus és plasztikus rendszerekre.
Konzisztenciaváltozók.
Reometria: deformációkinetika, dinamikus vizsgálatok, kapilláris és rotációs viszkozimetria; viszkoziméterek. Folyásgörbék és kiértékelésük.
Szuszpenziók és emulziók reológiája.
Elaszticitásra jellemző paraméterek és meghatározásuk oszcilláló módszerekkel.
Ajánlott irodalom
1. Mózes Gy., Vámos E.: Reológia és reometria, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1968.G. W. Scott Blair: Elementary rheology, Academic Press, London, 1969.
2. H.A. Barnes, J. F. Hutton, K. Walters: An introduction to rheology, Elsevier, Amsterdam, 1989.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 2 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Ideálisan viszkózus rendszerek tanulmányozása kapilláris viszkozimetriával.
Reális rendszerek tanulmányozása rotációs viszkozimetriával:
szerkezeti viszkózus, dilatáns, plasztikus, tixotróp rendszerek vizsgálata.
Reológiai tulajdonságok módositása, optimális folyási tulajdonságú rendszerek kialakitása.
Ajánlott irodalom
1. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
2. Mózes Gy., Vámos E.: Reológia és reometria, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1968.G. W. Scott Blair: Elementary rheology, Academic Press, London, 1969.
3. H.A. Barnes, J. F. Hutton, K. Walters: An introduction to rheology, Elsevier, Amsterdam, 1989.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Csákiné Dr Tombácz Etelka (CSTHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Talaj, mint összetett kolloid rendszer.
A talaj alapvető fizikai, kémiai és fizikai-kémiai jellemzői.
A talajok szilárd fázisának legaktívabb komponensei: a kolloid állapotú
agyagásványok, oxidok, humátok, és ezek komplex rendszerei.
Az agyagásványok csoportositása és szerkezete.
Az agyagásványok jelentősége a talajképződési folyamatokban.
Az agyagásványok ioncseréje. A kationcsere és anioncsere értelmezése, befolyásoló tényezők.
A talajok fontosabb oxid komponensei és tulajdoságaik.
Az agyagásványok és oxidok szorpciós tulajdonságai.
Vizes agyagásvány- és oxid-szuszpenziók tulajdonságai.
Elektrolitok hatása a vizes közegü szuszpenziók stabilitására és reológiai viselkedésére.
Huminanyagok - mint biológiailag aktiv vegyületek - képződése, osztályozása, előfordulása természetes anyagokban. Huminanyagok kinyerése, frakcionálás és tisztitás.
Huminanyagok jellemzése kémiai és fizikai módszerekkel.
Molekulatömeg meghatározási módszerek.
Hidrolizis, oxidativ, reduktív és biológiai átalakulások, aggregáció és dezaggregáció. Huminanyagok reakciói fémionokkal, agyagásványokkal és szerves vegyületekkel.
Organominerális talajkomplexek képződése, tulajdonságai és jelentőségük a talajtani folyamatokban.
Ajánlott irodalom
1. H. van Olphen: Clay Colloid Chemistry, Interscience Publishers, NY, 1963.
2. Stefanovics Pál: Talajtan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.
3. K. H. Tan: Principles of Soil Chemistry, Marcel Dekker, NY, 1982.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 2 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika
Talajminták előkészitése vizsgálatokhoz (peptizáció, frakcionálás, diszperzoidanalitika, röntgendiffrakció).
Talajok és talajkomponensek fizikai és kémiai tulajdonságai (sürüség, porozitás, pH, humusztartalom, ioncserekapacitás).
Talaj és szervesanyag komplexek vizsgálata, szervesanyag tartalom meghatározás.
Szerkezeti vizsgálatok (vizáteresztő- és vizmegőrzőképesség).
Néhány alapvető talajjavitási lehetőség vizsgálata.
Ajánlott irodalom
1. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
2. H. van Olphen: Clay Colloid Chemistry, Interscience Publishers, NY, 1963.
3. Stefanovics Pál: Talajtan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.
4. K. H. Tan: Principles of Soil Chemistry, Marcel Dekker, NY, 1982.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Csákiné Dr Tombácz Etelka (CSTHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.3 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A talaj alkotórészei: szervetlen és szerves komponensek. Talajkolloidok.
