Szegedi Tudományegyetem HÍRPORTÁL

Európában évszázadokkal ezelőtt nemcsak az uralom központi (király) és helyi szervei (pl. földesurak), hanem az egyház is gyakorolt bírói hatalmat. A középkori egyházi bíráskodás ugyanolyan színes volt, mint maga a jog világa. Egységes jogi normarendszer, homogén jogi kultúra még országonként, tartományonként sem alakult ki, ellenben a társadalom rendi struktúrája szépen kirajzolódott az egykorú térképeken.

Az 1849 nyarát követő csaknem két évtizedben, a bécsi birodalmi kormányzat politikai offenzívája idején a kor ember úgy érezte Magyarországon, az államhatalom árgus szemekkel figyeli és figyelteti állampolgárait, s a magán- és köztereket rendőrhivatalnokok és titkos "bizalmiak" serege lepte el. A meggyőződés, hogy a politikai hatalom titkolt ágensei útján a mindennapjaiban, magánéletének legmeghittebb perceiben is szemmel tarthatja és ellenőrizheti a lakosságot, a társadalom széles rétegeiben gyökeret vert.

Mit tudunk arról, hogyan számoltak a honfoglalás kori magyarok? Abból az időszakból magyar nyelvű írásos emlékeink nincsenek. Mai tudásunk szerint a legrégebbi írásos emlékünk az „egy” számról a Halotti Beszédben található.

Az archaeogenetikai módszer jelentőségéről, az anyai és apai ág vizsgálatáról számolt be előadásában Dr. Török Tibor.

Az erdélyi római katolikus egyházmegye 1848/49-ben, miközben a magyar egyházmegyékhez hasonlóan a szükségessé vált reformok kidolgozásában alsó- és felsőpapsági szinten is kivette a részét, mégis sajátos utat járt be a forradalmi évek alatt. Már a forradalom kezdetén, az unió lehetősége, majd megvalósulása miatt a magyar püspöki kar tevékenységeibe való bekapcsolódás jelzésértékűnek számított.

Az erőszakmentes kommunikáció szemléletmódját és gyakorlatát mutatja be Rambala Éva, melynek használatával a konfliktusokat párbeszéddé lehet alakítani.