Az olimpiai játékok után a világ második legnagyobb létszámot megmozgató nemzetközi sporteseménye az egyetemisták-főiskolások olimpiájaként számon tartott Universiade, így a magyar egyetemi sport történetének kiemelkedő állomásai voltak a hazánkban rendezett világversenyek. 1935-ben az Egyetemi Világjátékot – az Universiade elődje – az ELTE jogelőd intézménye alapításának háromszázadik évfordulója tiszteletére kapta meg Magyarország, Budapest. 1959/1960-tól nyári, illetve téli Universiade néven kétévente tartják nagyszabású vetélkedéseiket az egyetemi-főiskolai sport legjobbjai a Nemzetközi Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (FISU) irányításával. Magyarország 1965-ben volt utoljára házigazda.

Az SZTE 2014-es győztes sárkányhajó csapata

2013-ban az oroszországi Kazanyban a 27. Nyári Universiadén az elmúlt negyven esztendő legkiválóbb szereplésével rukkoltak elő a magyarok: 4 arany-, 2 ezüst- és 9 bronzéremmel. Universiade-bajnok lett a cselgáncsozó Joó Abigél (78 kg), az úszó Biczó Bence (200 m pillangó), a kenus Kiss Tamás (C-1 1000 m) és a férfi vízilabda-válogatott. Kitettek magukért a Szegedi Tudományegyetem hallgatói is: az aranyérmes férfi vízilabda-válogatott tagja volt az SZTE-ről Juhász Zsolt, Somogyi Balázs és Tóth Márton, az ezüstérmes női pólócsapatunkat erősítette Árkosy Lilla, Dalmády Szandra, Dalmády Petra, Gundl Diána és Gémes Alexa Anett, a kajakos Császár Gergely két, míg az ugyancsak kajakos Tóth Attila Tas egy bronzérmet hozott haza. Ugyancsak bronzérmet nyert a 26. Téli Universiadén 2013-ban az olaszországi Trentóban az SZTE-s rövidpályás gyorskorcsolyázó, Lajtos Szandra.

A sikerek kapcsán felmerül a kérdés, hogy 1935 és 1965 után mikor fogadhatja hazánk ismét a világ felsőoktatási sportjának krémjét. A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) korábban benyújtotta a pályázatát a 2019-es 30. Nyári Universiade budapesti megrendezésére, ám a döntés előtt – mikor már csak a magyar főváros és Brazíliaváros volt versenyben – végül visszaléptünk, főként a fizetendő rendezési díjak miatt. Hazánk ugyanakkor jelezte a FISU-nak, hogy továbbra is elkötelezett a rendezést illetően, célja, hogy Budapest harmadszorra is házigazdája legyen az egyetemisták és főiskolások világjátékának. Ez a 2021-es budapesti úszó-vb miatt legkorábban 2023-ban lesz lehetséges.

Vajon Szeged, a Szegedi Tudományegyetem is kapcsolódhatna egy ilyen rendezéshez? A válasz minden bizonnyal: igen. A Maty-éri kajak-kenu és evezőscentrum (Szegedi Olimpiai Központ) – mely 2010-ben egyetemi-főiskolai evezős-világbajnokságnak is otthont adott – ideális helyszíne lenne az evezős-, kajak-kenu, illetve akár a sárkányhajóversenyeknek. Ezek a sportágak ugyan nem állandó és kötelező részei az Universiade-programnak, ám aligha tévedünk, ha úgy gondoljuk, Magyarország házigazdaként választási jogával élve műsorra tűzné ezeket a sikersportjait.

Hajós Alfréd-terv

A majdani magyar pályázat alapja a Hajós Alfréd-terv lehet, amely a 2013 és 2020 közé eső időszakra vonatkozóan írja le a magyar felsőoktatási sport fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket és szakmai programot.