SZTE televízió

Zenét szerző nők a XIX. században

A zenei munkamegosztásban a zeneszerzés tipikusan nem számított női feladatnak, bár az 1994-ben megjelent The Norton/Grove Lexikon of Women Composers 875 zeneszerzőnőt ismertet. A legnevesebb XIX. századi zeneszerzőnők Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Alma Mahler elismert férfi zeneszerzők mellett éltek, ez teremtette meg az alapját ismertségüknek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés



Saját korukban e nők milyen stratégiával és milyen eredményességgel tudták érvényesíteni kreativitásukat, folytatni zenei tevékenységüket, ismertté tenni alkotásaikat? A hagyományos női szerepek mellett milyen mértékben volt erre lehetőségük, szándékuk, és hogyan kezelte törekvéseiket környezetük? Vajon ma érdemesek-e figyelmünkre saját alkotásaik jogán, kirajzolódik-e önálló karaktere életművüknek, vezethet-e akár a klasszikus zenei kánon átrajzolásához is műveik közkinccsé válása? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, elsősorban zeneművek ismertetésén, elemzésén és meghallgatásán keresztül.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2020. szeptember 28.

IMG_8435-001

Rövid videóban mutatják be a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségét. Az esemény rektori és kancellári köszöntővel kezdődött, gólyaesküvel folytatódott és a hallgatóknak szóló pozitív üzenetes konfettiesővel zárult.

SZTEmagazin

2025. augusztus 27.

Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa

A növényi stresszt okozó antropogén (emberi eredetű) szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.