A Szegedi Tudományegyetem története is végigkövethető a nagyrészt híres professzorok, a jogelőd intézmények tanárainak munkája révén létrejött egyetemi gyűjteményeken, melyek egyes darabjai a felsőfokú oktatás múltjának akár évszázados emlékeit őrzik. Összeállításunkban néhány, az SZTE elhivatott professzora által gondozott és rendszerezett – akár a múzeumi rangot is kiérdemelt – kollekciót mutatunk be, de felbecsülni is nehéz, még hány muzeális értékű relikvia, jobb sorsra érdemes tudomány- és egyetemtörténeti emlék kallódhat restaurálására, méltó elhelyezésére várva az egyetem épületeinek pincéiben.

Gellért Albert anatómiai gyűjtemény

Száznál is több emberitest-preparátum alkotja az orvoskar anatómiai intézetéhez tartozó, európai hírű Gellért Albert-gyűjteményt, melynek első darabjai még 1921-ben, Kolozsvárról, az egyetem jogelőd intézményéből költöztek Szegedre. Az emberi test felépítését bemutató preparátumok közül a legrégibb – Davida Leó professzor munkája – még a párizsi világkiállításon is szerepelt. Emberi torzók, szívpreparátumok, az arc mimikai izmait bemutató koponyapreparátum – csupán néhány példa a teljes emberi test működését demonstráló kiállításból, amely napjainkban is oktatási segédanyagként funkcionál. – Régen a kutatómunka része volt, fémjelezte a tudományos munkát a preparátumkészítés. A 60-as évektől már egy egész más profi lú kutatómunka alakult ki, ma már elektronmikroszkóppal készülnek gyűjtemények – mondja Mihály András tanszékvezető egyetemi tanár, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet vezetője.

A kor fiatal orvostanhallgatóinak szemléltetésül, oktatási segédanyagnak szánta a paraffinos technikával tartósított preparátumokat Gellért Albert professzor, aki 1934 és 1969 között az intézet vezetőjeként gyarapította a Magyarországon egyedülálló gyűjteményt. A múzeumi működéshez elengedhetetlen infrastruktúra hiányában csak szervezett csoportokban, időpont-egyeztetéssel látogatható a Kossuth sugárúti kiállítás, amely jelenleg is elsősorban orvostanhallgatók, leendő gyógyszerészek tanulmányait segíti.

Tudáskapu a természettudományok világába

Már az egykori előd, az Állami Polgári Iskola Tanítóképző Intézetének tanárai és hallgatói is gyarapították a mai Juhász Gyula Pedagógusképző Kar közel 140 éves gyűjteményeit, melyek 1926 után, a tanárképzéssel együtt költöztek Szegedre. A kar Boldogasszony sugárúti főépületében, a gyűjteményi tárgyakból kialakított rendhagyó múzeum, az Interaktív Természetismereti Tudástár különlegessége, hogy a látogató mindent kézbe vehet, a tárlatvezetők segítségével akár kísérletezhet is a „Próbáld ki laboratórium” eszközeivel.

Megállt az idő a Biológiai Tár állattani gyűjteményének preparátumai között, a látogató szinte várja, mikor fejezi be a támadást az évtizedek óta megmerevedett vadmacska, vagy ugrik arrébb a második világháború megpróbáltatásait is átvészelt montírozott sziamang. Lepke- és bogárgyűjtemény, herbárium- és szövettani metszetgyűjtemények, százéves oktatási segédeszközök láthatók minden vitrinben.

Mind kutatóprofesszorok, például a híres neurobiológus, Ábrahám Ambrus, Greguss Pál botanikus vagy a molekuláris biológia első hazai képviselője, Keselyák Adorján munkái. Az „enyészet fala” emlékeztet a már védett gyűjtemények történetének kevésbé méltó időszakaira, mielőtt még a Magyar Kulturális Örökség részét képezték volna.

– Tízezernél is több régi tankönyv vár feldolgozásra és katalogizálásra, több kötet tanszéki selejtezésekkor menekült meg. A kor pedagógusjelöltjei forgatták a könyveket, némelyik az intézmény professzorainak sajátja volt – teszi hozzá Ilosvay György, a JGYPK Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék adjunktusa. A természettudományok több területét felöleli a tudástár: a kreatív matematikai, kémiai és technikai tárlatok mellett a Földrajz Tárban a tanárképzés során használt térképek és makettek, ásvány- és kőzetgyűjtemények láthatók. A számítástechnika hőskorából fennmaradt számítógépek az Informatika Tárat gazdagítják.

Szent-Györgyi Albert-emlékszoba

A Tisza Lajos körúton található gyűjtemény az egyetem talán legismertebb professzorának emléke előtt tiszteleg. – Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 70. évfordulója alkalmából hoztuk létre az emlékszobát a Móra Ferenc Múzeum hagyatéki anyagaiból, az egyetemi könyvtár tőlünk származógyűjteményéből, Szent-Györgyi korábbi köteteiből – emlékszik vissza Lednitzky András, az Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalának vezetője. Szeged Nobel-díjas kutatójának néhány használati tárgya, íróasztala, fotóanyagai, számos kitüntetése látható a több évtizedes, részben tengerentúli gyűjtőmunka és felajánlások eredményeként berendezett emlékszobában. A kiállítás talán legfontosabb darabja a legendás biokémikus kutatásaihoz használt mikroszkóp. A kongresszusok alkalmából készített érmek kollekciója a kultusz utóéletét mutatja be. Mérete, a személyi feltételek hiánya miatt múzeummá nem nyilvánítható a Szent-Györgyi Albert-emlékszoba, de munkaidőben, csoportosan látogatható.