Talajkomponensek felületi kémiája: állandó és változó felületi töltések, elektromos kettős réteg elméletek és alkalmazásuk a konstans és változó felületi töltésü talajkomponensekre és keverékeikre, pH és ionerősség függés.
Adszorpció: ion, ioncsere, szerves anyag.
Szerves-ásványi komplexumok.
Felületi disszociációs és komplexálási modellek: konstans kapacitás, diffuz kettős réteg, Stern és hármasréteg modellek.
Talajoldatok termodinamikája.
Ajánlott irodalom
1. D. L. Sparks: Soil Physical Chemistry, CRC Press, Inc., 1986.
2. H. van Olphen: Clay Colloid Chemistry, Interscience Publishers, NY, 1963.
3. Stefanovics Pál: Talajtan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.
4. K. H. Tan: Principles of Soil Chemistry, Marcel Dekker, NY, 1982.
|
_Laboratóriumi gyakorlat, kötelező, 2 óra / 1 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
Javasolt felvétele:
a képzés 8. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Talajminták előkészitése vizsgálatokhoz (peptizáció, frakcionálás, diszperzoidanalitika, röntgendiffrakció).
Talajok és talajkomponensek fizikai és kémiai tulajdonságai (sürüség, porozitás, pH, humusztartalom, felületi töltés, ioncserekapacitás).
Talaj és szervesanyag komplexek vizsgálata.
Szerkezeti vizsgálatok (vizáteresztő- és vizmegőrzőképesség).
Néhány alapvető talajjavitási lehetőség vizsgálata.
Ajánlott irodalom
1. Kolloidika Laboratóriumi Gyakorlatok, Szerkesztette: Dr. Patzkó Ágnes, JATE Press, 1996.
2. D. L. Sparks: Soil Physical Chemistry, CRC Press, Inc., 1986.
3. H. van Olphen: Clay Colloid Chemistry, Interscience Publishers, NY, 1963.
4. Stefanovics Pál: Talajtan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975.
5. K. H. Tan: Principles of Soil Chemistry, Marcel Dekker, NY, 1982.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Bakóné Dr. Szekeres Márta Dr. (BASHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 7. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
1. A biokolloidok köre, csoportosítás.
Kolloid diszperziók (globuláris fehérjék, sejtorganellumok, liposzómák diszperziói)
Makromolekulás oldatok (fehérjék, poliszacharidok, összetett makromolekulák, pl. lipopoliszacharidok, lipoproteinek, glikoproteinek, glikolipidek)
Asszociációs kolloidok (biotenzidek, egy speciális eset: az adhéziós molekulák)
Koherens rendszerek (kétdimenziósak: membránok, háromdimenziósak: gélek)
2. A biokolloidok tulajdonságai vizes oldatukban ill. diszperziójukban. Az izoelektromos pont, aktuális töltés, felületi hidrofóbitás, konformációs jellemzők szerepe, meghatározásuk módszerei:
Potenciometriás titrálás. Esin-Markov és Henderson-Hasselbach analízis: a funkciós csoportok mennyiségének és disszociációs állandóinak meghatározása.
Elektroforézis: polimerrel borított részecskék (sejtek, sejtorganellumok) Oldószerhatás, a denaturáció vizsgálata.
A van Oss-Good módszer alkalmazása a felületi hidrofóbitás meghatározására.
Megoszlás kétfázisú (polimer/elektrolit, polimer/polimer) vizes rendszerekben, alkalmazási területek: iep meghatározás, bioanyag szeparáció, tisztítás, enzimaktivitás növelése. Nem specifikus és “affinitás”-megoszlás.
3. Méretmeghatározás.
Dinamikus fényszórás módszer alakalmazása méret és elektrokinetikai potenciál meghatározásásra. Védőréteg összetétele a zsírcseppek felületén, tej-emulziókban.
Elektroakkusztikus módszer.
4. A határfelületek, adszorpció szerepe az in vitro és in vivo biológiai folyamatokban, néhány biotechnológiai alkalmazás, bioszennyeződés.
4.a. Adszorpció fluid határfelületeken (folyadék/gáz és folyadék/folyadék határfelületen).
