Hallgatók a színpadon és a kulisszák mögött

A Szegedi Szabadtéri Játékokon az egyetemisták is előszeretettel vállalnak munkát. Bánkúti Ábel egyik ismerősétől hallott a lehetőségről, s annak ellenére, hogy nincsen színész végzettsége, végül egy papot alakíthatott a Kerényi Miklós Gábor, azaz Kero rendezte Parasztbecsületben, de a Bajazzókban is fel-feltűnt – 4000 fős közönség előtt.

– A szabadtéri-életforma lenyűgöző! A nyüzsgés, a több mint 300 ember összehangolt munkája el tudja varázsolni a kezdőt is. A statiszták közül rengeteg ismerősre, barátra tettem szert: nálunk remek kis társaság kovácsolódott, akikkel azóta többször össze is futottunk feleleveníteni a közös élményeket – emlékezett vissza az SZTE kommunikáció szakos hallgatója.

Azonban nem csak a színpadon képviseltette magát az universitas. Az előadások előtt és a szünetekben a szabadtéri teátrum nézői találkozhattak Üllei Kovács Gizellával is, akinél takarót, párnát lehetett kölcsönözni vagy éppen CD-t vásárolni. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar tanító szakos hallgatója eleinte barátnőjét helyettesítette a nézőtér oldalán, mára minden produkción részt vesz. – Maga az fantasztikus, hogy ott lehetek, és láthatom az előadásokat meg a próbákat – vallja a lány.

Csillagtető a SZESZ fölött is

A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) több egykori és jelenlegi tagja is rendszeresen közreműködik a szabadtérin. A fesztiválszezont megelőző statisztaválogatásokon sikerrel szereplő színjátszók évről-évre visszatérnek a Dóm téri színpadra. Kun Áron, az SZTE egykori hallgatója tavaly már sikerrel vette az Ember tragédiája és a Valahol Európában kihívásait, idén Kerényi Miklós Gábor operarendezésében, a Parasztbecsület/Bajazzók című egyfelvonásosokban kapott szerepet.

– A szabadtéri színpadán egészen más játszani. Olyan technikákat tanulhatok, amilyeneket egyébként kamaraszínházban nem. A monumentális környezet például sokkal szélesebb mozdulatokat kíván, a tömegjelenetek is másként épülnek fel.

– Eddig szerencsével is fel lehetett kerülni a színpadra, ma már nem elég ez – mesélt pályájáról Kristóf István, az egyetemi színház egykori, a kecskeméti Katona József Színház jelenlegi tagja. A fiatal színész többek között Ganxsta Zolee oldalán alakította Oroszlánszívű szerepét az újszegedi deszkákon a Winnetouban.

– A nagy térrel és a fekete színpadra rásütő nappal meg kell küzdenem, az utazás is nehéz, de alapvetően hasonló kihívások várnak a szabadtéri színpadán, mint a kőszínházban – beszélt a kulisszatitkokról az A Társulat című show-műsorból ismert színész.

A Szeged Táncegyüttes sikerrel vette a gálát

A Szeged Táncegyüttes „színeiben” az Általános Orvostudományi Kar professzora, Hegyi Péter is részt vett a Hegyen-völgyön lakodalom című produkcióban, amelyet idén Novák Ferenc rendezett.

– Ugyan óriási munka az egész, de olyan élményt ad az embernek, amellyel nemcsak egy szakterületet tud megmutatni, hanem azt is, hogy az SZTE-n a tudomány mellett a kultúra ápolása ugyancsak fontos. Meggyőződésem, hogy Szeged ennek a két területnek világviszonylatban is jelentős központja – értékeinket nemcsak lehetőségünk, de kötelességünk is ápolni, terjeszteni. A szakember évek óta közreműködik táncegyüttesével a rendezvényen, hiszen csoportja már a kezdetektől rendszeres fellépője a szabadtérinek, ahol a gálaest a szegedi Nemzetközi Néptánc fesztivál egy záróeseménye. A tagjai között azonban az SZTE egykori hallgatója, Simoncsics Pál is részt vett, aki a szegedi táncosok koordinátoraként dolgozott a produkcióban. A pesti munkatársak koreográfiáit „hozta el” a szegedi táncosoknak: amit a fővárosi próbafolyamat során megtanult, azt a szegedieknek mutatta meg. Ugyan a több száz főt számláló nemzetközi tánckarral „türelemjáték” volt a próbafolyamat, a táncos elárulta: neki ez egy egész másfajta érzés, mert édesapja a szervezője gálának, és kiskora óta részt vesz rajta. – Ez mindig hozzátartozik nyárhoz; munkás, de bulizós időszak – árulta el.