– Ön bábáskodott a környezettudományi szak megszületésénél. Miért jött létre ez a képzés?

– Kollégiumi szobatársam, Kiricsi Imre csábított az Alkalmazott Kémiai Tanszékre. Egyre inkább mutatkozott igény, hogy környezeti kérdésekben jártas szakembereket képezzenek, akik a földtudomány, a biológiához tartozó ökológia és a kémia területén is rendelkeznek megfelelő irányú ismeretekkel.

– Hosszú volt a képzés „evolúciója”?

– Igen, először speciálkollégiumként kezdtünk oktatni környezeti kémiát. A ’90-es években Burger Kálmán gyógyszerész, kémikus vezetésével megalakult a Környezet- és Természetvédelmi Kutatási Oktatási Regionális Centrum (Kötkorc), mely már környezetvédelmi szakemberek képzésével foglalkozott. A felsőfokú végzettségűek a felügyelőségeknél, a gazdálkodó szervezeteknél, illetve az önkormányzatoknál is hiányoztak, ezért született meg egy kétéves szakmérnök képzés. Közben létrehoztuk a doktori programot is.

– Majd a NAT-ban is megjelent a környezettan…

– Igen, és ilyen módon a tanárképzésben is igény mutatkozott rá – ennek a programnak a kidolgozásában is részt vettem. Ezután pedig a Debreceni Egyetemet követve Szegeden is megindult a környezettudományi szak. Szerettem volna, ha úgy hívják, hogy „környész”, a vegyész mintájára, mert a jelenleg is hivatalos megnevezését – „környezettudományi szak környezetkutató végzettséggel” – kicsit hosszúnak éreztem, de elvetették az ötletet. Hulladékkezelés- és gazdálkodás, víz- és talajvédelem, levegőtisztaság- védelmi és természetvédelmi szakirányokra lehetett jelentkezni.

– A kutatási témáik hogy alakultak?

– Kezdetben a katalizátorok alkalmazásával foglalkoztunk a kémiai folyamatok hatásosságának növelésére. Ismeretes, hogy például a gépkocsi kipufogógázában káros nitrogén-oxidok szabadulnak fel, melyek katalizátorral átalakíthatók. Hasonló vizsgálatokat folytattunk például a halogéntartalmú szerves vegyületekkel, az egykor sokat emlegetett freonokkal, melyek rendkívül stabilak, de a környezet megóvása érdekében le kellett őket valahogyan bontani. Kutatásaink kiterjednek a szennyvízbe kerülő szerves anyagok eltávolítására is. A fogamzásgátlók például a folyóba jutva komoly környezeti ártalmakat idézhetnek elő. Az alternatív energiaforrások körében foglalkoztunk a biodízellel, mely ma már kevésbé slágertéma, most leginkább algából próbáljuk előállítani.

– Mindennek köszönhetően a kémiát ma már nem csak a környezetszennyezéssel hozzák összefüggésbe.

– Napjaink két zászlóshajója a zöld kémia és a kémiai biztonság. Előbbi úgy próbálja a kémiai folyamatokat szabályozni, hogy minél kevésbé legyenek károsak a környezetre. A kémiai biztonság pedig azt jelenti, hogy próbálnak úgy gyártani kémiai anyagokat, hogy gyorsan lebomoljanak, a folyamatban részt vevő összetevők, illetve keletkező anyagok (metabolitok) pedig ne szennyezzék a környezetet.

– Elképesztő oktatói munkásságot tudhat maga mögött: 200-nál több hallgató diplomamunkáját, valamint több mint 60 TDK-dolgozatot irányított témavezetőként. Számos hallgatói díj birtokosa, mint az Ezüst- és Aranykréta vagy Az év oktatója amellett, hogy OTDT Mestertanári címet is kapott.

– Azt kell mondjam: számomra a hallgatók elismerései esnek a legjobban!