Kati, Brigi és Gina. E szavak egy ideje már nemcsak női neveket jelentenek: az elmúlt néhány évben divatossá lett dizájnerdrogok pár fajtáját hívják így a fogyasztók. Ezek a rendőrségi tiltólistákon nem szereplő pszichoaktív szerek népszerűségüket annak köszönhetik, hogy hatásuk az illegális kábítószerekéhez hasonló, azaz olyan tüneteket okozhatnak, mint a kokain, a heroin vagy éppen a marihuána, ám fogyasztásukért – és árusításukért – büntetőjogi felelősségre nem vonható senki.

„Lenyelni tilos…”

A dizájnerdrogok mesterségesen előállított anyagok, stimulánsok, hallucinogének, szintetikus kannabinoidok, kombinációk vagy herbal szerek. Piacra kerülnek por, tabletta, folyadék vagy impregnált hordozók formájában. Éppen ezért fogyasztják őket orrba szippantva, orális vagy intravénás módon, betekerve, illetve italba keverve. Mivel legális szerekről van szó, még az interneten vagy az úgynevezett head-shopokban is hozzáférhetőek. Megtévesztő – „Lenyelni tilos és veszélyes”, „Nem emberi fogyasztásra” – feliratokkal, fürdősó, füstölő vagy növényvédő szer címkével látják el csomagolásukat, az online felületeken pedig még akciókat, házhoz szállítást és többféle fizetési lehetőséget is bevetnek.

Pincéből, ólból a buliba

Népszerűségüket ezek az anyagok annak is köszönhetik, hogy a „klasszikus” drogoknál sokkal olcsóbbak; mindemellett egyre bővül a kínálatuk az eladóknál, akik élnek, mert élhetnek az összes rendelkezésükre álló marketing-lehetőséggel. Ám a még ismeretlen dizájnerdrogok számos, a régi szerekhez képest gyakran súlyosabb veszélyeket rejtenek magukban. Fülöp Ferenc akadémikus, az SZTE Gyógyszerésztudományi Karának professzora a Szabadegyetem – Szeged egyik előadásán elmondta: az új anyagok házilag, nem steril körülmények között készülnek, ezért számos, az egészségre különösen ártalmas összetevőjük lehet. Mivel laboratóriumi előállításuk igen költséges, a készítményekbe bármilyen szennyeződés bekerülhet, nem „tiszta” anyagok jutnak ez által a fogyasztók kezébe. Ezért nem igaz a webshopok „garantált minőség” ígérete sem, de hamis a vásárlók meggyőzésére szánt, az interneten olvasható reklámszöveg is: „minden egyes szállítmányt egy független laboratóriumban letesztelünk”.

Az oktató felhívta a figyelmet arra is, hogy a neten feltüntetett képletek ellenére a dizájnerdrogok pontos kémiai összetétele ismeretlen, bármilyen hatóanyag belekerülhet egy-egy biztosnak és biztonságosnak hitt, előzőleg akár már „bevált” anyagba ugyanúgy, mint a még ki nem próbáltba. Még ha ugyanattól a dealertől érkezik a látszólag ugyanolyan szer, valótlan a „tuti az anyag” állítás, hiszen egy kínai pincében vagy egy magyar ólban készült, soha le nem tesztelt kábítószert ki tudna ellenőrizni?

C-listán az alapvegyületek

A dizájnerdrogok kiszámíthatatlanságának másik oka, hogy az előállítóknak olyan vegyületeket kell piacra dobniuk, amelyek legálisak, azaz a rendőrség nem minősítette őket tiltottnak. Azonban az eddigi gyakorlatba változást hozott a 2012-es év Magyarországon. Januárban kilenc új szer került fel a kábítószerek listájára, köztük öt szintetikus kannabionid, amelyek „spice” néven terjedtek el, illetve az internetes oldalakon népszerűvé vált MDPV is.

Déli-Party Szerviz

Szeged szórakozóhelyein immár több mint egy éve fel-fel tűnik a Déli-Party Szerviz, ami a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum projektje. Az intézmény munkatársai a biztonságosabb bulizást szeretnék elősegíteni: ásványvizet osztanak a túlzásba esett fiataloknak, vigyáznak a rosszul levőkre, vagy éppen tájékoztatót tartanak a partydrogokról. A drogcentrum dolgozója, Jeddi Márton szerint a fiatalokra a „gyorsivás” jellemző, amivel rövid idő alatt „ütik ki” magukat, míg a drogfogyasztást „bulija válogatja”.

A szociális munkás elmondta: a Party-Szervíz most játékot indít. Aki egy-egy szórakozóhelyen lefotózkodik a kabalaállatukkal, belépőket, pizzát és ajándéktárgyakat nyerhet. Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) márciusban elkészült, és áprilisban a Magyar Közlönyben is kihirdették az úgynevezett „C-listát”, amely már nem a konkrét szereket, hanem az alapvegyületeket tiltja. Ennek ellenére számos, még legális és veszélyes szer hozzáférhető – mondta Búsi Dávid, a SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum dolgozója.

Az utcai szociális munkás szerint amellett, hogy a dizájnerdrogokról a használók nem rendelkeznek valós információkkal – legalitásuk miatt –, gyakran veszélytelennek vélik őket. Mivel nincs kialakult fogyasztási kultúrája az új szereknek, könnyen túladagolhatóak, hiszen bizonytalan származásuk miatt változó lehet az adagok hatóanyagtartalma is. A felhasználási szokások mindazonáltal a generációs szakadékok mentén ugyanúgy kirajzolódnak: a tizenévesek – a könnyű, internetes hozzáférésük miatt – a leggyakoribb vevői az új drogokatáruló shopoknak. Így mára ők is veszélyeztetett fogyasztók lettek, hiszen még az egészségügyi dolgozók sem lehetnek tisztában a legfrissebb anyagok hatásaival, gyakran a segítségnyújtást is akadályozza az addig ismeretlen szerek megjelenése. Ráadásul a dizájnerek hosszú távú hatása egyelőre feltérképezhetetlen. A drogcentrum munkatársa – pontos kutatások híján – egyelőre csak inteni tudja a fogyasztókat: amíg egy heroinista évek alatt épül le, az új drogok fogyasztói akár pár hónap alatt is végzetes következményekkel szembesülhetnek, mivel gyorsan függővé válhatnak. A dizájnerek rendszeres használatával akár rövid időn belül skizofrénia, agysorvadás, a túladagolásukból adódóan a légzőközpont bénulása, agyvérzés, trombózis alakulhat ki – figyelmeztet honlapján az ORFK is.