4.b. Adszorpció szilárd/folyadék határfelületen. Bioszennyeződés. A Scheutjens-Fleer-Böhmer polielektrolit adszorpció-modell.
5. Biomembránok.
6. A bioanyagok alkalmazása a technológiában, új típusú szerkezetek.
7. Nem egyensúlyi, disszipatív, fejlődő rendszerek és az élő anyag.
Ajánlott irodalom:
E. Dickinson (ed.): Food polymers, gels, and colloids, The Royal Society of Chemistry, Paston Press, London, 1991.
F. Oosawa: Polyelectrolytes, Marcel Decker, Inc., NY, 1971.
H-G. Elias: Macromolecules, Plenum Press, NY, 1984.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Király Zoltán Dr. (KIZHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
-az adszorpció kvantitatív leírása többlet (excess) mennyiségekkel
-a határfelületi többletsajátságok összefüggéseinek általános termodinamikai kerettörvényei
-az S/L határfelületi adszorpció anyag- és energiamérlege
-adszorbensek csoportosítása (porozitás; polaritás)
-adszorbensek szerkezet- és felületmódosítása
-az adszorpciós izotermák meghatározásának sztatikus módszerei
-az adszorpciós izotermák meghatározásának dinamikus módszerei (HPLC)
-szorpciós mikrokalorimetria (immerziós-, titrációs- és áramlásos mikrokalorimetria)
-tiszta folyadékok adszorpciója szilárd szorbenseken
-korlátlanul elegyedő folyadékpárok adszorpciója
-korlátozottan elegyedő folyadékpárok adszorpciója
-adszorpció híg oldatokból
-tenzidek aggregatív adszorpciója
-adszolubilizáció
-entalpia, Gibbs-szabadenergia és entrópia függvények
-az adszorpciós réteg szerkezetének vizsgálati módszerei (IR, NMR, SANS, AFM,
röntgendiffrakció, ellipszometria, fluoreszcens spektroszkópia)
-az S/L határfelületi adszorpció gyakorlati vonatkozásai
(elválasztási mőveletek, környezetvédelem, határfelületi kémiai reakciók, diszperz
rendszerek stabilitása, irányított hatóanyagleadás)
Ajánlott irodalom
1. A. W. Adamson: Physical Chemistry of Surfaces, John Wiley & Sons, Inc., NY, 1990.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Bakóné Dr. Szekeres Márta Dr. (BASHAAS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
Az önrendeződő struktúrák alkalmazása a nanotechnológiában, opto-elektronikában, biotechnológiában.
Nanorészecskék önrendeződése:
- Kolloid kristályosodás, mesterséges opál szerkezetek kialakulása, energetikai tényezők.
Rendezett fcc szerkezetek kialakítása gravitációs és elektromos térben, áramló rendszerekben, templát módszerrel, folyadék közegben. Két dimenziós hcp szerkezetek kialakítása LB technikával, oldószer elpárologtatással, kényszerített 2D kolloid kristályosítással. Invert opál szerkezetek.
- Molekuláris filmek, önrendeződés két dimenzióban, folyadék/gáz, folyadék/folyadék határfelületen. Rendezettség/rendezetlenség Langmuir-Boldgett filmek szerkezetében. Filmvizsgálati módszerek: optikai módszerek (UV-VIS, IR, fluoreszcencia spektroszkópia), felületi potenciál mérés, felületi reológia. Filmképződés szilárd/gáz határfelületen: kémiai depozíció gőzfázisból, chemical vapor deposition (CVD) technika.
- Rendezett szerkezetek szilárd/folyadék határfelületen. Heterogén nukleáció. Adszorpció. Alternáló részecske-polielektrolit filmek. A multiréteges szerkezetek vizsgálata felületi vizsgálómódszerekkel (atomerő mikroszkópia, felületi plazmon rezonancia spektroszkópia, kvarc kristály mikromérleg, ellipszometria, optikai hullámvezetés spektroszkópia, FTIR-ATR)
- Bilayer szerkezetek: önrendeződési folyamatok biológiai rendszerekben.
