A változó felsőoktatási keretszámok, a demográfiai csökkenés, valamint az országos felsőoktatási túlkínálat is arra sarkallják az egyetemet, hogy kiemelten tájékozódjon a külföldi hallgatók irányába – magyarázta lapunknak Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektor helyettes. Hozzátette: történelmi feladatunk is az itt lévő szellemi értékeket más országok, kiemelten a fejletlenebb világ felé is közvetíteni. Cél: Ázsia és Dél-Amerika Az itt végzett, később nagy karriert befutott vezetők jó kapcsolatépítők lehetnek, felkészült tanárok és jól felszerelt egyetem hírét viszik hazájukba. Az SZTE Alma Mater nemzetközi szinten is próbálja összefogni a korábbi hallgatókat. A Hungarológia és Közép-Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központ angol nyelvű képzéseivel várja a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődőket, népszerűek nyári iskoláik is. A hallgatók toborzásával foglalkozó cégek mellett az egyetem nemzetközi oktatási vásárokat, diplomáciai csatornákat használ fel a kapcsolatépítéshez – utóbbit jól mutatja a szegedi Konfuciusz Intézet eddigi sikertörténete.

Az SZTE most az ázsiai és a dél-amerikai térség, főként Kína, India és Brazília irányába tájékozódik – a brazil állam 70 ezer diáknak kínál európai ösztöndíjat. A Sanghaji Politikatudományi és Jogi Egyetemmel (SHUPL) a szegedi universitas hosszú távú együttműködést tervez, ennek első állomásaként szeptembertől 10 kínai diák egy szemeszterre a jogi karra érkezik a Kapu csereprogram keretében.

– Bizonyos szakok az ország adottságai vagy éppen egyetempolitikai tényezők miatt népszerűek (például Németországban numerus clausus van érvényben az orvosképzésben) – tudtuk meg Pál Józseftől. Jelenleg 1200–1300 külföldi tanul az SZTE-n, ők teljes, a magyar önköltséges képzési összeget, meghaladó tandíjat fizetnek. Népszerűek az Erasmus-ösztöndíjak, melyek általában egy szemeszterre szólnak. A 2012/13-as tanév első szemeszterére 15 ország 65 városa 78 egyetemének 164 Erasmus-ösztöndíjas diákja érkezett, a legtöbben Törökországból, Spanyolországból és Olaszországból. A külföldi diákok kedvenc találkozási és tanulási helyévé vált az SZTE TIK.

Szegedi minőség

Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) az idegen nyelvű képzésnek több évtizedes hagyománya van. Japántól Izraelig, Norvégiától Nigériáig, Szaúd-Arábiától az USA-ig közel 1000 hallgató tanul itt, angol nyelvű képzésben 602-en, németen 221-en vettek részt előző félévben – a legtöbben (több mint 300-an) Németországból érkeznek. – A hosszú évek során pozitív kép alakult ki az itt folyó oktatásról, talán legjobb minőségi kontroll mégis az a tény, hogy az itt végzettek döntő része sikeresen teszi le azokat a vizsgákat, amelyek hazájukban az orvosi diploma elfogadásához elengedhetetlenek – mondta el lapunknak Vécsei László dékán. Az ÁOK-ra, a Fogorvostudományi (FOK), valamint a Gyógyszerésztudományi Karra (GYTK) érkező külföldi diákokat a Külföldi Hallgatók Titkársága segíti. A FOK-on előző félévben 112, a GYTK-n 67 külföldi hallgató tanult.

Unió és nemzetköziség

A jogi karon az Európa-tanulmányok Központ (ETK) koordinálja a nemzetközi tanulmányok mesterképzést francia nyelven, ami idén indul, és 8 külföldi hallgató jelentkezett rá a legkülönbözőbb régiókból (mint Moldávia, Montenegró, Franciaország vagy Vietnam).

Az amerikai jogi képzésre jelenleg Kínából érkezik 5 hallgató. Kifejezetten külföldieknek szól az összehasonlító jogi képzés nevű német, angol és francia nyelvű program, amire évente 5-6 külföldi (francia, német, olasz) hallgató szokott érkezni főleg Erasmus keretében – tudtuk meg Badó Attilától, az Összehasonlító Jogi Intézet vezetőjétől. Jövőre indul az akkreditáció alatt álló angol nyelvű master (LL.M) program (International and Comparative Law).

Karsai Krisztina, az ÁJTK közkapcsolati dékán helyettese arról tájékoztatott, a külföldiek körében főként az uniós vagy nemzetközi vonatkozású tantárgyak népszerűek. Magyarország részben egzotikum a nyugati fiatalok számára, ugyanakkor számíthatnak a hazaihoz hasonló életminőségre, kelet felől nézve pedig mégiscsak Európa szívét jelenti.