A Szegedi Tudományegyetemen folyó alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítésére törekedve közös kutatócsoportokat hoztak létre a karok és az intézetek a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) keretében, ahol öt nagy alprogramba szerveződve folyt a tudományos munka. A 2010. július 1-jétől 2012. november 30-ig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű) KKK-projekt a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén növelte az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességét.

A gyógyszerkutatás központja

A szuperlézer témakörében érintett szakemberek kutatásaikkal hozzá kívántak járulni az ELI lézerközpont sikeres felépítéséhez, valamint az ELI lézerhez kapcsolódó alkalmazásokat fejlesztettek.

– A szuperlézert érintő diagnosztikai módszerek kutatása, új diagnosztikumok kifejlesztése mellett foglalkoztak még a lézerimpulzusok alkalmazásával (például attoszekundumos fényforrást fejlesztettek), vizsgálták atomi rendszerek kvantumos viselkedését erős lézertérben, az ELI megvalósításának 2016-17-re tervezett második fázisához csatlakozva nagy intenzitású, rövid impulzusú k+f lézererősítőkkel kísérleteztek, de

nagy hangsúlyt fektettek a lézerek és másodlagos fényforrások orvosi alkalmazásaira is – árulta el lapunknak Osvay Károly tanszékvezető egyetemi docens. A Fülöp Ferenc akadémikus által vezetett kémia, anyatudomány gyógyszerkutatás alprogram szintén több nagy témára koncentrált.

– Hatóanyag-felfedezési módszerekkel, farmakológiai alapkutatásokkal, modern gyógyszerbeviteli formákkal, anyagtudományi és nanotechnológiai kérdésekkel, a gyógyhatású fémkomplexekben rejlő lehetőségekkel, környezeti kémiai problémákkal és klinikai gyógyszerkutatásokkal egyaránt foglalkoztunk. Az elért eredményeik is tanúsítják, hogy Szeged az SZTE és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont potenciálja révén szinte

determinált, a gyógyszerkutatásra és az anyagtudományra – emelte ki. Küzdelem a globális klímaváltozás ellen A molekuláris biológia, genetika, orvostudomány részben a molekuláris biológiai és genetikai kutatások, betegségek (például: pikkelysömör vagy hipertónia) mellett a neuropszichiátriai zavarok (szkizofrénia, epilepszia, depresszió) kutatására, valamint a neurodegenerációs betegségek (Alzheimer-, Parkinson-, Huntington-kór) terápiás lehetőségeire összpontosítottak.

– Azt kívántuk feltárni, hogyan játszódnak le az egyes betegségek molekuláris szinten, hogy aztán célzottan lehessen azokat gyógyítani. A neurodegenerációs betegségeket illetően azt az új eredményt is felhasználtuk, hogy a háttérben az idegsejtről idegsejtre ugráló, a neuronokat elpusztító toxikus fehérje áll. A folyamatban lévő gyógyszerfejlesztések ennek megállítását célozzák – számolt be a reményt keltő hírről Penke Botond akadémikus, az

alprogram vezetője. A környezettudomány, energetika területen egyrészt a klímaváltozással, másrészt a szennyezések ártalmatlanításával összefüggő kutatások zajlottak, ezek mellett kiemelt figyelmet fordítottak a megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztésekre.

– Az SZTE szakemberei megállapították, hogy a globális klímaváltozás hatására – ha nem sikerül változtatni a folyamatokon – Magyarországon 2070 és 2100 között súlyos problémákat fog okozni az elsivatagosodás, a talajvízkészlet csökkenése. Központi helyet kapott munkánkban a szerves hulladékból történő biogáztermelés is, az universitas szerepet vállalt a Sándorfalva határában működő biogázfermentor-üzem létrehozásában és üzemeltetésében – tudta meg a Szegedi Egyetem Magazin Kovács Kornél tanszékvezető egyetemi tanáról.

Új digitális adatbázisok születtek

Az információs társadalom alprogram mintegy 300 különböző kutatási témát fogott össze a gazdaság, a jog, az informatika, a matematika, a társadalom- és bölcsészettudomány, valamint a digitalizálás területéről. – Jelentős eredményeket felmutató jogász szellemi tulajdon kutatócsoport jött létre az SZTE-n, az információtörténelem és az infografika területén ugyancsak a szegedi egyetem kutatói indították útjára a tudományos diskurzust. Nagyszabású infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak, így például digitalizáló csúcs berendezést szereztek be, mellyel az SZTE Klebelsberg Könyvtár mintegy 350 ezer oldalnyi anyagot feldolgozó három új digitális adatbázist állított össze, de mobilalkalmazási labor és szociológiai kutatólabor is megnyitotta kapuit – ismertette Z. Karvalics László tanszékvezető egyetemi docens. Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/

KONV-2010-0005, Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen című pályázat részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.