- Önrendeződő mechanizmusban képződött funkcionális szerkezetek vizsgálata. Szenzorok, fotonikus anyagok, nemlineáris optikai tulajdonságú anyagok, töltésátviteli tulajdonságok. Foton bandgap szerkezetek mérése és számolása, polarizált fény reflexiója. Fluoreszcencia töltésátviteli szerkezetekben. Szerkezet és funkció kapcsolata.
- A szupramolekuláris kémia elemei, a kölcsönhatás-típusok szerepe a molekuláris hierarchia kialakuásában. Host-guest szerkezetek.
Ajánlott irodalom
1. D. F. Evans: The Colloidal Domain, VCH, Publishers, Inc., 1994.
2. J. W. Steed, J. L. Atwood: Supramolecular Chemistry, John Wiley & Sons, Ltd., Chichester, 2000.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Felelős oktató:
Dékány Imre Dr.habil. (DEIHADS.SZE)
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Előadás, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Javasolt felvétele:
a képzés 6. félévében.
Meghirdetése:
az őszi félévben
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Leírás:
Tematika:
A polimer láncmolekulák szerkezeti felépítése, sztereoregularitás, cisz-transzizoméria, elágazási izoméria.
Polimerek morfológiája és kétfázisú szerkezete.
Eltérések a kis- és nagymolekulájú anyagok viselkedésében.
A hosszú távú rugalmasság jelentkezése.
Kristályosságbeli eltérések és különböző szintű morfológiai egységek kialakulása: amorf fázisok, szferolitok, egykristályok, fibrillák.
A polimerek szupermolekuláris szerkezetére vonatkozó vizsgálati módszerek.
A szupermolekuláris szerkezet kialakulásának kinetikája: homogén és heterogén nukleáció, egykristályok növekedése.
A hőkezelés hatása a polimerek szerkezetére.
Töltőanyagok bevitele a polimer mátrixokba.
Szilárd részecskék felületének módosítása hidrofóbizálással.
Reaktív felületek kialakítása felületmódosítással.
Nanorészecskék felületének funkcionalizálása és bevitelük a polimermátrixba.
A nanokompozit készítés különböző módszerei: polimerizációs technológiák, nanorészecskék jelenlétében.
Polimer nanokompozitok szerkezetének vizsgálata: röntgendiffrakció, termoanalízis, elektronmikroszkópia, atomerőmikroszkópia.
Polimerek és nanokompozitok spektroszkópiai vizsgálata: infravörös spektroszkópia, ESR és NMR spektroszkópia.
|
|
|
Felelős tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
Teljesítendő:
min.2 kredit
_Gyakorlat, kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem nem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Gyakorlati jegy
0
Kurzushirdető tanszék:
Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék
|
|
|
| TTKSZV TTK SZabadon választott modul |
Felelős tanszék:
Fizikus Tanszékcsoport
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Fizikus Tanszékcsoport
|
|
|
Felelős tanszék:
Biológus Tanszékcsoport
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Biológus Tanszékcsoport
|
|
|
Felelős tanszék:
Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
|
|
|
Felelős tanszék:
Informatikai Tanszékcsoport
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Informatikai Tanszékcsoport
|
|
|
Felelős tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Kémiai Tanszékcsoport
|
|
|
Felelős tanszék:
Környezettudományi Intézet
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Környezettudományi Intézet
|
|
|
Felelős tanszék:
Matematikai Tanszékcsoport
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
Matematikai Tanszékcsoport
|
|
|
Felelős tanszék:
TTIK Természettudományi és Informatikai Kar
_Előadás, nem kötelező, 2 óra / 2 kredit
Ismétlés:
A tárgyelem ismételhető.
Teljesítés módja:
_Kollokvium
Kurzushirdető tanszék:
TTIK Természettudományi és Informatikai Kar
|
|
|
| XANPT Általános művelő, Nyelv, Pedagógia, Testnevelés modul |
Tanrendi kereső
INFA10
INFA10E
INFA10G
xF230E
F130E, 
, 
K0913
K0913
- szabadon választható; Tárgyelemeknél az ikon színe a tantárgy kötelezőségét jelzi, a beleírt betű pedig a tárgyelem tantárgyon belüli kötelezőségét;
- vizsga előfeltétele; 0,1,... - ajánlott félév(ek) és kredit; k: kreditpontok
