A Parkinson-kór az egyik legismertebb neurodegeneratív betegség, melyben hazánkban mintegy 16-17 ezer ember szenvedhet – mondta a kór elismert kutatója a nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett Vécsei László akadémikus, a szegedi Neurológiai Klinika vezetője, az Általános Orvostudományi Kar dékánja.

A professzor számos Parkinson-kórral foglalkozó nemzetközi bizottságban tölt be vezető szerepet, a magas állami kitüntetést is részben e betegség kutatásának területén kifejtett munkásságáért kapta. A Parkinson-kór a statisztikák szerint főként az 50-60 év feletti idősebb korúak betegsége, a fiatalabbaknál többnyire a genetikai hajlam révén familiáris Parkinson-kór fordulhat elő. A betegség tünettanában többnyire fél oldalon kezdődő kézremegés, nehézkessé váló csoszogó járás, előre hajló testtartás szerepel és mindez az izmok merevedésével társul, így előfordul mind a túlmozgás, mind az, hogy nem tud megmozdulni a beteg. A későbbiekben előfordulhat memóriazavar is. Nem minden remegés szükségszerűen Parkinson-kór.

– Fontos, hogy megértsük a betegség pathofiziológiáját – emelte ki a professzor. A kór döntően az agy egy kitüntetett régiójának hibás működésekor alakul ki. Az úgynevezett substantia nigra sejtjei dopamint termelnek, melyek beidegzik a striatum nevű agyi régiót – ez tartja fenn az egészséges mozgást. Parkinson- kórnál a substantia nigra károsodik, és nem termel kellő mennyiségű dopamint. A másik esetben, az úgynevezett Parkinson-szindróma esetén pedig a dopamint befogadó striatum receptorainak száma is lecsökken. Az okok még nem tisztázottak, sok más környezeti és genetikai tényező mellett bizonyos méreganyagok (toxinok), sőt egyes gyógyszerek, illetve a nem megfelelően előállított kábítószerekben előforduló MPTP nevű anyag is előidézhetik a substantia nigra károsodását. A gyógyszeres terápiák során a hiányzó dopamint próbálják pótolni, illetve minél stabilabbra beállítani. – Kulcsfontosságú, mennyire képes együttműködni az orvos és a beteg – hangsúlyozta Vécsei László. A sebészeti beavatkozás során pedig az agy egy kitüntetett régiójába egy stimuláló elektródát építenek be, mely képes mérsékelni a remegést. – A kutatás egyik vonalán leginkább arra törekszenek a szakemberek, és magunk is folytatunk e területen vizsgálatokat, hogy olyan molekulákat fejlesszenek ki, melyek képesek a korai stádiumban megvédeni az érintett sejtek károsodását – tudtuk meg Vécsei Lászlótól.