Szegedi Tudományegyetem HÍRPORTÁL

Szeretnél valamire egész életedben emlékezni? Szeged! Ahol a Város összeforr az Egyetemmel! Nézd meg új, beiskolázást segítő kisfilmünket!

A fém-dielektrikum határfelületeken gerjeszthető plazmonokat nagy téresősség-növekedés kíséri, amely lehetővé teszi optikai folyamatok erősítését.

A 19. század végén, éppen amikor Darwin evolúcióelmélete egyre ismertebbé vált, furcsa döntést hozott a Francia Akadémia: kijelentették, hogy a nyelv kialakulása nem vizsgálható tudományos eszközökkel.

A nanotechnológia olyan alapvető tudományos és technológiai újítás, amely a tudomány és a technika minden ágában megváltoztatja az anyagok előállításának és „manipulálásának” megközelítési módját.

A kisebbségi státusz nem csak azokra vonatkozik, akik kevesebben vannak egy társadalomban, mint a nemzetiségek, a fogyatékossággal élők, a vallási kisebbségek, vagy a szexuális másság csoportjába tartozók, hanem azokra is vonatkozik, azaz ránk, nőkre, akik szám szerint a legtöbb országban többen vagyunk, de a lét minősége szempontjából hátrányt szenvedünk. Bourdieu által megfogalmazott három fő tőketípus, a politikai, a gazdasági és a kulturális tőke tekintetében a női kisebbségnek kevesebb van mindháromból, mint a férfiaknak.

A zenei munkamegosztásban a zeneszerzés tipikusan nem számított női feladatnak, bár az 1994-ben megjelent The Norton/Grove Lexikon of Women Composers 875 zeneszerzőnőt ismertet. A legnevesebb XIX. századi zeneszerzőnők Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Alma Mahler elismert férfi zeneszerzők mellett éltek, ez teremtette meg az alapját ismertségüknek.

A Szegedi Tudományegyetem megbízásából készült A szegedi láng című film, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulós ünnepségén, 2016. október 16-án mutattak be.

Komolyabb természet-, orvos- és társadalomtudományi kutatások szinte mindig alkalmaznak statisztikai elemzést. A statisztika nem csak százalékokból és diagramokból, sokkal komolyabb eszköztár ennél.

Az oktatási rendszer teljesítménye alapvetően meghatározza az élet minőségét, a gazdaság fejlődését, a fenntartható fejlődés lehetőségeit és ezzel párhuzamosan Magyarország nemzetközi helyzetét.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek értékes szerves anyag tartalmának visszaforgatása piacos termékek formájában, hatékonyságnövelő eljárások segítségével.

Az SZTE BTK magazinja üde színfolt ebben a tavaszi őszben. Lesz benne színház a női -férfi szerepekről, két tehetséges BTK-ás fiatalt ismerhetnek meg: Nagy Sándor klasszika filológus és Kelcz Dávid történelem szakos hallgató személyeben, de ott voltunk a kommunikációs szakos alumni találkozón, és az internetről is szót váltunk az információs társadalom világnapja apropóján.

A repülőgépipar és a járműipar között sok hasonlóság fedezhető fel a kutatás-fejlesztési tevékenységek szempontjából. Például, ez a két iparág foglalja el az élmezőnyt a kutatási intenzitás szempontjából – amelyet azzal mérünk, hogy a haszon hány százaléka kerül visszafordításra kutatás-fejlesztésbe, – de ez mellett sok hasonlóság mutatkozik a jövő kulcstechnológiáinak megítélésében vagy a kutatás-fejlesztésben alkalmazott módszerek és folyamatok között is.

Az SZTE BTK áprilisi hírmagazinjának témáiból: Költészet napja 2016; Zsonglőr kurzus a Károlyi Kollégiumban; Befutó gyakornoki program a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken; Péterfy Bori koncert a JATE Kubban; X. Könyvtári Éjszaka.

A téma aktualitása ma globálisan felértékelődött, az Európai Unióban is minden tagállam felismerte, hogy a nők munkaerő-piaci és vezetői jelenléte nincs arányban a végzettségeikhez és a képzettségükhöz mérve. A női erőforrás menedzsment ma már nemcsak egy „jó gyakorlat”, hanem egy alapvető gazdasági követelmény.

Az SZTE BTK márciusi hírmagazinjában: Aláírásgyűjtés és demonstráció a Petőfi épület felújításáért; "Elárasztva" - felolvasóest a REÖK-ben; Ninjutsu az SZTE-n; KultKataszter: Az alvás világnapja; Interjú Tálas Péter Csongor amatőr rádiós és bűvésszel; "Csináld magad!" kreatív program.

Nem csupán kisebb fogyasztású motorokkal, avagy alternatív üzemanyagokkal lehet környezettudatos és költséghatékony módon közlekedni. A szállítmányozás mint árérzékeny terület kifejezetten vevő lehet az önvezérlő technológiákra, ha például speciális konvojokba rendeződhetnének az autópályákon a kamionok. A jelentősen lecsökkentett követési távolság miatt a légellenállás mérsékléséből fakadó fogyasztáscsökkenéssel komoly költségmegtakarítás érhető el.

A mesterséges intelligencia hat évtizedes fejlődésében egymást váltották az ígéretek és csalódások. Az emberrel összemérhető képességű gépek létrehozása mindeddig nem sikerült, olyan alkalmazások viszont születtek, amelyek a hétköznapjainkat könnyebbé teszik.

Mikortól fogunk kizárólag elektromos autókkal járni? Van-e értelme bioüzemanyagok előállításával foglalkozni a 2015-ös párizsi „UN Climate Change” konferencia után? Mekkora az esélyünk arra, hogy bioüzemanyagokat használva lelassítsuk a globális felmelegedés ütemét? Mi a különbség az első és második generációs bioüzemanyagok között és miért fontos ez?

A gyógyszerfelfedezés sokszor a véletlenen múlik, és sokszor évek, évtizedek, sőt évszázadok is eltelnek, amíg egy régen alkalmazott gyógymódról kiderül, hogy hogyan is működik. A modern gyógyszerfejlesztés azonban már olyan több tudományterületet is átölelő módszereket alkalmaz, ami miatt a szándékos tervezés egyre jobban előtérbe került.

Tizenöt évvel az első teljes emberi génom szekvencia publikálása óta a technológiai haladás nagy változásokat hozott a gyógyításban.

Az elmúlt 6 évben a kábító hatású szerek piaca jelentősen átrendeződött hazánkban. Az évtizedek, évszázadok óta ismert és használt kábítószerek mellett megdöbbentő számban és dinamizmussal jelentek meg új, korábban ismeretlen anyagok a bódulatkeltő szerek kínálatában.

Van-e a párkeresésnek digitális algoritmusa? Mennyire mediatizáltuk a szeretetkommunikációt? Családias-e az újmédia?